Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-19 / 198. szám

2 1988. AUGUSZTUS 19., PÉNTEK Pakisztánban tíznapos gyászt rendelt el a sziikségtanács Vasúti szerencsétlenség Szabotázs okozta a tragédiát? A Ziaul Makkot és kíséretét szállító C—130 típusú repülőgép — a pakisztáni védelmi minisztérium illeté­kesei szerint — szabotázs következtében zuhant le. Er­ről az AFP francia hírügynökség tájékoztat. A minisztérium szakértői úgy nyilatkoztak, hogy a felszállás után bekövetkezett robbanást vagy a repülő­gépen elhelyezett pokolgép idézte elő, vagy rakéta­találat. A kutatóalakulatok csütörtökön megtalálták a légi szerencsétlenségben meghalt pakisztáni államfő és a felrobbant elnöki repülőgép többi utasának holttestét. Az elnök földi maradványait mar visszaszállították a pakisztáni fővárosba. A néhai államfőt a tervek szerint szombaton te­metik el. A temetésen többek között jelen lesz Ra- maszvami Venkataraman indiai elnök, George Shultz amerikai és Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter. nesztett miniszterelnök, Mo­hammed Han Dzsunedzso ha­sonló szellemben beszélt: most óvatosan és körültekin­tően kell kiformálnunk az ország jövőjének körvonalait — mondta. Pakisztánban tíznapos gyászt rendeltek el. , A szomszéd országokban erősen figyelik, hogy Ziaul Hakk halála kimozdítja-e Pa­kisztán politikáját valamilyen irányban, és ha igen, akkor annak milyen hatása lesz a térségben. Száguldott az Auróra Csütörtök Reggelre 24-re emelkedett a Szovjetunióban kedden este bekövetkezett sze­rencsétlenség halálos áldoza­tainak száma. A kórházakban jelenleg 107 sebesültet ápol­nak. A helyszíni vizsgálatok kiderítették, hogy a Le- ningrádból Moszkvába tartó Auróra expressz legalább 150 km/órás sebességgel szágul­dott a kisiklás pillanatában, holott az adott pályaszaka­szon mindössze 60 km/órás se­besség volt engedélyezve. A sebességkorlátozásról azon­ban a forgalmi ügyeletesek el­mulasztották értesíteni a moz­donyvezetőket. ★ Rendkívüli állapot van ér­vényben szerda éjféltől Pa­kisztánban. Néhány órával az után hirdették ki, hogy a rádióban bejelentették Ziaul Hakk elnök halálhírét. Az or­szágot ideiglenesen szükség­tanács irányítja. A testület élén az ügyvezető államfő, Gúlám Iszhak Han áll. Tag­jai között van a belügy-, a hadügy-, a külügyminiszter, a parlamenti ügyek minisztere, valamint a három haderőnem vezérkari főnöke. A rendkí­vüli állapot rendelkezéseinek alapján felfüggesztették az alapvető állampolgári jogok gyakorlását és betiltották a politikai tevékenységet. Ziaul Hakk szerdán délután halt meg, miután az ország keleti részében katonai egy­ségeknél tett látogatást. Er­ről akart visszatérni. A hat­vannégy éves elnököt és kí­séretét szállító C—130-as re­pülőgép nem sokkal a felszál­lás után, Bhavalpur és Múltán között haladva, felrobbant. Szörnyethalt több magas ran­gú pakisztáni katonatiszt és az iszlámábádi amerikai nagy­követ. Az Egyesült Államok nyo­mozó szakértőket küld a ka­tasztrófa okainak kivizsgálá­sára és megállapítására — vált ismertté. Bár Gúlám Iszhak Han sza­vát adta arra, hogy az előze­tes kiírásnak megfelelően no­vember 16-án megtartják a parlamenti választásokat, a belpolitikában nagy a bizony­talanság. Megfigyelők biztosra veszik, hogy az utódlás kér­désében a hadsereg tábornoki kara éreztetni fogja súlyát és befolyását. Az ügyvezető el­nök rádióbeszédében mind­azonáltal jelezte, hogy az or­szág külpolitikai irányvonala változatlan marad, Iszlámábád tartja magát nemzetközi elkö­telezettségeihez. A pakisztáni ellenzék veze­tői megdöbbenésüknek és megrendülésüknek adtak han­got Ziaul Hakk halála miatt, ám első megnyilatkozásaikból kiérződött az is, hogy válto­zásban reménykednek. Benazir Bhutto, a legnép­szerűbb ellenzéki politikus, a Pakisztáni Néppárt elnöke ezt nyilatkozta: nehéz elhinni, hogy a Ziaul Hakk nevével fémjelzett korszak véget ért. Az élet és a halál Isten ke­zében van. Ám az elnök halá­lával a félelem árnyéka is el­oszlott. Készek vagyunk együttműködni a hátalom zökkenőmentes és alkotmá­nyos átszervezésében és átru­házásában. A május végén me­Most Névadóban, szeptemberben Szemipalatyinszkon Újabb fontos mérési adatsor Föld alatti kísérleti atpmrob- bantást hajtottak végre szer­dán az Egyesült Államok ne- vadai kísérleti telepén. A két ország között létrejött megál­lapodással összhangban 45 személyes szovjet szakértői csoport vett részt a robban­tásnál alkalmazott mérési technika összevetésében. A mintegy 150 kilotonna ható­erejű töltetet 640 méteres földfelszín alatti mélységben robbantották fel. A szovjet—amerikai megál­lapodásnak megfelelően a Szovjetunióban szeptember 14-én a szemipalátyinszki kí­sérleti telepen hajtanak vég­re kísérleti atomrobbantást. A kísérleti robbantásnál ame­rikai szakértők is jelen lesz­nek. Az első jelentések szerint hibátlanul működtek a neva- dai amerikai kísérleti telepen elhelyezett szovjet ellenőrző műszerek, bár a nukleáris tobbantásról szóló adatok fel­dolgozásához huzamosabb idő­re van szükség. A szovjet szakértők úgy értékelték, hogy az ellenőrzési kísérlet sikeres volt, a töltet közvetlen köze­lében elhelyezett szovjet be­rendezések igen pontos ada­tokat szolgáltattak, és a távo­labbra telepített más típusú műszerek — amelyek kipróbá­lása nem volt része a hivata­los programnak — szintén pontos mérési adatokat rögzí­tettek. Viktor Mihajlov, a szovjet szakértői küldöttség vezetője és Igor Palenkih nagykövet, a nukleáris kísérletekről folyta­tott tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttség vezetője egyaránt nagy jelentőségűnek minősítette az első olyan rob­bantást, amelyet a két fél szakértői közösen ellenőrizhet­tek a helyszínen. Mint a szovjet képviselők elmondot­ták, a mérési adatokat a két fél külön-külön dolgozza ugyan fel, de azokat a Géni­ben folytatott tárgyalásokon a későbbiekben gondosan ösz- szevetik a mérési módszerek pontosságának meghatározá­sára. Mint ismeretes, az Egyesült Államok csak akkor hajlandó ratifikálni a több mint egy­éves szerződéseket a nukleá­ris kísérletek' felső határáról, illetve a békés célú nukleáris robbantásokról, ha megfelelő­nek és megbízhatónak tartja az ellenőrzés módszereit. A KUR APA TI ERDŐ TITKA Tömeggyilkosság ügyében indított vizsgálatot a belorusz kormány az ügyészi szervek bevonásával: bizonyossá vált ugyanis, hogy a Minszk közelében fekvő kurapati erdőben 1937 és 1941 között, naponta hajtottak végre kivégzéseket és az áldozatokat a helyszínen temették el — adta hírül a Mosz- kovszkije Novosztyi legutóbbi számában. Az esetre az egyik belorusz lap derített fényt, szemtanú­kat is megszólaltatva az ügyben. A beszámolók szerint az erdő háromméteres fapalánkokkal elkerített területén, ame­lyet éjjel-nappal fegyveres őrök és kutyák vigyáztak, csopor­tosan végeztek ki embereket, állandóan puskalövések, jajve­székelés, sírás hallatszott. A környékbeli idős emberek sze­rint a lövöldözések, vagyis a kivégzések, egészen a háború kezdetéig tartottak. ’* A területen, amely eddig a minszkiek kedvelt kiránduló- helye volt, eddig 500 tetemet exhumáltak szakértők bevonásá­val. Fény derült arra is, hogy már. korábban is végeztek exhumálást az erdőben, egyelőre azonban nem tudni, hogy kik, mikor és milyen céllal tették ezt. A jeltelen sírok egy ré­sze megsemmisült, amikor a térségben utat, illetve gázvezeté­ket építettek. A moszkvai hetilap beszámolója szerint a belorusz kor­mánybizottság és az ügyészség megkezdte a szemtanúk ki­hallgatását, ami után a szovjet belügyminisztérium és az ál­lambiztonsági bizottság (KGB) levéltárában folytatják a nyo­mozást. Az indiai—pakisztáni vi­szony az utóbbi években mélypontjára. jutott. Tekintet­tel a két ország kpzötti • fe­szült helyzetre, a csütörtök reggeli lapok szerint az indiai határállamokban óvintézkedé­seket (rendeltek el. A Dzsam- mu és Kasmír állambeli Srinagarban, ahol harmadik napja tartanak a Pakisztán- barát zavargások, kijárási ti­lalmat vezettek be, és tűzpa- rancsot adtak a biztonsági erőknek Ziaul Hakk halálhí­rének vétele után. A pakisztáni szenátus csü­törtöki ülésén mély gyásszal Ziaul Hakk emlékének adó­zott. A honatyák megköny- nyebbülten vették viszont tu­domásul, hogy zökkenőmente­sen alakultak meg az irányító testületek a válságos időszak­ban. Többen azonban erélye­sen kifogásolták, szükségtelen­nek nevezték, hogy az ügyvi­vő államfő — a szenátus el­nöke — kihirdette a rendkí­vüli állapotot. Nemzeti egy­ségkormány felállítását szor­galmazták azzal a céllal, hogy novemberben tisztességes és szabad parlamenti válasz­tásokat rendezhessenek. Gyászolják az elhunyt elnö­köt az afgán kormányellenes erők is. Pesavarban egy kép­viselőjük azt '«yiiatko^ta: Ziaul Hakk személyében egyik legnagyobb támogatónkat ve­szítettük el. A fegyveres cso­portok azonban bíznak abban, hogy a nekik nyújtott pa­kisztáni segítségben nem lesz fennakadás, hárki kerüljön is hatalomra Iszlámábádban Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke táviratban fe­jezte ki együttérzését és rész­vétét Nyikolaj Rizskovnak, a Szovjetunió' Minisztertanácsa elnökének a Moszkva—Lenin- grád útvonalon bekövetkezett vasúti szerencsétlenség miatt. GENSCHER LEVELE Román kollégájához, loan Totu külügyminiszterhez kül­dött levelében Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter aggodalmát fe­jezte ki a romániai település- rendezési tervek miatt. Gen­scher nyomatékosan kérte, hogy leveléről Totu tájékoz­tassa Nicolae Ceausescu ál­lamfőt — közölte csütörtökön a bonni külügyminisztérium szóvivője. A DPA hírügynökség meg­jegyzi, hogy a nyugatnémet kormány május 9. óta (négy nappal Ceausescu ismert be­széde után) nagyköveti és ál­lamtitkári szinten hat alka­lommal is kapcsolatba lépett a román féllel. E diplomáciai lépésekről a külügyminiszté­rium hallgatott, mert még mindig 200 ezer német nemze­tiségű személy él Romániában. Másrészt fokozódik az NSZK aggodalma, hogy a bécsi utó­találkozón Románia még in­kább késlelteti majd az euró­pai leszerelési megbeszélése­ket. Á tervezett falurombolások azonban — mutatnak rá Bonn­ban — oly mértékben érintik az alapvető emberi jogokat, hogy nem lehet már szőnyeg alá seperni ezeket a kérdése­ket. A szövetségi kormány kénytelen lesz további lépése­ket megtenni — mondják il­letékes körökben. Elképzelhe­tő, hogy a nyugatnémet szö­vetségi elnök maga ír levelet Nicolae Ceausescunak. Romániai intézkedésekről írt a Scinteia . Hazafias kötelesség Romániában az egészségügyi szervek egész sor intézkedést hoztak a terhességmegszakítá- tások számának csökkéntésére. Ezeket a határozatokat az üzemekben, vállalatokban és intézményekben a dolgozók tanácsainak most lezajlott közgyűlésein ismertették — közli a Scinteia, amely az in­tézkedések részleteire nem tér ki. A lap mindössze arra utal, hogy egyes megyékben nagy az abortuszok száma. Emiatt szükségszerűvé vált bejelenté­sük és a nők között kifejtendő felvilágosító-nevelő tevékeny­ség fokozása. A Scinteia hang­súlyozza: fel kell világosítani a nőket arról, hogy utódokat világra hojini hazafias köte­lesség. Rámutat: a felvilágo­sító tevékenységgel meg kell győzni a nőket arról, hogy mi­lyen veszélyekkel és követ­kezményekkel járnak a tér­ti ességmegszakítások. Peresztrojka nincs önfeláldozás nélkül Borisz Jelcin nyilatkozata Nem tartom magam bűnös­nek sem a párt, sem a ncp előtt, ezért is kértem politi­kai rehabilitálásomat — je­lentette ki a Jurmala című lapnak nyilatkozva Borisz Jel­cin. A volt moszkvai első titkár júliusban a balti-tengeri Jur- malában pihent és ekkor adott interjút a helyi lapnak. A nyilatkozat augusztus 4-én jelent meg és most jutott el MTI moszkvai irodájához. A pártkonferenciával kap­csolatos véleményét kifejtve Jelcin elmondta: hiba volna azt várni, hogy a tanácskozás egy csapásra megoldja a fel­halmozódott gondokat. Megje­gyezte azonban, hogy az ér­tekezlet nem mindenben fe­lelt meg várakozásainak. Meg­említette egyebek között, hogy számos „rózsaszín” felszólalás azt a képzetet keltette, mint­ha minden rendben volna, ami inkább a pangás időszakának, semmint a peresztrojkának a szellemét tükrözte. Annak a véleményének adott hangot, hogy a tömegtájékoztatási esz­közök és az értelmiség tevé­kenységén kívül egyelőre nemigen érezhető számottevő­en az átalakulás. Szerinte az elkövetkező 2—3 éven belül javítani kell a lakosság élel­miszer-ellátását, a szolgáltatá­sokat, ellenkező esetben a pe­resztrojka kifullad. A konferencián kifejtett vé­leményéhez hasonlóan Jelcin jurmalai nyilatkozatában sem lelkesedett a párttitkári és ta­nácselnöki funkciók összevo­násáért. Mint kommunista azonban, tartja magát az ez­zel kapcsolatos párthatározat­hoz — te**e hozzá. Jelcin a konferencián ne­ki címzett kemény bírálatra válaszolva elmondta, hogy számos levélírói közül az egyik hivatalos statisztikai adatokra támaszkodva bizo­Megkezdi munkáját az ENSZ békefenntartó alakulata Szombattól érvényes Szlavko Jovics, az ENSZ 350 főből álló irak—iráni bé­kefenntartó alakulatának ju­goszláv parancsnoka csütörtö­kön Bagdadból Teheránba utazott. Szerdán érkezett az iraki fővárosba, most pedig az iráni fővárosban tesz első ízben látogatást. Kíséretében van tizenegy jugoszláv katonatiszt, aki az iráni oldalon, valószí­nűleg Ahvaz térségében fel­ügyeli majd a tűzszünet be­tartását. Csütörtökön egyéb­ként Bagdadból elindultak a határ iraki oldala felé az oda vezényelt ENSZ-katonák. A tűzszünet szombaton, green­wichi idő szerint hajnali há­rom (közép-európai idő sze­rint öt) órakor lép életbe. Az ENSZ közgyűlése szer­dán beleegyezett abba, hogy a következő három hónapban a világszervezet alapjaiból 35,7 millió dollárt folyósítsanak az erre illetékesek az iraki—iráni tűzszünetet ellenőrző katonai megfigyelő csoport működési költségeinek fedezésére. A 159 tagállam képviselőit tömörítő vezető ENSZ-testület egyhan­gúlag hagyta jóvá a költségve­tési bizottság erre vonatkozó ajánlását. A költségvetési bizottság, a közgyűlés e szakosított testü­leté, október 1-jéig kér jelen­tést az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárától a megfigyelői tevékenység első szakaszának költségeiről. A válságos pénzügyi helyzetben lévő világszervezet erősen szá­mít arra, hogy a tagállamok önkéntes hozzájárulásokkal fogják támogatni a tűzszünet- ellenőrző küldetést. A katonai megfigyelő cso­port létrehozásáról a Bizton­sági Tanács augus-tus 9-én döntött, kevéssel az után, hogy mind Irán, mind pedig Irak beleegyezett a tűzszünetbe. A csoport 350 fegyvertelen kato­nából áll, aki 24 nemzet kép­viseletében vesz részt az ENSZ béketeremtő erőfeszítéseiben a Perzsa(Araij)-öbölben. Mun­kájukat 950 fős kisegítő sze­mélyzet könnyíti meg. Az egész küldetés első félévi költ­ségei becslések szerint 75,6 millió dollárra rúgnak. Kisebb vihart kavart Quayle szenátor jelöltsége Bush ma programbeszédet mond Közép-európai idő szerint pénteken hajnalban ér véget a republikánus párt országos tanácskozása George Bush, az immár hivatalos elnökjelölt beszédével. Bush első ízben lép a párt vezetőjeként a nyilvá­nosság elé, és a politikai kom­mentátorok egyöntetű vélemé­nye szerint, programbeszéde nagymértékben befolyásolhat­ja választási hadjáratának jövőjét. A legfrissebb közvélemény­kutatási adatok szerint, ame­lyeket a The Washington Post közölt csütörtökön, a republi­kánus jelöltnek sikerült utol­érnie demokrata párti ellenfe­lét: a megkérdezett-vályasztok 49 százaléka szavazna Michael Dukakisra, 46 százalékuknak a jelenlegi alelnök lenne vá­lasztottja. A megnövekedett közszereplés tovább javíthatja esélyeit — de a választásig még két és fél hónap van hát­ra, s ez sokban módosíthatja a jelenlegi helyzetet. A republikánusok alelnök- jelöltje, Dán Quayle szenátor körül viszont újabb kisebb vi­har robbant ki: többen azzal vádolják, hogy vagyonos csa­ládja politikai befolyásának felhasználásával mentesült a vietnami háború idején a tényleges katonai szolgálat alól. Quayle a nemzeti gárdá­ba lépett be, s ezzel elkerül­te az akkor még kötelező be­hívást. A szenátor ezt tagadja. Sztrájkolnak a lengyel dokkmunkások is Szczecinben áll a munka Szerdán a szczecini dokk­munkások is beszüntették a munkát, támogatva ezzel a Dél-Lengyelországban sztráj­koló szénbányászok akcióját. Erről számolnak be nyugati hírügynökségek, a betiltott Szolidaritás szervezet aktivis­táinak közléseire hivatkozva. Két nappal ezelőtt a szilé­ziai Jastrzebie Manifest Lip- cowy nevű bányájában kezdő­dött az okkupációs sztrájk, amely politikai jelleget öltött, és a hatóságok törvénytelen­nek minősítették. Itt négyez­ren szüntették be a munkát. Szerdán reggel csatlakozott a sztrájkhoz a cseh határ köze­lében fekvő Morcinek négy­száz szénbányásza, szerdán este pedig a Katowice melletti nyitotta be: Szverdlovszkban első titkársága idején az át­lagosnál magasabb volt az élelmiszer-ellátás színvonala. Hozzátette, hogy Jegor Liga- csov felszólalása nem tükröz­te a különböző problémákhoz való viszonyukat, különösen, ami a társadalmi igazságossá­got illeti. Visszautasította azo­kat a vádakat is, amelyek szerint kegyetlen vezető. Mint mondta, odaadó hoz­záállást követelt munkatársai­tól, mert úgy véli, hogy a pe­resztrojka önfeláldozás nél­kül nem juthat előbbre Hangsúlyozta, nem akart Bu- harinnal és Kamenyevvel egy sorba kerülni, hogy aztán öt is rehabilitálhassák, ahogy ezt az Ogonyok főszerkesztője ál­lította. Elmondta, maga is olvasta a tavaly októberi KB-üléssn elmondott beszédének szamiz- dat változatait, amelyek nem valódiak, csupán egy-két gon­dolatot kölcsönöztek felszóla­lásából. Hozzátette: ha a saj­tó teljes nyilvánosságot adott volna a történteknek, akkor most nem volnának szamiz- dat cikkek. Piekary Slaskie Andaluzja bá­nyájának számos dolgozója. Szerdán a dél-lengyelországi szénbányászok mellett az északi Szczecin hatszáz kikö­tői rakodómunkása is megta­gadta a műszak megkezdését. és megszállta a dokkokat. Szczecinben — Gdansk után a második legnagyobb lengyel kikötőben — hétezer dokk­munkás van. A sztrájkolok ötvenszázalékos béremelés mellett a Szolidaritás újraen- gedélyezését követelik. Valamennyi most kirobbant lengyelországi sztrájk az 1982- es szakszervezeti törvény ér­telmében illegális, törvényte­len, mert nem előzte meg a törvényben előírt tárgyalási procedúra. Sztrájkot csak ab­ban az esetben lehet — mint végső eszközt — igénybe ven­ni, ha korábban minden egyezkedési kísérlet kudarcot vallott, titkos szavazáson a dolgozók többsége a munka- beszüntetés mellett dönt, és ezt az elhatározást egy héttel a sztrájk megkezdése előtt előre bejelentik. Az országban kialakult bel­politikai helyzet kapcsán a LEMP KB Politikai Bizottsá­ga keddi üléséről csütörtökön nyilvánosságra hozott közle­mény élesen bírálja az üzemi pártalapszervezeteket és a vajdasági pártbizottságokat, amiért nem szentelnek kellő figyelmet a munkakollektí­vákat foglalkoztató problé­máknak, nem szolgálnak idő­ben felvilágosítással a felme­rülő kérdésekben és késleked­nek a döntéssel a konfliktus­helyzetekben. A sztrájkkal való zsarolás, amellyel az ország teljes szét­hullását előidéző, a 80-as évek elejéről ismert helyzet vissza­állítását kierőszakolni igyek­vő politikai követelések pá­rosulnak, csak elmélyítheti a lengyel gazdasági nehézsége­ket és fékezheti a reform fo­lyamatát, a nemzeti közmeg­egyezés kimunkálását.

Next

/
Thumbnails
Contents