Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-14 / 220. szám
2 1988. SZEPTEMBER 14., SZERDA Horn Gyula felszólalása a bécsi utótalálkozón Állandó figyelem és tolerancia Dr. Horn Gyula, külügyminisz- téiiumi államtitkár kedden délelőtt felszólalt az európai és együttműködési értekezlet bécsi utótalálkozójának plenáris ülésén. A Helsinkiben megkezdett folyamatnak a kelet—nyugati viszony javításában betöltött kiemelkedő szerepét méltatva hangoztatta: mind jobban kirajzolódik annak lehetősége, hogy együttes erőfeszítéssel létrehozzuk az európai nemzetek együttműködésének új feltételrendszerét, s ezzel hosszú távra visszafordíthatatlanná tegyük az enyhülés folyamatát. Megállapította, hogy a bécsi találkozó legnagyobb jelentőségű eredményei közé sorolhatjuk, ha sikerül a hagyományos leszerelés kérdéskörét — önálló tárgyalási keretben — az európai együttműködési és biztonsági folyamatba illeszteni. A jelenleg kedvező nemzetközi körülmények elősegítik, a nukleáris leszerelés dinamizmusának megőrzése pedig megköveteli az érdemi tárgyalások mielőbbi, lehetőleg még ez évi megkezdését. A Magyar Népköztársaság mélységesen érdekelt a mielőbbi konkrét eredmények kimunkálásában, beleértve a magyarországi haderők és fegyverzetek mielőbbi csökkentését, illetve az ország területén állomásozó szovjet katonai erőknek az európai leszerelési folyamat keretében történő kivonását. Magyarország geopolitikai-strategiai adottságainál fogva részese lehet annak a közép-európai zónának, ahol az első leszerelési intézkedések törtépnek. Aláhúzta, hogy az egyéni és kollektív emberi jogok gyakorlásának biztosítása alapvetően az egyes országok ügye, és-állampolgáraival szembeni kötelessége. Az emberi jogok nemzeti keretekben történő tiszteletben tartása és érvényesítése azonban nem tekinthető csupán egy ország belügyének, mert az államok közötti kölcsönös függőség fényében a szuverenitás, a be nem avatkozás fogalma is új értelmet nyer. Az emberi jogok terén tanúsított kormányzati magatartás jelentősen befolyásolja az államok közötti bizalom és kapcsolatok alakulását. Megállapította: eljött az ideje annak, hogy konkrét megállapodásokban rögzítsük az előrelépés irányait. Az államtitkár részletesen foglalkozott a nemzetiségek helyzetével Összefüggő kérdésekkel. Hangsúlyozta, hogy egyetlen társadalmi rendszer sem nyújt automatikusan garanciát a nemzetiségek sajátos értékeinek, kollektív és egyéni jogainak tiszteletben tartására. Ezért a nemzetiségek teljes egyenlőségének biztosítása mindenütt állandó figyelmet, gondoskodást és toleranciát igényel. Kijelentette: aggodalommal tölt el bennünket minden olyan törekvés, amely a nemzetiségek erőszakos beolvasztását, különböző fejlesztési programok ürügyén kulturális-urbanisztikai értékeik, A kubai diplomata önvédelemből iött A nagykövetet kiutasították A kubai külügyminisztérium önkényesnek és igazságtalannak minősítette Kuba londoni nagykövetének kiutasítását, amely mögött egy titkosszolgálati akció húzódik meg. A helyi idő szerint kedd hajnalban Havannában kiadott nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a nagykövetnek semmi köze sem volt a hétfői incidenshez, amikor is a nagykövetség harmadtitkára, Carlos Medina Perez önvédelemből fegyvert használt. A nagykövet kiutasítása csak arra szolgál, hogy elterelje a figyelmet az amerikai és az angol titkos- szolgálatnak az ügyben játszott szégyenletes szerepéről — hangzik a nyilatkozat. A dokumentum szerint hétfőn délután lakása mellett Medina Perezt öt személy körülfogta és fenyegetőleg dezertálásra szólította fel. A harmadtitkár az egyik illetőben felismerte Florentino Azpilla- ga Lombardót, aki korábban maga is kubai diplomata volt, de 1987 júniusában megszökött prágai állomáshelyéről, és a CIA szolgálatába állt. A magát veszélyben érző harmadtitkár a fenyegető fellépés hatására vette elő és használta fegyverét. Teljességgel lehetetlen — hangoztatja a kubai külügyminisztérium —, hogy ez a CIA markában levő személy a brit titkosszolgálat és a hatóságok tudta és közreműködése nélkül utazhatott volna Londonba, és tehette volna, amit tett. s történelmi emlékeik felszámolását eredményezi. Az államtitkár kijelentette: amikor tehát felemeljük szavunkat az emberi humánumot és alapvető jogokat sértő cseA lekedetekkel szemben, nem csupán a magyar és más nemzetiségek érdekeit tartjuk szem előtt, hanem az államoknak a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit is polgáraival szemben. Készek vagyunk ugyanakkor párbeszédet folytatni kétoldalú keretekben éppúgy, mint a nemzetközi fórumokon ezeknek a problémáknak a tisztázása és rendezése érdekében. Ezután Horn Gyula ismertette a magyar kormánynak a gazdaság megújítására es a politikai intézményrendszer demokratizálására irányuló reformtörekvéseit. Új kezdeményezések Az ENSZ szerepéről A szocialista országok azoknak az államoknak a csoportjába tartoznak, amelyek az ENSZ tevékenységének gyökeres megújulásáért lépnek fel. Azon fáradoznak, hogy a világszervezet felépítése és munkamódszere megfeleljen napjaink realitásainak — hangoztatta egyebek között keddi moszkvai sajtótájékoztatóján Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügyminiszter-helyettes. Abból az alkalomból találkozott az újságírókkal, hogy hamarosan útnak indul az ENSZ-közgyülés 43. ülésszakán részt vevő szovjet delegáció, amelynek ő a helyettes vezetője. A szocialista országok a közgyűlés szeptember 20-án kezdődő ülésszakán új kezdeményezéssel lépnek fel, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének legutóbbi varsói ülése is jóváhagyott. Az osztrák-szovjet kapcsolatok fejlődése lendületes A beruházások kölcsönös védelme Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter és a hivatalos látogatáson Moszkvában tartózkodó Alois Mock osztrák alkan- cellár, külügyminiszter, szeptember 12-én aláírja a nukleáris tájékoztatás cseréjének szabályait rögzítő megállapodást Nagyon tartalmasnak nevezte Alois Mock osztrák külügyminiszter, alkancellár keddi sajtó- értekezletén azokat a tárgyalásokat, amelyeket a hét első két napján Moszkvában folytatott szovjet vezetőkkel. Mint elmondta, hétfőn Eduard Sevardnadze külügyminiszterrel, kedden Andrej Gromikóval, az LTE elnökével, valamint Vlagyimir Ka- mencevvel, az állami külgazdasági bizottság elnökével és Konsztantyin Katusevvel, a külgazdasági kapcsolatok minisztériumának vezetőjével találkozott. A konstruktív szellemben lezajlott megbeszélések, az intenzív eszmecsere, az osztrák—szovjet kapcsolatok lendületes fejlődése az alkancellár szavai szerint például szolgálhatnak az eltérő társadalmi berendezkedésű országok együttműködésére. Sok mindenben egyetértettünk szovjet tárgyalópartnereimmel, s amiben eltérő az álláspontunk, igyekeztünk nem dramatizálni a nézetkülönb séget — tette hozzá. Savardnadze a tárgyaláso kon szogalmazta, hogy mielőbb öntsék végleges formába a két ország beruházásainak köl csönös védelméről szóló megállapodást — mondta Mock, majd arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a szovjet külügyminisztert hivatalos ausztriai látogatásra hívta meg, s Sevardnadze a meghívást köszönettel elfogadta. JEGYZET SIKERÜL-E HAT ÉVTIZED UTÁN? AZT A NÉHÁNY autóbuszt, amely hétfőn kimerészkedett az argentin nagyvárosok utcáira, maguk a tulajdonosok vezették. Ugyanígy azok a mozik, amelyek mégis kinyitották kapuikat, nélkülözték szokásos alkalmazottaikat, így maguk a tulajdonosok voltak a pénztárosok, a jegy szedők, majd ők ültek be a gépházakba is. A 24 órás általános sztrájk, amelyet a szakszervezetek meghirdettek, a fővárosban sikeres volt, s vidéken is sok helyütt megbénította az életet. Négy nap leforgása alatt immár másodszor került sor országos munkabeszüntetésre. A múlt pénteki sztrájk ugyan csak nyolcórás volt, de akkor nem egy helyen törtek-zúztak is. Csörömpöltek azoknak az üzleteknek a kirakatüvegei, amelyeknek tulajdonosai a fi- ' gyeimeztetés ellenére kinyitottak, és több autóbuszt, amelyet akkor sztrájktörők megpróbáltak üzemben tartani, a .tömeg felfordított. Több sebesülés is történt. Most nem érkezett hír hasonló erőszakos akciókról. De ez a két sztrájk is arról tanúskodik, hogy növekszik a feszültség Argentínában, s az Alfonsin-kormányzatra mind erőteljesebb nyomás nehezedik. Az 1983-ban, a katonai kormányzat bukása után, szavazócédulákkal hatalomra jutott radikális párti politikus öt esztendő alatt hétmilliárd dollárral növelte meg Argentína bruttó adósságállományát, amely ma már meghaladja az 54 milliárd dollárt. Amikor Alfonsin bevonult a híres Rózsaszín Házba, a mindenkori argentin elnök hivatalába, azt ígérte, hogy biztosítja a dolgozóknak a havi 109 dollárnak megfelelő minimálbért, öt év múltán viszont ennek reálértéke alig 68 dollár. A fogyasztói árak évi emelkedését az 1984-es 688 százalékos csúcsról ugyan 1986-ban sikerült 81,9 százalékra leszorítani, de tavaly ismét elszabadult az infláció és elérte a 174,8 százalékot. Alfonsin rekordot döntött abban is, hogy elnöksége alatt nem kevesebb, mint háromszor került sor új valuta kibocsátására az országban. A legutolsó pénzcsere során, 1985-ben ezer akkori pesóért adtak egy australt, s ez azóta is az ország pénzneme. A FELHALMOZÓDÓ elégedetlenséget már tavaly jelezték a helyhatósági választások. Szeptemberben a kormányzó radikális párt az ország 23 tartományából csupán kettőben volt képes elnyerni a szavazatok többségét. A képviselőházban pedig a voksolás eredményeként el kellett búcsúznia addigi abszolút többségétől. Érthető, hogy így Alfonsin pártja növekvő idegességgel tekint a jövő évi választások elé. A perónista Carlos Saul Menem, a rivális elnökjelölt népszerűsége növekszik. Annak ellenére történik ez, hogy az 1976-ban katonai puccsal a hatalomból eltávolított Isabel Perón és környezete annak idején káoszba sodorta az országot és szétzilálta a perónista mozgalmat. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a perónista elnökjelölt felülmúlja népszerűségben a hatalmon levő Alfonsin elnököt. Igaz, a választáson már nem Alfonsin indul majd a radikálisok színeiben, hanem Eduardo Angeloz, akit egyelőre még alig jegyeznek a politikai színtéren, hiszen Argentínában elnöki rendszer van érvényben, s a Rózsaszín Ház lakójának tettei a meghatározók a kormányzó pártra. Egyénisége, politikai arculata annyira rányomja bélyegét politikustársai magatartására, legalábbis a közvélemény előtt, hogy a többiek — mint mondják — „árnyékban maradnak”. A RADIKÁLISOK abban reménykednek, hogy nemrég kidolgozott takarékossági tervük meggyőző lesz a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) és az ország külföldi hitelezői szamára, és Argentína újabb köl- csönökhez juthat. Az Alfonsin- ’ kormányzat azt szeretné elérni, hogy az IMF további 1,2 milliárd dollárt bocsásson rendelkezésére és a kereskedelmi bankok pedig legalább 2 milliárd dollár új hitelt nyújtsanak. A kölcsönök ugyanis az elképzelések szerint a jelenleginél stabilabb pénzügyi-gazdasági helyzetet teremtenének éppen a jövő évi választások idejére, s ez nyilván kedvezne a kormányzó pártnak. Argentína a déli féltekén fekszik, így az évszakok periódusos változása éppen ellentétes az északival, azaz például a mienkkel. Ez any- nvit jelent, hogy most kezdődik a tavasz Argentínában, így nem meglepő, ha Alfonsin stabilizációs tervének, amelynek „startpisztolya” nemrég dördült el, a Prima- vera, azaz a Tavasz hangzatos nevet adta. Úgy tűnik azonban a két egymást követő sztrájkból, hogy ez a tavasz nagyon is forró lesz a kormány számára, s a jövő évi választások időpontjáig nemegyszer lesz szinte „forrponton” a helyzet. A főtitkár munkásakkal és tudósokkal beszélt' Gorbacsov Krasznojarszkbun Nem számíthatunk az átalakítás sikerére, ha az emberek életkörülményei nem rendezettek, ha felhalmozódnak problémáik, elmarad a szociális szféra fejlődése — jelentette ki Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára a Himvolokno üzemben így ösz- szegezte a dolgozókkal folytatott beszélgetések tanulságait. A főtitkár keddi munkanapja korán kezdődött. A vegyi üzemben a dolgozók — a szovjet rádió hangképes beszámolójának tanúsága szerint — rendkívül őszintén beszéltek mindennapi gondjaikról. Gorbacsov az élénk eszmecsere során elmondta, hogy a vezetés célja e térségben is a dolgozók élet- és munkakörülményeinek megjavítása, de szociális téren krónikussá vált az elmaradás az utóbbi években. Az elsősorbán a lakások, az iskolák és a kórházak építésében mutatkozott meg. Krasznojarszkl látogatásának második napján a város tudományos központjában a térség tudósaival, közéleti személyiségeivel is találkozott Mihail Gorbacsov. A találkozón kialakult eszmecsere középpontjában a térség termelőerőinek átfogó tudományos előrejelzésre alapozott harmonikus fejlesztésével összefüggő kérdések álltak. Hangsúlyozták, hogy a természeti kincsek kiaknázásának mai méretei mellett a fejlesztés felfokozott tempója komoly hibákhoz, az egész térséget érő károkhoz vezethet. Szó esett a találkozón annak az átfogó szibériai fejlesztési programnak a részletéiről is, amelynek megvalósításában a krasznojarszki központ tudósai is részt vesznek. AMIKOR PINOCHET NAIVOT JÁTSZIK „Nem tudom, hogy ml a meghatározása az emberi jogok fogalmának, és szeretném, ha megmagyaráznák nekem” — mondta Augusto Pinochet a francia televízió magánkézben lévő 5. csatornájának hétfőn adott nyilatkozatában. Véleménye szerint ’ nincs a világon olyan ország, ahol tiszteletben tartanák az emberi jogokat. A chilei diktátor, aki egyébként ritkán áll televíziókamerák elé, ezúttal az országában október 5-re kitűzött elnökválasztással kacsolatban adott nyilatkozatot. „A kék Duna zöld vitatéma" A tüntetés sujtóvisszhungju Nyugat-Európában kedden számos tekintélyes napilap számolt be a nagymarosi vízlépcső megépítése ellen rendezett hétfői budapesti tüntetésről. A szocialista országokban kedden a jugoszláviai Vjesnik és a csehszlovák sajtó adott hírt a megmozdulásról. A francia lapok közül a L’Humanité és a Párizsban^ megjelenő amerikai International Herald Tribune rövid tényközlő hírre szorítkozott, a Liberation viszont saját munkatársától közölt budapesti tudósítást. Ebben kitért arra, hogy a tiltakozók között voltak az osztrák Zöldek képviselői, akik ellenzik kormányuk és vállalataik eljárását a magyar gátépítési tervekkel kapcsolatban. Szerintük az építkezés sérti az osztrák környezetvédelmi törvényt, ezért is le kellene állítani az osztrák részvételt. A hamburgi erőműépítés meghiúsult terve után a Donaukraftwerk kapva kapott a kínálkozó alkalmon — írja a Liberation munkatársa. Több vezető brit napilap is helyszíni tudósítást közölt MAS KÖRÜLMÉNYEK közepette ilyenkor lépett mindig színre az elmúlt hat évtized során a tábornoki kar és ragadta puccsal magához a hatalmat azon a címen, hogy „megakadályozza a teljes káosz bekövetkeztét az országban”. Alfonsin elnöknek azonban aligha kell tartania attól, hogy hivatali idejének letöltése előtt erőszakkal távolítsák el a Rózsaszín Házból. A katonai kormányzás ugyanis dicstelen körülmények között ért véget 1982-ben, és jó időre elvesztette hitelét Argentínában. Az Isabel Perón megdöntése utáni hatesztendős uralmuk idején a tábornokok mintegy tízezer argentin életével fizettették kormányzásukat. Ennyien lelték ugyanis halálukat a katonai biztonsági szervek kínzókamráiban. A falkland-szigeti kalandorvállalkozás újabb emberéletekbe és mintegy 10—15 milliárd dollár elemésztésébe került Argentínának. A vétkes tábornokok bírósági felelősségre vonása újabb megdöbbentő részleteket tárt fel a katonai kormányzásról, és elávolította a puccsra éhes főtiszteket a hadsereg éléről. így jogos az a feltételezés, amelyet a világsajtó számos kommentátora a helyzet láttán máris ' bizton előlegez Alfonsinnak: több mint hatvan év után ő lesz az első argentin elnök, aki mandátuma lejártáig a Rózsaszín Ház lakója maradhat. Árkus István kedden a budapesti tüntetésről. A The Times és a The Guardian kiküldött tudósítója egyaránt kiemeli, hogy a több tízezres tüntetés résztvevői népszavazást követeltek a vízlépcső ügyében, a The Independent pedig „A kék . Duna zöld vitatéma” című jelentésében hangsúlyozza, hogy „a megmozdulást, hivatalos .engedéllyel szervezték, a rendfenntartó erők ..jelenléte visszafogott volt”. „A magyar hatóságok példátlan készséget mutattak a vízlépcső kérdésének nyilvános megvitatására” — írja a The Times tudósítója, majd hozzáfűzi: „Grósz Károly magyar vezető ismételten kijelentette, hogy a magyar nép véleményét figyelembe kell venni, s megfigyelők vélekedése szerint esetleg valóban lehet népszavazás”. A L’Unita kedden szintén tudósítói beszámolót közölt a tüntetésről és részletezte a bős—nagymarosi erőmű körül kialakult társadalmi vitát is. A vita kiterjed az erőmű feltételezett környezetromboló hatásain túl a beruházás nagy anyagi terheire is az ország mai nehéz gazdasági viszonyai között, valamint magára a döntéshozó mechanizmusra is — mutat rá a tudósító. „Borúlátók szerint — folytatja — a vita nem egyéb, mint üres szó- cséplés látszólag demokratikus keretek között, hiszen a döntést már régen meghozták, s az építkezés túlságosan előrehaladott állapotban van, semhogy leállítása szóba kerülhetne. Mások szerint még mindig nem késő helyrehozni egy rossz döntést. Egy biztos — zárja a tudósítást az OKP lapja — a parlament, amelynek következő ülésén szerepel napirenden, hogy, leállítsa-e a hatalmas építkezést, igen nehéz választás elé került.” E vízierőmű-rendszer építését a kommentár szerint meg kellene szakítani és a lakosság részletes tájékoztatása alapján népszavazást kellene tartani. A lap arra hivatkozott, hogy Ilyen álláspontot képviseltek egy budapesti nemzetközi konferencia résztvevői is. A csehszlovák napilapok kedden röviden adtak hírt a Budapesten tartott tüntetésről. A Rudé Právo saját tudósítójától közölt anyagot, amelyben beszámolt a demokratikus fórumnak a hétvégen Esztergomban rendezett vitájáról, megemlítve, azon részt vett Erhardt Busók, az Osztrák Néppárt alelnöke, az osztrák Zöldek több képviselője és néhány csehszlovák ellenzéki. A CSKP lapja egy mondatban adott, hírt arról, hogy hétfőn Budapesten is tüntettek a vízlépcső ellen.
