Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-20 / 172. szám

2 1988. JÚLIUS 20., SZERDA Gorbacsov beszéde a Legfelsőbb Tanácsban Nem tekinthető lezártnak Karabah ügye A fegyverszüneti indítvány elfogadása után Újabb harci cselekmények A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének az a feladata, hogy kifejezze a szov­jet szövetség alapvető érde­keit. az azerbajdzsáni nép és az örmény nép alapvető érde­keit, amelyek egybeesnek — hangoztatta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, aki­nek az elnökség hétfői ülésén elhangzott hozzászólását ked­den hozták nyilvánosságra Moszkvában. A szovjet tele­vízió kedden részletes össze­foglalót sugárzott a vitáról, amelyben a szovjet pártveze­tő több esetben is párbeszédet folytatott a beszámolót tartó képviselőkkel. Az SZKP KB főtitkára utalt arra, hogy a testületre hatal­mas felelősség hárul a sok- nemzetiségű szovjet állam szempontjából annyira létfon­tosságú politikai kérdés meg­oldásában. Hangsúlyozta, hogy kompromisszumra, a szemben­álló felek közeledésére van szükség. Az elnökség ülése egyben rendkívül fontos, sőt történelmi jelentőségű mér­földkő az átalakítás folyama­tának megvalósításában. — Ha most nem találjuk meg a kul­csot e kérdés megoldásához — pedig kötelesek vagyunk meg­lelni azt —, akkor ez nagyon messzemenő következmények­kel jár és az egész átalakítás­ra kihat — mutatott rá Gor­bacsov. A szovjet vezető emlékezte­tett arra, hogy Karabah-hegy- vidék problémája összefügg az azerbajdzsáni vezető szervek komoly hibáival, amit az érin­tett elvtársak önkritikusan el­ismernek. Nagyra értékelte Vezirovnak, az Azerbajdzsáni KB első titkárának interna­cionalista állásfoglalását és másokét, akik nem hagyják, hogy elragadják őket az ér­zelmek. Ugyanakkor kiemelte, hogy Azerbajdzsánban és Ör­ményországban is elharapóz­tak a visszaélések, a protek­cionizmus, a vesztegetések-és: teret nyert az „árnyékgazda­ság”. Az átalakítás mindezt felfedte, s kiderült, hogy ez a folyamat elfogadhatatlan egye­sek számára e köztársaságok­ban. Így alakultak ki bizo­nyos klánok, amelyek a ke­zükben szeretnék tartani az élet legfontosabb területeit. Az átalakítás azonban mást köve­tel meg, a politikai színtérre döntő, meghatározó erőként a dolgozókat helyezi. Éppen ezért Karabah-hegyvidék az Megérkeztek a szovjet ví­zumok a holland külügymi­nisztériumba a Moszkvába készülő izraeli konzuli kül­döttség hat tagja részére — közölték kedden Jeruzsálem­ben holland diplomáciai for­rások. A delegáció vasárnap indul útnak Hágába és hétfőn ér­kezik a szovjet fővárosba — egészítette ki az információ­kat Hans van den Broek hol­land külügyminiszter, aki Ruud Lubbers miniszterelnök kíséretében hivatalos látoga­táson Izraelben tartózkodik. 1967 óta ez lesz az első ilyen jellegű izraeli küldöttség a Szovjetunióban. A vízumok Hollandián keresztüli kiadását a Szovjetunió azért választot­ta, mert az 1967-es arab— izraeli háború, a szovjet—iz­raeli diplomáciai kapcsolatok megszakítása óta Hollandia képviseli az izraeli érdekeket Moszkvában. 1987 júniusában szovjet Kabul Rakétatámadás Űjabb rakétatámadások ér­ték kedden reggel Kabul pol­gári körzeteit. A rakéták a reggeli csúcsforgalom idején csapódtak be az afgán főváros egyes részein, amikor a la­kosság éppen munkába indult. Az első — még nem végleges — jelentések szerint csupán egyetlen becsapódás következ­tében legalább nyolcán vesz­tették életüket, s kilencen megsebesültek. egyik és a másik oldalról is ürügy volt arra, hogy felkor­bácsolják a nemzeti érzelme­ket azzal, és így elkendőzzék a felhalmozódott, valóban ki­áltó problémákat — mutatott rá. Amikor a helyzet romlani kezdett és láttuk, hogy nehéz megpróbáltatás, sőt, vérontás következhet, rendőri erőket és csapatokat vetettünk be, hogv kézben tarthassuk a dol­gok?,!. Úgy véltük és véljük, hogy ez a kötelességünk, ez a központi kormány, a köz­ponti hatalom kötelessége. S nézzék meg, hogy mennyire igazunk volt: hiszen éppen csak egy fél éjszakát, néhány órát késtünk (mindez éjszaka kezdődött), és milyen súlyos következményekkel járt az egész Szumgaitban. összessé­gében ma meg kell állapíta­nunk, hogy Azerbajdzsán és Örményország lakosságának életét és nyugalmát veszély fenyegeti — hangsúlyozta Mi­hail Gorbacsov. Nyugtalanságét fejezte ki azzal összefüggésben, hogy ez a gond hatalmas károkat okoz a legfontosabb ügynek, az átalakításnak, a szovjet társadalom demokratizálásá­nak, ami komoly megpróbál­tatást jelent az egész folya­matnak. Az átalakítás az emberek jelentős összeforrott- ságát követeli meg, ehelyett viszont belső viszályt és nem­zetiségi bizalmatlanságot kí­nálnak számukra. Nézzék csak meg, milyen eszközöket vetettek be: állandó tömegfel­vonulásokat, gyűléseket és vé­gül sztrájkokat. Más szavak­kal azt láthatjuk, hogy a de­mokratikus jogokat és az új körülményeket — amelyeket az átalakítás tárt fel és ho­zott létre — nyilvánvalóan antidemokratikus célokra használják fel. Ügy vélem, ez elfogadhatatlan, erre senkinek nincs szüksége, és nem felel meg Országunk népei érdekei­nek — húzta , alá a_ szovjet vezető. A vitát értékelve Mihail Gorbacsov kifejtette, hogy az egyik és a másik fél részéről is olyan törekvés nyilvánul meg, hogy mindenáron kivív­ja a győzelmet, győztesként térjen vissza köztársaságába. Nyíltan utalt arra, hogy egyik fél sem kívánt engedni egy jottányit sem. Ez komoly el­tévelyedés, hiszen e kérdés konzuli küldöttség érkezett Jeruzsálembe és az izraeli külügyminisztérium ez év jú­liusában további 3 hónapos ott-tartózkodásra adott enge­délyt. A szakértők az Izrael­ben található szovjet javak­ról tárgyalnak. Az iráni parlament elnöke, a júniusban hadsereg-főpa­rancsnokká kinevezett Hasze- mi Rafszandzsani hétfői beje­lentése a tűzszünet elfogadá­sáról azzal a kilátással ke­csegtet, hogy talán nemzetközi szankciók nélkül is közelebb kerül a béke a Közép-Kele­ten. Nem mintha „nemhivata­los” szankciókból nem lett volna éppen elég. Irak — a baedadi álláspont szerint irá­ni provokációkra válaszul — 1980 szeptemberében valójá­ban azért indított átfogó tá­madást szomszédja ellen, hogy Iránnak a sahtól örökölt, de az 1979-es iszlám forradalom óta fenyegetőbbnek tűnő túlerejét kiszorítsa az öbölből, s azt arab beltengerré változtassa. Ehhez az öböl menti olajterme­lő királyságok pénzügyi támo­gatást — immár vagy 40 mil­liárd dollár ereiéig —, Fran­ciaország ultramodern fegy­vereket, az Egyesült Államok pedig politikai elismerést adott — a két ország 1967- ben megszakított diplomáciai kapcsolatai a háború éveiben újultak fel. Irakot 1972 óta a Szovjetunióhoz is barátsági szerződés fűzi. A külső segít­ség főleg azután erősödött, hogy Irak villámháborús cél­jait nem érte el, s a nyolcva­megoldásánál a győzelem csakis közös lehet. A szovjet vezető rámuta­tott, hogy az ország vala­mennyi köztársaságában az emberek határozott intézkedé­seket várnak a , testülettől, hogy meg lehessen állítani az események kedvezőtlen Irányú fejlődését Karabah-hegy vidé­ken, Örményországban és Azerbajdzsánban. Mihail Gor­bacsov javasolta a testület­nek, hogy erősítse meg: a Karabah-hegyvidék az Azer­bajdzsán SZSZK-hoz tartozik. Ugyanakkor a határozatterve­zetet értékelve újólag a komp­romisszumok keresésére szó­lított föl és olyan megfogal­mazást javasolt, amely na­gyobb mértékben figyelembe veszi a karaba-hi helyzetet, s arról győzi meg a terület la­kosait, hogy a változások ked­vező irányba mutatnak. Bécs Tiszteletbeli tagok Kedden Becsben Nagy Já­nos magyar nagykövet osztrák tudósoknak átnyújtotta a Ma­gyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagságról szóló okle­velét. Az Akadémia közgyűlése Han Malissá vegyészt, Richard Plaschka történészt és Erich Wolfgang Streissler történészt szakterületükön végzett ki­emelkedő munkásságukért és a magyar—osztrák tudomá­nyos kapcsolátok fejlesztésé­ben szerzett érdemeikért vá­lasztotta meg tiszteleti tag­nak. A DPA nyugatnémet hír- ügynökség athéni irodája leg­frissebb jelentésében arról tá­jékoztatott, hogy lényegében már befejeződött a City Of Poros kirándulóhajó ellen az Athéntól délre fekvő Éjina- sziget közelében, július Il­ikén végrehajtott terrortáma­dás halottainak azonosítása. Eszerint a merényletben ki­lenc személy vesztette életét: egy magyar házaspár, a hajó egyik görög tisztje, egy dán, egy svéd turista, két fiatal francia nő, valamint egy francia férfi. A kilencedik áldozat — a DPA szerint — valószínűleg a támadás egyik tettese, Zozda Mohammed li­banoni állampolgár. Hollai Imre 'athéni magyar nagykövet az MTI külpolitkai főszerkesztőségének telefonon feltett kérdésére válaszul azt közölte, hogy a görögországi azonosítási eljárást valójában nas évek eleje óta a háború tétje már egyszerűen csak Irán féken tartása. Irán viszont tökéletesen el­szigetelődött a nemzetközi színtéren, senkitől sem kapott hitelt, fegyverei fokozatosan elfogytak — hírek szerint 50, még a sah idején vásárolt harci repülőgépe maradt. Az ötvenmilliós ország embertö­megei, élő erőként bevetve, 1981-től sikereket értek el a 16 milliós Irak 800 ezer fős hadseregének technikája el­len. de idén már fordult a kocka és Irak hadi sikerein érződött a műszaki fölény na­gyobb hatásfoka. Közben — bár tavaly májusban egy ame­rikai hadihajót iraki rakéta­találat ért — az Egyesült Ál­lamok és NATO-szövetségesei- nek flottái is az iráni hadi­tengerészet ellen sorakoztak fel az öbölben az utóbbi év­ben, a hajózás szabadsága biz­tosításának jelszavával. Igaz, az iraki légierő támadásai csak Irán olajszállításait ve­szélyeztették, míg Irán hadi­hajói Irakba és más arab or­Sajtóértekezlet A hajók maradnak George Shultz amerikai kül­ügyminiszter kedden kijelen­tette, hogy Washington a BT túzszüneti határozatának irá­ni elfogadása ellenére sem ter­vezi a közeljövőben haditenge­részeti erőinek kivonását a Perzsa (Arab)-öböl térségéből. Kétnapos tárgyalásainak be­fejezésével Tokióban tartott sajtóértekezletén hangoztatta, hogy az amerikai hajók mind­addig az öbölben maradnak, amíg jelenlétüket az „általunk kitűzött békés célok szüksé­gessé teszik”. „Ha a gondok megszűnnek, a hajók is távoz­nak. De hogy ez mikor tör­ténhet meg, ezt a jövő fogja eldönteni” — mondotta a kül­ügyminiszter. Az Egyesült Ál­lamok tavaly nyár óta jelen­tős haditengerészeti erőket vonultatott fel az öbölben, mert arra hivatkozik, hogy az amerikai lobogót viselő hajók­nak kíván védelmet nyújtani a külső, többnyire iráni táma­dásokkal szemben. Shultz saj­tóértekezletén megismételte, hogy Washington kész közvet­len kapcsolatokat létesíteni a teheráni kormány „illetékes képviselőivel”. Álláspontunk változatlan: hajlandók va­gyunk közvetlen megbeszélé­seket tartani velük, minden, bennünket érintő kérdésről”. A washingtoni külügyek irá­nyítója július 5-én azt közöl­te, hogy Teherán puhatolózó lépéseket tett a tárgyalások felvételére, de amikor Wa­shington bizonyítékokat kért arra, hogy Teherán illetékes képviselőivel áll szemben, er­re semmiféle választ nem ka­pott. A külügyminiszter ked­den célzott arra is, hogy az Egyesült Államok svájci köz­vetítéssel kapcsolatba lépett Iránnal a BT tűzszünet hatá­rozatának ügyében. még nem zárták le. Elmon­dotta: az ügyben nyomozó görög hatóságok kedden fel­kérték a sajtó képviselőit, hogy a merénylettel és annak halálos áldozataival kapcso­latban ne adjanak teret a további találgatásoknak. Meg­erősítette, hogy a terrortáma­dás idején két magyar állam­polgár eltűnt, családtagjaik nyomatékos kérésére azonban egyelőre nem hozzák nyilvá­nosságra sem nevüket, sem lakhelyüket. Kedden ismeretessé vált, hogy a nap folyamán Athén­ból gépkocsin hazaindult az a harmadik magyar állam­polgár, aki bejelentette két hozzátartozójának eltűntét a Magyar Nagykövetségen a tu­ristahajó elleni terrortámadás után. Saját kérésére az ő nevét és lakóhelyét sem hoz­ták eddig nyilvánosságra. szágokba tartó más kereske­delmi hajókat is támadtak. A legnagyobb iráni—amerikai összecsapás most áprilisban volt, néhány nappal azután, hogy az iraki csapatok a fronton visszafoglalták Fao- félszigetet. A konfliktusban tulajdon­képpen — nem csekély mér­tékben kockáztatva az arab országokhoz fűződő általános érdekeit — a külhatalmak kö­zül csak a Szovjetunió maradt semleges. Az ENSZ-ben nem járult hozzá az egyoldalú szankciókhoz Irán ellen és áll­hatatosan javasolta, hogy a béke és a hajózás szabadsága a két fél megegyezésén és az öbölben felvonult külföldi erők kivonásán alapuljon. Igaz, a szovjet semlegességet megkönnyítette, hogy az Irán­nak szóló titkos amerikai fegyverszállítmányok 1986-ban kirobbant ügye megzavarta az arab országokat — azt is ne- hézményezik, hogy a washing­toni törvényhozás akadályoz­za a nekik szánt amerikai fegyverszállítmányokat —, s Kedden, egy nappal annak bejelentése után. hogy Tehe­rán elfogadta a Biztonsági Tanács fegyverszüneti indít­ványát, változatlan hevesség­gel folytatódtak a harci cse­lekmények Irak és Irán há­borújában. Teheráni jelenté­sek szerint az irániak lelőt­tek három iraki harci repülő­gépet. Bagdad szerint viszont kedden lelőttek egy iráni har­ci gépet, amikor az éppen az északi-iraki Kirkuk lakókör­Húsz szovjet ellenőr érke­zett kedden a Londontól nyu­gatra fekvő Greenham Com­mon-i amerikai támaszpontra, hogy a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták lesze­reléséről kötött szovjet—ame­rikai szerződés alapján az ott elhelyezett amerikai manőve­rező robotrepülőgépek kilövő­Győzelemre lelkesítő szónok­latokkal, a párt „nagy nevei­nek” felvonultatásával kezdő­dött meg hétfőn este a geor- giai Atlantában az amerikai Demokrata Párt elnökjelölő tanácskozása, az úgynevezett konvenció. Ezt számítások szerint immár negyvenedik alkalommal hívták össze. Néhány órával a megnyitó ülés előtt megállapodás jött létre Michael Dukakis és Jesse Jackson között arról, hogy az elnökjelölt szerepet ad a fe­kete polgárjogi vezetőnek a választási hadjáratban és a párt vezetésében egyaránt. Jackson, aki Dukakisnál me­részebb programjával az elő- választási hadjáratban várat­lanul a második helyre került, és hétmillió szavazatot szer­zett, közölte, hogy támogatja hiába volt utóbb az amerikai flottatüntetés, az öböl menti olajkirályságok bizalma meg­rendült a tengerentúli támo­gatóban. Az Irán ellen világ­szerte kialakuló bojkottot tu­lajdonképpen — a jövőre gon­dolva — a szomszédos arab országok is megtörték: Irán tengeri kereskedelmének jó ré­szét évek óta az emírségek közvetítik, s még Szaúd-Arábia sem adott Iraknak soha any- nyi pénzt, amennyiből a há­borút megnyerhette volna. A írintről érkező hírek ar­ra vallanak, hogy az iráni be­jelentés ellenére még messze a valódi fegyvernyugvás. Mindkét félnek még sok fel­tétele van, mielőtt békemegál­lapodást írhatnának alá. Le­het, hogy az iráni túzszüneti ajánlat az ország végső vere­ségét előzi meg, de ez egyál­talán nem biztos. A háború története azt mutatja, hogy a vesztésre álló fél mindig szá­míthatott valamilyen külső beavatkozásra — akárcsak a még súlyosabb szankciók meg­akadályozására. Ezért inkább úgy tűnik, hogy az iráni aján­lat csak ezt a végtelen kör­forgást van hivatva megtör­ni. De már ez sem csekélység — nyolcévi harc és több mint egymillió iraki és iráni halott árán. z'teit készült bombázni. Te­heránból jelentették még, hogy iraki gépek Irán déli részén a még épülőfélben lé­vő Busehri atomerőművet és a — még ugyancsak félig kész — Bandar hnam-i vegyi üzemet támadták. Több mun­kás meghalt, illetve megsebe­sült, a létesítmények megron­gálódtak. Iraki vadászgépek tűz alá vettek két másik gaz­dasági központot is — hang­zik a jelentés. állásait ellenőrizze. Ez az el­ső eset, hogy szovjet részről ellenőrzést hajtanak végre brit területen. A Greenham Common-i támaszponton az Egyesült Államok 101, a Lon­dontól északra fekvő Moles- worthben további 18 robotre­pülőgépet telepített. Dukakis választási hadjáratát, részt vesz annak lebonyolítá­sában — mégpedig úgy, hogy megtartja független politikai irodáját, és annak egy része bekerül a Dukakis-féle válasz­tási csapatba is, annak elle­nére, hogy nem őt választot­ták alelnökjelöltnek. Jackson közölte, hogy nem akar „tűzi­játékot” a tanácskozáson, és nem kívánja elvitatni az alel- nökjelöltséget Dukakis válasz­tottjától, Lloyd Bentsen texasi szenátortól. Jimmy Carter, egykori elnök, Georgia szülötte és az állam volt kormányzója beszédében közvetlenebb módon foglalko­zott a kül- és belpolitika kér­déseivel, azt hangoztatva, hogy a Demokrata Párt mindkét té­ren jobb megoldásokat tud nyújtani, mint a republikánu­sok. Carter méltatta a Szov­jetunióban zajló változásokat, amelyekről azt mondta, rend­kívül fontosak, és hangoztat­ta, hogy az amerikai politiká­nak fontos célkitűzésévé kell tenni a leszerelési megállapo­dásokat. Carter is méltatóan szólt Jesse Jacksonról, Duka- kist pedig kiváló képességű jövendő elnöknek nevezte. A tanácskozás részvevői minden vita nélkül elfogadták valamennyi küldött mandátu­mát, ami negvedszázad óta nem fordult elő. Róma Főszerkesziővá/tás Kedd délután Rómában ösz- szeült az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága és Központi Ellenőrző Bizottsá­ga. Az ülés célja, hogy átte­kintsék a párt jövő év ele­jén esedékes, XVIII. kong­resszusának előkészítésével összefüggő teendőket, vala­mint, hogy új főszerkesztőt nevezzenek ki a párt hivata­los lapja, a L’Unitá élére. Az eddigi főszerkesztőt, Gerardo Chiaromontét parlamenti tiszt­ségbe, a szenátus és a képvi­selőház maffiaellenes bizott­ságának élére nevezték ki, s ezért kell gondoskodni utód­lásáról a L’Unitában. Vízum uz izraeli küldöttségnek Hosszú idő óta először :Háttér BIZTATÓ JELEK A HAB0BU Keresik Görögországban a két eltűntet A magyar nagykövet nyilatkozik Greenham Common Szovjet ellenerők brit földön Elnckjelölö konvenció az USA-ban Aligha várható tűzijáték A Dukakis jelölését szorgalmazó táblákkal a kezükben vonul­nak a Demokrata Párt elnökjelölő kongresszusának résztvevői az ülésterembe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents