Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-29 / 180. szám

2 1988. JÚLIUS 29., PÉNTEK Az észak-amerikai út újabb úllomúsa Grósz Károly Kanadában (Folytatás az 1. oldalról.) kanadai üzletemberekkel ta­lálkoztak. Pénteken reggel Grósz Károly jelkeresi a to­rontói egyetem hungarológiai intézetét, majd Kanada mi­niszterelnökével, Brian Mul- roney-vel találkozik. Délben a nemzetközi kérdések kanadai intézete és az Empire Club, a vezető üzletembereket és befolyásos politikusokat egye­sítő társadalmi szervezet dísz- ebédjén vesz részt, ahol elő­adást tart ■ hazánkról. Grósz Károly pénteken este, közép­európai idő szerint késő éjjel indul haza észak-amerikai körútjáról. Búcsúztatás az emlékobeliszknél Grósz Károly tíznapos láto­gatása alatt az Egyesült Álla­mokban tárgyalásokat folyta­tott Ronald Reagan elnökkel, George Bush alelnökivel, az amerikai kormány több tagjá­val, a szenátus és a képviselő­ház külügyi bizottságának tag­jaival, vezető üzletemberekkel, nagy amerikai bankok vezetői­vel..Ä miniszterelnök Washing­tonon kívül látogatást tett Chi­cagóban, Sacramentóban, San Franciscóban, Los Angelesben és New Yorkban. Bostonban is tartott rövid megállót, hogy találkozzék Michael Dukakis kormányzóval, a Demokrata Párt elnökjelöltjével. Az ame­rikai városokban több elő­adást tartott, találkozott a sajtó, a rádió, a televízió kép­viselőivel, több televíziós ál­lomásnak adott interjút. New Yorkban találkozott az ameri­kai magyar emigráció szerve­zetének képviselőivel. A washingtoni látogatás be­fejezéseként Grósz Károly csütörtökön reggel az arlingto- ni katonai temetőben koszo­rút helyezett el az ismeretlen katona sírján. A sírnál felso­rakozott az amerikai fegyve­res erők haderőnemeinek dísz­alakulata. A washingtoni helyőrség parancsnoka fogadta a temetőnél a magyar kor­mányfőt.. Grósz Károly kö­szöntötte a tiszteletére felvont magyar nemzeti zászlót. A katonazenekar eljátszotta a két ország himnuszát, majd Grósz Károly az egyszerű kő­tömbnél elhelyezte piros-íe- hér-zöld szalagos koszorúját. A magyar miniszterelnök megtekintette az emlékmú­zeumot is. Az arlingtoni temetőből a küldöttség gépkocsikkal foly­tatta útját a főváros központ­jába, ahol a washingtoni em- lékobeliszk közelében George Shultz külügyminiszter vett búcsút az Egyesült Államok kormánya nevében Grósz Ká- rolytól. Katonai tiszteletadás mellett szállt be a magyar kormányfő az elnöki helikop­terbe, amely a Washington mellett levő Andrews légitá­maszpontra érkezett, innen pe­dig Reagan elnök különre- pülőgépe vitte tovább az ame­rikai körút befejező állomásá­ra, Niagara Fallsba. Világhíriigynökségek értékelései Grósz Károly washingtoni tárgyalásaival csütörtökön je­lentős terjedelemben foglalko­zott az amerikai sajtó. A fon­tos televíziós hálózatok még szerda délutáni híradóikban beszámoltak a magyar kor­mányfő és Reagan elnök tár­gyalásairól, a Public Broad­casting System (PBS) televí­ziós hálózat pedig terjedelmes interjút sugárzott a magyar miniszterelnökkel. Az állami és magánerőből fenntartott, nem kereskedelmi jellegű há­lózat esti egyórás híradómű­sorának csaknem a felét szen­telte Magyarországnak: előbb a BBC által készített riportot sugárzott hazánkról; ismertet­ve az ország életét, és meg­szólaltatva Berend T. Ivánt, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnökét. Ezt követte Grósz Károly interjúja. A The New York Times csütörtöki számában összefog­lalót közöl a magyar kor­mányfő washingtoni- tárgyalá­sairól. A lap azt ■ írja, hogy Reagan elnökre láthatóan nagy benyomást tett a ma­gyar kormányfővel folytatott megbeszélés. A tudósítás sze­rint a gazdasági kérdésekről folytatott megbeszélések biz­tatónak tűnnek. A lap idéz Reagan és Grósz Károly nyi­latkozatából, amelyet a talál­kozó befejeztével tettek, és aláhúzza: Mihail Gorbacsov mellett Grósz Károly az egyetlen olyan kelet-európai kommunista pártvezető, aki tárgyalt az amerikai elnökkel a Fehér Házban. A The Washington Times fényképes beszámolót közölt az amerikai elnök és a ma­gyar miniszterelnök találkozó­járól. A jelentés szerint Rea­gan dicsérte Grósz Károly nyitottságát, amelyet az új gondolatok iránt tanúsít. Rövidebb beszámolót közölt csütörtökön a látogatásról az VSA Today és a The Wall Street Journal című lap is. A nyugati világhírügynöksé­gek nagy figyelmet szenteltek Grósz Károly és Reagan elnök találkozójának, a magyar pártfőtitkár miniszterelnök amerikai tárgyalásainak. A magyar kormányfő és Ronald Reagan találkozója kapcsán, a hírügynökségek ki­emelik, hogy Grósz Károly mindenekelőtt a Magyarorszá­gon megkezdett gazdasági és politikai reformelképzeléseket vázolta fel vendéglátójának. Ezzel összefüggésben a Reu­ter brit hírügynökség idézi A magyar Országgyűlés üzenete Az amerikai törvényhozáshoz Az amerikai kongresszus két háza külügyi bizottságának tagjaival találkozott még szerdán délután Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke. Előbb a képvi­selőház külügyi bizottsága meghívásának tett eleget. A bizott­ság tanácstermében, a képviselőház Rayburn épületében Dante Fascell, a bizottság elnöke köszöntötte a kormányfőt, aki itt is tájékoztatási adott hazánk terveiről, különös tekintettel külpolitikai céljainkra, a gazdasági együttműködés feladataira. A képviselők kérdéseire válaszolva a miniszterelnök igen részletesen szólt a politikai intézményrendszer reformjáról, a demokratikus intézmények fejlesztéséről, az állampolgári jo­gok tiszteletben tartásáról. Ezután a szenátus külügyi bizott­sága volt a vendéglátó, a Capitolium díszes szenátusi szár­nyában, a házigazda itt Claiborne Pell bizottsági elnök volt. Grósz Károly mindkét bizottság elnökének átnyújtotta azt a levelet, amelyet Stadinger István, az Országgyűlés el­nöke küldött nekik a magyar Országgyűlés üzenetével. Az üzenetben az Országgyűlés megállapította: az utóbbi években a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok között a két kormány kölcsönös erőfeszítéseinek eredménye­ként kiterjedt, élénk, gyümölcsöző kapcsolatrendszer jött létre. A magyar kormány elhatározott szándéka, hogy e kap­csolatokat, a két nép közeledését tovább erősítse. A Magyar Népköztársaság Országgyűlése kész részt vál­lalni a magyar—amerikai kapcsolatok mindkét nép érdekeit szolgáló bővítésében, az ehhez szükséges bizalom építésében. Az Országgyűlés kívánatosnak tartaná, hogy a két ország törvényhozása ösztönző szerepet játsszon a politikai párbe­széd a g’i-Jg- 'g> a tudómén'os és kulturális együttműködés, az emberek közötti kapcsolatok fejlesztése érdekében. Mark Palmert, az Egyesült Államok budapesti nagyköve­tét, aki szerint a magyarok­nak nagyon fontos a reform sikere. A Reuter egyébként rámutat arra, hogy amerikai tisztségviselők Magyarországot Kelet-Európábán a politikai és gazdasági reform „úttörő­jének” tekintik. Grósz Károíy látogatása — véleményük sze­rint — a két ország kapcsola­tában az elmúlt évtizedben tapasztalható javulást tükrözi A szovjet tömegtájékoztatás csütörtökön számolt be először a magyar pártfőtitkár és kor­mányfő egyesült államokbeli látogatásáról. A televízió 120 perc című reggeli hírműsora mindhárom hírblokkjában szólt Grósz Ká­roly Ronald Reagannel és George Shultzcal folytatott eszmecseréiről. A szovjet napilapok közül csütörtökön a Pravda, a Szov- jetszkaja Rosszija és a Szelsz- kaja Zsizny a TASZSZ alap­ján, kommentáló elemek nél­kül, meglehetős tömörséggel számolt be a magyar veze­tő útjáról. Baráti munkalátogatás Mengisztu elnök Phenjanban Csütörtökön baráti munka­látogatásra Phenjanba érke­zett Mengisztu Hailé Mariam, az Etióp Dolgozók Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára, az Etióp Népi Demokratikus Köztársaság elnöke. Az etióp politikust Kim ír Szén, a Ko­reai Munkapárt Központi Bi­zottságának főtitkára, köztár­sasági elnök hívta meg. Mengisztu elnök előzőleg a Szovjetunióban járt. Moszkva Magas szintű eszmecsere Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára csütörtökön Moszkvában fogadta Butrosz Gáli egyiptomi külügyi állam­minisztert, a kormányzó Nem­zeti Demokrata Párt főtitkár­ságának tagját, az Egyiptomi- Szovjet Baráti Társaság elnö­két. A találkozón a két po­litikus pozitívan értékelte a Szovjetunió és Egyiptom kap­csolatait, ezek fejlesztésének lehetőségeit. Sajtótájékoztató a szovjet fővárosban Gorbacsov—Genscher találkozó Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisztert szombaton fogadja Mihail Gorbacsov, ezt követően tár­gyúi Eduard Sevardnadze kül­ügyminiszterrel, majd vasár­nap délelőtt utazik el a Szov­jetunióból — jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Vagyim Perfiljev, a szovjet külügyminisztérium helyettes szóvivője. Mint mondotta, a moszkvai tárgyalásokon időszerű nem­Engedélyezett megmozdulások Határozat a gyülekezési jogról A nem hivatalos közterüle­ti gyűlések, felvonulások és más megmozdulások rende­zésének szabályait rögzítette csütörtökön nyilvánosságra ho­zott határozatában a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége. Eszerint az utcai felvonulásokhoz, gyűlésekhez a helyi tanácsokhoz benyújtott előzetes kérelem jóváhagyása szükséges. A szovjet alkotmány min­den 18. életévét betöltött ál­lampolgárnak a politikai sza­badságjogok között biztosítja a gyűlésekre, felvonulásokra való jogot. A mostani határo­zat lényegében ennek az elv­nek a gyakorlati kereteit, jo­gi szabályozását teremti meg. Megfigyelők szerint az LTE ál­lásfoglalását e kérdésben a Szovjetunióban a közelmúlt­ban mind gyakoribb, nem hi­vatalos utcai megmozdulások tették szükségessé. Az LTE határozata értelmé­ben a megmozdulás szervezői­nek kérelmüket nem később, mint tíz nappal a tervezett rendezvény előtt kell írásban Tátik Aziz kemény hangvételű nyilatkozata Irak elképzelése a tűzszünetről Pérez de Cuellar ENSZ-fő- titkár szerdán folytatta tár­gyalásait Irak és Irán képvi­selőivel a Biztonsági Tanács tűzszünet! határozatának élet- beléptetéséről, de Irak to­vábbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a tűzszünetet szemtől szembeni tárgyalások előz­zék meg. A főtitkár két-két órán át tanácskozott Tárik Aziz iraki külügyminiszterrel, illetve Ali Akbar Velajati iráni külügy­miniszterrel. Pérez de Cuellar szerda es­te újságíróknak kijelentette, hogy várja a két fél válaszát a tűzszünettel és a béketerv­vel kapcsolatban előterjesztett javaslataira. A főtitkár nem közölt részleteket arról, hogy milyen tervet dolgozott ki a tűzszünet érvényesítésére, a csapatok visszavonására és a hadifoglyok cseréjére. Az ENSZ főtitkára egy má­sik nyilatkozatában szerdán bejelentette, Irán segítségét kívánja igénybe venni a Li­banonban őrzött túszok ki­szabadítására. Tárik Aziz iraki külügymi­niszter szerdán délután, a főtitkár és Velajati tárgyalá­sai után egy nappal állt az újságírók elé. Kemény hang­vételű nyilatkozatában kije­lentette: Irak nem fogja meg­engedni, hogy belerángassák egy akármilyen tűzszünet el­fogadásába, és azt sem, hogy a körülmények nyomására el­sietett lépést tegyen. Hozzá­tette: Irak tartós, átfogó és igazi békére törekszik, ám kételyei vannak a teheráni szándékokat illetőleg. Meggyőződésünk, hogy az építő szellemű munka meg-' kezdésének az első lépése a szemtől szembeni tárgyalás lenne a két fél között, a főtit­kár védnökségével. Ha az irániak nem fogadják el ezt a módozatot, akkor a békéről mondott szavaik sem őszinték — jelentette ki az iraki kül­ügyminiszter. Irán csütörtökön közölte, hogy csapatai a középső front­szakaszon megsemmisítettek vagy megsebesítettek négy­ezer iraki katonát és iraki te­rületen szervezkedő iráni kor­mányellenes fegyverest, az úgynevezett Modzsahedin Halk harcosait. Az ÍRNA iráni hírügynök­ség közleménye szerint az ira­ki ellenállást csütörtök reggel törték meg. de az ellenfél maradék alakulatai még ke­mény utóvédhai-cot vívnak. A déli frontszakaszon, Khor- ramshahr körzetében legkeve­sebb 1500 iraki katona vesz­tette életét e közlés szerint Egy korábbi bagdadi közle­mény viszont arról tájékoz­tat, hogy az iráni kormányel­lenes erők vettek be két helységet, nagy veszteségeket okozva az iráni alakulatok­nak. beadniuk a helyi tanácshoz, közölve egyebek között a meg­mozdulás célját, á szervezők nevét és lakcímét is. A taná­csi döntésről a rendezvény tervezett ideje előtt legalább öt nappal értesíteni kell a szervezőket. A kérelem ked­vező elbírálása esetén a ta­nácsoknak biztosítaniuk kell az utcai felvonulásokhoz, gyű­lésekhez szükséges feltétele­ket. A helyi tanácsnak jogá- bán áll más időpontot vagy helyet ajánlani a rendezvény lebonyolítására, szükség ese­tén pedig — ha a megmozdu­lás céljai, törekvései ellentét­ben állnak a szovjet alkot­mánnyal és törvényekkel — akár be is tilthatja a meg­mozdulást. A tanácsi határo­zat ellen a felsőbb államigaz­gatási szerveknél lehet felleb­bezni. Az LTE határozata kimond­ja, hogy az állami és társadal­mi szerveknek, felelős beosz­tású személyeknek vagy más állampolgároknak nincs jo­gukban megakadályozni a sza­bályokkal összhangban rendem zett mégrpoz<3ulás.űkmejgtárfáf sáfc“— Az -előírások mégSzggőr- nek á törvény előtt kell felel­niük tettükért. A Legfelsőbb Tanács Elnök­ségének határozata lehetősé­get ad arra, hogy a köztársa­sági, területi és városi szer­vek a helyi sajátosságok fi­gyelembevételével kiegészít­sék a rendelkezést. zetközi problémákat, illetve a kétoldalú kapcsolatok helyze­tét tekintik át, s a szovjet fő­városban azt várják, hogy a látogatás fontos szakaszt je­lent a kétoldalú párbeszéd el­mélyítésében, különös tekin­tettel az idén ősszel és a jövő év elején esedékes magas szin­tű látogatásokra. Perfiljev a terítékre kerülő nemzetközi témák közül elsősorban a bé­csi találkozót, illetve a „közös európai otthon” megteremté­sére irányuló erőfeszítéseket emelte ki. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és az NSZK külügyminisztere idén már harmadszor találkozik, s a megbeszélések lehetőséget te­remtenek a gazdasági együtt­működés további kibontakoz­tatására: nyugatnémet részvé­telre a Kola-félsziget és Nyu- gat-Szibéria ásványkincseinek kiaknázásában, , az űrkutatás és az atomenergia terén való együttműködésre. Frank Carlucci amerikai vé­delmi miniszter augusztus 1- jén érkezik Moszkvába, tár­gyal Dmitrij Jazov szovjet honvédelmi miniszterrel, és fogadja őt Andrej Gromiko, a legfelsőbb tanács elnöksé­gének elnöke — jelentette be Perfiljev, s hangsúlyozta, hogy az újságíróknak lehetőségük lesz végigkísérni a látogatás eseményeit. Az amerikai ven­dég több szovjet katonai ob­jektumra is ellátogat. Perfiljev tájékoztatta a saj­tó képviselőit arról, hogy Genfben augusztus 1-jén és 2- án szovjet—amerikai kon­zultációkat tartanak a közel- keleti kérdésekről, az arab— izraeli háborúról, illetve az iraki—iráni konfliktusról. Az amerikai küldöttség élén Richard Murphy, közel-keleti ügyekben illetékes külügymi­niszter-helyettes áll, a szovjet delegáció élén Vlagyimir Pol- h-kov, á ' feüiüg$rfeit}iskjíérium illetékes főosztályának veze­tője áll. Július 31-én és augusztus 1-jén az Afrika déli részén kialakult helyzetről konzultál Anatolij Adamisin szovjet külügyminiszter-he­lyettes és Chester Crocker afrikai ügyekben illetékes amerikai külügyminiszter-he­lyettes. A megvalósítás útján a karabahi határozat Jereváni tárgyalások Arkagyij Volszkij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának küldötte, az SZKP KB osz­tályvezetője Jerevánban tár­gyalásokat folytatott Szűrén Arutyunjannal, az Örmény KP KB első titkárával — je­lentette a jereváni rádió. Volszkij az SZKP KB és a Legfelsőbb Tanács képvisele­tében a helyszínen koordinál­ja az LTE és a szovjet mi­nisztertanács Karabah-hegyvi- déki Autonóm Területtel kap­csolatos határozatának végre­hajtását. Mint a jereváni rá­dió közölte: a szerdán tartott találkozó tárgykörén a legfel­sőbb tanács múlt héten elfo­gadott karabahi határozatá­nak megvalósítása állt. im Jegyzet HOL IS AZ AZ ÖBÖL? HOL TALÁLHATÓ a Per­zsa-öböl? Az- Egyesült Álla­mok négy állampolgára közül háromnak fogalma sincs erről. Annak ellenére, hogy vizein jó ideje cirkálnak amerikai hadihajók. A Gallup intézet által végzett, a földrajzi isme­reteket firtató nemzetközi fel­mérés szerdán nyilvánosságra hozott eredményei szerint az amerikaiak a hatodik helyre kerültek. E helyezés akár előkelő is lehetne, ám a fel­mérés mindössze kilenc ország lakosaira terjedt ki. A 18—24 év közötti korosztály teljesít­ménye pedig egyértelműen le­sújtó: az amerikai fiatalok az utolsó helyen állnak. Az Amerikai Földrajzi Tár­saság a kilenc ország (Kana­da, Franciaország, Japán, lágtérképvázlaton 13 megne­vezett országot, valamint. Kö- zép-Amerikát, a Csendes­óceánt és a Perzsa-öblöt. Az így elérhető maximális 16 pontból a svédek 11,6-os át­lagot értek el — az ameri­kaiak 8,6-ot, csak a mexikóia­kat és az olaszokat előzve meg. A fiatal korosztály tá­jékozottságából csak 6,9 pon­tos átlag — a legrosszabb eredmény — elérésére futotta. Az elképesztő részletek fel­tehetően megdöbbentették a felmérés kiértékelőit is. A3 amerikaiak 45 százaléka nem tudja,v hol van Közép-Ameri- ka; 75 százalékuk pedig a Perzsa-öblöt a Vörös-tengerbe, illetve az Indiai-óceánba he­lyezte. A vázlatos térképen felük nem Ismerte föl Nagy­Olaszország, Mexikó, Svédor- Britanniát, Franciaországot és szag, Nagy-Britannia, az Japánt. NSZK és az Egyesült Álla- A nem csak kifejezetten mok) 10 ezer 820 lakosának földrajzi ismereteket is vizs­adta meg a feladatot: helyez­zen el egy üresen hagyott vi­gáló teszt alapján Jeffrey Friednam, a Gallup egyik ve­zetője a következőket szögezi le: Az Egyesült Államok lakos­ságának több mint fele nem tudja, hogy a kontrák és a sandinisták Nicaraguában áll­nak harcban egymással: jó ré­szűk e szembenálló erőket Libanonban vagy Afganisztán­ban képzelik el. Csak 15 szá­zalékuk tudja, hogy Mexikó­város a -világ legnagyobb vá­rosa. Egyharmaduk képes né­gyet felsorolni a NATO 16 tagállama közül, egyharmaduk egyet sem. A környezetvédelmi vonat­kozású ismeretek terén a a amerikai honpolgárok már jobban állnak: 95 százalékuk- tisztában van az ózonréteg vékonyodásának világméretű veszélyeivel, 70 százalékuk a savas esők okozta ártalmak­kal. * Ami viszont a katonai töm­böket,. illeti, sok amerikai gyermekien naiv, már-már idilli állapotokat tételez fel. A MEGKÉRDEZETTEK 18 százaléka szerint a NATO tagállamai között van a Szov­jetunió, míg tíz százalékuk tippelt úgy, hogy az Egyesült Államok a Varsói Szerződés szervezetének kötelékébe tar­tozik ...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents