Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-15 / 221. szám
1988. SZEPTEMBER 13.; CSÜTÖRTÖK 3 A vártnál magasabb árak Sok a visszahúzó hatás s'**** ■*, A büntetőadó miatt kasszában hever a pénz Látni kellene a szakadékot is jf Hosszú évtizedeken át csak a nemzetközi híradásokig ban esett szó tiltakozó munkabeszüntetésekről. Ügy vél- ^ tűk, itthon egyszer s mindenkorra elfelejthetjük, mi is ^ a sztrájk. Az utóbbi hetek eseményei azonban ismétel- ^ ten rádöbbentettek valamennyiünket, ha el akarunk fe- ^ ledni valamit, még nem oldódnak meg gondjaink. A mezőgazdasági termelő- szövetkezeteket az elmúlt időszakban újabb hátrányos köz- gazdasági hatások érték, és a jövő évi ár- és pénzügyi szabályozás további visszahúzó hatást kelthet, amennyiben a jelenlegi elképzeléseket nem módosítják — ezt állapította meg a TOT gazdaságpolitikai bizottsága, amely szerdán a TOT-székházban ülésezett. A vita során többen felvetették, hogy a mezőgazdasági termelők az idén a vártnál drágábban jutnak hozzá alapvető anyagokhoz, gépekhez, azaz velük szemben nem teljesült maradéktalanul a kormánynak az a döntése, hogy az idén a termelői árakban nem következik be változás. Mivel ez a begyűrűzés immár egy folyamat része, és tartósan sújtja ezt a gazdálkodói kört, kérdés, hogy a termelők termékáraik változtatásával kellő fedezetet tudnak-e teremteni az újabb hátrányok elviseléséhez. Amennyiben ez nem sikerül Csak emlékeztetőül: augusztus 29-én a társközségben élők falugyűlésen tiltakoztak a távvezeték építése miatt. Szorosan kapcsolódik ehhez az MO-ás autópálya építése is, hiszen egy nyomvonalon haladna a távvezetékekkel. A kialakult helyzet nyomán — a kerület országgyűlési képviselőjének, a község vezetőinek tiltakozása is benne van ebben, éppúgy, mint a tanácstagok parázs vitái, elutasító magatartása — a Pest Megyei Tanács tegnap délelőtt kerek- asztal-beszélgetésre, az álláspontok egyeztetésére hívta össze nemcsak a beruházásban és a kivitelezésben érdekelteket, minisztériumok képviselőit, a közös tanácsú község vezetőjét, hanem a lakosság képviselőit is. Vágvölgyi József, a Pest Megyei Tanács általános elnökhelyettese helyzetismertető bevezetőjében azt hangsúlyozta, ez a megbeszélés végleges döntést nem hozhat. De meg kell keresni a megnyugtató, kivezető utat, mégpedig annak alapján, hogy az embert és a környezetet messzemenően védjék a káros hatásoktól. A részvevőkkel az előzményeket Wahter Roland, az építési, vízügyi, s Valkai György, a közlekedési osztály vezetője ismertette. Egyben elhangzott a Pest Megyei Tanács javaslata is: a kivitelezés addig nem folytatható, míg a legújabb ismeretek birtokában megfelelő, biztonságos nyomvonal meghatározására sor nem kerül. Ehhez azonban elengedhetetlen az Egészségügyi és Szociális Minisztérium egyértelmű állás- foglalása abban, okozhat-e, okoz-e egészségkárosodást a magastávfeszültség szomszédsága a biztonsági szabályok, védőtávok betartásakor vagy sem. Megvizsgálandó az MO-ás autópályának esetleges más nyomvonalon történő elvezetése is. Az Országos Villamosipari Tröszt az építkezéssel az érintett területen már leállt. A jelenlevők — Ipari, Közlekedési, Építési és Városfejlesztési Minisztérium képviselői — megegyeztek abban, hogy o terveket október 30-ig felülvizsgálják. Választ adnak aria, milyen lehetőség kínálko— márpedig ennek számos jele van, ugyanis a mezőgazdaság termelői árai az inflációnál lényegesen lassabban emelkednek —, úgy az agrár- termelés érdekeltsége tovább romlik. Annál is inkább, mert az exportszubvenció csökken, holott a nemzetközi gyakorlatban ennek éppen az ellenkezőjét lehet megfigyelni. Olyan árviszonyok között termel a több területen is intenzíven gazdálkodó magyar mezőgazdaság, mint más, exten- zív szakaszban lévő országok agrárgazdasága. A bizottság állást foglalt abban, hogy a mezőgazdaság ár- és pénzügyi szabályozásának előkészítésekor a döntés meghozatalára illetékes kormányzati testületeknek minden lényeges összefüggést mérlegelniük kell. A testület kifejezte azt a meggyőződését is, hogy tovább kell fejleszteni a szövetkezeti tulajdont és erősíteni a tagsági, tulajdonosi kötődést. zik rá, hogy a távvezeték és az MO-ás elkerülje a települést. Ez persze nemcsak a tervezőknek, beruházóknak jelent munkát, hanem egy sor főhatóságnak, a Környezetés Vízgazdálkodási Minisztériumnak, s aprólékos, sokrétű koordinációt, napi egyeztetést a Pest Megyei Tanács két osztályának — építési és közlekedési — is. Mert most olyan döntést kell hozni, mely minden szempontból megállja a helyét. S tíz év múlva — ahogy most történt! — nem vált ki elementáris erejű tiltakozást. Vagy ha mégis maradna a kijelölt helyen a távvezeték, Új, igényesebb Az igényes nyugatnémet átvevő elismeréssel nyilatkozott a nagykátai lányok és asszonyok finomkonfekciójáról. A Nagy- káta és Vidéke Afész alig egy esztendeje vette át a Háziipari Szövetkezet varrodáját és alakította ki az új, igényesebb gyártmányösszetételt. s az MO-ás, akkor nemcsak külföldi szakirodalomra kell támaszkodniuk a szakértőknek — melyből ha tizenegyet vesznek alapul, kettő a távvezeték egészségrontó hatását hangsúlyozza —, hanem kézzel fogható, meggyőző vizsgálatokra ahhoz, hogy Pilisbo- rosjenőn és Ürömön megnyugodjanak a kedélyek. Amíg azonban a megoldások váratnak magukra — hiszen az elemzésekhez, a tervek felülvizsgálatához idő kell —, a helyi tanács általános rendezési tervét nem fogadhatja el. Nem, mert abban meghatározó a távvezeték és az MO-ás léte. Amikor a végső döntés megszületik, a szakértőknek falugyűlésen kell számot adniuk a lakosságnak állításuk valódiságáról. Nem feledkezve meg arról, ahogy a megyei tanács általános elnökhelyettese zárszavában hangsúlyozta: az ember, a környezet védelméért, ha van jobb megoldás, azt kell támogatni, csak az jöhet számításba. Varga Edit Kerepestarcsán, az Észak- Pest Megyei Sütőipari Vállalatnál azonban már rég túljutottak azon, hogy csak elmélkedjenek a problémákon. Dr. Oláh András, a vállalat igazgatója ugyanis az elmúlt hónapokban dossziéra való írást gyűjtött össze, illetve gyártott saját maga. Az ágazati szakszervezettől kezdve a megyei vezetésig több fórumnak is jelezte, nagyon súlyos gondokkal — a termelést veszélyeztető létszám- és bérgazdálkodási problémákkal — küzd a vállalat. A dokumentumok közül csak egyetlen, ám annál figyelemre méltóbb — május 9-én kelt levélből idézünk: „A kétszeres, háromszoros bérkülönbség oly mértékben irritáló, hogy a munkamegtagadás veszélyét sem lehet már a közeli jövőben kizárni.’’ Ismételjük meg: a levél ez év májusában kelt, s a sztrájk lehetőségét is említi. Kétségtelen azonban, hogy a kere- pestarcsai vállalat dolgozói azóta sem szüntették be a munkát, ám ez nem a menet közben foganatosított intézkedéseknek köszönhető. Ilyenekre ugyanis nem került sor. Helyettük — jó magyar szokás szerint — egymást követték a vállalatnál az ellenőrzések és vizsgálatok! Hat hónap, héthavi munkaidő Az illetékesektől pedig dr. Oláh András megkapta a minősítést: a gond, amelyet jelez, nem tekinthető általános érvényűnek, csupán a vállalat belső gondjainak, vezetési és szervezési hiányosságainak a következménye. Az igazgató nem tagadja, a kritikának van valóságtartalma, mint ahogy az is igaz, a náluk tapasztalható krónikus munkaerőhiány és a pékek igazságtalannak minősített bérezése sem általános jelenség. Egyelőre. Mert miről is van szó? — Az év első hat hónapjában héthavi munkaidőt dolgoztak le a fizikaiak — mondja dr. Oláh András. — Nem jókedvükből. Ahogy a bányász sem túlórázik manapság szívesen, s a mozdonyvezető sem unalmában húz rá a munkaidejére, a pékek is azért dolgoznak többet a törvényes munkaidőnél, mert szükség van a munkájukra. A csábításnak hamar enged az ember Valójában nem a kenyérfogyasztás nőtt meg — a pékek száma csökken rohamosan. Nem választják szívesen a fiatalok ezt a munkát, a három műszakot, a forró kemencét. Legalábbis azért a fizetségért nem, amit a kerepestarcsaiak kínálnak érte. — Aki úgy dönt, hogy mégis ezt a szakmát választja, s ráadásul hozzánk jön, hamar enged a csábításnak és az említett kát-háromszoros* bérért rövid idő után elszegődik a szép számmal működő maszek pékek valamelyikéhez. Akinek pedig ott már nem jut munka, az elhagyja ezt a pályát. Csakhogy mi nem mondhatjuk, hogy ennyi és ennyi ember elment, hát most csak a fele mennyiségű kenyeret tudjuk sütni. Így lehetséges, rákényszerülünk arra, hogy az év 12 hónapjából 14—15 hónapot dolgoztassuk a pékeket. Am ez az érintettek fizetésén nem látszik meg. A jövedelemadó elviszi a túlmunkáért kapott pénz, a pótlékok jelentős részét. — Annyit biztosan tudok, ha a mi gondunk nem is általános, jobban kellene figyelni ránk. Látni kellene, hogy a szakadék felé gyalogolunk, s ha mi beleesünk, nem biztos, hogy ugyanazon az úton az utánunk következők még meg tudnak állni — mondja dr. Oláh András. — A mi sajátos helyzetünk ugyanis kizárólag abból adódik, hogy üzemeink a főváros közelségében, illetve az üdülőövezetekben termelnek. Itt még könnyen találnak más munkát az elégedetlenek. 3 hogy máshol mi a helyzet? Dr. Oláh András elismeri, bár tagja az ágazati szakszervezet központi vezetőségének, éppen a megye többi sütőipari vállalatának gondjait nem ismeri kellőképpen. Mondja, minél távolabb vagyunk egymástól, annál őszintébben tárjuk fel egymásnak bajainkat. Nem csodálkoznivaló tehát, ha azt viszont tudja, az ország más részein már jelentkeznek hasonló problémák. — El kell ismernem, hogy az utóbbi időben egyetlen vezetővel sem találkoztam, akivel vitatkozni kellett volna. Mindenki megérti a problémánkat, irreálisan alacsonynak tartja a 20—46 forintos órabért, s már-már embertelennek azt a túlmunkát, amit azért kell végezniük pékeink- nek, hogy az ellátás ne hagyjon kívánnivalót maga után. Az egyetértés tehát tökéletes. Csak éppen az intézkedés késlekedik ... Pedig a pattanásig feszült helyzetben a kerepestarcsaiak nem külső támogatásért kilincselnek. Pusztán azt szeretnék elérni, hogy saját pénzüket úgy használhassák fel, ahogy az a vállalatuknál a legcélszerűbb lenne. Akinek van türelme várni Az Észak-Pest Megyei Sütőipari Vállalatnál ugyanis ebben a pillanatban 5,2 millió forintot oszthatnának szét a pékek bérének rendezésére. JeíDléazetesen csak' .akkor, ha ezt a bérgazdálkodás szabályai engednék. Mert hiába a létszámhiányból származó megtakarítás, ha a jelenlegi körülmények között olyan büntetőadót kellene fizetniük az órabérek emeléséért, ami a rendelkezésre álló keretet alig több mint kétmillióra apasztaná le. Igaz, a pénz így sem vész el: a vállalat év végi nyereségét növeli majd. Csak éppen ismét nem azok — nem csak azok — részesülnek belőle, akiket igazából megillet. Akik ma még elviselik, hogy pénztárcájukat a szabályozás kötöttségeinek magyarázatával tömjék meg. Akiknek még van türelmük várni arra a kemencék mellett, hogy megszülessen végre a gyökeresen új szabályozás, az új bérpolitika. Pató Zsuzsa Űrök érvényű tankönyvek nélkül Reform es ideológia — első hallásra aligha tűnik izgalmasnak a két fogalom. Ha azonban néhány olyan kérdést elevenítünk föl, amelyeket talán csak önmagunknak teszünk fel, máris életszerűbbé válik az elvont téma. Milyen az a szocializmus, amelyet építünk? Hogyan egyeztethető össze a meghirdetett elvekkel a magántőke részvétele a gazdasági életben? Hogyan vélekedjünk ezek után a kizsákmány olásról ? Avagy egy másik terület: várható-e demokratizálódás a párt életében is, miért lassú az ügyintéző pártból politizáló párttá való átalakulás? Ezekről a kérdésekről — a reform és az ideológia összefüggéseiről — tartott előadást, mint erről lapunkban beszámoltunk, dr. Kemény László egyetemi tanár, az MSZMP KB Politikai Főiskola rektorhelyettese a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának tanévnyitó értekezletén. Előadásának első részében utalt arra, hogy a pártoktatás reformja szervesen összefügg a párt megújulásával. Az országos pártértekezletet előkészítő időszakban aktív véleménycsere, politikai-ideológiai tevékenység zajlott a pártoktatási intézményekben is. Ennek megfelelően kaptak a korábbinál nagyobb hangsúlyt a politikai kulturáltság megalapozásához nélkülözhetetlen olyan ismeretek, mint a retorika, a szociológia, a vezetés- elmélet, a politikai oktatás pedagógiája. Valamennyi politikai oktatási intézményben követelmény, hogy az eddiginél szélesebb választékot kínáljon az oktatásban részt vevő hallgatóknak: párttagoknak és pártonkí- vülieknek. Ez is erősítheti a politikai tudományok iránti érdeklődést. A Politikai Főiskola törekvéseiről a rektorhelyettes elmondta: az intézmény országos centruma kíván lenni a párton belüli szellemi ideológiai megújulásnak, a párt fontos szellemi bázisaként szeretné fejleszteni hatókörét. Az új tanévben a nappali tagozatos képzés mellett nagyobb hangsúlyt kap a levelező oktatás. A végzős hallgatók politológusi oklevelet kapnak az eredményes vizsga után. Űjdonság az is, hogy a tervek között szerepel a főiskolán belül egy pártközvélemény- kutató intézet létrehozása. Több vitafórum szervezése is szerepel az elképzelések között. E tekintetben minden társadalmi szervezettel, kisebb közösséggel is kapcsolatokat szeretnénk létesíteni. Kérdések, ideológiai problémák sokaságára kell válaszolnia a hivatásos és nem hivatásos politikusoknak, a párt propagandistáinak. Többek között a bevezetőben feltett kérdésekre, milyen is a ma épülő társadalom, mi legyen az álláspontunk például a magántőke részvételével az ország gazdaságában. A továbbiakban a Politikai Főiskola rektorhelyettese arra utalt, a párt belső megújulásának egyik fontos feltétele, hogy növekedjék az alapszervezetek önállósága, a politikai gazdatudatuk, amely másfajta pártmunkát igényel, mint eddig. Meg kell tanulniuk az adott gazdasági, politikai helyzet elemzését és konstruktív politikai programok kidolgozását, s az ezekre való korszerű mozgósítást. Mg feledjük — mondta végezetül dr. Kemény László —, hogy a párt az egyes tagjain keresztül képes csak megújulni. Azt a közéleti pezsgést szükséges tovább vinni, amely az országos pártértekezlet előtt és alatt volt jellemző, ami azóta veszített intenzitásából. Ezért a feladat nem kicsi, de nem is teljesíthetetlen. Különösen, ha a magasabb politikai kultúrát az erősebb hittel is ötvözni tudjuk. P. G. Váltócsere. A szolnoki vasútvonal dolgozói Gyöm- rő határában váltójavításhoz szükséges vasúti síneket rakodnak. A pálya- felújítás, ígérik a MÁV szakemberei, nem okoz fennakadást a forgalomban (Csécsei Zoltán felvétele) Merre mehet a távvezeték és az MO-ás? Egyelőre leállt az építkezés ^ Ma az a kérdés, merre mehet a 400 kilovoltos táv- ^ vezeték s az MO-ás autópálya. Mégpedig úgy, hogy a nagyobb közösség civilizációs követelményeit szolgálja ^ — főváros, Kaszás-dűlői lakótelep —, s ne sértse a ki- ^ sebb közösségét — Pilisborosjenő és Üröm társközsé- £ gek —, s ugyanakkor a természet- és környezetvédelmi | követelményeknek is eleget tegyen. S nem utolsósorban ^ a mai napig sem egyértelműen kizárt egészségügyi káig rosodásoknak ne tegye ki a társközségek lakóit.
