Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-21 / 226. szám
6 %fátían 1988. SZEPTEMBER 21., SZERDA Jogi tanácsok Öröklési illeték • Ado a táppénz után Gyesen lévő munkavállalása • Áfa-visszatérítés • Lakáscsere • N. j. érdi nyugdíjas húgával lakott együtt szülei házában. A testvére nemrég elhunyt és az ő tulajdonát olvasónk örökölte. Ügy értesült, hogy ilyen esetben 60% illeték- kedvezmény illeti meg az örököst. Az örökölt vagyontárgyak utáni illeték összegét az örökösnek az elhunythoz fűződő családi állása, valamint a megszerzett vagyon értéke alapján kialakított kulcsszámok szerint kell meghatározni. Az örököseket széles körű mentesség illeti meg, pl. nem fizet öröklési illetéket 500 000 Ft. ingatlanértékig haszonélvezetet szerző túlélő házastárs, a lakótelket öröklő személy sem fizet, ha vállalja, hogy oda négy éven belül lakóházat épít stb. A testvér után azonban illetékmentesség vagy illetékkedvezmény nem állapítható meg. Olvasónk viszont az egyébként fizetendő illetéknek a felét köteles megfizetni, mert a lakástulajdonhoz jutást a törvény ilyen módon is könnyíteni kívánja. 9 P. K. verőcemarosi olvasónk július 14-től hosszú Időn keresztül betegállományban van. Sérelmezi, hogy a táppénze után Is adót kívánnak tőle levonni. Á betegségi ellátások folyósításának a szabályai 1983. január 1. napjától megváltoztak. Ezek a juttatások ugyanis ez időponttól adókötelessé váltak. Annak érdekében, hogy a dolgozókat ne érje hátrány, az ellátás alapját képező 1987. évi kereseteket bruttósították. Ugyanígy az 1988. január 1. előtt megállapított, és az azt követően is járó ellátások alapjául szolgáló 1985., vagy 1986. évi keresetet is a személyi jövedelemadóra, a 10%-os nyugdíjjárulékra, valamint a havi 310 Ft-os bérpótlékra tekintettel meg kellett növelni. Ugyancsak változás történt abban is, hogy a táppénzt minden naptári napra megállapították. A munkahely tehát szabályosan járt el, amikor olvasónk táppénzéből személyi jövedelemadót vont le. A táppénz megállapításának előbb ismertetett szabályai azonban 1988. október 1-től megváltoznak. Ezekről részletes tájékoztatást fogunk adni. • Egy abonyi édesanya 4 órás munkaidőben dolgozik, hogy beteg gyermekét — akivel gyesen van — ápolhassa. Munkahelyén azonban szabadságot nem állapítottak meg a számára, mivel álláspontjuk szerint ez a gyesen levőket nem illeti meg. Ä munkahely csak a jogszabály egyik rendelkezését vette figyelembe, ugyanis a 10 éven aluli gyermeket gondozó szülőnek (nagyszülőnek stb.) csak egy évig jár szabadság, ha a munkaviszonyát szünetelteti. Az ezt követő időtartamra ilyen juttatás a dolgozónak nem állapítható meg. Olvasónkat azonban más szabályok szerint kell elbírálni. A gyesen levők ugyanis — függetlenül attól, hogy munkaviszonyuk (tagsági viszonyuk, bedolgozói jogviszonyuk) fenn- óll-e vagy sem — bármilyen munkát elvégezhetnek a gyermek másfél éves korát követően. A munkavállalás akár a főállású foglalkoztatónál, akár más munkahelyen lehetséges. Mivel az anya a gyes ideje alatt fizetés nélküli szabadságon van, és így munkavégzési kötelezettsége szünetel; a főmunkahelytől sem engedélyt nem kell kérni, sem pedig bejelenteni nem kell, hogy máshol dolgozik. A munka- vállalás egyetlen korlátja az, hogy a munkaviszony keretében történő munkavégzés éves átlagban a törvényes munkaidő felét nem haladhatja meg. Olvasónkat tehát a részmunkaidősökre vonatkozó szabályok szerint illetik meg a juttatások. Az ilyen dolgozókat megilletik mindazok a jogosultságok, amelyeket a teljes munkaidőben foglalkoztatottak élveznek, de természetesen a rövidebb munkaidővel járó eltéréseket figyelembe kell venni. A rendes szabadság idejére járó átlag- keresetet tehát ilyenkor a munkaidővel arányosan napi négy órával kell elszámolni. Abban az esetben, ha a gyesen levő megbetegszik, táppénz nem illeti meg, kivéve, ha az egészségkárosodás üzemi baleset következménye. Ilyenkor a dolgozót választási jog illeti meg, hogy számára a baleseti táppénzt, vagy pedig a gyest folyósítsák. • M. G. monori nyugdíjas gázkazánt szerelt fel, amelyet általános forgalmi adő Is terhelt. A visszaigénylési kérelmét azonban csak részben teljesítették. Olvasónk az eljárást sérelmezi, mivel halott olyan esetekről, ahol a teljes összeget Is visszafizették. A lakásnak az alapterület növelésével nem járó korszerűsítésekor, felújításakor, közművesítésekor — lakásonként — termékbeszerzés esetén a 10 000 Ft-ot, szolgáltatás igénybevétele esetén az 5000 Ft-ot meghaladó beszerzéseket terhelő adó igényelhető visz- sza. Ilyen esetben csak azokat a szolgáltatásokat terhelő, előzetesen felszámított, számlával igazolt adó igényelhető vissza, az adóhatóságtól, amely az adótörvény végrehajtására kiadott 37/1987. (X. 12.) MT-rendelet 4. számú mellékletében szerepelnek. Előfordulhat tehát, hogy olyan terméket, illetve szolgáltatást használnak fel az építkezők, amelyek a jegyzékben nem szerepelnek. Ilyenkor visszatérítésre nem jogosultak, és ezt az összeget az előzetesen felszámolt áfából levonják. A visszaigénylés feltétele lakáskorszerűsítés esetén a munkákra vonatkozó előzetes költségvetés bemutatása. A kérelmet az előzetes költség- vetés bemutatását követően, legfeljebb azonban a kivitelező által adott végszámla kiállítását, vagy a visszaigénylő készrejelentő nyilatkozatát követő három hónapon belül lehet benyújtani az adóhatóságnak. • Vecsésl tanácsi lakását fővárosi bérleményre kívánja elcserélni B. K. autószerelő. Van-e ennek különleges előírása? — kérdezi. A lakást a bérlő másik lakásra elcserélheti. A megállapodásnak előfeltétele, hogy azt írásban kell megkötni és érvényességéhez szükséges az is, hogy ahhoz állami lakás esetén a lakással rendelkező szerv, nem állami lakás esetén a bérbeadó, tartási szerződés esetén pedig az eltartó is hozzájáruljon. A szerződésben név szerint fel kell sorolni a bérlővel együttlakó valamennyi személyt, ezek lakás- használata jogcímét (pl. családtag, bérlő stb.), továbbá azt, hogy a lakáscsere folytán közülük kik, hová költöznek. Fontos tudnivaló, hogy a csere folytán nem válhat bérlőtárssá az, aki a cserét megelőzően nem volt bérlő, illetőleg bérlőtárs. Ez a rendelkezés azonban a bérlő közeli hozzátartozóira és a vele legalább öt éve együttlakó más személyekre, továbbá ezek házastársára nem vonatkozik. Ha az elcserélni kívánt tanácsi bérlakások egyike a fővárosban van, a szerződést a Fővárosi Tanács budapesti lakáscsere-osztályára (Bp. VI., Eötvös u. 10.) kell benyújtani. Dr. Sinka Imre Fosztogatott A tett helyén Posztobányi Lajos, 49 éves, Uszodon lakó alkalmi munkás már tizenöt évet ült börtönben, és alighogy szabadult, hétvégi házak kifosztásába kezdett. Kiskunlacházdn az egyik hétvégi ház éléskamrájában többféle ételt és italt talált, alaposan bevacsorázott, majd ruhaneműket is lopott és a közeli kukoricásban csinált magának szállást. Másnap újra visszatért oda, és az éléstár dézsmálásához fogott. Az ellenőrző járőr felfigyelt a feltört ajtajú épületre és a hívatlan vendéget őrizetbe vette. A Ráckevei Bíróság a notórius tolvajt egy év és négy havi börtönre ítélte. Az ítélet jogerős. A. I. ■PostabqntásM VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK; BUDAPEST, PF.: 311 -1446 B 40 éves az úttörővasát Már négy évtizede, 1948- ban befejeződött a Széchenyi- hegyen az úttörővasút építése. Ebből az alkalomból nemrégiben a MÁV Vezérigazgatósága, a Magyar Úttörők Szövetségének országos és budapesti elnöksége, a KISZ KB építőtáborok titkársága, a Csillebérci Vezetőképző és Úttörőtábor, valamint a MÁV Széchenyi-hegyi Űttörővasút összefogásával baráti találkozót szerveztek. Akik a kisvasúton érkeztek a rendezvényre, kellemesen meglepődve azt tapasztalhatták, hogy az állomásokon, illetve azok hangosbemondóin az egykori kispajtások üdvözölték az ünnepségre utazókat. A köszöntésünkkor is jólesett, hogy a negyven évvel ezelőtti hangon szóltak hozzánk. Ki ne emlékezne szívesen az ifjúságára? Délben ebéddel vendégelték meg a megjelenteket, majd a későbbi baráti beszélgetésen könyveket kaptunk ajándékba, és az úttörővasút építőinek címzett köszönő emléklapot. Szabados Gábor Milyen gondoskodás ez? Dunavarsány A Pest Megyei Hírlap szeptember 6-i számában képes tájékoztató jelent meg a fennállásának 850. évfordulóját ünneplő Pomázról, a község helytörténeti gyűjteményéről. Ebben a település első írásos említését az 1138-ban készült dömsödi alapítólevélnek tulajdonítják, pedig Dömsöd igencsak távol van Pomáztól. Valójában a dömösi apátság birtokait 1138-ban összeíró oklevelet kellett volna említeniük, melyben községünk Po- mac néven szerepel. Ugyanez a hiba sajnos már korábban is előfordult a lap május 19-i számában, de ezt megelőzően, a Postabontásban május 14-én megjelent írásomban is. Ezeket a hibákat a június 11-i Postabontásban már helyesbítették, mégis még- egyszer elkövették ... Községünkben, éppen az évforduló kapcsán, mostanában gyakran elhangzik Pomáz első írásos említése. Ez, kérdésként a tanulmányi versenyeken is szerepel, ezért — a félreértések és a felesleges viták elkerülésére — az újabb helyesbítést feltétlenül szükségesnek tartom. Balogh Gyula Pomáz Engedjenek meg egy apró észrevételt a Pest Megyei HírItalozás közben kötött barátság Tudna nekem egy jó albérletet? Az italboltokban, presszókban könnyen formálódnak ismeretségek, alkalmi barátságok, melyeknél néhány féldeci — esetleg sörrel keverve — oldja a hangulatot, csökkenti a gátlásokat. És ha egyik, vagy mindkét fél már börtönviselt ember, végzetessé is válhat a találkozás. Érden, a postaépület melletti presszóban szokott szórakozni a már büntetett előéletű, nyugdíjaskorhoz közeledő Kovács Kálmán. Itt ismerkedett meg egy másik férfival, aki leült az asztalához, és együtt iszogattak. — Tudna nekem egy jó albérletet? — kérdezte az illető, és Kovács ígéretet tett, hogy megpróbál szerezni. Ez ügyben néhány hét leforgása alatt még három alkalommal találkoztak, ugyancsak italozás közben beszélgetve. Legutóbb a Napsugár presz- szóban ittak, Kovács Kálmán emlékezete szerint három féldeci barackot fogyasztott, és a számlát is ő fizette. Társának ugyanis nem volt pénze, és egy zsebrádiót ajánlott neki megvételre. Megalkudtak százötven forintban és a zsebrádió gazdát cserélt. Ezután az SZTK alagsorába mentek, mert Kovácsnak — állítása szerint — ott dolgozott egy ismerőse, aki esetleg tud albérletet ajánlani, de egyébként is jó nő ... Az alagsorban nem találkoztak senkivel, de összevesztek a zsebrádión. Az eredeti tulajdonos ugyanis ekkor már vissza akarta csinálni az üzletet, ám a másik ragaszkodott a jussához. Nincs tanú, s így bajos lenne eldönteni, hogy ki ütött, fejelt, rúgott először, és ki volt az. aki mindezt viszonozta. Ám kétségtelen, hogy Kovács Kálmán volt az, aki előrántotta a zsebéből csontnyelű kését, és hasba szúrta a másik férfit, majd elszaladt. A sérült ember is tudott néhány métert menni, mielőtt az SZTK épülete előtt összeesett. A járókelők értesítették a mentőket, akik kórházba szállították, és az azonnali orvosi beavatkozással sikerült megmenteni az életét. A támadó nem jutott mesz- szire, egy közeli italboltban fogták el és vették őrizetbe a rendőrön:. Az ügyben folyik a büntetőeljárás. Ga. J. Ú| ellátási forma A rokkantsági járadék A rokkantsági járadék 1988. január 1-jétől intézményesített új ellátási forma azoknak az állampolgároknak, akik fiatalon, súlyosan megrokkannak és társadalombiztosítási nyugdíjra nem szereznek jogosultságot. Nevezetesen, aki az Országos Orvosszakértői Intézet illetékes orvosi bizottságának a szakvéleménye szerint a 25. életévének a betöltése előtt teljesen munka- képtelenné vált (100 százalékos rokkant), és nincs saját társadalombiztosítási nyugdíja, minden egyéb feltételtől eltekintve rokkantsági járadékra jogosult. Ez az ellátási forma tehát nem kötődik előzetes szolgálati időhöz, és így állampolgári jogon járó ellátásnak minősül. A rokkantsági járadékot legkorábban annak a hónapnak az első napjától lehet megállapítani, amelyikben az állampolgár a 18. életévét betölti. Megállapításának nem akadálya, ha az igénylő rendszeres tanácsi vagy egyéb szociális segélyben, ellátásban részesül. Nem akadálya az sem, ha tartásdíjat kap, kártérítési járadékban, esetleg munkabérben, munkadíjban részesül. Ha azonban a súlyosan rokkant személy nyugellátásban (pl. rokkantsági nyugdíjban, árvaellátásban) vagy baleseti nyugellátásban részesül, rokkantsági járadékra nem jogosult, hiszen a megfelelő anyagi ellátása biztosított. A rokkantsági járadékot az igénylő vagy annak törvényes képviselője által írásban előterjesztett kérelem alapján, a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) állapítja meg, és a nyugdíjak folyósításánál alkalmazott rendszerben havonta folyósítja. összege havi 2200 forint. A magánszemélyek jövedelem- adója szempontjából nyugdíjnak minősül. Ennek megfelelően a járadék és a mellette elért adóköteles jövedelem együttes összege évi 96 ezer forintig adómentes. lap szeptember 5-i Tv-figyelő- jéről. Névnapot ünnepelve, szép számmal jöttünk össze egy családnál. Itt — többek között — szóba került a fenti kritika, a Ki mit tud?-dal, pontosabban Antal Imre, nagyrabe- csült művészünkkel kapcsolatban. Érdekesnek találtuk, hogy a társaságban nem akadt egy húron pendülő a kritikussal, sőt! Mindannyian tartjuk Antal Imrét olyan sokoldalú, intelligens művésznek, aki megengedhet magának egy három órán át tartó műsor számai között egy-egy tréfát, megnevettetve a nézőket és a zsűrit. Nyugdíjasklub Vácduka Gondoskodunk, tehát vagyunk — hangzik a reklám szövege, melyet kicsik és nagyok egyaránt jól ismernek. Flaskay Béláné olvasónk panaszoslevele arról tanúskodik, hogy ez a gondoskodás nem mindig érezhető. Erről olvasóink is meggyőződhetnek: Sajnálattal tapasztaltam, hogy a tisztelt Hungária Biztosító olykor csak reklámozni tud, de a vállalt kötelezettségét teljesíteni nemigen igyekszik — írja olvasónk. Már augusztus közepe is elmúlt és a Casco-visszatérítést mind a mai napig nem kaptuk meg. Az Állami Biztosítónál ilyen problémánk nem volt, évtizedeken keresztül, pontosan május közepén mindig megkaptuk a visszatérítést. Mi nem akartunk a Hungária Biztosítóhoz kerülni, megkérdezésünk nélkül, egyszerűen átvettek. Panaszommal hiába fordultam a váci fiókhoz és a budapesti központhoz is, válaszra sem méltattak. Ezek után, talán nem alaptalan, ha azt mondom, nagyon siralmas gondoskodás ez. Flaskay Béláné Zebegény Válássá! as Illetékes A Pest Megyei Hírlapban már viszonylag régen, július 5-én, Mindennapi bosszúságaink címmel jelent meg munkatársunk írása, melyben a Vácról Budapestre közlekedő autóbuszók rendszeres zsúfoltságát kifogásolta. A Volánbusz igazgatósága nem sokkal később értesítette szerkesztőségünket, hogy az említett járatot a Nógrád Volán közlekedteti, ezért a cikk másolatát elküldték Salgótarjánba, ahonnan nemrégiben Vérségi Pálnak, a személyforgalmi és 'kereskedelmi osztály- vezetőnek az aláírásával érkezett válasz. Ebben az alábbi tájékoztatást adták: Balassagyarmat—Budapest viszonylatban a hétfői és pénteki napokon a járműveink terheltsége miatt másodrész járatok közlekedtetése szükséges. így történt ez a cikkben említett napon is, de a forgalmi szolgálattevő azt az utasítást adta a rásegítő autóbusz vezetőjének, hogy ameny- nyiben Váctól már csökken a járat terheltsége — viszonylag kevesen akarnak Budapestig utazni —, akkor térjen visz- sza a központunkba. Ebben az időszakban ugyanis az iskolai kirándulások miatt valameny- nyi autóbuszunk lekötött volt, egy esetleges műszaki meghibásodás bekövetkezésekor nagy gondot okozhat a tartalék autóbusz hiánya. A járművezetőnk a meghallgatása során elmondta, hogy Vácott körülbelül 10 utasnak kellett átszállnia emiatt. A kényelmetlenség ebből adódott. A Volánbusz a váci autóbuszállomásról 8 perccel később indította járatát, amely Budapestre, az Árpád hídi autóbuszállomásig közlekedik. t ★ Az augusztus 27-1 Postabontásban Fertőzésveszély címmel jelent meg Balogh Gyula pomázi levelezőnk egy írása, melyben a község szemétszállítási gondjairól számolt be. A Szentendrei Városgazdálkodási Vállalat, Rapai István főmérnök aláírásával, levélben válaszolt a felvetett problémákra. Idézzük annak sorait: A szemétszállítás, -gyűjtés valóban nagy gond, a szerződéseink értelmében hetente egyszer kell vállalatunknak a konténereket üríteni. Ha a lakosság azokba csak háztartási szemetet rakna, az elegendő lenne. Azonban az a sajnálatos tapasztalatunk, hogy ezeket a tárolókat gyakran nem háztartási, hanem egyéb hulladékkal — főként kerti nye- sedékkel — idő előtt feltöltik. A szállítójárművünk kapacitása véges, ezért csak nagy nehézségek árán tudunk néha gyakrabban konténert cserélni vagy üríteni. A heti egyszeri rendszert viszont betartjuk. A konténereket ürítés után a szemétgyűjtő telepen vízzel mossák. A nyári hőségben így sem kerülhető el a szago- sodásuk, de akkor sem az edény, hanem a benne levő szemét bűzlik. A könnyen bomló hulladékot más országokban műanyag zsákokban dobják ki az emberek. Nálunk ez sajnos nem jellemző, pedig előírás. Bizony előfordul az is — gépkocsi hibájából, esetleg annak vezetője mulasztásából —, hogy egy- egy konténer ürítése nem a megfelelő időben történik. Az eddigi tapasztalataink, ellenőrzéseink azt igazolják, hogy a vállalatunk a kötelezettségeinek és feladatainak eleget tesz. Az előforduló hibákat igyekszünk kijavítani. Az említett területet fokozottan fogjuk figyelni, hogy jogos panaszra ne adjunk okot. Szerkesztői üzenetek A-né T. I., Nagykáta: A Nagykáta Városi Jogú Nagyközségi Tanács műszaki és termelésellátásfelügyeleti osztályának leveléből idézünk: Nagykáta általános rendezési tervének felülvizsgálata folyamatban van. Ennek során különös gondot fordítunk az indokolatlan építési tilalmak feloldására. Az eddig elkészült — és várhatóan még ez évben jóváhagyásra kerülő — részek szerint: a Tüzelő út és Kiss E. út közötti terület nagy része III. és IV. lakóövezeti besorolásba kerül. Ezáltal itt — telekhatár-rendezéssel — tíz lakótelek válik közvetlenül beépíthetővé, de kialakítható további körülbelül negyven lakótelek, csak a szükséges út- és közműhálózat kiépítésével biztosítható. Erre — a terv szerint — tizenöt éven belül sor kerül. H. A., Szolnok: Olvasónknak levélben szeretnénk válaszolni, ezért kérjük, hogy a pontos címét juttassa el szerkesztőségünkbe. Vélemények, hozzászólások
