Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-20 / 225. szám

1988. SZEPTEMBER 20.; KEDD ^ftwian 3 Ülésszak előtt a vízlépcsőről Garanciát kérnek a képviselők Mint ismerete*, október elején kerülnek a parlament elé a gazdasági társaságokról, a vállalkozói nyereségadóról szóló törvénytervezetek, az általános forgalmi adó és a személyi jö­vedelemadó módosításáról szóló javaslat, valamint a bős-nagy­marosi beruházás helyzetével foglalkozó jelentés. Az üléssza­kon szereplő témákról tegnap délután cserélt véleményt az országgyűlési képviselők Pest megyei csoportja. A megyehá­zán megtartott tanácskozáson ott volt Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára és Romhányi András, a HNF Pest Megyei Bizottságának titkára. Vendég a katonai főiskolán Tegnap délután magas rangú vendéget fogadtak Szentendréi) a Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Kossuth Lajos Ka­tonai Főiskolán. Stevan Mirkovics vezérezredest, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság fegyveres erőinek vezérkari főnökét fogadta Kazal Barna vezérőrnagy, a főiskola parancs­noka. A vendég tájékoztatást kapott az iskolán folyó oktató­nevelő munkáról, a leendő tisztek gyakorlati és elméleti fel­készítéséről. (Erdősi Ágnes felvétele) Az igazságügyi miniszter tájékoztatója Felgyorsuló jogalkotás Nem tetszett a tüneti kezelés Csúcs László, Lukács József és dr. Nagy István, a Pénz­ügyminisztérium főosztályve­zetői tájékoztatták a képvise­lőket az adórendszerben vár­ható változásokról. A személyi jövedelemadó törvényi szabá- nyozását kiigazító javaslat a joghézagok pótlására, a meg­annyi állásfoglalás egységesí­tésére, a kedvezmények sze­rény bővítésére, az adóelőleg­számítás egyszerűsítésére tö­rekszik. Újdonság lesz az is, hogy belátható idő múlva az egyéni vállalkozóknak csak személyi jövedelemadót kell fizetniük. Ez azt jelenti, hogy 180 ezer egyéni vállalkozóra eleve nem vonatkozik majd a szintén most beterjesztendő vállalko­zói nyereségadó rendszere. A társas vállalkozásokban részt­vevő egyénekre viszont igen. Az új adónem azonban szá­mukra is kínál választási le­hetőséget. A tervezet szerint ugyanis a bruttó nyereséget bérként ki lehet vonni a vál­lalkozásból, s ebben az esetben nem kell nyereségadót fizetni. Mint a tanácskozáson kide­rült; az elkövetkező hónapok­ban a személyi jövedelemadó további módosítására lehet számítani. Novemberben pél­dául az illetéktörvényt hozzák összhangba az szja-val, utána pedig sor kerül az adómérték felülvizsgálatára. A tárca szándéka szerint ennek során nem növekszik, de nem is csökken az adóprés szorítása. Ez azt jelenti, hogy az adó­rendszer lényegi módosítása egyelőre várat magára. A felvázolt tüneti kezelés nem nyerte el a képviselők tetszését. Heten mondtak véle­ményt, sorolták a problémá­kat: rosszak az adósávok, el­uralkodott a teljesítmény-visz- szatartás, változatlanul van­nak láthatatlan jövedelmek, növekednek a családok terhei, a formálódó bér- és szociálpo­litikai reform elvei nem meg­felelőek. A lényegi kérdést Polgárdi József (17. vk., Duna- haraszti), a Nyugat-Pest Me­gyei Sütőipari Vállalat igaz­gatója tette fel: választ kell adni arra, hogy az adóreform beváltotta-e a reményeket? A felelet: sajnos nem! Ezért a jóhiszeműen döntést hozó kép­viselők markánsabb módosí­tást tartanak szükségesnek. A tárca illetékesei emlékez­tettek arra, hogy az adórefor­mot a közteherviselés megte­remtése és költségvetési szem­pontok indokolták. Ami az utóbbit illeti: a kezdeti meg­torpanás után a tervezetthez közelít az államháztartás bevé­tele. Az előbbi azonban való­ban nem valósulhatott meg az eltelt hónapokban. Az adó­rendszer lényegi módosítása, egy családi jövedelemadó be­vezetése viszont csak a költ­ségvetési reform részeként, szelektív szociálpolitikai gon­doskodás mellett képzelhető el. Ennek távlatokban megvan az esélye, a közeli jövőben azonban nem. A minisztérium a képviselők támogatását és türelmét kéri... Természetellenes csönd után Ami a másik témát illeti: a képviselők kézhez kapták a Környezetvédelmi és Vízgaz­dálkodási Minisztérium jelen­tését a bős—nagymarosi víz­lépcső építésének helyzetéről. Természetesen más források­ból is tájékozódtak, egyebek között a legtöbben ausztriai tanulmányúton is jártak. A sokévi természetellenes csönd után az utóbbi hónapokban, hetekben információözönnel, olykor szenvedélyes hangú tá­mogató és ellenző vélemények­kel találkoztak, amelyek már- már a tisztánlátást zavarják. Ahogyan az egyik képviselő fogalmazott a tanácskozás szünetében: két hete még tud­tam, hogyan kell döntenem, ma már nem vagyok biztos benne, hogy jól gondoltam. A csoportülésre ezúttal nem hívtak meg szakértőket, elő­adókat, ahogyan az nagy hord­erejű témák tárgyalásakor egyébként szokás. Ügy ítél­ték meg, hogy már nem lehet­nek olyan új információk, ér­vek, amelyeket meg kellene ismerni. Inkább megosztották egymással véleményüket, kéte­lyeiket. Bár egységes állás­pont nem alakult ki — a kép­viselők fenntartották maguk­nak a jogot, hogy meggyőző­désük, lelkiismeretük szerint szavazzanak —, a felszólalá­sokból az derül ki: o beruhá­zás folytatása felé hajlanak. Ebben szerepet játszik az is, hogy a minisztérium adatai szerint ugyanannyiba kerülne az építkezés leállítása, mint a befejezése. Ugyanakkor kor­mánygaranciákat kérnek min­dennemű környezetvédelmi probléma felszámolására. A szakmai, gazdasági, szempontok alapján Abban egyöntetű volt a vé­lemény, hogy a vízlépcső dol­gában kiéleződött vita már jó­részt nem környezetvédelmi, hanem politikai jellegű. A parlamentnek azonban szak­mai, gazdasági szempontokat mérlegelve kell szavaznia. Kövess László ★ Tegnap ülést tartott az Or­szággyűlés ipari bizottsága is Juhász Mihály elnökletével, és megtárgyalta az adótörvé­nyek módosításával kapcsola­tos ad hoc bizottsági javasla­tokat. — Meggyőződéssel mondha­tom, ebben a nehéz időszak­ban az állam és az egyházak helyzetmegítélései, törekvései nem állnak szemben egymás­sal. A szövetségi politika szel­lemében folytatódik a kapcso­latok további építése és erősí­tése. Mindkét oldalon abból indulnak ki: az egyháznak is, az államnak is az a jó, ha rendben mennek a dolgok. Ebből az alapállásból vizsgál­ják — véleményem szerint — az állam és az egyházak fe­lelős vezetői is a jelenlegi helyzetet, azzal együtt, hogy vannak eltérő vélemények egy-egy kérdés megítélésében. A jellemző a becsületes partneri együttműködés. Tö­rekvésünk, hogy hatékonyab­bá tegyük a szocialista építést, és társadalmunkban az embe­rek — hívők és nem hívők — jól érezzék magukat. Való igaz azonban, felbukkannak mind­két oldalon olyan nézetek, vé­lemények is, amelyek kételye­ket is kifejeznek. Vannak, akik az egyházat a szocializ­mustól féltik, mások a szocia­lizmust féltik az egyházaktól. Egyesek úgy vélik, a társa­dalmi-gazdasági gondok köze­lebb hozták egymáshoz az ál­lamot és az egyházat. Talán a pápa magyarországi meghívá­sát is összefüggésbe hozzák ezzel. Mi erről az ön vélemé­nye? — A baj általában közelebb hozza egymáshoz az embere­ket, ez természetes. Az állam és az egyház viszonyában be­következett gyökeres javulás azonban, szeretnék emlékez­tetni, nem az utóbbi egy-két évben történt. Az ellenforra­dalom után a Magyar Szocia­lista Munkáspárt gyökeresen Színházi szakszervezet Új titkár A Színházi Dolgozók Szak­szervezetének elnöksége hét­fői ülésén Döme Sándort kooptálta a szakszervezet tit­kárává. Elődje, Lampl Lajos — saját kérésére, 1989. január 1-jétől — korengedménnyel nyugdíjba vonul. Lampl Lajos a Művészeti Szakszervezetek Szövetségében központi veze­tőségi, valamint színész elnök­ségi tagságát megtartja. Agrárpolitikai tanács Az alapelvekről Hétfőn a MÉM-ben ülést tartott az agrárpolitikai ta­nács; a testület az agrárpoli­tika megújításának kérdéseit, az ezzel foglalkozó tervezetet vitatta meg. Az ülésen elnöklő Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter bejelen­tette: a témát a következő időszakban a politikai testü­letek elé terjesztik, ezután ke­rül sor az agrárközvélemény társadalmi vitájára, majd — várhatóan jövőre, az első ne­gyedévben — az MSZMP Központi Bizottsága tárgyalja meg az agrárpolitika megújí­tásának alapelveit. A szakemberek többek kö­zött úgy látják, hogy a világ gazdasági változásai hatására, a fejlesztés irányait jelenleg a minőségi és a hatékonysági követelmények szabják meg. Ez az eddigiektől eltérő érde­keltségi viszonyokat is felté­telez. Az agrárpolitika céljai között a lakossági élelmiszer­igények kielégítése, a gazda­ság külső egyensúlyának ja­vítása és az ágazat jövedelem- szerző képességének erősítése mellett azzal is számolni kell: az élelmiszergazdaságnak se­gítenie kell a természeti kör­nyezet védelmét és a falusi településeken élők megélheté­sének biztosítását is. szakított a régebbi politikai alapállással, ami az állam és az egyház viszonyát illeti, s megalapozta a későbbi ered­ményesebb együttműködést. Ez azóta is töretlen, bár viták­tól, véleménykülönbségektől sem mentes. Véleményem szerint az egyházpolitikában érvényesülő reform ilyenformán megelőz­te az általános politikai refor­mokat. Egy következetes fo­lyamat eredménye, hogy nap­jainkban mind a két fél szá­mára előnyösen alakult az ál­lam és az egyház kapcsolata. Ennek voltak szép példái a Szent István ünnepsége.?, a Szent Jobb országjárása, ahol a vallásos és a nemzeti érzés harmóniája maradandó élmé­nyeket adott az embereknek. Ebbe a progresszív folyamat­ba tartozik a római katolikus egyház fejének, a pápának a meghívása is Magyarországra. — Tud-e már időpontot mondani II. János Pál pápa ér­kezéséről? — Még nem, bár ezt van­nak, akik talán nem hitték el és megkérdezték Rómát, ahon­nan szintén ezt a választ kap­ták. Így legalább még hitele­sebbé vált, hogy nincs megha­tározott időpontja a pápa lá­togatásának. Talán egy hónap múlva, amikor Rómába uta­zom, többet fogok tudni. Egyébként érthetően a pápa látogatását sem mindenki egyformán ítéli meg, s ezen sincs csodálkoznivaló. Kije­lenthetem, nincs szándékunk­ban katalizálni az országot, nem is a pápától várhatjuk fe­szítő gondjaink enyhítését vagy megoldását. De felte­szem a kérdést, miért ne láto­gathatna hazánkba a római egyház feje, aki egyben a Va­Az alkotmány felülvizsgála­táról, az egyesülési és gyüle­kezési jog törvénytervezetei­nek társadalmi vitájáról, a rö­videsen az Országgyűlés e. j kerülő társasági törvényről, s több más készülő jogszabály­ról, valamint az igazságügy elodázhatatlan megújulásáról beszélt a többi között Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter az újságíróknak hétfőn a mi­nisztériumban rendezett hará- ti találkozón. A miniszter elsőként alap­törvényünk felülvizsgálatáról szólt, mondván, az új alkot­mány első szövege jövő év őszére készül el, de természe­tikánnak, ez egyházi államnak a feje, egyben államfő is. Ma­gyarországon a legnagyobb egyház a római katolikus, miért ne találkozzanak a ma­gyarországi hívek egyházuk legfelsőbb vezetőjével, ha ez nekik jó, örömet okoz. Hozzá­teszem, a pápalátogatást ál­lamfői látogatásnak is tart­juk. Egy olyan állam legfőbb vezetőjét hívtuk meg, amely állam ugyanúgy aláírta a hel­sinki záródokumentumot, mint Európa minden országa. — Tudomásunk van arról, hogy 1990-ben új egyházügyi törvény kerül az Országgyűlés elé. Milyen szakaszában van jelenleg a előkészítő munka? Milyen új elemeket tartalmaz­hat majd, az elfogadásra ke­rülő törvény? — Ügy is mondhatom, a törvénytervezet előkészítésé­nek előkészítésén dolgozunk jelenleg. Nincs előre kidolgo­zott alaptervezetünk. Megke­restük az egyházakat, hogy ki­kérjük a véleményüket, így a reform szellemében velük együtt készítjük el a tervezet magját. — Átfogó egyházügyi tör­vény megalkotása a célunk, amely összefoglalja az eddig megtett utat, törvényes kere­teket ad a már meglévő gya­korlatnak, de természetesen új elemeket is tartalmaz majd. A törvény elfogadásáig is a már kialakult együttműködési elvek szerint, rugalmasan al­kalmazzuk az életben lévő tör­vényeket. Az egyházi körök­ben közismert 22-es törvény- erejű rendeletet említhetem példának, amely huszonkét év­vel ezelőtt, más történelmi körülmények között született. Ez előírja: az állam hozzájá­rulása szükséges bizonyos egy­házi funkciók betöltéséhez. Már régóta az a gyakorlat, hogy például a lelkészek, plé­bánosok kinevezéséhez nem kell állami hozzájárulás. El­képzelhető továbblépés ezen a téren is ... Köszönjük a beszélgetést. Páll Géza tesen ezt követően is lesz mód változtatásokra a terve­zett 1990-es életbelépéséig. A minisztériumba folyamatosan érkező szakértői vélemények mindegyike a felülvizsgálattal megbízott munkabizottságok­hoz kerül. Az egyesülési és gyülekezési jogról szóló tör­vénytervezetek most zajló tár­sadalmi vitájában is felme­rült, nem lenne-e célszerűbb e két törvény megalkotásával megvárni az új alkotmány el­fogadását. Mivel a jogállami­ság erősítésére törekszünk, az alaptörvényben deklaratív módon megfogalmazott jogo­kat olyan módon kell most kiterjeszteni, hogy az új al­kotmányt megelőzően is érvé­nyesülhessenek olyan politi­kai érdekek, nézetek, amelyek az alkotmányozás menetében is fontosak lehetnék — mon­dotta Kulcsár Kálmán. A tár­sadalmi viták egyébként na­gyon tanulságosak a jogsza­bály előkészítőinek; az ott el­hangzottakat felhasználják a törvényjavaslat végleges szö­vegének összeállításakor. Ezeken kívül több más ma­gas szintű jogszabály előkészí­tésén is dolgoznak a szakem­berek: a választójogi törvény tervezett módosítása mellett az Országgyűlés elé kerülnek majd a szakszervezetekkel, az egyházakkal és a vallásgya­korlással, valamint az alterna­tív katonai szolgálattal össze­függő kérdéseket szabályozó törvénytervezetek is. Az elkövetkező időszakban — a politikai helyzetből faka­dó megnövekedett feladatai el­látásához — az igazságügynek is meg kell újulnia — szögez­te le a miniszter. Ennek leg­fontosabb eleme a bírói füg­getlenség biztosítása. A tör­vényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalmat egyértelműen el kell különíteni. A miniszter — személyes véleményét kifejtve — el­mondta, nem tartja elfogad­hatónak a halálbüntetés fenn­tartását. A kérdésről egyéb­ként a szakemberek között is élénk vita folyik, ám a köz­vélemény még mindig e bün­tetés fenntartása mellett fog­lal állást. Rövidesen sor kerül egyébként a büntető tör­vénykönyv általános felülvizs­gálatára, s ennek kapcsán a jelenlegi legsúlyosabb bünte­tésről is döntenek. A kérdést — a miniszter meggyőződése szerint — nem lehet népsza­vazásra bocsátani az érzelmi motívumok miatt. Kulcsár Kálmán arról tájé­koztatta a résztvevőket, hogy a minisztérium alternatív ja­vaslatokat készít, kimunkálja az alkotmánynak, egy esetle­ges „párttörvénynek” és az egyesülési törvénynek a párt­ra — vagy pártokra — vonat­kozó szabályait, de döntést majd politikai fórum hoz. A tájékoztatón szó esett az El­nöki Tanács elé kerülő, a köz­kegyelemről szóló törvényere­jű rendelet alapelveiről is. Aggódik értünk B ár saját bevallása szerint is csak laikusként hallatja szavát — mint szinte valamennyien, akik a bős- nagymarosi vízlépcső építésének kérdéseiről vitat­kozunk —, ilyen-olyan szisztémák alapján csoportosí­tott, manipuláltan összerakosgatott adatait a többség tényként fogadta el. Elhitték a Yale Egyetem tanárának, hogy nagyobb katasztrófa nem is érhetné hazánkat, mint a nagy beruházás megvalósítása. Sokan, nagyon sokan hagyták megtéveszteni magu­kat, s csak kézlegyintéssel reagáltak Lipták Béla fenye­getőzésére: ha nem állítjuk le az építkezést, tüntetéseket szervez hazánk ellen, bojkottra szólítja fel a Magyaror­szágra készülő turistákat, s felfüggeszteti a hazánknak szánt nemzetközi hiteleket. A hallgatóság e szavaknak nem adott hitelt. Pedig Lipták Béla — ezúttal — igazat beszélt. A múlt héten tartott budapesti tüntetéshez kapcsolódva szerve­zett megmozdulást New Yorkban — a helyszínről érke­zett tudósítás szerint — „Mentsétek meg a kék Dunát és ne adjatok több kölcsönt Magyarországnak!” feliratú transzparensekkel. S ez — állítja Lipták Béla — csak a főpróba volt. Mert, mint mondja, a nagyszabású meg­mozdulások szervezésétől, az idegenforgalom bojkottá­lásától és a külföldi hitelek befagyasztásának kezdemé­nyezésétől nem tágít. A fenyegetőzések mellett viszont ígér is. Mégpedig sok pénzt, a jelenlegi hitelek kétszeresét — abban az esetben, ha az építkezést leállítjuk. Teszi ezt akkor, amikor tisztában van vele, hogy nemzeti jövedelmünk jelentős része származik az ide­genforgalomból — mi másért is akarná pont e területet bojkottáltatni —, s akkor, amikor jól tudja, az ország teherviselő képessége messze van attól, hogy meggondo­latlanul éljen a többlethitelek felvételének csábító lehe­tőségével. Szervezkedik, mert állítólag aggódik értünk. A maga sajátos módján. Kár, hogy nem féltett szülőföldje érdekét szolgálja vele. Beszélgetés Miklós Imre államtitkárral Új egyházügyi törvény készül Egyházi, tanácsi és népfrontvezetők baráti találkozójára került sor az elmúlt héten Tápiógyörgyén, ahol a megbeszélésen részt vett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Ebből az alkalomból válaszolt lapunk képvi­selőjének kérdéseire. Milyen hatással vannak a társadalom életében végbemenő folyamatok az állam és az egyház között kialakult és mind a hazai, mind a nemzetközi közvélemény részéről elismert együttműködésre? — hangzott első kérdé­sünk.

Next

/
Thumbnails
Contents