Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-27 / 231. szám
1988. SZEPTEMBER 27.; KEDD Ma még van, aki ússzon, de holnap? Megértő részvényeseket várnak „A hadsereg széles, érés sodrású folyóhoz ér. Hogyan keljenek át rajta, hiszen nincs a közelben híd sem vízi alkalmatosság? A fővezér — rövid gondolkodás után — kiadja a parancsot: Oszolj! Fél óra múlva sorakozó a túlparton!** — Ezzel a történettel zárta beszámolóját a hajógyár jövőjéről dr. Angyal Adám, a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár vezérigazgatója, és hozzátette: Találkozunk a túlparton. A Ganz Danubius termékeinek 0—80 százalékát eddig a szocialista piacon értékesítette. A szocialista piac sajátossága, hogy a termékeket a világpiaci árnál olcsóbban adjuk, viszont cserébe ugyancsak olcsóbban kapunk nyersanyagokat, energiahordozókat, gépeket, berendezéseket. Az állam háztartásában kiegyenlítődik a mérleg, de a vállalati export veszteséges lenne. A veszteséget mindeddig a szocialista export támogatásával egyenlítette ki az államkassza. A közelmúltban viszont csökkentették a támogatást, s ez a Ganz Danubiusnak közel egy- milliárd jorintos veszteséget jelentett. Ekkora hiányt a hagyományos, egy kicsit több és jobb munkával sem kivédeni, sem jelentősen csökkenteni nem lehet. Veszteséges év Ha a vállalat vezetése nem tesz semmit, hamarosan a szanálóbizottság kopogtatott volna az ajtón. Ezért a még megmaradt lehetőségeket sorra véve úgy döntöttek, átalakítják a szervezetet, részvény- társasági formában önállósítják a gyárakat, megőrizve a nagyvállalati jelleget, tehát megmentve annak minden előnyét a hátrányok nélkül. A részvénytársasági forma kétféle előnyt is kínált. Az egyik, a részvények eladásával tőkéhez juthatnak a gyárak, s ez segíthet a gyártmányszerkezet átalakításában. A másik, ha valamelyik részvénytársaság veszteséges lesz, nem rántja magával a többit, a nyereségesek átjuthatnak a folyón. Ilyen előzmények után érthető, hogy a Ganz Danubius Váci Konténergyárának vezetői nem tudtak felhőtlenül örülni az ölükbe hullott — vagy inkább a nyakukba szakadt — önállóságnak. A hat gyár közül a váci veszteséges évei zár az idén. Az előzetes számítások szerint a hiány háromszázmillió forint körül lesz. Ha a gyár életben akar maradni, ezt már jövőre nullára kell csökkenteni, később pedig nyereségessé tenni a gyártást. — A feladat megoldható — mondja Mohary Károly igazgató. Papírt vesz elő és hangosan számol. Kedvező árak — A festőcsarnok beruházásának terhe összesen négy- százmillió forint, ami 1991-ig évi százmilliós törlesztést jelent. Ezt az összeget a részvényesek segítségével szeretnénk úgy átütemezni, hogy jövőre nem kelljen fizetni, azután pedig tíz évre elnyújtva törleszthessük a részleteket Ha ez sikerül, jövőre — az áremeléseket is figyelembe véve — 230—240 millió lenne a fel nem osztható költség, ami a rezsianyagból, a rezsiköltségből, a közterhekből és egyéb olyan költségekből áll, melyeket nem lehet a termék árában érvényesíteni. Ahhoz, hogy ezt fedezze az árbevételünk, legalább 650 millió forint értékben kell termelnünk. — Elegendő ehhez a rendelésük? — A piac kedvezően alakul. Nőtt a kereslet a konténerek iránt. Az idén 4500—4600 normál BOX konténernek megfelelő számú konténert készítünk. (A váciak mértékegysége a BOX konténer. Teljesítményüket úgy mérik, hogy a jóval több munkát igénylő speciális típusokat BOX konténerre számítják át, valójában ennél kevesebbet, körülbelül négyezer konténert készítenek az idén.) Jövőre sem gyártunk többet — folytatja az igazgató —, de a kereslet növekedése lehetővé teszi, hogy válogathassunk a rendelések között, és a több munkát, de nem sokkal több anyagot igénylő típusok mellett döntsünk. Kedvező változás az is, hogy a kereslet növekedése felverte az árakat a nyugati piacon is, a korábbi 1600—1800 dollárról 2000—2400-ra. Szintén a nyugati piac mellett szól, hogy várhatóan jövőre — számunkra kedvezően — változik a dollár—forint szorzó. Mindezeket figyelembe véve nem elérhetetlen álom a 650 milliós árbevétel, s ezzel a nullszaldó. — Szép fegyvertény háromszázmilliós veszteséget lefaragni nullára egyetlen év alatt, de csábító-e a részvényeseknek, hiszen osztalékot így sem kapnak? Magyar Tudományos Akadémia Rendkívüli közgyűlés Rendkívüli közgyűlést tartott hétfőn — székházának dísztermében — a Magyar Tudományos Akadémia. Berend T. Iván akadémikus elnök* megnyitójában emlékeztetett arra, hogy Straub F. Brúnó, az Akadémia alelnöke, az Elnöki Tanács elnöke lett. Kulcsár Kálmán főtitkárhelyettest pedig igazságügy-miniszterré nevezték ki. Ujfalussy József akadémikus, az MTA alelnöke előterjesztette a megüresedett alelnöki és a főtitkárhelyettesi tisztségek betöltésére megbízott jelölőbizottság javaslatát. E posztokra a bizottság többes, illetve kettős jelöléseket tett. A közgyűlés titkos szavazással az MTA alelnöki tisztségébe megválasztotta Tigyi József akadémikust, aki az orvostudományok kandidátusa, a biológiai tudományok doktora, jelentős tudományszervezési munkát fejtett ki, 1978 óta az MTA rendes tagja. A közgyűlés a főtitkárhelyettes személyéről nem döntött, úgy foglalt állást: a jelölőbizottság terjesszen elő új javaslatot az 1989. évi, májusi közgyűlés elé. Addig is a fo- titkárhelyettesi teendőket helyettesítéssel lássák el. A továbbiakban Berend T. Iván kérte a közgyűlést: erősítse meg az Akadémia fejlődésére vonatkozó májusi állásfoglalást. Az Akadémiának a tudományirányításban megnövekedett szerepe és felelőssége indokolja, hogy törvény határozza meg a Magyar Tudományos Akadémia kötelezettségeit, feladatait és jogkörét, szervezeti rendjét és anyagi forrásainak állami biztosítását. A vitában felszólalók közül többen úgy vélték: törvényalkotás nem pótolhatja az érdemi cselekvést. A tudományt, az oktatást és a kultúrát együttesen kell fejleszteni, másként az Akadémiának nem szavatolt a perspektívája. Fontos ugyanakkor, hogy a törvény rögzítse a magyar tudomány feladatait, jogkörét, szervezeti rendjét, anyagi forrásainak állami biztosítását. A közgyűlés megbízta az MTA elnökét és főtitkárát az Akadémiáról szóló törvény kezdeményezésével, annak előkészítésével. — Lesznek részvényeseink, több cég is jelezte jegyzési szándékát. Ezek a cégek nem egyetlen évre terveznek, az első időszakban nem is az osztalékot tartják fontosnak, hanem azt, hogy talpon maradjunk, mert vagy a vásárlóink, vagy a beszállítóink ezek a cégek. — Nem túl veszélyes egyetlen termékcsaládra építeni? A konténerek iránti kereslet csökkenése katasztrofális következményekkel járna a gyár szempontjából. — Elterjedt az a téves szemlélet, hogy egy lábon állunk. Igaz, csak konténereket gyártunk, de ezek harminckét típusát és kétszáz alváltozatát. Olyanokat is, melyeknél csupán az élek által bezárt téglalap emlékeztet a konténerre, mint például a folyadékszállítóknál. Gyártunk kazánkonténert, szivattyútelepet, üzemanyagtöltő állomást, ambulanciaegységet, árusítókonténert, halszaporító állomást — hogy csak néhányat említsek. Ilyen gazdag kínálattal mindig meg fogjuk találni a kereskedelmi rést, ahová beférhetünk. Saját számlára — Nehéz időszak áll előttünk — teszi hozzá az igazgató —, de én bízom abban, hogy jövőre a túlparton találkozunk. Addig azonban még át kell úszni a folyót. A gyár közel hatszáz dolgozójának nem közömbös, hogy mennyiért „úsznak”. A gyár igazgatója úgy fogalmazott, ha a bérreform nem teszi lehetővé, hogy a nyereséges, jó részvénytársaság az eddiginél jóval többet fizessen a többet is dolgozó munkásoknak, hamar kiderülhet, nincs, aki „ússzon”. Némi könnyebbséget jelent, hogy a jövőben saját számlára dolgoznak, s nem terheli a gyárat a központból jövő számla, de ennek is csak úgy van értelme, ha azt a pénzt saját belátásuk szerint használják fel, akár a dolgozók fizetésének javítására is. Mátrai Tibor Elhunyt Farkasinszky Lajos Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága, az MSZMP Budapesti Bizottsága, Budapest Főváros Tanácsa mély fájdalommal tudatja, hogy Farkasinszky Lajos, a munkásmozgalom régi harcosa, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, az MSZMP Budapesti Bizottságának volt tagja, a Budapest Főváros Tanácsa nyugalmazott általános elnök- helyettese szeptember 25-én elhunyt. Farkasinszky Lajos temetése szeptember 30-án, pénteken 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le tiszteletüket a Mező Imre úti temető díszravatalozójában. Pénzügyi szakemberek a törvénymódosításról Igazítanak az adótáblán? Tegnap délelőtt a Parlamentben a Pénzügyminisztérium vezető munkatársai tájékoztatták az újságírókat az Országgyűlés következő ülésszakára beterjesztendő pénzügyi napirendekről: a vállalkozói nyereségadó tervezetéről, az általános forgalmi adóról, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvények módosításáról és a költségvetési reformmal kapcsolatos elképzelésekről. Arról is szólt, hogy bár a törvény egységes feltételeket kíván biztosítani a gazdálkodóknak, bizonyos különbségek továbbra is fennmaradnak. így a hárommillió forint alatti éves árbevételt elérőknek az adóterhe az átlagos 50 százalék helyett csak 40 százalék lesz. Ez elsősorban a kisvállalkozóknak előnyös. Ugyancsak az ő helyzetüket javítja az a lehetőség, hogy az egyéni vállalkozók adózhatnak a személyi jövedelemadózás szabályai szerint, amennyiben teljes nyereségüket bérként számolják el. Ugyanez a lehetőség biztosított a társas vállalkozóknak is. Egységes feltételeket Az egységes vállalkozási nyereségadóról szóló törvény tervezetével kapcsolatban Nagy István, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője elmondotta, hogy a törvény megalkotásával lényegében megszűnik a korábbi vállalati jövedelemszabályozási rendszer, ami lehetőséget adott az egyedi beavatkozásokra. A törvény azonos gazdálkodási feltételeket biztosít a pénzintézetek, a vegyesvállalatok, a vállalkozók és a vállalatok számára. Jelenleg gazdálkodásunkat négy eltérő jövedelemszabályozási rendszer határozza meg. Emellett 87 jogszabályt kell felülvizsgálni, a vállalkozási nyereségadóhoz Igazítani. Felemelt értékhatár Bár a törvénynek nem része, a gazdálkodók helyzetének alakulása szempontjából naMég nem döntött végleg a kormány A kisiparosok tiltakozó levele Különös lépésre szánta el magát a Kisiparosok Országos Szövetsége. Sajtótájékoztatót hívtak össze tegnap, melyen elmondták: a közelmúltban szigorúan titkos minősítésű levelet kaptak. A levél feladója a Minisztertanács, tartalma pedig a kisiparosok, kisvállalkozók társadalombiztosítási járuléka felemelésének, a nyugdíjjárulék kisiparosokra történő kiterjesztésének a tervezete. A kisiparosok — jobb lehetőséget nem látva — a nyilvánosság elé tárták tiltakozó állásfoglalásukat a titkos tervezettel kapcsolatban. „A KIOSZ Országos Vezetősége a társadalombiztosítási járulékok tervezett változtatásával nem ért egyet. Az intézkedések a kormány stabilizációs programjával ellentétesek, így gazdaságilag károsnak, politikailag hibásnak tartja. Ezért felhívja a Miniszter- tanácsot, hogy a szándékolt rendelkezéseket ne vezesse be. A főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozók által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértékének felemelésével nem értünk egyet. Nem értünk egyet továbbá azzal sem, hogy 1989. január hó 1-jé- től a tervezett társadalombiztosítási járulékon felül nyugdíjjárulékot is fizessenek” — olvasható a kormányhoz is eljuttatott levelükben. Állásfoglalásuk rámutat, hogy a bevezetendő rendelet az Országgyűlés megkerülésével burkolt adóemelést jelent. Véleményük szerint a pénzügyi és a szociális-egészségügyi tárca, valamint az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság által szorgalmazott teherkivetéssel a társadalombiztosításban jelentkezett költségvetési hiányt próbálják ily módon megszüntetni. A kisiparosok véleménye szerint, ha valóban fenyeget a költségvetési hiány növekedése, inkább alávetnék magukat a magasabb adóról történő tárgyalásoknak, ezt azonban a parlament mérlegelésére kellene bízni, és nem lehet egyoldalú kérdésnek tekinteni. Átfogó társadalombiztosítási reformra, nem pedig döntéshalogató rendeletekre volna szükség. Megkérdőjelezhető az is, hogy ma, amikor a társadalom demokratizálódását tartjuk kívánatosnak, szigorúan titkos feliratot viseljen egy olyan tervezet, mely csak nyílt érdekütköztetések, nyilvános viták eredményeképpen valósulhat meg. Bár a tervezett rendelkezés jelentős terheket zúdítana a kisiparosok nyakába — például ötszázezer forint éves bevétel esetében a jelenlegi kilencvenhatezer forint társadalombiztosítási járulék helyett csaknem negyedmilliót kellene befizetniük — a sajtó- tájékoztatót mégsem csak ezért hívták össze, hanem mint megfogalmazták: betelt a pohár. Sérelmezik, hogy a létesítendő érdekvédelmi tanácsból kimaradt mind a KIOSZ, mind a KISOSZ szervezete — akkor ki fogja képviselni a kisvállalkozók érdekeit? Ez év első felében hazánkban tizenkilencezren adták vissza és hétezren szüneteltették iparengedélyüket a kisiparosok közül. Túlnyomó- részt a rosszul ellátott települések alapellátását biztosító szakemberek szüntették be tevékenységüket. Ez a jelenség Pest megyében is érezhető. A vita tehát még jócskán túlmutat a társadalombiztosítási járulék módszertani gondjain. A kisiparosok azzal érvelnek, hogy az állami szektorból kikerülő, várhatóan több tízezernyi munkanélküli, akiknek nem lesz módjuk ismét állami hivatalt, munkahelyet találni, a magánszektorban kell, hogy elhelyezkedjen. ★ A kormány álláspontjáról dr. Szepesi Györgytől, a Minisztertanács főtanácsosától kértünk tájékoztatást: — A jövő évtől önkormányzatot kap a társadalombiztosítás, de oly módon, hogy állami garancia gondoskodjon fizetőképességéről. Ez csak pénzalappal érhető el, jelenleg viszont 20 milliárd forint körüli a deficit. Számításaink szerint elegendő pénzalapot úgy kapunk, ha felemeljük a kisiparosok járulékát 40-ről 45 százalékra, és körükben bevezetjük a nyugdíjjárulékot. Ez ellen tiltakoznak a kisiparosok, kistermelők, panaszuk iránt a kormány nyitott. Ezért, ha szükséges, újra számoljuk, hogyan lehetne kedvezőbbé tenni a járulékfizetést. Ha szükséges, esetleg megpróbáljuk a magasabb járulékot fokozatosan bevezetni. Tóth Béla Endre gyón lényeges a társadalombiztosítási járulék mértékének alakulása, erről azonban jelenleg még nincs döntés. Lukács József főosztályvezető az általános forgalmiadótörvény tervezett változtatásait ismertette. Elmondotta, hogy itt részben technikai jellegű módosításokról van szó. Ugyanakkor szükség van az áfa-törvény módosítására a vállalkozási nyereségadó bevezetése miatt, s néhány konstrukciós változtatás is elengedhetetlen. Ilyen például a lakásépítőket, -felújítókat érintő általános forgalmiadó-visz- szatérítés ügye. Az elképzelések szerint a lakásépítés különböző módozataiban, s most már karbantartásra is egységes rend alapján lehet visszaigényelni a forgalmi adót. Ugyanakkor felemelik azt az értékhatárt, ami után az adó-visszatérítés kérhető. Székács Anna, a minisztérium adóreform-bizottságának vezetője a személyi jövedelemadó rendszerének módosításáról szólt. Erre először is a vállalkozói nyereségadóval összefüggő szabályozás megteremtése miatt van szükség. A társvállalkozásban részt vevő egyének ugyanis választhatnak, hogy személyi jövedelemadó, vagy pedig vállalkozási nyereségadó formájában tesznek eleget fizetési kötelezettségeiknek. Várhatók további változások is. Egyszerűsödik a bedolgozók költséged számolása. A 2 ezer forint alatti kitöltések esetében lehetővé teszik, hogy ezeket a kis jövedelmeket a többivel összevonják, s így adózzanak azok akiknek ez a megoldás a ked vezőbb. Költségvetési reform Jövőre várható az adótábla kiigazítása. Ennek egyik oka az, hogy 1989-ben az ideinél nagyobb bérkiáramlásra kell számítani, s amiatt magasabb sávba esnének a jövedelmek is. A másik ok: az lTO—2iJi) ezer forint jövedelemhatáron belül nagyon progresszív az elvonás. Kupa Mihály, a minisztérium költségvetési reform titkárságának vezetője e reform elképzeléseit vázolta. Emlékeztetett rá: a Parlament azzal fogadta el az új adórendszert, hogy ki kell dolgozni a költségvetési reformot is. Ennek lényege az, hogy az államot a piacgazdaság résztvevőjévé kell tenni. Ennek az elvnek alapján szakítani kell a gondoskodó állam hagyományos fölfogásával, s azt egy garantált és értékálló ellátással kell felváltani. Olyannal, amely nem tesz teljesíthetetlen ígéreteket, például ingyenes egészségügyet és közoktatást, viszont megfelel annak, amit vállalt. K. L. Szájtátva Névsorolvasás Az MSZMP Központi Bizottsága július 13—14-i ülésén megválasztotta a testület mellett működő bizottságok és munkaközösségek elnökeit és tagjait. A Partélet 9. (mostani, szeptemberi) száma minden érdeklődőnek hozzáférhetővé teszi a névsort. Az ilyen névsorolvasás a hírlapírónak szakmai kötelessége, s mert amúgy is első a közöltek sorában, rögtön az agitációs és propagandabizottsággal kezdi, hiszen ez a testület a tömegtájékoztatásnak (az elektronikus hírközlésnek és a nyomtatott sajtónak) sokat segíthet feladata minél sikeresebb ellátásában. Az elnökkel együtt tizenkét tagú a bizottság, nehéz tehát a tévesztés, elsőre mégis erre gyanakszom. Mert az nem lehet ... Második, harmadik olvasás. Nincsen tévesztés. Ügy Igaz az, ahogyan a papíron áll. A tizenkét tag közé nem fért be egyetlen újságíró sem. Illetve. Van a névsorban egy valaki, aki valamikor kitűnő újságíró volt, azt követően azonban átkerült m sajtóirányításba, majd főnök lett, m televízió elnöke. Érthető módon, ahogyan azt az orvosoknál szokás mondani, régóta nem praktizál. S igaz, a bizottság elnöke is volt egy időben főszerkesztő (a Népszabadságé), s igaz, a bizottság egyik tagja, aki a névsorban a budapesti pártbizottság titkáraként szerepel, a közben eltelt hetekben a rádió elnöke lett, de azért... S igaz, van még főszerkesztő tagja a bizottságnak (a Pártéleté), de azért... De azért ez a névsorolvasás nem valami szívderítő. Még akkor is lehangoló, ha tudja az ember, az agitáció és propaganda sok minden mást is felölel, nem pusztán a tömegtájékoztatást. Bizonyára senki sem akadt a praktizálók között, aki alkalmasnak bizonyult volna a megtiszteltetésre. Csakis erre gondolhat az ember a névsorolvasásnál, Mert arra gondolni sem mer, hogy nem gondoltak a Jelölők, a voksolók a mindennapos gyakorlattal, a nyers valósággal szembesülőkre. S azt már feltételezni sem meri, hogv hiányuk fel sem tűnt senkinek ... MOTTÓ
