Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-20 / 225. szám
1988. SZEPTEMBER 20.; KEDD ^ftwian 3 Ülésszak előtt a vízlépcsőről Garanciát kérnek a képviselők Mint ismerete*, október elején kerülnek a parlament elé a gazdasági társaságokról, a vállalkozói nyereségadóról szóló törvénytervezetek, az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó módosításáról szóló javaslat, valamint a bős-nagymarosi beruházás helyzetével foglalkozó jelentés. Az ülésszakon szereplő témákról tegnap délután cserélt véleményt az országgyűlési képviselők Pest megyei csoportja. A megyeházán megtartott tanácskozáson ott volt Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára és Romhányi András, a HNF Pest Megyei Bizottságának titkára. Vendég a katonai főiskolán Tegnap délután magas rangú vendéget fogadtak Szentendréi) a Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Kossuth Lajos Katonai Főiskolán. Stevan Mirkovics vezérezredest, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság fegyveres erőinek vezérkari főnökét fogadta Kazal Barna vezérőrnagy, a főiskola parancsnoka. A vendég tájékoztatást kapott az iskolán folyó oktatónevelő munkáról, a leendő tisztek gyakorlati és elméleti felkészítéséről. (Erdősi Ágnes felvétele) Az igazságügyi miniszter tájékoztatója Felgyorsuló jogalkotás Nem tetszett a tüneti kezelés Csúcs László, Lukács József és dr. Nagy István, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetői tájékoztatták a képviselőket az adórendszerben várható változásokról. A személyi jövedelemadó törvényi szabá- nyozását kiigazító javaslat a joghézagok pótlására, a megannyi állásfoglalás egységesítésére, a kedvezmények szerény bővítésére, az adóelőlegszámítás egyszerűsítésére törekszik. Újdonság lesz az is, hogy belátható idő múlva az egyéni vállalkozóknak csak személyi jövedelemadót kell fizetniük. Ez azt jelenti, hogy 180 ezer egyéni vállalkozóra eleve nem vonatkozik majd a szintén most beterjesztendő vállalkozói nyereségadó rendszere. A társas vállalkozásokban résztvevő egyénekre viszont igen. Az új adónem azonban számukra is kínál választási lehetőséget. A tervezet szerint ugyanis a bruttó nyereséget bérként ki lehet vonni a vállalkozásból, s ebben az esetben nem kell nyereségadót fizetni. Mint a tanácskozáson kiderült; az elkövetkező hónapokban a személyi jövedelemadó további módosítására lehet számítani. Novemberben például az illetéktörvényt hozzák összhangba az szja-val, utána pedig sor kerül az adómérték felülvizsgálatára. A tárca szándéka szerint ennek során nem növekszik, de nem is csökken az adóprés szorítása. Ez azt jelenti, hogy az adórendszer lényegi módosítása egyelőre várat magára. A felvázolt tüneti kezelés nem nyerte el a képviselők tetszését. Heten mondtak véleményt, sorolták a problémákat: rosszak az adósávok, eluralkodott a teljesítmény-visz- szatartás, változatlanul vannak láthatatlan jövedelmek, növekednek a családok terhei, a formálódó bér- és szociálpolitikai reform elvei nem megfelelőek. A lényegi kérdést Polgárdi József (17. vk., Duna- haraszti), a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója tette fel: választ kell adni arra, hogy az adóreform beváltotta-e a reményeket? A felelet: sajnos nem! Ezért a jóhiszeműen döntést hozó képviselők markánsabb módosítást tartanak szükségesnek. A tárca illetékesei emlékeztettek arra, hogy az adóreformot a közteherviselés megteremtése és költségvetési szempontok indokolták. Ami az utóbbit illeti: a kezdeti megtorpanás után a tervezetthez közelít az államháztartás bevétele. Az előbbi azonban valóban nem valósulhatott meg az eltelt hónapokban. Az adórendszer lényegi módosítása, egy családi jövedelemadó bevezetése viszont csak a költségvetési reform részeként, szelektív szociálpolitikai gondoskodás mellett képzelhető el. Ennek távlatokban megvan az esélye, a közeli jövőben azonban nem. A minisztérium a képviselők támogatását és türelmét kéri... Természetellenes csönd után Ami a másik témát illeti: a képviselők kézhez kapták a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium jelentését a bős—nagymarosi vízlépcső építésének helyzetéről. Természetesen más forrásokból is tájékozódtak, egyebek között a legtöbben ausztriai tanulmányúton is jártak. A sokévi természetellenes csönd után az utóbbi hónapokban, hetekben információözönnel, olykor szenvedélyes hangú támogató és ellenző véleményekkel találkoztak, amelyek már- már a tisztánlátást zavarják. Ahogyan az egyik képviselő fogalmazott a tanácskozás szünetében: két hete még tudtam, hogyan kell döntenem, ma már nem vagyok biztos benne, hogy jól gondoltam. A csoportülésre ezúttal nem hívtak meg szakértőket, előadókat, ahogyan az nagy horderejű témák tárgyalásakor egyébként szokás. Ügy ítélték meg, hogy már nem lehetnek olyan új információk, érvek, amelyeket meg kellene ismerni. Inkább megosztották egymással véleményüket, kételyeiket. Bár egységes álláspont nem alakult ki — a képviselők fenntartották maguknak a jogot, hogy meggyőződésük, lelkiismeretük szerint szavazzanak —, a felszólalásokból az derül ki: o beruházás folytatása felé hajlanak. Ebben szerepet játszik az is, hogy a minisztérium adatai szerint ugyanannyiba kerülne az építkezés leállítása, mint a befejezése. Ugyanakkor kormánygaranciákat kérnek mindennemű környezetvédelmi probléma felszámolására. A szakmai, gazdasági, szempontok alapján Abban egyöntetű volt a vélemény, hogy a vízlépcső dolgában kiéleződött vita már jórészt nem környezetvédelmi, hanem politikai jellegű. A parlamentnek azonban szakmai, gazdasági szempontokat mérlegelve kell szavaznia. Kövess László ★ Tegnap ülést tartott az Országgyűlés ipari bizottsága is Juhász Mihály elnökletével, és megtárgyalta az adótörvények módosításával kapcsolatos ad hoc bizottsági javaslatokat. — Meggyőződéssel mondhatom, ebben a nehéz időszakban az állam és az egyházak helyzetmegítélései, törekvései nem állnak szemben egymással. A szövetségi politika szellemében folytatódik a kapcsolatok további építése és erősítése. Mindkét oldalon abból indulnak ki: az egyháznak is, az államnak is az a jó, ha rendben mennek a dolgok. Ebből az alapállásból vizsgálják — véleményem szerint — az állam és az egyházak felelős vezetői is a jelenlegi helyzetet, azzal együtt, hogy vannak eltérő vélemények egy-egy kérdés megítélésében. A jellemző a becsületes partneri együttműködés. Törekvésünk, hogy hatékonyabbá tegyük a szocialista építést, és társadalmunkban az emberek — hívők és nem hívők — jól érezzék magukat. Való igaz azonban, felbukkannak mindkét oldalon olyan nézetek, vélemények is, amelyek kételyeket is kifejeznek. Vannak, akik az egyházat a szocializmustól féltik, mások a szocializmust féltik az egyházaktól. Egyesek úgy vélik, a társadalmi-gazdasági gondok közelebb hozták egymáshoz az államot és az egyházat. Talán a pápa magyarországi meghívását is összefüggésbe hozzák ezzel. Mi erről az ön véleménye? — A baj általában közelebb hozza egymáshoz az embereket, ez természetes. Az állam és az egyház viszonyában bekövetkezett gyökeres javulás azonban, szeretnék emlékeztetni, nem az utóbbi egy-két évben történt. Az ellenforradalom után a Magyar Szocialista Munkáspárt gyökeresen Színházi szakszervezet Új titkár A Színházi Dolgozók Szakszervezetének elnöksége hétfői ülésén Döme Sándort kooptálta a szakszervezet titkárává. Elődje, Lampl Lajos — saját kérésére, 1989. január 1-jétől — korengedménnyel nyugdíjba vonul. Lampl Lajos a Művészeti Szakszervezetek Szövetségében központi vezetőségi, valamint színész elnökségi tagságát megtartja. Agrárpolitikai tanács Az alapelvekről Hétfőn a MÉM-ben ülést tartott az agrárpolitikai tanács; a testület az agrárpolitika megújításának kérdéseit, az ezzel foglalkozó tervezetet vitatta meg. Az ülésen elnöklő Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter bejelentette: a témát a következő időszakban a politikai testületek elé terjesztik, ezután kerül sor az agrárközvélemény társadalmi vitájára, majd — várhatóan jövőre, az első negyedévben — az MSZMP Központi Bizottsága tárgyalja meg az agrárpolitika megújításának alapelveit. A szakemberek többek között úgy látják, hogy a világ gazdasági változásai hatására, a fejlesztés irányait jelenleg a minőségi és a hatékonysági követelmények szabják meg. Ez az eddigiektől eltérő érdekeltségi viszonyokat is feltételez. Az agrárpolitika céljai között a lakossági élelmiszerigények kielégítése, a gazdaság külső egyensúlyának javítása és az ágazat jövedelem- szerző képességének erősítése mellett azzal is számolni kell: az élelmiszergazdaságnak segítenie kell a természeti környezet védelmét és a falusi településeken élők megélhetésének biztosítását is. szakított a régebbi politikai alapállással, ami az állam és az egyház viszonyát illeti, s megalapozta a későbbi eredményesebb együttműködést. Ez azóta is töretlen, bár vitáktól, véleménykülönbségektől sem mentes. Véleményem szerint az egyházpolitikában érvényesülő reform ilyenformán megelőzte az általános politikai reformokat. Egy következetes folyamat eredménye, hogy napjainkban mind a két fél számára előnyösen alakult az állam és az egyház kapcsolata. Ennek voltak szép példái a Szent István ünnepsége.?, a Szent Jobb országjárása, ahol a vallásos és a nemzeti érzés harmóniája maradandó élményeket adott az embereknek. Ebbe a progresszív folyamatba tartozik a római katolikus egyház fejének, a pápának a meghívása is Magyarországra. — Tud-e már időpontot mondani II. János Pál pápa érkezéséről? — Még nem, bár ezt vannak, akik talán nem hitték el és megkérdezték Rómát, ahonnan szintén ezt a választ kapták. Így legalább még hitelesebbé vált, hogy nincs meghatározott időpontja a pápa látogatásának. Talán egy hónap múlva, amikor Rómába utazom, többet fogok tudni. Egyébként érthetően a pápa látogatását sem mindenki egyformán ítéli meg, s ezen sincs csodálkoznivaló. Kijelenthetem, nincs szándékunkban katalizálni az országot, nem is a pápától várhatjuk feszítő gondjaink enyhítését vagy megoldását. De felteszem a kérdést, miért ne látogathatna hazánkba a római egyház feje, aki egyben a VaAz alkotmány felülvizsgálatáról, az egyesülési és gyülekezési jog törvénytervezeteinek társadalmi vitájáról, a rövidesen az Országgyűlés e. j kerülő társasági törvényről, s több más készülő jogszabályról, valamint az igazságügy elodázhatatlan megújulásáról beszélt a többi között Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter az újságíróknak hétfőn a minisztériumban rendezett hará- ti találkozón. A miniszter elsőként alaptörvényünk felülvizsgálatáról szólt, mondván, az új alkotmány első szövege jövő év őszére készül el, de természetikánnak, ez egyházi államnak a feje, egyben államfő is. Magyarországon a legnagyobb egyház a római katolikus, miért ne találkozzanak a magyarországi hívek egyházuk legfelsőbb vezetőjével, ha ez nekik jó, örömet okoz. Hozzáteszem, a pápalátogatást államfői látogatásnak is tartjuk. Egy olyan állam legfőbb vezetőjét hívtuk meg, amely állam ugyanúgy aláírta a helsinki záródokumentumot, mint Európa minden országa. — Tudomásunk van arról, hogy 1990-ben új egyházügyi törvény kerül az Országgyűlés elé. Milyen szakaszában van jelenleg a előkészítő munka? Milyen új elemeket tartalmazhat majd, az elfogadásra kerülő törvény? — Ügy is mondhatom, a törvénytervezet előkészítésének előkészítésén dolgozunk jelenleg. Nincs előre kidolgozott alaptervezetünk. Megkerestük az egyházakat, hogy kikérjük a véleményüket, így a reform szellemében velük együtt készítjük el a tervezet magját. — Átfogó egyházügyi törvény megalkotása a célunk, amely összefoglalja az eddig megtett utat, törvényes kereteket ad a már meglévő gyakorlatnak, de természetesen új elemeket is tartalmaz majd. A törvény elfogadásáig is a már kialakult együttműködési elvek szerint, rugalmasan alkalmazzuk az életben lévő törvényeket. Az egyházi körökben közismert 22-es törvény- erejű rendeletet említhetem példának, amely huszonkét évvel ezelőtt, más történelmi körülmények között született. Ez előírja: az állam hozzájárulása szükséges bizonyos egyházi funkciók betöltéséhez. Már régóta az a gyakorlat, hogy például a lelkészek, plébánosok kinevezéséhez nem kell állami hozzájárulás. Elképzelhető továbblépés ezen a téren is ... Köszönjük a beszélgetést. Páll Géza tesen ezt követően is lesz mód változtatásokra a tervezett 1990-es életbelépéséig. A minisztériumba folyamatosan érkező szakértői vélemények mindegyike a felülvizsgálattal megbízott munkabizottságokhoz kerül. Az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvénytervezetek most zajló társadalmi vitájában is felmerült, nem lenne-e célszerűbb e két törvény megalkotásával megvárni az új alkotmány elfogadását. Mivel a jogállamiság erősítésére törekszünk, az alaptörvényben deklaratív módon megfogalmazott jogokat olyan módon kell most kiterjeszteni, hogy az új alkotmányt megelőzően is érvényesülhessenek olyan politikai érdekek, nézetek, amelyek az alkotmányozás menetében is fontosak lehetnék — mondotta Kulcsár Kálmán. A társadalmi viták egyébként nagyon tanulságosak a jogszabály előkészítőinek; az ott elhangzottakat felhasználják a törvényjavaslat végleges szövegének összeállításakor. Ezeken kívül több más magas szintű jogszabály előkészítésén is dolgoznak a szakemberek: a választójogi törvény tervezett módosítása mellett az Országgyűlés elé kerülnek majd a szakszervezetekkel, az egyházakkal és a vallásgyakorlással, valamint az alternatív katonai szolgálattal összefüggő kérdéseket szabályozó törvénytervezetek is. Az elkövetkező időszakban — a politikai helyzetből fakadó megnövekedett feladatai ellátásához — az igazságügynek is meg kell újulnia — szögezte le a miniszter. Ennek legfontosabb eleme a bírói függetlenség biztosítása. A törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalmat egyértelműen el kell különíteni. A miniszter — személyes véleményét kifejtve — elmondta, nem tartja elfogadhatónak a halálbüntetés fenntartását. A kérdésről egyébként a szakemberek között is élénk vita folyik, ám a közvélemény még mindig e büntetés fenntartása mellett foglal állást. Rövidesen sor kerül egyébként a büntető törvénykönyv általános felülvizsgálatára, s ennek kapcsán a jelenlegi legsúlyosabb büntetésről is döntenek. A kérdést — a miniszter meggyőződése szerint — nem lehet népszavazásra bocsátani az érzelmi motívumok miatt. Kulcsár Kálmán arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a minisztérium alternatív javaslatokat készít, kimunkálja az alkotmánynak, egy esetleges „párttörvénynek” és az egyesülési törvénynek a pártra — vagy pártokra — vonatkozó szabályait, de döntést majd politikai fórum hoz. A tájékoztatón szó esett az Elnöki Tanács elé kerülő, a közkegyelemről szóló törvényerejű rendelet alapelveiről is. Aggódik értünk B ár saját bevallása szerint is csak laikusként hallatja szavát — mint szinte valamennyien, akik a bős- nagymarosi vízlépcső építésének kérdéseiről vitatkozunk —, ilyen-olyan szisztémák alapján csoportosított, manipuláltan összerakosgatott adatait a többség tényként fogadta el. Elhitték a Yale Egyetem tanárának, hogy nagyobb katasztrófa nem is érhetné hazánkat, mint a nagy beruházás megvalósítása. Sokan, nagyon sokan hagyták megtéveszteni magukat, s csak kézlegyintéssel reagáltak Lipták Béla fenyegetőzésére: ha nem állítjuk le az építkezést, tüntetéseket szervez hazánk ellen, bojkottra szólítja fel a Magyarországra készülő turistákat, s felfüggeszteti a hazánknak szánt nemzetközi hiteleket. A hallgatóság e szavaknak nem adott hitelt. Pedig Lipták Béla — ezúttal — igazat beszélt. A múlt héten tartott budapesti tüntetéshez kapcsolódva szervezett megmozdulást New Yorkban — a helyszínről érkezett tudósítás szerint — „Mentsétek meg a kék Dunát és ne adjatok több kölcsönt Magyarországnak!” feliratú transzparensekkel. S ez — állítja Lipták Béla — csak a főpróba volt. Mert, mint mondja, a nagyszabású megmozdulások szervezésétől, az idegenforgalom bojkottálásától és a külföldi hitelek befagyasztásának kezdeményezésétől nem tágít. A fenyegetőzések mellett viszont ígér is. Mégpedig sok pénzt, a jelenlegi hitelek kétszeresét — abban az esetben, ha az építkezést leállítjuk. Teszi ezt akkor, amikor tisztában van vele, hogy nemzeti jövedelmünk jelentős része származik az idegenforgalomból — mi másért is akarná pont e területet bojkottáltatni —, s akkor, amikor jól tudja, az ország teherviselő képessége messze van attól, hogy meggondolatlanul éljen a többlethitelek felvételének csábító lehetőségével. Szervezkedik, mert állítólag aggódik értünk. A maga sajátos módján. Kár, hogy nem féltett szülőföldje érdekét szolgálja vele. Beszélgetés Miklós Imre államtitkárral Új egyházügyi törvény készül Egyházi, tanácsi és népfrontvezetők baráti találkozójára került sor az elmúlt héten Tápiógyörgyén, ahol a megbeszélésen részt vett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Ebből az alkalomból válaszolt lapunk képviselőjének kérdéseire. Milyen hatással vannak a társadalom életében végbemenő folyamatok az állam és az egyház között kialakult és mind a hazai, mind a nemzetközi közvélemény részéről elismert együttműködésre? — hangzott első kérdésünk.
