Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-27 / 205. szám

1988. AtfOüSZTUS 27., SZOMBAT----------%

?£ír$an

A GYÜLEKEZÉSI TÖRVÉNYTERVEZETRŐL

sülését . a legfelsőbb szerve minősített többséggel' ikimondja:

c) az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.

,; . , ,, 26. §

fi) A társádaítni szervezet megszűnésé esetén vűgyonáróí a szervezet és működési szabályzat; előírása', .szerint, vagy a legfelsőbb szervéiiek döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel, kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata.

(2) .Ha a vagyon hovafordításáról nem történik rendelkezés, és a. társadalmi szervezet feloszlatással' szűnt meg vagy megszűnését állapították meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami -tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon fejhasználásának módját nyilvánosságra kell ' hozni.

Vegyes és záró rendelkezések

.- "V:.;'; *27. §,

E törvény aíkálmazásában az állam biztonságának. a közbiztonságnak, valamint a közrendnek a sérelmét jelenti a társadalmi szervezet olyan tevékenysége, amely

1. a i Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjével való’ szembenállásra,

2. a ^Magyar, Népköztársaság függetlensége, területi épsége, szövetségi rendszerhez való tartozása ellen,;

3. nemzeti, nemzetiségi, faji vágj’ felekezeti csoport hátrányos megkülönböztetésére irányul.

4. háborús uszításnak minősül, vagy

5. bűncselekmény elkövetésére hív fel.

28. §

. Ahol jogszabály társadalmi szervezetről

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a gyülekezési jog mint alapvető szabadságjog zavartalan gyakorlását biztosítsa, az alkotmány 54. §-ának (3) bekezdésében es 64. íjában foglaltak alapjan — összhangban a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának rendelkezésével — a következő törvényt alkotja:

' 's £ >.'■ *. - , "• ‘ aé ptossoiejßri 'Irt FEJEZET ■nstöiss* .»►■

r-tl»■ fi -ii ■' ■ ;

Általános rendelkezések

X. 1. §

:‘fij A Magyar Népköztársaság elismeri és .biztosítja a gyülekezés szabadságát.

.(§) A gyülekezési jog gyakorlása nem sértheti az állami biztonságát, a közbiztonságot, a korilendet, a közerkölcsöt, illetőleg nem járhat a közegészségnek, valamint mások jogainak' és" szabadsagának sérelmével.

,lSf .’>!'!■ 2., §

(!’>' A gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, gyűlések, felvonulások (a továbbiakban együtt: rendezvény) szer- v'efebetök, illetőleg tarthatók, amelyekben a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják és 'közös álláspontot alakíthatnak ki.'

(2)- A rendezvény résztvevői jogosultak a közösén kialakított álláspontjukat az illetékes állami szervhez, gazdálkodó szervezethez, társadalmi szervezethez vagy egyesülethez eljuttatni, amely a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról 'és panaszokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően köteles eljárni.

3. §

A rendezvény rendjenek biztosításáról a szervezők gondoskodnak. A rendezvény rendjének biztosításában — szükség esetén — a rendőrség és egyéb illetékes állami szervek közreműködnek,

§

Ä 'törvény hatálya nem terjed ki

a) az állami szervek, gazdálkodó szervezetek, társadalmi szervezetek és egyesületek rendeltetésszerű működésével kapcsolatos repdezvényekre;

b) . az országgyűlési képviselők és a tanácstagok - választásával összefüggő gyűlésekre, valamint a képviselői és a tanácstagi beszámoló gyűlésekre;

c) az államilag bevett és elismert vallási felekezetek épületeiben szervezett vallási szertartásokra,. rendezvényekre és a körmenetekre;

d) a kulturális rendezvényekre és a sport- eseményekre;

e) a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre, .

II. FEJEZET

Ä rendezvény szervezése

5. §

Nem lehet a rendezvény szervezője az a személy, akit á bíróság - eltiltott a közügyektől.

6. §

A VÁLTOZAT

(1) A közterületen vagy középületben tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (a továbbiakban: rendőrség), legalább

rendelkezik, azon tömegszervezetet és tömeg- mozgalmat kell érteni.

29. §

A szakszervezetekre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg, amely e törvény rendelkezéseitől eltérhet.

30. §

Felhatalmazást kap a Minisztertanács, hogy. a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységével kapcsolatos rendelkezésekét meghatározza.

31. §

ti) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 212. §rának helyébe az aláb-. bi rendelkezés lép:

.,212. § Aki olyan társadalmi szervezet vagy egyéb szervezet szervezésében vagy vezetéseben vesz részt, amelynek célja vagy tevékenysége sérti az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt, a közegészséget, vagy mások jogait és szabadságát, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadság- vesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”

(2) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény a következő 228, A §-sal egészül ki:

„Az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése

228/A. § Az a hivatalos személy, aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában jogtalanul akadályoz, bűntettet követ el és- három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

(3) A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 103. §-a a hatályát veszti.

32. §

Ez a törvény .... lép hatályba.

öt nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettseg a rendezvény szervezőjét terheli.

B VÁLTOZAT

(1) A közterületen vagy középületben tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerint illetékes városi, nagyközségi, községi tanács — Budapesten a Fővárosi Tanács — végrehajtó bizottsága titkárának (a továbbiakban: végrehajtó bizottság titkárán nak) öt nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettség a rendezvény szervezőjét terheli.

(2) Ha a rendezvény több tanács (rendőrség) illetékességi területét is érinti, a bejelentés bármelyik érintett tanács végrehajtó- bizottságának a titkáránál (rendőrségnél) megtehető.

7. §

(1) Nem kell előzetesén bejelenteni azoknak a rendezvényeknek a szervezését, amelyeken a résztvevők létszáma — előreláthatóan — a 200 főt nem haladja meg.

(2) Nem mentesül az előzetes bejelentés kötelezettsége alól az a rendezvény, amelynél a részvételre való felhívás tömegkommunikációs eszközök útján, plakáton vagy röplapon történik,

8. §

A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a tervezett rendezvény időpontját, helyszínét, illetőleg' útvonalát;

b) a rendezvény célját, illetőleg napirendjét;

c) a rendezvényen részt vevők Várható létszámát;

d) a rendezvényt szervező szerv vagy személyek es a szervezők képviseletere jogosult személyek nevét es címét.

A rendezvény megtartása

9. S

(1) Az előzetes bejelentéshez kötött rendezvény megtartását a végrehajtó bizottság titkára (rendőrség) a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezésétől számított öt napon belül megtilthatja, ha az az állam biztonságát, a közbiztonsagot, a közrendet, a közerkölcsöt sértheti, illetőleg a közegészségnek, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével járhat, továbbá, ha a bejelentés a 8. §-ban meghatározottakat nem tartalmazza.

(2) A 6. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a rendezvény megtartását csak az a tanácsi szerv (rendőrség) tilthatja meg, amelyhez a bejelentés érkezett.

(3) A rendezvény megtartását megtiltó határozatot haladéktalanul közölni kell a szervezőkkel.

10. §

(1) A rendezvény megtartását megtiltó határozat ellen fellebbezésnek helye nincs; a határozat a közléstől számított három napon belül bíróság előtt megtámadható.. A kereset- levélhez csatolni kell az államigazgatási szerv határozatát.

(2) Ha a bíróság az államigazgatási szerv határozatát a rendezvény bejelentésben megjelölt időpontját követően helyezi hatályon kívül, a rendezvény megtartásának tervezett új időpontjáról a bejelentést elbíráló hatóságot 24 órával a rendezvény megtartását megelőzően tájékoztatni kell.

11. §

A hatóság a rendezvény megtartásának feltételeként — a rendezvény résztvevőinek várható létszámához igazodóan — meghatározhatja a rendezők számát.

12. §

(1) A szervező jogosult eltávolítani a rendezvényről azt, akinek magatartása a rendezvény törvényes lebonyolítását veszélyezteti.

(2) Ha a rendezvény résztvevőinek magatartása miatt annak törvényes lebonyolítása nem biztosítható, a szervező köteles a rendezvényt feloszlatni.

(3) A rendezvényen résztvevők nem jelenhetnek meg fegyveresen, valamint felfegyverkezve. E rendelkezés nem vonatkozik azokra, akik hivatalból jogosultak fegyverviselésre és szolgálati okból vesznek részt a rendezvényen.

13. §

(1) A rendezvény résztvevőinek magatartásával okozott kárért a károsulttal szemben a rendezvény szervezője felelős, kivéve, ha úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(2) Ez a szabály nem érinti a szervezőnek azt a jogát, hogy a károkozótól a kár megtérítését követelhesse.

14. §

(1) Ha az előzetes bejelentéshez kötött rendezvényt bejelentés vagy pedig a tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül tartanak, a rendőrség a rendezvényt feloszlathatja.

(2) Ha a gyülekezési jog gyakorlása az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt sérti, illetőleg a közegészségnek, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével jár, a rendőrségnek a rendezvényt fel kell oszlatnia.

(3) A rendezvény feloszlatását figyelmeztetésnek kell megelőznie.

(4) A rendezvény feloszlatásának jogszerűsége a feloszlatástól számított tizenöt napon belül a bíróság előtt megtámadható.

15. §

A helyi tanács a helyi körülményekre figyelemmel közegészségügyi, közlekedésbiztonsági, tűzrendészet! és honvédelmi érdekből kivételesen — rendeletben — korlátozhatja egyes közterületek és középületek gyülekezési jog gyakorlása céljából történő igénybevételét.

III. FEJEZET

Vegyes és záró rendelkezések

Értelmező rendelkezések

16. §

E törvény alkalmazásában

a) az állam biztonságának, közbiztonságának, valamint a közrendnek a sérelmén olyan tevékenységet kell érteni, amely

1. a Magyár Népköztársaság alkotmányos rendjével való szembenállásra;

2. a Magyar Népköztársaság függetlensége, területi épsége, szövetségi rendszerhez való tartozása ellen,

3. nemzeti, nemzetiségi, faji vagy felekezeti csoport hátrányos megkülönböztetésére

irányul;

. 4, háborús uszításnak minősül, vagy 5. bűncselekmény elkövetésére hív fel.

b) közterület: a mindenki számára igénybevehető, magántulajdonban nem levő terület, útvonal, út, utca, tér;

c) középület: a mindenki számára nyitva álló, illetőleg a díjfizetés vagy más időszaki belépési engedély alapján bárki által igénybevehető épület.

Záró rendelkezések

17. §

(1) Ez a törvény 198.......... 1-jén lép hatályba.

(2) A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény a 103. § után a következő címmel és 103/A. §-sal egészül ki.

Gyülekezési joggal visszaélés

103. § (1) Aki bejelentési kötelezettséghez kötött összejövetelt, gyűlést vagy felvonulást bejelentés vagy a tervezett új időpontról való; előzetes tájékoztatás nélkül vagy a hatóság tiltó határozata ellenére szervez, vagy a megtartását irányítja, illetőleg a hatóság által meghatározott feltételnek nem tesz eleget, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

'r ..< -.rí • "ía 1 ' -syás

É

rdektagoltság és nyilvánosság

Társadalmi kényszer diktálja

Vélhetően sokféle s nem egybecsengő vélemények csapnak majd össze a két törvénytervezet társadalmi vitájában, hiszen olyan témáról, jogi szabályozásról van szó. amely serkentheti, átformálhatja a politikai közéletet. Valóban így van, így lesz-e? Erről beszélgettünk dr. Kukorelli István államjogásszal. aki részt vett a gyülekezési és egyesülési jogokról szóló tervezetek előkészítésében.

— Milyen szempontok vezették a törvényelőkészítőket és ki adta azokat?

— A két szabadságjog gyakorlásának szabályozását a társadalmi kényszer diktálja. A változásra szükség van, s ezt vagy felismeri a hatalom, vágj' nem, más alternatíva ugye nem létezik. Az MSZMP KB júliusi ülése úgy adta meg a választ, hogy egyértelműen állást foglalt az állampolgárok és az államhatalom viszonyának átalakítása mellett. A mostani társadalmi mozgások lényege a monopolhelyzetek lebontása, az érdek- tagoltság valós megjelenítése. Az újraszervezedő civil társadalomnak ad alkotmányos keretet a gyülekezési és az egyesülési jog szabályozása. Éppen ezért különleges a jelentősége. Az előkészítés igen széles körű volt, gyakorlati, elméleti szakemberek, tudósok is részt vettek benne. Lényeges különbség a korábbiakhoz képest az, hogy most a vita előzi meg a döntést és nem megfordítva, a végső szó pedig természetesen a parlamenté.

— Lehetséges-e az, hogy

amit a hatalom egyik kezével ad, azt esetleg a másikkal visszaveszi? A különböző egyesületek, társadalmi szervezetek megalakítását, működését

ugyanis bizonyos feltételekhez kötik. Tartalmaz-e a törvény majd garanciákat arra, hogy ezek megléte vagy nem léte ne szubjektív megítélés tárgya legyen?

— A törvénytervezetek alkotói arra törekedtek, hogy legyenek erre garanciák, hogy kiszűrjék a bizonytalanságokat, a joghézagokat. Ugyanakkor én sem vagyok híve

annak, hogy a különféle szervezetek törvényességi felügyelet nélkül alakulhassanak, működhessenek. A döntés jogát azonban egy független szervezet kezébe kell adni. Ez lehet a bíróság, társadalmi tömegszervezetek esetében például a Parlament, de el tudnám képzelni egy alkotmány- bíróság felállítását is.

— Mindenféle egyesület, társadalmi tömegszervezet alakítható, de politikai párt létrehozására nem terjed ki a tervezett törvények hatálya. Igen ám. de egy tagsága érdekeit védő, élénkén politizáló szervezet szinte már pártszerűen is működhet...

— Valóban nehéz megvonni a határt, hogy egy szervezet mikortól kezd pártszerűen működni. Annyi bizonyos, hogy az MSZMP-hez' hasonló szervezet, politikai párt nem jön létre.

— De az elképzelhető, hogy az úgynevezett másképpen gondolkodók egy, vagy több szervezetbe tömörülnek, s azoknak égisze alatt hallatják a hangjukat?

— A törvénytervezet szerint politikai jellegű szervezetek is alakulhatnak, arneny- nyiben megfelelnek a meghatározott feltételeknek, az alkotmány és a Magyarország által is elfogadott nemzetközi egyezségokmányok előírásainak. Ezzel tulajdonképpen megszűnik a másképpen gondolkodás eddig használatos politikai fogaim: Sok dologról most is eltérő véleménnyel vannak például a bélyeggyűjtők, egy kulturális vagy sportegyesület tagjai. Az újonnan létrejövő szervezetekben pedig még markánsabban jelenik majd meg a különböző érdekcsoportok álláspontja. Ez a jó, ezért születtek meg a tor- vénytervezetek. Egyébként az MSZMP Politikai Bizottsága is kinyilvánította éppen ezen a héten, hogy a jövőben nagyobb tolerancia szükséges az alternatív gondolkodókkal szemben.

— Biztosan felmerül majd a vitában: változik-e az MSZMP státusa?

— A párt státusát az egyesülésről szóló törvénytervezet érintetlenül hagyja. Ez személyes véleményem szerint azt jelenti, hogy az MSZMP tulajdonképpen törvényen felül áll, továbbra is közhatalmi funkciót gyakorol, s nem a társadalmi szféra részeként kíván létezni. Ez nem egyezik azzal, hogy többször kinyilvánított szándéka, szerint igazi politikai pártként akar működni. Ügy gondolom, hogy ezt az ellentniondásos helyzetet tisztázni kellene.

— Az államjogász szerint milyen lesz a közélet n törvények elfogadását követő néhány esztendő múltán?

— Bizonyos vagyok benne, hogy növekszik majd a tör. vényhozás szerepe. Ennek már most is tanúi vagyunk, hiszen 1949 óta tavaly először alkotott a Parlament tíznél több törvényt. A társadalmi mozgások hatására, a nem is távoli jövőben, akár havonta is összeülhet az Or. szággyűlés. Az egyesülési es gyülekezési, valamint a társasági törvény után az új alkotmány kidolgozása is napirendre kerül. A törvények uralma felé haladunk, egy autonómiára épülő társadalom nem bír el más megoldást. A jelenleginél nagyobb nyilvánosság, érdek- és politikai tagoltság jellemzi majd a közéletet, s ez jobb döntéseket szül majd. Ha a reformfolyamat nem torpan meg, akkor szerintem ennek hatásai akár már a következő választásokon is érezhetőek lesznek.

K. U

1988. évi..„törvény a gyülekezési jogról