Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-14 / 220. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA: AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA xxxil Évfolyam, 220. szám < Ara. I.JíO t»rin( 1983. SZEPTEMBER 14., SZÉR^} Külügyi szóvivői értekezlet Változatlanul elvi alapokon Magyarország és Dél-Korea állandó képviseletet létesít Budapesten, illetve Szöulban — jelentette be Komoróczki István, va Külügyminisztérium szóvivője kedden az újságírók­nak, majd nyilatkozatot tett a két ország kapcsolatáról. Utalt a Magyar Távirati Iroda köz­leményére, amelyből már is­meretessé vált, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya és a Koreai Köztársaság felismerte kapcsolataik normalizálásának szükségességét. A szóvivő — kérdésekre vá­laszolva — bejelentette: Ji- chak Samir izraeli kormányfő szeptember 14-én kétnapos magánlátogatásra Magyaror­szágra érkezik. A Grósz Károly és Nicolae Ceausescu aradi munkatalál­kozója nyomán történt előrelé­pés iránt érdeklődő újságírói felvetésre a szóvivő megálla­pította: a két ország közötti legfelső szintű találkozó meg­történte önmagában véve fon­tos előrelépés. Ezt követően mindkét fél bizonyos javasla­tokat juttatott el egymáshoz a további lépések lehetőségéről. Az MTI munkatársa az NSZK-beli kémügy magyar vonatkozásairól érdeklődött. Komoróczki István elmondta: egyes nyugati lapokban több cikk jelent meg az elmúlt he­tekben a nyugat-németországi kémügyről, amelynek néhány magyar származású, de évtize­dek óta külföldön élő szerep­lője is van. Az ügy körül kibontakozott sajtókampány kapcsán a Kül­ügyminisztérium nevében kije­lentette: a Magyar Népköz- társaság olyan, elvi alapokon nyugvó külpolitikát folytat, amely — lehetőségeinket fi­gyelembe véve — aktívan hoz­zájárul a kedvező nemzetközi folyamatok erősítéséhez, a ke­let—nyugati párbeszéd fenn­tartásához. A szóvivő meg­győződését fejezte ki, hogy ezt partnereink is jól tudják, és velünk együtt lépnek fel a kapcsolatainkat zavaró körül­mények, a sajtókampányok megszüntetése érdekében. Folytatódott a Reformpárti esték programja Téma a gazdaságpolitika Jól vizsgázott Jól vizsgázott a Gödöllői Agrártudományi Egyetem vízgazdálkodási tanszékén kidolgozott úgynevezett ökológiai elvű öntözési módszer: az eljárást alkal­mazó 14 mezőgazdasági üzem az aszályos év elle­nére átlag 25—30 százalé­kos terméstöbbletet ért el. A módszer lényege, hogy az ön özésre kijelölt táblákon termesztett növények, a ta­laj, az éghajlati viszonyok adatait számítógépbe táp­lálják, ei nek alapján az egyetemi kutatócsoport víz­mérleget készít, vagyis meghatározza, hogy melyik időszakban mennyi vizet célszerű kipermetezni a növény gycrs fejlődésének érdekében. Ily módon a gyakran ötletszerű, pazarló öntözést egy tudományos pontossággal összeállított nedvesség-utánpótlási prog­ram váltja fel, megtakarít­ható a drága víz egy ré­sze, a növény folyamatosan annyi nedvességhez jut, amennyi a biológiai igénye. Eddig húsz növényre — egyebek mellett kukoricá­ra, cukorrépára, málnára — dolgozták ki a vízmérle­get, s az egyetem szolgál­tatását összesen hatezer hektárnyi területen veszik igénybe. A számítások szerint százezer hektárnyi terüle­ten lehetne rátérni a• szá­mítógépes öntözésre, ami évente hatszázmillió fo­rintnyi többletbevételhez juttatná a gazdaságokat. A Reformpárti esték rendez- • vénysorozatát kedden gazda­ságpolitikai előadással és kon­zultációkkal folytatták a Kan­dó Kálmán Műszaki Főisko­lán. Marjai József miniszter­elnök-helyettest, kereskedelmi minisztert elsősorban jelenlegi gazdasági gondjainkról, s a kormány véleményéről kér­dezték a fiatalok. Marjai József elmondotta, a kormány alapvető törekvése, hogy a' jövőben mindenképpen biztosítsa az átütő struktúra- váltáshoz szükséges feltétele­ket. Az ehhez szükséges intéz­kedések meghozatalánál min­denképpen figyelembe kell venni, hogy miként alakul a társadalom teherviselő-képes­sége, milyen feszültségek ke­letkeznek egyes rétegeknél. Ehhez kapcsolódva többen is megkérdezték Marjai Józsefet, mi a véleménye arról, hogy az infláció meghaladja a terve­zettet. ű azt válaszolta: nem­csak az árak nőnek gyorsab­ban, hanem a bérek is. Marjai József — utalva ar­ra, hogy sokan keveslik a kor­mány reformintézkedéseit — elmondta, hogy a reform gyor­sítása, az állami támogatások leépítése, az árak felszabadítá­sa, a piaci viszonyok kiépíté­se a mai viszonyok között mindenképpen erősíti az inf­lációt. A kormány hároméves támogatási leépítési program­mal rendelkezik, arról azon­ban, hogy jövőre mekkora le­gyen a támogatás-leépítés mértéke — 25 vagy 40 mil­liárd forint —, még jelentős a vita. A jelenlegi elképze­lések szerint ugyanis a fo­gyasztói áremelkedés üteme 1939-ben nem haladhatja meg az ez évit. A jövő évi gazdasági elkép­zelésekről elmondotta, hogy a kormányzat a Központi Bizott­ság legutóbbi ülésére beter­jesztett programok közül az úgynevezett A változat megva­lósítását támogatja. fSr : «J Grósz Károly iráni politiRüsF fogadott Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke kedden az Or­szágházban fogadta Moham­mad Szadeg Halhali Hodzsa- toleszlámot, az Iráni Iszlám Köztársaság parlamentje kül­ügyi bizottságának hazánkban tartózkodó elnökét. Korom Mihály, az alkot­mányjogi tanács elnöke a nap folyamán ugyancsak megbe­szélést folytatott a Mohám-/ mad Szadeg Halhali Hodzsa- toleszlám vezette iráni par­lamenti küldöttséggel. Az irá­ni politikus részletes ismerte­tést adott országa belpolitikai helyzetéről, s külön kitért az irán—iraki konfliktusra. Kér­te Magyarország támogatását is, hogy a nemzetközi fórumo­kon — mindenekelőtt az ENSZ-ben — segítse elő a Biztonsági Tanács 598-as, az iraki—iráni háború befejezé­sére felszólító határozatának megvalósítását, amely megíté­lésük szerint a tartós békét hivatott szolgálni. A delegációt kedden fogad­ta Várkonyi Péter külügymi­niszter és Bcrecz Frigyes ipari miniszter is. Az év végi szállításokról Érdekeket egyeztet a MÁV A hónap elején kezdődtek me* azok a tárgyalások, melyeket a MÁV budapesti igazgatósága szervezett a területéhez tartozó fuvaroz­tató vállalatokkal. Öt:résén 471 szállítóval egyeztetik a negyedik ne­gyedév feladatait. Mint ahogy Ádám János ke­reskedelmi osztályvezető-he­lyettes elmondta, a forgalmi értekezleteket lépcsőzetesen rendezik meg, a megyében Vá­cott tegnap, Cegléden és Szo- bon pedig ma kerül, illetve ke­rült sor a megbeszélésekre. Azért is van nagy szükség er­re, mert az év eleji szállítások a gazdasági életben tapasztal­ható megtorpanások miatt jó­val gyengébben indultak a vártnál. A budapesti igazgató­sághoz tartozó állomásokon a második félév tervei szerint 8 millió 900 ezer tonna áru for­dul meg, s ebből 1,7 millió ton­na az export. A negyedik ne­gyedévben összesen mintegy négymillió tonna áru vár még szállításra. Az egyik legnagyobb fuva­rozó a Tüzép. Mivel a lakossá­gi tüzelőellátás az egyik leg­fontosabb feladat az év vé­géig. kiemelten kezelik. A szállítókkal való érdekegyezte­tés célja, hogy folyamatosan, zökkenők nélkül dolgozhasson a MÁV az őszi-téli hónapok­ban. Nagy próbatétel a cukor­répakampány megkezdésekor a répaszállítás. Átfogó szervezési munkával a cukorgyártáshoz szükséges energiahordozókat, alapanyagokat már jórészt ki­szállították a gyárakba, így figyelmüket a termelés folya­matosságának biztosítására fordíthatják. Az eddigi fölmé­rések szerint jelentős bányai szállításokra is számíthat a vasút az év végéig, s nem el­hanyagolható az exportra ke­rülő fuvaroztatás sem. A hónap közepén befejeződ­nek az egyeztető tárgyalások, amelyek a közös gondok föltá­rását, a hatékonyabb együtt­működést segítik elő. Csak munkaidőben jäÄ'iftVK PohiSMOflunk ? az MSZMP, a kormány álláspontjával sem ellentétes. A menedzserek feladata a termelés szervezése, a munkaidő minden percének ki­használása arra, amire hivatott. A kis piros tagkönyv­vel elkötelezettséget, hovatartozást vállaltunk, nem munkaidő-csökkentést.”. ' (3. OLDAL) fűmben Mahnt ánsaj kra Szentendrén csak filmen látott, va­lahogy úgy képzelem, ilyen helyen nagy a sürgés-for- gás kellékesek szaladgálnak, sminkesek sminkelnek, fodrászok fésülnek, öltöztetők öltöztetnek. A skanzen­beli békés hétköznap, a felvétel időmilliomoskent kó- ‘ száló, napozó, iddogáló, üldögélő munkatársai nem ezt igaZ0lták” (5. OLDAL) Newvenen '„A Védőoltást a nagyobb- . . kollektívák tagjai, a 'oete­iseffeegearegf merj gek családtagjai és szom­szédai is megkapták. A védőoltást azonban a nagyköz­ségben több gyermek szülője ellenezte. Közismert ugyanis, hogy a védőoltás alapja vérkészítmény, és a szülők az AIDS-fertőzástől féltették a gyerekeket. Mint a Pest Megyei Köjái vezetője elmondotta, a félelem tel­jesen alaptalan: az oltóanyag készítésének technológiá­ja teljes biztonsággal kizárja az AIDS-íertőzés lehető­ségét.” (8. OLDAL) VSZ parlamenti elnökök találkozója Berlinben Eiutazott a magyar delegáció Stadinger Istvánnak, az Or­szággyűlés elnökének 'vezeté­sével kedden páriamenti kül­döttség utazott Berlinbe, a Varsói Szerződés tagállamai parlamentjei elnökeinek talál­kozójára. A tanácskozáson vár­hatóan sző lesz a Varsói Szer­ződés tagállamai .törvényhozó testületéinek interparlamentá­ris tevékenységével kapcsola­tos tapasztalatokról, az inter­parlamentáris csoportok mun­kájáról. Bővül az ivóvízhálózat A terveknek megfelelő ütemben, évente körülbelül három ki­lométeres szakaszonként fektetik le a csepeli gépháztól Rácke­véig húzódó nagy átmérőjű, 1800 milliméteres ivóvízcsövet. Az építők, a Fővárosi Vízművek dolgozói, jelenleg Tököl hatá­rában rakják le a Rocla csöveket. Az új vezeték elkészülte után kiegyenlítettebb ivóvízellátást biztosít a környék közsé­geinek (Hancsovszki János felvétele) Három kérdés, három válasz A belvárosi irodaházról Budapest Belvárosában tilos irodaházat építeni, az V. kerületi Semmelweis utcában, a Pest Megyei Tanáccsal szemben mégis a föl­det túrják a munkagépek. A megyei tanács számítástechnikai és információs központja, valamint az OTP Pest Megyei Igazgatósága talál majd otthonra a hatalmas épületben. — Hogyan kaptak engedélyt irodaház építésére? — kér­deztük Török Zoltántól, a me­gyei tanács pénzügyi osz­tályvezetőjétől. — Legalább másfél évtize­de tervezzük a foghíj beépí­tését. A pénzszűke mellett az említett tilalom is hozzájárult ahhoz, hogy csak most láthat­tunk munkához. Az Országos Tervhivatal, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium kü­lön engedélyét tavaly kaptuk meg. — Mikorra készül el az épü­let? — A kivitelező Középület­építő Vállalat azt ígéri, hogy az OTP 1990-ben, a SZIK egy évvel később költözhet be a hatszintes irodaházba. Ezzel megfelelő körülményeket te­remtünk a növekvő jelentősé­gű számítógépes adatfeldolgo­zásnak, valamint a kulturált ügyfél- és a biztonságos pénz- forgalomnak. — Honnan van minderre pénz? — E beruházás 303 millió forintba kerül, ebből 286 mil­lió az építési költség. A me­gyei tanács hozzájárulása 80 millió forint. Erre a Pénzügy­minisztérium támogatása és a saját költségvetésünk a fede­zet. K. L. SZAVAHIHETŐEN O rszágos napilapunkban azt olvasom, hogy a sajtó a hibás. Az írás a Tiszakécskén történteket eleveníti fel. Mint az ügy­ről szóló bőséges híradá­sokból ismeretes, a tisza- kécskei tanácselnök még a tanév vége előtt magához hívatta a gimnázium ma­gyar szakos tanárát, hogy vele a továbbtanulók ér­demjegyeiről „eszmét cse­réljen”. Az eszmecsere lep­lezetlen célja az volt, hogy a tanárnő kerekítse föl né­hány szülő, közöttük a he­lyi párttitkár gyermekének osztályzatát. A pedagógus azonban nem adta be a de­rekát, kitálalt először az osztály, majd a Petőfi Né­pe újságírója előtt. Az ille­tékesek a hatalom gyakor­lásának helyi módszereit vizsgálva, régi vezetői ref­lexek uralkodásáról, a ta­nácsi és pártszervek mun­kájában fellelhető súrlódá­sokról beszélnek. Megálla­pítják azt is: hiba volt a Petőfi Népében a nem min­denben objektív újságcikk megjelentetése. Tehát a sajtó a hibás. Elképednék ezen, ha nem ismernék számtalan hason­ló példát. Az elsővel még lapunk egyik különkiadá­sánál gyakornokoskodva találkoztam. Megírtam, hogy a járás művelődési házaiban sok az üres stá­tus, hogy gyenge lábakon áll a szakmai munka, s ezért másnap a járási párt- bizottság akkori osztályve­zetőjéhez voltam hivatalos. Bár a tények helytállóak voltak, az eszmecserén mégis az újságíró objekti­vitását kérték számon. Már nem tudom, hol és mikor, de ugyanerre hivatkozott az építkezés vezetője ak­kor, amikor az óvodaavató ünnepség helyén csak csu­pasz falakat találtunk. Az objektivitás ebben a sajá­tos szóhasználatban ugyan­is azt jelenti: a jót írd, s ne a rosszat! Mindez régen volt, ám e gondolkodásmód gyökerei oly szívósan megkapasz­kodtak közéletünkben, hogy napjainkban egyre gyakrabban ütközünk belé. Már arcizmom sem rándul, a telefonkagyló sem re­meg meg a kezemben, ami­kor a vonal másik végén tudatja a minisztérium il­letékese: nem szívesen nyi­latkozom, nem szeretem az újságírókat! Igaz, a tárca is elkövetett hibákat, de miért kell erről nyilváno­san beszélni? Egy megyei tanácskozáson föláll egy tanácselnök, s azt kéri: most már fékezzék meg a sajtót! Mert mégiscsak tűr­hetetlen, hogy az újságok bemutatják a tehóval kap­csolatos negatív példákat is, s ezzel megnehezítik a tanácsok dolgát. Hogy eset­leg rosszul választották meg a célt, hogy a lakos­ságnak netán elege van az újabb anyagi terhekből, hogy a tehó bevezetését nem jól időzítették? Ezek a kérdések fel sem vetőd­nek ... Vagy ha igen, ak­kor is egyszerűbb a sajtón elverni a port. Különösebb bátorság sem kell hozzá. Valamennyien a saját bő­rünkön érezzük, hogy el­lentmondásokkal terhes gazdasági, társadalmi vál­tozások részesei vagyunk. A sajtó akkor teszi jól a dolgát, ha ezt, a valóságot örömeivel és fájdalmaival együtt visszatükrözi. Ezért is örvendetes a pártnak és a kormánynak az a több­ször hangoztatott szándé­ka, hogy tevékenységét a nyilvánosság előtt méresse meg. Ennek jeleit már ta- pasztalhatjuk, ám az al­sóbb lépcsőfokokon, az élet napi színterein alig kimu­tatható a változás. S őt, mintha a gondok sokasodásával párhu­zamosan elzáródnának az információs csatornák. Amilyen nyájasan, barátsá­gosan tesz eleget tájékoz­tatási kötelezettségének példának okáért egy válla- lalatvezető, ha sikerekről számolhat be, ugyanolyan elutasító és gyanakvó, ha valamiért rosszul mennek a dolgok. Ilyenkor aztán nem kívánatos személyiség a munkáját végző, ne adj is­ten, kritizáló tollforgató. Mondván: elég bajunk van a sajtó nélkül is! S innen már csak egy lépés: a prob­lémákat . nyilvánosságra bocsátó sajtó a bajok for­rása. Illyés Gyulánál jobban senki sem fogalmazta meg az ide illő választ: növeli, ki elfödi a bajt. Ezt a fe­lelősséget a sajtó nem vál­lalhatja. Szavahihetősége forogna kockán. Kövess László

Next

/
Thumbnails
Contents