Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-22 / 200. szám
Példás összefogás Az év legboldogabb hete Egész évben, talán az ajándékozó ünnepeknél is jobban várják a nyarat azok a halmozottan fogyatékos gyerekek, akik évről évre részt vehetnek a számukra rendezett táborozáson, Törökmezőn. Idén nyolcadik alkalommal szervezte meg számukra ezt az üdülési lehetőséget a váci Vöröskereszt két munkatársa, Remzső Zoltánné és Schröck Istvánné. A helyszín kezdettől változatlan, vagyis a törökmezei turistaház és az azt körülvevő csodálatos erdei környezet. Egész más ott ilyenkor, ha éppen nem veri fel az erdő csendjét az itt otthonos békenapok ezernyi hangszórója és a tömeg háttérzaja. A tolókocsis vendégek az alkalmi kirándulókat leszámítva egy hétig maguk közt lehettek. Az alaphangot pedig a fék suhogása és hajnali madárdal adta. Egy hét boldogság, amit elsősorban a változás jelent. Az a tény, hogy kiszabadulhatnak a falak közül, ahol, ha mégoly szeretettel ápolja is őket a családjuk, az év nagy részében mégis csak be vannak zárva. Itt pedig közösségre, sót barátokra találnak. A megye több településéről 48 gyerek érkezett, A táborvezető most is, mint már annyiszor, dr. Kampós Katalin volt, segítői pedig egészségügyi dolgozók és gyógypedagógusok. A szervezők úgy gondolták, ha végre sikerült kiszabadítaniuk ezeket a gyerekeket, akkor lássanak világot is! Erdőjárásról fizikai okok miatt sajnos szó se lehet, ezért mást találtak ki. A kézműves foglalatosságok, agyagozás, játékkészítés mellől időnként fölkerekedtek és utaztak. Például a budapesti Állatkertbe. Ehhez autóbuszra volt szükségük, amit a Forte-tói és a DCM-től ingyenesen kaptak. A fővárosból a BKV jóvoltából, szintén térítésmentesen sétahajóval hozták vissza őket, s a fedélzeten ebéddel vendégelték meg. A táborba visszaérve a következő napokon több vendéget is fogadtak. így Vitai Ildikót, aki gyönyörűen énekelt nekik. Aztán a Kristály együt tes tagjait, akik korábbról szinte már személyesen, név szerint ismerték őket. Az együttesnek, mint mindig, ezúttal is osztatlan sikere volt. Akárcsak Muszti Beának és Dohai Andrásnak. Ök irodalmi-zenés összeállítást mutattak be. Egyik nap bábosok is érkeztek, A kétszemélyes Siklósi bábszínház sikerét annak köszönhette, hogy bevonták a gyerekeket is a játékba, így mozgatták meg fantáziájukat, A táborozás vége felé egy nap a jelmezkészítésé volt, maid jelmezversenyen döntötték el, kié a legjobb. A táborban nem esett szó a háttérről, azokról az intézményekről, vállalatokról, amelyek anyagi segítségükkel megteremtették a táborozás lehetőségét. Megérdemlik, hogy megemlítsük a neveiket: a Nagymarosi Vas- és Műszeripari Ktsz, a Vácott és környékén levő úttörőcsapatok, a Dunamenti Regionális Vízmű, a Váci Kommunális és Költségvetési Üzem, a Magasépítő közös vállalat, a let- kési tsz, a váci Autójavító Kisvállalat, a Dunakanyar Szolgáltató és Vegyesipari Kisszövetkezet, a Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat, a Cement és Mészművek, az Egyesült Izzó váci gyárának KISZ-szervezete, a pe- rőcsényi tsz, a Zebegényi Ásványbányák, a Forte, a Tejipari Vállalat, a Magyar Hajó és Darugyár váci gyáregysége, a DCM, a váchartyányi Volán és egy magánember, Juhász Imre, aki már évek óta eljuttatja adományait örbottyán- ból. A gyerekek és a szülők hálásak nekik! D. Z. VÁCI bux-lt . •- ------ ----——---------------■ ■ — ---------------------------------A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM 1988. AUGUSZTUS 22., HÉTFŐ Létszámhiány a vasútnál Vácon is Nem volt teher a teherszállítás Miközben a váci vasútállomás főnöki szobájában beszélgető társamra várok, két tehervonat is elszáguldott az ablak előtt. Gondoltam, igen nagy lehet a teherforgalom ilyenkor nyáron. — Nem annyira a teher-, inkább a személyforgalom nagy — mondta Kőhegyi István a forgalmi állomásíőnök helyettese. — Rengeteg hazai és külföldi turista fordul meg ilyenkor Vácott, s elmondhatjuk, százszázalékos a személy- vonatok kihasználtsága. A teherforgalmunk inkább az őszi szezon elején nő jelentősen, mikor a gabona és egyéb mezőgazdasági termékek szállítását kell megoldani. — Gondolom, máris elkezdték a felkészülést erre az időszakra. — Természetesen. Az őszi csúcs minden évben kiemelt feladatunk, és elmondhatom, az előző esztendőkben mindig sikerrel oldottuk meg a különböző nehézségek ellenére. — Milyen volt az első félév? — Rendben ment minden. Nem szeretném számokkal Régészeti kincseink Tervszerű a feltárás Városunk történelme messzi korokba vezet vissza, s hogy milyen távolságokra, azt megtudhattuk a Széchenyi utcában végzett ásatások nyomán felszínre került tárgyakból, melyeket a muzeológusok tavaly a görög templomban mutattak be. Tudjuk azt is, hogy Pest megye területén egyedül nálunk áll vár, melynek nyomait a régészek csak igen Felújított kálvária Megmozdult az egész falu 1974-ben kezdődött az a régészeti kutatás Kosdon, amely az egyszerű barokk templomnak hitt plébániatemplomot hazánk egyik jeles középkori műemlékévé avatta. Az évek során a templom rekonstrukciója, helyreállítása megtörtént, turisták százai csodálhatják meg a IV. Béla korabeli építményt. A templomot övező kertben, az egykori temetőben áll az 1796-ban készített kálvária. Az idő vasfoga megtette hatását, a kőszobrok pusztulni kezdtek. A falu plébánosa, Nagy László Tamás segítséget kért a helybeli mesteremberektől. Ök jöttek is szívesen, és a nyár elején a kálvária ismét régi fényében fogadta a híveket. Az újjávarázsolt műemlékről, a munkákról kérdeztük a fiatal plébánost. — A kálváriával együtt a lourdes-i barlangot is felújítottuk — mondta Nagy László Tamás. — A Műemléki Felügyelőség igen komoly összeget kért a tatarozásért. Ezért úgy döntöttünk, hogy önerőből végezzük el a szükséges munkákat. Nem kellett noszogatni senkit, a lakosság szívügyének tekintette a műemlék rendbehozatalát. A falu kőfaragói szívesen segítettek, a kálvária hiányzó részeit Horcht/ János faragta ki. A részeket rézcsapokkal, speciális ragasztóval illesztettük össze, s a szoborcsoportot betonalapra helyeztük. — Említette a lourdes-i barlangot is. Itt milyen munkákat végeztek? — A lourdes-i barlangot a háború átvészelése után építette Kösd lakossága. Az elmúlt negyven év alatt nagyon elromosodott a kis emlékmű. A felújítás érdekében szintén sokan mozdultak meg, elsősorban a kőfaragók tettek sokat az eredeti állapot visz- szaállításáért. — Kik fedezték a munka költségeit? — Csak a szükséges alapanyagokat kellett megvennünk. ezt a hívek adományaival pótoltuk. A helyreállítás társadalmi munka eredménye. A felújításokban, templomunk szépítésében jelentős része van elődömnek, dr. Visnyei Lajosnak is. aki elkezdte a munkát. Még nem vagyunk egészen készen, bár a templom előtt álló hősök emlékművét a reformátusokkal karöltve rendbe tettük. A Műemléki Felügyelőség tervei alapján új fakerítést építettünk a kert köré. Következő ütemben az ülőpadokat helyezzük el a parkban. Hálásak vagyunk a község lakosságának az elvégzett áldozatkész munkájukért. Persze büszkék is a kosdiak gyönyörű templomukra. Nagy László Tamásról az a hír járja a faluban, hogy tevékeny részese az építkezésnek, ezermesterként csinosítja a plébániatemplomot és kornyékét. A kosdi plébános egyébként szobrászkodik, fest, A közelmúltban láthatták önálló amatőr kiállítását a váci művészetbarátok is. Széles Tamás Anyakönyvi hírek lassú ütemben tárhatták fel. Az évi 30—40 ezer forintból nem tellett többre, mint néhány lelőhelyet föltárni, dokumentálni az ott látottakat, majd visszatemetni. A városi tanács és a Közép-Dunai Intéző Bizottság összefogásával a munka tervszerűvé válhat. Tíz-tízmillió forintot adtak össze erre a célra. Első lépésként megbízták az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség Ybl-díjas építészét, Harsanyi Wladár Ágnest, egy feltárási terv elkészítésére. A 20 millió forintból már eddig is fölhasználtak, távaly 250 ezer forintot, idén pedig 500 ezret. Hogy mire? Erről számolnak be augusztus 24-én egy városi körséta keretében a szakemberek. A részletekről később számolunk be. D. Z. untatni, csak annyit mondanék, hogy 7 ezer tonnával túlteljesítettük a szállítási tervet. — Többfelé az országban megszaporodtak a vagonfeltörések, itt is előfordul ilyesmi? — Igen, ez sajnos állandó gondunk, úgy látszik, kezd hasonlítani az alkoholizmus, vagy a prostitúció helyzetére: soha nem szűnik meg. Az első félévben 49 esetben fordult elő, melyből 61.200 forint anyagi kár lett. — Ez jelentős ... — Igen, de meg kell mondanom. vannak helyek az országban, ahol még ennél is súlyosabb a helyzet. — Köztudottan létszám- hiánnyal küszködik a MÁV. Ez önöknél is így van? — Hasonlóan. Főleg a jegyvizsgálók hiánya okoz gondot, hiszen a bliccelés még mindig divat, amit csak fokozottabb ellenőrzéssel csillapíthatunk. Ezért élek a lehetőséggel és elmondom, hogy bármikor készek vagyunk 10 —12 jelentkezőt jegykezelőnek betanítani, 15—20 dolgozót pedig kocsirendezőnek — fejezte be válaszát Kőhegyi István. Bereezki Csaba Végső búcsú Örkényi Józseftől A Pest Megyei Tűzoltó-parancsnokság gyászjelentése adja hírül, hogy Örkényi József nyugalmazott tűzoltó őrnagynak, a Váci Tűzoltó-parancsnokság volt helyettes vezetőjének a temetése augusztus 23- án, kedden 15 órakor lesz a fővárosi Üj Köztemetőben. Lesz-e csatorna? Döntésre várva Vácott született: Demény István és Nagy Krisztina fia Attila, Zahorán Mihály és Pe- tővári Katalin lánya Renáta, Félix József és Rodák Katalin lánya Rita, Szabó György és Schottner Ildikó fia Tamás, Kővári György és Nagy Magdolna lánya Zsófia, Pintér Jenő és Bíró Beáta fia Bence, Suba István és Ha- nuszka Katalin fia István, Bobál Ferenc ás Szabó Mária lánya Zita, Csepregi Ferenc és Sztankó Zsuzsanna lánya Nóra, Magyari Sándor és Jónás Ildikó fia Dávid. Maka- ta Ferenc ás Nyíri Erzsébet lánya Anikó, Plachi István és Benedek Antónia lánya Eszter, Szalai István és Szúnyog Andrea lánya Nikoletta, Zá- deczki Károly és Mikola Éva lánya Renáta, Gulyás Ferenc és Szviatovszki Éva fia Dániel, Mundi Zoltán és Kiss Ibolya fia Roland, Pápai János és Molnár Márta lánya Melinda, Kovács Mihály és Nyolczas Ibolya lánya Nikoletta, Lieszkovszki László és Borok Katalin fia Gergő, Pásztor János és Tóth Andrea fia Tamás, Virágvölgyi János és Varga Ilona fia Bence, Dabis István és Marton Zsuzsanna lánya Kitti, Kiss Antal és Kovács Ágota lánya Anita, Lami István és Nagy Erzsébet fia Péter, Prekopa József és Thoróczy Mária lánya Dóra. Házasságot kötöttek: Mészáros Tamás és Cseri Katalin, Andriasik Zsolt és Hollósi Márta, Bundik Gábor és Ge- rengay Ildikó, Sári László és Dudok Margit, Fodor Zsig- mond és Csendes Eszter, Ho- lupcsik István és Imre Hajnalka. Elhunyt: Teszári Béla (Szeged), Fidel Lajosné sz: Gazyi Gizella (Perőcsény), Varga Istvánné sz: Varga Margit (Budapest VIII.), Dinka Já- nosné sz: Dinfca Veronika (Sződ), Béres Józsefné sz: Raizinger Borbála (Vác), Tu- ray Dezsőné sz: Vaczata Karolina (Vámosmikola), Darányi Sándor (Perőcsény), Szur- gyi Sándor Budapest XIII.), Horák Józsefné sz: Keresztesi Mária (Főt, Czrenner An- talné sz: Nuzogány Anna (Ve- csés), Nándori Józsefné sz: Maurer Borbála (Nagymaros), Krichembaum Ferencné sz: Schindler Anna (Nagymaros), László Istvánné sz: Hován Rozália (Letkés), Surman Já- nosné sz: Gergő Anna (Ű.j- hartyán), Varga Istvánné sz: Dornay Julianna (Vác), Márkus Géza (Göd), Győrfi Istvánné sz: Halász Borbála. Sződligeten, a településfejlesztés egyik legégetőbb problémája, kiépítsék-e a faluban a szennyvízhálózatot. A munka elsődleges feltétele az igénylők megfelelő száma. A nyár folyamán a tanácstagok körzeteikben végigjárják a települést, majd összesítik az eredményt, s ez alapján dön tenek a kérdésről. Gyetvai Andrást, a községi tanács építésügyi előadóját kérdeztük a szervezés jelenlegi állásáról. — Egyelőre még nem futott be hozzánk minden visszajelzés. Községünkben nagyon sok a nyaraló, így a tanácstagoknak nincs könnyű dolguk, őket csak a hétvégén érhetik el. A helyi lakosokat hétközben is felkeresik, de az ösz- szesítést csak akkor készíthetjük el, amikor már mindenkinél jártunk. Abban az esetben, ha a 70 százalékos többség meglesz, versenytárgyalást írunk ki a kivitelezésre. — Érinti a horgásztó környékét is? — A „barackosban” két alkalommal parcelláztunk. Első Ízben 114 részben közművesített telket adtunk ki 500 forintos négyszögölenkénti áron. Itt csak a villany volt bevezetve, a víz- és szennyvíz- hálózatra társulás útján, külön köthetnek is be a lakosok. Másodszor már négyszögölenként 1800 forintért adtuk a telkeket. Ezeket teljes közművesítéssel kapják a vásárlók. A villany és a víz itt is rendben van, a szennyvíz- hálózatra augusztus 23-án szeretnénk rákötni. Ez azonban még bizonytalan, mert eddig mindössze három használatbavételi engedélyt adtunk ki. Kérdés, hogy ilyen csekély szennyvízmennyiség esetén érdemes-e rácsatlakoztatni a vezetékre. Egyelőre nem mondhatjuk még el, hogy Sződligeten „valamit visz a víz”. A lakosság egy része szeretne csatorna- hálózatot, de várnia kell. Másik része pedig már most megkaphatná, de kevesen vannak. A döntésig mindenkinek várnia kell, ha másra nem,' legalább a „szippantósokra”. Széles Tamás Mozi Kultúr filmszínház (Lenin út 58.): augusztus 22-én fél 6 órai kezdettel a kétrészes Zsi- vagó doktor című amerikai filmet játssza. — Augusztus 23-án és 24-én fél 6 és fél 8 órakor 16 éven felüli nézőknek vetítik a Sok pénznél jobb a több című francia filmvígjátékot. Videóprogram (az épület kamaratermében) : augusztus 22- én 19 órakor az öldöklés San Franciscóban című hongkongi kalandfilm; augusztus 23- án és 24-én A tenger za- mata cimű olasz filmvlgjáték a minimozi műsora. Váci kertmozi (a városi könyvtár szomszédságában): augusztus 22-én 21 órakor, csak 18 éven felüli nézők tekinthetik meg a Montenegro című színes svéd filmet. — Augusztus 23-án és 24-én 21 órakor a Trükkös halál Című , amerikai krimi a szabadtéri filmszínház műsorán. Azt beszélik Eszí—nem eszi... Mire letöltőm a szabadságomat, új arcokkal találkozom majd a deákvári ABC-áruház pultjainál. A régi, jobbára évekig, évtizedekig itt dolgozó személyzetet úgy váltották le hirtelen elhatározással, hogy idejük sem volt elköszönni. Csak a hír járt szerte a lakótelepen. Elmennek. Van, aki bosszankodik közülük, van, aki sír, de mennie kell. Munkahelye a város legnagyobb üzlete lesz pedig, a legszebb. a legrangosabb a vásárlók szemében. És mégis. Ragaszkodik ehhez az idő múlásával összezsugorodott, kis boltnak számító egységhez. amely, igaz, az ország első ilyen típusú, önkiszolgáló áruháza volt. Volt. Csakhogy közben mind szukebb lett a belső tér a sok áruféleségnek, amiből ki kellett hagyni számtalan háztartási cikket, szerszámot, hogy több gondola férhessen el az élelmiszerek tárolásához, s valamennyire még mozogni is tudjon a mind több vevő. Hiszen a pár ezer emberre tervezett kapacitáson jóval nagyobbal kellett már itt produkálni a háromszorosára nőtt lakótelep vevői érdekében. Nem büntetésnek szánta a vállalat, hanem elismerésnek, vagy ha úgy tetszik, lehetséges megoldásnak, hogy a tízesben kialakult gondok megszüntetése érdekében oda kerüljön ez a gárda. Jogilag ki- fogásolhatatlan a döntése. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy az belső ügy, kit mikor. hol, melyik munkaterületen foglalkoztatnak. A kereskedő dolga az, hogy a szakmáját gyakorolja, a vevőt a pénzéért kiszolgálja, a vevőre pedig az tartozik, hogy amit kér, megkapja-e vagy sem. Csakhogy az élet nem pusztán jogból. írott, merev szabályokból áll. Ezt különösen olyan, viszonylag kis városban, mint a mienk, nem árt komolyan végiggondolni. Éppen az ilyen váratlan döntések idején derül ki, hogy szinte már érzelmileg kötődött egymáshoz az ABC gárdája, meg a közönség, amelyet szolgáltak, akinek mindennapi ételéről, italáról gondoskodtak. Ha az emberek nem is mondták, nem is örültek az üzletvezető azon intézkedésének, hogy akár tél van, akár nyár, az üzleti csúcsforgalom idején sorba kell állni a kosarakért, először kint a bolt előtt, várva a bejutásra: megértették, hogy ezt az intézményt is kinőtte a telep, méltányolták. hogy itt minden megvehető, ami a városban vagy akár Budapesten ezekből az élelmiszerfajtákból kapható. A vezetők hivatásuknak tekintették amit csináltak, erre nevelték fiatal kollégáikat is. Nyilvánvaló, hogy nyolc- tízezer ember érdekéről, a jó kereskedelmi ellátásról, az előzékeny kiszolgálásról helyesebb úgy dönteni, hogy az érdekeltek véleményét is kikérik, akár előírják, akár nem írják ezeket bármiféle hivatalos szabályok. Az ilyen emberi, sokak esetében már- már családias kapcsolatokat nem lenne szabad anélkül megszüntetni, hogy a lakótelep nevében el ne köszönjön tőlük valaki, hogy ők ne mondhassák: Viszontlátásra, emberek! Tudni kellene a döntés okát is, hogy mi történt itt és amott, elejét véve a találgatásoknak, mendemondáknak. Az eseményeknek ma már utána vagyunk. Kár lenne, ha az előzmények az új személyzetet nyomasztanák. Őket a bizalmunkba kell fogadnunk, jó munkát kívánva nekik. Kovács T. István ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)
