Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-29 / 180. szám
1988. JÚLIUS 29., PÉNTEK ^ÍMara 3 Népi ellenőrök megállapításai Az adórendszer visszafog Tegnap Császár Ferenc elnök vezetésével ülést tartott a Pest Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A testület ösz- szefoglaló jelentést hallgatott meg arról a vizsgálatról, amelyet a találmányok és újítások hasznosítása az iparban témakörében folytatott a bizottság. | Még nem meghatározó js;"' -1* | Á Csepel Autógyárban, a Ganz Árammérőgyárban, a Fortéban, a Pest Megyei Mű- anyagipari Vállalatnál és a Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézetnél azt ellenőrizték, vajon 1985. és 1988. első féléve közötti időszakban mennyire volt jellemző a szellemi termékek hasznosítása, a találmányi és újítási tevékenység mennyiben járult hozzá a műszaki fejlődéshez, a piaci és termelési szerkezetváltás eredményeihez, a hatékonyság javításához. Vizsgálták azt is, hogy az idéntől érvényes gazdasági Szabályozók hogyan ösztönzik az újítási kedvet, az innovációs tevékenységet. A NEB megállapításai szerint, bár a szellemi alkotás értéke az utóbbi időben megnövekedett, hatása a vállalatok működésében még nem meghatározó. A termelő vállalatoknál a találmányok több mint fele saját dolgozótól származik,, igen alacsony viszont a vásárolt licencek, know-how-k aránya. Az újítások hatása a vizsgált vállalatoknál egyrészt a nyereség növelésében, másrészt a piacok megtartásában mutatkozott meg, a piacbővítésben kevésbé, s ez alól csak a Pemü képez kivételt. A szellemi alkotások értékesítése is elenyésző, igaz, ezt több tényező nehezíti: nem alakult ki az értékesítés gyakorlata. és hiányzik a megfelelő piackutatás. Korlátozásként hat a Magyarországon országonként befizetendő kétszázezer forint oltalmi díj is. A vállalaton belüli hasznosítást elsősorban a különböző belső szervezetek kapcsolatának hiánya és érdektelensége akadályozza. S bár. az egyes vállalatok látják a helyzet tarthatatlanságát, innovációs szolgáltatást sem pénzügyi intézménytől, sem speciális kisvállalkozástól nem vesznek igénybe. Hogy jobban ösztönözzön A vizsgálat megállapította: a személyi jövedelemadó- rendszer kedvezőtlen hatást gyakorol az újításra — komolyabb találmány esetén egy átlagos jövedelmű dolgozó a korábbi díjnak csak mintegy felét kapja. így várható, hogy a korábbi években tapasztalt Újítói kedv a következő időben visszaesik. A bizottság ezért javasolta: módosítsák az adórendszert, hogy jobban ösztönözzön a szellemi alkotó munkára. A Pest Megyéd Népi Ellenőrzési Bizottság ülésének napirendjén a fenti jelentésen túl elnöki beszámoló szerepelt. MIOT Új ifjúsági fórum Az ifjúsági csoportok különböző érdekeinek egyeztetésére új fórumot hívnak életre Magyar Ifjúság Országos Tanácsa (MIOT) néven — a tervek szerint — ez év őszén. MIOT néven ez ideig a KISZ szerepelt külföldi kapcsolataiban, most belpolitikai tartalommal és feladatkörtel önálló szervezet társul a névhez. A KISZ KB-ban elmondták, hogy az elképzelések szerint a MIOT népfront jellegűen fogná össze a fiatalokat, tömö- rítené a különböző ifjúsági egyesületeket, csoportokat. Jelenleg még vitatott, hogy az új tanács önállóan vagy valamely más szervezet — esetleg a Hazafias' Népfront —' fel-, ügyelete alatt működjön. A napokban megalakult előkészítő bizottság számára a KISZ részletes alapszabálytervezetet dolgozott ki. E javaslategyüttes a MIOT céljául jelöli meg az egyes tag- szervezetek összefogását, véleményük egyeztetését és koordinálását, illetve a kialakított közös érdekek, álláspontok nyilvánosság előtti képviseletét, politikai fórumokon való közvetítését. A tervek szerint a MIOT- nak tagja lehet majd — világnézeti hovatartozástól függetlenül — valamennyi alkotmányos alapon működő ifjúsági társadalmi szervezet, öntevékeny csoport, országos mozgalom és egyesület. A tag- szervezetek egyenjogúak lennének a MIOT-on belül. Ennek következtében az ifjúsági tanácsban a KISZ is egy lesz az egyenlők között. A kormányszóvivő tájékoztatója A benzinkutasok nem szövetkeztek Pontos adatok még nincsenek Az utóbbi időben sok sző esett arról, hogy a január 1-jétől bevezetett adóreformhoz fűzött remények — legalábbis egyelőre — nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Nem folyt be az államkasszába idáig az az összeg, amelyet az általános forgalmi adótól, illetve a személyi jövedelemadótól vártak. Pest megyében, mint általában mindenütt az országban; valószínűleg hasonló a helyzet, bár, amint azt Kruzs- litz Tibortól, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Pest Megyei Igazgatóságának vezetőjétől megtudtuk, precíz adataik erről nincsenek: — A központi, országos szintű számítógépes feldolgozás miatt nem tudunk pontos helyzetképet adni. Igaz, erre pillanatnyilag nincs is szükségünk. Az összesített adatok birtokában ugyanis csak a jövő év március 20-a, a személyi jövedelemadó befizetési határidejének lejárta után leszünk tisztában azzal, honnan, milyen címen folyt be pénz és a várakozáshoz képest hol van elmaradás. Az ellenőrzéseket azonban ezekben a napokban is folytatják, igaz, egyelőre az elmúlt évi jövedelmek után befizetett adók összegét vizsgálják. Az eddigi tapasztalatok nem túl jók: tíz ellenőrzésből általában 7—8 során tárnak fel legalább 10 ezer forintos adóeltitkolást, de nem egy esetben több millió forintos tartozásra is bukkantak. — A tavaly szerzett jövedelmek után fizetett adók ellenőrzése mellett természetesen megkezdtük a vizsgálódást a láthatatlan jövedelmek után fizetett adókkal kapcsolatban is — mondja Papp Albert, a Pest Megyei Adófelügyelőség vezetője. — Elsősorban azoknak a foglalkozási ágaknak a képviselőit kerestük fel, akiknél jellemző, hogy fizetésük mellett hálapénzből, borravalóból is tesznek szert jövedelemre. Többek között orvosokat, ápolókat, benzinkutasokat, ügyvédeket, mérnököket és sírásókat kerestünk fel — előzetes megbeszélés alapján. A kép, amelyet így alkothattunk, igen érdekes: úgy tűnik, hogy az orvosok egy része összefogott, egységes ösz- szegű hálapénzt vall be. Az ápolónők állítólag nem kapnak ilyet, de az is ' érdekes, hogy a Shell-kutaknál dolgozó benzinkutasok negyedévenként 1200 íprintos borravalóról számolnak be, míg Áfor- nál dolgozó kollégáik 4000 forintot ismernek be. Az adófizetési mor.ál tehát nem jobb, mint amilyen az elmúlt években volt. Ezzel szemben az önkéntes vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban — amelyet március 31-ig tehetett meg bárki — ipar jobbak a benyomásai az adóhatóságnak. A várakozásnak megfelelően, országosan 50—60 ezer ember vallotta be önként, mekkora a vagyona, s ezek az állítások túlnyomórészt meg is felelték a valóságnak. Azoknak viszont, akik ezzel a lehetőséggel nem éltek, s feltehetően, úgymond . láthatatlan jövedelemre tesznek szert, a jövőben ügyelniük kell arra, hogy személyi jövedelemadójuk a valóságot tükrözze. Mert ha az adóhatóság egyelőre el is nézi a hibákat, jövőre már 50—200 százalékos bírságot vet ki a szabálytalanul adózókra. Az előzetes száI „ , mítások szerint a jóvo ev tavaszától 350 revizoruk 100— 150 ezer állampolgárnál'ellenőrzi majd Pest megyében az idén szerzett jövedelmek után befizetett adókat. Pató Zsuzsa Végleges szervezeti rend szcrinl működik július 15-töl a Pest Megyei Adófelügyelőség. A Budapesl XIII. kerület, Petneházy utca 6-—8. szám alatt (telefon: 297-620) található a hivatalvezető, a személyzeti és munkaügyi csoport, a jogi és igazgatási, az információs és számítástechnikai osztály, valamint a szellemi és egyéb tevékenységet folytatók, illetve a szolgáltatok és szállítók adóügyeivel foglalkozó osztály, az általánosforgalmiadó- és a behajtási osztály, illetve az ügyfélszolgálat. Vili. kerület Kiss szám alatt (teleBudapesten József utca fon: 137-285) található a kereskedők adóosztálya, valamint a vendéglátóipari adóosztály. Budapesten a II. kerület Két utca 3. szám alatt (telefon: 352- 352) működik a vasipari adó-, az építőipari adó- és a vegyesipari adóosztály. A személyes ügyintézést igény* lő és a kirendeltségeken, vagy ügyfélszolgálatnál nem rendezhető ügyekkel az ágazatilag illetékes osztályokat kell felkeresni. Ügyfélfogadás egységesen: hétfő-szerda 8.30-tól 18.30-ig, pénteken 8.30-tól 12 óráig. Az ügyfélszolgálat a hét minden munkanapján működik. (Folytatás az 1. oldalról.) szakszervezetek és a kormány között. A mai prognózis szerint az idei várható áremelkedés 17 százalék körül lesz. A kormány készen áll arra, hogy a korábbi megállapodásnak megfelelően a SZOT és a Minisztertanács képviselőinek együttes ülésén tárgyalja meg az idei^ várható ár- és jövedelemfolyamatokat és a további gazdaságpolitikai, bér- és szociálpolitikai teendőket. A kormányszóvivő a továbbiakban kifejtette: a kormány nem kívánja korlátozni a szakszervezetek mozgásterét, s mint látható, rendkívül gyorsan válaszolt a szakszervezetek nagyon határozottan megfogalmazott véleményére. Mindez arra utal, hogy a kormány komolyan veszi a szakszervezetek minden észrevételét, és a jövőben is igényli azokat. A Minisztertanácsnak is az az álláspontja, hogy szükség van szakszervezeti törvényre. A kormány üdvözölné, ha a szakszervezetek vezetői javaslatot tennének a Minisztertanácsnak a szakszervezeti törvény megalkotására. Valószínűleg emelkedik a gépkocsiátalány A Magyar Rádió munkatársa arról érdeklődött, hogy a benzináremelés mennyivel növeli ágazatonként a szállítási költségeket, a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek árát, s emelkedik-e a gépkocsiátalány összege. Válaszában a kormányszóvivő hangsúlyozta: a kormány intézkedései természetesen nem rögtönzés alapján születnek, hanem minden elhatározás mögött komoly számítások vannak. A kormányban és annak apparátusában kitűnő közgazdászok dolgoznak, akik el tudják végezni a megfelelő számításokat. A gépkocsiátalány összege valószínűleg emelkedni fog, erről azonban még nincs döntés. Ehhez azt is pontosan ki kell számítani, mennyi jut az átalányból az üzemanyagköltségre, illetve az amortizációra. A Népszava munkatársa arról kérdezett: vajon van-e, lesz-e elég pénze a költségvetésnek a munka nélkül maradók létminimumának garantálására. A kormány szóvivője elmondta: a szakértői javaslatok egy része szerint a munkanélküli-segély ösz- szegének a mai legkisebb bér, illetve a létminimum — tehát 3 ezer forint — körül kellene alakulnia, ám vannak olyan szakértők is, akik ennél magasabb összeget tartanának indokoltnak. A munkanélkülisegély alapjául a már ma is működő úgynevezett foglalkoztatási alap szolgálna. A Minisztertanács második félévi munkatervéről szólva — a Magyar Hírlap tudósítójának kérdésére — a kormányszóvivő hangsúlyozta: a kormány tagjainak ebben az időszakban csaknem 100 előterjesztést kell megvitatniuk. Mindenekelőtt a reformprogramból adódó magas szintű jogszabályok előkészítése az egyik fő feladat. A letéti jegy középtávra szélé értékpapír A Magyar Nemzet tudósítója arról kérdezett: mi a lényege a letéti jegynek, s mi tette szükségessé a bevezetését. A rövid távú befektetések céljára már most rendelkezésre áll a kincstárjegy — hangzott a válasz —, míg hosszú távra, rendszerint 3 évnél is hosszabb időszakra a kötvények nyújtanak kedvező befektetési lehetőséget. Hiányoznak azonban. egyelőre a középtávra szóló értékpapírok. E hiányt szándékoznak pótolni a lekötési idő, a névérték és a kamat meghatározása szempontjából rugalmas letéti jegy bevezetésével. Letéti jegyet a pénzintézetek magánszemélyek és jogi személyek részére egyaránt ki- bocsáthatriak és az korlátozás nélkül átruházható, eladható. A kormány a bevezetéséről szóló rendelettervezetet az Országgyűlés illetékes bizottságai elé terjeszti, s ha azok egyetértenek vele, elfogadják, akkor az Elnöki Tanács hozza meg a végső döntést. A Közvélemény-kutató Intézet tevékenységével kapcsolatban — a Népszabadság munkatársának kérdésére — Bányász Rezső kifejtette: az MSZMP KB júliusi ülése után Budapesten kérdőíves közvélemény-kutatást folytattak a KB-ülés mindkét napirendi pontjáról. A tanácskozáson tárgyalt gazdaságpolitikai elgondolások két tervváltozatáról megkérdezték a lakosokat: az „a” vagy a „b” változatot választanák-e. A budapestieknek több mint a fele a gyorsabb, egyharmada pedig a mérsékeltebb ütemű változás mellett foglalt állást. Elsősorban a fiatalabbak és a középkorúak, a magasabb is- kolázottságúak, az aktív keresők, az értelmiségiek és a párttagok részesítik előnyben a gyorsabb ütemű változást. A budapestiek többsége támogatja a tervezett gyülekezési és egyesülési törvény elveit, bár a részletkérdésekben eltérőek a vélemények. A megkérdezetteknek több mint a fele helyesli a gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadságot, de azzal a feltétellel, hogy mind az állampolgárok, mind a hatóságok magatartása meghatározott törvényes keretek között marad. E véleményt hangsúlyosabban képviselik a középkorúak, a párttagok, a politikailag legtájékozottabbak. Szinte teljes körű helyeslést kapott az az általános elv, hogy mindenféle egyesületet létre lehessen hozni, amelyet a törvény nem tilt. Tetemes többletkiadások vcítak A táppénzcsalásokkal kapcsolatban a kormányszóvivő kijelentette: tény, hogy idén a társadalombiztosításban előre nem látott tetemes többletkiadások voltak. Az illetékes minisztérium előreláthatóan már a következő ülésén részletesen tájékoztatja a kormányt a helyzetről. A tájékoztató végén a kormányszóvivő jelezte, hogy ebben a minőségében utoljára találkozott a sajtó képviselőivel. Tiles az egyéni igazságszolgáltatás Önvédelmi csoportok A közelmúltban nagy visszhangot keltett az a rádióriport, amely a borsodi cigányok önvédelmi csoportjának megalakulásáról szólt. Ezt követően Bajáról érkezett hír, ahol az újváros lakói arra vállalkoztak, hogy éjszakánként ügyelnek a környék rendjére. Szabályozza-e önvédelmi csoportok megalakulását valamilyen paragrafus? Erre kért választ dr. Iglói Józseftől, a Legfőbb Ügyészség nyomozásfelügyeleti főosztályának vezetőjétől az MTI munkatársa. — Konkrétan egy jogszabály sem foglalkozik az önvédelmi csoportok létrejöttével, működésével. Mégis több olyan Pemü-Puma. Új, világhírű márkával bővül a magyar cipőgyártás. A Pemü ceglédi cipőgyárában 120 millió forintos beruházás nyomán Puma-cipők gyártását kezdték meg. A teljes felfutás után évente egymillió pár szabadidő- cs sportcipőt állít elő az üzem, amelynek 60 százalékát a belföldi piacon értékesítik. Gyártósoron a Puma-cipő. paragrafus található, amely vonatkozhat ezekre. A Minisztertanács egy évvel ezélőtt rendeletet alkotott a vagyonvédelemről. Ebben megfogalmazódik, hogy — a magán- nyomozói tevékenység kivételével — mi mindenhez van joguk az állampolgároknak. Így például tervezhetnek biztonsági berendezéseket, őrizhetnek magán- vagy személyi tulajdonban álló épületeket, lakásokat, hétvégi házakat, illetve gépjárműveket, s magánszemély tulajdonában levő pénzt, értéktárgyakat. Üdülőterületeken a tulajdonosok maguk, vagy megbízásuk alapján mások vállalkozhatnak a berendezések feletti őrködésre. Természetesen mindezeket megfelelő ellenőrzés és bejelentés mellett végezhetik. A másik ide vonatkozó jogszabály a büntetőeljárásról szóló törvény, amely kimondja, hogy bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghat, de haladéktalanul köteles rendőrhöz vagy ügyészhez kisérni, illetőleg valamelyiküket értesíteni, önbíráskodásnak, megtorlásnak tehát semmikor sincs helye! — A büntető törvény-' könyv szabályozza a jogos védelmi helyzetet. E szerint: nem büntethető az, aki jogtalan támadást hárít el. Ez egészen a támadó harcképtelenné tételéig terjedhet, de a védekező nem okozhat súlyosabb kárt, mint a támadó. Ma már ennek arányát sokkal körültekintőbben vizsgálják, mint korábban, amikor is az volt az elfogadott a bírói gyakor- latbap, hogy puszta kézzel való támadás elhárítására kést vagy más, élet kioltására alkalmas eszközt nem szabad használni. Ilyen esetben a bíróság minden körülményt alaposan mérlegel. — összegezve tehát: minJ denkinek joga van ahhoz, hogy az ellene, vagy bárki más ellen irányuló támadást kivédjen, de ez sohasem jelenthet egyéni igazságszolgál-- tatást.
