Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-17 / 196. szám

Gold G. kitanulta a reklám- szakmát. Miközben az idegenfor­galommal terhelt Balaton- parti község boltocskáiban toporgott, s idegesen kons­tatálta, hogy Zenit fényké­pezőgépébe kizárólag Ko­dak Gold elnevezésű színes filmet tud vásárolni, mert az egész településen nincs másfajta, nos, akkor villant eszébe a televízió. Aha, mondta G„ de hiszen ez a nyári olimpia filmje, ez a Kodak Gold. amit a Fotex ingyen hív elő. És a jó űző­iét reményében szurkolt le egyetlen tekercsért 360 fo­rintot. Ez ugyan nem volt benne a tévéreklámban, de G. alig-alig bánta, mert ugye ingyen fogják hívni. Szélsebesen történt min­den. G. két nap leforgása alatt kézhez kapta a csa­ládi nyaralás izgalmas pil­lanatait rögzítő fölvétele­ket. És a számlát 780 fo­rintról. Az átlagosnál sem­mivel sem szebb, semmivel sem jobb fényképeket né­zegetve G. arra gondolt, hogy ez ugyan nem. volt benne a tévéreklámban, na de ingyen hívták. És most már ismeri a szakmát. (v.) L.LOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM. 196. SZÁM 1988. AUGUSZTUS 17.. SZFUPA A víz sem vész el, csak szennyeződik Sokkoló tények kérdőjelekkel Gödöllőn is egyre nehezebben küzdünk meg külö­nösen a csatornázatlan településrészek folyékony hul­ladékaival. Aggodalomnientes elhelyezésük körülményes és nagyrészt meg megoldatlan. Mutatja ezt a nagy aránytalanság is az ivóvízhálózat és a csatornahálózat hossza között. Az előbbi 170. az utóbbi csak 26 kilomé­teres, holott a kivánalom az egyidejű megépítés lenne. Domony Emlékoszlop Domonv község elöljárósága még a tél folyamán tartott egyik összejövetelén elhatá­rozta, hogy a község lakossá­gának segítségével emlékmű­vet állítanak a II. világhábo­rúban elesett domonyiak em­lékére. A kezdeményezés ta­lálkozott a domonyi emberek egyetértésével és akaratával, S az összefogás eredményeként az emlékoszlop elkészült, amelynek avatása augusztus 20-án 17 órakor lesz az al­kotmánynapi ünnepség kere­tében. A családi házas, csatornázat­lan településeken a vízfo­gyasztás és így a szennyvíz keletkezése a lakások kom­fortosításával nő. A fogyasz­tás nyolcvan százalékából lesz szennyvíz. Ez részben háztar­tási — kom’hai és tisztálkodá­si —. részben ürülékeredetű. A lakóingatlanokon keletke­ző szennyvizeket zártan és fe­detten — betontárolóban — kellene összegyűjteni és szip­pantással rendszeresen elszál­líttatni a kijelölt ürítőhelyre. Ez a követelmény. Segít a mésztej A valóság: gyakran helytele­nül elhelyezett, jól-rosszul meg­épített, kis térfogatú aknák ké­szülnek. Jó esetben kétaknás megoldást alkalmaznak, a befo­gadó első akna ülepít, a másik a híg szennyvizet hézagos I Helytörténeti gyűjtemény Szakkörök, önképzőkörök A városi helytörténeti gyűj­temény az ősztől öt szakkört és klubot indít, amelyekre je­lentkezőket vár. A Kíváncsiak klubja — múzeumi klub. szak­kör általános iskolás, felső ta­gozatos diákoknak. A tanulók a foglalkozásokon megismer­kednek a múzeumi gyűjtő- és feldolgozómunka módszerei­vel, kulisszatitkaival, a kü­lönböző szakterületekkel. Ké­sőbb önálló feladatokat is kap­nak — például gyűjtésit, elem­zésit, adatfelvételit. A fog­lalkozások előreláthatóan he­tente egy alkalommal lesz­nek, a részvétel díjtalan. Régimódi kézimunkák szak­köre a Tündérujjak. A ruhák díszítésére a századfordulón különösen nagy gondot fordí­tottak, a szecesszió stílusának felvirágzásakor pedig a szép kézimunkák terveit sokszor művészek készítették. Többek között a gödöllői művésztelep tagjai is, akiknek tervei a korabeli iparművészeti és di­vatlapokban jelentek meg. Az akkori mintalapokból merí­tett ötletek alapján is meg­próbálkozhatunk igényes ké­zimunkák készítésével. A kör­be jelentkezők először egy­szerűbb öltésformákkal, majd a bonyolultabb eljárásokkal, például a rátétes munkákkal, a csipkekészítéssel, a szalag­hímzéssel, a recemunkával is­merkednek meg. A kört leá­nyoknak, asszonyoknak hir­detik meg. Az októberben in­duló foglalkozások heti egy alkalommal lesznek, a havi részvételi díj 180 forint plusz anyagköltség. A helytörténeti gyűjtemény a Török Ignác Gimnázium­mal közösen működtetett helytörténeti szakkört. A ko­rábbi évek folytatásaként a diákok történeti, helytörténe­ti érdeklődésére épít, munká­jukat szaktanár segíti. Mű­helyfoglalkozásai kéthetente vannak, részvételi díj nin­csen. Az elsősorban hetedikese­ket, nyolcadikosokat foglal­koztató ifjú környezet- és ter­mészetvédők klubjának célja az, hogy a tanulók kísérle­teken, műhelymunkán és ki­rándulásokon keresztül meg­ismerkedjenek a környezet- és természetvédelem alapjaival. Kéthetente pénteki napon ta­lálkoznak, a részvétel díjta­lan. A környezet és természet- védelmi önképzőkörbe a 14 évesnél idősebb diákok, fia­talok jelentkezését várják, akik kutatásokat szeretnének folytatni, vagy felvételire ké­szülnek. A viszonylag kötet­len, önálló munkát igénylő kör- tagjai kéthetente pénteken a délutáni órákban találkoz­nak. A részvétel itt is díjta­lan. Mozi Akit Buldózernek hívtak. Színes, magyarul beszélő olasz filmvígjáték. 4 órakor. Fojtogatás. Színes japán film. 6 és 8 órakor. építése révén a talajba szik­kasztja. Annak nyelőképessé­gétől függően. Nem lehet elég­gé elítélni, ha a szennyvizet a felhagyott ásott kútba veze­tik. Súlyos szennyező, sőt fertőző forrás keletkezik, ha a fekáliás szennyvizet egysze­rű földgödörben gyűjtik, majd esetenként a kertekben szét­terítik, a háztartási szennyvi­zet pedig az udvaron szétlo­csolják. Gödöllőn az árnyék­székek száma a kétezret is meghaladja. Alig köztudott, hogy a fe- káliát mésztejjel közömbösí­teni lehet, ezzel a kezeléssel kórokozókat pusztítunk el és a szagártalmat is megszüntet­hetjük. Kevesen semlegesítik a fekália szervesanyag-tartal- mát növényi maradványokkal keverve, komposztálással. Lehet olcsóbban is? Jogosan feltételezhetjük, hogy egyes csatornázatlan te­lepülések alatt szennyvíztó­csák keletkeznek, amelyek bő­séges utánpótlással, szerves bomlási termékekkel telítik a talajvízréteget. Tovaáramiás- sal más településeket is ve­szélyeztetnek. A mélybe szi­várogva eleddig védettnek te­kintett rétegvizeket is be­szennyeznek. Sokan kérdezik, miért nem lehet a távoli ürítés helyett az üzemelő csatornahálózatba ömlészteni a szennyvizet. Ez nemcsak egyszerűbb, hanem olcsóbban is történhetne. A tiltás egyik oka az, hogy a családi házas ingatlanokon ke­letkező szennyvíz általában töményebb, a hosszas tárolás következtében a szerves anya­gok a fenékre ülepedtek, a zsírok pedig a felszínen úszva besűrűsödnek.' Ennél is súlyo­sabb érv. hogy az ilyen házi szennyvizek már rothadásnak indultak, a tisztítási techno­lógia legfontosabb folyamat­részét, a biológiai lebontást lehetetlenné teszik. Továbbá: a szennyvízterhelés eseten­ként lökésszerűen érné a tisz­tító folyamat.. Ezért a szippantott szenny­vizet előzetesen mintegy tíz­szeres hígítással elegyíteni kell lakótelepi szennyvízzel. Külföldi adatok szerint köz­vetlen beömlesztéshez 30 ezer lakosú lakótelep folyamato­san lefolyó szennyvízére van szükség. Más esetben előkeze­lő medencét kell beiktatni a tisztítótelep elé. Az iszap sem kell Városunk már birtokában van olyan tervnek, amely a szippantott, szennyvíz fogadá­sára szolgál. Jó lenne, ha a megvalósításhoz mihamarabb pénz is kerülne. Az alacso­nyabb költség következtében remélhetően megnőne az el­szállított szennyvíz mennyisé­ge, csökkene a település szennyterhelése. A mielőbbi megvalósítás azért is sürgető, mert a jelenlegi, távoli ürítő­hely nem felel meg a köz­egészségügyi elvárásoknak. Világszerte megoldást ke­resnek a folyékony szennyvíz visszajuttatására a természet körforgásába —1 veszélytele­nül. Az Egyesült Államokban a lakossági szennyvizek két­harmadát megfelelő előkészí­tés — például hosszú idejű tárolás, erőteljes levegőztetés — után időbeni korlátozással, a talaj pihentetésével, a me­zőgazdaságban hasznosítják. Nálunk a szennyvíztisztító-te­lepeken felhalmozódott kirot­hadt és kiszikkadt szennyvíz- iszao hasznosítására sincs je­lentkező mezőgazdasági üzem. Szakonyi Dezső A Pokol-szigeten Színjátszó tábor A Pest Megyei Úttörőelnök­ség támogatásával a gödöllői művelődési központ gyermek- színjátszó tábort rendez Vá­cott, a Pokol-szigeten lévő út- töi'őtáborban augusztus 22. és 29. között. A tábori munká­ban másfélszeres túljelentke­zés után körülbelül 80 gyer­mek vesz részt. Hat csoport­ban dolgoznak, amatőr szín­játszók és rendezők irányítá­sával. Kőbányai sörkülönlegesség IVSilit századi receptek A Szent István-évforduló alkalmából ismét gyártja a róla elnevezett sörkülönleges­séget a Kőbányai Sörgyár. A múlt századi receptúra alap­ján ebből a sörből ötezer hek­tolitert készítenek, palackoz­nak. A több mint 130 éves kőbá­nyai üzemben mindig is al­kalmi terméknek számított ez a pilseni típusú világos sör, amelyet korábban is bizonyos ünnepekre, vagy nagyobb kül­piaci siker reményében készí­tettek. A bécsi piacra először az Í890-es évek elején tudtak betörni vele, ami azért is fi­gyelemre méltó, mivel sokáig az osztrák sörök jelentették a legnagyobb konkurenciát a magyar sörfőzdék termékei­nek. A század elején nemzet­közi nagydíjat kapott ez a sör, amely a kőbányai gyár egyik elődjének, a Polgári Serfőző Rt.-nek a terméke volt. Abban az időben szin­te kizárólag hordóban, lóvon- tatású kocsikon juttatták el a kedvelt italt a söntésekbe, ma viszont már a Szent István sört is az utóbbi évtizedekben megszokott, úgynevezett euró­pai típusú félliteres palackok­ba töltik. Gimnázium Átköltöztek A gödöllqi Török Ignác Gimnázium és Óvónői, Szak- középiskola igazgatósága közli, hogy befejeződött a költözkö­dés és a berendezkedés az új épületben. Az igazgatóság kö­szöni a szülők és tanulók ön­zetlen társadalmi segítségét. Elhunyt Magyar Balázs Életének 56. évében váratla­nul elhunyt Magyar Balázs, a Pest Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás nyu­galmazott igazgatója. Magyar Balázs 1971-től 1981-ig volt a Pest Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás igazgatója, betegsége miatti nyugdíjazásáig. Nagy érdeme fűződik az állomás megszervezéséhez, illetve az intézmény Budapestről Gödöl­lőre való áttelepítéséhez, va­lamint a Pest megyei növény- védelem megszervezéséhez, melyért kormány ki tüntetésben és több elismerésben részesült. Magyar Balázst, akit a nö­vényvédelmi szervezet saját halottjának tekint, augusztus 18-án, csütörtökön délelőtt 11 órakor helyezik örök nyuga­lomra a gödöllői temetőben. ió kezekbe került Köztünk élő Eurőpa-bajnck Bizonyára kevesen tudják Gödöllőn, hogy a városban él egy serdülő Európa-bajnok! Tóth Krisztina asztalitenisz­sportot űz, s hogy milyen si­kerrel, azt a legutóbbi Újvi­déken rendezett serdülő-ifjú­sági asztalitenisz Európa-háj- nokságon elért eredménye bi­zonyítja. Serdülő csapat első, serdülő páros első. valamint serdülő egyéni harmadik he­lyezése 14 éves korában elis­merésre méltó. Nemcsak Gödöllőn él, de pályafutását is itt kezdte a GSC asztalitenisz-szakosztá­lyában. Edzője: Orgoványi, Im­re volt, aki csak dicsérni tud­ta tehetségét, akaraterejét és szorgalmát. A megyei színvo­nalat hamar kinőtte, hiszen újonc korcsoporttá versenyző létére a felette lévő korcsoport versenyeit is sorozatban meg­nyerte. Az országos ranglistaverse­nyeken is jól szerepelt, ami­kor dr. Ormai László, a Sta­tisztika SC mesteredzője fel­figyelt rá és magához hívta. Jó kezekbe került, fejlődése gyorsan, töretlenül íveit fel­felé. Reméljük, még sok szép sikerrel örvendezteti meg az Tóth Krisztina serdülő Euró­pa-bajnok asztaliteniszben. asztalitenisz sportág híveit. Eddigi eredményéhez szívből gratulálunk. A piacról élünk Rohanás, futás, robotolás Van egy ismerősöm — ki­nek ne lenne ilyen az ország bármely részében, de külö­nösen a Galga mentén —, aki évek óta állandóan éjsza­kai műszakot vállal a munka­helyén, vagyis akkor kezd dolgozni, amikor a családja — felesége és két gyereke — együtt van s tévét néz, be­szélget, sétál, esetleg ven­dégségbe megy vágy vendé­geket fogad. Ismerősöm ab­ból a meggondolásból kiin­dulva alakította így a mun­karendjét, hogy a nappaljait fóliázással, disznóhizlalással töltse, ezért lett éjjelre üze­mi dolgozó, s reggeltől estig kisárutermelö. Hogy mikor pihen, mikor alszik, azt sen­ki nem tudja. Azt mondják, több mint kétmilliója van a bankban. Elmondtam az esetet Né­meth Péter és Kiss Lajos egyetemistáknak. — Pénzt hajszoló, harácsoló, önmagát kizsákmányoló, az élet értel­mét és szépségeit nem ismerő alak — mondta egyikük. A másik fiatalember egyszerűb­ben fogalmazott; — Szerintem őrült. Hát mire dolgoznak vidé­künkön az emberek? — gon­dolkodtam és gondolkodom a kérdésen. Ruházkodásra? Szo­baberendezésre? Televízióra? Autóra? Nyaralóra? Az a különös, hogy akik az előbb leírt életmódot vállalják, azoknak már a legtöbb eset­ben két autója, színes tévé­je, videója és nyaralója is van. Azt hiszem, a szerzés, a gazdagodás vágya űz és hajt egyeseket. — Nem a vasárnapi ebédért, nem azért, hogy otthont te­remtsünk — hallottam Réti István nyugdíjastól —, nem azért, hogy meggondolatlanul szórjuk a pénzt, talán nem is a pénzért dolgozunk, hanem azért, mert így szoktuk meg, hajnaltól estig tenni a dol­gunkat a kertben, a szőlőben, az állatok körül. Oláh Károly szakszervezeti titkár azt magyarázta a mi­nap, amikor hasonló kérdé­sekről beszélgettünk, hogy az emberek a már elért életszín­vonaluk megtartásáért, a szin­ten maradásukért rohannak, futnak, robotolnak, vállalnak néha napi tizenhat-tizennyolc órás munkát. Elrágódtam a szavain, mert én fura dolognak tartom ezt az életszínvonalat. Mondjuk, hogy Gábor gazdag, András meg szegény. De melyik él jobban? András felesége át­átszalad a szomszédokhoz és hol ezt, hol azt kér kölcsön, mert össze kell ütni valami ebédet. Naponta esznek húst, hiszen minden esztendőben vágnak disznót, s legalább öt­ven csirkének is kieresztik a vérét, ettől függetlenül min­dig ott tanyázik a házukban a pénzzavar. Egyszer hopp, máskor kopp! Gáborék ezzel szemben az ősszel új házba költöznek, már bent vannak a lakásban a hőtárolós villanykályhák, és tapéta borítja a falakat. Gaz­dagodnak. Nekem mégis úgy tűnik, a szegény Andrásék job­ban élnek; esznek-isznak. Mit mondhatunk? Azt volna jó ki­találni, hogy a kereset anv- nyit lendítsen' előre az egyik családon, amennyit lendít a másik családon. De hát ez nem könnyű. Dr. Bertha József irodalom- történész, tanár felmondta 3000 forintos mellékállását. Amikór meghallottam, meg­kíséreltem észhez téríteni; — Mindannyian a piacról élünk, a pénz mindenkinek, így neked is pénz. Heti négy­. órás, havi húszórás elfoglalt­ság és kapsz háromezer forin­tot. Bertha hajthatatlanui ma­kacs. Előadta, hogy a nyár elején a második gyereke is megszerezte a diplomáját, és most már ő akar többet élni, tévét nézni, olvasni, moziba, színházba járni, az eddig munkaeszköznek tartott autó­ján kirándulni, a feleségével esténként sétálni és emlékez­ni. Arra is gondolt, hogy nyelvet tanul, s eredetiben ol­vassa az orosz klasszikusokat. — A pénz nem minden! — mondta magyarázó! ag, s ne­kem az unokaöcsém tizenéves, másodikos gimnazista fia ju­tott eszembe, aki a minap ezt a kijelentést tette: — Nem kell a pénz a boldogsághoz, de jó, ha van. Tanácstalan vagyok. De van-e, lehet-e okos valaki napjainkban a kérdésben? F. M. Asztalitenisz Aszod a feljutó A körzeti asztalitenisz csa­patbajnokság 1987—88. évi végeredménye: 1. GSC II. 10 8 1 1 130: 70 17 2. Aszódi KSK 10 6 l 3 111:89 13 3. Szilasmenti Mgtsz 10 6 — 4 98:102 12 4. Galgamácsai Tsz SK 10 6 — 4 127: 73 12 5. Isaszegi KSK 10 3 — 7 96:104 « 6. Bagi KSK 10 1 — 9 51:149 2 Dicséretet érdemel a GSC II. csapata, amely ifjúsági já­tékosokból áll, ennek ellenére felnőtt csapatbajnokságot nyert. Felsőbb osztályba az Aszódi KSK csapata került. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Földi Péter festőművész ki­állítása, megtekinthető 15—19 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői művésztelep 1901 —1920, Természeti környeze­tünk, kiállítás, Erzsébet király­né-emlékszoba, kiállítás, meg­tekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga menté népművé­szete, állandó kiállítás, meg­tekinthető 10—18 óráig. ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírlap) U

Next

/
Thumbnails
Contents