Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-17 / 196. szám

inan A PEST MEGYE* HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM 1988. AUGUSZTUS 17., SZERDA Városalapítók Egy szobor a helyét keresi A jövő év májusában minden valószínűség szerint fölavatjak Lantos Györgyi Városalapítók című szobrát. De hol. a település melyik pontján? A közvélemény­kutatási kísérlet nem járt átütő sikerrel. így mind a mai napig nem alakult ki egyértelmű válasz. Az augusztus 22-i tanácsülésén már a testület tagjai is el­töprenghetnek: hová kerüljön a három nőalakot min­tázó szobor? Ezt kérdeztük mi is, amikor Tóth Czifra Tamás építésszel végigjártuk a jelkínálkozó helyszíne­ket, arra biztatva a szakembert, mondja el véleményét, hol lelhetne méltó környezetre a Városalapítók. helyen, jól megközelíthető, csak gyalogút visz rajta ke­resztül. A református templom tömege szinte kitölti a rendel­kezésre álló területet. Éppen ezért a még szabadon hagyott külső' térben több kis tárgy jobban érvényesül az uralko­dó templom mellett, mint egy 2.5 méter magas szobor. Tehát ennek a résznek legalább annyi előnye van, mint hátrá­nya. Ha itt állítják föl a Vá­rosai apítók-at, az eleve kizár­ja a tervezett panteont. Ha itt állítják föl, semmiképp sem kerülhet a Szabadság tér felőli oldalra, mert a temp­lom erőteljes homlokzata már nem tűr meg semmit maga mellett. Marad az Iskola ut­cai front. A fölüljáró A város legszéléről, sarká­ról, építészetileg széteső, ér­téktelen területéről van szó, ami az élénk forgalom miatt rendkívül zajos és füstös. Képtelenség, hogy fülsiketítő lármában bárki is megálljon szobrot nézni. Még csak egy térplasztika elhelyezését sem indokolja semmi. A füvesítést és a faültetést annál inkább. Ha megépül a tervbe veti szabadidőpark a fölüljáró túl­oldalán, ott helye lehet egy szobornak. A Béke tér A sokirányú, vibráló forga­lom erősen korlátozza a tér lehetőségeit A szabad terület nem kíván és nem is visel el semmiféle műalkotást. De a Szolnoki és az Alszegi út első találkozásánál van egy három­szög alakú parkocska, dús nö­vényzettel, amit már érdemes szemügyre venni. Nagy hátrá­nya, hogy kiesik a városból, és főképp a gyalogos útvonal­ból, vagyis egy jelentéktelen, hangsúlytalan helyen fekszik. Kérdés, hogy egy kitüntetett témájú szobrot szabad-e egy kellemes, de semmilyen jelen­tőséggel nem bíró szegletbe rakni. A Városalapítók csak olyan helyen él meg, ahol szinte bármelyik pillanatban történhet valami, ahol nem bújik el, ahol muszáj észre­venni. Az átmenő forgalom, az autók kedvéért vétek lenne szobrot állítani. A Malom tér Építészetileg teljes mérték­ben közömbös ez a terület, rá­fűzve a hisztérikus forgalmú Alszegi útra, ahol nap közben egyetlen pillanatnyi csöndre sem lehet számítani. Az isko­la épülete — ami egy áruházi parkolóra néz — jellegtelen, semmilyen esztétikai kapcsola­tot nem mutat családi házak­ból álló környezetével. A régi és az új szervetlen együttlétét egy szobor legfeljebb csak hangsúlyozná, önmagában az. hogy az iskola épülete a kö­zelmúltban készült, tehát a tömegtermelés bizonyos je­gyeit viseli, még nem akadá­lyozná meg egy szoborral való harmóniáját. De már a bejárat megoldása is rendkí­vül erőltetett, a merőleges vo­nalakra rárakott, összefolyó, sötét foltként viselkedő ívek­kel. A szemközti oldal sem sok jót ígér. Ha a Bercsényi út vége vagyis az iskolához vezető képzeletbeli kapu jobb­ról is és balról is egy-egy szép épülettel lenne lezárva, mintegy elválasztó vonalat húzva a tér és a város közé. akkor már mutatkozna egy kevés indok az iskola elé he­lyezni valamit. A tér tehát teljességgel megoldatlan, egyetlen jel sem vall arra, hogy befogadhatna egy műal­kotást. Egyébként én a szo­borállítás elképzelhető térségei közül eleve kizárnám azokat, amik a városi körgyűrűn vagy annak közelében találhatók. A templomkert A templomkert, a rendkívül hangulatos Iskola utcával és. azzal, hogy innen mindhárom templomtorony jól látszik egy kellemes, intim térséget hoz létre. A tervek nem zárják ki, hogy valamikor itt lesz majd a könyvtár. Az egész, a városmagban van, hangsúlyos Az Eötvös tér A tér gyönyörű. Dombos magasodásával, a nem is iga­zán szép épületeivel, a kiszö- gelléseivel. az utca kettős tö­résű vonalvezetésével, a koc­kakövekkel megkapó összha­tást nyújt. Szinte minden részlet arra enged következ­tetni, hogy csak itt képzelhe­tő el a Városalapítók. Igen am, csakhogy a tér egyik fő erénye, a markáns, erőteljes vertikális hangsúlyú növény­zet elnyomná, hatástalanítaná a szobrot. Ha magunk elé képzeljük a szemmagasságban álló három nőalakot, szinte nevetségesen hatnak az égre törő. hatalmas testű fák lá­bánál. Nincs az a szín, for­ma vagy kertészeti eszköz, amivel a szobrot ki lehetne emelni. A hátul álló apró, földszintes raktár lebontható, de a helyére egy nagyobb tö­megű épület kívánkozik, ami lezárja a teret. A piac nem zavarná a szobrot. A Rákóczi út (A majdani képtárral szem­közt, az épülő emeletes ház­sor bemélyedésében.) A főutca, a városközpont gyalogosforgalma igen élénk. S még inkább azzá válik, ha átadják a Reiner-tömb laká­sait. A földszinti üzletsor ele­ve nagy mozgást föltételez, nem különben egy pihenő- (találkozó)-helyet. A járda itt kiöblösödik, lépcsőzetesen a ház felé terjeszkedik. Egy ap ró terecske alakul ki az építé­szetileg jól megoldott lakó­tömb tövében, ami ellensú­lyozza a lineáris vonalakat. A szobor itt, a nyerstégla-fala­zatú lépcsőház előtt helyezhe­tő el, úgy, hogy a három alak hátat fordít a lépcsőháznak. Előttük lépcső- vagy rézsüsze- rűen valamilyen növényi elem alakítható ki, illetve a járdán túl padok lennének. Ez a leg­inkább megfelelő és legol­csóbb elhelyezési lehetőség a Városalapítók számára. A leendő képtárral és esetleg kőtárral, a játszótérrel, a nö­vényzettel harmonikus egvüt test alkothat. A szobor mellé érdemes 2-3 előnevelt fát ül­tetni, hogy kitoltsék a terét. Ünnepi készülődés Új létesítményeket avatnak Közeledik az alkotmány, az új kenyér ünnepe és az or­szágalapító Szent István ki­rály halálának 950. évforduló­ja. Ahogy az országban min­denütt, úgy Cegléden és a környező községekben is ké­szülnek a méltó megemléke­zésre. Több helyen ezt az al­kalmat ragadják meg az utób­bi időben elkészült létesítmé­nyek átadására, felavatására. Az események helyét az aláb­biakban ismertetjük. Cegléden augusztus 18-án csütörtökön 16 órakor tartják a körzetközponti ünnepséget. Köszöntőt mond és a Haza­fias Népfront székházát fel­avatja Ribánszki Róbert. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Mikebudán 18-án 14 órakor kezdődik a munkahelyi meg­emlékezés. Pénteken 19-én több köz­ségben lesz esemény. Így Abonyban 9 órakor a gépál­lomások és termelőszövet­kezetek megalakulásának 40. évfordulójára Marosi Béla, a gépállomás első igazgatója emlékezik. Míg 16 órakor ün­nepi beszédet mond és az Au­gusztus 20. teret felavatja Pásztor Pál, nagyközségi vb- tag, a József Attila Tsz elnö­ke. Csemöben 14 órakor a tsz- központban Molnár János, a Hazafias Népfront községi el­nöke beszéde hangzik el. Tör­teién szintén 14 órakor a köz­ségi tanács termében lesz az ünnepség, és Czeroczki János Autósmozi Búd az öklét használja Gimnázium Levelező tagozat A Kossuth Gimnáziumban megfelelő számú jelentkező esetén az 1988—89-es tanévben is indul levelező tagozat. Je­lentkezési lapot az iskolában munkanapokon lehet kérni. A beiratkozás ideje: 1988. szep­tember 1-jén 14 órától. Az első ízben jelentkezők a je­lentkezési lapot és a legmaga­sabb iskolai végzettséget iga­zoló bizonyítványt hozzák magukkal. Albertirsán Kiállítás Augusztus 19-én, pénteken délután 4 órakor az MSZMP albertirsai székhazában Bar- nóth Zoltán grafikus kiál­lítását megnyitja Bíró Zoltán, az MSZMP nagyközségi bi­zottságának titkárhelyettese. A tárlat augusztus 19-től szep­tember 9-ig naponta 8-tól 18 óráig tekinthető meg. Szerény, nem éppen átütő erejű hírverés előzte meg a város autósmozijának júliusi belépőjét. A kapkodásban le­maradt a műsorlapról még a legfontosabb információk egyi­ke is, hogy hol tekinthető meg ez a soha nem volt lát­ványosság. Persze, rögtön ért­hetővé válik a bizonytalan­kodás. ha mindehhez hozzá­fűzzük, hogy a nyílt színi mo­zizás startjának eredeti idő­pontja május 1-je volt Csú­szott, csúszott, csúszott, aztán még a július közepi indulás­ra sem mert volna senki mér­get venni. A Vasutas focipályájának tribünje mögött kialakított szabadtéri mozit 150 autóra méretezték, úgy, hogy azért elférjenek a gyalogosok, a motorbiciklisek, és a szinte kisöprűzhetetlen bliccelők is. És hogy azért beférjen a mű­sorpolitika : tetejétől talpáig szórakoztató filmek izegjenek- mozogjanak a hatalmas vász­non, olyahok, amelyek még éppen az országos premier előtt álldolgálnak, kasszasi­kerre várva. A koncepcióhoz szorosan hozzátartozott a jó idő, valamint a mozgóbüfé. Ezekre a szilárd elvi ala­pokra és az egyébként jól ki­munkált technikai föltételek­re építve, esténként átlagban 80 filmrajongó kocsira számí­tottak a mozisok. Ez jót tett volna a költségvetésnek is, nézőtéri zsúfoltság nélkül. Ám­de nem vált be a számítás, ebben a szakaszban nem csa­pott túlontúl magasra az ér­deklődés. Átlagban 50 autó ve­rődött össze vetítésenként (ami persze nem rossz!), a legtöbb 109 volt (Bud Spencer ütötte a westernfiúkat), a leg­kevesebb pedig 41. Meglehet, a várakozáson aluli forgalom­hoz valamelyest hozzájárult az is, hogy esténként ugyan­azokat a filmeket vetítették odabent a Szabadság film­színházban, mint odakint az isten szabad ege alatt. Ahol mellesleg egyszer sem kellett esőverés miatt félbeszakítani az előadást. S ahol a zörgő, röcsögő cukroszacskók zaja senkit sem zavart. V. S. tanácselnök szól a jelenlevők­höz. Dánszentmiklóson a mű­velődési és sportházban 16 órakor dr. Gyovai Pál. a Te- szöv megyei elnöke mond kö­szöntőt. Albertirsán augusztus 19-én Major Jánosné pedagó­gus mond ünnepi beszédet, majd Urban László, a KIOSZ Pest megyei titkára felavatja a KIOSZ községi székházát. Augusztus 20-a, szombat is bővelkedik rendezvényekben. Tápiószőlösön 9 órakor a tsz- központban Ábrahám János, az Üj Barázda Tsz elnöke szól a hallgatósághoz. Újszil­váson 10 órakor kezdődik az ünnepség az általános iskolá­ban, majd dr. Vértes László, a Széchenyi baráti kör buda­pesti munkabizottságának el­nöke felavatja Széchenyi Ist­ván mellszobrát. Jászkaraje- nön ugyancsak 10 órakor az Árpád-emlékműnél dr. Lakos László országgyűlési képvise­lő, a jászkarajenői Árpád Tsz elnöke mond beszédet. Cegléd- bercelen 11 órakor a Gerje menti füzes réten Malya Ká­rolyt. az Egyetértés Tsz elnö­két hallhatják az egybegyűl­tek. Abonyban erre a napra is jut még esemény, 15 óra­kor Nagy András tsz- és köz­ségi sportkörelnök felavatja a sportszékházat. A gépkocsi nem állt meg A nádasba menekült Még javában tartott a Ceglédi Rendőrkapitányság közlekedési, közbiztonsági akciója, amit kiterjesztettek Nagykörös területére is. Éjjel tizenegy körül járt az idő. amikor Kecskemét felöl, a 441-es bejövő szakaszán, a Ceglédi líton felbukkant a Trabant. A bajtársak a szolgálati gépkocsival egy szabálytalan­kodó után eredtek, így a rend­őr egyedül volt, amikor ke­zét fölemelve jelezte az autó vezetőjének, hogy álljon meg. A Trabant azonban tovább­hajtott. A felezővonaltól mint­egy fél . méterre álló rendőr az utolsó pillanatban ugrott félre, még súrolta is az elha­ladó kocsi őt. Jó húsz méter után állt csak meg a Trabant, ekkor a rendőr utánaeredt. A már álló jármű vezetőjét azonban hiába szólította fel, hogy igazolja magát, mert az — mint a szemtanúk később elmondták — igencsak ódzko­dott. De aztán kiderült, hogy nincs jogosítványa (mert ko­rábban ittas vezetésért bevon­ták). A szondába sem akart belefújni. A későbbiek során megállapították, hogy vérében 2.6 ezreléknyi alkohol volt. Egyébként utasa is sok alko­holt fogyaszthatott, s mert az hölgy volt, talán azért nem akaródzott Cs. Imrének, hogy személyazonosságát felfedje. A ma jdnem gázol óvá vált úrvezető azzal védekezett, hogy csak szívességből szállí­totta át Ceglédről Nagykőrös­Ki fizette a váltságdíjat? Ali bég pénzügyi manővere gvar hadvezér hajtott végre seregével. Földúlta a népes somogv-tolnai dombság Kop­pány palánkvárát, sértetlen hagyta az ottani magyarokat, de szíjon vitt el hatszáz törö­köt, várkatonát, kézművest, kereskedőt. A hatszáz rab kö­zött volt Ali bég, Koppány végvár kapitánya. Mint min­den főrangú rab, Ali is a ma­gyar királyt illette, s az örö­kös pénzzavarban küszködő, üres kincstáré Rudolf hatal­mas váltságdíjat szabott ki reá: készpénzben harmincezer forintot, száz ökröt, két pari­pát ezüstös-aranyos nyergével és szerszámával, nyolc ló­pokrócot, egy hosszú új per- zsiai selyemszőnyeget, két vég vont aranyat, két bokor kó- csagtollat — egy-egy bokor­ban kétszáz tollal — végeze­tül két „szufott ketsie” sző­nyeget. Továbbá Ali bégért cserébe a Konstantinápolyban raboskodó Szenhelyi István és Lévay László magyar kapitá­nyokat. A haráeson vagyonosodott Ali tízezer forintot hamar ki­fizetett, majd kötelezte magát a hátramaradó kétharmad résznek fél év leforgása alat­ti kiegyenlítésére. A király hiába várta tőle az aranyakat, a ravasz török a váltságdíj második felét a budai pasa fondorlatos közreműködésével hat hódoltsági várossal, mint kezesekkel iparkodott kifizet­tetni. A hat kezes között Ceg­léd városa is ott volt, címeres pecséttel ellátott kezeslevelün­kön városunk ágaskodó orosz­lánja ma is látható az Orszá­gos Levéltárban. A határidó lejárt, Ali nem fizetett, erre Pállfy Miklós, komáromi főkapitány 1586 májusában megküldte Cegléd, Kőrös, Kevi (Ráckeve), Maros (Nagymaros), Tolna és Vác tanácsának a király paran­csát: „Koppányi Ali bég ma­radék sarcáért kik kezesök, mindenütt, valahol ők mago­kat vagy marhájokat találják, megtartóztassanak.” A hat város vágómarhacsordái, vá­sározó szekerei sűrűn jártak át a királyi Magyarország ha­tárain, nem volt nehéz befog­ni őket. A hat bíró nyomban föllovagolt Komáromba, be­re hölgyismerősét, egyébként nem ült volna kocsiba. A rendőr megállj jelzését pedig nem látta, mert nem volt raj­ta a szemüvege, és vezetés közben az üléstámlát igazgat­ta. Nos, a napokban a Ceglédi Rendőrkapitányság ebben az ügyben tartott bizonyítási kí­sérletet Nagykőrösön. Ugyanis fölmerült a gyanú, hogy Cs. Imre szándékosan nem akart megállni, s. így közvetlenül veszélyeztette volna az intéz­kedő rendőr testi épségét! Az iiyen ügyekre jellemző, hogy egy-egy bizonyítási eljá­rás legalább tíz szakembert foglalkoztat, amíg a harminc- napos nyomozási határidőn belül befejezik a vizsgálatot. Ez idő alatt megkapja a rend­őrség a véralkohoí-vizsgálat eredményét, lebonyolítják a bizonyítási eljárást — ebben az esetben másodjára sikerült csak. Cs. Imre távol maradása miatt —, elkészítik az ese­mény tényét rögzítő adatokat, s ha kell, a fotókat is, tanú­kat hallgatnak ki, helyszíni szemlét tartanak... De ne soroljuk, mert nem érnénk a végére. Ahogyan a rendőrség sem ér az ilyen erőszakos ügyek végére abban az érte­lemben, hogy elszaporodtak ezek a megszökéses vagy a rendőröket is veszélyeztető esetek. Nem sokkal az ominózus történetet megelőzően egy má­sik gépkocsi,, szintén nem állt meg a rendőr intésére. Akkor a közúti ellenőrzést tartó egyik rendőri csoport civil rendszámú gépkocsival állt szolgálatba, s azzal üldözték a megállni nem akaró autót. Szinte leszorítósdi kezdődőit, mint a krimikben. Hol a rendőrök gépkocsija volt elöl, hogy feltartóztassa a mene­külőt, hol amaz, miközben igyekezett leszorítani az útról a másik járművet. Végül is a szökevény meggondolta magát, megállt, de rögtön kiugrott a kocsiból, s bemenekült az út menti nádasba. A sűrűben csatárláncba fejlődve, zseb­lámpával keresték a menekü­lőt a közben megérkező erő­sítéssel együtt. Nos, abban az ügyben egy­értelmű volt a szándékos ve­szélyeztetés, a hivatalos sze­mély elleni erőszak. Még annyit, hogy mindkét ügy bíróság elé kerül, s biz­tos, hogy ki mit érdemel, azt kapja meg. Aszódi László Antal ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) AZ OSZMÁN ÁLLAM rab- . szolgaállam volt, foglyainak | nagv részét hazánkból hurcol­ta el, s a jól jövedelmező em­berkereskedelem volt inkább oka a békeévek szünet nélkü- J li harcainak, mintsem a ma­gasabb politikai érdek. A bé- ] geket, a szpáhikat és' a jani- i csárokat a kincsvágy indí- : tóttá a magyar tájakra, pénzt ; és zsákmányt remélve őseink- tői. i A rabszíjra fűzöttek nagy része sohasem került vissza" Magyarországra, elnyelték : őket a kontinensekre kitérje- ■ dő hatalmas keleti világbiro- < dalom tartományai. Szeren- i esések voltak a magukat pén­zen és egyéb ingóságokon ' megváltott rabok, akiket a tö­rök tulajdonos a kezén lévő i többi magyar jótállásával : ideiglenesen szabadlábra he- i lvezett, hogy összegyűjtse a i rokonsága és barátai által ; összeadott váltságdíjat, a sár- : cot. Várkapitányaink, főuraink ■ koldulólevelet állítottak ki i számukra, s ezen levél fölmu- ' tatásával kilincselték végig az ■ országot, az uradalmakat, vá- i rakat, vármegyeházakat. < Bennünket most egy ellen- : kező irányú rajtaütés foglal- . koztat, a ritkábban esett török : fogolyszerzések egyike, melyet 1585-ben Nádasdy Ferenc, a . moszlimokra félelmetes ma- : bocsátást kért a török tömlö- cébe, ott a szószólójuk szem­rehányást tett Alinak, köve­telvén, hogy fizessen, mert ők nem barátságból, hanem „kényszerítés képpen” keze­sek, és húszezer forintot nem adnak érte. Ali kezébe veszi a király levelét, nézi, nézege­ti, forgatja figyelmesen: „Ezen a parancsolaton nincs a ti ki­rályotok címeres pecsétje, ezért nem fizetek.” FUT A HAT BÍRÓ a budai pa­sához, mutatják a király le­velét, és a jól bevált ajándé­kokat, hogy „ne hagyja őket megnyomorítani”. A gazdag ajándék láttán a simaszájú tö­rök helytartó megvigasztalta őket: „Ne féljetek szegények, míg engöm láttok, mert annak mind egy pénzig meg kell len­ni, ím az hatalmas császár portájára írok és parancsola­tot hozatok, hogy mindgyarast ha minden marháját el is ad- gyák, reá erőltetem Alira, hogy mind egy pénzig meg íi- zessön. ím, oda föl is írok a magyar főkapitánynak, hogy- míg a hatalmas császártól a parancsolat ki nem jő, addig sehul senkit ezért ne hábor­gassanak.” Ki fizetett, a hat város-e vagy a súlyos vason rabosko­dó Ali bég? Erre oklevelet már nem találni. Hídvégi Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents