Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-18 / 197. szám

1988. AUGUSZTUS 18., CSÜTÖRTÖK wssj^Arsrsssrrrstf&yj'srssssssssssssssssss. r í f Villanófény f Bevallom, hogy általában idegenkedem attól, hogy a hi­vatalt védjem. Most azonban felemelem szavam a tanács mellett, mert meggyőződésem, hogy Szentendre Fő terének kopottsága, elhasználtsága miatt nem nekik kell szemre­hányást tenni. Azt persze kár lenne tagadni, hogy a Fő tér valóban arcpirítóan szegényes. Ám gondolkozzunk csak el azon, e helyen hány ház tu­lajdonosa az állam. A húszból mindössze kettőé. Az egyiket, a 11-est felújították. A másik a képtár épülete. Valójában ez sem a tanácsé, mert múzeum- alapítás céljára sajátították ki, de a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának nincs pénze, s így a városgazdálkodási vál­lalat tartja rendben az ingat­lant. Kétségtelen, hogy csak a legszükségesebb javításokat végezteti el rajta a tanács, mert a lakóházfelújítási alapot fontosabb munkákra fordítják. Egyébként a Fő tér környékét is figyelembe véve, csak a de- likátbolt fölötti helyiségek ké­peznek tanácsi tulajdont. A többi ingatlan tehát a különböző cégek birtoka. Pél­dául a NYÉK-é, a Pest Me­gyei Vendéglátó Vállalaté, s még sorolhatnánk. A kritikát tehát ezen cégek vághatnák zsebre, ha törődnének a jogos indulatokkal. Arra hivatkoz­nak (természetesen), hogy ne­kik sincs pénzük. A tanács el­rendelhetné a kényszertataro­zást, ám ez igen hosszadalmas hercehurca lenne. S akad még felvetnivaló a témával kapcsolatban. Neveze­tesen, hogy az új fejkvótás közponi támogatás főként azo­kat a településeket sújtja, ahol nagy az idegenforgalom. Mert ezeknek is csak az ál­landó lakosság száma szerint mérik a fejlesztési támogatást. Márpedig nyilvánvaló, hogy például Szentendrén nem az itt lakók „nyomása” nehezedik a központnak nevezett...négy­zetméterekre. A fokozott el­használódást, azt, hogy a hi­vatalos delegációkat ide hoz­zák, a költségvetés nem mél­tányolja. Ugye aligha képzel­hető el, hogy Budapesten az első kerületet — a Vár kör­nyékét — csak az ottani ta­nács anyagi erejéből tették rendbe. A Fő tér tehát valóban ko­pott. De nem a tanács mu­lasztása miatt... SZENTENDREI vtman A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Tanítani a tűzoltást Önzetlen önkéntesek A városi tanács végrehajtó bizottsága a legutóbbi ülésén egyebek között megtárgyalta a helyi tűzoltó-parancsnokság munkájáról szóló tájékozta­tót és áttekintette a térség e témával kapcsolatos helyze­tét. Nagyon vázlatosan közöl­jük a főbb megállapításokat. A tűzoltó-parancsnokság a városban és a 13 községben igyekszik a tüzeket megelőz­ni, hatósági ellenőrzéseket végezni, az önkéntes és vál­lalati tűzoltókat ellenőrizni, az úttörő szakalegységeket irányítani, szervezni. A szakemberek szerint a ta­nácsok és intézményeik tűz­védelmi tevékenysége az el­várható szint alatt marad. A legtöbb iskolábari, óvodában ismeretlenek az előírások, rosszak a riadótervek, elfeled­keznek az elektromos beren­dezések felülvizsgálatáról, el­hanyagolják a tűzoltókészülé­keket, szabálytalanul tárolják például a fűtőolajat. A tanácsi intézményekéhez hasonló a kép a kereskede­lemben, valamivel jobb a mű­velődési házakban, bár Tajii- tótfaluban épp ilyen épület égett le és keletkezett 2 millió forintos kár. A nagyobb vállalatoknál rendben mennek a dolgok, a Budapesti Közlekedési Válla­latnál az elmúlt négy évben csak három tűzeset fordult elő, minimális anyagi kárral. A legnagyobb gond termé­szetesen a lakó- és üdülőhá­zak védelme. Ezekből 20—j22 ezer található a Dunakanyar­ban. Az ellenőrzésüket társa­dalmi munkában az önkéntes tűzoltók végzik, változó in­tenzitással és eredménnyel. Pedig az összes tűzeset 65 szá­zaléka a magánépületekben következik be. Kevesen tudják, hogy a tűz­oltók helyszíni bírságot is ki­szabhatnak. Szívesebben élnek vele, mint a hosszadalmas szabálysértési eljárással. Az a Szakbizottság készíti Mégsem oda való Ügy tűnik, hogy a Villanó­fény írásai elevenbe vágnak, mert alig hagyják őket válasz nélkül az olvasók. Lapunk augusztus 4-i számában szóvá tettük, hogy az Omszk-park tavának partjait fenyőfával ültették be. Máig az a véle­ményünk, hogy a tűlevelűek nem illenek oda, hideg hatást keltenek, alattuk kellemetlen a napozás. Az észrevételekre Karsai Üzletvezetőnk részére lakást vagy lakrészt bérelnénk utazási irodán keresztül, hosszabb távra, Kisorosziban vagy közvetlen környékén. Budapest Golf Park telefon: 751-000/230 (mindennap 10-től 14 óráig). Miklós, Budakalász nagyköz­ség tanácselnöke válaszolt. Pontosabban csak azt közli, hogy egy szakbizottság által készített fásítási terv alapján dolgoznak, s az idén is ezer csemetét ültettek el, amelyet ingyen kaptak. Közöttük volt közel háromszáz 5—6 éves ezüstfenyő is. Talán az említett olcsóság lehet az oka, hogy a tűleve­lűek a vízpartra kerültek. Ám az is lehet, hogy a szakbizott ság előre meghatározta, mi­lyen fafajtákat kapjon ingyen az Omszk-park. Bárhogyan is van. mi a vé- leményünket fenntartjuk. A fenyők a szakbizottság terve ellenére sem valók a napozó helyre. tapasztalat, hogy ez jobb be­látásra bírja az elkövetőket, mint a többi figyelmeztetési forma. Az utánpótlás-nevelés nagy probléma. Jelenleg nincs tűz­oltó alegység a város közép­iskoláiban. Pedig a gyerekek alkalomadtán szívesen segéd­keznek az oltásban. Némi vi­gasz, hogy az önkéntesek szá­ma csupán stagnál. A vonzás- körzetben 14 egyesület léte­zik 304 taggal. A vállalati tűzoltók százkilencvenen van­nak. öt vállalat és 7 község vásárolt az utóbbi időben 800-as kismotorfecskendőt. A szentendrei központ pedig több gép járműi ecskendövel gazdagodott. Külön kell szólni az úttörő szakalegységekről. 14 úttörő­raj jelenik meg rendszeresen a versenyeken és az önkéntes tűzoltóközgyűléseken. A jövőre nézve a legfonto­sabb feladatnak a szakembe­rek az önkéntes tűzoltóbázis fejlesztését tartják. Ha öt he­lyett 8 gépkocsivezetőt alkal­mazhatnának, ketten riasztás nélkül vonulhatnának a tűz­höz. Döntő lenne az időmeg­takarítás. Ez azonban pénz kérdés. Szaggatott vonalak taktikája Közlekedésünk biztonsága a tét Lassan évtizede már, hogy heves csatározások után mé­giscsak megépítették Szent­endrén a Dunakanyar kör­utat. Az indulatok máig sem ültek el, sokan hangoztatják, hogy a legelhibázottabb beru­házás volt a település életé­ben. Nyitott zsákutca Fölösleges lenne most azzal foglalkozni, hogy kettévágta-e vagy sem Szentendrét a kör­út, hogy ki nyeri azokat a pe­reket,, amelyeket a lakók egy része folytat; maradjunk csak a témánkkal összefüggő balra kanyarodás kérdésénél. Szentendre akkori vezetői harcoltak azért hogy például legyen szabad bekanyarodni a Pismány Áruházhoz, vagy a helyi áíész gazdaboltjához. A Közlekedési Minisztérium Budapesti Közúti Igazgatósá­gának szakemberei komoly érvekkel magyarázták, hogy a négysávos, nagy forgalmú úton milyen veszélyekkel járná, ha megengednék az irányváltoz­tatást. Nos a város pénzén ki is építették a Pismány Áruház megközelítéséhez a kitérőt, földet sajátítottak ki azért, hogy jobbramenet után ke­resztbe a 11-es főúton céljuk­hoz juthassanak a vásárlók. Máig is gyakorta ott állnak a rendőrök a buszmegállóban, s a balra kanyarodókat kemé­nyen büntetik. Annak idején az Áchim András utat zsákutcává nyíl­vánították, hogy onnan senki ne hajthasson rá a 11-es út­ra. S hiába kéri öt esztende­Döntött a másodfok Mi lesz a téglával? Levelet kaptunk Dankovits Ferenc közös képviselőtől, amelyben a június 23-án meg­jelent Villanófényben leírta­kat kifogásolja. A cikk a Vas­vári-lakótelepen felépítendő garázsokkal foglalkozik, s ki­fogásolja. hogy sokakat za­varna, ha az építmények meg­születnének. Dankovits Ferenc szerint a nyilatkozók illetéktelenek vol­tak, jelentéktelen kisebbséget képeznek, s több állításuk nem fedi a valóságot. A 165- ből csak 16 család kifogásolja az építkezést. Nincsenek je­lenlegi és régi garázstulajdo­nosok az építtetők között. Bő­ven van zöldterület a Vasvá­ri-lakótelepen. Igenis van jegyzőkönyv arról, hogy a la­kók igent mondtak a garázs­építésre, s ez megtekinthető Göttinger Pálnál, a városi ta­nács műszaki osztályán. S vé­gül, csak a lakásszövetkezet igazgatósági elnöke, valamint ő, Dankovits Ferenc közös képviselő illetékes az ügyben a nyilatkozásra. Mielőtt a levélben foglalta­kat cáfolnánk, jegyezzük meg, hogy időközben a Pest Me­gyei Tanács építési és vízügyi osztálya másodfokon döntött: a Vasvári-lakótelepen arra a területre garázs nem építhető. Azonban, hogy a levélíró­ban ne alakuljon ki az a hit, hogy lapunk hallgat, lépésről lépésre igyekszünk válaszol­ni. Az „illetéktelen” nyilatkozók Mócsi György közös képvise­Átépül a csomópont Szeptember derekáig Immár második hete, hogy szorgalmasan dolgoznak az Aszfaltútépítő Vállalat embe­rei a Lukács fivérek útjá­nak korszerűsítésén. A mun­ka a tervek szerint szeptem­ber derekáig tart. A buszok nem állnak meg a kálvária­dombi közértnél, a Pogány Kálmán úton lehet felszállni. A tanács és az építők arra kérik a lakosságot és a teher­autók sofőrjeit, hogy kerüljék el a csomópontot. Csak az utazzon arra, aki a lakását más útvonalon nem tudja megközelíteni. A Lukácsi fivérek útjának korszerűsítésével egy időben rendezik a Kálvária tér kör­nyékét is. Kialakítanak egy négysávos útcsatlakozást, a mostani hegyes szögű és a ve­szélyes csomópont helyett. Az Aszfaltútépítő Vállalat dolgozói a közeli napokban megjelennek a Harkály, a Határ, az Inda, a Kisforrás és a Vasvári Pál utcákban is, ott javítják a burkolatot. A kel­lemetlenségekért a lakosság türelmét és megértését kérik. Sajnos, ezzel gyakorlatilag ki­merül az ez évi útjavítási ke­ret, pedig másutt is nagy szükség lenne rá. lö és Kállay Tünde jegyző­könyvvezető voltak. Továbbá: a szövétkezeti tulajdon eseté ben mindenki tulajdonrészes. A 16 családból álló kisebbség nek joga van ellentmondani, hiszen ők is átengedik föld­jüket a leendő garázstulajdo nosoknak. Gépkocsitárolóval ezelőtt például a levélíró is rendelkezett, de azt eladta. A névsorba felvettek között most is van ilyen építménye Deák Ferencnek. Jegyzőkönyv csak arról van, hogy az építkezők szeretnék azt a területet, amely később a vita tárgyát képezte. Mást mutatni Göttin­ger Pál sem tudott. Ez pedig véleményünk szerint nem szavazat. Az 1987-ben készült jegyzőkönyvet Kálláy Tünde vezette, ő sem emlékszik sem­miféle határozatra. S végül, a nyolc hónapja megvett téglával mit kezd a szövetkezet? Meddig veri még az eső, hevíti a nap az érté­kes anyagot’ S vajon a szö­vetkezet közös pénzéből, vagy a garázsépítők névsorában szereplők pénzéből vásárol­ták? Ez csak kérdés, az azon­ban biztos, hogy a megyei ha­tározat után hasznosabb lenne túladni rajta. Sportturizmus Az öregfiúk kézilabdacsa­pata járt az NSZK-ban a 100 éves jubileumát ünneplő Reinheim SE megbízottja­ként. Az ottani újságok nagy elismeréssel írnak a magya rok szellemes játékáról, ki­emelve, hogy sem a technikát, sem a küzdőszellemet nem fe­lejtették el az „öreg rókák”. A hat együttes részvételével rendezett tornán a szentend­reiek a másodikok lettek Gross-bierbaui TSG mögött. A játék csattanója, hogy döntőbe jutásért éppen a há­zigazdákat győzték le. A ma­gyarok teljesítményükért tartomány által ajándékozott kupát kapták. A nyugatnémetek program­ról is gondoskodtak. Elvit­ték a mieinket a heidelbergi várkastélyba, a hemsbachi ud­vari sörfőzőbe, a hirschorni várba és a frankfurti repülő' térre. A reinheimi öregfiúk szep­tember 15. és 20. között vi­szonozzák a látogatást Szent­endrén, je a városi tanács a Budapest: Közúti Igazgatóságtól, hogy egyirányúsíthassa a Római sánc utat, s a visszaútban a járművek a Bükkös-patak mentén a régi egészségház előtt jobbra kifordulhassanak a ti­es íőútra, merev elutasítás a valasz. Pedig itt a balra való kilátást semmi nem zavarja. S ennyi probléma után a lakosság megdöbbenve vette észre, hogy előbb a Coca-Co­la penzió előtt, majd az utób­bi hetekben a Piroska fizető- vendég-szolgál at előtt az eddig fétisként tisztelt záróvonalat feloldották. Sőt’ a Piroska tu­lajdonosa kapukijáratot is ka­pott a 11-es főútvonalra. Míg­nyitották a zsákutcává nyo­morított. Áchim András utat. De erről később! Egy láda sörért? Ki festette a szaggatott vo­nalat? Varga László, a Szent­endrei Városi Rendőrkapitány­ság közlekedési alosztályveze­tője mondja: — Megdöbbenéssel vettük észre, hogy a két magánfoga­dó előtt b'alra lehet kanya­rodni. Horváth Frigyes, a Buda­pesti Közúti Igazgatóság po- mázi üzemmérnökségének a vezetője: — Mélységesen felháborít ez a tény. Másfél hónapja be­tegállományban vagyok, nem tudom mi történt. A Piroska előtt különösen veszélyes a bekanyarodás, a kihajtás. Né­hány méterre található a gya­logátkelőhely. Hörömpöné Koráth Judit, a városi tanács közlekedési fő­előadója: — Érthetetlen számomra, hogy a Budapesti Közúti Igaz­gatóság a tanáccsal való egyez­tetés nélkül ilyen intézkedése­ket hoz. Kérdés Tomka Péterhez, a Budapesti Közúti Igazgatóság forgalomszabályozási osztály- vezetőjéhez: — Hogyan került a szagga­tott vonal a penziók elé? — Csak külső egyének fest­hették fel. eketleg egy kerék­párverseny idején, mi nem, abban biztos vagyok. Az osztályveztő nem sejti; én már tudom, hogy az igaz­gatóság emberei festették a szaggatott vonalat. Az egyik penzió tulajdonosa megmond­ta; neki egy láda sörért tet­ték meg a munkások, amikor újracsíkozták a záróvonalat. A Piroska tulajdonosa azt ál­lítja, neki még ennyibe sem került; a jótékony lelkek csak azt mondták, ljogy ide a szép ház elé biztosan jól jönne néhány szaggatott vonal, s ön­zetlenül szaggatni kezdték. Sőt, már azt is tudom, hogy Bozóki János útellenőr már tavaly észrevette a kanyaro­dást engedélyező felfestést a Coca-Cola előtt, de a tulajdo­nosnak azt mondta: baj nem lesz, hallgat. Amikor minderről beszámo­lok Tomka Péternek, megdöb­ben és ígéri; utánanéz az ügy­nek. Hogy eddig miért nem tette, arról hallgat. Rendet tenni Ám itt van még a hivata­los nyelven útcsatlakozás­nak nevezett engedély kiadá­sa. Ezt bizony aláírta a Bu­dapesti Közúti Igazgatóság Kiss Gyula számára, ötven méterrel arrébb és sokkal balesetveszélyesebb ' helyen, mint ahová ugyanezt a varos öt esztendeje kéri. Ráadásul ezzel azt az Áchim András utat nyitották ki, immár csak Kiss Gyula számára, amelyet annak idején zsákutcává tet­tek. S mindezt a városi ta­nács határozott tiltakozása el­lenére. A dolog pikantériája, hogy a kapunyitást az telte lehetővé, hogy Kiss Gyula a tanácsi kezelésben lévő négy­zetmétereket vette meg, de a közigazgatás illetékesei elfe­lejtették szerződésbe foglalni, hogy az új tulajdonos ott ut­cacsatlakozást nem létesíthet. Miként kapott Kiss Gyula engedélyt, az egyébként oly szigorú Budapesti Közúti Igaz­gatóságtól? Tomka Péter gyengén indokol: — Ez kapubehajtó, s nem útcsatlakozás. Végül is ka­pubejáró mindenkinek' jár. Csakhogy ismerek négy cí­met, amelyeknek tulajdono­sai évek óta könyörögnek ka­pubehajtóért, s nem kapnak. Az egyik társasház. Továbbá az osztályVézető ál­lítja: nem minden esetben mennek ki a kérelmezőhöz megvizsgálni a helyet. Esetleg — mert milyen a magyar em­ber — mást tüntet fel a raj­zon, mint ami a valóság. Va­jon az elutasítások előtt vizs­gálódnak a BKI szakemberei? S még valami; a városi ta­nács városüzemeltetési osztá­lyáról név szerint Hörömpő- né Koráth Judit főelőadó le­vélben kérte a Budapesti Köz­úti Igazgatóságot, hogy vonja vissza Kiss Gyulától az út­csatlakozás! engedélyt. Hivat­kozott arra is, hogy a kijáró a tanács járdáját keresztezi, s erre Kiss Gyulának nincs en­gedélye. Azóta semmi sem történt. Miért? Veszélyben a Bükkös Az Ergép is szennyez Nemrégiben e hasábokon megírtuk, hogy a Bükkös-pa­takba minden keresési erő­feszítés ellenére, valahonnan szennyvíz folyik. A Lukács fi­vérek úti vezetékek megjaví­tása és a Felszabadulás-lakó­telep iskolájának alapos át­vizsgálása után Balogh Lász­ló festőművész még megmu­tatta a bűzös lé befolyásának a helyét. Honnan jöhet, töprengtek a tanács illetékesei. Kizárásos módszerrel ismét a Felszaba­dulás-lakótelep iskolájához jutottak. Az intézményből kezdetben három kivezetés to­vábbította a csatornába a szennyvizet. A másodikat a csapadékcsatornára kötötték, de azt tavaly megfelelő me­derbe terelték. Végül megta­lálták a harmadikat. Az isko­la Kállai Éva úti oldalán szintén a csapadékcsatornába köttetett, ebből jutott el a szennyvíz a Bükkös-patakba. Jellemző, hogy ennek a veze­téknek az aknái tele voltak földdel, emiatt az intézmény­ben többször küszködtek du­gulással. A hipermangános festés azonban felfedte a tit­kot, kitakarították az aknákat és a rendszert, így megszűnt a dugulás és a patak szennye­zése. A történethez annyit, hogy csaknem 10 évvel ezelőtt je­len voltam, amikor a Pest Megyei Állami Építőipari Vál­lalat által kivitelezett iskolát fényes külsőségek között át­adták. Sem akkor, sem az ünnepséget megelőző, lázas társadalmi munkával töltött napokon nem sejthettük, hogy a neves cég dolgozói milyen felháborítóan hanyag munkát végeztek, örültünk, s aligha hittük volna, hogy néhány hó­nap múlva — és azóta is — beázik a tető, visszafolyik a szennyvíz. A környezetszennyezés ke­resése kapcsán derült ki az is, hogy az Erdészeti Gépgyártó Vállalatból a fürdővíz és a konyha „maradéka” közvetle­nül jut a Bükkös-patakba. Ér­dekes, hogy néhány évvel ez­előtt egy riport kapcsán a gyár akkori igazgatója úgy nyilatkozott, ők semmilyen módon nem piszkítják az élő­vizet. Sajnos félő, hogy az ala­pos átfésülés más, titkolt kör­nyezetpusztításra is fényt de­rítene. Kötelessége hát az Ergépnek, hogy teljes erő­vel támogassa a környék csa­tornaépítési törekvéseit. Az »Idáit Irta: Vlcsotka Mihály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents