Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-26 / 230. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM. 230. SZÁM 1988. SZEPTEMBER 26., HÉTFŐ Emlékek a fesztiválról Kórus az istenek lakhelyénél Nemrégiben a ceglédi Kar­dos Pál pedagóguskórus Gö­rögországban vendégszerepelt, ahol egy nemzetközi fesztivá­lon vett részt. — Busszal tettük meg ezt a hosszú utat — kezdi az él­ménybeszámolót Boros Anikó ének szakos tanárnő, a kórus egyik tagja. Jugoszlávián át értük el első állomásunkat, Theszalonikit. Aztán bejelen­tette az idegenvezető, hogy hamarosan megérkezünk Olümposz hegyéhez. Alig vár­tam, hogy megláthassam a felhőbe burkolt csúcsot, ami­ről annyit beszéltünk az órá­kon. Reménykedtem, hogy megcsillan majd a képzelet fényes palotáinak színhelye, méltó Zeusz uralkodásához, esetleg tüzes szekerén végig­száguld majd az égbolton. De sem Héra, sem Pallas Athéné nem jött fogadásunk­ra nektárral. De még Her­mész, a szárnyas hírnök sem. Szárnyalni legfeljebb csak a fantáziánk tudott volna, ha engedi ez a táj... Megérkez­tünk, itt a híres-nevezetes hegy, mutatta kísérőnk. Hol, hol? — kérdeztem, de a meg­jelölt hely ugyanolyan volt, mint a mi Mátránk. — A színházterem megfe­lelt-e a nemzetközi fesztivál követelményeinek ? — Sajnos, az akusztikája nem volt a legjobb, fátyolos­sá váltak az előadások. Ami magát az épületet illeti, a mi kultúrházunk azért szebb. — Volt-e közönségük és kap­tak-e sok tapsot? — Soha nem állt üresen a nézőtér, jöttek-mentek az ér­deklődők, de más kórustagok is jócskán megjelentek a hangversenyen. Tíz dalt mu­tattunk be, ízelítőt adva min­den kor zenéjéből, kezdve bi­zánci és gregorián dallamok­kal. — Nyertek-e valamilyen dí- pat? — Nem volt eredményhir­detés, hiszen nem is verseny­szerűen léptünk fel, hanem bemutatkozó jelleggel. Más­nap indultunk Athénba, útba ejtve a thermopülai szorost. A szürke emléktáblát nézve felidéztük: Itt nyugszunk. Vándor, vidd hírül a spár­taiaknak: / Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.” Ér­dekes látványt nyújtott a gö­rög királyi palota előtt az őr­ségváltás. — Mi volt a legemlékezete­sebb élménye? — Nekem akadt több is, jó és rossz egyaránt — veszi át a szót Perlaki Katalin óvónő. Érdekes, hogy az athéni bol­hapiacon, a Plákán milyen nagy hévvel folyt az alkudo­zás, s hogy aztán az ehhez szokott gyanútlan vásárlót milyen gorombán leteremtették a város többi utcáján, ha ugyanígy próbált elfogadható áron szuvenírhez jutni. Egyéb­ként feltűnő, hogy milyen sok a szemét mindenfelé. Drága­ság van és szinte semmit sem lehet kapni. Néha úgy tűnt, hogy az ottaniak már unják a turistákat. Szép volt az az egynapos hajókirándulás, amelyet Athénból indulva tettünk meg. Az első percben, amikor felszálltunk, átvillant ben­nem, hogy ugyanilyen gya­nútlanul lépkedtek a szeren­csétlenül járt áldozatok is a nyár elején, amikor eldördül­tek a terroristák fegyverei. Igyekeztem elhessegetni a gondolatot. Egyébként elin­dulás előtt többen is fontol­gatták épp emiatt, hogy ott­Permetezett gyümölcs A mezőgazdaság kemizálása egyre nagyobb mértékű. Szin­te nincsen a világon sehol mo­dern növénytermesztés műtrá­gya és növényvédő szer alkal­mazása nélkül. Az eredmé­nyek — a nagyobb termés­hozam, a kevesebb károso­dott, féreggel, gombával fertő­zött termés — mellett e sze­rek alkalmazásával növekszik a káros mellékhatások kiala­kulásának veszélye is. Mik a veszélyek, amelyekre ügyelnünk kell, illetve ame­lyeket a lehetőségekhez képest minél inkább el kell kerül­nünk? Első és legfontosabb a felhasználó veszélyeztetettsé­ge. A tárolás saját magára, környezetére, családjára, az alkalmazás pedig a felhasz­nálás területén tartózkodóra, a fogyasztóra is veszélyes le­het. A károsító hatás nemcsak közvetlen, hanem közvetve még a következő nemzedékre is kiterjedhet. Hogyan? A ké­miai beavatkozás a környezet egyensúlyának megbontásá­val még évtizedek múlva is okozhat káros hatást, ha nem megfelelő az elővigyázatosság. Mindenesetre már most, az alkalmazás idején gondoljunk rá, nehogy 1—2 évtized múl­va kelljen megbánnunk a ma gondatlanságát. Fontos tudnunk, hogy a per­metezett gyümölcs csak bizo­nyos idő után fogyasztható, még többszörös lemosás ese­tén is. A permetezőszer ugyan­is beépül a gyümölcs héjába és csak lebomlás után szűnik meg a veszély. Ezért soha ne ringassuk magunkat abban a meggyőződésben, hogy az ala­pos folyóvizes lemosás elegen­dő a mérgező anyag semlege­sítése, vagy eltávolítása cél­jából. Az alkalmazott perme­tezőszerek bomlási ideje kü­lönböző, ezeket a gyártó cég mindig feltünteti a csomago­láson. Ajánlatos minden per­metezéskor a felhasznált szer milyenségét, a permetezés pon­tos idejét és a lebomlás pon­tos dátumát feljegyezni. Ezzel sokat tehetünk egészségünk és környezetünk megóvása érde­kében. hon maradnak. De mindent feledtetett Hydra, Poros és Aegina szigete, ahol kikötöt­tünk. — Az egyik legfontosabbról majd megfeledkeztünk. Mi­lyen feltételek alapján lehe­tett Görögországba eljutni? •— Jelentkeztünk a feszti­válra, ezt elfogadták és meg­kaptuk a meghívást, veszi vissza a szót Boros Anikó. Ami a személyi válogatást illeti, az úgy történt, hogy Holló Gyula karnagy külön- külön meghallgatott minden­kit az előadandó műsorszá­mokból. Így aztán a hatvan­hét fős gárdából kialakult az a negyvenes létszámú csoport, amely mehetett volna, de vé­gül is nem így történt, mert közbeszóltak az anyagiak. Ugyanis be kellett fizetnünk tízezer forintot, ehhez három­ezret kaptunk még fejenként a szakszervezettől és külön­böző szervektől is. Természe­tesen megnövelte költségein­ket a kötelező valutabeváltás is. Zimonyi Zita Olvasónk levele Ötvenfilléres ügy Az áfész Skála Áruházának élelmiszerosztályán pár hét­tel ezelőtt észrevettem, hogy a kis fehér zacskóra, amiben a reggeli két kiflimet kapom pici nemzetiszínű szalag van festve. A zacskó is ingyenes, a szalag is. Egy darabig foglalkoztatott a szokatlan, örömteli dolog, hogy ez most miért van. Ké­sőbb megszoktam, de azért minden reggel megnéztem, rajta van-e még. Végül kezd­tem szégyellni magam, hogy ennyire nem tudok napirend­re térni meglepetésemből. Raj­ta van és kész, hiszen ma­gyarok vagyunk és sajnos idő­szerű, hogy ezt megmutassuk Még így is. Ezzel az ügyet le­zártam magamban. Augusztus 21-én a városi ta­nács alatti 22. sz. élelmiszer - bolt esett utamba, így a kif­limet ott vettem meg. Újabb meglepetés, ám kevésbé kel­lemes. Becsomagolták a kiflimet egy papírdarabkába, ami a táskámban rögtön szétfoszlott volna. Kértem az eladó höl­gyet, legyen szíves papírzacs­kóba tenni, mert a táskám­ban iratok is vannak, és kül­alakjukhoz sem só, sem kö­ménymag nem szükségeltetik. A hölgy sajnálattal közölte velem, hogy azt bizony ő nem teheti, csak ha megfizetem ér­te az ötven fillért. Látva meglepődésemet, még nagyobb sajnálattal megjegyezte, hogy „hát bizony ide jutottunk”. Hát én nem hiszem el, hogy ide jutottunk, csak azt hi­szem, hogy a kereskedelem­ben egy-két vezető jutott ide. Egy vevőnek alapvető igénye lehet, hogy az élelmet tisztes­ségesen becsomagolva kapja meg. Tudom, jót nevet rajtam az a kereskedő, aki ilyen in­tézkedést hoz, mert azt hiszi. Jeles növények Nyárfák az őszben Ez a tér nagyjából három­szög alakú, vagyis nem ha­gyományos és sablonos tér, te- recske. Mégis vulgárissá teszi a hajdanvolt vásáros sátrak tömegének, otthagyott piszok­nak, szemétnek az emléke és a bazaltkockák durva illesz­tése. A tér legalább húsz éve jegenyenyárfáknak szűkös élő­helye. E fák megtették a ha­tásukat, amikor kellett, árnyé­kot. húst adtak az ott téblá- boló embereknek, de ez már a múlté. A történelmi hely, illő ki­egészítést kíván. Igaz, a nyárfák jeles növények a gö­rög mitológiában, a halál s a feltámadás szimbólumai. A pillanat, a rövid idő szimbólu­ma a görögöknél, vagyis igen átvitt értelemben szerelmi jelkép. A fája közepesen idő­álló. a háncsa, gesztje jobban bírja az idő múlását, mint a korhadékony és revesedő fa­rész. Így nem értékes fa, csak a fehérnyárfák élnek olyan kort és nagyságot meg, ami eszmei értéket adhatna a fák­nak. Hát ezek nem olyanok. A múló pillanatok, a kapkodó döntés emlékei, amelyek sok­kal előbb megérnek a lecse­rélésre, mint azt a lombjuk alapján hihetnénk. Szeretni való fák ezek, de eljárt az idő felettük. Eljárt és rész­ben nagy helyet is foglalnak az Eötvös térből, nagy tömeg­ben. Kár, hogy a ceglédiek szíve mindig a csalfáért, a rö­vid életű és értéktelen fákért fáj; a tölgyek, vadgesztenyék, szépséges ostorfák nem érde­melnek meg egy misererét sem. Ezekért, de nem ezek he­lyett az értéktelenebb fák ki­szorítására kell törekedni Ceg­léden, pláne akkor, ha a he­lyükbe néhány szép alakfa kerülhetne és a Városalapítók szobrát is kiemelhetné e tör­ténelmi terecskén. Surányi Dezső Kaszások az innenső parton Csaknem négyszáz kilométer hosszú útpadkát és árkot gondoznak a Budapesti Közúti Igaz­gatóság ceglédi mérnökségének dolgozói. Amit lehet, gépekkel végeznek el, de a rézsűk és árokpartok ápolásában a hagyományos kaszás brigádoknak is fontos szerep jut. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) én nem tudom, hogy az a sze­gény kifli mi mindenen megy keresztül, mire hozzám kerül. De igen, tudom, csak azt nem látom. Talán még a papírba való csomagolással is meg tudnak győzni, de csak egyetlen mó­don. Egy kis leleményességet vigyenek a dologba. Tudom én, hogy az a fránya papír nem akar egymástól elválni és ha kettőbe csomagolnak, pa­zarlás. Tanítsák meg az egyébként udvarias, bájos el­adókat, hogy higiénia is léte­zik. Tegyen oda maga mellé egy nedves szivacsot és ne nyaldossa az ujjacskáját egy­más után kétszer is, míg vég­re sikerül egy papírt felven­ni. Tóth Ferencné Cegléd, Borz u. 6. Fogadóéra Dr. Kapási Pál, a városi ta­nács vb-titkára szeptember 28-án, szerdán délután 2-től fél 7-ig fogadóórát tart a városházán hivatali helyisé­gében. Autósmozi Szeptember 26-tól 28-ig es­te 8 órakor az autós kertmo­ziban, a Vasutas-sporttelepen: Vágyrajárók, színes, francia film vígjáték. Újszilvás Cselgáncs Újszilváson a művelődési házban cselgáncstanfolyam in­dul október 3-án 15.30 órai kezdettel a 6—14 éves kor­osztálynak. Jelentkezés és bővebb fel­világosítás szeptember 29-ig a kultúrházban. A szobrok Miért is állítsunk szob­rokat? És élnek-e vajon úgy, ahogyan tiszteletünk és szeretetünk parancsol­ná? Vagy tudnánk-e élni a nagyszerű emberek emléke nélkül? Tanulmányok hosszas sora szol az ember világban való magányáról, arról, hogy bármerre is nézünk a világűrbe, sehol nem nyújtja felénk kezét egyetlen megértő vagy se­gítő lény sem. így lennénk egymásra utalva, földünk „emlékezetébe” zárva. És ha kívülünk nincs más, csak a kozmosz méretű csönd, akkor önmagunkban kell hinni, vagy azokban a nagy múltú tudósokban, művészekben, akiknek volt elég erejük szembenézni a megvaltoztathatatlannak tű­nő világgal, s szellemi ké­pessegeik minden tartomá­nyát oly célokra irányítot­ták, melyek szebbé és bol­dogabbá tehetik életüket. Most ők a szobrok, a tes­tük, az emlékük. A szob­rok élete mindig kettős. Egyrészt nem szűnő sóvár­gásunk az örökkévalóságra, melyhez a szobrokkal óhajtunk példát statuálni, misztikájukban fenntartjuk ennek lehetőségét, tehát magunk miatt tesszük. Másrészt, s talán ez a ke­vésbé domináns, őszinte tiszteletünk egy ember munkássága iránt. S hogy miért kisebb rész ez? Mert teljes szellemi kvalitását oly kevéssé tudjuk belátni, ezt, hogy: „Nem válhat nagy gondolkodóvá az, aki nem ismeri föl, hogy mint gondolkodónak az a leg­főbb kötelessége, hogy kö­vesse értelmét, akármilyen konklúzióra vezesse is.” És akkor marad a kő, a már­ványba vésett arc, egy név. Holott mindenkinek van neve és talán arca is, de a szellemiség és maga az em­ber minden tulajdonságá­val, megismételhetetlen. Podmaniczky Szilárd Lebiggyesztett szájjal Boldogasszony neve napján, szeptember 12-én aligha hitte volna bárki, hogy ennyire hű­vös, novembert meghazudtoló napok törnek ránk. Csapadék­ban sem volt hiány, de a pá- rateltség miatt a hajnali 5—8 Celsius-fok és a napközi 12— 18 fok igen zordnak hatott. Az igényes kerti növényeknek nem használt a rossz idő, a hegyes paprikák lilás színre váltottak, mint októberben az antociános légzés következté­ben. A paradicsom pedig már nem „bogyózik” az augusztus hőségnapjai miatt. Száraz volt a föld, így a szeptember 6-i 22 milliméteres csapadékmennyiség kellett, de nem ilyen hidegfronttal és körbeforgó, ezért statívan ha­tó légtömegekkel. 14-én 11,1 mm, 15-én 9,5 mm majd még néhány milliméternyi eső hul­lott, így együtt a szeptemberi mérleg 63,3 mm. Ennyi víz hullott minden négyzetméter- nyi területre. Előző években több olyan szeptember is akadt, amikor egyetlen csepp eső sem jutott a földekre. Az őszi szántásokra bizo­lesz, de a nyosan jobb talajunk mint a korábbi években, szőlősgazdák igencsak lebigy- gyesztett szájjal kémlelték az eget: hiszen amit a fagy ha­gyott, most vinni készül a szürke penész. A forróság mi­att eleve nem fejlődtek kellő ütemben a szemek, a kény­szerűen madárkás fürtök el­lazulása, azaz amikor a bo­gyók fotoszintetikus tevékeny­sége megszűnik, sem ment végbe normálisan. Augusztus 6-a jó években a szőlők zsendülésének a kez­dete is. A reliktumnak szá­mító Szent Anna szőlő a kel­leténél három héttel később érett be idén. önmagáért be­szélnek az ilyen adatok. A ké­sei zöldhagyma, retek, cékla és talán borsó még valami pótlást adhat a gazdáknak, de nagy lehetőségeket az őszi idő már aligha nyújthat. A kukorica érésének sem tett jót a hideg, bár a kény- szerűség miatt bizonyos érési jelek augusztusban jelentkez­tek, most viszont az utóérés zavarokat szenved. S. D. Sörmintaboltot nyitnak Teljes lesz a választék A Kőbányai Sörgyár ceg­lédi kirendeltsége naponta mintegy 110 hektoliter tank­sört palackoz, hogy a telepü­lés környékét ellássa jófajta itallal. Míg néhány évvel ez­előtt a telep nem győzte az igényeket kielégíteni, most új piaci lehetőségeket kutatnak, hogy a csökkenő forgalmat pótolják. A piackutató munka eredményeként most új kez­deményezésként Cegléden, a Kossuth Ferenc ú jában kibé­reltek egy eddig garázsként használt helyiséget, ahol a Kőbányai Sörgyár mintabolt­ját rendezik be. A belső át­alakítás most folyik, hogy kellő csinosítás után fogadják majd a vásárlókat. A minta­boltban a Kőbányai Sörgyár palackozott termékeinek tel­jes választéka áll majd a fo­gyasztók rendelkezésére. Így a Kőbányai világos, valamint exporttermékek mellett barna söröket és az újdonságnak számító Dréher sört is kiszol­gálnak. A piaci lehetőséget kutatva a kirendeltség újabb szolgál­tatásokat is tervez. Megszer­vezi, hogy különböző rendez­vényeket, lakodalomtól a bankettig, közvetlenül a ki- rendeltség láthassa el sörrel. Azt is tervezik, hogy a minta­bolthoz kapcsolódóan kisebb tételeket is házhoz szállítanak majd. Ha a mintabolt beváltja a hozzá fűzött reményeket, ha­sonló üzletek megnyitására is sor kerülhet. K. Z. ISSN 0133—260t (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents