Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-13 / 219. szám

1988. SZEPTEMBER 13.. KEDD 'Fókusz BIZALOM BELCRÁDBAN A Az el nem kötelezett orszá- 2 Sok vasárnap hajnalban véget ^ ért nicosiai külügyminiszteri 0 értekezlete egyhangúlag úgy Z határozott, hogy a mozgalom V, legközelebbi csúcstalálkozóját 2 1989-ben Belgrádban tartják <A meg. Ez az állásfoglalás déli szomszédunk számára nem­csak nagy elismerés és meg­tiszteltetés, hanem a nemzet­közi politikája iránti bizalom jele is, mert egyben azt jelen­ti, hogy a jövő szeptembertől néhány éven át jugoszláv ál­lamférfi tölti be a mozgalom elnöki tisztét. Az el nem kötelezett moz­galom éppen 27 esztendeje te­vékenykedik. Első és egyben alapító csúcstalálkozóját 1961 szeptemberében 25 részvevő­vel tartották meg Belgrád­ban. Létrehozásának gondola­ta már 5 esztendővel előbb, Tito, Nehru és Nasszer Brio- ni-szigeten megtartott eszme­cseréjén felmerült. Az elgon­dolás gyakorlati megvalósítá­sához azonban idő kellett. 1961 tavaszán Tito és Nasz- szer elnök kairói megbeszélé­sén aztán konkrét döntés szü­letett: létrehozták az előké­szítő bizottságot. Tito kezde­ményezésének elismeréséül Nasszer azt javasolta, hogy az el nem kötelezett országok ál­lam- és kormányfőinek első értekezletére Jugoszlávia fő­városában, Belgrádban még ugyanaz év szeptemberében kerüljön sor. Az első csúcsta­lálkozó öt fő „mozgatója” Ti­to jugoszláv, Nehru indiai, Nasszer egyiptomi, Nfcrumah ghanai és Sukarno indonéz el­nök volt. Múlhatatlan érde­mük, hogy a mozgalom ak­kor meghatározott alapelvei és törekvései a mai napig sem vesztettek értékükből és idő­szerűségükből. Érdemes emlé­keztetni a tanácskozás napi­rendjén szerepelt kérdésekre: a) a népek önállóságra való joga, az imperializmus; a gyar­maturalom és a neokolonializ- mus elleni harc; b) a faji megkülönböztétés, az apart­heid megszüntetése; c) a szu­verenitás és integritás tiszte­letben tartása, a más államok ügyeibe való be nem avatko­zás; d) az általános leszerelés, a nukleáris kísérletek meg­szüntetése, az idegen katonai támaszpontok felszámolása; e) a békés egymás mellett élés elvének érvényesítése; f) az Egyesült Nemzetek Szerveze­te szerepének növelése. Budirmr Loncsar szövetségi külügyminiszter nyilatkozatá­ban hangsúlyozta, hogy Belg- rád nem pályázott a jövő évi el nem kötelezett csúcstalál­kozó házigazdájának szerepé­re. Miután azonban a két je­lölt (Indonézia és Nicaragua) visszalépett, a jugoszláv ál­lamelnökség és a szövetségi kormány rendkívüli ülésén úgy döntött, hogy elvállalja ezt a felelősségteljes feladatot. „Váratlanul ért bennünket ez a megtiszteltetés és bizalom — mondotta Loncsar —, nagy el­ismerés ez hazánk következe­tes, elvszerű el nem kötelezett külpolitikájának. A nicosiai külügyminiszteri konferencián kinyilvánított egyöntetű biza­lom nagy felelősségérzetet kö­vetel tőlünk. Annyival is in­kább, mert napjainkban már halaszthatatlanná vált az el nem kötelezettség álláspont­jainak és gyakorlatának kor­szerűsítése, a megváltozott vi­lághelyzethez történő alakítá­sa, hogy ez a politika még vonzóbb és még hatékonyabb legyen.” M. Gy. A főtitkár óva intett a türelmetfenségtől Mihail Gorhmsov Mindennapi életük sokszor keserű gondjairól, az ország­ban zajló változások nehézsé­geiről, a szavak és a tettek összhangjának megerősítéséről folytattak sokórás kötetlen beszélgetést Krasznojarszk la­kosai a város utcáin Mihail Gorbacsovval. Az SZKP KB főtitkára többnaposnak ígér­kező szibériai programjának első napját jórészt az utcán töltötte. A repülőtéri fogadta­tás után máris emberek gyű­rűjébe került, s zúdultak rá a kérdések és a panaszok. A helybeliek arra panasz­kodtak, hogy komoly gondok vannak az élelmiszer-ellátás­ban, mindennapjaikat a végte­len sorban állások teszik ne­hézzé. Mihail Gorbacsov először ar­ról beszélt a körülötte állók­kal, hogy jelenleg az átalakí­tás nehéz szakaszban van, hi­szen most már minden intéz­ménynek, vállalatnak, gazdál­kodó szervnek s minden egyes embernek is át kell alakulnia. Komoly nehézséget okoz or­szágszerte, hogy most éppen azok rémülnek meg a nagyobb önállóságtól, a nagyobb de­mokráciától, akik korábban az átalakítás szószékéről követel­tek nagyobb jogokat. Érezhető ez a gazdaságban is, ahol lassan bontakozik ki a régi és az új módszerek har­cából az előremutató változás. (Gorbacsov a krasznojarszkiak ellátási gondjaival kapcsolat­ban emlékeztetett annak a gyakorlatnak a tarthatatlansá­gára, amely az ország gazdag vidékei közé tartozó térségben teljesen elhanyagolta és elha­nyagolja a kereskedelmi és szociális ellátást, miközben mind nagyobb teljesítménye­ket vár és követel a kraszno- jarszkiaktól.) Az önállóság hiánya magyarázza azt a torz jelenséget, hogy — miközben csökkenteni akarják az állami Krasznojarszk: Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára szeptem­ber 12-én a kelet-szibériai Krasznojarszkba érkezett. A repü­lőtérről útban a városba találkozott a nagy ipari és tudomá­nyos központ lakóival. megrendelés arányát az ipar­ban — sok vállalati vezető kétségbeesetten kapaszkodna a százszázalékos állami megren­delések mentőövébe. Övott a főtitkár a túlzott vá­rakozásoktól, a türelmetlenség­től, hiszen — mint mondta — sok minden alig fél éve kez­dett el a gyakorlatban működ­ni, korai volna még gyökeres változásokat számon kérni. Hangoztatta, hogy a gazdasá­gi kibontakozás egyik fő irá­nya a sok területen kibontako­zó szövetkezeti mozgalom. A nyilvánosság, a nyitottság politikáját érintve, egyetértés alakult ki a vendég és a krasz­nojarszkiak között, hogy az őszinte hang, a kemény, elő­remutató kritika és önkritika létfontosságú a demokratizá­lás, az átalakítás sikeréhez. De csak az a kritika fogadha­tó el, amely az előrelépést a szocializmus keretei között szolgálja, s alapismérve az Igazsághoz való ragaszkodás — hangsúlyozta Gorbacsov. A peronista vezér a kormányt vádolja Újabb sztrájk Argentínában Az Argentin Szakszervezeti Központ (CGT) az Alfonsin- kormány kérését figyelmen kívül hagyva hétfőn újabb, ezúttal 24 órás általános sztrájkra szólította fel a dol­gozókat. Pénteken nyolcórás általános sztrájkkal tiltakoz­tak a kormány gazdaságpoli­tikája ellen. Ideler Tonelli munkaügyi miniszter kétségbe vonta a hétfői sztrájk alkotmányossá­gát, de közölte, mégsem tiltják be. Ignacio Lopez elnöki szó­vivő bejelentette, hogy a kormány szavatolja mindazok­nak a biztonságát, akik nem tesznek eleget a sztrájkfelhí­vásnak és munkába állnak. Mindazonáltal a bizonytalan légkörben sokan inkább ott­hon maradtak, s a kereskedők közül is csak kevesen húzták fel a redőnyt, tartván a pén­tekihez hasonló vandalizmus­tól. A forgalomba állt kevés buszt tulajdonosaik vezették. Tulajdonosok ültek a mozik pénztáraiban is, illetve álltak a jegyszedők helyébe. A főtitkár hétfői program­járól bőséges helyszíni tudósí­tásban számolt be a Vremja című híradóműsor. Hallható volt a tömegből az a kérdés is, hogy sugározzák-e majd a televízióban a teljes utcai be­szélgetést, amelyben a sok pa­nasz is elhangzott. Gorbacsov azt válaszolta, hogy ő termé­szetesen nem ad utasításokat a televíziónak, de meggyőző­dése, hogy teljes lesz a képes beszámoló. Szovjet—finn miniszterelnöki találkozó Új kétold alá elszámolási rendszer A szovjet—finn kapcsolato­kat hagyományosan jellemző kölcsönös megértés és biza­lom légkörében zajlottak hét­főn Moszkvában Harri Holke- ri finn miniszterelnök és szov­jet kollégája, Nyikolaj Rizs- kov tárgyalásai. Az eszme­cserén főként a két ország kapcsolatairól volt szó, de megvitatták az európai és a világhelyzetet meghatározó problémákat is. A felek egyetértettek abban, hogy ál­landósítani lehet és kell a nemzetközi helyzetben bekö­vetkezett javulást, további erőfeszítéseket kell tenni a leszerelés, mindenekelőtt a legveszélyesebb tömegpusztító fegyverkészletek csökkentése érdekében. A jelenlegi találkozó a ha­gyományosan szoros szálak erősítésén túl már új minő­séget is tükröz: az áttérést az elmélyültebb kétoldalú együtt­működésre, a hatékonyabb együtt cselekvésre — húzta alá a szovjet kormányfő. A két­oldalú kapcsolatok fejlődésé­nek új lendületet adott Gor­bacsov főtitkár és Koivisto elnök tavaly októberi találko­zója — mondta. Finnország és a Szovjet­unió megállapodott abban, hogy módosítanak a kétol­dalú kereskedelem elszámolási rendszerén. A pénteken kötött szerződést hónapokon át folyó Nyílt levél a burmai államfőnek A rendőrök is (satlakoztak Nyílt levelet intéztek hétfőn a legismertebb ellenzéki veze­tők Maung Maung burmai ál­lamfőhöz. A sajtónak is eljut­tatott üzenetben elvetették az államfő általános választások­ra tett vasárnapig javaslatai, egyben a kormány lemondá­sát és átmeneti kormány fel­állítását követelték. Az üze­net szerint az ország életét már jó ideje megbénító sztráj­kokat az átmeneti kormány felállításáig folytatják. Átme­neti kormány felállítását köve­telte a burmai diákszövetség is, keddig adva időt a hatósá­goknak az intézkedésre. Hétfőn újabb, több százezres tüntetés volt a burmai fővá­rosban. A tüntetők a központi kórház épülete felé igyekez­tek, ahol vasárnap 2000 sze­mély kezdett éhségsztrájkot. Az augusztusi véres esemé­A JKSZ a végrehajtásra összpontosítson Szlovén vezet beszéde Milan Kucsan, a Szlovén Kommunista Szövetség KB el­nökségének elnöke, a JKSZ KB elnökségi tagja és Jozse Szmole, a Szlovén Népfront A libanoni parlament elnöke bejelentette Tíz nap múlv Húszéin Huszeini, a libano­ni parlament elnöke, hét­főn Bejrútban bejelentet­te: szeptember 22-re össze­hívta az ország törvényhozá­sát, hogy megválasszák az új köztársasági elnököt Amin Dzsemajel helyett, akinek 6 éves mandátuma egy nappal később jár le. Huszeini kö­zölte, hogy a szavazás színhe­Csak röviden... GRÖSZ KAROLY, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára és Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke távirat­ban üdvözölte Mengisztu Hailé Mariamot, az Etióp Dolgozók Pártja Központi Bizottságának főtitkárát, az Etióp Népi De­mokratikus Köztársaság elnö­két az ország nemzeti ünnepe alkalmából. KOPPENHÁGÁBAN hétfőn megnyílt a WHO európai re­gionális bizottságának 38. köz­gyűlése. A résztvevők dr. Csehák Judit egészségügyi mi­nisztert a közgyűlés elnökévé választották. A megnyitó ülé­sen felszólalt Nakaima főigaz­gató. A BOLOGNAI egyetem hét­főn díszdoktorává avatta Nel­son Mandelát, a Dél-afrikai Köztársaságban fogva tartott világhírű fekete bőrű polgár­jogi harcost. A hetvenéves Mandelát 1964-ben a fehér faj­gyűlölő kormány elleni össze­esküvés vádjával életfogytig­lani börtönbüntetésre ítélték. lye a parlament régi épülete lesz, amely Bejrút nyugati, muzulmán szektorában talál­ható, nem pedig a várost ket­tészelő „zöld vonalon” levő Manszur palota. 1976 óta itt ülésezett a libanoni parlament a polgárháborús viszonyok miatt. Hétfőn délelőtt az utób­bi épület közvetlen közelében három nagy kaliberű ágyúlöve­dék csapódott be ismeretlen irányból. Augusztus közepén a parla­ment már kísérletet tett tisz­te szerint az új államfő meg­választására, de a keresztény jobboldali milícia számos kép­viselőt megakadályozott abban, hogy részt vegyen a tanácsko­záson, így a szavazáshoz nem volt meg a szükséges létszám. Az érvényben levő felekezeti alkotmány szerint a parlament a széles hatalmi jogkörrel ren­delkező köztársasági elnököt a maroniták, azaz a legnépe­sebb, a lakosság mintegy húsz százalékát alkotó keresztény közösség tagjai közül választja meg. elnöke, a Jugoszláv Népfront országos választmánya elnök­ségének tagja vasárnap talál­kozott a maribori kommunista aktívával. Kucsan beszédében áttekin­tést adott a jelenlegi jugoszláv belpolitikai helyzetről, majd önkritikusan megállapította: a szlovén tagköztársaság gazda­sági válságának leküzdése szempontjából súlyos hiba volt, hogy nem kezdtek hozzá azonnal a Szlovén Kommunis­ta Szövetség ez év áprilisi konferenciáján hozott határoza­tok végrehajtásához. „Ezt a csatát csak a műszaki értelmi­ség anyagi érdekeltségének biztosításával tudjuk sikeresen megvívni” — mutatott rá. Hangoztatta, hogy a JKSZ rendkívüli kongresszusának összehívására vonatkozó kö­vetelésekért nem „lelkesedik”, mert ennek csak akkor lenne értelme, ha átgondolt, új po­litikai platformot tudna elfo­gadni. Ha azonban csak a po­litikai erők közötti leszámolás­ról van szó — tette hozzá —, akkor nincs szükség rendkívüli kongresszusra. A JKSZ-nek végre a konkrét akciók végre­hajtására kell összpontosítania erejét. Jozse Szmole megállapította: rövidlátók azok, akik az or­szágban albánellenes hangula­tot keltenek. Az albán nemze­tiséget nem szabad azonosítani az albán nacionalistákkal és irredentákkal — figyelmezte­tett. nyék óta a kórházépület lett az ellenzéki megmozdulások egyik központja. A hétfői sztrájk és tüntetés, amelyhez rendőrök és a há­rom fegyvernem képviselői is csatlakoztak, arra utal, hogjí a politikai pluralizmus ígéreté­vel az ellenzék csak részben érzi kielégítve követeléseit. tárgyalások előzték meg. Eze­ken finn részről Kalevi Sorsa külügyminiszter elnökölt, a Szovjetuniót pedig Vlagyimir Kamencev miniszterelnök-he­lyettes képviselte. A megálla­podást közösen jelentették be helsinki sajtóértekezletükön. A két ország megállapodott abban is, hogy a nyertanyag­árakat ezentúl nem rubelben számítják, hanem finn már­kában, kemény valutában, vagy az árfolyamingadozáso- kat is figyelembe vevő, „sta­bilizált” rubelben. A megál­lapodás végezetül rendelkezik arról is, hogy a finn vállala­tok ismét kaphatnak export- engedélyt szovjet ügyleteik­hez. (Az engedélyek kiadását az illetékes finn hivatal az év elején leállította a növekvő szovjet hiteltúllépés miatt.) Chilei évforduló Rálőttek a tömegre Az összes chilei politikai fo­goly szabadon bocsátását, az elnyomás beszüntetését köve­telte a szovjet latin-amerikai szolidaritási bizottság abban a nyilatkozatában, amelyet a chilei katonai puccs 15. év­fordulója kapcsán tettek köz­zé Moszkvában. A nyilatkozat felhívja a fi­gyelmet. hogy az elnökválasz­tási népszavazás előtt Augusto Pinochet diktátor látszólag en­gedményeket tesz, például en­gedélyezte az emigránsok ha­zatérését, de ezek az intézke­dések valójában nem jelentik a rendszer változását. A rendőrség erőszakos be­avatkozása következtében mintegy 50 személy sebesült meg a chilei fővárosban a vasárnapi tüntetéseken — je­lentette az AP chilei rendőrsé­gi forrásokra hivatkozva. Az amerikai hírügynökség híre szerint a rendőrök golyóval és söréttel lőttek a tüntetők közé, és több mint 200 sze­mélyt tartóztattak le. Olechowski novemberben utazik az NSZK-ba Nyilatkozik a lengyel szóvivő Szeptember helyett októ­berben vagy novemberben utazik csak az NSZK-ba Ta- deusz Olechowski lengyel kül­ügyminiszter, és a várakozás ellenére az idén már valószí­nűleg nem kerül sor Helmut Kohl kancellár lengyelországi útjára — ezt erősítette meg a lengyel külügyminisztérium szóvivője. Stefan Staniszewski hétfői nemzetközi sajtóértekezleten jelezte, hogy Hans-Dietrich Genscher januári látogatása után a vártnál lassabban ha­lad a munka a kétoldalú kap­csolatok fejlesztésével foglal­kozó három vegyes bizottság­ban, és emiatt késik Ole­chowski bonni útja, ebből kö­vetkezően a kancellár látoga­tása is. A tényekből és a szóvivő szavaiból arra lehet következ­tetni, hogy változatlanul ak­tuálisak a lengyel külügymi­niszter szavai, aki az NSZK külügyminiszterének januári varsói tárgyalásai után a két ország között meglevő számos nyitott' problémáról beszélt, Bonn és Varsó viszonyát „át­menetinek” minősítette a nor- malizáció felé vezető úton. Bonni sajtóértesülések sze­rint a kancellár lengyelorszá­gi útja csak moszkvai tárgya­lásai, majd Mihail Gorbacsov jövő tavasszal esedékes NSZK- beli útja után válik esedékes­sé. A kapcsolat újjáépítésének zökkenőit Varsó a megmere­vedett NSZK-álláspontban lát­ja, amely ismét kulcskérdéssé léptette elő a lengyelországi né­met nemzeti kisebbség nyelvi és kulturális szabadságának ügyét, ettől téve függővé az előrelépést minden más terü­leten, miközben a lengyel fél változatlanul vitatja e kisebb­ség létezését is, és a gazdasá­gi együttműködés, a normális hitelkapcsolatok helyreállítá­sára helyezi a hangsúlyt. A lengyel külügyi szóvivő országa kompromisszumkész­ségét hangoztatta, és remé­nyét fejezte ki, hogy Ole­chowski és Genscher az ENSZ ülésszaka alkalmával sorra ke­rülő New York-i találkozóján megállapodás születik a két külügyminiszter bonni talál­kozójának időpontjáról. „A gátlástalan embertelenség bizonyítéka" Két pokolgép egymás után „Az IRA-terroristák gátlás­talan embertelenségének leg­újabb bizonyítékaként” bélye­gezte meg Margaret Thatcher brit kormányfő azt a hétfőn reggel végrehajtott bomba- merényletet, amely Belfast vil­lanegyedében romba döntötte Észak-lrország legmagasabb rangú köztisztviselőjének há­zát. Sir Kenneth Bloomfield, az ulsteri köztisztviselői kar főnöke — feleségével és fiával együtt — kisebb sérülésekkel túlélte két pokolgép egymást követő robbanását. A merénylet elkövetését be­jelentő nyilatkozatában az IRA megfenyegette mindazo­kat a tartományi kormány- tisztviselőket, akik szerepet játszanak „a brit katonai stra­tégia kidolgozásában”. Az észak-ír főtisztviselő elle­ni bombamerénylet alig 24 órával előzte meg az angol— ír miniszteri vegyes bizottság Dublinban sorra kerülő rend­kívüli ülését. London azzal fejezte ki nemtetszését az „il­letéktelen beavatkozás” miatt, hogy két hétig váratta Dublint a vegyes bizottsági konzultá­cióra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents