Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-18 / 197. szám

1988. AUGUSZTUS 18.; CSÜTÖRTÖK A letéti jegyről Képviselői vita Az Országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi, vala­mint terv- és költségvetési bizottsága egyetért a letéti jegy bevezetésével, ám a két testület szerdai együttes ülé­sén a Parlamentben több kép­viselő megfogalmazta kételyét is az újfajta értékpapír kibo­csátásával kapcsolatban» A képviselőkhöz előzetesen eljuttatott írásos beszámoló szerint a lekötési idő, a név­érték és a kamat meghatáro­zása szempontjából rugalmas letéti jegy bevezetése a la­kossági, illetve a vállalati és szövetkezeti megtakarítások további ösztönzését szolgál­hatja. Az új értékpapír-konst­rukció egyben az első lépést jelentheti a lakosság és a gazdálkodó szervek bankkap­csolatait elhatároló merev korlátok megszüntetése felé. A rendelettervezet szerint a pénzintézetek magán és jogi személyek részére ■ egyaránt kibocsátanak letéti jegyet, s az korlátozás nélkül átruház­ható. Számítógépes ellenőrzés Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság anyagi támogatásá­val a Budapesti Műszaki Egyetem műszer- és méréstechnikai tanszékének fiatal kutatókból álló csoportja kifejlesztett egy olyan ipari technológiai folyamatokat ellenőrző felügyelő rend­szert, amely önállóan ellenőrzi a termelési folyamatokat Felkészülten várják az újoncokat Megkapták a behívóparancsot Tegnap sajtótájékoztatót tartottak a Honvédelmi Minisztériumban és a néphadseregben most esedékes állományváltással kapcsolatban. Kovács István vezérőrnagy, politikai főcsoportfőnök-helyettes és mun­katársai válaszoltak az újságírók kérdéseire. nyerői és időpontjáról. A be­hívóparancsot általában a be­vonulás előtt 14 nappal kap­ják meg. A nősök, a családo­sok és a nehezebb szociális körülmények között élők ré­szére már 30 nappal koráb­ban megérkezett a behívópa­rancs, hogy a családi segély iránti kérelmüket módjuk le­gyen a tanácsokhoz eljuttatni, s hozzátartozóik a következő hónapban a segélyt meg is kapják. A csapatok az újoncok fo­gadására alaposan felkészül­nek. Az első 25 nap alatt alapkiképzésen vesznek részt, s azután következik számuk­ra a katonai eskü. A csapa­toknál a sorkatonák lehetősé­get kapnak arra, hogy írásban értesítsék hozzátartozóikat, A leszerelők véleménye Miként elmondták, az au­gusztus 12-én leszerelt idős katonák helyett 29-én és 30- án vonulnak be azok a sorkö­telesek, akik már megkapták a behívóparancsot. Megtud­hattuk, hogy az idős katonák közül kilencszázan azért nem térhetnek haza 12-én, mert a harckészültséggel, őrzésvéde­lemmel, a katonai szerveze­tek folyamatos működésével kapcsolatos feladatokat látnak el, legfeljebb 40 napig, de már tartalékos állományban, jövedelempótló segélyért, amely nem lehet kevesebb 4030 forintnál, őket a követ­kező öt évben tartalékos szol­gálatra nem hívják be. Hu­szonhárom katona azért ma­radt egyelőre a hadsereg kö­telékében, mert kórházi gyógy­kezelésük tovább tart. Az augusztus 20-i ünnepségeken közreműködő 250 katona is csak ez irányú feladatainak el­látása után szerelhet, le. Vé­gül 600 idős katona számára azért nyúlt meg a szolgálati idő, mert súlyos fegyelemsér­tésért kiszabott fogházfenyíté­sük letöltése még nem ért vé­get. A leszerelt fiatalok közül csaknem ezren fejezték be a seregben az általános iskola felsőbb osztályait. Mintegy 200-an folytatták esti és leve­lező tagozaton a korábban megkezdett közép- és felsőfo­kú tanulmányaikat. Több szá­zan vettek részt különböző nyelv- és számítógépes tan­folyamokon. A most leszerel­tek közül mintegy 600-an a néphadseregben léptek be a párt tagjainak sorába. A leszerelők egy része azon­ban okkal panaszkodott a se­regben átélt élmények miatt. Ismétlődően többen szóvá tet­ték az esetenkénti sértő, dur­va bánásmódot, az úgyneve­zett kitolásokat, amelyek a néphadsereg vezetőinek min­den erőfeszítése ellenére is gyakorta előfordulnak. Pedig az elmúlt évben még minisz­teri parancs is igyekezett gá­tat vetni az ilyen jelenségek ismétlődésének. Sokan panasz­kodtak az elszállásolási és tisztálkodási körülmények miatt is. A laktanyák egy ré­sze ugyanis korszerűtlen, kom­fortfokozata alacsonyabb a társadalmi átlagnál. A leszerelők panaszainak új eleme volt az az aggodalom, ami a polgári életbe való visz- szatérés várható gondjai miatt nyilvánult meg. Az első látogatási nap A most bevonulókat más­fél-két hónappal ezelőtt tájé­koztatták a behívásuk té­li ol kezdik meg szolgálatukat, mi a postacímük, mikor lehet őket látogatni. Az általános szabály az, hogy az első láto­gatási nap a bevonulást kö­vető második vasárnap. Alternatív szolgálat Jó néhány kérdés hangzott el az alternatív katonai szol­gálattal kapcsolatban is. A parancsnokok elmondták, hogy a sorkötelesek közül még az egy ezreléket sem érik el azoknak 1 az ‘aránya, akik megtagadják katonai szolgálati kötelezettségüket. Minthogy az alternatív kato­nai szolgálattal kapcsolatban végleges döntés még nincs — hiszen annak meghozatalára az Országgyűlés jogosult —, ezért az eddig érvényben lévő törvények és jogszabályok a mérvadók. Cseri Sándor A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése Megfontoltan gazdálkodnak Rossz beidegződés, káros örökség csupán, hogy amikor a tanácsokat emlegetjük, több­nyire nem a választott, sok te­kintetben autonóm testületek­re gondolunk, hanem az ál­lamigazgatási szervezetre, azokra a szakemberekre, hi­vatalnokokra, akik feladata éppen a testületi döntések vég­rehajtása, a települések életé­nek a jogszabályok szelleme szerinti irányítása, más szóval a törvényesség biztosítása. Éppen egy ilyen fontos tör­vény, a tanácstörvény írja elő, a megyei tanács ötévenként köteles általános vizsgálattal meggyőződni arról, hogy a te­rületén működő tanácsok, azok szakapparátusai valóban törvé­nyeinknek megfelelően, a vá­lasztók érdekeit jól képviselve látják el feladatukat. Egy ilyen átfogó, a tanácsi szerve­zet teljes egészének működé­sét áttekintő ellenőrzés után a Pest Megyei Tanács Végrehaj­tó Bizottsága monori kihelye­zett ülésén, a helyi tanácsok beszámolói, a vizsgálat tapasz­talatainak értékelése alapján tekintette át Monor, Mende és Maglód tanácsainak tevékeny­ségét. A jogszabályok betartása csupán háttere a közjóért folyó munkának Tegnapi ülésén a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága ezenkívül értékelte a városi és városi jogú tanácsok szak­emberhelyzetét és vezető munkatársainak felkészültsé­gét, azaz a személyzeti mun­kát. Beszámoló hangzott el a megyei tanács gazdálkodási tervének első félévi végrehaj­tásáról, s arról, hogy a ta­nácsok miként képesek alkal­mazkodni az új, s tegyük hoz­zá, a korábbinál lényegesen szűkösebb gazdálkodási felté­telekhez, majd egyéb ügyekről döntöttek. Ezek közül^ sokak érdeklődésére tarthat számot, hogy a Ferihegyi repülőtér környéki településeken építé­si tilalmakat szabadítottak fel. Nem tudom, összeszámolta-e valaki, mennyi törvényt, ren­deletet, utasítást, határozatot kell a tanácsok tisztviselőinek ismerniük. Aligha túlzók, ha azt gondolom, többezres nagy­ságrendben kell gondolkod­nunk. S ráadásul mindezek ismerete, helyes alkalmazása önmagában nem cél, csupán háttere a közjóért folyó mun­kának. A jogszabálygyűjtemé­nyek gyakran segítenek, eliga­zítanak, nemegyszer azonban gúzsba kötnek, de legalábbis nehezen leküzdhető akadályo­Tél a nyárban, kánikulában Ki lehetne tenni a táblát Kánikulai rekordok döntögetik egymást. Az utóbbi napokban gyakorta szökött a hőmérő higanyszála 30 Celsius-fok fölé. A meteo­rológusok szerint ilyenkor, augusztus közepén az ideális hőmérsék­let a 28 fok lenne. A tikkasztó meleget ember, növény és állat egyaránt megsínyli. Enyhét hozó lehűlést, csapadékot szomjaznak a földek, a szántóföldi kultúrált Is. Bezzeg más a helyzet ott, ahol a rekkenő nyári napokon is mínusz 20 fok alatti az elő­írt hőmérséklet. Történetesen a Dunakeszi Hűtőházban. Ga- csái József főmérnök azonban óvatosságra int. Kihasználták a holtszezont — Azért nem kell irigyel­ni az itt dolgozókat. Ugyanis a kinti és a benti klíma kö­zötti óriási különbség óriási próba elé állítja az embere­ket. A szervezet nagy alkal­mazkodóképességére van szük­ség. Ez a 8310 tonna befogadó- képességű létesítmény 90—95 százalékban exportra szánt áruk tárolására szolgál. — Mit és milyen mennyi­ségben szállítanak Dunakeszi­ről határainkon túlra? — A nyár a málna, a ri­bizli, a bodza, feketeszeder be­gyűjtésének és gyorsfagyasz­tott dobozos kiszállításának az időszaka. De idesorolható a szilva és a zöldségféleségek is. Hetente átlagosan hat-nyolc kamion gurul ki terhével meg- rakottan a hűtőház udvaráról. Célunk, hogy mindenképpen tartani tudjuk a kiszállítások ütemét, hiszen szeptember ele­jén már fel kell készülnünk az új termék, a brokkoli fo­gadására. — Milyen termékeket tárol­nak még? — Szerződéses kapcsolatban állunk a hazai hús-, hal- és baromfi-feldolgozó vállalatok tekintélyes részével, s így ért­hetően az általuk beszállított termékeknek is mi adunk ott­hont. — Milyen a hűtőház műsza­ki állapota? Előfordultak-e üzemzavarok? — 1972-ben, az átadás­kor hazai mércével vizsgálva, ez a hűtőház a legmoderneb­bek közé számított. Azóta ért­hetően folytak rekonstrukciós munkák, felújítások. Így ezek során szert tehettünk egy-egy új gépre. Hamarosan felújít­juk az elhasználódott vezeték- hálózatunkat is. Műszaki gár­dánk olyan állapotba hozta a hűtóházat, hogy a főszezonban szerencsére nem léptek fel komoly üzemzavarok. A no­vembertől májusig tartó holt szezonban rendre elvégezzük az előírt karbantartási mun­kákat. A nyugodt és fegyelme­zett munkát segíti a stabil munkásgárda. Szeptemberben jön a csúcs Ritkaságszámba megy, hogy termelőszövetkezet is rendel­kezik hűtőházzal. Nos, Rácke­vén, az Aranykalász Tsz való­ban e ritka kivételek közé számít. A 4 ezer tonna befo­gadóképességű épületre stíl­szerűen szólva ki lehetne ten­ni a telt ház táblácskát. Szo- mor József, a szövetkezet el­nöke elégedetten adott hely­zetképet. — Zöldborsó, zöldbab, cse­megekukorica, málna mély­hűtött tárolását végezzük. Je­lentős, exportra szánt tételek várják a kiszállításukat. Né­hány kamionnyi málna és zöldborsó már megérkezett az NSZK-ba. Azonban az igazi szállítási csúcs szeptember elejétől várható. Ahogy befe­jeződik az export kiszállítása, hozzáfoghatunk a tárolóterület folyamatos feltöltéséhez. Őszi betakarítású karfiol, másod­vetésű zöldbab — hogy csak néhány terméket említsek — tölti majd meg a hűtőházat. Elégedettek a vendégekkel Az elsősorban nyugati or­szágokba irányuló exporttéte­lek között található a már említetteken kívül cseresznye, a meggy és a szilva. Az Aranykalász Termelőszövetke­zet - által termelt zöldség- és gyümölcsféleségek nagy ha­szonnal kecsegtetnek. A za­vartalan hűtőházi munkát se­gíti az a 120 lengyel főiskolás és egyetemista, akik igyekez­nek a kellemest összekötni a hasznossal. Hatórai munka után a helyi strandon keres­nek felüdülést. — Több éve már, hogy a KISZ KB szervezésében töl­tik a nyári szünidőt nálunk diák vendégmunkások — ma­gyarázza az elnök. — Szövet­kezetünk munkásszállásán ezekben a hetekben különö­sen nagy a jókedv, a vidám­ság. A fiatalok munkájával elégedettek vagyunk. Gy. L. kát állítanak a tanácsi szak­emberek útjába is. Éppen ezért mélységes elis­merés jár Monor, Mende és Maglód tanácsainak, melyek munkájáról a végrehajtó bi­zottság megállapította, hogy feladataikat eredményesen lát­ják el, településeik fejlődését a súlyosbodó gazdasági nehéz­ségek közepette is eredménye­sen irányítják, szervezik, ugyanakkor eligazodnak a jog­szabályok között is, maguk precízen betartják az előíráso­kat, s ugyanakkor őrei is a törvényes rendnek. Ha az előbbi, különösebb iz­galmakra okot nem adó meg­állapítások után valaki arra következtetne, hogy Monort és szomszédjait elkerülik a gaz­dasági és társadalmi fejlődés mai gondjai, netán őket ke­vésbé érinti a ma sajnos jel­lemző „nadrágszíj-politika”, vagy hogy itt tanácsi tiszt­viselőnek lenni kedélyes, már- már unalmas foglalatosság, ak­kor mindezt cáfolandó érde­mes — ha csak röviden is — felhívni az olvasó figyelmét arra, hogy/ az agglomeráció e települései' az átlagosnál is súlyosabb nehézségekkel küz­denek. Például azzal, hogy a viharos gyorsasággal városnyi nagyságúvá duzzadt lakosság sok helyen még az alapvető infrastrukturális feltételekkel sem rendelkezik. A monori körzetközpontból gyakran órá­kig tart a kapcsolatteremtés Budapesttel, lévén csak kézi kapcsolású, a múlt századot idéző telefonközpont, a gyors építkezés ellenére is a nagy­község egynegyedén nincs víz­vezeték, a lakásoknak csupán 5 százaléka kapcsolódik a csa­tornához, 20 százalékában van vezetékes gáz, az utcák egy­negyedében van csak út. Eze­ken az adatokon bizony el le­het töprengeni, akár szörnyül- ködni is, pedig a monoriaknak például éppen azt bizonyít­ják, hogy az öt-tíz évvel ez­előttihez képest milyen jelen­tős az előrelépés. S büszkesé­gük valóban jogos lehet, hi­szen eredményeik jelentős ré­sze éppen annak köszönhető, hogy nem nyugodtak bele a sokszor már lehetetlen hely­zetbe, hanem például az el­múlt tervidőszakban több mint 40 millió forintos társadalmi munkával járultak hozzá tele­pülésük fejlődéséhez. Jó néhány új, vagy éppen hosszú évek óta bosszúságot okozó gondon így sem sikerült segíteni. Közülük első helyen kell említeni, hogy az általá­nos iskolások háromnegyed része még mindig váltott mű­szakban tanul, magasak az osztálylétszámok, s minden bi­zonnyal a lehetetlen körülmé­nyek miatt is kevés a jól fel­készült, szakképzett pedagó­gus. Nem sikerült megnyugta­tó megoldást találni például a rossz szociális- és lakáskörül­mények között élők, jelentős részben cigány származású népesség »életkörülményeinek javítására, s ez akkor is kelt­heti a kudarc érzését az ezen munkálkodókban, ha ehhez jelentős részben hozzájárult az érintettek érdektelensége is. A tanács szociális segélyekkel, egyéb juttatásokkal is igyek­szik legalább átmenetileg se­gíteni, miközben maguk is tudják, hogy ez aligha visz közelebb az áhított megoldás­hoz, s gyakran választóik helytelenítésével is találkozik. Nem szerencse dolga, hanem a fegyelmezett, az állampolgá­rok érdekeit mindig elsőrendű kérdésként kezelő magatartás eredménye, hogy Monoron, Mendén és Maglódon a lakos­ság és a tanács viszonya kife­jezetten jó, amit az is jelez, hogy a hatósági döntésekre alig érkezik fellebbezés, s mint az ellenőrzések is bizonyítják, a panaszokat, kérelmeket a törvényes ügyintézési határ­időn belül, gyorsan elintézik. Mindezekért a megyei végre­hajtó bizottság a Monori Vá­rosi Jogú Nagyközségi Közös Tanács, a Maglód Nagyközsé­gi és Mende Községi Tanács munkáját elismerésben része­sítette. A szűkös költségvetés ellenére is tervszerűen működnek intézményeink Látszólag elképesztően ha­talmas összeggel, 14 és fél milliárd forinttal gazdálkodik az idén a Pest Megyei Tanács. Látszólag, mert ez az összeg egymillió embert szolgáló in­tézmények fenntartását, az infrastruktúra karbantartását és fejlesztését szolgálja, s az utóbbi esztendőkben legalább­is reálértékben nem hogy nő­ne, hanem inkább csökken. Takarékos, alaposan megfon­tolt gazdálkodásra kényszerül tehát a megye tanácsa is. Töb­bek között ez az oka, hogy a szerdai végrehajtó bizottsági ülésen megvizsgálták: az ar­ra illetékesek tervszerűen, a korábbi döntéseknek megfe­lelően bánnak-e a pénzzel. A vb által elfogadott beszámoló bizonyítja, az első félév el­múltával alapjaiban minden rendben találtatott, mind a bevételek, mind a kiadások az előzetes elképzelések szerint alakultak. A szűkös lehetősé­gek ellenére sincs fennakadás intézményeink, például az is­kolák, egyéb gyermekintézmé­nyek, az egészségügy működé­sében, bár kétségtelen tény az Is, hogy eszközellátásuk például nem fejlődik olyan ütemben, mint az elmúlt esz­tendőkben. Alapos megfonto­lást igényel egy-egy beruházás elkezdése is, de a legégetőb­bekre azért jut tőke. Csupán a példa kedvéért említjük, hogy épül mintegy száz, első­sorban szolgálati célú lakás, vízgazdálkodásra, elsősorban vezetékes vízellátásra 625 mil­liót költenek. Tanácsi pénzala­pok felhasználásával épült üz­let Kerepestarcsán, Nagyma­roson, Tökölön, Gyömrőn, Vá­cott, Érdligeten, Bugyin és Pá- tyon, az év végéig átadnak 28 kilométer új utat, Érden épül az új szakrendelő, Örkényben az egészségügyi központ. Hasonlóan fegyelmezett gaz­dálkodás jellemzi a városi, a nagyközségi és községi taná­csok munkáját is, bár mint arra a végrehajtó bizottság tagjai felhívták a figyelmet, egyre gyakoribb, hogy az amúgy is szűkös felújítási ke­reteket a tanácsok új beruhá­zásokra csoportosítják át, s fé­lő, hogy az épületeket később csak sokkal drágábban lehet helyrehozni. Ugyancsak káros lehet, hogy a már amúgy is minimálisra szűkített kulturá­lis célokra szánt kiadásokból csípnek le újabb szeleteket egyéb, természetesen szintén fontos célokra. Cs. A.

Next

/
Thumbnails
Contents