Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-08 / 188. szám

„Sokat jelentenek a tech­nikai biztonsági berende­zések. Ezt tapasztaljuk a benzinkutaknál is, ahol, mióta páncélszekré­nyeket helyeztünk el, hoppon maradnak a betörők.” (3. OLDAL) Vendégekké] „Sokáig Egerek-ként a ■■ a a ' ram a szerepeltünk. Ez jo­rendexofcke v&afcsk pofa von, meg hu­moros, de kevesen értették. Főiskolai zsargonban az elsősöket, az újoncokat jelenti. Nyilvánvaló volt, ezzel a névvel szélesebb közönség elé nem léphettünk.” (5. OLDAL) XXXII. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM Ára: 1,130 forint 1988. AUGUSZTUS 8„ HÉTFŐ MEGYEI VILÁG PROlETflBJfil, EGYESÜLJ Import helyett Új gyártmány Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság támogatásá­val nagy vastagságú polipropi­lén lemezek gyártásához kezd a solymári központú Pest Me­gyei Műanyagipari Vállalat. A fejlesztés eredményeként újabb, korszerű műanyag-fel­dolgozási technológiát valósí­tanak meg hazánkban, s ezzel jelentős mértékű importot ta­karíthatnak meg, illetve bővít­hetik tőkés exportjukat. Nyomdászfiatalok között Grósz Károly Békéscsabán Szombaton Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisz­tertanács elnöke a II. országos nyomdász ifjúsági találkozó alkalmából Békéscsabára láto­gatott. A vendég elsőként a Kner Nyomdát kereste fel, ahol Háromszéki Pál vezér- igazgató tájékoztatta az éven­te mintegy kétmilliárd forint értéket előállító vállalat mun­Pspírhajók a Dunán Hirosimára emlékeztek Az Országos Béketanács kezdeményezésére szombaton — a Hirosima elleni atomtá­madás évfordulóján — ország­szerte megemlékezések, béke­mozgalmi akciók hívták fel a figyelmet az atomfegyverkezés veszélyeire, a tömegpusztító fegyverek felszámolásának fontosságára, az emberi jogok tiszteletben tartására. Az OBT ifjúsági békebi­zottsága Budapesten, a Vörös­marty téren rendezett meg­emlékezést, amelyen Tunyogi László, a bizottság elnöke mondott beszédet. A Margit-szigeti úttörősta­dionban egész napos progra-v mot szerveztek ez alkalomból. A záróműsort, a délutáni Ha­lász Judit-koncertet több ezer gyermek hallgatta Végig. A Deák téri evangélikus és a Böszörményi úti református templomban este ökumenikus imákkal emlékeztek a 43 év­vel ezelőtt történtekre. A Vö­rösmarty tér melletti Duna- parton a megjelentek égő gyertyákat vivő papírhajókat eresztettek a Duna vizére az atomhalált haltak emlékére, az atomfegyverek elleni tilta­kozásul. Hasonló megemlékezéseket tartottak vidéken is, a többi között Csongrádon, Pécsett, Kunszentmártonban, Székes- fehérváron, Miskolcon, Szek- szárdon, Kőszegen és Debre­cenben. • > N.mzet.özi tábor Eszperantistáknak Nemzetközi eszperantótábor kezdődött vasárnap Szombat­helyen, a megyei művelődési és ifjúsági központban. A Magyar Eszperantó Szövetség Vas me­gyei bizottsága most.a, nyolca­dik alkalommal szervezte meg a tíznapos tanfolyamot, me­lyen a hazaiakon kívül öt or­szágból — Ausztriából, Bulgá­riából, Csehszlovákiából, Ju­goszláviából és az NDK-ból — érkeztek hallgatók több mint hatvanan. Hét végi munka a földeken Aratási finálé megyénkben Befejezték vasárnap a búza aratását. Pest megyében az Ipoly menti gazdaságokban az utolsó tábláról is levágták a kenyérnekvalót. Jól halad­tak az üzemek a szalma leta- karításával is, helyet adva a tarlóhántó gépeknek. A gyorsjelentés szerint bő terméssel fizetett a búza Bács- Kiskun megyében, ahol 97 ezer hektárról átlagosan 5,2 tonna búzát takarítottak be. A legjobb eredményt ezúttal is a bácskai részen érték el, a nagybaracskai, jánoshalmi, rémi, dávoöi és a nemesnád­udvari termelőszövetkezetek­ben hektáronként hat tonna feletti a termés. Az aszály és a múlt heti viharkárok egyaránt . munkát adtak a gazdáknak a Duna— Tisza közi megyében. A csa­padékhiány egyes helyekén már nagy károkat okozott a kapásnövényekben. Az áru­növénynek szánt, száradásnak indult kukoricát, kényszerből szombat-vasárnap is si lózták a homokhátsági gazdaságok; ezt tette néhány bácskai nagyüzem, így például a Bácsalmási Állami Gazdaság is. A viharok miatt silózni kellett a megye több térségé­ben a csaknem teljesen ledőlt kukoricát. A gazdaságok hely­zetét súlyosbítja, hogy a laza szerkezetű homoktalajokon — ahol öntözésre sem volt lehe­tőség —, teljesen kisültek a rétek, néhány táblában pedig a gyökereit különösen mélyre eresztő lucerna is kiszáradt. Csongrád megyét elkerülték az elmúlt napok esői, így még mindig szomjasak a földek, továbbra is esőt vár a határ. Ezért a mezőgazdasági nagy­üzemekben több mint 209 ön­tözőgéppel szórták a növé­nyekre a vizet, két nap alatt mintegy 15 ezer hektár kapott 15-25 milliméter mesterséges esőt. A gazdaságok elsősorban a vetőmagnak termelt kukori­cát, Szeged környékén pedig a fűszerpaprikát öntözték. Szombaton és vasárnap is teljes műszakot tartottak a makói hagymatermelők. Sok száz parcellán családi vállal­kozásban szedték, osztályozták és csomagolták az így export­ra előkészített vöröshagymát. Szeged környékén megkezdő­dött a szabadföldön termett paradicsom szedése. A szerző­déses termelőktől a nagyüze­mek járművei „menetrend­szerűen” hordták a termést a paradicsomfeldolgozó üzemek­be. kájáról, s a tízmillió dollár értékű világbanki beruházás helyzetéről. Ezt követően az MSZMP főtitkára üzemlátoga­táson ismerkedett a Kner Nyomda új csomagolástechni­kai és könyvnyomtató gépso­raival, s elbeszélgetett a gé­peket irányító nyomdászok­kal. A nyomdabeli látogatást fó­rum követte a békéscsabai ta­nítóképzőben az ország 35 nyomdájából az ifjúsági talál­kozón részt vevő félezer fia­tallal. Itt Szabó Imre, ,a Kner Nyomda KISZ-bizottságának titkára köszöntötte a vendé­get, majd Grósz Károly be­szédet mondott a fórum hall­gatósága előtt. A világpoliti­kai és gazdasági helyzetről, a szocialista országokban törté­nő változásokról, é£ a hazai gazdasági és politikai meg­újulás halaszthatatlan felada­tairól szólt a nyomdászfiata­loknak a főtitkár-miniszter­elnök. A fórum résztvevői egyebek közt az átképzés és a családalapítás nehézségeiről, valamint a vidéki nyomdák nem könnyű helyzetéről mond­ták el véleményüket. A fiata­lok szót ejtettek arról, ami a szombaton megtartott alágaza- ti ifjúsági parlamenten is fog­lalkoztatta őket. Zöldség-gyümölcs Jó a választék Augusztus elején folyamato­san érkeznek a zöldség- és gyümölcsszállítmányok a nagy- és a kistermelőktől; a fővárosi piacokon élénk a forgalom, és a vásárlók elégedettek lehet­nek az áru minőségével. Az időjárás miatt néhány termék szezonja alaposan lerövidült, míg másoké előbbre jött. Az Agro-Skála fővárosi bolt­jaiban az első félévben 45 szá­zalékkal több árut értékesí­tettek, mint az elmúlt év azo­nos időszakában, miközben áraik öt százalékkal voltak na­gyobbak. A termékek minősé­ge viszont egyértelműen tovább javult, az Agro-Skála szakem­berei részben ezzel magyaráz­zák a növekvő forgalmat. To­vábbá azzal, hogy legnagyobb kereskedelmi egységükben, a Tolbuhin téri vásárcsarnokban új ösztönző rendszerrel tevé­kenykednek kereskedőik, akik közvetlenebb kapcsolatot ala­kítottak ki a termelőkkel és lényegében a nagy- és a kiske­reskedelmi tevékenység hasz­nából egyaránt részesülnek. Tébb volt, mint jubileumi megemlékezés Szent Jobb-ünnepség Vácott A székesegyház főbejárata előtt helyezték el a fogadási ünnepség idejére történelmi ereklyénket Aligha lehetett volna méltóbb, ünnepibb módon fo­gadni a Szent Jobbot — s tisztelegni előtte —, mint ahogy ezt a hét végén tették Vácott. István király ha­lálának 950., az 1938. évi budapesti eucharisztikus kongresszusnak pedig 50. évfordulója alkalmából ugyanis 'a római katolikus egyház több megemlékezést tart a honalapítóról. Duna-parti nagyvárosunkban is erre került sor. Székesegyháza szombaton és vasárnap egész éjjel nyitva állt. Nemcsak a vallási szertartások, a népdal- és kamarakórusok szereplése, az orgonamu­zsika, hanem a látogatók százai is folyamatosan követ­ték egymást. S még az éjszakai órákban is megtekint­hették a nemzeti ereklyét, a téren álló Löwy Sándor Ipari Szakközépiskolában elhelyezett Szent István-em- lékkiállítással együtt. A Szent Jobbot vasárnap a déli órákban búcsúztat­ták s szállították el Vácról, Kilencszázötven esztendővel ezelőtt elhunyt államalapító királyunkat az egyház 1083- ban avatta szentté. A magyar­ság történelmének legdöntőbb fordulója az ő uralkodása alatt ment végbe. S mert a népek, nemzetek történelme csak papíron lehet gazdasági­társadalmi efők ' személytelen változása és küzdelme, de nem a valóságban: a magyar történelem e döntő századá­ban ott található ez a kiemel­kedő személyiség, aki a tör­ténelmi változások tevékeny részese, sőt irányítója: Szent István király — fogalmazta meg dr. Török József Szent István tisztelete című — az A Magyar Nagydíj győztesei Forma—1 POP ’81 Magyar Nagydíj győztese: Ayrton Senna, 2. Alain Prost és 3. Thierry Boutscn. (Részletes tudósításunk a 6. oldalon.) évfordulóra megjelent — könyvében. Az általa alapított fehérvári bazilikában temették el. Ám papjai az 1061-es pogányláza- dás alatt a kőkoporsóból ki­emelték, és súlyos kőlap fedte sírba rejtették. Valószínűsít­hető, hogy jobbját akkor vá­lasztották. el a testétől. , Az eredetileg hozzá tartozó kar­rész ma a bécsi Sient István-, dómban található. Történel­münk viharos századaiban menekítették innen egy Be­rettyó menti családi mo­nostorba, a dalmát tenger­partra, Raguzába (Dubrovnik), majd Mária■ Terézia' 1771-ben, Becsben vette át a Szent Job­bot. Ekkor, július 15-én indí­tották útnak hazánk felé, es­tére már Győrbe érkezett, másnap Pannonhalmára, há­rom nap múlva a budai vár Szent Zsigmond-templomába. A második világháború alatt; Nyugatra került, 1945-ben a Váci utcai Szent Mihály- templomba, s 1950-ben pedig a budapesti Szent István-ba­zilikába. Szombaton délelőtt 11 óra­kor érkezett Vácra országjá­rása során a Szent Jobb. Órá­val az esemény előtt már ez­rek várakoztak — békésen beszélgetve — a Konstantin téri székesegyház előtt. Sze­rettem volna tudni, ki miért vállalkozott a hosSzabb-rövi- debb utazásra, s mit jelent az érdeklődők számára ez az ese­mény. A Cserhátszentivánról, Al­só- és Felsőtoldról érkezettek közül Cserháti Gyuláné így fogalmazott: „A Szent Jobb történetet az iskolában tanul­tuk, igaz már ötven évvel ez­előtt ...” Az ötödikes Szabó Tamás és a nyolcadikos Nos- kó ßändor viszont kíváncsi­ságból szegődött az idősebbek mellé. A tőlük távolabb álldogáló, népviseletbe öltözött lányok szödiek — szám szerint har- minchatan — s az ottani ál­talános iskola táncosai. Ru­háikat a nagymamák hímez­ték. Cserepkai Csilla és Mé­száros Mónika már kijárták az iskolát, de a többiekkel jöt­tek. kíváncsiságból. A tanács- talankodókat eligazító, Eger­ben tanuló kispap néhány má­sodpercnyi gondolkodás után válaszolt: „Azon túlmenően, hogy vallásos vagyok, magyar­nak is érzem magam, ami — hangsúlyozom — nem nacio­nalizmus, hanem egészséges nemzeti öntudat. A Szent Jobb a nemzeti múltat élesz­ti fel bennem.” A romhányiak szintén hím­zett, hagyományt követő ru­hákban érkeztek, mindany- nyian a Videnta-Gránit otta­ni telepének dolgozói. Tizen­nyolc tagú kórusuk az est fo­lyamán énekelt. Hajzsel Fe- rencné szólt nevükben: „Akik ide jöttünk, tiszteljük Szent Istvánt — nemcsak hitünkből. Ez mégiscsak az, ő keze.” Isászegröl százan jöttek,: „Azért népviseletben, mert vallásosak, de magyarok is vagyunk” — mondta Hernyes Istvánná. Mellettük voltak, á csömöri asszonyok. Közülük Szigeti Antalné sokszor látta már a budapesti Bazilikában a történelmi ereklyét: „Na­gyon jó érzés, tiszteletet éb­reszt, meghat... ő alapította meg a kereszténységet és ha­zánkat .. Vége szakadt a beszélgetés­nek, mert pontban 10 óra 50 perckor együtt zengett fel a székesegyháznak és a város összes templomának harangja. Lassan gördült a főbejárat été a páncélautó, amelynek láttán halk moraj hallatszott a tö­megből. Kiemelték az eszter­gomi bazilika építőjének, Flip­pert Józsefnek tervei szerint készült, gótikus kápolnát után­zó ereklyetartót, amelyet Sza­bó Géza, a budapesti Bazilika plébánosa mutatott fel, s adott át Marosi Izidornak, a váci egyházmegye püspökének. A megyéspüspök beszédet intézett az egybegyűltekhez. Szólott arról, hányszor népte- lenedett el ez az egyházme­gye, de a megmaradottak és az idetolepített nemzetiségek új és virágzó eletet teremtettek. „Szent királyunk. Jobbod moz­dulatlan, itt van, itt lesz 24 óráig... — mondotta. — És amikor már nem lesz itt, Szent István király velünk marad, és csak legyen bennünk összetar­tás, szent erő és áhítat.” Ezt követően Romhányi And­rás, a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottságának titkára emlékezett meg a kegyes ke­resztény alapítóról, a kemény- (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents