Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-20 / 199. szám
PWSt « JUiitä YEi 6 1988. AUGUSZTUS 20., SZOMBAT Népünk nagy ünnepének tiszteletére Ismét gyarapodott Pest megye Tegnap megyénk több táján is új létesítmények avatásával kötötték össze az államalapító emlékének, az alkotmány és az új kenyér ünnepének köszöntését, ör- bottyánban dr. Abrahám Kálmán, környezetvédelmi államtitkár adta át a Kvassay Jenőről elnevezett községi vízmüvet. Tárnokon új általános iskolát adlak át. A megnyitón Balázs Gézáné, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese mondott beszédet. Péteri községben épületet avattak, ahol az állandó helytörténeti kiállítás kapott méltó helyet. A többségében szlovák ajkúak lakta településen társadalmi összefogással készült tájházat nyitottak. Néhány esztendeje őrboty- tyáni amatőr helytörténészek jelentős személyiség elhanyagolt síremlékére bukkantak a helybeli temetőben. A sírbolt alatt Kvassay Jenő földi maradványai nyugosznak. Azé az emberé, aki a múlt szazadban, s 1919-ig, haláláig mérhetetlenül sokat tett a hazai vízgazdálkodásért. Nevéhez fűződik többek között az első magyar, 1885-ben alkotott vízügyi törvény. Kiderült, hogy Kvassay Jenőt szoros családi szálak kapcsolták Orbottyánhoz. E településeken élők több mint két évtizede áhítoztak egészséges ivóvíz után. Rútjaikból ugyanis egyre kevesebbet tudtak a felszínre hozni, s az is erősen nitrátos volt. Mindez a múlté, elkészült ugyanis a községi vízmű, amely negyvenhat kilométeres vezetékhálózaton tiszta, egészséges vízzel látja el az őrboty- tyániakat. Vízműveket ritkán neveznek el valakiről, de örbottyánban nem volt vita afölött, hogy ha egyszer lesz ilyen létesítményük, Kvassay Jenőről nevezzék el. Így a tegnapi vízműavatással egy időben leleplezték Kvassay Jenő emlékművét is. Az ünnepségen többek között dr. Abrahám Kálmán környezetvédelmi államtitkár szólt e beruházás jelentőségéről, kiemelve, hogy a csaknem nyolcvanmillió forint értékű munkát a DMRVV szakemberei jóval a november 30-i határidő előtt készítették el. — Kétszeresen is ünnep az idei augusztus 20-a a tárnokiak számára, nevezetes napként tartják majd számon a nagyközség történetében — ezt hangsúlyozta Balázs Gézá- né, a megyei tanács elnökhelyettese beszédében tegnap délután Tárnokon, ahol ünnepi külsőségek között felavatták a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola nyolc tantermes, új épületét. A létesítmény külső megjelenésével és belső, szaktantermes kialakításával egyaránt a legkorszerűbb körülményeket nyújtja a település iskolásainak oktatásához. A megyei tanács elnökhelyettese arról is szólt, hogy több mint tíz éve megálmodott terv valósult meg. Aztán a végre 1985-ben megkezdett építkezés csaknem veszélybe került. A következő évben bevezetett tanácsi önálló gazdálVárhelyi László, a váci vízműtársulat elnöke avatta fel a Kvassay-emlékművet kodás kezdetén ugyanis úgy látszott, nem lesz pénz a 46 millió forintos összköltségű beruházás befejezéséhez. Széles körű összefogás bontakozott ki az annyira hiányzó oktatási intézmény megvalósulása érdekében. A tanács éveken át spórolt alaptőkéje mellé 27 millió forintos céltámogatás került. A lakosság pedig ezerforintos településfejlesztési hozzájárulást szavazott meg a célra. A Sasad Tsz területet adott át, s lemondtak illetményföldjükről a pedagógusok, a tanács házhelyként értékesítette. Ugyan hitel is terheli az új iskolát, de azzal már lehetővé vált az is, hogy a tanévkezdetre elkészüljön mellette a tornaterem, amit csupán 1990. évi kezdéssel terveztek építeni. A derekas, szép munkát végzett Érdi Építőipari Kisszövetkezet fix áron vállalta a tervezést és a kivitelezést. Mindezek mellett a gazdálkodó szervek, az aszfaltútépítők, a Fűszért, a Budakörnyéki Áfész, valamint a szülők és a tanulók félmillió forint értékű társadalmi munkáját is megköszönhették az ünnepségen. Erre az alkalomra készült el Domonkos Béla érdi szobrász- művész alkotása, az iskola névadójának, II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek bronzba öntött mellszobra. S itt adták át a Budakörnyéki Áfész ajándékát, a nemzetiszínű és kék selyem, hímzett iskolazászlót. Igazi, széles társadalmi ösz- szefogás eredménye az az épület Péteri községben, amelyet tegnap délután avattak. A többségében szlovák ajkúal lakta községben a vecsési Ferihegy Termelőszövetkezet Vol irodaházát alakították át köz művelődési célokra. Itt ka pott helyet a község népraj zát, múltját, történelmét be mutató állandó kiállítás, a vi- seletek, régi fotográfiák, írá sós és tárgyi emlékek. Az épületet a termelőszö' vetkezet alakította át. A költ' ségekhez hozzájárult a Mo norvidéki Áfész, a Taurus Mű szaki Gumigyár helybeli üze me, s jelentős összeggel támogatta az állandó kiállítás megvalósítását a Művelődési" Minisztérium is. A sokéves gyűjtőmunka gazdag eredménye nyomán képet alkothatnak a látogatók a szlovák nemzetiségi hagyományokról, népszokásokról. A péteriek remélik, hogy’ a ház arra is módot ad majd, hogy ne csak kiállítási anyagként őrizzék, hanem élő, eleven foglalkozások, klubélet keretében is ápolják, örökítsék a szlovák nemzetiségi hagyományokat. Az eseményekről tudósított: Kádár Edit és Móza Katalin. Fotó: Erdősi Ágnes és Gotlieb Géza. Uj programok KNEB-iilés Ülést tartott pénteken a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, s jóváhagyta két új ellenőrzés programját. Az év második felében jelentős feladata lesz az általános és a középiskolák számítástechnikai oktatásának átfogó értékelése. A világszerte mindinkább előtérbe kerülő számítógépes stúdiumok hazai alakulását összegezve a népi ellenőrök mindenekelőtt arra kíváncsiak, hogy miként valósult meg, milyen eredményeket hozott az az átfogó kormányzati program, amely 1986 óta határozza meg az elektronizálás közoktatási feladatait. Az általános, a szakközép-, a szakmunkásképző iskolák és a gimnáziumok ilyen irányú tapasztalatai alapján képet alkotnak a számítástechnika-oktatás tárgyi és személyi feltételeiről, a kormányprogram pénzügyi lehetőségeiről és a szakmai irányítást végző intézmények munkájáról. Kitüntető jelvények és plakettek Élen a népfrontmunkában Az ünnep alkalmából a népfrontban végzett kimagasló munkájuk elismeréseként kitüntető jelvényeket, plaketteket adtak át. A Hazafias Népfront kitüntető jelvényének arany fokozatát kapta: Aufmuth Éva (Cödöllő), Bodor Zoltán (HNF megyei bizottsága) és Kovácsáé Szabó Veronika (Cegléd). Ezüst fokozat kitüntetésben részesült: Bárdos Istvánná (HNF megyei bizottsága) és Králik János (Budaörs). A kitüntető jelvény bronz fokozatát vehette át: dr. Esz- lári Egon (Isaszeg), Horváth Imre (Érd), Horváth Lászlóné (Piliscsaba), Krauze Ferenc- né (Vác) és Tóth János (Szi- getszentmiklós). A Társadalmi Munkáért plakett kitüntetést adományozta a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága a ceglédi Vízkutató és Fúró Vállalat, a Váci Kommunális és Költség- vetési Üzem, a törökbálinti úttörő csapatvezetői tanács kollektívájának. Ezt a kitüntetést kapta még a ráckevei Keve néptáncegyüttes, Dómján Sándorné, érdi HNF-elnök, Fazekas Gyula, ceglédi műszaki ellenőr, Fekete Antal, Cégied Városi Tanácsának elnöke, Pálinkás Pál albertirsai kisiparos és Velkei Erzsébet, a Nagykátai Tanács VB tagja. A Kiváló Társadalmi Munkás kitüntető jelvényt háromszáztízen, köztük Balázs Gusztáv, a Gödöllői Hírlap munkatársa, míg az Érdemes Társadalmi Munkáért kitüntető jelvényt ezerkétszáznyolc- vanan vehették át az augusztus 20-i ünnepségeken. Népművészek, népművelők kitüntetése Támogatjuk a kultúra ápolását A népművészet fejlesztése terén kifejtett munkásságuk, valamint eredményes népművelő tevékenységük elismeréseként nyolcán kapták meg az idén a Népművészet Mestere és húszán a Kiváló Népművelő kitüntető címet, öt köz- művelődési szakember tevékenységét Bessenyei György- emlékéremmel, négyét Móra Ferenc-emlékéremmel, nyolcét pedig Szabó Ervin-em- lékéremmel jutalmazták. A kitüntetéseket pénteken a Parlamentben adták át. Áz eseményen — amelyen jelen volt Pál Lcnárd. az MSZMP Központi Bizottságának titkára — Czibere Tibor művelődési miniszter köszöntötte a kitüntetetteket. Emlékeztetett arra: újra kell gondolnunk a gazdaság és a közművelődés kapcsolatát, valamint a kulturális érdekek érvényesülésének mechanizmusát. Szükséges, hogy a gazdaság jobban bekapcsolódjon a kultúra támogatásába, ugyanakkor nem szabad és nem lehet a piac mechanikus függvényévé tenni a közművelődési intézmények tevékenységét. A jövőben is biztosítani kell az ezek fenntartásához és működéséhez szükséges támogatásokat. Az erkölcsi elismeréssel együtt fontos a közművelődésben dolgozók anyagi megbecsülése is. Különösen figyelni kell az ifjúságra, körültekintően, reális követelményeket állítva eléjük, értelmes progratnot Kínálva nekik, amelyben • :iól megfér az értelmet mozgató tudományos ismeret és az érzelmeket nemesítő művészet, a népművészet — mondotta végezetül a miniszter. ★ A népművészet fejlesztése terén kifejtett munkássága elismeréseként a sntISi '9S3é0 ioa ! * Népművészet Mestere kitüntető címet kapta: Józsa Bálintné Tolna megyei szövő, dr. Nagy Györgyné Bács-Kis- kun megyei hímző, Sárdi János Baranya megyei kékfestő, Sz. Nagy István, a Karcagi Nép- művészeti Anyagipari Szövetkezet művészeti vezetője, fazekas, Üjvárosi Imre Hajdú-Bihar megyei bőrműves, Varga József és Varga Józsefné Győr-Sopron megyei néptáncosok, Végh Menyhértné Heves megyei énekes. kitűnő és eredményes népművelő munkája elismeréseként a Kiváló Népművelő kitüntető címet kapta: Barátit László, a Budapesti IX. Négy évtizede alakultak a gépállomások Régi traktorosok találkoztál Végre elkészült a várva várt új iskola iJítöSite Tegnap került sor Abonyban a nagyközségi tanács dísztermében a gépállomások és mezőgazdasági termelőszövetkezetek létrehozásának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségre. Habony István, az MSZMP Abonyi Bizottságának titkára köszöntötte a megjelent egykori gépállomási dolgozókat, munkairányítókat és a meghívott vendégeket. A pártbizottság titkára rövid beszédében utalt arra, hogy hazánkban a termelőszövetkezeti szervezésben a döntő fordulat 1948 őszén következett be. Központi irányítással sorra alakultak meg a falvakban a termelöcsoportok. Abonyban az említett év őszén hat téesz szervezése történt meg. Ez nemcsak megyei, de országos mércével nézve is magas szám volt. A termelő- szövetkezetek technikai bázisát lényegében az 1948. augusztus 20-án létrehozott abonyi gépállomás teremtette meg. A bevezető gondolatokat követően Marosi Béla, az abonyi gépállomás szervezője szólalt föl. Elmondta, hogy sz első években a gyenge felsze- reltségű gépállomás gépparkja mellett a gazdáknak nagy jelentőségű volt a saját igás- állatok igénybevétele. Még 1950-ben is az őszi mélyszántás több mint 34 százalékát végezték igaerővel az abo- nyiak. Büszkén szólt arról, hogy ma már a gépállomás traktorosai sorra az élmezőnyben végeznek az országos munkaversenyben. A gépállomás megszervezése új munkahelyet biztosított a szakképzettséggel nem rendelkező helybéli fiatalok számára is. Az egykori szegényparasztok gyerekei itt találkozhattak először a Hofherr, vagy miként a köznyelv használta, körmös traktorokkal. Néhány napos szakmai képzés után az újonc masiniszták már valamelyik közeli gazda földjét szántották vagy boronálták. A gépállomás dolgozói rendszeres politikai és szakmai képzésben részesültek. A későbbi években műszaki végzettségű mérnökök, neves agrár- vagy gazdaságpolitikai vezetők kerültek ki soraikból. A megjelentek elérzéke- nyülve találkoztak egymással. Akadt olyan, idős nyugdíjas, egykori gépállomási dolgozó. akit a sors Abonytól 400 kilométerrel távolabbra sodort, de a hívó szóra ideutazott. Voltak a traktorosok között annak idején lányok is. Nevükben emlékezett erre, a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom szempontjából valóban hősinek számító időszakra Kocsis Sándorné nyugdíjas revizor. Utalt egyebek között arra, hogy a gépállomás volt az otthonuk. Kezdetben szállás hiányában fészerekben, kazlakban, vagy éppenséggel istállókban aludtak. Váltott műszakokban dolgoztak úgy, hogy valaki a Hofherr előtt világított: alkalmasint gyertyát vagy petróleumlámpát tartva. Elhangzott ezen a jubileumi ünnepi ülésen olyan igény, hogy írják meg Pest megye gépállomásainak a történetét. Ugyanis a múló évek során egyre kevesebb lesz az olyan ember, aki még emlékezni tud arra az időszakra. Az emlékünnepséget követően a résztvevők megtekintették a Mechanikai Művek abonyi gyárát, amely az egykori gépállomás helyére települt. Ezután a József Attila Termelőszövetkezetben mező- gazdasági erő- és munkagépbemutató gazdagította a programot. A Ságvári Termelőszövetkezetben történeti kiállítás megnyitására került sor. A gazdag napi program betetőzéseként Abonyban a termelőszövetkezeti emlékműnél köszöntötték augusztus 20-áf. így vált valóban teljessé a jubileumi évforduló és alkotmányunk napjának méltó ünneplése. Gy. L. Kerületi Művelődési Intézmények Igazgatósága igazgatója, Bokor Béla, a Baranya megyei Művelődési Központ igazgatója, Bolevácz József, a Tabi Nagyközségi Könyvtár igazgatója, Buday Péter, a Kórusok Országos Tanácsa Szolnok Megyei Szervezete titkára, Deme Tibor, a Zagyvarékasi Művelődési Ház igazgatója, Dulity Tibor, a Szakszervezetek Bács-Kiskun Megyei Tanácsa főmunkatársa, Farkasné Dóczy Erzsébet, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár XVIII. kerületi könyvtára könyvtárigazgatója, Hanesch László, a Hajdú-Bihar Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója, Horváth Jánosné, a Szombathelyi. ..Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ- osztályvezetője;— Kollár Imre, a Termelőszövet- Jtezgtek, Országos Tanápsa művelődési tanácsosa, Kovács Emil, a Devecseri Nagyközségi Könyvtár igazgatója, Kútsági Tamás alezredes, a Zalka Máté Műszaki Főiskola főinstruktora, László Jánosné, a Magyar Televízió művelődési főszerkesztőség szerkesztője, Markolt Endre, a jászszentlász- lói művelődési ház igazgatója. Mátyás Irén, a zsámbéki művelődési ház igazgatója, Nagy Gyula, a Láng Művelődési Központ Igazgatója, dr. Pap István, a Békéscsabai Megyei Művelődési Központ igazgatója. Pataki József, a Szabolcs-Szntmár Megyei Tanács V. B. művelődési osztálya osztályvezetője. Sőre Imre. a győri Széchenyi István Művelődési Központ igazgatója, Tóth Lovas Márta, a Magyar Nemzeti Múzeum osztályvezetője. Kiemelkedő közművelődési tevékenysége elismeréseként a Bessenyei György-emlékérmet kapta: Alföldi Albert, a hajósi művelődési ház igazgatója, Francz Vilmos, a debreceni Kölcsey Ferenc Megyei-Városi Művelődési Közoont és Ifjúsági Ház csoportvezetője, Nagy Lajos, a kurityáni Szuhavölgyi Bányaüzem művelődési intézményei igazgatója, Pribula László, a Kisvárdai Városi Művelődési Központ igazgatója, Tóth Oszkár, a letenyei Fáklya Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója. A magyar múzeumügy érdekében kifejtett kiemelkedő munkája elismeréseként Móra Fcrenc-emlékérmet kapott: Dr. Bánkúti Imre, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettesé, Kormos Istvánná, az Iparművészeti Múzeum főigazgató-helyettese, dr. Szigetváry Ferenc, a kőszegi Patikamúzeum igazgatója, dr. Tóth Ferenc, a Csongrád megyei József Attila Múzeum nyugalmazott igazgatója. A magyar könyvtárügy és levéltárügy érdekében kifejtett kiemelkedő munkája elismeréseként a Szabó Ervin-emlékérmet kapta: Gyimes Ferenc, az Állami Gorkij Könyvtár osztályvezetője, Kelti Béla, a Budapesti Műsz?- ki Egyetem központi könyvtára nyugalmazott igazgatóhelyettese, dr. Kókay György, az MTA Irodalomtudományi Intézete osztály vezetője, dr. Kondor Imréné, az Országos Széchényi Könyvtár osztályvezetője, Szabó Flörls, a pannonhalmi főapátsági könyvtár főkönyvtárosa posztumusz emlékérmet. Szűcs László, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete archívumvezetője, dr. Takács József, a Janus Pannonius Tudományegyetem egyetemi könyvtár kari könyvtárvezetője, Tóth György István, a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese.
