Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-02 / 157. szám

Könyvcsoniag Baran Gyuláné már 21 éve dolgozik a Rákos Mezeje Ter­melőszövetkezet könyvraktá­rában. Naponta száz-százötven csomag elkészítésében vesz részt, hiszen ezt a munkát a nágy súly- és méretkülönbsé­gek miatt nem lehet gépesíte­ni. (Aszódi L. Antal felvétele) Levelesládánkból Az erszényre! A Monori Hírlap június 27-i számában megjelent „Íratlan szabályok” című jegyzethez szeretnék kiegészí­tést fűzni. Én voltam ugyanis az a bi­zonyos másik vásárló, aki a pénztárcát megtalálta. Amikor bementünk Buzásnéval a pék­ségbe, az eladó emlékezett az erszényre, sőt közölte velünk, hogy valamelyik délután vele volt a lánya az üzletben, ami­kor valaki keresett egy bar­na erszényt. Lánya kivette a fiókból, ahová ő tette, és át­adta minden azonosítás nél­kül. Kérdésemre, hogy ki volt az illető, nem tudott válaszol­ni. Tehát akkor nagyon is jól emlékezett az erszényre. Kérem, a hitelesség ked­véért, ha módjukban áll, ezt is hozzák nyilvánosságra és vonja le ki-ki a megfelelő kö­vetkeztetést. Csabai Józsefné Monor, Balassa u. 19la. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM 1988. JŰLIUS 2., SZOMBAT Aki fizet, az mulat A telefon üzleti vállalkozás Nem tudom, él-e még a postánál telefonigénylési kérelmem, amelyet jó egy évtizede adtam be. Akkor elutasítottak, mond­ván, nincs módjukban teljesíteni kérésemet — vonalhiány miatt. Nemrégiben ismét értesítettek, ezúttal már bevezettethetném a lakásomba, de a háromszorosába kerülne az akkori összegnek. Ügy néz ki — sajnos —, telefonom egyelőre nem lesz. Azt hi­szem, nem egyedi történet az enyém, ezért mertem — elnézést kérve a kedves olvasótól — leírni. A monori városkörnyéki bi­zottság legutóbbi ülésén is a telefonhelyzetről volt szó, „A te­lefonhálózat fejlesztésének, korszerűsítésének lehetőségei a von­záskörzetben” címmel. S bár /az eredetileg kijelölt üzemvezető nem tudott eljönni, Szabó Zoltánnak, a Dél-Pest Megyei Táv­közlési Üzem helyettes vezetőjének tájékoztatóját nagy érdek­lődéssel hallgatták a tanácselnökök, SzentgyÖrgyvári István, a monori pártbizottság első titkára, a megjelent országgyűlési képviselők, Dobos Ferencné és dr. Varga János. Szabó Zoltán önkritikusan kezdte tájékoztatóját: — Túl sok jót nem fogok tudni mon­dani Monor és környékének telefonhelyzetéről, de a jövő valamivel biztatóbb. Aggasztó helyzet Szó, ami szó, vonzáskörze­tünk nem dicsekedhet a hír­közlés magas színvonalával. A 107 ezer lakosra mindössze 2 ezer 681, úgynevezett beszélő­hely jut, s ez igen-igen ala­csony szám. Száz lakosra 2 és fél telefont számíthatunk. Ér­demes szembeállítani az arányt az országos átlaggal, ami 12— 13. Az európai középarányos 30, a fejlettebb országokban pedig eléri a hatvanat. Pest megye telefonellátásával sem lehet dicsekedni, de a monori körzetben már-már katasztró- fálisak az állapotok. Erről so­kat tudnának mesélni azok a Kiállítás, találkozó, emléknap Kulturális ajánlatok Ecseren ma és holnap 10-től 18 óráig nyugdíjas amatőr al­kotók munkáiból kiállítás. Gombán az autós kertmozi­ban szombaton 21.30-tól és 23.15-től. vasárnap 21.30-tól: Négybalkezes (színes, szinkro­nizált francia filmvígjáték, or­szágos premier előtti bemuta­tó). Gyomron ma 11. Rákóczi Ferenc-emléknap, 9-től 14-ig a művelődési házban fegyver­gyűjtők találkozója, cserenap­ja, 10-től az 1. számú általá­nos iskolában „Gyomráért” községszépítő egyesület ala­kulását előkészítő összejövetel, 16-tól kiállítások a tájházban, I. I. 19- től emléktábortűz a Mánya- réten, közreműködik Sellei Zol­tán előadóművész és Bige Jó­zsef népművész, a Strand kert­moziban szombaton 21-től: Most és mindörökké (szinkro­nizált amerikai film). Monoron ma 9-től 12-ig a breakklub foglalkozása, a filmszínházban ma és holnap 16-tól: A kis Hableány (színes, szinkroni­zált japán rajzfilm), 18-tól és 20- tól: Fekete özvegy (színes, szinkronizált amerikai krimi), az autós kertmoziban ma 21.30- tól: King-kong (amerikai film), holnap: Vad banda. Kis természetjárók Erdőn, mezőn gyalogosan I. (Szent) István államalapí­tó királyunk emlékét egyfor­mán kegyeletes tisztelettel őr­zi az egyház, de a társadalom nem vallásos rétegei is. Halá­lának idei, 950. évfordulója kapcsán számos rendezvény ad alkalmat arra, hogy fel­idézzük történelmi ismeretein­ket, a nagy személyiségek sze­repét a különböző korokban. Ezekben a hetekben, hónapok­ban -sokféleképpen és sokan tisztelegnek a nagy király em­léke előtt. Az ehhez kapcso­lódó események sorába tarto­zik a Magyar Természetbarát Szövetség jubileumi kék túra vándorlása is, amelyre az idén 50, alkalommal kerül sor. A résztvevők az országos kék túra útvonalának keleti és nyugati végpontjáról indultak — gyalog — Dobogókő felé, ahol a záróünnepséget tartják. Egy vállalkozó kedvű kis csa­pat Monorról is útnak indult, hogy részt vegyen — több mint egy héten át — az or­szágos megmozduláson. Ök az Aggtelek — Kelemér — Up- pony — Bánkút — Telekesi erdészház — Sirok — Hármas­ba tár erdészház — Galyatető — Mátraverebély szakaszt tel­jesítik. A legtöbben a Mun­kásőr Utcai Általános Iskola diákjai: Bokros Anasztázia, Háry László, Kiss István, Pe- thő Zsolt, Szabó Szilvia, Szé­nást Tamás (6. o.). Hégely Dorottya (5. a.), Körmöczi Áron (5. b.). Vezető tanáruk Bukai Tibor. A csoporttal tart még Gonda Lívia és Makai Zsuzsa Nyáregyházáról, Hor­váth Sándor és Horváth Zol­tán Monorról. Túravezetőjük Götz József, aki a budapesti XI. kerületi természetbarát szakosztály vezetője. A 15 ta­gú kis csapat valamennyi tag­jának egyformán becsületére válik, ha a túrát sikerrel tel­jesítik. hiszen az egész napos gyaloglás mellett is akad még bőven feladatuk. A szálláshe­lyükről maguk gondoskodnak A monori túrázók összesen 250 kilométert gyalogolnak, nehéz próbát kell tehát kiáll­ni uk. Bukai Tibor tanár ígé­rete szerint élményeikről, ta­pasztalataikról lapunknak is beszámolnak. —ki telefonkezelők, akik naponta ezt a (nehéz) munkát végzik a kezdetleges berendezésekkel. A közelmúlt eredményei kö­zött tartják számon, hogy Se­nyén és Káván LB rendszerű központot helyeztek üzembe, amely bővítéssel járt együtt. Gombán szelektív berendezés­sel gazdagodott a posta, így hivatalzárás után is lehet te­lefonálni — Monoron keresz­tül. A monori telefonközpont többszörösen túlterhelt. A meglevő néhány szabad vona­lat nyilvános állomások létesí­tésére akarják felhasználni. Indokolt lenne például a vá­sártérnél, a Kossuth Lajos ut­ca elején, valamint a Pozsonyi úti lakótelepen egy nyilvános telefonállomás elhelyezése. A Dél-Pest Megyei Távbe­szélő Üzem helyettes vezetőjé­nek tájékoztatójában a mai helyzet ismertetése keveredett a közeli és a távolabbi jövő terveivel. Vecsésről például biztató híreket kaphattak a városkörnyéki bizottság tagjai. Igen aktív mozgolódás tapasz­talható telefonügyben, elsősor­ban a helyi kisiparosok hat­hatós támogatásával. A nagy­községben műszaki épületet hoznak tető alá, ahol üzembe állíthatnak majd egy félauto­mata központot, amely 600-zal bővítheti a telefonelőfizetők amúgy nem túl népes táborát az agglomerációs településen. Két-három éven belül ezres kapacitású — távhívásra al­kalmas —i központ is létesül Vecsésen, amely lehetőséget nyújt az országos távhívóhá­lózatba való bekapcsolódásra is. Ez az utóbbi beruházás 17—20 millió forintba fog ke­rülni. Sok pénz kell A távközlési üzem „beruhá­zási alapadatok” címmel elké­szítette a VIII. ötéves terv programját, amely összhang­ban van a Magyar Posta cél­kitűzéseivel. A telefonközpon­tok méltatlan körülmények között működnek, szinte min­den postahivatalban. Éppen ezért indokolt lenne mindenütt a megfelelő műszaki épület kialakítása, ahová az új be­rendezéseket el tudnánk he­lyezni. A BHG által gyártott crossbarrendszer mellett né­hol még ennél is modernebb központok létesítése lenne in­dokolt. Ezeket az elektronikus központokat Ausztriából im­portáljuk — a szomszédos or­szágban kanadai licence alap­ján gyártják. Igen ám, de né­hány nélkülözhetetlen áramkör jelenleg is a COCOM-listán szerepel, következésképp egye­lőre nem juthatunk hozzá. Ta­lán az év vége előtt feloldják a tilalmat. Monoron és környékén is szeretnék a legújabb techni­kát honosítani, A városi jogú nagyközség lenne továbbra is a gócközpont, s úgynevezett végközpontok létesülnének a többi községben. Nem szívesen írjuk le, mert annyira utópiá­nak tűnik, hogy az elképzelé­sek szerint 30 ezer telefonnal gyarapodhatna a hálózat, (Jel­lemző a szkeptikus megítélés­re, hogy a mellettem ülő egyik meghívott, a monori posta képviselője odasúgta a fülem­be: Ezt mi már nem éljük meg.) Több mint 1,8 milliárd fo­rintba kerülne ez a honosítás, hálózatbővítés, de miből jön össze ekkora, összeg? A Ma­gyar Posta a költségek kéthar­madát magára vállalja — eh­hez igénybe veszi a világban­ki kölcsönöket —, a többit vi­szont társulási formában kel­lene összeadni. Ez is 600 milr lió forint csak a monori kör­zetben. Majdnem annyi, amennyivel az összes községi tanács gazdálkodhat egy év­ben. A lakossági pénzeszkö­zök bevonásával lehetne (kel­lene) megteremteni a lehetősé­get. Igen ám, de amint Kiss József, a Gombai Közös Tanács elnöke elmondta, a lakosság tűrőképessége a határon van. Bényén és Gombán még a 60 forintos szemétdíj fizetését is elvetette a lakosság. Önkéntes alapon Jellemző a nagy érdeklő­désre, szinte valamennyi bi­zottsági tag hozzászólt, kifej­tette véleményét. SzentgyÖrgy­vári István szerint a lakos­ság azon rétegére kell támasz­kodni, amely meg tudja fizet­ni a telefont. Tudomásul kell venni, hogy a telefon már ré­gen nem szociális juttatás, ha­nem a posta üzleti vállalko­zása. Erdei Gábor üllői ta­nácselnök azt sürgette, hogy •sríues^számü ff5''közlekedési"út mellett indokolt lenne a köz­ségben legalább két segélyké­rő nyilvános állomás felállí­tása. Az éjszakai órákban Mo- norra kell menni, ha telefo­nálni akarnak a balesetek miatt. Dr. Varga János arról be­szélt, hogy a Magyar Posta beszámolója az Országgyűlés előtt is szerepelt. A telefon- ellátás javítása nemcsak a posta feladata, hanem az ál­lami költségvetésnek is van tennivalója ebben az ügyben. A fizetőképes keresletet ki kel­lene használni, csak így le­hetne elmozdulni a holtpont­ról. Az úgynevezett felzárkóz­tatási alapból remélhetőleg jut a monori vonzáskörzetnek is, mondjuk telefonra. A terv elő­remutató, csak legyen erő és főleg pénz a megvalósításra. Sok-sok vélemény, javaslat elhangzott még a városkör­nyéki bizottság ülésén telefon­ügyben. Kovács Benő monori tanácselnök összefoglalójában hangsúlyozta: szigorúan ön­kéntes alapon kell és szabad a jövőben is a telefonbővítést szorgalmazni. A lakosságra olyan nagy terhek hárulnak, amelyek a jövőben sem csök­kennek. Annak legyen telefon­ja, aki azt meg tudja fizetni. Ez akár mottója is lehetne a tanácskozásnak. Gér József Új központi iroda Takarékos beruházás Ha valaki alaposan körülnéz Gyömrő központjában, jó ér­zéssel nyugtázhatja, az ottani közintézmények jól illesz­kednek a községképbe. Mos­tanában a Monor és Vidéke Takarékszövetkezet új köz­ponti irodájának építését kí­séri figyelem. A pénzintézet tavalyi mérlegének eszköz- és forrásoldala. illetve annak végösszege 301,1 millió forint volt, az ehhez kapcsolódó nye­reség meghaladta a 12 milliót. Az igazgatóság határozata értelmében a gyömrői üzlet­házat bővítik, a munkálatok már javában tartanak a Stein­metz kapitány utcában. A ki­vitelezéssel a szentmártonká- tai Kossuth Tsz átalányelszá­molásos építőrészlegét bízták meg, amely elég jó ütemben halad. S bár ők azt ígérték, augusztus végéig befejezik a munkát, erre aligha kerül sor. Sokkal valószínűbb, hogy a takarékossági világnapon (ok­tóber 31-én) avathatják majd a létesítményt. A háromszintes épület 120 négyzetméteres telken lesz. Hasznos alapterülete 303 négyzetméter. Az alagsorban lesz a tárgyalóterem, ahöl az igazgatósági és bizottsági ülé­seket tarthatják majd. A föld­szinten lesz az ügyféltér, ahol a lakosság biztosítási és uta­zási ügyeit intézik majd. Ez­zel a szolgáltatással eddig nem foglalkoztak Gyömrőn. Az emeleten kap majd helyet az elnöki és a főkönyvelői iroda. A Monor és Vidéke Taka­rékszövetkezet új központi irodaházát természetesen egy­bekapcsolják a gyömrői kiren­deltséggel is. A központ elköl­tözése után a monori kiren­deltség dolgozói kényelmesebb körülmények közé kerülnek, lehetőségük lesz a még szín­vonalasabb ügyintézésre. G. J, A Steinmetz kapitány utcában kap helyet a Monor és Vidéke Takarékszövetkezet új központja. Már az említett részen dol­goznak a szentmártonkátaiak (Vimola Károly felvétele) Jegyzet A névtelenség homálya 714 egszaporodtak az idén a Monori Népi Ellenőrzési Bizottsághoz érkezett közérde­kű bejelentések és panaszok. Az év első felében pontosan annyi — huszonhárom — ügy­gyei kellett a népi ellenőrök­nek — valamilyen formában — foglalkozniuk, mint tavaly egész esztendőben. A névtelen levelek száma megközelíti az ötven százalékot: kilencen ma­radtak anonimok. Sajnos en­nek ellenére ezek a bejelen­tések okozzák a legtöbb gon­dot, mert nagy százalékban megalapozatlanok, inkább fel­tevések, rosszindulatú követ­keztetéseket tartalmaznak, mint tényeket. • Szemléletes és visszataszító példája volt ennek az az egyik körzetbeli nagyközségből ér­kezett névtelen bejelentés, aminek írója azt állította, hogy a helyi Tüzép-telepen min­dennaposak a visszaélések, sze­net csak a jóbarátok, ismerő­sök kapnak. A település bolt­jaiban rendszeresen többet számolnak, becsapják a vá­sárlókat. Mindez azért tör­ténhet meg — vonja le a név­telen bejelentő merész fordu­lattal a következtetést —, mert a tanács ipari, kereskedelmi előadója rosszul végzi a mun­Rugalmasság, óh! Állunk a monori OTP- fiók pénztárablakánál. Meglepően kevesen va­gyunk ebben a délelőtti időben, pedig máskor ilyen­kor csak úgy kígyózik a sor. Azt ugye mondani sem kell, hogy a pénzünkre vá­runk. A lottón, elért kétta- lálatos szelvény beváltásá­ra. A középkorú hölgy két május havi szelvényt nyújt át a pénztárosnak, aki megjegyzi: — Ezt már csak Pesten lehetne kiváltani. — Én úgy tudtam, hogy 3 hónapig itt is lehet — így a lottótulajdonos. — Nem, ott egy évig is — érkezik az unott válasz az ablakon túlról. Azért megkapja a 43 fo­rintot az ügyfél, a másik szelvényen viszont nincs kettes találat. Elégedetten indul a ki­járat felé, s azon gondol­kodik. vajon megérné-e neki Pestre utazni ekkora összegért? A vonatjegy há­rom forint híján ugyanis pont annyiba kerül, ameny- nyit a kettesért kapott. Lám, lám, mégiscsak győzött a rugalmas ügyin­tézés. Csak tudnánk, hogy az elején miért volt az a bizonytalanság a penztá- rosnő részéről. —ér I káját, „jó kapcsolatot tart fenn mindenkivel, mert neki ezt a pénztárcája nem bánja”. A népi ellenőrzés az egyet­len szervezet, ahol a névtelen levelekkel is foglalkoznak, az abban foglaltakat is kivizsgál­ják. Így azután a Monori NEB elnöke is megtette a szüksé­ges intézkedéseket. Az érin­tett tanács vezetőjével egyet­értésben megbízott egy „akció- csoportot”, hogy járjanak utá­na, igazak-e az állítások. Ám még el sem indulhattak a né­pi ellenőrök, máris megérke­zett a névtelen bejelentő újabb levele, amiben személy szerint megfenyegette a NEB elnökét, amiért — szerinte — nem in­tézkedett, öt is följelenti a Központi Bizottságnál. Mit lehet ehhez hozzáfűz­ni? Csak kérdéseket. Vajon milyen szándékok, indulatok vezérlik az ilyen névtelen be­jelentőt, aki egyetlen konkrét esetet sem tud említeni állí­tása bizonyítására? Hogyan tisztázza önmagában ezt az érthetetlenül alattomos ma­gatartást? Szerinte talán ez a közélet tisztaságáért folytatott harc követendő módszere? Es csak úgy mellékesen: vajon honnan tudta volna, miből gondolta, hogy semmilyen in­tézkedés nem született. Ho­gyan értesíthetik a vizsgálat eredményéről, ha nevét, címét nem volt bátorsága közölni? A második levél után egyéb­ként — az úgynevezett társa­dalmi realizálás lehetőségével élve — a Monori NEB elnöke az érintett tanács egész kollek­tíváját tájékoztatta a történ­tekről, a folyamatban levő vizsgálatról, s természetesen ismerteti velük majd a vég­eredményt is. P'ttől természetesen az „ag- gódó” bejelentő aligha nyugszik meg, de talán elége­detten értesül arról, hogy hány embert sikerült megmozgatnia, megdolgoztatnia ... Akiknek természetesen van nevük, ar­cuk. Es lesz még sok dolguk, mert az ismeretlen levélíró­nak viszont csak energiája van. De sok. V. J. ISSN 0133—2551 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents