Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-04 / 158. szám

CEGULÉDI K^tíiicm A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXU. ÉVFOLYAM, 158. SZÄM 1988. JÜL1US 4., HÉTFŐ partvonalon kívül Az ígéret szép szó és elszáll I Pár hónap alatt, mintegy 3 millió forintért elkészült a ceglédi strand rekonstrukciója a tanács és a város­gazdálkodási vállalat összefogásával. A létesítmény már kinyitotta kapuját a nagyközönség számára. Ugyan­akkor a felújítás némi tanulsággal is járt, erről beszél gettünk Sós János tanácselnök-helyettessel. Megviselte a tél — Ügy hallottam, a munká­latok megkezdése előtt töb­ben ígérték, hogy segítenek. Aztán végül mégis ketten ma­radtak az üzemeltető céggel. — Hát igen. Korábban ar­ról már a lap hasábjain be­számolt: egyik pillanatról a másikra kiderült, a belső el­öregedett strandot oly mér­tékben megviselte a tél, hogy nem felelt meg a Köjál elő­írásainak. Mérlegeltük, miként lehetne a szezon kezdetére rendbe hozni. Annál is inkább, mert óriási nyomás nehezedett ránk — azok aggódtak, akik rendszeres látogatói voltak az uszodának. Egy percig sem vitattuk, hogy nagyon fontos a létesítmény üzemeltetése. Eldöntöttük, hogy mi legyen a megoldás. Bíztunk abban, hogy mielőbb fogadhatjuk a strandolókat. Igen ám, csak néhányan, akik hiányolták a szolgáltatásokat — s türelmet­lenkedtek, hogy ebben az év­ben nem járhatnak esetleg a strandra — nemcsak bennün­ket, hanem a televíziót és má- -sokat is megkeresték több aláírással ellátott levélben. Mondanom sem kell, hogy ők voltak azok. akik korábban azt ajánlották, hogy ehhez a re­konstrukcióhoz minden segít­séget megadnak — pénzt is gyűjtenek —, hogy e program megvalósuljon. S ahogy az ilyenkor szokott lenni, a vál lallkozói kedv csupán addig tartott, míg konkrét munká­ról nem esett sző. Abban a pillanatban, amikor kiderült, hogy ki miként aktivizálhat­ja magát, egyetlen hangot nem lehetett hallani e jelent­kezőktől. így aztán a város­gazdálkodási vállalattal egyez­tetve — szinte napi ütemterv szerint — az üzemeltető cég nekifogott a kivitelezéshez. Végül is nem kis erőfeszíté­sek árán, de megnyílt végre a strand. Akiknek szánják — Kik idegeskedtek azért, hogy az idén le kell monda­niuk a létesítmény szolgálta­tásairól? — Egyrészt a vízilabdához kötődő néhány lelkes szurkoló, sportvezető és szülő. Másrészt az a pár ember, aki a reg­geli vagy délutáni órákban szívesen tölt el fél vagy egy órát a medencében — több­nyire ingyen. Valójában iga­zából nem azok idegeskedtek, akiknek a strandot szánjuk. — Milyen következményeket vontak le e rekonstrukció so­rán? — Más felújítás esetében is volt már hasonló tapasztala­tunk, amelyek nem viszik elő­re az ügyet. Nevezetesen, egy­általán nincs szükség arra a Aligha lesz rekordtermés Talán csak a bogyósok HOSSZABB szünet után bő­séges csapadék áztatta a föl­deket, a mély talajra lehetet­lenség rámenni, így ahol a gyomtalanítást nem vették ko­molyan, a közeli napokban kapkodhatnak. A kapásokat még most is nagyon megsa­nyargatja, ha gyomban ma­radnak. A sárga gabonatáb­lák zöldes foltjai, vérvörös, lilás és kékes szektorai arra utalnak, nem sikerült a vegy­szeres gyomirtás. A növény­védelemnek e módszere na­gyon humánérzékeny, hisz ha azt felületesen végezzük el. esetleg csökkent értékű sze­reket juttatunk ki, az ered­ménytelenség bizonyosan je­lentkezik. Ez még a kisebbik baj. hisz Köröstetétlen után a határ képe lehangoló. A kalász el­tűnt a szalmaszálak végén, az éppen viaszosodó magvak dol­guk végezetlenül borítják a talaj színét. A szőlők másod­szor próbálnak fakadni, mint­ha leperzselték volna a leve­leket, a kukoricalevél annyi részre hasadt, ahány ér fut bennük A silózásra, csalamá- dénak sűrűn vetett kukorica sem mutat szebb képet, főlea a gyenge talajokon a pótlás­ról is nagyon nehéz lesz gon­doskodni. A gyümölcsösök nem ké­nyeztetik el a kertészeket, hisz a kajszibarack „hozta a formáját”, az idén is elfagyott április második felében, néhol a fagyok többször is taroltak Az őszibarack valamivel job­ban bírta, mint a legtöbb sző­lőfaj. Sajnos, az előbbieknek nem jelent örömet, hisz a legtöbbnek van szőleje is. Szilvából sem várható re­kordtermés, igen sok, látszó­lag kötődött gyümölcs június­ban lehullott, főleg a korai fajtáknál súlyos a zöldhullas mértéke. A cseresznyére és meggyre főleg az a panasz, hogy ízük nem olyan, mim általában szokott lenni; az „almásremények” sem túl­zottan jók, talán csak a bo­gyósok adtak átlagos termést 1988-ban A zöldségfélék egy része palántakorban ugyan­csak károsodott, amely vissza­vetette azokat, növelve az egyébként sem kicsiny terme­lési költségeket. Az újbóli ve­tés,. veteményezés és palántá­zás tetemes költséget jelent a kiskertekben, nagyüzemek­ben egvaránt. A későbbi szőlőfajták vala­mivel többet ígérnek, mint a koraiak; az igazi bajt nem a termőkarok, hanem a rügyek pusztulása okozta. Haragudni a.zonban nem érdemes az ül­tetvényekre, mert ha szűkös években az optimális ellátást nem kapják meg az évelő nö­vények, jövőre sem feledhetik az idei fagykárt. ÜGY TŰNIK, a tehetőségek­hez igazodik kertészeti termé­nyeinknek a termésvolumene, a megmaradt kevesebb termés nagyon gondos hasznosítása mindannyiunk érdeke. Mint ahogy a karai emberek is tet­ték, a földjeiket az elemi kár után sem felejtik ei művelni. S. D. jelenségre, hogy valaki a part­vonalon kívül áll. nem' segít, csak szövegel. Bizony, ha va­lahol, hát itt most sokat len­dített volna a társadalmi mun­ka vagy az anyagi támogatás. Hiába, még ma is vannak, akik könnyen ígérnek. Per­sze ez már egy utólagos okos­kodás. A többségre nem ez a szemlélet jellemző — szeren­csére. Hiszen naponta talál­kozunk a városban az ösze- fogás jó példájával. — Kinek szánják a stran­dot? — A város és a környező községek lakosságának: azok­nak, akik pihenni szeretnének, vagy gyógyulás céljából kere­sik fel. Nagyon lényeges az, hogy itt a gyerekek folyama­tos úszásoktatása is megol­dódhat. Természetesen a vízi­labdacsapatnak szintén lehe­tőséget adunk, de úgy, hogy ne sértsék senki érdekeit sem. Ezért a strand, valamint az egyesület és a szakosztály ve­zetése szerződést kötött, amelyben meghatározták — percnyi pontossággal —, hogy a pólósok a nap milyen idő­szakában használhatják a me­dencét. Az edzések és a mér­kőzések idején minden felté­telt megkapnak a zavartalan munkához. Csak jeggyel — Mi igaz abból, hogy ezután belépőjegy nélkül nem látogathatja senki a létesít­ményt? — Az közismert dolog, hogy a strand üzemeltetése veszte­séges tevékenység. Rendsze­res támogatást nyújtunk a városgazdálkodási vállalatnak a fenntartáshoz. Korábban kialakult egy gyakorlat; né­hány ember valósággal' kikö­vetelte, ingyen mehessen be, hogy passziójának hódolhas­son. A jövőben ennek vége! A tiszteletjegy egyszer s mindenkorra megszűnt! Ha valaki naponta ötször akar úszni, fürödni, semmi aka­dálya. Csak váltson jegyet, mert a nélkül nem engedik be. Hiába hivatkozik bárkire vagy bármire. F. F. Hozzásjélás cikkeinkhez A vasút másnap intézkedett vevő nem fizet a szennyvízért A Már aznap, vagyis június 21-én, amikor lapunkban meg­jelent a „Pedig igaz a hosszú várakozás“ című riport, a Du­na Fűszert vezetői jelezték, hogy sokban nem értenek egyet a leírtakkal. Majd 29-én a „Szennylé a raktár udvarán” című írást, és az ahhoz tartozó fotót jelen­tettük meg. Másnap újabb ér­tesítést kaptunk arról, hogy a második cikkel kapcsolatban is van kifogása a Füszért ve- zetőinek, s egyben személyes találkozót kértek a szerzővel — ami létre is jött ISB Varga Károlyné, a Duna Füszért igazgatója és helyet­tese, Eczetes Imréné árufor­galmi vezető részben írásban, részben élőszóban adták elő a két korábbi cikkel kapcso­latos véleményüket. Az élőszavas és írásos tá­jékoztatásból idézünk. „1988. június 21-én „Pedig igaz a hosszú várakozás” cím­mel megjelent cikkben leírta­kat szeretnénk pontosítani üzemelésünkkel kapcsolatban. Vegyes profilú, három telep­helyen üzemelő raktárház va­gyunk. Feladatunk a kiske­reskedelmi egységek, közüle- tek és egyéb kereskedelmi partnerek megfelelő ellátása. Ezt a munkát az úgynevezett túraterv szerint végezzük. A három telephelyen történő ra­kodás, az elaprózott vevőigény tételes kielégítése a gépkocsik gyors kiszolgálását nem teszi lehetővé, azért a jelentős ál­lásidő. A túratervben meghatáro­zott túrajáratokon kívül terí­tőjáratokat is indítunk napi jelleggel — kávé, norimbergi, Délker —, az utóbbiak a kí­nálójáratok. Üzemeltetési feltételeink az elmúlt évtől jelentős mérték­ben javultak. Felépült egy 400 négyzetméter alapterületű raktárunk, s elvégeztettük a többi raktár állagmegóvó fel­újítását, karbantartását. Gé­peink, targoncáink műszaki állapota javult. Az idén két targoncával bővült géppar­kunk. Tehát fejlődünk, mégis gondokkal küszködünk, mert például a géppark rendszeres karbantartásához a feltételek sokszor nincsenek meg. így a garanciális javítás minősége, az alkatrész-utánpótlás nem megfelelő. Mindezek ellenére igyekszünk időben teljesíteni szállítási feladatainkat, álta­lában sikerrel. A két cikkben megjelentek­ből szerzőjük ismerethiányára következtettünk. Ezért mond­juk el, hogy a beérkező és ki­menő áruk indítását csakis megfelelően koordinált szerve­zéssel tudjuk megvalósítani.” S:::3 :::h A június 29-én lapunkban megjelent cikkel kapcsolatos hozzászólást sző szerint idéz­zük: „Telepünk 1972 óta. üzemel a MÁV-tól bérelt területen. Ez idő óta két alkalommal fordult elő, hogy a vasút szennyvízhálózatában dugulás történt, elöntötte a raktár előtti útrészt, ami szintén vasúti terület. A rakodás, be­szállítás során szennyezett kartonok nem jutnak el a boltokba, mivel értékesítésre, forgalmazásra alkalmatlanná válnak.” S útóiratként: „Megjegyezni kívánom írja Eczetes Imréné —, hogy a június 29-i lapszámban meg­jelent fotó szerintem 17-én készült. A vasút másnap, vagyis 18-án elhárította a du­gulást okozó hibát.” í:| ’I" Nos, ez a másik fél véle­ménye a két cikkel kapcsolat­ban. Néhány észrevételünk azonban nekünk is van a hozzászólásokra reagálva. Elő­ször is az nem a mi hibánk, ha egy vállalat dolgozói rosz- szul tájékozottak. Egy raktár- vezetőnek pedig kell annyi is­merete legyen a saját és köz­vetlen környezete munkájáról, hogy arról a hatáskörén helül képes legyen pontosan tájé­koztatni az újságírót. A szennyvíz feltörésével kapcsolatban a vasúti raktár dolgozói határozottan állítot­ták, hogy gyakori esemény! Ha ez az állítás netán még­sem volt igaz — mint azt megerősíti a Füszért két ve­zetője —, miért nem cáfolta meg azt helyben az ottani te­lepvezető, Mester Ferenc? Mert kérdeztük volna őt is. de a nevét is csak többszöri felkérésre volt hajlandó el­árulni. Márpedig a szennyvíz ügyében a saját hatáskörén belül minden felsőbb vezetői hozzájárulás nélkül nyilatkoz­hatott volna. Még annyit az ügyről, a két cikkről, a hozzászólásokról (remélhetőleg befejezésül), hogy meg kell változtatni a régi, rossz beidegződéseket. Ha az újságíró a konkrét kérdés­re konkrét választ kap. csak akkor kerülhetők el a pontat­lanságok, a kellemetlen félre­értések. Talán most is sikerült több félreértést eloszlatni., Mert pontos tájékoztatást kaptunk a Füszért vezetőitől A. L. A. Semmelweisre emlékeztek „Kötelesség helytállni” A napokban tartották a Kossuth Művelődési Központ kamaratermében az egészség- ügyi dolgozók Semmelweis- nap.iát. Az eseményen többek között ott volt Podmaniczki István, az MSZMP városi bi­zottságának titkára, Fekete Antal tanácselnök, dr. Túri József, a kórház igazgató főor­vosa es dr. Hollósi Ildikó vá­rosi főorvos. Dr. Hollósi Ildikó rövid megnyitója után Pécsi Ildikó Jászai-díjas színművész adta elő önálló műsorát, majd Fe­kete Antal köszöntőjét hallhat­ták a vendégek. Egyebek mel­lett elhangzott, hogy vannak olyan fogalmai;, amelyek egy- egy névhez elválaszthatatla­nul hozzá tartoznak. Például Semmelweis Ignácéhoz — az anyák megmentő] e. Az, hogy felfedezése közkinccsé lett, az a tudománytörténet kései igazságszolgáltatása. Tudósi gondolkodásának fontos ta­nulsága: nem elég csak felfe­dezni. azt el is kell fogadtat­ni és alkotó módon alkalmaz­ni valamennyi ember javára. Az egészségügy minden in­tézményében születésének 170-ik évfordulójára emlékez­nek. Ma, amikor az egészség- megőrző program megvalósí­tásában a kezdő lépéseket tesszük, az ő magatartását mutatjuk fel követendő pél­daként. Éppen a megelőzés hangsúlyozása az, ami az or­vostudomány legújabb törek­vésével azonos. Hiszen ol­csóbb, könnyebb, eredménye­sebb a betegség megelőzése, mint a kialakult fertőzés gyó­gyítása. Mit ér a legkorsze­rűbb komputeres, diagnoszti­kus berendezés, a legjobb gyógyszer hatása, ha a gyó­gyítás eredményének ' megóvá­sáról nem tudunk gondoskod­ni. A hivatástudat kiteljesedé­séhez sokat adhat a Semmel­weis küldetése. <5 volt az a személyiség, akinek az életét ahányan, annyiféleképpen ér­tékelték. Nem szólva arról, hogy hosszú időn át hallgattak róla. Azt írta egykor: „Visz- szavonhatatlan kötelesség helytállni.” — nekünk pedig emlékezni rá. Ezt követően Cegléd és a környező községek egészség- ügyi dolgozói elismeréseket, törzsgárdajelvényeket vehet­ték át, A szociális és egészségügyi miniszter által adományozott Kiváló Munkáért kitüntetést Túri József (festő), Ecsedi Mária (munkaügyi osztályve­zető), Nagy Sándorné (ápoló­nő), dicséretet pedig Palásti Lászlóné (ápolónő) kapott. He­ten igazgatói dicséretben ré­szesültek. Tizenéves száguldozok Sosem szelíd motorosok A városunkon átszáguldó bömbölő motorok, a kormányt keményen szorongató ifjú ti­tánok. Agyat köszörülő fék­csikorgások ... Valahol a tá­volban a mentőautó hisztéri­kusan vijjogó szirénája szakít­ja fel a csend tapétáit. Aligha­nem ismerős a kép. Most, hogy elkezdődött a vakáció, félő, a szülőknek még gyakrabban kell aggódniuk. A végcél sok­szor a ceglédi kórház. Szövődmény — Az elmúlt napokban mi­ként alakult a motorbalesetek statisztikája? — kérdezem dr. Petrik András adjunktust, a kórház traumatológiai osztá­lyának helyettes vezetőjét. — Februárban csupán két motoros sérültet ápoltunk az osztályon. Valójában nem volt riasztó a kép. Persze az elkép­zelhető, hogy ez a szám maga­sabb lehetett. Hiszen a rende­lőintézetben, az ambulancián szintén elláthattak egy-két személyt, akik megúszták né­hány zúzódással és horzsolás­sal. Nemegyszer elég végighall­gatni az eseményt, s az ember máris megborzong, összegyűrt motorkerékpár, leszakadt ke­rék ... súlyosan sérült gyalo­gos, kerékpáros Természete­sen aki a gázolást elköveti, az többnyire csak törést szenved. Félreértés ne essék, ezzej nem azt akarom mondani, hogy a motoros szenvedjen komolyabb balesetet Nos, áprilisban már tizenkét beteget vehettünk nyilvántartásba. Ami elkese­rítő, hogy szinte valamennyi sérült tizenéves volt, esetleg akadt néhány huszonéves. — Mennyire súlyosak a bal­esetek, milyen testrészek sé­rülnek a leggyakrabban? — Az agyrázkódástól kezdve a különböző koponyasérülése­kig számo* — gyakran csak műtéttel gyógyítható —baleset történik. Az előbbi például ön­magában véve nem veszélyes, mivel pár napos megfigyelés után hazamehet az illető. Vi­szont egy későbbi szövődmény akár epilepsziát is okozhat. Több métert repült — Április legszomorúbb tör­ténetének egy 17 éves fiatal­ember volt a „főszereplője”. Tulajdonképpen egy moto- crosspályán motorozott — nem versenyzőként. Áthaladt a dombon, a társai várták, hogy mikor bukkan fel a má­sik oldalon, ám nem került elő. Ugyanis leesett a jármű­ről, több métert repült, súlyos agyzúzódást szenvedett Saj­nos egy héten belül meghalt. — Általában az alsó végta­gok szenvednek balesetet. Et­től függetlenül bordatörés, fel­sővégtag-, hasüreg! sérülés is előfordulhat. Júniusban sze­rencsére a motorozás nem kö­vetelt ifjú életet, de a baleseti grafikon felfelé szökik. — Bár sejtem a választ... Melyek az okok? Virtuskodás — A gyorshajtás, a virtus- kodás. A fiatalos könnyelmű­ség, hogy egyesek nem képe­sek ellenállni a száguldás szé­dítő mámorának. Milyen gyor­san bekövetkezik a tragédia! Egy mellékutcából hirtelen kilép a gyalogos, vagy eiőkari- kázik a kerékpáros. Hiába a legjobb Igyekezet, nem tudják megoldani a váratlan szituá­ciót. A felnőtt motorosoknál akkor történik meg a baj, ha alkoholt fogyasztottak. — Miféle következmények­kel járhat a baleset? — Igaz, hogy a haláleset ritka, de bizony sokszor van rá példa, hogy egy-egy vég­tag olyan maradandó elválto­zást szenved, ami miatt az il­lető kénytelen pályát módosí­tani. Esetleg a megkezdett szakma tanulását abba kell hagynia. S ezek a változások a szülőket is megviselik lelki­leg. ISSN 0133-26»» (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents