Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-15 / 221. szám

2 &£íwltm 1988. SZEPTEMBER 15.. CSÜTÖRTÖK ész KUSZ MILLIÓK ÉS ÖNZETLENSÉG 9 A szöuli olimpiai játékok szer- ^ vezői nem törekszenek a négy í évvel ezelőtti Los Angeles-i z kasszasikerre, de arra azért í gondosan ügyelnek, nehogy rá. Z fizessenek a rendezésre. Az A olimpia üzleti nyereség helyett í később még busásan kama- 0 tozik majd az ország nem- í zetközi presztízsének emelke- É dése révén — vélekednek a É házigazdák. A szöuli olimpia rendezésé­nek összes költségei elérik a 3,1 milliárd dollárt, igaz, ez tartalmazza azt az 1,4 milliárd dollár kiadást, amelyet a dél­koreai főváros metróhálózatá­nak és repülőterének bővíté­sére, Szöul kicsinosítására és a várost átszelő Han folyó megtisztítására fordít az álla­mi költségvetésből a kor­mány. A fennmaradó 1,7 mil- liárdból 800 millió dollárt azok a dél-koreai sportszövet­ségek és egyetemek adták ösz- sze, amelyek a sportlétesítmé­nyeket és az olimpiára készült más épületeket az esemény után használatba veszik. Szöul déli peremkerületében 5550 la­kást építettek, ahol a 14 ezer sportolót és a hatezer újság­írót elszállásolják. Ezekbe a házakba akkor lehet majd be­költözni, ha olimpiai faluként már teljesítették küldetésü­ket. Egy-egy lakást itt 80 ezer dollárért lehetett megvásárol­ni, de csak az kaphatta meg, aki a legtöbbet licitált az olimpiai alap javára. A leg­magasabb felajánlás 20 ezer dollár volt, ám aki csak ezer dollárt tett le a vételáron fe­lül, az már vásárlóként szóba sem jöhetett. A szervezőbizottság bevéte­leinek legfontosabb közvetlen forrását a televíziós jogdíjak jelentik, amelyeknek 75 szá­zaléka a rendezőket, a többi a Nemzetközi Olimpiai Bizottsá­got (NOB) illeti meg. Az ame­rikai közvetítési jogért az NBC társaság 300 millió.. <Jpl- lárt szurkolt le. A versenyek közvetítéséért a többi külföl­di, valamint a dél-koreai adók összesen további 107 millió dollárért sugározhatják hely­színi jelentéseiket. A legnagyobb szponzorok, mint a Coca-Cola, a Ko­dak, a VISA, a 3m, az IBM, a Philips, a Nikon és a Matsu­shita, valamint a dél-koreai cégek tucatjai 185 millió dol­lárral támogatják a versenyek lebonyolítását, hogy hirdeté­seikben cserébe felhasznál­hassák az olimpia kabalafi­guráját, emblémáit és az olim­pia hivatalos szállítója címet. Ezekhez a tételekhez képest eltörpül a jegyeladásokból be­folyó 25 millió dollár. A 161 részvevő ország küldöttsége fejenként és naponta 45, az új­ságírók 55 dollárnak megfele­lő összeget fizetnek a szállá­sért és az ellátásért. A legnagyobb dél-koreai autógyár, az évi 600 ezer autót gyártó és tavaly 3,5 milliárd dolláros forgalmat lebonyolító HYUNDAI 430 személygépko­csit, mikrobuszt és kisteher autót bocsátott ingyen a ver­senyek rendezőinek rendelke­zésére, s ezzel 1,3 millió dol­láros kiadástól kímélte meg az olimpia költségvetését. A gesz­tust az olimpia támogatásának és nem reklámnak kívánja a cég feltüntetni, annak ellené­re, hogy a legújabb modelljét szeretné így bevezetni a piac ra. A . játékok lebonyolításá­hoz valóban önzetlen segít­séget nyújt viszont az a 29 ezer önként jelentkező dél­koreai honpolgár, akik sza badidejüket ingyen feláldozva látnak el különböző teendőket a versenyzők és kíséretük kö­rül. Medgyessy Péter látogatása Csehszlovákiában Közösen az érintett partnerrel Medgyessy Péter miniszter­elnök-helyettes szeptember 13- án és 14-én hivatalos látoga­tást tett Csehszlovákiában. Kedden részt vett a brnói nemzetközi gépipari vásár megnyitóján, felkereste a ma­gyar kiállítókat, majd tárgyalt Jan Sterba csehszlovák külke­reskedelmi miniszterrel a két­oldalú gazdasági kapcsolatok egyes kérdéseiről. Szerdán Prágában Rudolf Rohlicekkel, a csehszlovák kormány első elnökhelyettesével találkozott. Medgyessy Péter Prágában megbeszélést tartott Svatopluk Potác miniszterelnök-helyet­tessel, a csehszlovák állami tervbizottság elnökével, majd találkozott Pavel Hrivnákkal, a csehszlovák árhivatal elnö­kével, a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kormány­közi bizottság társelnökével is, akivel a gazdasági együttmű­ködés időszerű kérdéseit tekin­tették át. Medgyessy Pétert szerdán fogadta Lubomir Strougal, a csehszlovák kor­mány elnöke. Megbeszélésükön szó volt a két országban ter­vezett, illetve megvalósuló re­formokról. Az MTI prágai tudósítójának kérdésére válaszolva Medgyes­sy Péter elmondotta, hogy megbeszélésein szó volt a bős—nagymarosi vízműről is. Tájékoztatta Lubomir Strou- galt és csehszlovák partnereit, hogy a magyar kormány erről a kérdésről tárgyalt. Mint fogalmazott, a magyar fél kél ponton szeretne elébe menni a dolgoknak, azaz a szennyvíz- tisztítást, valamint a víztisz­taság megfigyelését tekintve akarja gyorsítani a beruházást. Még a vízmű üzembe helyezé­se előtt meg kell oldani a szennyvíztisztítást és létre kell hozni a megfigyelőrendszert. Rámutatott: ez akkor lehet hatékony, ha a csehszlovák partnerek is lépnek ebben a kérdésben. Hangsúlyozta, a vízművel kapcsolatos környe­zetvédelmi létesítmények csak így állhatnak össze egységes rendszerré és teljesíthetik azt a magyar miniszterelnök-he­lyettes szerint is jogos társa­dalmi igényt, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a kör­nyezeti hatásokra. Medgyessy Péter ezzel összefüggésben el­mondotta, Prágában ígéretet A pozsonyi Új Szó tikke A pozsonyi Üj Szó szerdán bírálta a bős—nagymarosi víz­mű elleni magyarországi megmozdulásokat. A lap szerint az esztergomi tanácskozás a valós helyzet figyelmen kívül hagyá­sával kizárólag politikai síkra terelte a vízlépcső ügyét. A hét­fői budapesti tüntetésen elfogadott petícióról Szlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságának magyar nyelvű na­pilapja azt írta: „A petíció több olyan kitételt tartalmaz, amely a politikai térnyerés szolgálatában áll.” „A nagymarosiak elhatárolják magukat — vízlépcsőelle­nes megmozdulások Magyarországon” című cikkben a lap meg­említette, hogy a különféle megmozdulásokon a Duna Kör, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság, a Nagymaros Bizottság és „a még be nem jegyzett Magyar Demokrata Fórum, elnevezésű cso­portok” mellett külföldi politikai szervezetek is részt vettek. Így például — írta az újság — a múlt hét végén Esztergom­ban megrendezett tanácskozáson jelen volt és felszólalt az Osztrák Néppárt alelnöke, Erhardt Busek, ott voltak az osztrák „zöldek” képviselői, illetve „valamiféle »cseh demokratikus kezdeményezők« megjelölés alatt fellépő egyének is”. Az Üj Szó végezetül röviden említést tett a hétfői buda­pesti tízezres tüntetésről, arról, hogy tizenhárom pontos fel­hívást fogadtak el az építkezés leállítását követelve, és a pe­tíciót átadták Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnöké­nek. Az ellenzék magyarázatot kér a kormányfőtől Monumentális slamusztika „A CIA van a diplomata revolverfiaskó hátterében” — jelentette első oldalas harso­gó főcímében a Daily Mail. A konzervatív lap megállapítja: „brit és amerikai titkosszol­gálati ügynökök elpuskázott művelete vezetett két kubai diplomata kiutasításához”. A huszonnégy órás határ­idővel kiutasított kubai nagy­követ Londonból való távozá­sa után a munkáspárti ellen­zék felszólította Margaret Thatcher brit kormányfőt, hogy kormánynyilatkozatban adjon magyarázatot az ügyre, amelynek hátterében egybe­hangzó értesülések szerint a CIA és a brit titkosszolgálat kudarcba fulladt „közös vál­lalkozása" áll. George Foulkes, a munkás­párt külügyi szóvivője szerint a brit kormány „monumentá­lis slamasztikába" került és most rá hárul a kötelezettség, hogy nyilvános magyarázatot adjon erre az „intrika, kém­kedés, árulás és megtévesz­tés titkos pókhálójával átszőtt ügyre, amelyhez képest egy James Bond-história vasúti menetrendhez hasonlatos ol­vasmánynak tűnik”. A brit külügyminisztérium nem hajlandó nyilatkozni a kubai kormánynak arra a vádjára, hogy a brit titkos- szolgálat közreműködésével végrehajtott CIA-műveletről volt szó, amelynek során egy kubai dezertőr bevonásával próbálták disszidálásra kény­szeríteni a kubai nagykövet­ség harmadtitkárát, aki vé­gül is revolverlövésekkel riasztotta el üldözőit. A londoni lapok viszont „mértékadó forrásokra” hi­vatkozó szerdai jelentésekben megerősítik, hogy valóban a brit titkosszolgálat négy ügy­nöke „fedezte” a CIA kezelé­sében lévő kubai dezertőrt, bizonyos Florentino Azpillaga Lo—bardót, amikor az meg­közelítette Medina Perez har­madtitkárt, ez utóbbi londoni lakása előtt. kapott arra, hogy a csehszlo­vák vízügyi szervek és a kor­mánymegbízottak tárgyalni fognak erről a kérdésről és megvizsgálják annak a lehető­ségét, hogy a magyar féllel egyidejűleg és párhuzamosan még a vízmű üzembe helyezé­se előtt létrehozzák a szenny­víztisztító és vízminőség-fi­gyelő rendszereket. Arafat: „Egy De Gaulíe-t keresek Izraelben" Izrael a PFSI-javaslaellen Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke Strasbourgban kijelen­tette, hogy az ENSZ-ben kész találkozni bármely izraeli ve­zetővel a békerendezés előmoz­dítására. A zsidó újév más­napján tartott sajtóértekezle­ten boldog új évet kívánt az izraelieknek, kifejezve remé­nyét, hogy a béke éve köszönt a Közel-Kelet minden lakójára. A sajtóértekezleten több iz­raeli újságíró is részt vett. Norílszkban az SZKP KP főtitkára Gorbacsov a ritka fémek földjén A föld egyik legészakibb ipari központjában, a sarkkö­rön túli Norílszkban folytatta szibériai programját szerdán az SZKP KB főtitkára. Mihail Gorbacsov a krasznojarszki határterület, valamint a város párt- és tanácsi vezetőinek kíséretében a 200 ezer lakosú település életével ismerkedett. Gorbacsov először a kereske­delem, a- kulturális intézmé­nyek és a lakossági szolgálta­tások helyzetét vizsgálta. A felkeresett élelmiszerüzlet pultjain ezúttal is bőségesen volt rénszarvas- és marhahús, baromfi, tejtermék. A főtitkár a kérdéseire kapott válaszok után elégedetten nyugtázta, hogy a norilszkiaknak sikerült okos ötletekkel megoldaniuk az élelmiszer-ellátást. A mező­gazdaság számára nagyon zord éghajlatú város zöldség- és gyümölcsigényeit messzebbről elégítik ki: „veteményeskert­jeik” jó kétezer kilométer tá­volságra, Krasznojarszktól is délebbre vannak. Ügyes szer­vezéssel azonban a nagy távol­ságot is sikerült áthidalni. A város lakáshelyzetével is­merkedve Mihail Gorbacsov úgy vélekedett, hogy a norilsz- kiak példája akár országos is lehetne: a város minden lako­sára már most 15 négyzetmé­ter lakóterület jut. Emellett nem feledkeznek meg az óvo­dákról, iskolákról, egészségügyi létesítményekről sem. Délután a főtitkár felkereste a város színesfémipari kombi­nátját, amelynek fő profilja ritka fémek termelése. Sajtótájékoztatót tartottak az elhárítok Szovjet—lengyel közös aktié Kijevben szerdán sajtóérte­kezleten számoltak be a szov­jet és lengyel belügyi szervek közös akciójáról. A két ország illetékesei húsz éven keresztül irányították a háttérből az egyik külföldi székhelyű uk­rán nacionalista Szerveiét szovjetunióbeli hálózatát. A szervezet célja az volt, hogy lépéseket tegyen az „önálló és független Ukrajna" megterem­téséért, a fennálló társadalmi rendszer fegyveres megdönté­séért. A két évtizedes munká­ról az érintett állambiztonsági szerveknek az akciót irányító munkatársai és az akció köz­vetlen résztvevői adtak tájé­koztatást az újságíróknak, köz­tük a Magyar Távirati Iroda tudósítójának. A történet ak­kor kezdődött, amikor Szvja- toszlav Pancsisin Ivovi orvost megkereste az illegális szerve­zet és együttműködésre biztat­ta. Pancsisin ekkor az ukrán állambiztonsági bizottsághoz (KGB) fordult, s innen kezdve már minden a szovjet hatósá­gok tudtával történt. A len­gyel belügyi szervek bevonását az tette indokolttá, hogy a szervezetnek kiterjedt lengyel- országi kapcsolatai voltak. A nagy érdeldődés övezte sajtó- értekezleten elhangzott, hogy tavaly ősz óta, a szovjetunió­beli nemzetiségi problémák felszínre kerülése után igen aktív propagandatevékenység­be kezdtek ezek az illegális szervezetek. A most leleple­zett csoport tagjai egyebek kö­zött elhatározták, hogy Kijev­ben „saját támaszpontot” hoz­nak létre. A sajtóértekezleten részt vett a lengyel elhárítás képviselője is, aki beszámolt arról, hogy az ukrán naciona­Nsm csókolta meg a földet, nem nyilatkozott A pápa autóba szállt SZOVJET VÁMTARIFÁK Enyhítették a vámkorlátozásokat a Szovjetunióban; szeptem­ber 1-töl már új vámtarifák érvényesek — közölte a szovjet Minisztertanács mellett működő állami vámhivatal egyik ve­zetője. A Szovjetunióban korábban érvényben lévő utasfor­galmi vámtételek igen magasak, gyakorlatilag tiltó jellegűek voltak. Az eredeti árhoz képest több áru esetében 75—200 szá­zalékos vámot szabtak ki. A jelenlegi vámtarifák áUagosan 10—30 százalékosak — s az adott árucikk szovjet kiskereske­delmi ára alapján állapítják meg azokat. Jelentős mértékben bővült a külföldről magánszemélyeknek küldhető áruk listája. Az új rendelkezések szerint a külde­mények tartalmazhatnak rádió- és videoberendezést (típustól függetlenül), fénvképegőgépet, filmfelvevő- és videokamerát, személyi számítógépet és a hozzá tartozó memórialemezeket, egyházi kiadványokat, sőt vallási kegytárgyakat is. II. János Pál pápa szerdán kora délután a johannesburgi Jan Smuts repülőtérről szá­razföldi úton indult el Le- sothóba, a Dél-afrikai Köztár­saság által teljesen körülzárt hegyi királyságba, ahová a rossz idő miatt repülőgéppel nem tudott eljutni. A preto­riai kormány a 440 kilométe­res úthoz gépkocsikat bocsá­tott a katolikus egyházfő és 30 főnyi kísérete rendelkezé­sére, s a menetoszlopot a dél­afrikai biztonsági erők jár­művei és helikopterei kísér­ték. A katolikus egyházfő ösz- szesen három órát töltött Jo­hannesburg nemzetközi repü­lőterén, ahol mintegy kétórás megbeszélést folytatott Pik Botha külügyminiszterrel. A hírügynökségek megjegyzik, hogy a pápa a repülőgépről leszállva — szokásával ellen­tétben — nem csókolta meg a földet, és nem nyilatkozott. Lesotho fővárosában közben tovább tartott a túszdráma. A mintegy hatvan zarándokot kedd óta fogva tartó fegyve­res gerillák szerdán azt köve­telték, hogy beszélhessenek a pápával, valamint az ország névleges uralkodójával, II. Moshoeshoe királlyal. listáknak kiterjedt kapcsola­taik voltak lengyelországi fel­forgató szervezetekkel. Ezeket a szervezeteket a különösen szélsőséges nézetek jellemzik. A lengyel hatásnak „köszönhe­tően” az ukrán nacionalisták tervbe tiették gyárfoglalások és más megmozdulások végrehaj­tását is. Egyikük megkérdezte Arafatot, hogy a következő választáso­kon Jichak Samir vagy Simon Peresz győzelmét látná-e szí­vesebben. Arafat azt felelte, hogy „egy De Gaulle-t kere­sek Izaelben”. A palesztin vezető megerősí­tette, hogy októberben összeüj a nemzeti tanács, a száműzött palesztinok parlamentje. Mi­után Husszein jordániai király lemondott az Izrael által meg­szállt területek közigazgatásá­nak minden közvetett formá­járól is, ennek felelőssége immár teljesen a PFSZ-re há­rul, mint a palesztin nép egyetlen törvényes képviselő­jére. Arafat szerint a PFSZ előtt most két lehetőség áll: nemzetközi erőket kérni a megszállt területek védelmére az izraeli csapatok esetleges kivonása után, vagy pedig ki­kiáltani egy izraeli megszállás alatt lévő palesztin államot és ideiglenes kormányt alakítani hozzá. Roland Dumas francia kül­ügyi államminiszter szerdán délután Strasbourgban rövid megbeszélést tartott Jasszer Arafattal, a PFSZ VB elnöké­vel. Dumas utána rövid sajtó­nyilatkozatot tett, amelyben hangoztatta, hogy „ideje el­hallgattatni a fegyvereket és átadni a szót a tárgyalópartne­reknek.” Az izraeli külügyminiszté­rium szóvivője szerint „sajná­latos precedens” Roland Du­mas francia külügyminiszter szerdai Strasbourg! találkozója Jasszer Arafattal, a PFSZ V. B. elnökével. A jeruzsálemi szóvivő azt hangoztatta, hogy az európai parlamentben előző nap el­hangzott Arafat-beszéd „nem jelzett semmiféle változást a PFSZ vonalában, s ezért Iz­rael nem érti a célját a Dumas —Arafat találkozónak”. Sze­rinte a PFSZ V. B. elnöke sem­mit nem tett, amivel kiérde­melte volna a francia minisz­terrel francia földön való ta­lálkozását. Visszhangok a magyar—koreai közeledésről Pozitív fejlemény „Sorsfordító lépésnek” mi­nősítették a szerdái dél-ko­reai lapok a Magyar Népköz- társaság és a Koreai Köztár­saság kedden közzétett meg­állapodását állandó képvise­letek kölcsönös megnyitásá­ról. Erről tájékoztatta az MTI-t Aczél Endre, az MTV Szöulban tartózkodó főszer­kesztője. Mint írja, a dél-koreai sajtó egyöntetűen rámutatott, hogy Magyarország az első szocia­lista ország, amely normali- zálja kapcsolatait DéJ-Koreá- val. A két angol nyelvű szöuli lap, a The Korea Times és a The Korea Herald szerdai ki­adása egyenként féltucat írást szentelt a témának. Mindket­ten az állandó képviseletek létrehozásáról szóló hírt he­lyezték címoldalukra, egy olyan fénykép kíséretében, amely Csoj Kvang-Szu kül­ügyminiszter és a Szöulban tartózkodó Étre Sándor nagy­követ kézfogását ábrázolta. Az említett lapok elemzé­sei szerint két mozzanat ját­szott közre abban, hogy kor­mányszintű kapcsolat létesült Magyarország és Dél-Korea között. Az egyik a Koreai Köztársaság július 7-én — Ro Te Vu elnök által — meghir­detett „új politikája”, ame­lyet a kelet-európai és Kelet- Európán kívüli szocialista or­szágokhoz való közeledés szándéka ösztönzött. A másik Magyarországnak „a realitá­sok iránti nyitottsága”, ame­lyet Grósz Károly politikája juttat kifejezésre. Pozitív fejleményként, a hi­degháborús időszak marad- vápvainak eltávolítására irá­nyuló lépéseként jellemezték szerdán vezető brit napilapok a Magyar Népköztársaság és a Koreai Köztársaság kormá­nyának azt a bejelentését, hogy kölcsönösen állandó kép­viseletet létesítenek egymás fővárosában. A The Daily Telegraph „A szöuli magyar misszió felállí­tása nagykövetségcseréhez vezethet” című tudósításában megállapítja: „Dél-Koreában egy lépéssel továbbjutott a hidegháború olvadása azzal a bejelentéssel, hogy a magya­rok állandó képviseletet léte­sítenek Szöulban”. A brit kormányhoz közel álló kon­zervatív lap rámutat: a dél- koreai kormány más szocia­lista országokhoz való köze­ledésre is felhasználja az olimpiai játékokra érkező at­létáik és tisztviselőik jelenlé­tét. A magyar—dél-koreai meg­állapodásról írva a The Inde­pendent szintén arra hívja fel a figyelmet, hogy Dél-Ko­rea az olimpiai játékokat a diplomácia közegeként akarja kihasználni. A cikk emlékeztet arra is, hogy Dél-Korea virágzó ke­reskedelmet folytat a Kínai N épköztá rsaságg al. LENGYEL KISKOCSIK Az olasz FIAT-céggel való együttműködés mellett dön­tött a varsói FSO autógyár. Az erről szóló megállapodást ha­marosan hivatalosan is aláír­ják. Mint a varsói személygépko­csigyár illetékesei közölték, az olasz cég segítséget nyújt az FSO-nak a közepes nagyságú gépkocsik gyártásának kor­szerűsítéséhez. A lengyel vál­lalat tárgyalásokat folytatott a japán Daihatsu-céggel is, de mert a FIAT által felajánlott technológia és hitelfettételek kedvezőbbek voltak, ezért dön­tött az FSO az olasz autóipari céggel való együttműködés mellett. Az ügylet értéke 800 millió—1 milliárd dollár közöt­ti összegre tehető. Tavaly júniusban a FIAT egy 600 millió dollár értékű megbízást kapott kiskocsik Lengyelországban történő gyártására. A gyártás a ter­vek szerint 1990 után kezdődik meg és a kocsikat nyugati piacokon szándékoznak érté­kesíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents