Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-27 / 178. szám

MEGYEM I 4 1988. JŰLIUS 27., SZERDA Elvesztek a forintok és az érdekek A tanácsi gazdálkodás ABC-je Közeleg a kilenc óra, megérkezett a tej Bugyi község Dam- jj janlch utcai boltjába. Az IPA teherautó rátolat a parányi be- ^ járati ajtóra, a rakodók dobálják a ládákat — vevők addig se í ki, se be —, pörög befelé a kipufogógáz. Sokan várunk a bolt 3 előtt. Áru érkezeti a kisboltba Egy idős néni élcelődve fi­gyelmeztet : — Vigyázzon, kedveském, ha vásárol, nehogy német brikettet vegyen zsömle he­lyett! — s a Tüzép-telep köz­vetlen mellettünk tornyosuló szénhalmaira mutat. Nem jobb a helyzet a főút menti nagyobb boltban sem. Apró helyre zsúfolva kenyér és cigaretta, kolbász és mosó­szer. Amíg testesebb vevő vá­logat a bejárat melletti pult­nál, addig a többiek kint vár­nak az utcán, egyszerűen nem fémek be. Sürgős és fontos — Csak öten maradtunk, mert ezt a boltot bezárják, nyílik az új. Reggel nyolctól délután négyig tartunk nyit­va, ez nekünk így is hosszú — szusszan egyet Szabó Jánosné eladó — a vevőknek pedig rö­vid, Megértem őket: a tele­fongyáriak akkor fejezik be a munkát, amikor mi zárunk. Nem is tudom, hol vásárolnak be. Érthető hát, miért olyan sürgős és fontos a község la­kóinak, hogy egy tágas, kor­szerű, jó kínálatú bolt épül­hessen a faluban. S most vég­re megvalósulni látszik az álom: szeptember második fe­lében, közel az eddigi nagy­bolthoz, megnyílik egv hatszáz négyzetméter alapterületű, élelmiszert, zöldséget, talán még híradástechnikai eszkö­zöket is két műszakban áru­sító ABC — oly sok viszon­tagság után. Ugyanis a hat­vanas évek vége felé az ön­álló Bugyi Földművesszövet­kezet — elegendő pénz és szándék birtokában — ön­erőből nekivágott volna egy bolt felépítésének, ezt azon­ban megakadályozta a közpon­tosító politika: a földműves- szövetkezetet összevonták az Alsónémedi Áfész-szel. Ag­godalomra ekkor még nem volt ok: úgy tűnt, így mind á két község kaphat új ABC-t. Ekkor azonban az öcsaí Áfész-t is hozzájuk csatol­ták, elvesztek a forintok és az érdekek, s — miért, miért nem, egyesek ráhatást emle­getnek — már csak egy köz­ség kapott kényelmesebb be­vásárlóhelyet e három gaz­dálkodó összevonása eredmé­nyeképpen : Gyál... Igaz, ott is égető szükség volt erre. — Az idő tehát régen elér­kezett egy községi ÁBC léte­sítésére, a lehetőség azonban csak most van itt — mondja Tóris Sándor tanácselnök. — Éltünk a szabadabb gazdálko­dás adta lehetőséggel, s ész­szerű pénzhasználattal közel nyolcmillió forintot tudtunk elkülöníteni a boltépítésre. Ez a pénz ugyan az egész évben fejlesztésre fordítható összeg háromnegyede, arra azonban mégsem elég, hogy felépíthes­sük az ABC-t. Kerestünk, s találtunk korrekt partnert, a Ceglédi Opál Kereskedelmi Vállalatot, akik üzemeltetői lesznek a boltnak, s ötmil­lió forinttal tudtak beszállni az üzlet felépítésébe. Számíthat ezen kívül a köz­ség a Pest Megyei Tanács pá­lyázatán elnyert kétmillió- négyszázezer forintára, s más­fél millió forint értékű társa­dalmi munkára. Ebben ugyan eddig sem volt hiány, mégis, a segítő szándékú falubeliek­re ezután lesz igazán nagy szükség a parkoló építésében, a tereprendezésben. A kötbér még rejtély — Biztosan lesz elég mun­káskéz — bizakodik a tanács­elnök, — a falunak szívügye az ABC. Ha csak néhány percre is leáll a munkával a kivitelező, — a Gyömrői Épí­tőipari Szövetkezet — már jönnek az emberek: elnök elvtárs, tessék rájuk szólni, így nem lesz boltunk! Sajnos, mégis állt az építke­zés közel két hónapot. A munkásokat átvezényelték másik területre, emiatt a ter­vezett augusztus 20-i ünnepé­lyes átadás várhatóan egy hó­napot késik. — Reggel nyolctól délután négyig nem volt áram a fa­luban vezetéképítés miatt, Sütnek a pékek Naponta ötven mázsa sütnivaló kerül a nagy kemencékbe (Gottlieb Géza felvételei) Kánikula ide-oda, a pará­nyi sütőüzemekben is — mint amilyen a Pest Megyei Sütő­ipari Vállalat ráckevei üze­me — naponta friss pékáruval látják el a környékbeli lakos­ságot, s az üdülőket. Naponta ötven mázsa kenyeret — hét végén háromszor ennyit —* süt­nék abban a kis helyiségben, ahol a dagasztás, tehát az elő­készítés is történik. Délelőtt, amikor még nem tűz igazán a nap, a hőmérő higanyszála itt 45 fokot mutat. A pékek, és a hat, szünideje alatt kise­gítőként itt dolgozó diák, fel­adatukat időre, pontosan tel­jesítik, biztosítva Ráckeve, s a környező falvak lakóinak ellá­tását. Elkel a segítő diákkéz, ropogósabb lesz a kenyér Épül az új ABC (A szerző fölvételei) ezért mentünk át öcsára rak­tárai építeni — ezt már a gyömrői kivitelezők csoport- vezetője, Kiss Tibor mondja. Gyakran hétvégen is dolgo­zunk, kőművesmunka már csak a göngyölegtárolón van. A boltban a belső munkáknál tartunk, a tetőről már csak a pala hiányzik. Hogy a határidőcsúszás miatt — amely az Opál vál­lalatnak előreláthatólag hat­millió forintnyi forgalomki­esést jelent — ki fog kötbért fizetni, még nem tudni. A falubelieknek mindenesetre akkor is ünnepélyes lesz az átadás, ha az nem augusztus, hanem szeptember 20-án lesz. — A hatvanas években bi­zony könnyebb lett volna megbirkózni egy ilyen épít­kezéssel — mondja Tóris Sán­dor. — Akkor nem kellett vol­na közpénzből fedezni a költ­ségeket. Lehetett volna rt ? Az azonban nem titok, ha a boltépítéssel várhattak vol­na az új társasági törvény megjelenéséig, akkor a közsé­gi tanács a jövedelemosztás­ból is, s nem csak a beruhá­zásból vehette volna ki a ré­szét. Jelenleg ugyanis a ta­nács alapellátási kötelezett­ségeken alapuló kényszerként kell, hogy egy ilyen vagy eh­hez hasonló beruházásban részt vegyen. Ez a részvétel azonban még meglehetősen egyoldalú: a tanács csak fizet. Lehet, a közeljövőben már egy másik községből olyan bolt építéséről számolhatunk be, ahol a tanács tőkéjével nem az alapellátás biztosítása rubrikát pipálja ki, hanem esetleg mint főrészvényes működteti a boltot, s az osz­talékból épít — így már talán nem is szűkmarkúan — isko­lát, könyvtárat. Tóth Béla Endre A Pest MegyeI Iparsikk Kereskedelmi Vállalat a szentendrei gázcseretelepére azonnal felvesz érvényes vizsgával rendelkező gáikezelőt Jelentkezni lehet o 173-881-es vagy o 173-525-ös telefonon, illetve o következő címen: Budapest V„ Deák Ferenc u. 23. II. em. Szerezzen aprót! Ostorként A szokatlan hőség, ez a meleg, a páradús levegő szinte termeli az emberek kö­zötti ellentéteket, növeli, pat­tanásig feszíti a türelmetlen­séget. Egyetlen nap alatt há­rom szóváltásom is volt olyan dolog miatt, ami mellett egyébként szótlanul elsétálok. Kezdődött reggel, amikor nem kaptam tejet. Nem azért, mert nincs ebben az országban, ha­nem mert még nem szállítot­ták le. Aztán az aszódi piacon zavartam bele magam a türel­metlenség teremtette emberte­len helyzetbe. Paprikát szeret­tem volna vásárolni, de nagy pénzem volt — 1000 forintos —, a termelő, helyesebben az őstermelő nem tudott vissza­adni, nem is kísérelte meg a pénz felváltását, hanem en­gem küldött tovább, hogy sze­rezzek aprót. Délután utazni akartam, s több, mint tíz percet késett az autóbuszom. Csendes, ám foj­tott indulatokkal terhes meg­jegyzésemre a busz vezetője így válaszolt: Örüljön, hogy egyáltalán jöttünk! Csoda-e, hogy az egész na­pom el volt rontva. Nem tud­tam másra gondolni, mint azokra az embertársaimra, akik hirtelen felcsattannak, szavuk hasít, akár a lovász ostorának szíja, vagy dörren, mint nyári délután a hirtelen befelhősödött égbolt. Írtam én már a durvaság, a káromko­dás ellen, érveltem már a be­tűk és a szavak erejével egy­más megértése, a türelmes szó emberi értéke mellett, most azonban ki kell jelentenem: értem, tudom, hogy a hangos, a durvaságoktól sem mentes mondatok mögött, amelyek el­hagyják ajkunkat, borzasztó ingerültség feszül. Szokás en­nek okát a gazdasági nehézsé­gekben keresni, s jogosságát nehézségeink növekedésével indokolni. Nem ezt teszem. Máshol ke­resem indulataink forrását, mint ahogyan máshol keres­ték annak a tanácskozásnak a résztvevői is, akik a HNF ren­dezésében a család szerepéről beszéltek a magyar társada­lomban. Képzeljék el, hogy hatvan évvel ezelőtt voltak nagymamák, akik otthon ül­tek és segítettek, hogyha a gyerekek megbetegedtek. A férjek elmentek dolgozni, utá­na hazatértek, megebédeltek, a feleségek rendszerint nem dolgoztak. A feleség volt a család oszlopa. Most, a mi tár­sadalmunkban az a helyzet, hogy ugye kettőnek kell ke­resnie ahhoz, hogy megélje­nek. Kötelező, hogy mind a kelten dolgozzanak. Nem is tudom, miért kettőt írok, ami­kor a nagymama is dolgozik. A háztájiban is, meg a mun­kahelyén is: takarítani jár a fővárosba, ahol ezt a tevé­kenységet különösen megbe­csül'!, s ennek megfelelően fizetik. És ilyen helyzetben könnyen megtalálható — ta­lán igazolható is — feszültsé­günk tényleges oka. Ha elromlik a mosógép, a televízió, nekünk kell szerelőt hívnunk, s otthon vámunk. Ahogyan a szerviz megkíván­hasító szó ja! Ha beteg lesz a gyerek, az anyuka marad ki a munkából. Ha valamit be kell szerezni — mondjuk hibás lakóhá­zunk csatornája —, mi szalad­gálunk anyag után, s, ha van anyag, mi könyörgünk a mes­ternek. Csoda-e, ha az indu­latok elszabadulnak, ha re- csegni-ropogni kezd a csalá­di harmónia fogaskereke. D* szólhatnék még a családi költ­ségvetésekről is, amelyek úgy vannak betáblázva. hogy egyik OTP-kölcsönből a má­sikba úszunk. Nyugdíjas Ismerősöm pa­naszkodik: Egy perc nyugtom nincs. Minden órám, napom betáblázva ezernyi tennivaló­val. És tudod, mit mondott a volt főnököm? Lassabban égj, öreg, mert így gyorsan elka­parnak! Mintha nem tudná, hogy 4486 forintos havi nyug­díj mellé mennyit kell össze­kaparni, ha élni akarok. Nem nagy lángon! Csak éppen iz­zani. A szózuhatagot hallgatva megismertem türelmetlensége okát. A korosztályét. De hát a fiatalok, a huszonévesele, miért türelmetlenek, mi feszíti a gondolataikat és fakaszt az aj­kukon káromkodást? Vankó István nyugdíjas ta­nár így indokolja a korosztály türelmetlenségét: Történelmet úgy tanítunk, hogy elsikkad benne az ember, a gazdasági folyamatok, az osztályviszo­nyok kerülnek előtérbe. A kö­zösségi nevelés az ifjúságnál nem úgy sikerült, mint aho­gyan szerettük, és vártuk vol­na. Ha a fiatalság olyan ha­tások közepette nő fel, ame­lyek kielégíthetetlen igénye­ket keltenek berine, akkor ez türelmetlenséget, törtetést vált ki. E kként válaszolt érdeklődé­semre Tóth Lajos párt­vezetőségi tag: Ha az egyen­rangú emberek közötti kap­csolatok kiépülnének, s meg­tanulnának ezekben élni, ak­kor minden bizonnyal meg­szűnne vagy legalább csök­kenne, visszaszorulna minden­napjainkból a türelmetlenség, s azzal együtt a durvaság is. Percsik Mihály Az építőipar első féléve Az építőipar kivitelező vál­lalatai és szövetkezetei a kis­szövetkezetekkel együtt az év első hat hónapjában a várt­nál kedvezőbb eredményt ér­tek el: 5,5 százalékkal növel­ték termelésüket, pedig az idei tervben 5 százalékos visz- szaeséssel számoltak. A szá­mottevő változás elsősorban a kisszervezeteknek kö­szönhető, mert ebben az idő­szakban másfélszeresére bő­vítették termelésüket. A lakásépítésben tovább csökkentek a teljesítmények. A kivitelezők ebben az évben 20 ezer 500 lakás felépítésé­vel számoltak, de június vé­géig csak mintegy Í8 ezer la­kás idei felépítésére kaptak szerződéses megbízást. Szabod kapacitás? Vállalkozunk excenterprésmunkákra 10-tő! 63 tonnáig, kb. 200 nm üzemterületen, betanított mechanikai, elektromos szerelőmunkákra kb. 130 nm kiépített üzemterületen, szerkezetilakatos-munkára kb. 300 nm-es jól felszerelt, gépesített lakatosüzemben. Várjuk megrendelőinket. Asztolosüzemiinkbe felveszünk asztalos szakmunkásokat Ferromechanikai Ipari Kisszövetkezet Aszód, Kossuth rajos u 19. 2170 Telefon Aszód 15, 65. Telex: 25-307

Next

/
Thumbnails
Contents