Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-22 / 227. szám
2 1988. SZEPTEMBER 22., CSÜTÖRTÖK r Washingtonban tárgyal Koppenhága után a szovjet külügyminiszter Reagan is fogadja Sevardnadzét ^ Elégedetten szólt a szovjet—dán kapcsolatokról a $ Koppenhágában tartózkodó Eduard Sevardnadze. A $ szovjet külügyminiszter átadta II. Margit dán király- £ nőnek Mihail Gorbacsov, Andrej Gromiko és más szov- ó jet vezetők jókívánságait. Rendkívüli állapot, kijárási tilalom Nem javult a karabahi helyzet Sevardnadze találkozott Svend Jakobsennel, a dán parlament elnökével is. Eszmecseréjük során megvitatták az átalakítás folyamatának eseményeit a Szovjetunióban, véleményt cseréltek a legfontosabb nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. A találkozón szó esett a két ország parlamentjei közötti kapcsolatok kiszélesítéséről. Ezzel kapcsolatban a szovjet külügyminiszter kiemelte, hogy o Szovjetunió érdekelt az északi országokat tömörítő északi tanáccsal való együttműködésben olyan kérdésekben, mint a környezetvédelem, a tudományos kutatások összehangolása és a gazdasági együttműködés az Északi-sarkon. Eduard Sevardnadze Dánia után az Egyesült Államokban tartózkodik. Washingtonban két napig beható tárgyalásokat folytat amerikai kollégájával, George Shultzcal a kétoldalú kapcsolatok, illetve a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Sevardnadze látogatása befejezésekor, pénteken délután tárgyal a Fehér Házban Ronald Reagan elnökkel. A szovjet külügyminiszter a kétoldalú kapcsolatok valamennyi fontos kérdéséről, ezen belül a fegyverzetkorlátozásról, valamint az időszerű nemzetközi problémákról folytat kétnapos, beható tárgyalásokat Washingtonban. Erről tájékoztatta kedden a sajtót Rozanne Ridgway amerikai külügyminiszter-helyettes. Sevardnadze 28. találkozóját amerikai kollégájával, George Shultzcal a folyamatosság’ jéí- lemzi majd, hangoztatta a vezető diplomata. Ebből az alkalomból Washingtonba érkeznek a két nagyhatalom Genfben tárgyaló küldöttségei, hogy a szokásos munka- csoportokban tárgyaljanak. Ridgway véleménye szerint nincs lehetőség arra, hogy még az idén véglegesen kidolgozzák az új hadászati fegyverzetkorlátozási egyezményt, de haladás várható a levegőből indított manőverező robotrepülőgépek területén. Igen közel állnak a békés célú nukleáris robbantások ellenőrzésére vonatkozó jegyzőkönyv végleges kidolgozásához. A bécsi európai utótalálkozón, amely ugyancsak napirenden szerepel, amerikai vélemény szerint lényegében az emberi jogok kérdése akadályozza a munka befejezését s nincs még megállapodás a Bécset követő találkozók kérdésében. Shultz és Sevardnadze tárgyal majd az euróHelmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja a bonni kormány szerdai ülésén alantas orvtámadásnak nevezte a Hans Tietmeyer pénzügyminisztériumi államtitkár és gépkocsivezetője ellen egy nappal korábban elkövetett sikertelen merényletet. A kormány — mint mondotta — nem hátrál meg az erőszak és a terrorizmus élői, s minden rendelkezésére álló eszközzel fel kíván lépni a demokratikus állami berendezkedés védelmében. A munkahelyére gépkocsin igyekvő Tietmeyerre és sofőrjére kedd reggel még az államtitkár lakásának közelében sörétes puskából adtak le lövéseket. A golyók senkit sem sebesítettek meg, de megrongálták a szolgálati Mercedest. Friedhelm Ost államtitkár, a bonni kabinet szóvivője szerda délutáni sajtóértekezletén bejelentette: szemtanúk a lövések eldördülte után a tétthely tőszomszédságában, a Bonn-Bad Godesberg-i erdőszélen láttak elsuhanni arcukat álcázó alakokat. Azt is látták, hogy egy másik Mercedes, valamint még egy másik kisebb, ismeretlen gyártmányú autó és egy motorkerékpár is volt a közelben. A nyomozás jelenleg elsősorban ezeknek a gépjárműveknek a felkutatására irányul. A merénylet színhelyén a pai hagyományos fegyverzet csökkentésére kidolgozandó mandátum kérdéseiről is. A külügyminiszteri találkozón napirendre kerül többek között Irak vegyifegyver- használatának ügye, Afganisztán, Nicaragua is. George Bush alelnök, a republikánusok elnökjelöltje — saját kérésére — találkozik Sevardnadzéval, míg Michael Dukakis, a Demokrata Párt elnökjelöltje nem kezdeményezett találkozót. Eduard Sevardnadze a hét végén Washingtonból New Yorkba utazik, ahol várhatóan ismételten tanácskozik majd — egyéb kollégái mellett — George Shultzcal. nyomozók időközben megtalálták a szóban forgó sörétes puskát, ám rábukkantak egy géppisztolytárra is. Előbbi egy 1984-ben elkövetett fegyverrablás zsákmányából származik. Ebből, nemkülönben a támadás egyéb körülményeiből Friedrich Zimmermann belügyminiszter arra következtet, hogy a feltételezhetően a nyugatnémet Vörös Hadsereg Frakció (RAF) nevű terrorszervezet fegyveresei akarták elrabolni a pénzügyminisztériumi államtitkárt. A terroristák Bonnban működő nyugati hírszolgálati irodákhoz eljuttattak egy írást, amelyben közlik: a RAF követte el a merényletet. A levelekben a támadás végrehajtójaként az eddig nem ismert „Kaled Aker” nevű rohamosztagot tüntetik fel. Az erősen ultraradikális, ultrabalos szóhasználat kétségtelenül a RAF sajátja. A levél szerzői ugyanis abban jelölik meg akciójuk célját, hogy ily módon büntessék meg „a nemzetközi imperialista gazdasági-pénzügyi rendszer egyik szekértolóját”, Tietmeyer államtitkárt. Ez, szakértők véleménye szerint utalás a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank Nyugat-Ber- linben megnyíló közgyűlésére, amely régóta céltáblája az ultrabalos agitációnak. Tietmeyer a közgyűlés előkészítésével is foglalkozott. HÍRÜNK A VILÁGBAN • Magyar nemzeti napot tartottak szerdán a teheráni nemzetközi vásáron, amelyen 14 magyar vállalat állítja ki termékeit. A megnyitón beszédet mondott Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettes és Masszud Honszári iráni mezőgazdasági államtitkár, a magyar —iráni gazdasági vegyes bizottság alelnökei. Teheráni tartózkodása alatt a magyar miniszterhelyettes megbeszéléseket folytatott a kereskedelmi ügyekben és a gazdasági együttműködésben érdekelt minisztériumokban. Fogadta őt Ali Reza Moajeri miniszterelnök-helyettes. A megbeszélések fő témáját az újjáépítésbe való magyar bekapcsolódás lehetőségei képezték. A magyar nap rendezvényén és a tárgyalásokon részt vett Káz- mér Zsigmond, hazánk teheráni nagykövete. • Az emberi jogok témakörében vitával folytatódott Szófiában az Interparlamentáris Unió 80. konferenciája, amelyen felszólalt Barcs Sándor, az IPU magyar csoportjának elnöke. Egyebek között a hazai progresszió két világháború közötti és a második világháború utáni tevékenységéről szólt, amelybe a zsidóüldözésekkel szembeni fellépés csakúgy beletartozott, mint a becsületes német nemzetiségűek deportálása elleni tiltakozás. Beszélt a Finnországban élő — a lakosság mintegy 10 százalékát kitevő — svéd kisebbséggel szemben folytatott mintaszerű politikáról. Mint a szófiai tanácskozás bizonyítja, az IPU európai nemzeti csoportjai számára — emberi jogokról lévén szó — megkerülhetetlen a romániai falu- rombolás kérdése. Élesen bíráló volt az NSZK képviselőjének felszólalása, amelyet a román küldött közbekiáltásokkal próbált megzavarni. • Bolognában összesen 320 egyetemi intézmény képviselője írta alá az egyetemek együttműködéséről és közösen elfogadott működési alapelveiről rendelkező okmányt — magna chartát — azon az ünnepségen, amelyet a világ legrégibb egyeteme, a bolognai fennállásának 900. évfordulója alkalmából rendeztek. Az okmányt vezető helyen aláíró 24 legrégibb európai egyetem között volt a pécsi Janus Pannonius Egyetem is, amelyet Ormos Mária rektor képviselt. • Michaela Geiger, a nyugatnémet Kereszténydemokrata Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) külpolitikai szóvivője szerint a kisebb keleteurópai szocialista országok közül az NSZK-nak Magyarországgal fejlődnek legörvende- tesebbeQ a kapcsolatai. A poll* tikus Sajtónyilatkozatában an- nák a meggyőződésének adott hangot, hogy mindazt, ami lehetővé vált a nyugatnémet- magyar viszonyban, meglehetne valósítani az NSZK többi kelet-európai szomszédjával is. • A hagyományos belgrádi nemzetközi színházi fesztiválon, a BITEF-en szerda este bemutatkozott a szolnoki Szigligeti Színház. A társulat Borisz Paszternák Zsivago doktor című művének színpadi adaptációját adta elő Szikora János rendezésében. Rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat hirdettek ki szerdán Sztyepanakertben és az onnan nem messze levő agdami járásban — jelentették be hivatalosan a szovjet fővárosban. A döntést azt követően hozták meg az illetékes hatóságok, hogy Karabah- hegyvidék székhelyén, Sztyepanakertben, ahol az utóbbi napokban egyre feszültebbé vált a helyzet, szerdára virradóra újabb gyújtogatásokra és villongásokra került sor. A hatóságok a helyzet normalizálása, a rendbontások megakadályozása érdekében további intézkedéseket tesznek — közölte a szovjet hír- ügynökség. Mint arról az MTI i« beSir Geoffrey Howe brit külügyminiszter kormánya súlyos aggodalmát fejezte ki a szisz- tematizálásnak nevezett falu- rombolás miatt loan Totu román külügyminiszternek küldött tiltakozó levelében. A levelet szeptember 12-én küldték el futárpostával a címzettnek, de csak szeptember 21- én, a tíznapos afrikai körúton járt brit külügyminiszter hazatérését követően hozták nyilvánosságra vezető londoni lapokban. Tiltakozó levélében Sir Geoffrey Howe kormányának súlyos aggodalmát fejezte ki a „szisztematizálás" miatt. Nyomatékosan felszólította a román kormányt, hogy állítsa le a programot. A brit kormány hivatalos fellépéséről beszámoló szerdai jelentésében a The Independent „precedens nélkülinek” nevezi a külügyminiszter, „látszat szerint „romáit bei ügyet” érintő tiltakozó levelét. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy * a brit külügyminiszter éppen a „szisztematizálási” program belügyeken túlmutató vonásaira — az emberi jogok megJasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke szerda délelőtt hivatalos látogatásra Kairóba érkeszámolt, Karabah-hegyvidék központjában az utóbbi napokban rendkívüli módon kiéleződött a helyzet, azerbajdzsán és örmény nemzetiségűek többször is összetűztek, autókat, házakat rongáltak meg. Hiábavalónak bizonyult a területi párt- és állami vezetésnek a lakossághoz intézett hétfői felhívása is — ezt a TASZSZ hírügynökség szerdán ismertette —, a helyzet nem javult, sőt rosszabbra fordult. Hasonlóan nem volt foganatja a szovjet párt és kormány rendkívüli megbízottja, Arkagyij Volszkij tévé- és rádióbeszédének, amelyben nyugalomra és józanságra intette a lakosságot. sértésére és a közös európai kulturális örökség súlyos veszélyeztetésére — tett utalásaival indokolta meg a maga nemében szokatlan lépését. A The Daily Telegraph Howe tiltakozik a parasztság elleni román terror miatt című tudósításában emlékeztet: Nagy-Britannia már több alkalommal tiltakozott hivatalos szinteken Romániánál Ceausescu elnök ama döntése ellen, amelynek értelmében — egy iparcentrikus sztálinista lázálmot hajszolva — embereit ezreinek otthonait rombolják le. A brit kormányhoz közelálló konzervatív lap szerint Sir Geoffrey Howe levele annak következménye, hogy Nagy- Britannia és más nyugati országok a bécsi emberjogi konferencián, valamint Londonban és más nyugati fővárosokban, már számos alkalommal r kifejezésre juttatták rangidős román diplomatáknak kormányuk véleményét, ámde Románia mindeddig a törődés minden látható jele nélkül reagált a nyugati megkeresésekre. Az erőszak és a terrorizmus újabb példája az NSIK-ban A RAF követte el a merényletet A brit külügyminiszter tiltakozó levele A román falurombolás ellen Arafat megbeszélése az egyiptomi elnökkel Kairóban Közel-Keletről is Észtországi jegyzetek (II.) Szenvedélyesen a peresztrojkáért Nőmmé külváros Taiiinnban, korábban önálló település volt. Oda indulunk személygépkocsival, mert interjúra vár az észt népfront egyik vezető aktivistája. Kísérőm felkészít rá: lehet, hogy oroszul nem lesz hajlandó beszélni vendéglátónk, de ő majd tolmácsol. Mindez csak fokozza kíváncsiságomat: miért jött létre a népfront, amely az egész észt nyelvű lakosság támogatását maga mögött tudja, s milyen céljaik vannak? Útközben egy kis történelmi leckét kapok kísérőmtől, aki fiatal és jelentős beosztásban lévő mérnök, névjegyét is ide adja, de az újságban nem kíván szerepelni... Tudom-e, mondja, hogy az 1918- ban megalakult polgári köztársaság milyen mély és mindé állampolgárra egyformán ragyogó demokráciát valósított meg? Például ez volt a világ egyetlen olyan országa, amelyben a zsidó népközösség autonómiát élvezett. A lenini kormány 1920. február 2- án a tartui egyezményben elismerte Észtország függetlenségét. Ezerkilencszázharminckilenc- ben a Szovjetunió előbb támaszpontokat létesített az ország területén, majd 1940. június 21-én megszűnt a polgári hatalom és kikiáltották az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságot. Ezt követően megkezdődtek és 1949-ben megismétlődtek a deportálások Szibériába, s ezeket az intézkedéseket, a népfront követelésének megfelelően, az észt minisztertanács a közelmúltban az emberiség ellen elkövetett bűntettek közé sorolta. Az Észt Kommunista Párt százezres tagságában is, annak központi bizottságában is kisebbségben vannak az észtek, a párt korábbi első titkára, Kari Vajno nem is tudott észtül, ezért felszólalásairól az észt lakosság csak a TASZSZ közleményeiből szerezhetett tudomást. Éppen ezért az észtek túlnyomó többsége közömbössé vált a párt iránt, hallgatásba merült. Alapvetően megváltozott a közhangulat, amikor az ország az SZKP pártértekezletére készült. Az észtországi kommunisták 32 küldöttjéből 29-et 100 jelölt közül választottak meg a körzetekben (hárman a központi listán szerepeltek), s a megválasztottak mindannyian szenvedélyesen támogatták a peresztrojkát. Miénk volt az egyetlen olyan köztársasági delegáció — mondja kísérőm —, amely az egész nép bizalmát, támogatását maga mögött tudó, egységes csapatként indult Moszkvába. Ott Gorbacsov javaslatára ötezeregyedik küldöttnek még megválasztotta a pártértekezlet Vajno Vüljast is, aki akkor a Szovjetunió ni- caraguai nagyköveteként dolgozott, s hirtelen úgy lett a pártunk első titkára, hogy utódának még át sem adhatta külügyi munkakörét, ö elfogadta a népfront követelésének 80 százalékát, s most az ország egyik legnépszerűbb embere. A népfront, amely alapító kongresszusát majd október 1-jén és 2-án tartja, ideiglenes programtervezete szerint sok olyan követeléssel áll elő, amely az észt lakosság kívánságait fejezi ki. Tűrhetetlennek tartja például, hogy Észtországban nem az észt az államnyelv, hanem az orosz. Ragaszkodik ahhoz is, hogy az észt nemzeti zászló legyen az állami zászló is hazájában. Az életszínvonal hanyatlásának okát abban látja, hogy az ország vállalatainak túlnyomó többségét Moszkvából irányítják. (Az életszínvonal persze viszonylagos, hiszen például ezer lakosra itt jut a legtöbb személygépkocsi a Szovjetunióban.) Súlyos társadalmi problémának tartják a migrációt. Ma Észtország 1,5 millió lakosából 600 ezer nem észt nemzetiségű. Az elmúlt évtizedekben a ,gazdag Nyugatnak’’ számító országba tízezrével özönlött be Keletről, az Urálon túlról is az olyan népcsoport, amely az észtek szerint semmiféle kulturális örökségnek vagy értéknek nem hordozója, jó részük nemcsak észtül, még oroszul sem tud, életvitelével, magatartásával a köztársaság tradicionális értékeit csorbítja. A párt központi lapjában, A nép hangjában épp az elmúlt napokban jelent meg az ország két — észt és szláv — kultúrájáról szóló elemzés, a a cikkíró szerint a nem észt nyelvű lakosság 70 százaléka képes a beilleszkedésre, 13 százaléka visszatérne eredeti hazájába, ha ott a létfeltételeket biztosítanák számára, a többiekkel kapcsolatban viszont gondok lesznek. Az észt származású tudósok, irodalmi és más művészeti alkotók jó része viszont ma külföldön él, hazatérésük elősegítése is a népfront céljai között szerepel. Az ország tengerpartja mentén a környezeti szennyeződés elérte a megengedett érték ezerszeresét, ezért szólították fel a pernui zöldek Bruno Saul miniszterelnököt a lemondásra. Ö erre késznek is nyilatkozott a párt központi bizottságának legutóbbi plenáris ülésén — amelyről a rádió egyébként most először adott egyenes és teljes közvetítést —, sőt azt mondta, bíróság előtt hajlandó felelni tetteiért, de a politikai testület az első titkár javaslatára úgy ítélte meg, semmi olyat nem követett el, amit korábbi helyzetében nem kellett volna megtennie. Mindenesetre az ország vezetősége most a felfrissülés állapotát éli. A helyi lapok az elmúlt hetekben sorra mutatták be az új minisztereket. Új vezetők kerültek más országos hatáskörű szervek élé-. Gyermek, népviseletben re is, a rádió és tévé irányítója is új ember. Az SZKP pártértekezletén az észt delegáció az egész gazdaság önelszámolóvá tételéért szállt síkra, sőt még saját nemzeti pénzegység létrehozását is felvetette. Ez utóbbi elképzelést a miniszterelnök nem tartja célszerűnek, s a népfront aktivistái azt mondják, ha a peresztrojka kiteljesedik, s a Szovjetunió teljes jogú köztársasága lesz hazájuk a valóságban is, pénzüket továbbra is nevezhetik rubelnek. Közben, míg mindezt megtudtam, gépkocsink az onkológiai intézet elé kanyarodott, ahol udvariasan üdvözölt egy szakállas fiatalember, Vlo Laanoja, a népfront tallinni szervezőbizottságának a tagja. Cseri Sándor (Következik: Nem akarunk teljes elszakadást.) zett, hogy Hoszni Mubarak elnökkel a palesztin problémát érintő kérdésekről, az újrafor- mállódó közel-keleti feltétel- rendszerről tárgyaljon. A palesztin vezetőt a héliopoliszi repülőtéren Ahmed Eszmat Abdel-Megid egyiptomi külügyminiszter és Oszama el- Báz, Mubarak közeli tanácsadója fogadta; a városba vezető utakon biztonsági megfontolásokból jelentős rendőri készültség volt. Az egyiptomi elnök és vendége, a PFSZ VB elnöke szerda délután megkezdte tárgyalásait. A két arab vezető között két és fél év, azaz 1986 februárja óta (a kapcsolatok időszakos lehűlését követően) a mostani az első hivatalos megbeszélés. Jasszer Arafat a tárgyalások előtt sajtóértekezletet tartott, melyen kijelentette: mind a PFSZ, mind az egyiptomi vezetés egyetért abban, hogy a soron levő időszakban az európai országok fontos, sőt elsődleges szerepet játszhatnak a közel-keleti békéhez vezető folyamatban. Elmondotta, hogy Hoszni Mubarak egyiptomi államfő csütörtökön kezdődő európai kőrútján — melynek során Belgrádot, Londont, Bonnt és Párizst keresi fel — a prioritások között szerepel a palesztin kéfdés és megoldásának lehetősége. A PFSZ VB elnöke elmondotta, hogy egyiptomi látogatása a palesztin vezetés sokirányú erőfeszítéseinek és konzultációinak keretébe illeszkedik, melyek során meghatározó döntéseket, a palesztin ügyet hatékonyan szolgáló új geopolitikai formulákat készítenek elő. Az emigráns palesztin kormány megalakításának lehetőségéről csak azt közölte, hogy erről intenzív tárgyalások folynak a palesztin vezetésen belül és az arab, valamint más országokkal.
