Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-22 / 200. szám
Ki fizesse a többieimilliékat? Zavaros gázprogram Örkényben Tiszta, kényelmes, takarékos fűtőenergia. Ugye, kitalálta az olvasó: a földgázról van szó. Amelyért napjainkban közelharcot folytatnak a Pest megyei települések is, ha a legkisebb lehetőség van arra, hogy eljusson hozzájuk a vezeték. S ha ez sikerül, a harc folytatódik, utcánként, portánként, ide is... ide is kell! Hát persze, a már említett előnyeiért. Arról már nem is szólva, milyen mértékben emelkedik az ingatlan értéke e közmű birtokába>i. Tényleg harc lesz Örkényben is — a lehetőség láttán — nagy nyomás nehezedett a tanácsra, induljon harcba a gázért. S akkor még nem látszott a kimenetele, hogy tényleg harc lesz a javából ! Amúgy a gázprogram második ütemének kivitelezéséig — napjainkig — viszonylag könnyen eljutottak. Noha részük volt mindabban, ami ezzel jár. Az értékteremtés folyamata magában hordozza a kisebb-nagyobb konfliktusokat. Számoltak vele. De azzal a helyzettel nem — hogyan is gondolták volna! —, amilyenbe juttatták az Örkényieket. A többes szám indokolt, nem csupán o tanács presztízséről van szó — arról is! —, hanem o gázprogramban érdekelt lakosság anyagi veszteségéről. De hadd mondjuk el röviden az előzményeket. A leghozzáértőbbnek tartható helyen, a Tigáz hajdúszo- boszlói központjában készült el a tanulmányterv még a nyolcvanas évek elején, Örkény és két társközsége, Pusz- tavacs és Táborfalva gázmű- vesítésére. Annak rendje-mód- ja szerint figyelembe vettek minden körülményt. Az adatszolgáltatás kiterjedt a lakásszám gyarapodására, az Örkényi Tanácsnak közölnie kellett az évente kiadott építési engedélyek mennyiségét is. A kikiteli terv természetesen ennek a tanulmánynak az alapján készült, a Mélyéptervet bízták meg vele 1985-ben. Akkor már csak két községet érintően, mert időközben az egyik nagyfogyasztó egy másik vezetékágra csatlakozott, így a pusztavacsiak önerőből képtelenek lettek volna a vezetékhálózat kiépítését megfizetni, A kivitelező, a kecskemét- városföldi Dózsa Tsz építőágazata 1986—87-ben rendben megépítette az első ütemben tervezett átadóállomást és a főnyomóvezetéket, s az annak mentén lévő családi házak, intézmények rácsatlakozása is megtörtént. Ügy 70—80 lakásban már vezetékes gázzal főztek, fűtöttek a múlt év végén. Az enyhe télben lehetővé vált a második ütem folytatása, a leágazóvezetékek lefektetése és háromszáz lakás, további intézmények bekötése. Már a nagy lendület is vitte volna tovább a munkát, de a terv szerint is következett a harmadik szakasz, egy sor utca, újabb 840 ingatlant érintő hálózatbővítés. A kiviteli terv elkészítése előtt benyújtotta a tanács a Tigáz gödöllői üzemigazgatóságához a fogyasztói megállapodást. Többet nem bír el S akkor ütött be a mennykő. Gödöllő első nekifutásra a tervezett, a Tigáz által jóváhagyott és megépült íónyomó- vezeték szűk keresztmetszetére hivatkozva megtagadta a további bővítés engedélyezését. Majd az igény alig felére, négyszáz fogyasztóra mégis hajlandó lett volna megkötni a fogyasztói megállapodást. Már ez is furcsa. Hát most bírja vagy nem bírja a vezeték? Mármint ellátni a megnövekedett számú fogyasztót. Vagy előáll az a helyzet, hogy télen nem lesz megfelelő a gáznyomás. Egyáltalán nem részletkérdés ez sem. Nem is ment bele a tanács. Mérlegelte- az ajánlott megoldást is, amely természetesen nem szerepel a Tigáznál készült tanulmánytervben. E szerint építsenek egy újabb vezetéket — mintegy körbekapcsolót — a két falu határán át, s ellenkező oldalról folytassák a táborfalvai hálózatbővítést. Csakhogy ennek az ajánlott vezetéknek a mentén másfél kilométeren át a tsz telepén kívül egyetlen ház sincs. Ki fizesse meg ezért a többletmilliókat? Drága földgáz lenne ez a közösnek. De sokba, többe fog kerülni a lakosságnak is, bárhogv alakul. Ezt a kárt ki téríti meg? Vagy nem lesz gázuk? Ez utóbbi kivédéséért a tanács vezetői és az országgyűlési képviselő Hajdúszoboszlóra készül a közeli napokban. Az árak persze az idő múlása közben nőnek. Kezdetben 25 ezer forint volt ingatlanonként az érdekeltségi hozzájárulás. Az anyagár-emelkedések és a forgalmi adó miatt a kivitelező most már csak 32 ezer forintért hajlandó vállalni. Ha vállalja... Ugyanis se kiviteli terv, se fogyasztói megállapodás — a hosszú huzavona miatt levonullak a szakemberek az Örkényi építkezésről. Ilyenformán meggondolandó, a továbbiakban egy- áitatalán mekkora összegű hozzájárulás ígéretével merhetik szervezni Örkényben és Táborfalván a vezetékes gázra váró lakosságot. Felvilágosítást kértünk a gödöllői üzemigazgatóság főmérnökétől, Blazsovszky Lászlótól. Nagyon részletes felvilágosítást kaptunk, még a megyére vonatkozókat is. Ennek Örkényt érintő lényege a következő: — A tanulmánytervben elö- rejelzett számításokkal szemben jóval nagyobbak az igények, több a bekapcsolást kérők száma. Mi viszont maximális biztonságra törekszünk. Szolgáltatási osztályunk hálózatmérési adatai alapján engedélyeztünk 1989. évi bekapcsolásra négy utcát, 142 fogyasztóval, és 1990-re további tíz utcát, mar Táborfalvát is érintően, 293 lakást. Többet nem bír el a fogadóállomás, sem a főnyomóvezeték. További bekötéseket csak az úgynevezett nagyközépnyomású vezeték és fogadó építése tehet lehetővé. A tanulmány- tervben — a hajdúszoboszlói központunktól kapott tájékoztatás szerint — Táborfalván külön fogadóállomás építése szerepel. S ez nem épült meg. Válasz csak később i Magyar műszer Számítógépes ellenőrzés A mesterséges intelligencia kifejlesztése a nemzetközi tudományos életben jelenleg még túlnyomórészt az alapkutatásokra korlátozódik. Az eddig megszerzett ismereteket csak szórványosan és kevés területen sikerült bevezetni a gyakorlatba. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság anyagi támogatásával a Budapesti Műszaki Egyetem műszer- és mérés- technika tanszékének fiatal kutatókból álló csoportja kifejlesztett egy olyan ipari iechnológiai folyamatokat ellenőrző, felügyelő rendszert, amely a mesterséges intelligencia alapkutatási eredményeit is felhasználja. A BME kutatói Papp Zoltán adjunktus vezetésével olyan számítógépes felügyelőrendszer kialakítását tűzték ki célul, amely önállóan ellenőriz egy- egy technológiai folyamatot, felhívja a figyelmet a berendezés hibáira, kideríti azok okát és javaslatot tesz megszüntetésükre. A szakemberek olyan programot készítettek, amely matematikai képletekkel leírhatóan tartalmazza az adott .technológiára vonatkozó általános ismereteket. Ezzel egyidejűleg olyan típusú ismeretanyagot össze kellett állítani, amely egy tapasztalt technológusnak vagy diszpécsernek csak a gyakorlatban megszerezhető tudására épül. A szakértők olyan megsejtéseit. szokásait kellett a számítógépbe táplálni, amelyeket korábban esetleg csak egyszer alkalmaztak valamilyen üzemzavar elhárítására. A műszer- és méréstechnika tanszék szakemberei úgy oldották meg a feladatot, hogy a számítógépes felügyelőrendszer ne csak egy adott technológiára legyen alkalmazható. Olyan a program felépítése, hogy viszonylag gyorsan és rugalmasan használható speciális technológiai folyamatok ellenőrzésére. Mi szerepel a tanulmány- tervben? Amelyet sem mi, sem az egy éve alakult gödöllői üzemigazgatóság főmérnöke nem látott. S ha csakugyan szükség van pótlólagos beruházásokra, miért nem figyelmeztették idejében a tervezőt meg a kivitelezőt? Épülhet-e tovább és milyen áron a hálózat Örkényben és Táborfalván? Mindezekre a kérdésekre később, a község vezetőinek a Tigáznál történt hajdúszoboszlói látogatása után kaphatunk választ. Kíváncsian várjuk, hogy közreadhassuk olvasóinknak. Kádár Edit A bevételeknél jobban nőttek a kiadások Gyes, gyed és nyugdíj A társadalombiztosítás kiadásai az idén fokozódó mértékben terhelik az állami költségvetést. A kiadások a bevételekhez képest az év első leiében számottevően emelkedtek, s ennek következtében — a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök ártámogatását leszámítva — a társadalom- biztosítás hiánya 6,5 milliárd forint volt. A terv eredetileg — ugyancsak a gyógyszerkiadások nélkül — bevételi többlettel számolt, s hogy ez nem így alakult, abban szerepük volt az adóreform nehezen becsülhető hatásainak, a társadalombiztosítás költség- vetésének lezárása után hozott intézkedéseknek, az előre nem. látható, többletkiadásokkal járó folyamatoknak, s annak. hogy fél év alatt 37 százalékkal, 1,2 milliárd forinttal 4,6 milliárd forintra nőtt a vállalatok, szövetkezetek, kisszervezetek és magánvállalkozók társadalombiztosítási tartozásának összege. A társadalombiztosítás bevételei a múlt év első feléhez képest 19,7 százalékkal csaknem 90 milliárd forintra emelkedtek. A vállalatok társadalombiztosítási járulék-befizetései 17 százalékkal, a költség- vetési szerveké 28,3 százalékkal, a lakosságé pedig 2,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A dolgozók nyugdíjjárulékából most 30 százalékkal több, összesen 21,2 milliárd forint folyt be. A társadalombiztosítás kiadásai — a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök ártámogatása nélkül — az év első felében meghaladták a 96,4 milliárd forintot, ami 28,3 százalékkal magasabb az egy évvel ezelőttnél, s 50,3 százaléka az éves előirányzatnak. A kiadások között a legnagyobb mértékben, 65,5 százalékkal a gyermekgondozási díjak ősz- szege emelkedett, erre a célra az év első hat hónapjában 3,3 milliárd forintot fizettek ki. Nagy híd ível át a Kis-Dunán A nyár a jó idő, az építők ideje is. Közel négy hónapja már, hogy képeink segítségével beszámoltunk "olvasóinknak: hogyan áll az MO-ás autópálya dunaharaszti szakaszának építése. Azokban a napokban a Hídépítő Vállalat százfős szakembergárdája hozzálátott a híd felszerkezetének kialakításához. Az eltelt idő alatt nagy változások történtek, mára már híd ível át a Ráckevei- Duna-ág felett. Igaz, hogy a 22 méter széles vasbetonszerkezet egyik fele van csak készen, de a tervszerű munkát látva biztos, hogy a tervezett határidőre elkészülnek ezzel is. Most már könnyebb a munka fent a magasban, a 150 méter hosszú hídon már szilárd burkolat van a munkások lába alatt. A hőség őket sem kímélte, a híd alatt csillog a Kis-Duna, számukra azonban nem a pihenést jelenti. Állnak már az ártéri híd alap- építményei is és egy hónap múlva már ide is felkerülnek az előre gyártott, feszített vasbetontestek. Túl a folyón, pár száz méterre a hídtól, nagy porfelhőben munkagépek csörömpölése jelzi, hogy a szigeten is folyik a munka. Szi- getszentmiklós határában a széles autópálya alapozása készül. A napraforgótáblákkal szegélyezett munkaterületen a Betonútépítő Vállalat földgyalui, gréderei és tolólapjai egyengetik az út alapját. Teherautók sokasága hordja el a termőföldet egy külön területen tárolva, hogy ha majdan elkészül az út, ne szenvedjen kárt a természet. Kép és szöveg: Hancsovszki János A terhességi-gyermekágyi, valamint az anyasági segélyként kifizetett összegek 32—38 százalékkal voltak most magasabbak, s együttesen több mint 4,7 milliárd forintot tettek ki. Az anyasági ellátások együttes összegét főként az növeli meg, hogy az eddigieknél átlagban magasabb ellátás mellett — az év eleje óta nincs felső korlátja a gyednek, amely ezzel együtt viszont adóköteles jövedelem lett — a vártnál mintegy 7 ezerrel többen veszik igénybe a gyedet. Ugyanakkor kevesebben élnek a gyes lehetőségével, ennek az ellátásnak az együttes összege most 1,5 százalékkal volt kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Hatvanegy százalékkal emelkedtek á családi pótlékra fordított kiadások, összegük az év első felében meghaladta a 17 milliárd forintot. Táppénzre most 45,5 százalékkal többet, 8 milliárd forintot fizettek ki. A kiadások legnagyobb tételei változatlanul a nyugdíjak, amelyekre az év első felében 64 milliárd forintot folyósítottak, 19,4 százalékkal többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Az épülő híd (a cím fölötti kép). Fenn a több emelet magasban a zsalukocsit emelik a dolgozók Sok lengyel szakmunkás Is dolgozik az építkezésen. Képünkön: lengyel vasbetonszerelők a híd testén készítik a vasalást Itt milliméter-pontossággal dolgoznak az építők, az állandóan itt levő mérnökök műszereik segítségével állítják be a zsalukocsi magasságát
