Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-04 / 158. szám

TáMátogaiás láncos bottal Ha emlékezetünk nem csal, a Zalaegerszegről hoz­zánk érkező épitőtáborozó diákok egyetlen gödöllői tartózkodása sem volt za­vartalan. Kellemetlen él­ményeikről mindahányszor beszámoltunk, amivel ki­hívtuk némely személyek haragját. A neheztelés tar- tósabb, mint a konzervhal. A minap is találkoztunk va­lakivel, aki kifogásolta a két éve megjelent írást. Az idén ismét jöttek Za­laegerszegről diákok. S már az első napokban megkap­ták kellemetlen élmény­adagjukat. Este a szállás­helyükön hívatlan látogatók jelentek meg. Mint később kiderült, láncos botokkal fölszerelkezett fiatalurak kívánták tiszteletüket tenni a lányoknál. Azok azonban nem akarták fogadni őket. A láncos botok akkor ke­rültek elő, amikor a lányok­kal együtt táborozó fiatal­emberek igyekeztek a láto­gatók tudomására hozni, hogy nemkívánatos szemé­lyek. Ám ez sem hatott. An­nál inkább az a közlés, hogy telefonon értesítették a rendőrséget. Erre a bejelen­tésre elpárologtak a fiatal­urak. A gyerekek folytatják a munkát, de nem biztos, hogy felszabadult jókedv­vel. A legújabb fejlemények ismeretében ebben bizonyo­sak lehetünk. A következő napon ugyanis az történt, hogy az egyik táborozó fiú kiment fagyizni, ahol vél­hetően az előző esti látoga­tók egyike bokszerrel leütöt­te. A fiút kórházban ápol­ják. Mozi Kicsi kocsi Monte-Carlóba megy. 6 és 8 órakor. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM 1988. JULIUS 4., HÉTFŐ Felkészültek a felvásárlók Teljesen kiürített raktárak Nem vagyok gyakori látogatója a Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi Vállalat aszódi malomüzemé­nek. Évek óta csak akkor kopogtatok be Grandelisz László üzemvezető irodájába, amikor közeleg az ara­tás és ezzel együtt a gabonafelvásárlás ideje. Amikor a hét elején a telephelyre érkeztem, szinte a levegő­ből is érezni lehetett, hogy az itt dolgozók nagy mun­kára készülnek. Olyan rend és tisztaság volt az üzem területén, mint egy gyógyszergyárban, s ami még job­ban meglepett, ahol beépítetlen terület maradt, ott gon­dos kezek által ápolt virágok nyílnak. — Az előkészítő munkálato­kat elvégeztük — mondta az üzemvezető — s így nyugod­tan várjuk az első szállít­mányt. A silókat, raktárakat teljesen kiürítettük, az itt tá­rolt mennyiséget, ami lénye­gesen több, mint amit a mal­munk feldolgoz, kiszállítottuk, aztán következett a fertőtle­nítő meszelés, gázosítás, per­metezés. Áprilisi start — A fertőtlenítés szüksé­gességét nem kell, különöseb­ben magyarázni, hiszen a ga­bona mindennapi kenyerünk alapanyaga, s ha a felvásárolt szem megfertőzödne, esetleg valamilyen raktári kártevők támadnák meg, komoly anya­gi károk keletkeznének. Gel- lox permetezőgépünk arra is Többször szedik a minigumót Vektorháló védi a vírustól A bejelentést, hogy hazánkban minden vetőburgo­nya fertőzött, néhány éve hallhattuk. A kutatók meg­kezdték a kísérleteket, új fajtákkal, és új vírusmentes vetőburgonya előállitásával próbálkoztak. A Meriklon GT-nek sikerült olyan miniguinöt előállítania, amely vírusmentes. Igaz, nem volt olcsó, de hosszú távon való­színű lesz a haszon. A vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet új iránt fogékony vezetői vállalták, hogy részt vesznek a gumó­szaporításban. A kertészeti ágazaton belül végzik ezt a munkát, minden részletre fi­gyelve, jegyezve a munkákra fordított időket, számolva a felhasznált energiákat, az ága­zatvezető, Borsos István kü­lönös odafigyelésével. A Meriklon GT által előál­lított gumót vagy dugványt tovább kell szaporítani, még­pedig olyan körülményeket teremtve a vírusmentes nö­vényke számára, hogy fertő­zés a továbbiakban se érje. Ebbe az úgynevezett vektor alatti termesztésbe lépett be a gazdaság. Ez azt jelenti, hogy a termeléshez használt fólia­sátrak minden nyílását gézhez hasonló vektorhálóval fedik, amely megakadályozza, hogy a betegségeket hordozó rova­rok, legyek vagy bármilyen élőlény bekerüljön a sátor alá. így kerülhető el a mini­gumó fertőződése. A szövetkezet az idei ki- sérleti évben háromezer négy­zetméter területen ültetett meriklon burgonyát. Az elő­írásoknak megfelelően fertőt­lenített talajba négyzetméte­renként ötven minigumó ke­rült, melyeket többszöri sze­déssel .takarítanak be. Ez úgy történik, hogy a növényt any- nyira meglocsolják, hogy az egy mozdulattal kiemelhető a talajból, s gyökérzetéről leve­hető a megfelelő méretet, elért aprócska burgonya. Ezt köve­tően a növényt visszaültetik egy már előre elkészített fé­szekbe és újra jól meglocsol- ják. Ily módon egy minigumó­ból 8-10 újabbat tudnak elő­állítani. Tehát e'őreláthatóan egy négyzetméternyi területen ötszáz körüli újabb gumó te­rem. A megtermelt minigumók a túrái termelőszövetkezet tá­rolásra alkalmas pincéjébe ke­rülnek, s a jövő évi értéke­sítésre várnak. A pincének megfelelő páratartalmúnak, hőmérsékletűnek és fertőzés- mentesnek kell lennie. A gazdasági társaság által termelt gumók ára 1 forint nyolcvan fillér, a Zöldmező a termeltető Novotredtől 1 fo­rint húsz fillért kap, majd. Ezekből a gumókból a szán­tóföldeken termelnek vető­gumót. A1 munkához a szakta­nácsot a Novotred szakembe­rei adják, akik emellett rendszeresen ellenőrzik a nö­vények fejlődését, s a majda­ni értékesítés is az ő felada­tuk lesz. Á. M. készen áll, hogy a beérkező gabonát folyamatosan fertőt­lenítse. Várhatóan szükséges lesz 14 ezer tonna permete­zésére. Grandelisz László az udva­ron emelkedő silókra mutat, amelyek alumíniumteste szik­rázva csillog a délelőtti erős napfényben. — Kijavítottuk a szállítósza­lagokat, a Delta gabonafelsze­dő gépet, a géplapátokat, és mindazokat a berendezéseket, melyeket az árukezelésnél használunk. Az üzem gépszerelői — la­katosok, asztalosok, villany- szerelők és más szakmunká­sok — az áprilisban megkez­dett munkákat június 15-én fejezték be, és a mostani vi­szonylagosan csendesebb idő­szakban apróbb munkákat vé­geznek, s mindannyian vár­ják azt a pillanatot, amikor az új terméssel megérkezik az első teherautó a mázsaház elé. — Előzetes tervünk szerint 18 350 tonna gabonát vásáro­lunk fel — hallom a tájé­koztatást. — Legnagyobb mennyiséget a kartali Petőfi Termelőszövetkezet szállít, őket a túrái és a galgamá- c.sai gazdaságok követik. A kartaliak közvetlenül a tarló­ról szállítanak, részben így szállít Túra is. Galgamácsa tiszított gabonát hoz a rak­tárba. — Jelenleg úgy tűnik, hogy az átvételt sikerűi zavartala­nul megoldanunk. Reggel 6 órától este 9 óráig fogadjuk a gabonát, s hogy fennakadás ne legyen, öt fogadóvonalat alakítottunk ki, amelyek együttesen képesek arra, hogy óránként 200 tonna szemet elraktározzanak, ami azt je­lenti, hogy egy-egy órában kö­rülbelül 40 tehergépkocsi ér­kezhet a telepre, s még ilyen mennyiség esetén sem lesz torlódás. Túlórázva is — A fogadóvonalak szom­baton és vasárnap is működ­nek a szövetkezetek igénye Szárítóba kerül a termés A kerepestarcsai Szilas Menti Termelőszövetkezetben befeje­ződött a kamilla első virágzás utáni fésülése. A termést a szá­rítóban többszőr átforgatják, zsákolják, majd Nyugat-Német- országba szállítják. Képünkön: Baán Jenöné és Túrái Ferenc forgatja az illatos növényt. (Vimola Károly felvétele) szerint. A gazdaságok kéré­seit a napokban egyeztetjük a lehetőségeinkkel, s ha az évek óta tapasztalt jó szándék az idén is megmutatkozik, .akkor mindannyian elégedettek le­szünk. Az üzem dolgozói izgalom­mal, de nem idegesen várják az esztendő nagy erőpróbáját. Állítják, hogy minden szüksé­ges feltételt megteremtettek. Három hétre tervezik a fel­vásárlás idejét, s nem idegen tőlük a gondolat, hogy ebben az időszakban szükség lesz az akaratukra, fegyelmezett mun­kájukra, sokszor arra is, hogy túlórázzanak, hogy lemondja­nak a pihenésről. Minőségi liszt — A felvásárlással egyide­jűleg folyamatosan dolgozik a malom is — mondta az üzem­vezető. — Amikor az első új búza a telepre érkezik, máris kezdjük az őrlést. Kezdetben 50 százalék lesz az új és 50 százalék a tavalyi szem. A malom teljesítménye — há­rom műszakban — 50 tonna, s bár küzdünk munkaerőgon­dokkal — főleg szakképzett molnárok hiányoznak —, en­nek ellenére minőségi lisztet adunk vásárlóinknak. Hét-nyolc nap és megérkezik az első gabonaszállítmány Aszódról, ahol tíz-tizenkét em­ber megfeszített munkával gondoskodik arról, hogy a jö­vő évi aratásig asztalra ke­rülhessen a kenyerünk. F'ercsik Mihály Úttörő mezőgazdászok Olyan, mint egy iskola? Kis agronómusokká. kis állattenyésztőkké válnak az úttörők a mezőgazdasági szaktáborban, a gödöllői ag­rárközpontban. Az Országos Pedagógiai Intézet és a Művelődési Minisztérium támogatja, az úttörőmozgalom segíti azt a remek formát, amelyben egy kicsit a me­zőgazdaság szakember-utánpótlását is nevelik és nagy­ban hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalok megismerked­jenek ezen ágazatok világával. Molnár István Kecskemét­ről jött a Nyisztor György Kollégiumban elszállásolt tá­borba — másodszor. Tavaly a hatodik osztály végén, most pedig a nyolcadik előtt. Az újrázás nemcsak elhatározás kérdése. Az OPX és a minisz­térium pályázatot hirdetett a táborozásban való részvételre. Ez a pályázat kétfordulós volt. Fiatal barátunk a Pajtásban olvasta a felhívást. A szőlő­termesztésről és a különleges zöldségfélék feldolgozásáról írt munkája révén került a leg­jobb ötven pajtás közé. Ök töltik most a szünidő első he­teit itt, városunkban. Ennek az országos szaktá­bornak már múltja van. csak­nem egyidős az évtizeddel. Az idén hetedszer fogadja az út­törőket, akik azért szeretnek ide jönni, mert hasonló ér­deklődésű társakkal találkoz­nak. barátkoznak. Akik a legelső táborban is­merkedtek a mezőgazdasággal, ma talán valamelyik agrár­felsőoktatási intézmény hall­gatói. A múlttal másként is szembesülhetünk. Fodor Ist­ván négy éve táborozott itt, most Kalmar Attilával és Zoltánnal, valamint Pékár Gyurgyival együtt ifivezető. A táborvezetö, Valter Meny- hértné is régi ismerősünk. Munkájában Kalmár Jánosné és Fürjész József né pedagógu­sok segítik. A technikai irá­nyító Mayer Ferenc, a mező- gazdasági dr. Prieger Károly- né, akivel látogatásunk idején vágópróbára indult a táboro­zok egyik csoportja. A vágó­próba például a takarmányo­zási kísérletek utolsó fázisa. •Ennek révén vizsgálják azt, hogy milyen a kísérlet hatása a kéthetes baromfira. A délelőttök szakmai prog­ramokkal telnek. Az egyik na­pon a növényekkel foglalkoz­tak behatóan. Különféle tan­székeket kerestek fel. Elláto­gattak az egyetem botanikus kertjébe, ahol rendszertani is­mereteiket mélyítették el. Er­dők, mezők virágaival, növé­nyeivel ismerkedtek. Tájéko­zódtak a növénynemesítésről, a növényvédelemről. Egy másik alkalommal a vadbiológiai állomásra kirán­dultak. Foglalkoztak az állati szervezetek működésével, az állattartás technológiájával és gépeivel. Itt sem maradt el a rendszertani okulás. Mielőtt arra gondolna az ol­vasó — nem egészen oktala- rul —, hogy ez a tábor kész iskola, sőt itt többet tanulnak, mint a tanévben, megemlít­hetjük, hogy a délutáni sza­badidőben ötféle elfoglaltság­ból válogathatnak az úttörő mezőgazdászok. Ki mit vá­laszthat?1 Lehet szőni, fonni, az egyetem könyvtárában bú­várkodni, sportolni, üzemeket látogatni és úszni is. Az egyik este karnevál, a másikon tré­fás vetélkedők foglalkoztatják a gyerekeket. A tábor végén arany, ezüst, bronz oklevelet és tárgyjutal­makat kapnak a legjobbak. Reméljük, jövőre is fogadhat­ja városunk a táborozókat és a táboroztatókat. Szükség van erre. B. G. Mától Zárva a ház Felújítási-karbantartási mun­kák miatt a gödöllői művelő­dési központ július 4—22-ig zárva tart. Nyitás: július 23- án 10 órakor. A zárva tartás alatt az alábbi szolgáltatások működnek: Pelikán taxi min­dennap 0—24 óráig, Duna- tours hétköznap 10—18 óráig, szombaton 9—13 óráig. Tígáz, hétfőnként 16—18 óráig, Csiri­biri bolt július 4—17-ig zárva, nyitás július 18-án 14 órakor, apróhirdetés az előtéri hirde­tőtáblára és a Gödöllői Min­denesbe hétköznap 10—17 óráig. A nyugdíj határán Szülőföldi üdvözlettel Markazon A Heves megyei született, a Mátra ölén, ott tanult meg járni és be­szélni. Szülei agrárproletárok voltak, négy gyermeket nevel­tek föl. Fiatalon be kellett se­gíteni a munkába, a mező- gazdasági szerszámokat ko­rán megismerték, a család együtt dolgozott. Az elemi is­kola elvégzése után továbbta­nulásra jelentkezett a Paraszt Főiskolára Kecskemétre. A fő­iskola elvégzése után a Föld­művelésügyi Minisztérium osz­totta szét a végzősöket, így ke­rült 1949-ben Gödöllőre. Itt, az egykori koronaura­dalom helyén működött a Nemzeti Vállalat, később eb­ből lett az Állami Gazdaság, végül a mai tangazdaság.' Fia­talember volt, korán elkerült a szülői háztól, és Gödöllőre hozta ifjú feleségét is. Lakást kaptak, melyben ma is élnek a Szabadság úton. Négy évet töltött első munkahelyén, ami­kor kiemelték és új munka­körbe került. Dolgozott a pártbizottságon, a járási tanácsban, ahol el­nökhelyettesként látta el fel­adatát. Ahogy telt-múlt az idő, a család bővült, két fia született. A szerény fizetésből mind nehezebb lett. az élet. Egy napon ajánlatot kapott, Domoszlóra ment. a Mátra- gyöngye Termelőszövetkezetbe agronómusnak. Dolgozott és tanult. Az érettségi után le­velező tagozaton elvégezte az egyetemet is. Domoszlón jó volt az állása, a keresete is, de távol volt a családtól. Hív­ták haza, Hevesbe, lakást is kapott volna, de a feleség és a gyerekek annyira megszerették Gödöllőt, hogy egyikük sem akart elmenni, őszintén meg­vallva, ő maga sem. Alkalom kínálkozott az Állami Biztosí­tó gödöllői fiókjához igazgatói posztra. Felesége a tanácshoz került. Igaz, abban az időben eléggé áldatlan állapotok ural­kodtak. Szét volt szórva a biz­tosító, három helyen is mű­ködtek. Egy napon arról hal­lott, hogy az OTP egy több­szintes ház földszintjén kap majd elhelyezést. Megragadta az alkalmat és elkezdett ki­lincselni. Az egyik évben az OTP bázisát avatták, a má­sikban az övékét. Nemcsak a dolgozók, az ügyfelek is kul­turált, korszerű, minden igényt kielégítő körülmények közé kerültek. A minap otthonában meg­látogattam és elbeszélgettem Hatalyák Dezsővel, a nap­jainkban nyugalomba vonuló igazgatóval, az Állami Bizto­sító gödöllői fiókjának volt vezetőjével. Amióta Gödöllőn él, nagyon sok emberrel került kapcso­latba. Közvetlensége, jó mo­dora, megértő gondolkodása segítette abban, hogy megbe­csült emberré vált. Amikor kapujában megjelentem, mo­solyogva nyitott ajtót. — Hű, de pontos vagy — jegyezte meg. Asztalhoz ültünk, és amíg én elővettem jegyzetfüzete­met, szóba került az előző na­pokban történt búcsúztatás. Emlékeztettem néhány szóra. Dr. Török Antal, az ÁB me­gyei igazgatója nagy elisnfe- réssel beszélt munkájáról és látszott rajta, hogy szívesen nyújtotta át az emlékplaket­tet, valamint a borítékot. Papp István tanácselnök biztató mondatai már most arra kér­ték Hatalyák Dezsőt, hogy se­gítsen továbbra is a város­nak. Hatalyák Dezső — je­gyezte meg — csak a biztosí­tótól megy nyugdíjba, a vá­rostól nem. Egy ilyen beszélgetésen sok mindenről szó esik. Így vol­tunk ezzel mi is. Az évek el­szálltak felettünk, a gyerekek megnőttek. Hatalyákéknál az egyik fiú orvos, a másik gép­gyárban dolgozik. Megbecsült emberek valamennyien. A fi­úk munkásőrök, gondolkodás­ban követték szüleiket, öt unokájuk van, akik kedvessé teszik a nagyszülők életét. — Ha igaz, hogy a nyugdí­jasnak több a szabadideje, ak­kor módom lesz a hevesi ká­derekkel fokozni a kapcsola­tot — mondta Hatalyák De­zső. E lém tett egy könyvszerű nyomtatványt, amely 320 személy postai adatait tartal­mazza az , 1985-ös állapotok­nak megfelelően, ki merre él, dolgozik és lakik. Ebben az­tán talál az ember igen sok­féle beosztású embert. Heves megye sok tehetséget adott az országnak, akik között mi­niszter, osztályvezető, mérnök, sőt püspök is található. » — Nehéz volna felsorolni a sok nevet. Negyedévente jö­vünk össze, ilyenkor 40-50 személy jelenik meg és kelle­mes órákat töltünk együtt. Az országon belül Heves a mi szülőföldünk, levelezésünkben úgy írunk — szülőföldi üd­vözlettel —, ami olyan jó ér­zést keit. Csiba József A Gödöllői Városgazdálkodási Vállalat felvesz szakirányú felsőfokú végzettségű f főkönyvelő- helyettest, belső ellenőrt, pénzügyi- és számviteliosztály-vezetőt, valamint főépítésvezetőt. Jelentkezni lehet részletes önéletrajzzal. Cím: Gödöllő Dózsa György út 69., telefon: (28)-10-196. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents