Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-23 / 201. szám
/^\HG Ye, fr.. MEGYEI VILÁG PBOIEÍÁHJÁÍ, EGYESÜLJETEK! Jf4; ■ AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA *■*«* .Mii XXXII. ÉVFOLYAM, 201. SZÄM Árn: 1,80 forint 1988. AUGUSZTUS 23., KEDD Minden iskolai könyv megérkezett Több tanterem, kevesebb gyerek Szeptember tájékán mindig aggodalommal tölti el a szülőket, lesz-e elég hely az iskolákban, kell-e valahol váltakozó műszakban tanítani. Még olyan rémhírek és pletykák is elterjedtek, hogy egyik községünkben a ravatalozóból is szükségtantermet alakítanak ki. Nos, mindenki megnyugodhat, ilyen intézkedésre nincs szükség. Hozzávetőlegesen nyolcvan új tanteremmel várják az iskolák a diákokat szeptember elsején. Ahol némi csúszás van az építkezésben, ott is legkésőbb szeptember közepére megkezdődhet a, tanítás, Fennakadás azonban addig sem lesz. A demográfiai hullám már kifelé tart az általános iskolákban. Tavalyelőtt százhu- szonnégyezer kisdiák ült a padokban, tavaly már csak száz- húszezer és ez a szám idén tovább csökken. Az elmúlt tanévben a diákok tizenhat, A DabasI Nyomdában kötik a tankönyveket (Erdősi Ágnes felvétele) százalékának oktatását tudták csak két műszakban megoldani. Természetesen ez az A kukoricán már nem segít a csapadék Kombájnok kölcsönbe Lesújtó képet mutatnak Al- sónémediben a Közös Üt Szakszövetkezet /kukoricásai. Ahol nem öntözhették a tengerit, ott az eddig becsült kár már most több millió forint. Ez a szám akkor elszomorító igazán, ha megemlítjük, hogy a növénytermesztési ágazat éves árbevételi tervét 15 millió forintban állapították meg. A szövetkezetnél mind nagyobb erőket összpontosítanak annak érdekében, hogy “mielőbb elkészülhessenek a 700 hektáros, őszj. árpának szánt terület előkészítésével. Mivel jócskán van szerves trágyájuk, így szeretnék azt a különösen gyenge adottságú talajba beszántani. A kukoricatermésről kesergett Ráckevén az Aranykalász Téesz elnöke, Szomor József is. Elmondta, hogy éves árbevételi tervük ebben az esztendőben 230 millió forint. A kukoricást ért veszteség szerény számítások szerint elérte a 13 milliót, s ez egyben azt is jelenti, hogy odavan a tervezett tiszta nyereségük! Az ezer hektáros kukoricatábla majdani vágásához, a termés betakarításához olyannyira elég a kombájnparkjuk, hogy annak felét kiadták bérmunkák végzésére. Rendkívül gyenge a termés almából is. Már a kora tavaszi fagyok is nagy pusztítást okoztak a gyümölcsösben, s a nyári hónapok sem sokat javítottak a termésen. Így a tervezett-mennyiségnek mintegy 20 százaléka kerülhet csak értékesítésre. Egyedül a 750 hektáros napraforgóval elégedett a szövetkezet elnöke. A teljes termés tárolását vállalják, s ezért számukra a Növényolajipari Vállalat térítést fizet. A szervezett és zavartalan aratási időszakot követően öt nap alatt e?/égezték a tarlóhántást. Javában folyik a szántás, s az őszi vetésű gabonákhoz a kombinátoros talajelőkészítés. Műtrágyát, a gyümölcsösben szerves trágyát, a szokásosnál nagyobb mennyiségben kívánnak alkalmazni. Mintegy 1100 hektáros gabonavetéshez szeretnék biztosítani a vetőágyat. A kukoricának lényegében már mindegy, hogy kap, vagy nem csapadékot. Viszont az őszi vetéseknek, a jövő évi kenyérnekvalónak valóban kellene a jó közepes víztartalmú termőföld. Gy. L. arányszám is kedvezőbb lesz idén. Szigetszentmiklóson mindig kísértett a három műszak veszélye, az űj iskola átadásával sikerült az egy műszakos tanítási rendet megvalósítani, akárcsak a korábban szintén mindig problémás Tárnokon. A ráckevei és a monori körzetben, valamint Érden azonban még mindig váltakozó műszakra számíthatnak a szülők. Ami kedvező az általános iskoláknak, természetesen nehezíti a középiskolák helyzetét. Szerencsére Gödöllőn új épület, Gyálon idén induló gimnázium enyhít a gondokon. Ugyancsak új a váci zeneművészeti szakközépiskola, amit csak később avatnak fel, de szeptember elsején már itt is megkezdődik az iskolaév. Ügy tűnik, a tankönyvellátással sem lesznek problémák. Az iskolák már minden tantárgyból megkapták a csomagokat. A mennyiség elegendő, nincs hát akadálya az eredményes tanulásnak. Szűrés Mátyás megbeszélése Maxime Gremetzcel Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára hétfőn találkozott Maxime Gremetzcel, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagjával, a központi bizottság külügyi titkárával, aki az MSZMP meghívására augusztus 22—23-án tartózkodik hazánkban. Az elvtársi légkörű találkozón, amelyen pozitívan értékelték az MSZMP és az FKP közötti hagyományosan jó, fejlődő kapcsolatokat, eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet és a munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Áttekintették azokat a lehetőségeket, amelyek a kommunista pártok előtt állnak a nemzetközi béke és biztonság, a leszerelés előmozdítása terén. Maxime Grerrietz tájékoztatást adott Franciaországnak az elnök- és a törvényhozói választások után kialakult belpolitikai helyzetéről és a párt tevékenységének főbb irányairól. Oolasuonno érsek elutazott Budapestről Francesco Colasuonno c. érsek rendkívüli felhatalmazású apostoli nuncius, aki II. János Pál pápa képviseletében részt vett a Szent István halálának 950. évfordulója alkalmából tartott egyházi megemlékezésen, hétfőn elutazott Budapestről. Argentin kereskedők látogatása Argentin kereskedők népes küldöttsége látogat Magyarországra szeptember első felében — jelentette be vasárnap Mario Negri, Córdoba tartomány kormányzóhelyettese. Córdoba, Argentína legnagyobb ipari központjának küldöttségét maga Negri vezeti. V^&rsenvfufás — ->Az azonban ténL hogy a ' SZÖVOSZ, mint az egész Bsékiyefass kőivé , Ötlet „Védnöke” és hivatalból is köteles támogatója, nem igazán cselekedett az ügy előbbreviteléért. Ez abból is kiderül, hogy a közös pénzintézet létrehozásának fontosságától függetlenül hagyta veszni a félig kész dolgokat..OLDAL) B AevvA >>A Ford rendkívül nyitott ke. BaZ.SE reskedelempolitikát»' folytat. magyar Ford ? tudomásunk van arról, hogv más szocialista országokkal, pl. a Szovjetunióval is tárgyal. A mostani megbeszélések számunkra helyzeti előnyt biztosítanak arra, hogy esetleges szovjet—Ford megállapodásban szerepet vállalhassunk.” OLDAL) 5rríít\nmS 7á legnagyobb probléT.* - ’ m •• m mánk jelenleg, hogy kisugárzó KÓSpQBSff Franciaországban hozzájárulnak-e az itteni tevékenységhez. Az adott ország fizeti a lektorokat, és a franciák mindig nagyon megfontolják, vállalják-e az oktatást.’’ (5. OLDAL) 7,A technikai felszereltsége viszont nem pénzigényes, ami nagy A sport fegyelemre szoktat szó manapság: kell hozzá egy négy részre osztott, kisméretű pálya és egy labda. A többi a játékosok felkészültségén, rátermettségén múlik.’; (7. OLDAL) SS. Budapesti Nemzetközi Vásár Egy hónap múlva nyitás Egy hónap múlva, szeptember 23-án nyitja kapuit, és október 2-án zár a 88. Budapesti Nemzetközi Vásár, ezúttal a fogyasztási cikkek őszi szakvására. Az előzetes jelentkezések szerint több mint 30 ország kiállítói mutatják be fogyasztási cikkeiket, a tavalyinál 10 ezer négyzetméterrel több. összesen mintegy 75 ezer négyzetméteren. A kiállítók száma meghaladja az ezret, kétharmaduk hazai vállalat és szövetkezet lesz. / Az idei őszi BNV-n 14 árucsoportban mutatják be a kiállítók termékeiket. Szakosítva állítják ki a textil-, bőr- és ruházati cikkeket; a bútorokat; a lakberendezési és felszerelési tárgyakat; a .háztartási vegyi árukat, kozmetikumokat és papírárukat; az élelmiszereket és élvezeti cikkeket; a kultúrcikkeket; a sportáruka* és kempingfelszereléseket; a járműveket; az ajándéktárgyakat, a népművészeti és iparművészeti produktumokat; a családi és hétvégi házakat; a barkácsfelszereléseket; a játékokat; az oktatási eszközöket, valamint egy külön árucsoportban a máshová. be nem sorolható egyéb közszükségleti cikkeket. A BNV területén az őszi vásárral egyidejűleg rendezik meg a nyolcadik nemzetközi Hoventa vendéglátóipari és kereskedelemtechnikai kiállítást is, mintegy 3500 négyzet- méteren. Az ide eddig jelentkezett 50 kiállítónak: mindösz- sze 10 százaléka külföldi. A közlekedést a korábbi években bevált módon oldják meg: sűrűbben közlekednek a metrószerelvények, és az Örs vezér terétől a 100-as buszok, s továbbra is jár a villamos a vásárváros és a Népszínház utca között. A tavalyihoz hasonlóan az idéií is négy szakmai délelőtt lesz. Ezek időpontja: szeptember 26., 27., 28. és 29. Ezeken a napokon délelőtt 10-től délután 14 óráig a vásárt csak a szakmai közönség látogathatja, az erre a célra kibocsátott szakmai jegyekkel, bérletekkel és állandó belépőkkel. A nagyközönség számára a vásár a nem szakmai napokon 10 órától 19 óráig, a szakmai napokon 14 órától zárásig tart nyitva. A belépőjegyek ára ugyanannyi, mint az idei tavaszi BNV-n volt. A közönség 40 forintos, a szakmai látogatók 120 forintos, a gyermek- és diákcsoportok pedig 10 forintos belépővel juthatnak be a vásár területére. Nem segélyt, szakmát adni Bérreform — béralkuval Időszerű bér- és munkaügyi kérdésekről kapott átfogó képet, s cserélt véleményt Halmos Csabával, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, államtitkárral Tápiósze- lén, a KGYV tanácstermében tegnap a kora délutáni órákban Nagykáta és északi körzetének- harminc gazdasági vezetője. Ahogy Babosán József, a nagykátai városi jogú nagyközségi pártbizottság titkára elmondotta, a gazdasági vezetők és az államtitkár eszmecseréjét, a pártbizottsággal karöltve, Dobi Ferenc, a 6-os számú választókerület ország- gyűlési képviselője szervezte. A körzet országgyűlési képviselői közül ott volt még Bánáti András, az 5-ös számú képviselője is. Bér- és foglalkoztatáspolitikáról, munkajogi problémákról, mégpedig konkrét példákon keresztül tartott elemző előadást Halmos Csaba. Rámutatva többek között arra, hogy a stabilizációs program valóra váltása válik kétségessé, kérdőjelessé, ha nem kerül sor bérreformra. Igaz, a magyar társadalom a bérreformot egyszeri béremeléssel azonosítja. Ám összetevői, meghatározói nem ily egyszerűek. Az új alapelv koncepciója: figyelembe veszi a piac szerepét, a kollektív béralku rendszerét is. A bérreform során a valóságos teljesítménykövetelményekhez valóságos béreknek kell kapcsolódniuk. Foglalkoztatáspolitikánkat az oktatási rendszer oldaláról világította meg, az utóbbi rugalmassága, alkalmazkodása a gazdasági követelménytől elmarad. A munkanélküliség kérdéséről szólva, többek kö, zött hangsúlyozta: megítélése szerint nem segélyt, hanem szakmát kell az emberek kezébe adni, Olyat, amire szükség van. V. E. LEKÖTVE A dhatunk drámai színezetet az ügynek. Fogalmazhatunk tehát úgy, hogy a nagyközségi közös tanács ülésén, ahol az év . első felének gazdálkodása volt a napirend , fő pontja, a testületi tagok egyike azt kérdezte, megérhetjük még, hogy a tanácsnak be kell zárnia az iskolát, mert nem lesz pénze a fenntartására, a pedagógusok fizetésére? ! Ahogyan azt mondani szokták, a kérdező szándékkal sarkított a helyzeten, a lényeg azonban ott rejlett a tagadhatatlanul tüskés fogalmazásban. S a lényeg az, vajon a tanácsnak, ha a dolgozók így mennek a maguk útján, marad-e egyáltalán néhány forintja általa szabadon megválasztható célokra? A pénz döntő részét ugyanis lekötik a kötelező kiadások, azok a tételek tehát, amelyeket ki kell fizetnie, történjék bármi is. Ezekbe a tételekbe persze beletartozik az iskola is .., Lássuk csak! A nagyközségi közös tanácsnak az egységes pénzalapja erre az esztendőre 99 millió forint. Amiből 96 milliót lekötnek az ún. működési, fenntartási kiadások. Amikből csupán a bér 37 milliót visz el. A 99 és 96 millió közötti arány ugyan sokkal rosszabb, mint a megyei átlag — a megyében a tanácsok egységes pénzalapjának a hetvenhat százalékát 'kötik le a működési, fenntartási kötelezettségek, ha átlagot képezünk —, de kétségtelen, nem tartozik a kivételes, a máshol sem tapasztalható esetek közé. Semmi új nincsen abban, ha kimondjuk a keserves igazságot: egyre nehezebb felételek között kell gazdálkodniuk a tanácsoknak. Létezik ugyanis bizonyos automatizmus a lekötött pénzeknél. Ha annyi a gyerek a településen, hogy még egy általános iskolai osztályt kell megnyitni az elsőbe beíratottaknak, akkor ennek költségeit is állni kell mindenféle értelemben. Ha egy újabb útszakaszon helyezik üzembe a közvilágítást a településen, a társközségek bármelyikében, akkor fizetni kell nem csak a kiépítés költségeit, hanem például azt az áramdíjat is, amely az éjszakánként elhasznált villamos energia ellenértéké. Egyszerűek a, példák? Igen. Ilyen egyszerű példákkal teli a tanácsok gazdálkodása. Amint az is az automatizmusok közé tartozik, hogy viselnie kell a tanácsi pénzforrásoknak a bérbruttósítások következményeit, az áremelkedések javát — hiszen a tanácsi intézmények sem kapnak semmit olcsóbban, mint az állampolgár, legyen az az óvodának hús, festék az orvosi rendelő évi karbantartásához, bármi más —, s ez érthetően megjelenik az összefoglaló keretben, az állami költségvetésben is. Az idei állami költségvetésben. például 67,1 milliárd forint szerepel. az oktatási intézményekhez kötve, s ez az összeg az 1937. évinél 12 milliárddal több. Ennek a többletnek a döntő részét azonban a már említett automatizmusok kötik le, hiszen bruttósítani kellett az oktatók bérét, a középiskolai osztályok fenntartása érthetően költségesebb, mint az általános iskolai tanuló- csoportoké, s a megyében is most jutnak el viszonylag népes korosztályok a középfokú oktatásba... és így tovább, sorolhatók lennének a példák a végtelenségig. Lehet és kell is takarékoskodni a tanácsi gazdálkodásban, azt azonban laikus ésszel is fölfedezhetjük, hogy bizonyos határ elérte után már nem lehet takarékoskodni, mert akkor tényleg be kellene zárni az iskolát... Az élet némely területén már-már ■ ezt a határt súrolja a kialakult helyzet, azaz a kényszerű, de szükségszerű pénzátcsoportosításhoz a hagyományos szemlélettel és módszertannal aligha lehet már újabb forrásokat lelni. Friss szemlélet, új módszertan kell. Amibe beletartozik a korábban tabunak számító kérdések nyílt megfogalmazása is, például annak vizsgálata, amit az igazgatási intézmények felemésztenek — és ez az 1988. évi állami költségve- • tésben 15 milliárd forintos tétel —, az valóban ennyi kell, hogy legyen?! Valóban szükséges és társadalmilag hasznos minden, ami igazgatás címszó alatt zajlik?! B otrányos pazarlások és már-már levegőt sem engedő gazdálkodási megszorítások jellemzik ma azt a szeletét életünknek, amelyet igazgatásnak nevezünk, s amibe természetesen a tanácsi igazgatás is beletartozik. Megkezdődött egy átfogó reform lehetőségeinek a vizsgálata — s már az eddigi megállapításai sem csekély értékűek —, de félő, ha túlságosan sokáig tart az elemzés, addigra nehezen megállítható folyamatok indulnak el a tanácsi gazdálkodásban és igazgatásban. Persze, ezeknek a folyamatoknak az eredetét korántsem a tanácsok körében kell, kellene keresni. Mészáros Ottó i \
