Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-20 / 225. szám

4 1988. SZEPTEMBER 20., KEDD Jótett helyébe...? Mostanában álmatlan éjsza­káim vannak, furdal s — mint kemény fejemalja — nyom a lelkiismeret: mit vétettem, hol követtem el a hibát a csalfa Fortuna istenasszony ellené­ben? Történt, hogy — mint eddig rendesen — lottószelvényeket vásároltam az egyik szentend­rei újságárustól. Nem is egyet — huszonnégyet —, s bizony, csúcsforgalomban, amikor — reggel lévén — húszán is sor­ban állnak újságért, kávéért, cigarettáért. Vftgy éppen lot­tószelvényért. Siet a vevő, siet az árus, megkötjük az Üzletet, s roha­nok a csatatérhez hasonló pe­ron mellett a HÉV-hez. Mire a Batthyány térre befut a sze­relvény, akkurátusán kitöltve valamennyi szelvény — illet­ve, húsz mégsem . •. Ugyanis a derék árus — nyilván a nagy sietségben, tévedésből — ennyivel többet adott az ablakon át. Aznap más vidékre szólított a kötelesség, így csak a kö­vetkező délelőtt juttattam visz- sza lányommal a fölösleges szelvényeket. (Szerda volt, re­méltem. még tudja értékesíte­ni az árus a millió forintok titkát rejtő cédulákat.) Napok múltán újságért áll­tam sorban a kis pavilon előtt. Az árus szótlanul ki­szolgál, s kérdezi a követke­ző vásárlót szándéka felől. — Küldtem egy borítékot — mondom halkan. — Megkap­ta? Tévedésből több szelvényt adott nekem ... — Ugyan már! Biztosan két­szer vette el a leszámolt meny- nyiséget. — De hát maga Is Itt volt! ■— védekezem. — Különben is, ha lopni támadt kedvem, miért küldeném vissza a jogtalanul fölmarkolt árut? Mögötem zúgolódik a sor, el- oldalgok. Megszégyenülten s eltűnődve: mi lett volna, ha kitöltőm és bedobom azokat a fránya, fö­lös szelvényeket? Talán most. milliókkal a zse­bemben, odaállnék az árus elé, leszurkolnám a húsz szelvény árát, azaz a kétszáz forintot, mondván: pardon, ennyivel tartozom. És megköszönném a szeren­csét. Besze Imre Gáztartalékok a télre A Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat horti PB-gáztöltő üzemében az idén mintegy 4 millió, különböző űrméretű pa­lackot töltenek meg. Borsod, Heves, Nógrád, Pest és Szolnok megyét látják el palackozott gázzal, amelyet 35 speciális te­herautóval szállítanak az elosztótelepre. A gáztöltő állomás dolgozói már megkezdték a felkészülést a télre, hatékonyabb munkaszervezéssel, a belső tartalékok jobb kihasználásával segítik elő a növekvő fogyasztói igények teljesítését Tanulságos baleset Budaörsön Feínyársalta a kerítés fi. Peti, a budaörsi Esze Tamás utcai iskola 4/b osztá­lyos tanulója hazafelé tartott a napköziből. Pajtásával meg­állt a templom díszes, lándzsa- hegyű kerítése mellett, majd felkapaszkodtak vadgesztenyét szedni. Megtették ők már ezt többször is, de még sose volt baj. Ám most Peti valahogy megcsúszott, a lándzsahegy pedig a mellébe szúrt. Külö­nösebb fájdalmat nem érzett, de mire lemászott, már átitat­ta az ingét a vér. A szomszéd utcában van a rendelő, oda- szaladtak a pajtásával. Bekö­tötték a sebet, egyik ismerő­sük kocsival hazavitte a fiút. KNEB-vizsgálat A gyógyszerellátásról Az elmúlt három évben ki­egyensúlyozottabbá vált a la­kosság és a gyógyító intézmé­nyek gyógyszerellátása, csök­kent a hiányzó orvosságok száma, korszerűsödött válasz­tékuk — ezt állapította meg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság közelmúltban vég­zett átfogó felmérése. A ha­zai gyógyszerellátás helyzetét elemezve a népi ellenőrök fő­ként arra kerestek választ, hogy 1984-es vizsgálatuk óta miként fejlődött a gyártás és a forgalmazás, milyen új je­lenségek tapasztalhatók a fel- használásban, a lakosság gyógyszerfogyasztási szokásai­ban. Az ellenőrzésben részt ve­vő intézmények, vállalatok köre kiterjedt a Szociális és Egészségügyi Minisztériumra, az Országos Gyógyszerészeti Intézetre, a Gyógyáruértettes í- fő Vállalatra, valamint több gyógyszertárra, körzeti orvosi rendelőre, kórházra, tanácsi szervre. A jobb tájékozódást lakossági anikétok, kérdőíves felmérések segítették. A hazai gyógyszergyártás alakulását viszgálva a népi el­lenőrök megállapították: az el­látásban változatlanul megha­tározóak az itthon előállított készítmények — a forgalom 73,7 százalékát adják —, bár valamelyest csökkent a belföl­dönt termelt medicinák ará­nya. Kedvezően alakult a for­galomba hozott gyógyszerek összetétele: az elmúlt három évben 110, korszerűtlen, kis mennyiségben gyártott termék előállítását szüntették meg, s 36 új készítmény lépett a he­lyükbe. A tartósan hiányzó gyógyszerek száma a korábbi­nak egyharmadára csökkent; különösen örvendetes, hogy a hiánycikkek listáján nincs életmentő gyógyszer. Dinamikusan növekedtek a gyógyszerek és a gyógyászati eszközök felhasználására és forgalmazására biztosított szo­ciálpolitikai támogatások. Ezek összege 1987-ben 2,3 mil­liárd forinttal emelkedett, így elérte a 15,8 milliárdos össze­get. Ebből 10,9 milliárd fo­rintot tett ki az a támogatás, amellyel a termelői és az im­portárak, illetve a térítési dí­jak közötti különbözetet fe­dezték. A forgalmazás helyzetét ér­tékelve a vizsgálat felhívta a figyelmet a készletezés gond­jaira. Az ütemtelen szállítások miatt keletkező hiányok áthi­dalására ugyanis több gyógy­szer esetében nem elegendő a forgalmazók raktáraiban tá­rolt mennyiség. A hiány ke­letkezését néhol az idézte elő, hogy egyes humán gyógysze­reket — különösen antibioti­kumokat — állategészségügyi célokra használtak, azok ala­csony térítési díja miatt. Ta­pasztalható az is, hogy a vény nélkül beszerezhető gyógysze­rekből külföldiek is növekvő mennyiségben vásárolnak. Kedvezőtlenek a vizsgálat eredményei a gyógyszerfo­gyasztási szokásokkal kapcso­latban: az orvosságok szedésé­nél sokszor nem tartják be az előírásokat; a „házi patikáik­ban” nagy mennyiségű gyógy­szert halmozott fel a lakos­ság. Rendelés nélkül is töme­gesen szedik a fájdalomcsilla­pítókat, nyugtátokat. Az orvo­sok gyógyszerrendelése nem mindig megfelelő: nem veszik figyelembe az ellátási tájékoz­tatókat; túlságosan engedéke­nyek a betegek „rendelései­vel” szemben. A vizsgálat eredményeit ösz- szegezve a népi ellenőrök szorgalmazzák a hatékonyabb egészségnevelő, felvilágosító módszerek alkalmazását a ká­ros gyógyszerfogyasztási szo­kások visszaszorítására. Olyan árrendszer kialakítását java­solják, amelyben a térítési dí­jak, illetve a termelői és im­portárak — tendenciájukban — együtt mozognak. Ezzel együtt állást foglalnák amel­lett, hogy a térítési díjak rendszere az átlagosnál jobban preferálja a rendszeres egész­ségügyi ellátásra szoruló és szociálisan hátrányos helyze­tű embereket. Szükségesnek tartják a gyógyszertári kész­letek optimalizálását szolgáló számítógépes hálózat gyor­sabb ütemű kiépítését is. Mikor megjött az édesapja — az utasítás szerint — bevitte a gyereket Budára, a Fehérvári úti rendelőbe, onnan azonnal beutalták a Madarász utcai gyermekkórházba. A lándzsa­hegy átszúrta a mellhányat, de a tüdőt nem érte el. Egy napot az intenzív osztályon tartották. Másnap kikerült a kórterembe. Alig egy-két cen­tivel följebb már a szívet éri a szúrás, ami halálos kime­netelű lehetett volna. Nemré­giben egy világhíres filmszí­nésznőnek a kiskamasz fia épp így szenvedett halálos bal­esetet, villájuk kerítése a má­ját szúrta át. Meglátogattam Petit a kór­házban. Megsápadva fekszik az ágyban, nagy kék szeme világít csak. Már túl van az ijedtségen, nem a seb okoz neki gondot, hanem a sok injekció. Mutatja a combját, nyolc szúrást számolunk össze, a másikon is akad öt-hat. Ezért nem hiábavaló a szülői intő szó, még ha sok­szor hatástalannak tűnik is, újra meg újra elmondanunk. S az esetből tanulva, ne men­jen el egy felnőtt se szótlanul, ha Budaörsön a templom ke­rítésén mászó gyerekeket lát. Még akkor se, ha nem kap köszönetét érte. Atányi László Alagiak vállalkozása a tihanyi kikötőben Ha van ötlet, van bátorság is Homokos föld, hegyoldal, gyenge adottságú termő­földek. Gyakran halljuk mindezeket az adottságokat fölsorolni gazdaságoktól, termelőszövetkezetektől a Du­na és az Ipoly háromszögében. Ez alól a gond alól nem mentes az Alagi Állami Tangazdaság sem. Éppen ezért kell megtalálni a gazdálkodásnak azokat a formáit, le­hetőségeit, melyek ezeket a fogyatékosságokat ellensú­lyozni tudják. Újdonságról mindig beszél­gethetünk Göndöcs Lajos igazgatóval, aki most óva int attól, hogy a Superakva elne­vezésű vegyszeres csatorna­tisztításról írjunk. Mert igaz ugyan, hogy az Európában el­terjedt módszer ma is népsze­rű, érdeklődnek iránta, újabb csehszlovákiai osztrák és NSZK megrendeléseket kap­tak, de erről már olyan sokat írtak a lapok, hogy szokvány témának tűnhet. Pénzt kell keresni Mint minden évben, az idei új ötleteket, kezdeményezése­ket is a gazdasági élet szigo­rúsága kényszeríti ki min­denkiből, aki ebben a szerve­zeti keretben munkálkodik. Újabban talán még határo­zottabban, mint az előző évek­ben, mert szigorúbbak a gaz­dálkodást szabályozó rendel­kezésék. Az idén tervezett 95 millió forintos nyereséget pél­dául csak úgy tudják elérni, ha pótolják többek között a természet okozta sok-sok idei veszteséget, amiből csak a fagy 13 millió forintot vitt el az év első felében. Ezt követte a nyári aszály, majd jött a le­veleket is szétroncsoló jégeső, tar ágak meredeztek utána a gyümölcsösök egy részében. Ha mindezt összeadják, vagy ötvenmillió forinttal kell szá­molni. — Ezután jött még az a levél — folytatja a felsorolást az igazgató —, amely szerint a szocialista piacra irányuló exportot 14,5 százalékos árbe­vételi adóval terhelik meg. Ez 38 millió forint közvetlen eredménykiesést okoz. Gondolhatjuk, akadna talán olyan vezető, aki ennyi fel­sorolható külső ok miatt fel is adná a küzdelmet, legfel­jebb magyarázná a vesztesé­ges gazdálkodás okait. Ám ez ma nem járható út, s nem is lép rá senki a gazdaságban. Inkább olyan motiváló ténye­zőnek tekinthető, amely a stratégia átgondolására kész­tet, olyan újabb lehetőségek után kutat a kollektíva, amely létfeltételnek számít. Sokan beszélnek ma már az idén született új gazdasági társaságról, a tihanyi központ­tal megalapított Turist Cen­terről, melynek tagjai között található a Balatoni Halgaz­daság, s a Tihanyi Tanács is. Közös erővel nyolcvan jachtos kikötőt építettek, 800—1000 személyt befogadni képes strandot alakítottak ki a ti­hanyi révállomástól egy kilo­méternyi távolságon. A ven­dégek éhét, szomját egy két­száz személyes étteremben, ugyanekkora méretű borozó­ban csillapítják. Jó házikenyér készül a szintén Tihanyban létesült péküzemben. Ehhez társul hamarosan a tihanyi apátság közelében épülő Kal- tenbrunner típusú söröző. A dunántúli Nagycenken harminckét százalékkal része­sedik a Pegazus Tours ide­genforgalmi vállalat gesztorsá­gából az alagiak gazdasága. Itt ötvenágyas szállodával, ét­teremmel, kávéházzal várják az érkező hazai és külföldi vendégeket. — Vajon beleillik-e mindez egy alapjában véve mezőgaz­dasági rendeltetésű állami vállalat profiljába? Nem titok, hogy sokan így is felteszik a kérdést, ha az újítások szóba kerülnek, s azt is hozzáteszik a Duna mellett lakók közül néhányan, hogy ha már ilyen módon töreked­nek a nagyobb jövedelem el­érésére, akkor miért nem a közvetlen környezetükben ja­vítják a szolgáltatásokat, az idegenforgalom színvonalát. Ám a tevékenységet jobban megvizsgálva kiderül: ez utóbbi törekvésekben sincs hiány. Kölcsönös előnyök A gazdaság földterületei kö­zelében, Szobon, az úgyneve­zett Malomkertben nemrég huszonöt ágyas szállodát és éttermet rendeztek be. Szá­molva az igényes és remélhe­tőleg szép számmal érkező külföldiek szokásaival, egy forrásvízből táplált uszoda is épült itt, méghozzá vízvissza­forgató berendezéssel, ami a modern kor elmaradhatatlan követelménye. Lakni, étkezni, pihenni, úszni egyaránt lehet, amit több mint egy hektáros horgásztó egészít majd ki, ha a vendégnek halászatra támad kedve. Vác régi álma volt, hogy komoly szállodával fogadhas­sa az ide látogatókat. Ez so­káig nem teljesülhetett, sőt a belváros kicsiny és elavult intézményét is hivatali köz­ponttá alakította át a Pest Megyei Vendéglátóipari Válla­lat. Sörfőzde épül Az állami gazdaság 90 és a városi tanács 10 százalékos tőkebefektetésével megkezd­ték a Szentháromság téri volt rendőrségi épület átalakítását, ahol talán jövőre már meg­nyílhat az 52 ágyas intézmény, melynek nagy előnye, hogy a termálvizű városi strand tő- szomszédságában áll, ahon­nét összekötő folyosón át jut­hat a medencébe nyaranként, akinek erre támad kedve. Ide is Kaltenberg típusú söröző, valamint egy sörfőzde épül, ami külön érdekességnek szá­mít. K. T. I. A müzli nyersanyaga Gabonapehely Egyre több háztartásban és vendéglátóhelyen vállalkoznak a fogyasztók körében mind kedveltebb müzli elkészítésé­re egyedi recept szerint. Ezt felismerve látott hozzá a Na­tura Gazdasági Társaság a müzli igen fontos nyersanya­gainak — a búza- és az árpa- pehelynek — a forgalmazásá­hoz. Az újfajta termékek gyártására a székesfehérvári Realmarket Gt. vállalkozott. A búzát és az árpát a kivá­ló minőségű gabonát termelő Békés megyei gazdaságoktól vásárolják. A fogyasztók egye­lőre a Natura budapesti, szom­bathelyi és salgótarjáni üzle­teiben vásárolhatják meg a fél kilogrammos csomagolású pelyhet, a közeli hetekben azonban — az élelmiszer-ke­reskedelmi vállalatok megren­delései nyomán — az ország más nagyvárosaiban is kap­ható lesz. A pelyheket előál­lító és forgalmazó cégek azt ígérik, hogy még az idén az üzletekbe kerül a rozspehely is, ennek jelenleg a próba- gyártása folyik. A Natura Gt. üzleteiben olyan receptkönyvet is aján­lanak az új termékekhez, amelyben a müzli mintegy 50 féle elkészítési módját közük. Nehéz az élet a százhalombattai Rózsa Ferenc utcában Otthon, édes otthon - de hol? szerezheti vissza otthonát. Amennyiben a bíróság ítéletet hoz a bérleti viszony meg­szüntetéséről, gondoskodha­tunk a jogcím nélküli lakosok hatósági kiköltöztetéséről. Gondoltuk, hogy észre térnek az anyák, ha állami gondozás­ba vesszük a gyerekeket, hi­szen mondanom se kell, ez a környezet egyáltalán nem se­gíti elő a fejlődésüket. Igen ám, de ez sem olyan egyszerű. Hogy miért, azt a hatósági osztály csoportveze­tője, Róthné Takács Anna mondta el. — Mivel az itt lakók csak ideiglenes bejelentővel tar­tózkodnak Battán, nekünk nincs jogunk ilyen hatósági intézkedéseket megtenni. Mi végeztünk környezettanul­mányt, amit elküldtünk az állandó lakóhely szerinti ta­nácsnak. Döntést ilyen kérdé­sekben csak ők hozhatnak. A bíróságban bíznak Ördögi kör. A lakók és a tanács szakemberei, akiknek már rengeteg fejtörést oko­zott ez az ügy, már csak a bírósági döntés mielőbbi meg­születésében bíznak Igaz, még mindig félelemmel tölti el a lakókat, hogy esetleg bevált­ják a fenyegetésüket az albér­lők. Mindenesetre jó lenne, ha végre pont kerülne az ügy végére. Fiedler Anna Mária rendőri kísérettel mert oda­menni. Sajnos, azonban ez sem segített, így a főbérlő és a lakók azóta is járnak Pon- ciustól Pilátusig, hogy végre vessen valaki véget ennek az állapotnak. Járőröző rendőrök De ez egyáltalán nem höny- nyű, pedig már megszámlálha­tatlan ember foglalkozik ezzel az üggyel. A tanácselnök, az elnökhelyettes, a vb-titkár, a szabálysértési előadó, a gyám­ügyes, a hivatalos pártfogó, a Hazafias Népfront. Vagyis egy egész apparátust tartanak állandó készenlétben a reni­tens albérlők. A közelben ál­landóan rendőrök járőröznek, hogy túl nagy botrány ne le­gyen, de ez csak még jobban felbőszíti a randalírozókat. — Valóban nincs mit tenni ' ilyen emberek ellen, akik kép­telenek arra, hogy az együtt- : élés alapvető normáit betart- I sák? — kérdeztük Kránicz Jó- i zsefet, a tanács vb-titkárát. i — Saját szakállunkra nem 1 rakhatjuk ki őket, annak eile- ; nére, hogy rengeteg gondot 1 okoznak. Kioktattuk a főbér- ’ löt, hogy milyen úton-módon i juthat vissza a lakásába, hogy magába roskadt a csalódott férj, hogy a közeli kocsmák­ban keresett bánatára gyógy­írt. Egy ízben valamelyik tal­ponállóban megismerkedett egy Szabolcs megyéből szár­mazó férfival, akivel üzletet kötött. Mivel a főbérlő nagyon szenvedett a magánytól, úgy vélte, legokosabb, ha vissza­költözik az édesanyjához a fővárosba, a lakását pedig ki­adja albérletbe. Eredetileg két fiatal nő költözött be a Ró­zsa Ferenc utcai otthonba, de egymás után érkeztek Sza­bolcsból az ismerősök, roko­nok — többnyire férfiak. Ponciustcl Pilátusig S hirtelen megszaporodtak a gyerekek is. Volt amelyik már itt született Battán, volt, amelyik a keleti országrészben látta meg a napvilágot. Persze ez nem is lenne nagy baj, ha életmódjukkal nem keserítenék meg a többi lakó mindennapjait. A sorozatos botrányok miatt a főbérlő úgy vélte, okosabban teszi, ha ki­lakoltatja albérlőit, s vissza­költözik otthonába. Igen ám, de mikor ezzel kereste fel a lakóit, úgy elagyabugyálták, hogy legközelebb már csak Elviselhetetlen állapotok uralkodnak Százhalombattán, a Rózsa Ferenc utca 7-es szá­mú házában. Az első emelet egyik lakásában napirenden vannak a hangoskodások, a verekedések, a hajnalig tartó mulatozások. A ház többi la­kója pedig kénytelen eltűrni, hogy nincs egy nyugodt per­ce, hogy napjaik és éjszas iik állandó rettegésben telnek. Hol attól kell tartaniuk, hogy felrobban a ház, hiszen egv ízben a lakásból kiáramló földgáz szaga rémisatette meg az ott élőket. Mint kiderült, lerángatták a vezetékről a tűzhelyet. A vita hevében? Ki tudja? Mindenesetre a Tigáz szakemberei leszerelték a be­rendezést, ami három nap múlva visszakerült helyére. Máskor megfenyegették a töb­bi lakót, hogy kiirtják az egész házat, ha feljelentik őket hangoskodásért. Gyógyír a kocsmákban Mi is történt valójában? Hogy kerültek ide ezek az em­berek, akik közel két eszten­deje tartják rettegésben a környéken élő battaiakat? A lakás eredeti bérlőjét el­hagyta a felesége, s ettől úgy

Next

/
Thumbnails
Contents