Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-02 / 157. szám

Vetés előtti tárcsázás Tárcsázással védik a talajt a gyomosodás ellen a Rákosvöl­gye Tsz szadai kerületében. Az előkészítés és pihentetés után majd rozsot vetnek ide. Tóth József, a tsz traktorosa erőgéppel tárcsázza a táblát. (Vimola Károly felvétele) Játszótéri perpatvar Miért labdáznak a lányok? 9 Szülők keresték meg szer- ^ kesztőségünket, még a nyá- ^ ri szünet kezdete előtt, s ^ előadták, hogy a gödöllői ^ János utca egyik házában ^ élő házfelügyelő üldözi a í gyerekeket. A helyszínen ^ összegyűlt anyák elmond- ^ ták, hogy a kilences számú ^ ház mögötti játszótér, illet- í ve park miatt Van a vita. V. Ők úgy tudják, játszótér, az ^ a terület, ahol a gyerekek ^ labdázhatnak, futkoshat- ? nak. A házfelügyelő kony- ^ bájának ablaka arra néz, s ^ nem bírja a gyerekek za- ^ jós játékát, zavarja a ne- í vetésük. Tavaly — mint elmondták — megdobálta a gyerekeket romlott' paradicsommal, le­öntötte őket vízzel, minden­féléket kiabált a szüleikre, s nem volt rest az iskolába is bemenni. Azért, mert a gyere­kek késő estig játszanak, nem fektetik le őket időben, nem kapnak megfelelő szülői gon­doskodást. Elmondták az ösz- szegyűlt mamák, hogy nem­csak a. kicsik, hanem tizen­négy év körüli lányok is ide járnak le, aminek nagyon ■örülnek, mivel szem előtt vannak a gyerekek, nem csa­varognak el. Általában 10-15 gyerek ját­szik ezen a területen. Nem a kilences számú házban lakik valamennyi, érintett a többi ház csemetéje’ is. A szülők panasszal fordultak a házke- zelőséghez, már minden fóru­mon jelezték gondjukat. ígére­tet kaptak, hogy intézkednek, de eddig nem történt semmi. Bevallásuk szerint nagyobb gyerekek már visszabeszélnek, volt eset, hogy az asszony kiabálására, bizony ők is csú­nyán feleltek. Most itt a szünet, tovább maradnak kint a gyerekek. A szülők dolgoznak, pokol és veszekedés lesz itt az élet. A megkérdezett nyugdíjas asszony tizennyolc éve van ezen a poszton. Elmondja, hogy nevelte ő a gyerekeket, és mi a mai mamák ellen a kifogása. A gyerekek valóban idegesítik, fél, hogy kiverik az ablakát. Felteszi nekem a kérdést, mondjam meg, miért kell egy kislánynak labdáz­nia? Elmeséli, hogy a minap betört egy ablak, berepült a labda. Kérés nélkül megcsi­náltatta a gyerek apja. Azóta csend van. Megjegyzem az egyik panaszkodó* gyereke volt a vétkés, és a szülők a gyors javítók, tehát mégis fi­gyelnek rájuk. Arra a kérdésre, hogy med­dig vannak kint a gyerekek, a felelet az volt hétig, nyolcig. Akkor miért ment áz iskolá­ba panaszt tenni? Véleménye szerint minden rendben van, de ő menekülni fog egész nyáron innét, s emleget még két magányos asszonyt, aki­ket szintén zavarnak a gyere­kek. Azt állítja, hogy a szü­lők biztatják a gyerekeket, de ő már nem köszön vissza egynek sem. Mi lehet a megoldás? Ilyen elmérgesedett, kígyót, békát kiabáló légkörben nem nőhet­nek fel a gyerekek. Jó volna, ha a tanács vagy a házkeze- lőség illetékesei meghallgat­nák mindkét felét, s találná­nak megoldást a békés egymás mellett élésre, hiszen a világ­békéről sok szó‘esik, de hogy lehetne ott béke, ha egy kis közösség, néhány ház lakója és egy nyugdíjas asszony kö­zött is dúl a háború. Árvái Magdolna IMI MOTOR. A sokat em­legetett nyíltság nehezen gyű­rűzik tova a társadalom kö­zegében. Eme közeg halmaz- állapota .aligha folyékony, A folyékony halmazállapotú víz­be vetett kő keltette hullám például könnyedén gyűrűzik egyre nagyobbá, egyre távo- labbá. A társadalmi közeg bizonyos helyeken olyan sű­rű, mint a lekvár. Jó tömör szilvalekvár. Abba akármek­kora követ vethetünk, hullám aligha keletkezik. A kő alá­merül, legfeljebb egy kis po- szogás jelzi, valami megboly­gatta a masszát. Nem éreztem a nyíltság gyűrűzését, amikor kezembe vettem az Ikladi Ipari Mű­szergyár fél éy után ismét megjelent újságát. Címe vál­tozatlan, IMI Motor, fejléce módosult valamelyest, évfo­lyamszámozása viszont vado­natúj. Ez meglepő A bekö­szöntőben azonban nincs rá magyarázat. A félévi szünetre sincs. Hanem: Félévi szünet után újból van újságunk. A régi kivitel túl drágának bi­zonyult, és az 1 előkészítés alapján társadalmi szerkész- tőséget bíztunk meg a szer­kesztési leiadatok koordinálá­sára. a salát készítésű lap ki­adására. Majd: Lapunk meg­újulását indokolják a válla­latnál az év elején történt ve­zetőváltás előzményei. Mjnd a régi, mind az új IMI Motor fejléce alatt ez áll: Az Ipari Műszergyár dol­gozóinak lapja. Tudomásunk szerint a régi lapot a vállalat egyik dolgozója, a volt ve­zérigazgató egyetlen tollvo­nással szüntette meg. Az a dolgozó, akivel bizonyos dol­gok történtek, akit a válla­lati tanács elbocsátott. Lehet, hogy mi rosszul tudjuk. Ám­de ebből a hományos mon­datból aligha lettek sokkal okosabbak nálunk azok, aki­ké az újság, Lapunk meg­újulását Indokolják a válla­latnál az év elején történt ve­zetőválasztás előzményei is. Az IMI-ben háromezeröt­száz ember dolgozik. Egy szüntette ymeg a lapot. Vajon hányán hívták fél év után életre? S miért az új számo­zás? FALUHÄZ. A szadai falu­házba oldalról szoktam be­menni. Ezért, hogy csak leg­utóbb tűnt föl, üres a hom­lokzat elnyújtott háromszög alakú! falrésze. Kimentem a főbejáraton, le a lépcsőkről, s visszanéztem. Mintha maga a fal mondaná: miért nincs idefestve az épület neve? Megkérdeztem én is. Mond­ták, műemlék ház, úgy állí­tották helyre, ahogyan volt. Üres volt a háromszög? Ore­A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYOM, 157. SZÁM 1988. JÜLIUS 2„ SZOMBAT Gépszemíe az ikladi tanyán Tűzoltó vizet is szállítanak Az elmúlt hónapok időjárása miatt is igen jók a terméskilátások a mezőgazdaságban. így a búzából a legutóbbi felmérés, szerint, legalább öttonnás termés­átlagra számíthatnak az országszerte a szakemberek. A betakarítási munkák sok helyütt elkezdődtek, azokon a mezőgazdasági üzemekben és termelőszövetkezetekben már megtörténtek az ilyenkor szokásos aratás előtti gépszemlék. Az országúton suhanva, cgyre-másra tűn­nek fel szűkebb pártriánkban is a sárgálló ősziárpatáb- lák. S mivel az említett gabonaféle vágásra érett, sor­ra került a galgamácsai Galga-parti Összefogás Termelő- szövetkezetben is a betakarításban részt vevő gépek szemléje. Az ikladi tanyán, Galbos Gábor elnök, s helyettese, So­mod! Károly valamint dr. Mózer István növénytermesz­tési ágazatvezető, Kpvács Ist­ván tűzoltó főhadnagy, meg­előzési előadó, Zabó Ottó, munkavédelmi és tűzvédelmi felelős, és Raffai Pál javítási ágazatvezető társaságában hallgathattuk meg Tarr Sán­dor gépészeti ágazatvezető tá­jékoztatását. A szakember el­mondta, hogy a nyári beta­karítási munkában tizenhá­rom NDK-gvártmányú arátó- cséplő gép vesz részt, mégpe­dig kilenc E—512, és négv E—514, típusú. A géppark csaknem 30 százaléka új. Példa a múlt év Ügy vélik, hogy a gépek fel­készítése azonos a tavalyi színvonallal. Az elmúlt évben géphiba miatt nem állt ki egyetlenegy kombájn sem az aratásból. Persze ehhez ala­posan és átgondoltan kellett- megszervezni a javításokat. A táblákon állandóan készen­létben volt egy \JAZ-műhely- gépkocsi, szerelővel együtt, aki az azonnali javításokon kívül, még tartalék alkatré­szeket is vitt magával. Ta­pasztalatuk szerint különbö­ző ékszíjakra, csapágyakra és komplett kaszákra volt szük­ség, így most is ezekből állít­ják össze a tartalék alkatré­szeket. Az aratáson egy tűzvédelmi ekével felszerelt Rába-Steiger traktor is részt vesz, amelyre újításként egy háromezer li­teres, szivattyúval ellátott tartályt is felszereltek. Az említett tartály kétféle dolgot fog ellátni. Egyrészt — szük­ség esetén — tűzoltó vizet fees­kendez szét, másrészt a kom­bájnok hűtőjének a mosását végzi majd el. Ugyanezek a kombájnok ta­karítják be a borsót is, egy- menetben. Az arató-cséplő gép vágószerkezetére egy speciális száremelőt szerelnek fel, ez­zel ki .lehet küszöbölni a rendre vágást, és az azt követő rendfelszedést. Hároméves ta­pasztalatuk szerint 10-15 szá­zalékos szemveszteség csök­kentés érhető így el, nem be­szélve az energiamegtakarj- tásról. A betakarítási munkafolya­matokhoz szorosan kapcsoló­dik a, tisztítás és a szárítás. Az utóbbi a még mindig megbízható Bábolna—B-l-15 típusú szárítógép feladata, melyet ebben az évben a Damas-Sigma típusú tisztító­géppel kapcsolták 1 össze. Az új berendezéstől nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változásokat is várnak’. Igen jelentős a kapacitása: óránként -Ryole-van- torma-.—.>?----; R ádión, ha sürgős Már az eddigiekből is kitűnt, a gépesítési folyamatok szin­te kizárják a kétkezi munkák lehetőségét a betakarításból. Nincs ez másképp a 'szalma­bálázásba., s a bálabeszállí­tásban sem. Négy Hesston tí­pusú gép báláz, négy bálabe­szállító kocsi szállít. A bálák kazalba rakását is géppel vég­zik ezután, mégpedig NDK- gyártmányú markoló-rakodó­val. Tarr Sándor sokszor emle­gette a gépek kellő műszaki felkészítését, de nem feled­kezett el az őket kiszolgáló emberekről sem. Megtudtuk, hogy a kombájnosok nagy része a betakarításon kívül szerelőként dolgozik a műhe­lyekben, így hát nem csoda, ha már a legkisebb hibára is odafigyelnek. Talán ezért is elhanyagolható’ mértékű a gépek meghibásodása. Ha azonban előre nem várható, nagyobb hiba fordul elő mun­ka közben, CB-rádió áll f az azonnali segélykérésre. Szint­úgy arra az esetre, ha tűz ke­letkezne valamelyik gabona­táblán. Nem lehet baj A tájékpztatás befejeztével a felsorakozott gépiekhez sé­tált ki kis csapatunk, ahol Kovács István tűzoltó főhad­nagy vette át a szót. Kéré­sünkre elmondta, hogy — többek között — valamennyi gépnél megvizsgálja kellő hosszúságú-e a tűzvédelmi lánc, fel vannak-e szerelve a tűzoltó készülékek és eszkö­zök, van-e olajcsöpögés, és szabályszerűek-e az elektro­mos kötések. Vizsgálódásának befejeztével örömmel állapí­totta meg, hogy néhány apró dologtól eltekintve, minden elvárásnak megfeleltek a gé­pek. , Mint utóbb kiderült, erre a hatósági bizonyítványra igen­csak szükségük volt a galga- mácsaiaknak, hiszen néhány perccel később, a kombájnok már megindultak aratni a Domony melletti árpatáblára. Kovács I. Csaba A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Július 2-án: Diáktanya: házibuli, 16 órá­tól. Nagyszüleink gyermekjáté­kai, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Mindennapi apróságok titek kékre az eget. Ilyen a régóta elnöklő, s a néhány hó­napja beiktatott egyaránt. Le­hetséges volna, hogy direkt ilyeneket választanak ki? Le­sen kell hagyni. Hagyomány- letséges, én mégsem hiszem, ápolás, hagyományőrzés. Tisz- A helyzetre gyanakszom. Fa­telet az elődöknek. Faluház: lusi tanácselnök nem támasz- tiszteletlenség volna, ha ott kodhat népes apparátusra. A állna a homlokzaton? döntést hozó szervekben tár­Bévülről természetesen át- áadalmi munkában ügyköd- alakították a házat. Az új nek a tagok. Az operatív mun- funkciónak megfelelően. Na- ka az övé, mondják, őt ezért gyón ügyesen, nagyon tetsze- fizetik. Hát ha mindent neki tősen. Kívülről a régi, belül- kell csinálnia, ha az eget is ről az új. A lakosság egyéb- ő festi kékre, miért ne legyen ként is tudja, mi most az épü- autokrata? let, minek kiírni. A kapuosz- PORFOGŐK. A következőt lopra kiírták, idegen onnan is .elnök mondta, de szövetke- tájékozódhatik. Nem a tájé- zeti, Elhiszed-e, kérdé, hogy koztatás miatt írnám ki. A sok üzemi vezető irodájában szó hangulatáért. Faluház. dísznek áll a sarokban a szá- Mennyivel bensőségesebb, mint mítógép? Könnyen méggyő- akár a művelődési központ, zódhetsz róla, húzd végig akár a kultúrotthon. rajta az ujjadat. Poros lesz. AUTOKRATA. Azt mondja, Régebben a köpeny zsebéből egy elnök egy másik elnök- ki kellett ágaskodnia a lőpor­ról: autokrata. Ami ez eset- lácnek, utána a 'zsebszámoló­ben annyit tesz, hogy min- gépet nyomogatták előszere- denröl az autokrata elnök tettel. Az újabb idők jelképe dönt. A következő alkalom- a számítógép. És ez még nem mai arról az elnökről, beszé- is a leghosszabb, folytatja jól lünk, aki előzeleg autokrata- tájékozott elnököm. Porosod­nak minősítette, társát. (Igen, nak a gépek némely iskolá- mindig arról beszélünk, aki ban is. Ánnak idején mindent éppen nincs ott). A harma- megmozgattak, hogy nekik is dik elnök a másodikat véli legyen, ti megírtátok, kinek autokratának. Szép. Otthon ki adott.. Beállították a tiszta- összefoglalom Olyan egyfor- szobába, s nem használják. mák vagytok, mint a négyle- Mit szólsz hozzá? Mit szól- velű lóhere, csak nem olyan jak?! Majd legközelebb ezt is ritkák. Mindahányan azt hi- megvilágítja egy elnök, szitek egy kicsit, hogy ti fes- Kör Pál Helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői művésztelep 1901—1920, Természeti kör­nyezetünk, kiállítás, várostör­téneti bemutató, megtekint­hető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente népművé­szete, állandó kiállítás, meg­tekinthető 10—18 óráig. Kcrcpestarcsa, kiállítótercm: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Július 3-án: Gödöllő, művelődési ház: Diáktanya: évzáró, 16 órá­tól. Nagyszüleink gyermekjáté­kai, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. A helytörténeti gyűjtemény, az aszódi múzeum és a kere- pestarcsai kiállítóterem prog­ramja megegyezik a szomba­tival. Gödöllő Fogadónap Júliusban a megszokottól el­térően alakul a városi tanács vezetőinek fogadónapja. Jú­lius első hétfőjén, negyedi­kén, nem a tanácselnök, ha­nem dr. Horváth Ilona vb- titkár tart fogadónapot. Papp István tanácselnök fogadó­napja július 18-án lesz. HM M 0 Z í Július 2-án és 3-án: Hamupipőke. Színes, ma­gyarul beszélő amerikai rajz­film. 4 órakor. Ritz fürdőház. Színes, ma­gyarul beszélő amerikai film­vígjáték, 6 és 8 órakor. a Szombati jegyzet« Pacal Az aszódi parkolóban négykerekűm oldalának tá­maszkodva nézegettem a nemely helybéli szerint semmit sem ábrázoló műal­kotást, s hagytam magamra sütni a napot. Majd kissé balra fordítottam tekintete­met, ahol némi mozgás tá­madt a délutáni bágyadt- ságban. Két veréb szállt a pad támlájára, s ingerült vitaba fogtak. Néztem őket, ahogyan szárnyaik csattog- tatásával igyekeztek nyo­matékosítani szavaikat, ami­ket persze nem értettem. A vitafelek ugráltak, cserreg­tek, miközben jobb szemem a várakozó másik végében észlelt bizonyos mozgást. Autó gördült be. Fejem to­vábbra is balra állt, szeme­met azonban, amennyire csak lehetett, jobbra kor­mányoztam kíváncsiságom kielégítése végett. A külföldi rendszámú ko­csiból egy nő és égy férfi szállt ki. A nő szólalt meg: kérdezd meg a fiatalember­től ... A férfi felém vette lépteit, én változatlanul a verebeket figyeltem. — Há­nyás a lába, fiatalember? — köszöntött a férfi. — Jó ci­pőket hoztunk a csomagtar­tóban. — Nem veszek ci­pőt — válaszoltam határo­zottan, helyette megkérdez­tem, honnan jöttek. Po­zsony alól, felelte az idő­sebb, fekete hajú, nadrág­tartós ember. Mi újság ar­rafelé, mi a helyzet, csap­tam le rá, mert ilyesmi sokkal jobban érdekel, a verebek veszekedésénél. Előtte való nap reggel hal­lottam a rádióban egy lo­sonci embert, aki arról is szólt, hogy a nemzetiségi lét nem könnyű. Hamarosan a parkolóban hasonló dologról beszéltünk. Hallgattam a Pozsony alól érkezett em­bert, s különös melegséget éreztem iránta. Két oka volt ennek. Egy nyelven be­széltünk, s oly,an helyről ér­kezett, amelyet országhatár választ el tőlünk. Sosem lát­tam, sosem fogom látni többet. Volt szerencsém máskor is hasonló találko­zásokra. Beszélgettem más országbeliekkel, akkor is gondoltam rá, sosem lát­talak, sosem foglak többé látni, mégis úgy váltunk szót, mintha holnap itt ösz- szefuthatnánk valahol. Azok a beszélgetések leg­feljebb érdekesek voltak, de nem éreztem olyasféle sze- retetet a partner iránt, mint Aszódon. Azok a beszélge­tések nehézkesen zajlottak, keresgélni kellett a szava­kat, körülírni, megmagya- gyarázni, kézzel, lábbal be­segíteni. A Pozsony alól ér­kezett emberrel úgy beszél­tünk, mintha egy aszódival futottunk volna össze. Hanem a pacalhoz érve kiderült, az élet nem har­monikus. Azt mondta a Pozsony alól érkezett ember, Jankó barátja mázsaszámra hozza hozzánk a pacalt. Ott ba­góért veszi meg, itt jó pén­zért elkapkodják. Ez a Jan­kó — vagy inkább Janku — azzal tér mindig haza, hogy ezek a magyarok hogy odavannak a pacalért. A Pozsony alól érkezett ember is csodálkozott ezen, felé­jük ugyanis nincsenek oda a pacalért. Pacal! Amikor sokkal nemesebb részei is vannak a marhának. Mond­tam a cipőt kínáló ember­nek. nálunk bizony cseme­ge a pacal, alig lehet kap­ni, csak a bennfenteseknek jut, pult alól, s nem oly ol­csó, mint náluk. Nem tudhatom, milyen ember a Janku. Ha töpren­gő, elgondolkozhat, hogy a határ egyik oldalán a ma­gyaroknak csemege a pa­cal, a másikon nem. S már­is levonhatja a következte­tést, hogy van ilyen és olyan magyar. Ami nem csak a pacalra érvényes. Vi­láglátásra, véleményre, ter­mészetre, kedvtelésre, szen­vedélyre egyaránt. S ha még ennél is bölcsebb Janku, oda lyukadhat ki, hogy az övéi között is sokféle akad. A legbölcsebbek akkor va­gyunk. ha ezt a sokfélesé­get türelmesen tudomásul vesszük. , K. P. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)-----------------------------—— —

Next

/
Thumbnails
Contents