Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-07 / 161. szám

1988. JULIUS 7., CSÜTÖRTÖK Villanófény Mfha az ember, látván, hogy a leírt szavaknak, intelmeknek semmi foganatja nincsen — só^ hajt egyet, s leteszi a tollat. Elkeseredik például, ha hallja, hogy tanácstagok olyan dolgot tesznek szóvá újként, ami rész­letesen taglalva jelent meg é hasábokon; amikor tapasztalja* hogy ismét elhúzzák a teher­autók a HÉV-végállomás mel­letti épület tetejét, mert sza­bálytalanul parkolnak, amikor kiderül, hogy az illetékesek ol­vasták ugyan a bírálatot, de fütyülnek a hiba kijavítására. Aztán az újságíró csak felve­szi a tollat, mert kap egy kö­szönő szót, biztatást, s lát egy fikarcnyi eredményt. Lelkese­dik például, ha hallja, hogy az írás megjelenése után elszállí­tották á Templom térről a ledo­bált padokat, kijavították az utat, az illetékes válaszolt, el­mondta, mikorra várható a cikkben szerepeltetett ügy meg­oldása. Számomra mindig jelentőség­gel bírt a sportszerűség. Igye: keztem hírt adni arról is, há foganatja lett a szónak. Öröm­mel fedeztem fel, hogy a HÉVn végállomás mellett a tanács mégicsak kivágatta az életve­szélyes, kiszáradt nyárfát. A gyümölcsöket mellette kínáló őstermelők nekem köszönték meg ezt, bár lehet, hogy az írás nélkül is 'megjelentek volna a fűrészes emberek, mert vala­hol így szerepelt egy tervben. A Nyugat-Pest Megyei Élel­miszer Kereskedelmi Vállalat is burkoltatta az oszlopot a be­vásárló központ előtt. Szintén bíráló sorok születése után. A BKV levélben tett ígéretet az állomás környékének rendben tartására, s valóban igyekszik is. Példáinkban szorosan a busz- pályaudvar néhány négyzetmé­terén maradtunk. S ha már itt járunk, álljunk meg egy pilla­natra, s a pozitív intézkedések­ben: bízva hívjuk fel a figyel­met az újságospavilon ^nelletti 40 centiméter átmérőjű aszfalt­beszakadásra. Hónapok óta tá­tong a balesetveszélyes lyuk. Este alig látható. Kis munká­val gyorsan kijavítható lenne. Csinálják meg, mert valaki ki­töri a lábát! SZENTENDREI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Fogy a sorstársak reménye Fiókban felejtett kérvény A Szentendre és Vidéke Kertbarátok és Kistenyésztők Egyesületének, valamint a Mozgáskorlátozottak Pest Megyei Egyesülete szentendrei szervezetének a közelmúltban volt az együttes, kibővített elnökségi ülése. Dr. Tokaji Ferenc elnök beszámolt az l. félévben végzett munkáról, valamint a rend-' kívüli közgyűlés óta eltelt időről, majd Patkós Attiláné gazda­sági vezető a számok tükrében bemutatta az első félévi gaz­dálkodás eredményeit. Szentendrén a két egyesü­let szorosan együttműködik. Közös klubot tart fenn a Fel- szabadulás-lapótelepen, amely ősszel és tavasszal havonta egyszer klubnapot rendez. Ezen különböző — orvosi, jo­gi, kertészeti — előadások hangzanak el, Rendez szüreti mulatságot, Mikulás-estet, szervez kertlátogatást. Ezt a jól bevált programot szeptem­bertől kezdve ebben az évben is folytatni kívánja. Ezeknek a közös rendezvé­nyeknek azért van nagy je­lentőségük, mert a mozgás- korlátozottak életében különö­sen erős az elzárkózottsag. Aki mozgásában korlátozott, gyakran válik félszeggé, a tár­sadalomból kitaszítottnak érzi magát. Ezeknek az emberek­nek nagy bátorítást ad, hogy Elhunyt Szabó János Elhunyt Szabó János, akit Pest megyében, de különösen a régi szentendrei járásban tisztelet és szeretet övezett. A fiatalok közül kevesen is­merik, mert 1967-beri nyug­díjba vonult, s bár haláláig Szentendre város pártbizott­ságának tagjaként dolgozott, inkább lakóhelyén, Leányfa­luban tevékenykedett. Szabó János 1906-ban szüle­tet Szombathelyen. A kommunista pártba 1926- ban lépett be. 1930-ban Rá­koscsabán a párt kérésére hoz­záfogott a lebukott sejtek újra­szervezéséhez. 1932. szilveszter estéjén a csendőrök elhurcol­ták, egy hétig kínozták, a bí­róság 12 hónap börtönt sza­bott ki rá. A felszabadulást Rákoscsa­bán érte meg, 1944. december 28-án. Fontos pártmegbízatá­sok után 1950-ben a dunave- csei járás főjegyzője, majd 1954-ig a kecskeméti járás vb- elnöke volt. Ekkor Pest me­gyébe kérte magát, s 1954-től a szentendrei járás vb-elnöke lett. Tíz évet töltött ebben a tisztségben, majd 1967-ig, nyug­díjba vonulásáig, a Pest Me­gyei Tanács munkaügyi osztá­lyát vezette. Nyugdíjasként 1982-ben vá­lasztották meg a városi, járá­si pártbizottság, majd 1985- ben a városi pártbizottság tag­jának. Szabó János megkapta a Szocialista Hazáért Érdemren­det, a Szocialista Munkáért Érdemérmet, a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet, a Munka Érdemrend arany és ezüst fokozatát. Az MSZMP Szentendre Vá­rosi Bizottsága Szabó Jánost saját halottjának tekinti, a te­metés időpontját lapunkban közöljük. — Névváltozás. A végrehaj­tó bizottság legutóbbi ülé­sén úgy döntött, hogy a Lenin útnak a Dunakanyar körút ál­tal kettévágott, belváros felé eső részét Rákóczi Ferenc ut­cának, a jelenlegi Vöröshadse- reg utat Bogdányi útnak ne­vezzék. — Átdolgozzák. Elkészült a régi fűrészmalom helyén épí­tendő Hotel Galéria gazdasá­gossági számítása. Eszerint itt egy szobára 135 négyzetméter beépített terület jutna, szem­ben a budapesti nagy szállók­kal, ' ahol ez 85 négyzetméter körül van. Az összköltség el­érné a 600 millió forintot. A partner Thyssen cég úgy vé­li, hogy a jelen tervek szerint a szállodát megépíteni nem gazdaságos. Javasolja a ter­vek átdolgozását, a szobaszám növelését és a költségek csök­kentését. — Tárgyalások. A városi ta­nács vezetői megegyeztek a HBH Skála cég igazgatójával a tanácsi étterem helyén léte­sítendő sörözővel 'kapcsolat­ban. A tanulmánytervét rövi­desen elkészítik. Az engedé­lyezési terv beszerzésének ha­tárideje július 30., s a sörö­zőt 1989. február 28-án akar­ják átadni. A szerződés felté­tele,, hogy a sörözőben napi 300 adag ebédet főzzenek a városi tanács és az általa ki­jelölt intézmények dolgozói részére. A beruházás becsült összköltsége 40 millió forint, ebből 10 millió forintot tesz ki maga az ingatlan, amivel a város tőkerészesként részt vesz az üzletben. — Helyi tévé. Kutatóintéze­tet bíz meg a város a kábel­televíziózás szentendrei háló­zatának kiépítéséhez szüksé­ges tanulmány kidolgozásával. Ezzel párhuzamosan a posta vezérigazgatóságával is tár­gyalásokat folytatnak. — Elkeltek. Minden üzlet el­kelt az 1989-ben megnyíló pap-szigeti bevásárlóközpont épületében. A munka még ebben az évben megkezdődik. Az új tulajdonosok ígérik, hogy 1989-ben megnyitják boltjaikat. az egészséges kertbarátokban ólyan partnerre találnak, akik visszasegítik őket az emberi közösségbe. Feloldódik zárkó­zottságok, amikor az egészsé­ges emberekkel megosztják gondjaikat és örömeiket, együtt töprengenek, együtt szórakoznak velük! Az együttes ülésen kiemelt téma volt a Mozgáskorlátozot­tak Pest Megyei Egyesületé­nek budakalász—luppa-szigeti rehabilitációs létesítménye. A mozgáskorlátozottak előkészí­tettek egy terepet arra, hogy ott rehabilitációs otthont épít­senek. Megható látvány volt, ahogy a rokkantak tolószék­ben, mankóra támaszkodva ke­rítést ácsoltak, terepet egyen­gettek. Ezt követően építési kér­vényükre az volt a válasz, hogy a Dunakanyarban épitési és beruházási tilalom van ér­vényben. Az elutasított kérés egy fiókban nyugszik, a rok­kantak reménye pedig lassan oszladozni kezd. Ezért volt annyi, számukra szinte em­berfeletti, erőfeszítés? A két szervezet most megpróbál összefogva új lendületet adni az építkezés pillanatnyilag megfeneklett ügyének. , Ötször módosították a tervet Követni a jót, kerülni a bajt Tanulságokat hordozó zárszámadás y Fontos napirend szerepelt az ^ elmúlt héten tartott tanács- £ ülésen. A testület az 1987-es * 2 zárszámadást fogadta el. Nénleth Ferenc, a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály £ vezetője arra vállalkozott, y hogy a számok tengeréből ki- £ emelje az olvasók számára is érdekes adatokat. — Egy esztendő pénzügyi szempontból akkor van lezár­va, ha a tanács testületé a számadásokat jóváhagyja. A mérleg azért jelentős doku­mentum, mert következtetése­ket lehet belőle levonni. Ér­demes a jót követni, a rosszat elkerülni. Többlet Nehéz év volt az 1987-es. A terv készítésekor aggódtunk. lesz-e fedezet a kiadásokra. Szigorú takarékosságot hir­dettünk, s e szerint gazdál­kodtunk. A 12. hónap zárá­sakor megkönnyebbülve vet­tük tudomásuk hogy a várt­nál sikeresebben teljesitettük a feladatokat. Érdemes 1987 jellemzőit sor­ra venni. Szentendrétől a központi intézkedésekkel össz­hangban elvontak 3,6 millió forintot. A vállalati befizeté­seknél 4,3 millió forint hiány keletkezett. Sajnos a tanács­nak nincs lehetősége ennek behajtására, magunk között ezt úgy mondjuk, hogy raj­tunk kívül álló okok miatt ke­letkezett deficit. Szerencsére a saját bevételek jóval több­re rúgtak a tervezettnél: 335 millió helyett 393 miiliió folyt be a közös kasszába. Ezáltal az év végi tiszta többlet el­érte a 15 milliót. A kiadások­nak megvolt a fedezete. 1987- ben pénzügyi problémánk nem volt. Az intézmények jó rrfu^lp­ját dicséri, hogy a működési költségeknél mindössze egy százalék maradványt mutatott ki a mérleg. Hogy miért po­zitív ez? Mert ez jelzi, hogy nem volt felesleges pénzük, szorosan gazdálkodtak. * S Kicsit részletezve: az okta­tásban és az egészségügyben színvonalromlás nem követke­zett be. Igaz, minőségi előre­lépésre sem került sor. Talán kivétel a szakrendelő néhány műszere és gépe. A műszere­zettség terén meglévő elmara­dáson azonban ezek a vásár­lások alig változtattak. Öröm, hogy nem kellett kikapcsolni a közvilágítást, vagy bezárni a tanuszodát. A belvízrende­zésre, az utak és hidak fenn­tartására, a köztisztaságra ke­vés volt a pénz. Néhány eset­ben az idei évre szánt elő­irányzathoz nyúltunk, példálfl pinceerősítésre 3 milliót, lakó- házfelújításra 6.7 milliót hoz­tunk előre. Késett ^ Eredetileg 124 millió forin­tot terveztünk fejlesztésre. Ebből végül 141 millió lett. Több létesítménynél marad­vány képződött, mert a kivi­telezők az árváltozásokra vár­va, számunkra kedvezőtlen határidővel kötöttek szerző­dést. Számos pozitívumról is beszámolhatok, mintegy emlé­keztetőül; elkészült a Vasvá ri- és a Füzespark-lakótelep gázvezetéke. Folytatódott a Móricz Zsigmond Gimnázium új szárnyának az építése. Meg­kezdődött a 60 plusz 50 ma­gánerőből épülő lakás közmű­vesítése. Megítélésem szerint nagyon hasznosan költöttük el a pályázati alapot, a lakosság segítségével víz-, villany-, csa­Égessék el a nyesedéket Zöldbe öltözik a Kékibánya Szűcs Imre a Városgazdálkodási Vállalat köztisztasági részlegvezetője még soha sem irányított szeméttelep-rekulti­vációt. Most alkalma van erre, mert ezekben a hetekben zaj­lik a Kékibánya I. nevet viselő gyűjtőhely földdel való taka­rása. Mellette nyitják testvérét, Kékibánya Il-t. A külső szemlélő úgy gon­dolja, hogy a szemétkupacot betakarják földdel, azt füve­sítik, s volt szeméthegy, nincs szeméthegy. Azonban a re- rekultiváció ennél sokkal bo­nyolultabb folyamat. Először is tervezik, kiszámít­ják, hogyan alakítsák ki a leendő domb vonalait. Figye­lembe veszik a környezetet, az eróziót, eldöntik, milyen vastag legyen a takaró- és termő­földréteg. Kékibánya esetében nehezíti a dolgot az, hogy az egyik meredek oldalán 6 mé­ter magas szemétréteg képző­dött. Ezért a domb aljához roppant mennyiségű földet toltak, a sarkokat levágták. Körülbelül két hét múlva be­fejezik a „sapka” takarását, aztán érkezik a legalább 20 centiméter vastag termőföld, majd vetik a fűmagot, ültetik a fákat. Patkányok Közbejönnek váratlan dol­gok is. A betakart részekről például vándorolni kezdtek a patkányok. A szakemberek a lakóházak irányából kezdték a fölfedést, mert így a rág­csálóknak a számítások szerint a szántók felé kellett volna vonulniuk. Ezek azonban fity- tyet hánytak a tudománynak, s a Puskin illetve a Martos Flóra út közeli házainak vet­ték az irányt. A riadalon után a Köjál egyik dolgozója ki­tette a csapdákat. A méreg és a szerkezet hatékony, azonban az undorító négylábúak sókan vannak. Várható, hogy a küz­delem ellenére fel-fel bukkan­nak még a hajdani szemétte­lep környékén. Jó hír azon­ban az, hogy a részlegvezető ígérte: őszre zöldbe, fába öl­tözik a Kékibánya dombja. * S Átmenet Ügy legyen, kívánom a kör­nyékbelieknek, ám zöldelő de­rűmet fakítja, hogy tudom: Kékibánya I. mellett nyílik Kékibánya II., s két esztendő múltán — ennyi idő alatt be­telik — újra végigjárják a re­kultiváció, esetleg a patkány­invázió rögös útját. S azzal a kijelentéssel, hogy két év múlva az új lerakó­hely is megtelik, a gondok er­dejébe jutottunk. A körzet­ben ugyanis — jeleztük már — óriási problémák vannak a szemét elhelyezéssel, Pomázon egy gramm se rakható már le, Tahitótfaluban átmeneti idő­re szóló bővítésen vannak túl, Kékibánya II.-t már említet­tük. Sajnos Magyarországon még nem égetjük a háztartási hulladékot, hanem lerakjuk azt. s ezzel a megoldással el­érjük, hogy a szemét lassan kiszorít bennünket otthonaink­ból. Mivel arra nem számít­hatunk, hogy a közeljövőben pénzünk lesz égetőművek épí­tésére, átmeneti megoldás után kell néznünk. Szentendrén a városgazdál­kodási vállalatnál azt találták ki, hogy összeszedik a gallya­kat, füveket A gyümölcster­mesztők, ví kend ház-tulajdo­nos ok kertjében ezekből ugyanis rengeteg található. Ha kukába teszik a nyesedéket az pillanatok alatt megtelik, kö­vetkezésképpen ez játszódik le a szeméttelepeken is. Ezért ä VGV dolgozói arra kérik a lakosságot, hogy a nyesedéket helyezze el a kukák és konté­nerek mellett, hogy azt onnan elszállíthassák. Az Óbuda Tsz baromfi-fel­dolgozója mögötti dombokon kijelölték azt a területet, ahol időnként hatalmas máglyákat raknak gallyakból a köztisz­taságiak. Ilyenkor annak rend­je és módja szerint kivonul­nak a tűzoltók, biztosítják a terepet, s elégetik a nyesedé­ket. Ezzel a módszerrel — legalábbis a szakemberek ezt számították ki — a város­ban és a körzetben termelődő háztartási hulladék negyed­része megsemmisíthető. Persze e tevékenységhez a tanács lépése is szükséges. Információink szerint rövide­sen módosítják azt a helyi rendeletet, amely csak hét vé­gén engedélyezi a portákon a tűzrakást. Várható, hogy a tu­lajdonosok bármely napon el­égethetik a kertjeikben ösz- szeszedett nyesedéket, meg­könnyítve ezzgl a szállítók gondjait, megtakarítva bizo­nyos költségeket. Zsákokban A szemét Szentendrén is büdös. Az igazsághoz tarto­zik, hogy vannak olyanok or­szágok Európában, ahol nem illatozik a gyűjtőedény. Csak­hogy ott mindenki műanyag zsákba kötve helyezi el kony­hája hulladékát a tárolókba. Sajnos, mi még ettől messze vagyunk. Csak remélni tud­juk. hogy a lapátolás helyett egyre többen csomagocskákat helyeznek el kukáikban. Ezek az intézkedések termé­szetesen csak átmeneti meg­oldásokat jelentenek. A lera- kásos szemételhelyezés régen a múlté kellene legyen. Ná­lunk azonban a modernebb módszerekre való áttérésre nincs pénz. torna- és gázvezetékeket épí­tettünk, utakat újítottunk fel. Nyolcvan család kapott ka­matmentes helyi támogatást. ■ Az elmúlt évben kiemelkedő eredményt értünk el a tár­sadalmi munkában. Á megyei versenyben a városok között a harmadikok lettünk. A tár­gyilagosság megkívánja, hogy megemlítsem: a Mészáros De­zső által adományozott szob­rok értéke csaknem 20 millió forint, s ,ez beszámíttatott a teljesítésbe. A harmadik he­lyezéssel járó 1.2 millió forint azonban jól jött. A pozitívumok mellett a gondokat is említeni kell. Mindenki tudja, ‘hogy az uj, gimnázium tornatermének át­adása négy hónapot késett. A Felszabadulás-lakótelepen az orvosi rendelő kialakítása nem kezdődött meg. A Pannó- nia-telep csatornázását a ta­nácsi beruházások sorából tö­rölték. E városrész lakói a te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lást e célra kívánják fordíta­ni, de a . befolyó összeg csak jelentéktelen töredékét teszi ki a költségeknek. A tanács- testület úgy foglalt állást hogy a csatornát társulásos formá­ban építtessék meg a Pannó- nia-telepen élők, de kapjanak jelentős támogatást a város­tól. S végül; a megelőző idő­szakhoz képest általában jelentősen csökkentek a beru­házások. Módosították Milyen tanulságokat hordoz az 1987-ef zárszámadás 1988 számára? Fontossági sorrend nélkül: a takarékosságra törekvés és az óvatos tervezés szükséges volt.' A rugalmas gazdálkodást segí­tette, hogy év közben a ta­nács végrehajtó bizottsága öt­ször módosította a tervet. Az intézkedések segítették a fel­adatok gyors megoldását. A fő célokat sikerült elérnünk. A vártnál — a rossz előjelek­re gondolok — jobban zártuk az évet. A saját bevételeknek köszönhetően jól alapoztuk meg az 1988-as esztendő gaz­dálkodását. Felújítják A városgazdálkodási vál­lalat rövidesen megkez­di a tanáccsal szemben fekvő régi mentőállomás épü- letérfek felújítását: 43,2 négy­zetmétert a tanács, 50 négy­zetmétert a kereskedők fog­nak használni. Az utóbbi részt a tanács a vgv-vel közösen értékesíti és a bevételen fele­fele arányban osztozik. Csinosítják Visegrádot Magukénak érzik Visegrádot egyre inkább ma­gáénak érzi a lakosság. Ka­szálják a közterületeket, ülte­tik a virágokat. Mindenki kar­bantartja a háza előtti útsza­kaszt, tisztítja az árkokat. Az Áprily Lajos Általános Iskola tanulói befejezték a Község tisztaságáért címet vi­selő akciójukat. A gyerekek előre meghatározott helyeken végeztek társadalmi munkát a nagyközségben, ft, tanács meg­kezdte a Mátyás király úton és a Rákóczi utcában felgyülem­lett hordalék eltakarittatását. Augusztus végén, illetve szep­tember elején pedig a járdák hibáit is kijavítják a' forgal­mas szakaszokon. Ezek a törekvések megegyez­nek azokkal a célkitűzésekkel, hogy Visegrádot Szentendre mellett a Dunakanyar vonzó kirándulóhelyévé tegyék. Tör­ténelmi múltja, csodálatos ter­mészeti adottságai, az odate­lepült üdülők sora, a múzeum mindezt lehetővé is teszi. Az oldalt Irta: Vicsotka Mihály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents