Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-21 / 226. szám

1988. SZEPTEMBER 21.. SZERDA ^%wf<gp A Szépművészeti Múzeum műtárgyai Külföldi tárlatokon Nagyszabású nemzetközi kiállításokra várják ezekben a hetekben-hónapokban a Szépművészeti Múzeum jeles műtárgyait. A berlini Pergamon Mú­zeumban októberben nyíló, majd Európa több fővárosá­ban bemutatkozó Az etrusz­kok világa című tárlatra mint­egy 70 tárgyat kölcsönöznek. Az i. e. VIII—II. században az itáliai Tiberis és Arno folyók által határolt területet lakó etruszkok virágzó művészetét felelevenítő kiállítás az NDK, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és a Szovjetunió nagy múzeumaiban őrzött et­ruszk emlékeket vonultatja fel. A tervek szerint mintegy 800 •tárgyat tartalmaz majd a be­mutató, amelyek közül kiemel­kednek a berlini múzeum nagyméretű kőszobrai és tel­jes siregyüttesei, a leningrádi arany ékszerek, s a vázafesté­szet, a bronz és agyag kis­plasztika remekművei. A bu­dapesti intézmény gyűjtemé­nyéből korabeli festett agyag- vázák s az épületdíszítő ter­rakotta-szobrászat remek da­rabjai utaznak a bemutatóra. A tárlat — amelyhez tudomá­nyos igényű katalógus készül a résztvevő országok kutatói­nak közreműködésével — Ber­lin után Prágában, ezt köve­tően, a jövő év nyarán Bu­dapesten, majd Varsóban, Moszkvában és Leningrádban várja a közönséget. A brémai Kunsthalléban ugyancsak októberben nyílik meg a XIX. századi francia művészet — a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből című bemutató, amely a budapesti intézmény legjelesebb kora­beli festményeit, akvarelljeit és rajzait vonultatja fel. A grafikai tárból 30 lap, a mo­dern osztály gyűjteményéből 20 kép kerül a tárlatra: fő­ként reprezentatív impresz- szionista és posztimpresszio­nista művek. Egyebek között Delacroix Marokkói és lova, Courbet Sziklás táj, Manet Hölgy legyezővel és Gauguin Fekete sertések című alkotá­sa, valamint Renoir és Ce­zanne több képe utazik a be­mutatóra. Gödön október 2-ig Jó szórakozás A gödi művelődési ház Fé­szek presszójában, a Magyar Rádió irodalmi rejtvényműso­ra, a „Könyvről — könyvért” helyszíni közvetítésével kezdő­dik szeptember 30-án 15 óra­kor a gödi kulturális napok programja. Ugyanazon a na­pon, 17 órakor nyitják meg a Hazafias Népfront nagyközsé­gi bizottsága kertbarátkörének hobbi- és terménykiállítását. A második napon, szombaton 9 órától kirakodóvásár lesz a művelődési házban és parkjá­ban. Közben cserebere, videó­vetítés, játéktanítás és más szórakoztató bemutatók várják az érdeklődőket. Este 18.30-tól Berkes János és vendégei: Kalmár Magda és Dömsödi Gábor műsorvezető vidám operett- és magyarnótaestjét láthatják, A zárónap kizárólag a leg- fiatalabbaké: 10 órától videó­mozi szórakoztatja a gyereke­ket, délután 5-től tinidiscó zárja a gödi kulturális napok rendezvénysorozatát. A há­romnapos esemény ideje alatt a nagyközségi könyvtár könyvvásárt rendez. Új Kossuth-relikviák Cegléden Ajándék a tengerentúlról A napokban tért haza az Amerikában élő Huziányl István, a neves történész, kutató, aki szenvedélyes mun­kát végzett a Kossuth-emlékek, -dokumentumok felku­tatásában. Ceglédre is ellátogatott, nem jött üres kéz­zel. Az általa adományozott anyagból most kiállítás nyílt a Kossuth Múzeumban. — Mióta él Amerikában? — Alig voltam hatéves, amikor a szüleim — azzal a céllal, hogy szerencsét próbál­nak — 1920-ban kivándorol­tak. Hat éhes gyermekről kel­lett gondoskodni. Édesapám, a szabómester, bizony ször­nyen nehezen tartotta el a népes családot. Á nagy gaz­dasági válság idején, az 1930- as évek elején különösen so­kat nélkülöztünk. Nemegyszer annak is örültünk, ha kenyér került az asztalunkra. Szeret­tem volna tanulni. Elsősorban a történelem érdekelt. Igen ám, csak ahhoz, hogy Chica­góban gimnáziumba járhassak, dolgoznom kellett. Persze, ké­sőbb sem lett könnyebb. Ugyanis munka után, este jár­tam az egyetemre, ahol végül is kereskedelmi és számviteli diplomát szereztem. Közben leveleztem egy nemzetközi számviteli társasággal, s há­rom esztendeig tanulmányoz­tam a számvitelt. — Mikor és hogyan kezdő­dött a Kossuth iránti rajon­gása? — Gimnazistaként többször megfordultam az egyik chi­cagói könyvtárban. Egyszer fellobbant bennem valami furcsa láz. Arra gondoltam, hogy utánanézek: valójában honnan is jöttem? Milyen az én szülőhazám? Elővettem a Kossuth és tábornokai című könyvet — két nap alatt ki­olvastam. Ettől kezdve szinte habzsoltam minden olyan ki­adványt, amelyben történel­münk e jeles alakjáról és Ma­gyarországról esett szó. Aztán elhatároztam, hogy kutatná fogom a Kossuthoz fűződő emlékeket. Főleg az amerikai tartózkodása során elhangzott beszédek, megjelent újságcik­kek, könyvek izgattak. Az Egyesült Államok második legnagyobb vágóhídiénak vol­tam az adóügyi igazgatója. Hogy a gyűjtőszenvedélyem kiélhessem, máshol is vállal­tam munkát — természetesen este. Nem dohányzom, nem iszom alkoholt. A megspórolt pénzemből könyveket, térké­peket vásároltam: némelyiket eredetiben. New Yorkból pél­dául az 1700-as évekből szár­mazó térképet sikerült sze­reznem. (Ezt a Széchényi Könyvtárnak ajándékoztam már.) Amit nem tudtam meg­venni, arról pedig fotókópiát, mikrofilmet készítettem. Vé­gül is szép kis házi könyvtá­rat gvűitöttem össze. Volt egy dédelgetett álmom, hogy köny­vet írok, Kossuth Amerikában címmel. — Elkészült már ez a mű? — Sajnos, nem. Valószínű, hogy nem is fog elkészülni. Aligha lenne energiám arra, hogy megírjam. Hiszen 74 éves vagyok. Ezért arra gon­doltam, hogy az egész gyűj­teményemet, könyvtáramat — a Soros-alapítvány keretén belül — felajánlom a hazám­nak. Erre talán 1989-ben kerül sor. — Most milyen alkalomból látogatott haza? — Ez az én Kossuth-utam. Az alapítvány ügyében jöttem. S ugyanakkor látni kívántam azt a 250 csomagnyi anyagot, amit tíz esztendőn át küld­tem. A Széchényi Könyvtár­ban négy polc van teli az iratokkal. Bevallom, legjobban a Ceglédnek küldött ajándé­kaim elhelyezése tetszik, s ahogy ezeket bemutatják a közönségnek. Meghatódtam a látványtól. Ez a legszebb él­mény számomra, amióta itt­hon vagyok. — Most jött haza először? — Óh, nem. Hiszen 1972- ben jártam első alkalommal itthon. Akkor dr. Burgert Ró­bertéit kukoricaprogramjának készítettem publicitást egy amerikai iroda számára. Azt igyekeztem bizonyítani, hogy érdemes a magyarokkal üzle­tet kötni. Azóta már számos személyiséget — minisztere­ket, vezérigazgatókat, üzlet­embereket — kalauzoltam üz­leti útja során. Többek között dr. Szekér Gyulát, Romány Pált, Horváth Edét. Most Ván- csa Jenő vendégeként tartóz­kodom idehaza. Hegyeshalom­nál ugyanúgy elérzékenyül- tem, mint tizenhat évvel ez­előtt. Jártam Bábolnán. Már az első nap rengetegen hív­tak telefonon, ennyi invitálás­nak képtelenség eleget tenni — voltam a Művelődési Minisztériumban. Elbűvöl ez a figyelmesség, szeretet. És mégis a legemlékezetesebb az, hogy Cegléden láthattam a Kossuth-munkám. Majdnem sírtam, amikor megpillantot­tam. Jövőre szeretnék újra el­jönni a városba — ajándé­kokkal, hogy gazdagodjék a múzeum, amelynek a Kossuth- anyaga jobb, mint bármelyük hazai intézményé. — Igazán nemes gesztus az ön bőkezű adományozása; amit eddig tett, s amit fel­ajánlott. Miért ilyen gavallér? — Azért teszem, hogy az újabb generációk még többet tudhassanak erről a csodála­tos emberről, akinek az élet­útját évtizedeken át kutatgat- tam. Ez a gyűjtemény kint idegen földön van. Itthon jobb helye lesz. Fehér Ferenc Dimenzió kiállítás a vakok parkjában Térplasztikaként is érvényesül A Városliget egyik sarkán, az Ajtóst Dürer sor és a Má­jus 1. út kereszteződésében kü­lönös, zárt park áll. A keríté­sen belül mindenütt fehér szín segíti a tájékozódást, s a kapun szerencsésen túljutó vé­letlen látogató már a bejárat­nál rovátkolt felületű kőlapba ütközik, összezáruló kör, su- gárszerűen futó utak: a vése- tek alapján a terület térképét ismeri fel a szem — vagy a tapogatózó ujj. Az elkerített, pázsitos ligetrész a vakok parkja. Nemrégiben új berendezési tárgyak kerültek — ha csak ideiglenesen is — a park fái alá. A zöld fűben hófehér, fa­ragott kövekből összeállított alakzatok világítanak. Egysze­rű, geometrikus formákból, középen átlyukasztott kockák­ból, gömbökből, téglatestekből épültek a kiállított darabok, alkalmazkodva a lehetséges látogatókhoz, akiknél a látást a tapintás pótolja. A bemuta­tott műkő kertépítő- és tér­plasztikák fantázianeve Di­menzió, azaz térbeli kiterje­dés. Térbeliség, amelyet nem­csak a szem, hanem a kéz, a bőr érintése is érzékel. A sza­bályos, egyszerű formájú kö­veket tetszés szerint variálhat­ja a fantázia. Kihasználva praktikusságukat, kerítés, ker­ti asztal, pad készülhet be­lőlük, de az elemek egyszerű szépsége díszítőelemként, tér­plasztikaként is érvényesül. Illeszkednek a környezetbe, és sima, csiszolt felületüknek nem árt az eső, a hó. A különleges tárlat jubileu­mi alkalomból került a Város­ligetbe; az idén ünnepli ugyan­is fennállásának 70. évforduló­ját a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége. Tagjai közé tartozik a kiállító is, az aszódi dr. Rácz Zoltán, a Gö­döllői Tanács munkatársa. Tervei alapján születtek meg a Dimenzió plasztikus elemei, és tőle származik a találó el­(Gottlieb Géza felvétele) nevezés is. A bemutató szep­tember 28-ig látogatható. Sen­kit se riasszon el a bejárat­nál lévő figyelmeztető tábla, mely szerint a parkba csak a szövetség engedélyével lehet belépni. A kiállítás ideje alatt ez a tilalom nem érvényes, a kapu minden érdeklődő előtt nyitva áll. M. L. Körösi Csorna Sándor sírjához Két keréken Indiába Handó Péter, 27 éves salgó­tarjáni villanyszerelő hétfőn a Kohászati Üzemek főbejára­tától rajtolt kerékpárjával, hogy néhány hónapos kerék­pározás után Jugoszlávia, Tö­Pályázat tantervre, tankönyvre Választható módszerek Az általános és középiskolai oktatás tartalmi korszerűsíté­sét, a gyakorló pedagógusok nevelő-oktató munkája során bevált, új módszerek köz­kinccsé tételét szolgálja az a tanterv- és tankönyvfejlesztési pályázat, amelyet az idén is­mét meghirdetett a Művelő­dési Minisztérium. A pályázat célja, hogy támogassa és ösz­tönözze a különböző tanter­veknek és taneszközöknek a rugalmas adaptációját a he­lyi sajátosságokhoz, az eltérő képességű tanulókhoz, s széle­sítse a választható oktatási módszerek skáláját. Miként a Művelődési Mi­nisztériumban elmondták, a tavalyi pályázatra 116 munka érkezett a legkülönbözőbb mű­fajokban: új tantervi koncep­íR A DIÓFIGYELŐI VASÁRNAPI ŰJSAG. Visz- szaköszönt a szombati 168 óra egyik témája: az Űj Márciusi Eront megalakulása. Mint a nyilatkozatokból kiderült, cél­juk, hogy közösen megvitas­sák társadalmunk időszerű kérdéseit és olyan állásponto­kat, javaslatokat dolgozzanak ki, amelyekkel — véleményük szerint — sikeresen segíthet­nek a kibontakozás program­jában. Talán érdemes megemlíteni — az ügy jelentőségét bizo­nyítván —, hogy a Népsza­badság szombati számában Nyers Rezső és Újhelyi Szi­lárd, a szervezet két vezetője egész oldalas összeállításban körvonalazta az Új Márciusi Front törekvéseit. Ám a két rádióműsor en­nek kapcsán arra is fényt de­rített, hogy a progresszív gon­dolatok megfogalmazása mesz- sze gyökerezik. Történelmünk nehéz korszakában bontott zászlót ugyanis az a Márciu­si Front, amelyik szellemi éle­tünk leghaladóbb gondolko­dóinak cselekvési programját határozta meg. Lengyel Ba­lázs, aki a harmincas években vezető egyénisége volt annak a Márciusi Frontnak, elmon­dotta, hogy több tekintetben ma is érvényesek az akkori 1 célok. Megdöbbentett éppen ezért, hogy mindezekről — mind a mai napig — hallgatnia kel­lett. Felmerült bennem a kér­dés: Vajon mennyi újdonsá­got tartogat még számunkra a múltunk? ÉVMILLIÓK EMBERKÖ­ZELBEN. Juhász Árpád geo­lógussal Egyed László beszél­getett. A fiatal kutató a jugo­szláviai Dinári-hegység geoló­giai titkairól mesélt. Tudo­mányos pontossága mellett ér­dekfeszítő, képszerű monda­tokban elevenítette fel élmé­nyeit, amelyeknek színgazdag­sága egészen magával ragad­ta a hallgatót. Ám rám legjobban egy egy­szerű mondat hatott, amely egy történethez kapcsolódott. A kutatók útja fölfelé kes­keny, meredek hegyi ösvényen vezetett. Lehetetlennek lát­szott a visszajövetel. Mégis megfordultak buszukkal. S mert kerülésre nem volt hely, minden szemből érkező autót, lakókocsit nyolcan-tízen meg­fogtak, s a sziklák közé tet­ték. Elhaladtak mellettük, majd visszahelyezték azokat az útra. Mindebből azt a kö­vetkeztetést vonta le Juhász Árpád: Akaraterővel, szerve­zéssel mindent el lehet érni. S ez akár össznépi tanul­ság is lehet. KISKŐRÖSI SZÜRET. Aki emlékszik még az ottani sző­lősgazdák tüntetésére, aligha számított vidám mulatságra. Trebitsch Péter riportja csak­ugyan nem erről szólt. Ha­nem arról a kilátástalan hely­zetről, amelybe az almater­melők után most a szőlősgaz­dák kerültek. Egyikük kije­lentette: a hírek szerint előbb-utóbb kiszántják a kör­nyékbeli vidékek tőkéit, kö­zöttük megemlítette Aszód nevét. Nemcsak elkeseredésüknek adtak hangot, hanem tenni- akarásuknak is. Legfőképpen érdekképviseleti egyesületük elnöke, aki megjárt minden fórumot a védelemért. Annak ellenére, hogy tevékenysége eddig nem bizonyult eredmé­nyesnek, nem mondott le az igazságkeresésről. De hát hogyan is állunk? Az alma után a szőlő sem ke­lendő? Miközben szép csende­sen lépül az állattenyésztés, s akkor még nem szóltam a parlagon heverő szántókról. Nem vagyok szakember, így minden bizonnyal információ­im csupán töredékesek. De milyen lehet akkor az összkép? Vennes Aranka ciók, alternatív tantervek és tankönyv-variációk, elsősor­ban a természettudományok, a matematika és az anya­nyelvi-kommunikációs nevelés témaköreiből. A tanterv- és tankönyvfejlesztés országos tanácsának zsűrije mintegy 40 pályamunkát díjazott, s az odaítélt összegek mellett a minisztérium további segítsé­get nyújt a legígéretesebb el­képzelések megvalósításához. rökország, Irán, Pakisztán érintésével Indiába érjen. Itt Delhin, Madrason, Kalkuttán át, mintegy tízezer kilométer megtétele után Darjeelingben felkeresi Körösi Csorna Sán­dor síremlékét, tisztelegve előtte a maga és honfitársai nevében. Handó Péter útját anyagilag támogatja a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek, ahol egykor kitanulta a szak-? máját, továbbá a megyei ta­nács testnevelési és sportosz­tálya, valamint a KISZ. Az útra a turistafelszereléseken kívül egy komplett pótkereket, sebváltót és háromszáz küllőt vitt magával. Segítségére lesz, hogy tud eszperantóul, és a salgótarjáni eszperantó klub vezetőjétől megkapta több olyan eszperantista címét, akik az érintett országokban élnek. Ügy tervezi, hogy Indiából a jövő év tavaszán ér vissza Magyarországra. Pest megyeiek fellépésével A zenei világnapon Október 1-jén és 2-án Buda­pesten és Sándorfalván rende­zik meg a zenei világnap köz­ponti ünnepségeit. Ezeken kí­vül még hat vidéki városunk­ban lesznek majd programok. Sándorfalván népzenei talál­kozóra kerül sor, amelynek keretében többek között a bu­gyi népdalkor is fellép. A nap programját népművészeti vá­sár, kiállítás, játszó- és tánc­ház is színesíti. Budapesten négy múzeum­ban adnak koncertet a világ­nap alkalmából. Október 2-án a Magyar Mezőgazdasági Mú­zeumban a táborfalvi citera- zenekar és a Csutorás együttes mutatja be műsorát a közön­ségnek. 30—éO %-os energiaköltség-megtakarítást érhet el, ha o Delia gázüzemű, infravörös hősugárzóit használja háztáji gazdaságban, a nagyüzemi állattartásban, műhelycsarnokokban, raktáráruházakban. 400, 800, 2500, 5000, 7500 és 10 000 W-os teljesítményben készül, pébé-gáz-, földgáz- és biogázüzemre. A sugárzók megtekinthetők szeptember 23-ától október 2-áig az őszi BNV-n, a Delta kiállításán, az A pavilon 106-os standján és az építési szabad területen. A szabad területen bemutató és malacsütés infrasugárzóval. Megrendelhető: a DMA Infra Alkalmazástechnika! Irodán Tatabánya II., Dózsa György út 1. 2800 Telefon: (34)-12-042 Telex: 27-276 Megéri! Olcsó! 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents