Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-29 / 180. szám

mtrsT .Mf,6 If 1988. JÚLIUS 29., PÉNTEK Lassan múlik a szomjúságunk Kilátások a torony tetejéről íme, ez a szomjazó város! Bóka Páí majdnem ezekkel a szavakkal mutatott alá a Rizskása- hegyi víztoronyból, amikor még a PVCSV-kirendeltség helyettes vezetője volt. Ma még hasonló gondokkal küzd a DMRV azonos posztján is. Aktuális kérdést intézek az ismerősömhöz. Nyár van. Du­nakeszin ilyenkor szoktak megszaporodni a panaszok. Kevés az ivóvíz. A magasabb emeleteken szappanos marad, aki a fürdőkádban késő este mosakszik. Az idén ezekről nem hallottunk. ■—t..., Majdnem zavartalan Volt-e az idén vagy lesz-e egyáltalán valamilyen korláto­zás, kell-e. mérsékelni a fo­gyasztást? — Nem valószínű — hang­zik a tanács illetékes osztá­lyán az elégedett válasz, ami­ből arra következtetünk, hogy ebből a szempontból nekik is nyugodtabb a nyaruk, s fel­idézzük Márkus Istvánnak, a Dunamenti Regionális Víz­művek igazgatójának az ígé­retét, amely közel két éve hangzott el. Azt mondta, a városi tanács nagytermének dobogóján állva: a város víz­szolgáltatása évről évre foko­zatosan javulni fog. A tavalyelőtt ilyenkor még nagyon szomjas településnek a múlt évben már tényleg enyhültek, s az idén még ke­vesebbek a gondjai, bár azt Dombay Péter, a DMRV bal parti- igazgatóságának főmér­nöke is elismeri, hogy az első kánikula idején páy napig va­lóban voltak szolgáltatási gon­dok Dunakeszin. Am úgy vé­li, ez n4m ismétlődik meg. — Mire alapozhatja ezt a véleményét? Mennyi most a valóságos vízfogyasztás, mennyi a teljes kapacitás? Egyszer 23 ezer köbméter na­pi igényről hallottunk. — Azok becsült adatok vol­tak. Csúcsidőszakban 14—17 ezer köbmétert is tudunk szol­gáltatni; Igaz, csak addig a pár napig, amíg a tárolóból el nem fogy a tartalék. Két olyan adatot is megis­merhetünk, amelyik nagyjából a reális igényeket mutatja. Jú­lius 21-én 11 ezer 813 köb­méter tiszta víz fogyott el szomjoltásra, tisztálkodásra, itt-ott talán még egy kis gondatlan pancsikálásra, kert­locsolásra, mivel a növények is a drágán tisztított ivóvizet kapják, külön ipari vezeték hiányában. — Általában a 11—14 ezer köbméter közti igénnyel ér­demes számolnunk — mondja a főmérnök. — Ebből a he­lyi kutak termelése 6—7 ezer köbméter. A többit a közpon­ti hálózatból kapják a veze­tékek. Vezeték Budapestről Azt mondják a váci köz­pontban, hogy egyelőre ez a város, meg Göd jelenti a több­letterhet a hálózatnak, bár a meghirdetett és végrehajtott felújítások óta kevesebb a gond. Az ügyet azonban nem tartják lezártnak, s a végleg biztonságos szolgáltatás a jö vő év nyarára várható, mivel akkorra készül el a Budapest­ről nagyobb mennyiséget be­tápláló vezeték. A félig üdülő, félig állan dó lakások otthonául szolgáló területén tavaly még sajnál­kozva mutogatták kiégett pa­lántáikat a kerttulajdonosok. Nemhogy a növények, de ők maguk is nehezen jutnak víz­hez — panaszolták. — Mert oda egy szűk ke­resztmetszetű vezetéket épí­tettek valamikor — mondja a szakember, aki szerint már az idén is vannak kedvező vél tozások. Jövőre pedig az emlí­tett feltételek alapján még kevesebb panaszra lesz okuk a terület lakóinak. Az optimizmus alapja Gödi sikerek híradója „Nem elég jól dogozni az ágazatvezetőknek és határidő­re teljesíteni a munkafelada­tot, hanem az üzletféltől, meg is kell kapni időben á várhat tó ellenértékét” — nyilatkoz­ta Ács Sándor, a gödi terme­lőszövetkezet vezető közgaz­dásza üzemi lapjuk, a Duna- menti Híradó munkatársának. Az újfajta tisztség viselője, aki 1987-ben kapta ezt a meg­bízásit, azt a nézetet vallja, hogy a gazdálkodásban ma már nemcsak a termelési eredményeket kell nagyon nagy figyelemmel kísérni, ha­nem — ahogy az a sorokból kiolvasható — az üzleti part­nereket is alaposan meg kell ismerni, mielőtt még a meg­állapodás a két gazdaság kö­zött létrejön. A fizetőképtelenség sajnos egyre gyakrabban előforduló jelenség, amely tönkreteheti a partnert vagy akár a part­nerek egész sorát. A közgazdász saját szö­vetkezetét tekintve azért op­timista, mert szerinte gyor­san alkalmazkodnak az újabb­nál újabb helyzetekhez, új eljárásokat vezetnek be mind az iparban mind a mezőgaz­dasági ágazatokban. A tervet jelenleg is időarányosan telje­síti a közös gazdaság. A havonta megjelenő Hír­adó júliusi számában bemu­tatják a Budapesten nyitott, három munkatárssal dolgozó mezőgazdasági kooperációs irodát s vezetőjét, Nagy Mik­lós üzemszervező mérnököt. Mint az irodavezető meg­állapította: a világpiaci hely­zet sok Magyarországon elő­állított termék sorsát befolyá­solta kedvezőtlenül. Köztük említi a baromfihúst, a to­jást. Meg kell tehát keresni a helyüket azokon a külföldi piacokon', ahol jó hasznot hozhatnak a gazdaságnak, az országnak. A beszélgetésből megtudhatjuk, hogy a 18 va­gonra tervezett éticsiga-fel- vásárlás és export tíz vagon­nal többre sikeredett. Gon­dolnak a hazai kereskedelem­re is. Pest megyei kistenyész- tőkhöz jércéket helyeznek ki, az egész országban tervezik részvételüket a lőtt vad fel­vásárlásában. Az üdülőbeutalókban nem • éppen bővelkedő vállalati szakszei’vezeti bizottságok tit­kárai irigykedve olvashatnák a lap hirdetését: A tsz-ben júliusban is lehet még igé­nyelni szakszervezeti és kül­földi beutalót. Még korlátozzák Néhány nappal a beszélge­tés után Villási László (ta­nácselnök-helyettes társaságé ban örvendezek a kapott in­formációknak, aki viszont meglepetést okoz azzal, hogy éppen a vízkorlátozás elren­delését készíti elő. Ez ponto­san július 26-tól tart, egyelőre határozatlan ideig. — Mivel indokolja a DMRV? — Bayer Sándor, a bal par­ti igazgatóság vezetője azt mondja, a nagy melegben 13 ezer köbméter fölé nőtt a na pi fogyasztás, ezért be kell szüntetni a kertek, közterüle■ tek locsolását, autók tömlővel való mosását. Szóval, az idei szolgáltatás, ha jobb is, mint a tavalyi törékeny, nem zavartalan, a nyári melegben gyorsan vál­tozik a helyzet, áhogy az a tá­jékoztatásból is kiderült DUNAKESZI t/awflp A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Legjobb módszer a megelőzés Nem égetik fel a tarlót Azt mondják, hogy Dunakeszin a Tisza utca végénél el­terülő földek gabonatáblái nagyon tűzveszélyesek nyaranta. Közel vannak a lakóházak, nehéz megfigyelni, merre indul­nak játszani a gyerekek, ki dobja el a nyári hőségben gon­datlanul égő cigarettája végét. Mint lapunk korábbi számá­ban arról beszámoltunk, az idén is megtörtént a baj. Cson­tos Pál közeli lakos, aki másokkal együtt megpróbált valamit tenni ez ellen, a tűz áldozata tett. Mit tesznek, hogyan véde­keznek? Kérdéseinkkel g me­zőgazdasági intézményeket ke­restük fel. Közülük is első­ként Herencsényi Ákosnál, az Alagi Állami Gazdaság tűz­rendészen előadójánál tuda­kozódtunk, aki elmondta, hogy a gazdaság különböző kerületeiben a mezőőrök egy­ben tüzérként is felelősek a határért. A még lábon álló gabonák körül a vasútvona­lak, utak közelében úgyne­vezett tűzpásztát szántottak. Ügyeletes erőgépek A kerületi központokban ál­landó tűzrendészeti ügyeletet tartanak. Készenlétben áll­nak azok az erőgépek, melyek váratlan tűz esetén azonnal körbeszánthatják az égő te­rületet, megakadályozva a lángok terjedését, miközben már az oltás is megkezdő­dik. A tűzoltóság felhívására közben a bálázógépek mellé is erőgépes ügyeletet kellett ál­lítani, a bálakazlakat is kör­be kell szántani. Nem ritka a kérdés, melyet hozzánk intéznek, ezért a szakembereknek mi szintén feltesszük: — Nyaranta hol itt, hol ott látunk kéklő füstfelhőket a tarlók fölött Miért kell éget­ni? — Nem mindig gazdaságos a szalma betakarítása. Sokan ezért fordulnak ehhez a mód­szerhez. Szokták alkalmazni a túlzottan elszaporodott kár­tevők miatt, de meg kell mondani, hogy sem a talaj, sem a veszély szempontjából nem előnyös ez az eljárás. Szalui Lajos, a gödi Du­namenti Termelőszövetkezet elnökhelyettese a megelőzés legfontosabb feltételének a pontos, figyelmes gépszemlé­ket tekinti. — Ez nálunk időben meg­történt — mondja —, külön bizottság értékelte. A munka­védelmi oktatás mellett a ■tűzrendészeti sem lehetett formális az arató-gépészeti szakemberek körében. Már itt ügyelni kell a tűzoltó ké­szülékekkel felszerelt gépek szabályos működésére, a hi­bás berendezések cseréjére. — Nem égetjük a tarlót — közölte az elnökhelyettes. — A szalmát felhasználjuk az állattartásban. A birka pél­'dául megeszi az árpa, a zab, de még a búzaszalma zsen­gébb részét is. Másrészt md- szerinrtünk sem használ a ta­laj szervesanyag-képződésé- nek az égetés, amihez ma már különben hatósági enge­dély kell. Ismeretes, hogy van, ahol nem is szántunk minden évben, csupán azt a kímélő tárcsázást végezzük el, amely­re mindjárt á betakarítás után kerül sori Gál József, a fóti Vörös­marty Termelőszövetkezet tűzrendészeti előadója szintén a jó és gondos előkészítésre szavaz. Náluk központi töltő­helyeket jelöltek ki, s csak ott vehetnek fel üzemanyagot a kombájnok, ha már egy feltöltés után 16-18 holdnyi gabonát levágtak. Megtették azokat az előkészületeket, be­tartják mindazokat a szabá­lyokat, melyeket alagi és gö­di kollégáik említettek. Szorul a szár Náluk most volna ok miért égetni a tarlót, mivel a táb­lák jelentős részén megdőlt a gabona, a gépek működése közben gyakran beszorul a szSF~s 'ilyenkor dörzsiüz ke­letkezhet. Ezt elkerülendő, szakembereik speciális védő- berendezést készítettek, s nem gyújtanak tüzet a fóti, a rádi, a penci határban, ahol néhány napon belül talán már véget is érnek a nyár legnagyobb erőt, tudást, szí­vósságot próbára tevő mun­kái. Reméljük, nagyobb baj nél­kül — jegyezték meg mind a három mezőgazdasági nagy­üzemben. Részletes számadás Az árellenirzésről Manapság jóformán csak a szakember tudja megállapíta­ni. hogy a boltokban, a piaci elárusító pultok mellett minek az árát lehet vagy kell ellen­őrizni. Melyik a szabad ár, me­lyiknek határozták meg az el­adási értékét központilag. Általános tendenciákat, ha­tásokat aligha lehet helyben korlátozni, szabályozni, akár­hogy befolyásolni. Az olyan testületek, mint például a vá­rosi tanács és annak szakmai osztályai nagyrészt csak jelez­hetnek, javasolhatnak, a ked­vező változáshoz nem tudnak hozzájárulni. Arról, amit azonban mégis megtehetnek a lakosság érde­kében, nemrég a júliusi végre­hajtó bizottsági ülésen adott számot a kereskedelmi, mű­szaki és ellátásfelügyeleti osz­tály. A részletes számadásból ne­künk inkább azok az észrevé­telek lehetnek szembetűnőek, melyek többek között a ven­déglátásra téve megállapításo­kat. közlik, hogy a magas árak miatt az éttermekben is jobbá­ra az ital s nem az étel fogy. Míg a magánipar 1986 júliusá­ban még 80-100 forintos re- zsióradíjjal dolgozott, ma ez az összeg Í00-142 forintra emel­kedett. Vagyis drágábban kénytelenek dolgozni azok a kisiparosok, akik egyébként idejük, energiájuk, szaknyel­ven mondva a kapacitásuk lekötésére 'törekednek, ám er­re pusztán a lakosság részé­ről már nincs elegendő igény. Ezért sok esetben vállalnak el állami megrendeléseket a lakatosok, az esztergályosok, az építőipari szakemberek, s nem utolsósorban a szobafes­tők. Ez utóbbiak maguk tud­hatják, mennyi költséggel jár például egy két és fél szo­bás lakás kifestése, de ha azért a havi béréből élő mun­kásnak, vagy alkalmazottnak ' 2? ezer forintot kell . fizetnie, mint ahogy a téma kapcsán egy helyen ez szóba került, úgy bizony e társadalmi ré­tegekből nehezen akadnak majd megrendelők. Számukra marad /a barkácsolás, a csi­náld magad gyakorlata. Sajnálatos, hogy az ellen­őrök megállapíthatták: A ma­gán- és állami kereskedelem­ben sokan megsértik a kal­kulációval, nyilvántartással já­ró kötelezettségeket. Péntektől péntekig — Nyár a klubokban. Sza­badba igyekszik, aki teheti. Csendesek a közművelődési in­tézmények termei. A József Attila Művelődési Központban 30-án, szombaton 16 órától Ti­nidiszkót rendeznek. A ser­dülő fiatalok helyét 19 órakor foglalják el a néhány évvel idősebb korosztály tagjai, a Klubdiszkó vendégei. A nyugdíjas kirándulók klub­jában 2-án 17 órakor prog­Elmaradoznak a városnézők Bécsbe induló hajnali buszok Forróság. Levegőtlen vonat­fülke. Rossz közérzet. Önkén­telenül az idei szabadságra gondol az ember. Vízre, fris­sítő hullámokra. Az utazást sem olyannak képzeli, mint a napi bejárást. Légkondicionált autóbusszal utazna, mond­juk... talán a tengerre? Ta­lán oda. A dunakeszi idegenforga­lom egyik felét az új szálloda bonyolítja, ahová főleg észak felől érkeznek a vendégek. Nem az itteni látványosságok­ra kíváncsiak, hanem a ked­vező ár vonzza őket közvet­lenül a főváros mellett. És merre kalandoznak vá­rosunk polgárai? Milyen igé­nyekkel találkoznak például a Dunatours kirendeltség munkatársai? Teljes Jképet ugyan nem kaphatunk a vála­szukból, mert a budapesti utazási irodák biztosan kon­kurenciát jelentenek. A meg­változott szokások azonban feltűnőek. Tepfenhartné Magyart Ka­talin kirendeltségvezető vér­beli idegenforgalmi szakem­berként panaszolja, hogy va­lami más volna az álma. mint ami mostanában kialakult. Azt tapasztalja, ha néha ide­genvezetőként kíséri el a cso­portot külföldi útjára, például ezekre a bécsi, egynapos utakra, ahová hajnalban indul a busz és másnap hajnalban tér vissza, hogy nem követik vendégei a városnéző sétákon A legtöbb utast csak a bevá­sárlás érdekli. — Isztambul, Törökország, Nyitott történelemkönyv. Ro­dostó, a fejedelem egykori lakhelye. — Igen. A török utak nép­szerűek. A bácsin kívül szin­te csak azok. De hát... — Csak nem? — Igen. A bevásárló turiz­mus. Az most a népszerű. Karácsony és szilveszter vagy nagyobb ünnepek előtt ugyan­így Csehszlovákia. Szóval a bevásárlás. Ha már ott jár az ember, hoz valamit. Ez érthető. De mint mondják, eltolódtak az ará­nyok. Nem a megismerés, hanem az előbbi vált fő céllá. — Más utak szinte eladha­tatlanok — jegyzi meg a ki- rendeltség vezetője. i — Mi lehet az oka? — Emelkedtek az árak, hoz­zájuk kell számítani az álta­lános forgalmi adót. Ez a két legfontosabb ténye­ző azon kívül, amit Tepfen­hartné egy külön tanulmány­ban is megírt. Jelek, jelzések az új helyzet által meghatá­rozott igényekről, nem éppen szivárványos színekben. ramegyeztető megbeszélést tar­tanak a tagok. Ezután már az őszi terveket készíti el veze­tőségük. — Mesterségek, művészetek. Érdekesebbnél érdekesebbek a vakációakció ismétlődő ta­lálkozásai. Ma délelőtt 10 órakor Illés József, az MHSZ dunakeszi repülőterének pa­rancsnoka látja vendégül azo­kat az iskolás látogatókat, akik a repülőtér központjánál ebben az időben megjelennek. Láthatják a sport- és iskola­gépeket, melyek pilótái min­den bizonnyal fel is szállnak a kedvükért a város fölé. — Még mindig népszerű. Szepesi György moziüzemve­zető fáradhatatlanul rendezi a sámlis mozielőadásokat. A ma esti vetítés 9 órakor kezdődik a Körösi Csorna Sándor álta­lános iskola előtt. — Lovak és kutyák. A hét vakációs programjában két érdekes látogatás szerepel. El­sején délelőtt 9 órakor Bara­bás Sándor, a Magyar Lóver­seny Vállalat igazgatója vár­ja vendégeit a telepi főbejá­ratnál. Negyedikén dr. Janza Frigyes parancsnok, a BM kutyavezető iskolát mutatja be. Harmadikén hetedikéig tartó csónaktúrát indít a jár­műjavító üzem KlSZ-bizottsá- ga fiataloknak és családok­nak. Az oldalt irta: Kovács T. István Fotó: Hancsovszki János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents