Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-20 / 225. szám
2 1988. SZEPTEMBER 20., KEDD HÍRÜNK A VILÁGBAN • Megkezdődött a pozsonyi egyezményben részt vevő országok dunai hajózási vállalatai igazgatóinak 33. értekezlete a bolgár fekete-tengeri Albena üdülőhelyen. A tanácskozáson Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, az NSZK, Románia és • Szovjetunió hajózási vállalatainak vezetői szállítási, tarifa- és együttműködési kérdéseket vitatnak meg. Véleményt és információt cserélnek továbbá a Rajna-Majna- Duna csatornarendszerrel kapcsolatban. Augusztus 18-án volt 40 éve, hogy a szocialista országok konvenciót írtak alá a dunai hajózás rendjéről. • A Rodong Színműn, a Koreai Munkapárt központi lapja éles hangú kommentárban ítélte el azt, hogy Magyarország és a Koreai Köztársaság döntést hozott állandó képviseletek kölcsönös létesítéséről. A Rodong Szinmun elismeri, hogy a más államokkal fenntartott kapcsolatok alakításáról minden ország szuverén módon dönthet. A Magyarország és a Koreai Köztársaság közötti kapcsolatfelvételt ugyanakkor a KNDK érdekeit súlyosan sértő lépésként, s ebből következően a proletár internacionalizmus elveinek elárulásaként minősíti. • Az Interparlamentáris Unió végrehajtó bizottságának egyöntetű jóváhagyásával találkozott az a magyar javaslat, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak problematikája legyen az egyik napirendi pont az IPU jövő márciusban Budapesten tartandó konferenciáján — mondotta az MTI szófiai tudósítójának adott nyilatkozatában Barcs Sándor, az IPU magyar csoportjának elnöke, aki az Országgyűlés küldöttségét vezeti az Interparlamentáris Unió 80. konferenciáján. Ez hétfőn délelőtt nyílt meg a bolgár fővárosban. Dél-Korea is meghívást kapott az ENSZ közgyűlésére Előtérben a közel-keleti kérdés Ma ül össze az Egyesült Nemzetek Szervezetének 43. közgyűlése. A világszervezet idei tanácskozását az átlagosnál nagyobb várakozások előzik meg, hiszen az elmúlt év régen tapasztalt sikereket hozott: áz ENSZ-nek — a világ- politikai változások, elsősorban a szovjet—amerikai viszony javulása következtében — ismét nagyobb szerep jutott a válságok rendezésében. ENSZ-közvetítéssel kezdődött meg az afganisztáni rendezés, a világszervezet segítségével jött létre tűzszünet az iraki—iráni háborúban, ENSZ- közvetítéssel előrehaladtak a namíbiai kérdés rendezéséről, Ciprus, Nyugat-Szahara és Kambodzsa problémájának megoldásáról folyó tárgyalások. E problémák napirenden szerepelnek és a vita várhatóan segíti majd a megoldást. Pozitív tényező az is, hogy az Egyesült Államok ismét hajlandó fizetni a kiadások negyedét kitevő pénzügyi hozzájárulását, így a világszervezet anyagi válsága megoldódik. Természetesen az idei közgyűlésen is előtérben áll majd a közel-keleti kérdés. Nagy érdeklődés előzi meg Jasszer Arafatnak, a PFSZ elnökének felszólalását, akitől új, fontos bejelentéseket, javaslaSpanyolország nem kér nukleáris bázisokat Washington bizalmatlan Az Egyesült Államok saját akaratát kívánja érvényesíteni nukleáris eszközei spanyol- országi elhelyezését illetően. Madridban úgy vélik, hogy a washingtoni kormányzat az atomfegyverek ügye miatt hátráltatja a két ország közötti együttműködési szerződés aláírását. A Spanyol Szocialista Munkáspárt kormánya kitart a mellett, hogy megtiltja nukleáris fegyverek behozatalát spanyol területre és nem engedélyezi azok tárolását és telepítését sem. Mindezt igen nagy bizalmatlansággal kezelik Washingtonban — állapítja meg az El Pais hétfői elemzése. A madridi lap szerint e hónap végén Francisco Fernandez Ordonez New Yorkban találkozik George Shultz-cal és a két külügyminiszter feltehetően közelebb kerül az együttműködési szerződés megkötéséhez. Az új megállapodás azt a dokumentumot váltja fel, amely a hispániai Pentagontámaszpontok létszámcsökkenése miatti konfliktus során érvényét vesztette. Az amerikaiak kivonnak egy harci repülőezredet Spanyolországból, s a korábbinál szűkebb körű együttműködési szerződést kötnek Felipe González kormányával. Katonapolitikai megfigyelők az amerikai magatartás hátterében a példa erejétől való aggodalmat fedezik fel. Ha ugyanis Washington elfogadja a spanyol korlátozó álláspontot a nukleáris fegyverekre, akkor ennek példáját a többi szövetséges is követheti. Az Egyesült Államok éppen most tárgyal a Fülöp-szigetekkel támaszpontkérdésekről s a napokban érkezik a tengerentúlra a görög külügyminiszter, akivel szintén az amerikai bázisokról váltanak szót. A spanyolországi Zaragoza katonai támaszpontján egyébként hétfőn állították hivatalosan hadrendbe azt a légiezredet, amelynek F—18-as típusú gépeit az Egyesült Államoktól szerezte be a spanyol légierő. A WALLENBERG-ÜGYRŐL A bécsi utőtalálkozón a közeli napokban több nyugati ország képviselője is foglalkozott a Wallenberg-üggyel, amire Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő is kitért hétfői sajtótájékoztatóján. Mindenekelőtt méltatta a témában elhangzott bécsi magyar felszólalást, amely megítélése szerint megfelelően értékelte a második világháború idejen Budapesten szolgálatot teljesítő svéd diplomata tevékenységét. Raoul Wallenberg a budapesti svéd nagykövetség munkatársaként magyar zsidók ezreinek megmentésében működött közre. Geraszimov elmondta: a közelmúltban a magyar fővárosban járt és maga is felkereste a Wallenbergnek állított budapesti emlékművet, ami véleménye szerint méltóképpen örökítette meg a svéd diplomata emlékét. Határozottan cáfolta azokat a Nyugaton időről időre lábra kapó híreszteléseket, miszerint Wallenberg ma is él — a Szovjetunióban. Hivatalos dokumentumokra utalva közölte: a magyar zsidókat mentő svéd diplomatát 1345 februárjában Budapest közelében, hadműveleti területen letartóztatták, majd a Szovjetunióba szállították. Wallenberg szovjet börtönében 1947 júliusában, a börtönorvos megállapítása szerint szívinfarktus következtében elhunyt. majd boncolás nélkül — az akkori állambiztonsági miniszter közvetlen utasítására — eltemették. Geraszimov emlékeztetett rá, hogy a szovjet kormány korábban sajnálatát és együttérzését fejezte ki a svéd kormánynak és Wallenberg hozzátartozóinak. Csak rövidín... WASHINGTONBAN a Szovjetunió és a nemzetközi vámtarifa- és kereskedelmi egyezmény (GATT) viszonyával foglalkozó nemzetközi értekezlet kezdődik ma. RICHARD MURPHY amerikai külügyminiszter-helyettes Szíriából és Libanonból hazatérőben rövid időre megállt Párizsban és véleményt cserélt a francia külügyi illetékesekkel a libanoni helyzetről BEJRUTBÓL CIPRUSRA utazott vasárnap Richard Murphy, a közel-keleti ügyekkel foglalkozó amerikai külügyminiszter-helyettes. Murphy az elmúlt hét során Da maszkuszban és Bejrútban folytatott egyeztető tárgyalásokat a libanoni elnökválasztásról. tokát várnak. Előtérben áll majd az igazi iraki—iráni béke megteremtése, s a vád, hogy Irak vegyi fegyvert használt a háborúban. Vita várható a rendhagyó lépés körül, hogy a tagállamok egy csoportjának javaslatára meghívták Dél-Koreát: megalakulása 40. évfordulója alkalmával szólaljon fel a közgyűlésen. Egyik Korea sem tagja a világszervezetnek, s Szöulból várhatóan Ro Te Vu elnök érkezik majd New Yorkba. A közgyűlés idei elnökét a latin-amerikai országok csoportja adja, s két jelölt is van: Dante Caputo argentin külügyminiszter, és Ruth Nita Barrow asszony, Barbados képviselője. Valószínűnek tűnik, hogy Argentína képviselője kap többséget a szorosnak ígérkező versenyben a 300 000 lakosú karib-tengeri sziget jelöltjével szemben. A tisztségviselők megválasztása és a napirend elfogadása után a közgyűlés második hetében kezdődik meg az általános vita, amelyben többek között felszólal Ronald Reagan amerikai, Francois Mitterrand francia elnök, Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. Az utóbbi szeptember 22—23-án Washingtonba látogat, ahol a vezető amerikai politikusokkal tárgyal a kétoldalú kapcsolatok és a világpolitika időszerű kérdéseiről. Várkonyi Péter magyar külügyminiszter a tervek szerint október első napjaiban fejti ki hazánk álláspontját a közgyűlés általános vitájában. Rangunban kijárási tilalmat rendeltek el Hatalmi válság Burmában Legkevesebb ötven ember vesztette életét hétfőn a rangúm tüntetésekben — közölte a burmai főváros rádiója hétfő esti híradásában. A katonai kormányzat rádiója megismételte a figyelmeztetést : A rendfenntartó erők felszólítás nélkül lőnek minden öt főt meghaladó csoportosulásra. A tüntetési és kijárási tilalom ellenére a fővárosban legalább hetvenezren tüntettek — közölte egy angol nyelvű rádióadó, amely a Szövetség a békéért és a demokráciáért elnevezésű ellenzéki koalíció nevében sugároz adást Burmából. Vasárnap éjjel óta Rangun több pontján tűzharcok folynak. A rendfenntartó erők megszállták a legfontosabb közintézményeket. A kormány rádióadója közvetve elismerte, hogy a katonák fegyvertelen tüntetőikre is lőnek, a demonstrációkat mégsem sikerült szétoszlatni. Ugyancsak nem sikerül érvényt szerezni az éjszakai kijárási tilalomnak. A burmai fővárosban egyre súlyosabb összecsapások vannak a katonai rendszer és az ellenzék között. Saw Maung eddigi honvédelmi miniszter vasárnap vette át a hatalmat Maung Maung forma szerint polgári kormányzatától. A katonai fordulatot irányító 19 tagú (17 tábornok és két ezredes) állami rendteremtési bizottság közleménye szerint fő céljuk, hogy a törvényesség helyre- állításával teremtsék meg a feltételeket a majdani, több párt részvételével kiírandó választásoknak. A katonai bizottság felfüggesztette az ösz- szes állami szerv működését, feloszlatta a parlamentet, az államtanácsot és a kormányt. Egyelőre nincs hír U Nu ellenzéki árnyékkormánya tagjainak sorsáról. Az ellenzék a katonai fordulatot úgy értékeli, mint a rezsim utolsó, kétségbeesett próbálkozását a hatalom átmentésére. Megítélésük szerint Saw Maung mögött maga U Ne Win áll, aki 1962-től a közelmúltig kormányzott, s lemondása ellenére ma is az övé a fő hatalom. Az ellenzék fenntartja követelését, hogy ideiglenes kormányt alakíthasson, amelyben nem kap szerepet az eddig kormányzó burmai szocialista program pártja. Az ellenzék hétfő esti rádióadása szerint a katonai hatalomátvétel egyáltalán nem a választások kiírását szorgalmazza, hanem diktatúrával próbálja stabilizálni az eddigi vezető réteg uralmát. Burma határait a múlt héten lezárták, külföldieket — így tudósítókat sem — nem engednek be az országba. Az örmény egyházfőnek Magas kitüntetés A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki hétfőn a Szovjetunióban l Vazgent, minden örmények katolikoszát nyolcvanadik születésnapja alkalmából. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége az örmény keresztény egyházfőnek a béke védelmében kifejtett munkásságát ismerte el a kitüntetéssel. Ázsiai politikusok moszkvai tárgyalásai Téma a kambodzsai probléma is Hivatalos baráti látogatásra hétfőn Moszkvába érkezett a vietnami államfő. Vo Chi Congot a repülőtéren Andrej Gromiko. a legfelsőbb tanács elnökségének elnöke és más hivatalos személyiségek fogadták. A vietnami államfő személyében hétfőn már a második ázsiai politikus kezd tárgyalásokat a szovjet fővárosban. Az afgán kormányfő ugyancsak ezen a napon ült tárgyalóasztalhoz Moszkvában szovjet partnerével. A hanoi vezető mindössze három nappal az után érkezett a szovjet fővárosba, hogy Mihail Gorbacsov Krasznojarszkban az ázsiai biztonság szempontjából nagy horderejű javaslatokat terjesztett elő. A szovjet főtitkár többek között felajánlotta, hogy a Szovjetunió — a hanoi kormánnyal egyeztetve — kész lemondani a Vietnamhoz tartozó Cam Ranh-öböl- ben található katonai kiszolgáló bázisáról. Cserébe viszont azt szeretné, hogy az Egyesült Államok is számolja fel a Fülöp-szigeteken található bázisait. Az említett javaslat mellett Vo Chi Cong nyilván alapos véleménycserét folytat majd az ázsiai helyzet más vonatkozásairól is, így mindenekelőtt a kambodzsai rendezés kilátásairól. Éppen a kambodzsai probléma, illetve a vietnami csapatok jelenléte jelenti az utolsó komoly akadályt a szovjet diplomácia számára a történelmi jelentőségű szovjet—kínai csúcstalálkozó felé vezető úton. Ismeretes, hogy Gorbacsov Krasznojarszkban újfent megerősítette Moszkva készségét a legmagasabb szintű szovjet— kínai párbeszéd megkezdésére. Hétfőn délelőtt Moszkvába érkezett Muhamad Hasszán Sark afgán miniszterelnök is. A politikust a szovjet főváros vnukovói repülőterén Nyikolaj Rizskov miniszterelnök és Eduard Sevardnadze külügyBafoldali győzelem a svéd választásokon (arlsson alekíthat kormányt A következő három évben ismét baloldali kormánya lesz Svédországnak: a vasárnap tartott parlamenti választások eredményeként a szociáldemokrata munkáspárt és a vele szövetségben lévő Baloldali Párt-Kommunisták együttesen ugyanannyi képviselői helyet szerzett, mint három évvel ezelőtt, ám a jobbközép parlamenti ellenzékhez tartozó három polgári párt olyan sokat vesztett, hogy a baloldali blokk kényelmesnek mondható többséggel nézhet a következő időszak elé. Svédországban történelminek nevezik azt a tényt, hogy hetven év óta először új párt, a környezetvédő párt — a Zöldek — került be az egykamarás törvényhozásba. Első nyilatkozataikban — bár saját várakozásaiktól némiképp elmaradtak — nagy sikernek könyvelték el, hogy a 349 képviselői mandátum közül húszat megszereztek. A kereszténydemokrata szövetség — amely 1985-ben a centrumpárttal egy listán, most viszont önállóan indult — némileg növelte ugyan szavazatainak számát, de nem érte el a négy százalékot, amely országos szinten a parlamentbe kerüléshez szükséges, így kiesett. A választások részvételi aránya 86,4 százalék volt. Még vasárnap éjjel az egyes pártok vezetői sajtóértekezletet tartottak a parlamentben. A környezetvédők elmondták: örülnek a svéd emberek nagyarányú támogatásának, hiszen ez tette lehetővé, hogy Nyugat-Európában, ahol nyolc parlamentben képviseltetik magukat a Zöldek, Svédország a második legnagyobb ilyen parlamenti csoporttal rendelkezzék. Hangsúlyozták: arra fognak törekedni, hogy az országban a környezetre „pozitív hatású” gazdaság alakuljon ki. Ingvar Carlsson, a szociáldemokrata munkáspárt elnöke sajtóértekezletén elmondta, hogy a következő három évben sok idejét a Svédország és az Európai Közösség közötti kapcsolatok fejlesztésének fogja szentelni. A külpolitikát és a védelmi politikát kivéve minden téren olyan szoros kapcsolatokat kíván Svédország az EK-val kialakítani, amilyen szorosát csak lehetséges, de — mint hangsúlyozta — Stockholm nem fogja felvételét kérni a szervezetbe. Feszült a helyzet Sztyepanakertben* Nagygyűlés véres incidenssel Egy személy megsebesült, egy pedig meghalt abban az incidensben, amely a hét végén történt Sztyepanakertben, az azerbajdzsáni Karabah- hegyvidéki autonóm terület közigazgatási székhelyén — közölte az MTI moszkvai irodájával telefonon az ottani pártbizottság egyik munkatársa. Ugyanakkor a TASZSZ hétfői jelentése arról számolt be, hogy vasárnap tömegverekedés tört ki a városban, ahol egyébként a múlt hétfő óta csaknem valamennyi termelő- egységben áll a munka. A vasárnapi események után a várost körülzárta a katonaság, mintegy elvágva azt a külvilágtól — mondta a sztye- panakerti pártbizottság munkatársa. A hírügynökség tudósítása szerint a városi hatóságok meghatározatlan időre betiltottak minden felvonulást, tüntetést, más utcai megmozdulást. A pártbizottság (nevének titokban tartásához ragaszkodó) munkatársa a hét végi incidensről az alábbi tájékoztatást adta: azerbajdzsán nemzetiségű személyek vadász- fegyverekből tüzet nyitottak arra az autóbuszra, amely Jerevánból, az Azerbajdzsánnal határos Örményország fővárosából érkezett Sztyepana- kertbe. Az autóbuszon főként örmény nemzetiségűek utazminiszter üdvözölte. Az érkezés után nem sokkal a Kremlben megkezdődtek a hivatalos szovjet—afgán kormányfői tárgyalások. Ezek homlokterében, mint azt a szovjet televíziónak adott nyilatkozatában Sark korábban elmondta, a gazdasági együttműködés kérdései állnak majd. Az afgán miniszterelnök, aki vasárnap érkezett a Szovjetunióba hivatalos látogatásra, Tádzsikisztán fővárosában, Dusánéban folytatott eszmecserét a közép-ázsiai szovjet köztársaság vezetőivel. Itt elsősorban a határ menti kereskedelemről, valamint a kulturális és politikai együttműködés lehetőségeiről volt szó. Az afgán miniszterelnök mostani moszkvai látogatásának nem titkolt célja a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése, mert — mint Sark kifejtette — ez elengedhetetlenül szükséges az afganisztáni nemzeti megbékélési politika sikeréhez. A kabuli vezető az országának nyújtott szovjet gazdasági segítség meghosz- szabbításáról, a hosszú távú együttműködésről kíván megállapodni moszkvai partnereivel. tak, így az Incidens következtében elhunyt és sebesülést szenvedett személy egyaránt örmény volt. A történtek kivizsgálását megkezdték. A TASZSZ hétfő esti jelentése szerint vasárnap a városi hatóságok engedélyével nagygyűlést rendeztek Sztyepanakertben, amely azpnban félbeszakadt. A tömegben ugyanis olyan híresztelések terjedtek el, miszerint a városhoz közeli Hadzsáli faluban az örmény és azerbajdzsán lakosok között verekedés tört ki. A sztyepanakerti nagygyűlés résztvevői közül ekkor sókan a faluba indultak. Ekkor óriási verekedés kezdődött, amelyben egyesek lőfegyvert is használtak — jelentette a TASZSZ. A hírügynökségi beszámoló 25 sebesültről tudósított, közöttük mind örmények, mind azerbajdzsánok voltak. Á véres összecsapásnak a rendőrség és a belügyi erők közbelépése vetett véget. Sztyepanakertben a múlt hétfő óta igen feszült a helyzet — hangsúlyozta a pártbizottság munkatársa: a péküzemek és az élelmiszerboltok kivételével áll minden üzem, nem közlekednek a városi autóbuszok, szünetel a tanítás az iskolákban. Az Örmény és az Azerbajdzsán Kommunista Párt Központi Bizottsága erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a két köztársaságban a helyzet normalizálódjék. A TASZSZ jelentése szerint a kialakult helyzet komoly aggodalomra ad okot. Érvényt kell szerezni a szovjet törvényeknek, az alkotmánynak, véget kell vetni a nemzetiségek közötti ellenségeskedésnek — írja a TASZSZ. MOZAMBIKBÓL A VATIKÁNBA II. János Pál pápa hétfőn elutazott az öt afrikai országot érintő körútja utolsó állomásáról, Mozambikból. A mapu- tói repülőtéren tiszteletére ösz- szegyűlt mintegy tízezer ember előtt áldását adta az afrikai földrészre, és arra buzdította az ott élőket, hogy erőszak alkalmazása nélkül, szeretettel oldják meg a térség problémáit. A katolikus egyházfő tíznapos afrikai látogatása során Zimbabwét, Botswanát, Leso- thót, Szváziföldet és Mozambi- kot kereste fel. Bár a Dél-afrikai Köztársaság az eredeti útitervben nem szerepelt, II. János Pál néhány óráig időzött a johannesburgi repülőtéren, amikor rossz időjárási viszonyok miatt repülőgépe nem tudott leszállni Lesothóban. 1
