Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-02 / 157. szám

Dobd nekem a labdát! Kiállítás Július 3-án, vasárnap 11 óra­kor az Iskola u. 1. szám alatt templomképek és -rajzok ki­állítása nyílik. A tárlat dél­előttönként látogatható majd. Csaknem kétszáz általános iskolás gyerek jelentke­zett ez évben a Budai úti nyári napközis táborba Cegléden. Zöld környezetben játé­kos programok, ve­télkedők, strando­lás, kirándulás, mozi és videó vár­ja a diákokat. A tábor szervezője 1988-ban a Tán­csics Mihály Álta­lános Iskola. (Apá- ti-Tóth Sándor fel­vételei) Aprdmagv2k exportra A 492 hektárnyi búza ara­tását július tizedikén szeret-, nék megkezdeni. A folytatás azonban nem lesz egyszerű, mert csaknem egy időben keli betakarítani majd 80 hektár étkezési lencsét, 100 hektár borsót és 45 hektár kaporkö­ményt. Van 54 hektáron vető­magnak való lencséje is a gaz­daságnak, kukorica a háztáji táblákkal együtt 140, napra­forgó 132 és cukorrépa 130 hektáron. A nyári betakarítás a 80 hektár olajlennel fejező­dik be. Az év rosszul indult a gaz­daságban, mert 150 hektáron a korán elvetett cukorrépát a gyökérfekély elpusztította. Öröm az ürömben, hogy a 130 hektáros másodvetés nagyon szépnek ígérkezik. Ugyanak­kor a borsótermés gyengének ígérkezik. Igaz, takarónövény­ként vetették a borsót, hogy védje a homokverés ellen a lucernát. Most éppen a védő­növény minősége gyengébb a tavalyi jó terméshez képest. Az apró szemű kukorica vi­szont madáreleségnek az NSZK-ba szállítandó export­cikk lesz. — Ha zökkenőmentesen ha­lad az aratás, lesz-e gond a búza tárolásával? — Közvetlenül a szárítóto­rony mellett van a gabonatá­rolónk, kapacitása 3000 tonna. Most újítjuk fel, a tető fedé­se csaknem elkészült. Az ol­dalfalak felhúzását is hama­rosan befejezik kőműveseink. Egyébként ez ideiglenes táro­ló, mert a szárítóból kikerülő gabona csak addig lesz ott, amíg a felvásárló át nem ve­szi. Telente ebben a hatalmas tárolóban óvjuk a kombájno­kat az időjárás viszontagsá­gaitól. Aszódi László Antal Aniíg eléri a folyót Náddal bélelni a medret, a partot S hogy mit ígérnek az idei kalászosok? Arról Máthé Fri­gyes főmezőgazdász a követ­kezőket mondta el. — Nehéz aratásunk lesz, mert az eső miatt megdőlt a búza több mint fele. Az elfe­küdt búzában pedig gyorsan nő a nedves talajon a gyom. Ennek ellenére a termés a ko­rábbi évek átlagánál jobbnak látszik. Gyenge pótalkatrészek — Lesz-e mivel aratni? — Két 512-es DNK és há­rom 516-os kombájnunk van. Ezek ugyan nem éppen fiata­lok, de teljesítményük meg­felel az aratáshoz. S ha nem lesz nagyobb géphiba, akkor segítséget sem kell kérnünk más gazdaságoktól. Bár az al­katrészhiánytól tartunk. Hazai gyártmányú pótalkatrészeket ugyan már be lehet szegezni, de azok minősége nem egyezik meg az eredetivel. Például az IFA teherautóinkban a ma­gyar hengerfejen már két-há- rom órai üzemelés utón erő-, sen látszik a használat! — Üj eszközök beszerzésére van lehetőségük? — Nemrég volt annak a Re- Izard típusú rendvágó adap­ternek a próbaüzeme, amely­ből tudtommal nálunk van az egyetlen darab az országban. Ezt a traktor homlokára sze­relhető és aprómagvas termé­nyek vágására kiválóan alkal­mas adaptert eredetileg oszt­rák gazdák rendelésére gyár­Szerencsére nem fordul elő mindennap olyan eset, mint a közelmúltban Törteién. Köz­érdekű bejelentés érkezett a Ceglédi Népi Ellenőrzési Bi­zottsághoz a törteli Dózsa Tsz tejbegyűjtő állomásának veze­tője ellen. A bejelentő szerint a tejet vizezték, a zsírszázalé­kot nem megfelelően mérték, becsapták a termelőket és a fogyasztókat egyaránt. Mint minden bejelentést, a NEB ezt is kivizsgálta, még­pedig meglepetésszerűen, két­szer is kiszállva a helyszínre. A vizsgálatok megállapították, hogy a tejbegyűjtő lovas ko­csiknál és a begyűjtő állomá­son az ellenőrzés hiányos, így visszaélésekre ad lehetőséget. A tejvizsgálathoz szükséges anyagokkal és feleszereléssel nincs ellátva a begyűjtő. Az összeöntött tejről három esetben is kiderítette a vizs­gálat, hogy erősen vizezve volt, Egyes termelők kannáiban a víz aránya az 50-60 százalé­kot is elérte! Volt, aki sava­nyú tejet akart leadni, s arra hivatkozott, hogy előzőleg nem kóstolta meg, azért nem tu­dott a tej állapotáról. Kilenc tejtermelő közül nyolc követett el tejhamisítást. A következmény sem maradt el, mert kettőtől 5 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtotta a Törteli Tanács a hamisítókat (akik összesen 30 ezer forint bírságot kell, hogy lerójanak). Tehát a bűnt követte a bűn- hödés. Ám az ügy ezzel nem zárult le, közszájon forog az eset, s a bizalmatlanság a ház­tájiból származó tejjel szem­be., igen nagy. A pilisi homokból bukkan elő a víz, s patakká duz­zad, mire eléri a nagy anyát, á’Tiszát. Meg-megpihen oly­kor a kis esés, vagy a nagy eutrofizáció miatt, a növény­zet fékezi. Galériaszerűen fű­zek kísérik a Gerjét, s főleg Albertirsa és Ceglédbercel környékén e vizet hasznosít- ját is: öntöznek vele. De a mostani csapadékhiány miatt megcsappant a Gérje, így kút- vízzel is öntözik a gyepet. Nagyobb nyűg azonban a Gerjének a mocsok, a sokfé­Sok becsületes emberre is rávetődött a gyanú azóta, pe­dig az ő nevüket, tisztességü­ket nem szennyezi folt. A nyolc törteli gazda meg­lehetősen olcsón adta az ad­dig büszkén emlegetett nevét a rossz vállalkozáshoz. Sokba került nekik. Ám nem csak fo­rintban, a büntetés miatt. Mert a kárnak pénzben nem kifejezhető mértéke, értéke is van. Azt pedig felmérni, hogy mibe kerül majd nekik — ha átvitt értelemben is — nevük tisztára mosása, nehéz lenne megjósolni. Egy biztos, eltelik addig egy kis idő, míg a helybeliek el­felejtik a dolgot. Ám vannak, akiknek nem volna szabad fe­lejteni. Például a Dózsa Tsz- nek. Szigorúbb és rendszere­sebb ellenőrzéssel sokkal ha­marább kiderült volna a tur­pisság. S ha a közös gazdaság­ban tanulságként fogják fel az esetet, akkor talán nem felejt­keznek el ezentúl az ellenőr­zésről sem. Hogy egyesek az ellenőrzést bizalmatlanságnak vélik, hogy sérti önérzetüket? Hát kérem, az élet realitásai igazolják a szigorú odafigyelés szükséges­ségét. Mert ahol a lehetőség adott a visszaélésre, előbb- utóbb mindig akad valaki, aki él is azzal, még ha az ilyen emberek az elenyésző kisebb­séget alkotják is. Mert ugye a többségre a tisztességes mun­ka jellemző. A. L. A. ISSN 0133—260» (Ceglédi Hírlap) le szenny, amelyet beleenged­nek a medrébe. A közelmúlt­beli rádiós műsorban min­denki diplomatikusan kerül­te a ceglédi okokat, ami azon­ban az ittlakóknak magától értetődő volt: miért nem le­het a Gerje vizével öntözni Törteién. Pedig a Gerje vizét is kí­vánná a törteli gyep — nö­vényfaji összetétele is alkal­massá teszi erre — lenne rá állat épp elég. A gátról el­látni a faluba, a temető pusz­tuló fái mellett felcsillanó víz némileg tisztább, mint a Fertályos-kaszálók környékén. A hídlábaknál a gyerekek apró horgot lógatnak a víz­be; igen, itt ismét vannak halak, no, nem nemes fajok, hanem csak apró snecik, vi­szont már elviselik a Gerje vizét. A patak felsó folyása men­tén a gyékény, harmatkása, virágkáka, vadtorma, vadnefe­lejcs, keserűfű az uralkodó part menti növényzet; Ceg­lédnél a gyékény dominál, a Kis-Gerje egyes részeken náddal béleli a medret, par­tot egyaránt. Cegléd alatt a nád válik uralkodóvá, a vad­kacsák és tengelicék, sármá­nyok szívesen keresik a Ger­je vékony csíkját, a rovarban gazdag víz közeli légterében mámorosán cikáznak a fecs­kék. Csgk ültetett fák vannak errefelé, s a talajminőség szemmel láthatóan romlik, egyre szikesebbé és szur­kosabbá válik Kőröstetétlen környékén. A Szolnok vagy Tószeg felé vezető műűt lé­nyegében érinti a Gerje és Per je összefolyását, s innen megváltozik a patakpart fló­rája. A Tisza menti erdők gya­logakácosai elérték a Gerjét is, számtalan típusa jelent meg a parton. Ahol szűrtebb és tisztább a víz; gazdag az élővilága. Az egyik fahíd lá­bánál szinte kígyózik a bé­kalencsés víztükör, legalább 9-11 vízisikló tekereg a víz színén, a békák itt nem is hangoskodnak. A napraforgótáblákhoz si­mul a Gerje magas gátja,' csaknem kanyonban éri el a legutolsó métereket. A víz sötétbarna, telített, szagos. A közeli fűzfák kellemes illata, a nyárfák gyantája frissíti a rossz levegőt. Nagy a víz­esés, sürgető és frissítő ha­tású sarkantyúkon át zubog a Gerje az agyagos meder­ben, itt már semmiféle nö­vény sincs a parton. És feltárul a Tisza höm­pölygő árja, a kistestvér Tó- szégnél eléri a folyót. Burányi Dezső Torony — bús magányban Furcsa látványt nyújt a Török János i3kcla épülete mostaná­ban. Az építők — a rekonstrukció során — lebontották a te­tőszerkezet egy részét, középen magányosan emelkedik ki a •torony”. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Bejelentés alapján Lebuktak a tejhamisítók A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM 1988. JÜLIUS 2., SZOMBAT Tizedikén indulnak a kombájnok Megdőlt a búza, de jó a termés Becsület — szavunkra Kosarat ad, kosarat kap É rdekes kérdést tett föl egyik ceglédi olvasónk: honnan ered a kosarat ad, kosarat kap szólásunk? Szinte napjainkig tartotta magát az a magyarázat, amely szerint csupán a német szólás fordításáról van szó. (Einen Korb geben, ... bekommen.) A lány el­utasítja kérőjét, — kosarat ad neki, a jámbor lélek hoppon marad, mert kosarat kapott. Minden szólásnak van eredeti — szó szerinti — alap­jelentése, története. Ennek is. Nagyon romantikus. A középkor kezdetén az a szokás járta német földön, hogy az úri kisasszonyok kosárban húzták fel a vár­kastély ablakán a kerek holdtól „fölszerelmesedett” lovagjukat. Ha nem kívánták többé az éjszakai vizi­tet, lyukas kosarat engedtek le. (S ebben, ugye, nem lehetett fölszállítani a tüzes úrfi testének-lelkének pa­razsát ...) Sőt, az is megesett, hogy amikor félúton himbálózott a szerelemkérő, a valamiért bosszús hölgy a kilincs köré tekerte a kötelet, s így ég és föld között lebegve a hajnali harmat oltotta el a vágy lángjait. A legfrissebb szó(lás)fejtési kutatások szerint viszont hazai előzménye, sőt finnugor eredete, — még ókori görög hajszálgyökerei is vannak e szólásnak. Ennek megfelelően alapjelentése is más. A dunántúli Kocs faluban (innen származik a kocsi szavunk) az elutasított leánykérő legények után üres kosarat dobtak. Más vidékeken üres kosarat tettek a fejükre, vagy tűztek a kapufélfára. (Ismét másutt vi­szont ugyanide kitették a szűrét.) Gyerekmondóka is őrzi ezt a gúnyolódást: „Kosár a nyakadba, ugorj a Tiszába!” Egy 1782-ből való levélben áll ez a mondat: ,... s minden lányoknál üres kosarat kapott, akiket kéretett.” Tehát kulcsszó áz üres jelző, — ez nincs meg a né­met szólásban, ősi néphit szerint ha üres edénnyel jönnek szembe veled, nem kapod meg. amiért mégy. A nyelvrokon vogul nép ezt így tartotta: teli kosaras asszonnyal találkozni jó, üres kosarassal rossz. De hát — mi van a teli kosárban? Népdalaink adnak erre választ. Például: „Piros al­mát ehetném, / Véled enyeleghetném, / Barna kislány, hajints ide egy almát. / Majd estére megkapod a ju­talmát. / Nem hajintok szőke babám, hanem gyere be, / Tele a kas, válogathatsz belőle.” Ha a lány piros almát kínált a legénynek háztűznézőben. szerelmet kért, s ha az ifjú vett a kosárból, jelezte, hogy meg­kívánta a szép gömbölyű gyümölcsöt... Az almától pirosló kosár késői emléke annak a gyümölccsel teli bőségkosárnak, amellyel az ősi anyaistennőket mint a termékenység adományozóit szokták ábrázolni. A szólások elődeinkről vallanak: életfelfogásukról, erkölcsükről, szokásaikról. Érdemes tehát faggatni, meghallgatni őket. S mai használatuk változatossá, színessé, képszerűvé teszi stílusunkat. Kohói Adám Jegyzet Van másik Nézem a fát, az egyetlent, mert a többi még csak cse­mete itt a Beloiannisz és Kos­suth Ferenc utca által hatá­rolt lakótelepen. Nézem, s örülök, hogy ezen a nyáron is idebűvöli panellapjaink elé a természetet. Sok zöld leve­le könnyű függönyként hull szemünk, s a szürke ég közé, s milyen, jó, hogy így van, hogy így lehet, hogy tavaly nem döntötte végső hullásba az enyészet. Agaira, mint csivitelő vere­bek, unatkozó fiúk telepedtek. S ha csak telepedtek volna. De tördelték, tépkedték, kér­gét hántogatták napestig. S ezúttal a szavak ereje is cső­döt mondott, mert a közeli ablakokból fel-felcsattanó számtalan kérlelő, fenyegető hang sem volt elég a baj el­kerülésére. A lármás legé­nyeknek elege lett a csirite- lésböl is, hát rágyújtottak egy­két cigarettára. S mert alkal­masabb hamutartót nem is kí­vánhattak volna maguknak, a fa odvába dobálták a még füstölgő csikkeket. Kevéssel ezután szürke fiistfelleg bur­kolta a lombkoronát, mert a még parázsló dohány a szá­raz mohában táptalajra talált. A kora délután otthon lévő néhány felnőtt vödrökkel, kan­csókkal indult a fa megmen­tésére. De a feladat nehe­zebbnek bizonyult, mint hit­tük. Az odú túl magasan volt, s a beléöntött víz visz- szafolyt. A füst egyre nagyobb lett, egy ősz hajú asszony fontolgatni kezdte, hogy segít­séget kér a tűzoltóktól. Ekkor egy férfi nekivetkőzött és ki­szedegette a mély üregből a felforrósodott mohát. Ki-ki úgy segített, ahogy tudott. Vizesen, kormosán álltuk kör­be a megmentett fát, amikor egy munkából hazatérő lakó­társ így szólt hozzánk: — Mi­nek vannak úgy oda? Nő itt épp elég fa, e helyett is! Sajnos így vagyunk mi min­dennel, egymással is: — Van helyette másik ... — mondjuk könnyedén. Mellékes, hogy szavakkal is égethetjük, sőt könnyen felégethetjük mások erejét, kedvét. „Teher alatt nő a pálma” — élnek sokan e szerint, kimondatlanul is, s ha netalán a túlterhelt pálma a földre hajlik, az sem számít. Nézem a fát, az „egyetlent”: ágain, törzsén gyerekek, mint­ha az idő állna, el sem telt volna azóta egy év. Zimonyi Zita 5; Az évszak legnagyobb erőpróbája, az aratás közeledik. ^ Gyorsul a kombájnok, szállítóeszközök előkészítése, a ^ raktárak takarítása, felújítása. Jó ütemű a szárítóbe- í rendezések karbantartása, javítása, ellenőrzése. A Kos- ^ suth Termelőszövetkezetben remélik, hogy a lassan el- ^ öregedő arató-cséplő gépek, s minden más eszköz ki- £ bírja majd a nagy hajtást. | tották. Az első 31 darabos szé­riából kaptunk egyet, de újabb példány beszerzésére js van lehetőségünk. Felújított tárclo

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents