Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-16 / 169. szám

4

1988. JULIUS 16., SZOMBAT

Ha leállítják, kétszer drágább

J Ha most leállítanák az építkezést, a kártérítések és ^ helyreállítások révén körülbelül kétszer annyiba kerüi- ^ ne hazánknak a bős—magyarosi vízlépcső, mintha be- ^ fejeznék azt — hangzott el szerdán azon a terepbejá- í rással egybekötött tájékoztatón, amelyet a Környezetvé- ^ (leírni és Vízgazdálkodási Minisztérium szakemberei ^ hívtak össze újságírók, illetve a hazai környezetvédő csoportok képviselői számára.

Maga a tény, hogy a beruházásban részt vevők kénytelenek számolni az építkezés esetleges leállításával, jelzi, milyen mértékben oszlik m«g a közvélemény a vízlépcsőt illetően. Az ok: a hiányos tájékoztatás oda vezetett, hogy azok, akik más forrás híján csak az ellenzők véleményét ismerték meg, az elmúlt hónapok során számos fórumon hozták nyilvánosságra érveiket.

Persze azt, hogy a vízlépcső létének a későbbiekben esetleg lehetnek káros hatásai is, a szakemberek sem vitatják. De állítják, hogy a tudomány mai állása, efedményei alapján végzett számítások és modellezések lehetővé teszik ezek elkerülését.

Annak érdekében azonban, hogy az elkövetkező hetekben, hónapokban a korábbinál szélesebb körben váljanak ismertté a vízlépcső sorsa felől döntők számára ezek a hátasok, a beruházók külföldi szakértők közreműködését is igénybe veszik. A pillanatnyilag rendelkezésre álló adatok

tama is sokszorosa lenne például a hőerőművekének. A vízerőmű energetikai része egyébként nem kerül többe, mint amennyibe egy hasonló teljesítményű hőerőmű.

A beruházáshoz kapcsolódó védelmi célú létesítmények lehetőséget adnak arra, hogy ellensúlyozzák a megemelkedő vízszint hatását, így a Kisalföldön és a Csallóközben ezekkel megoldhatják a talajvízszint szabályozását.

A korábban kizárólag vízgazdálkodási kérdéseket megválaszoló tanulmányokkal szemben ma már az ökológiai szempontú megközelítés vezérli a létesítmény építőit. Ennek révén dolgozták ki azt a figyelőhálózatöt, amellyel többek között a növényzetben, illetve az állatvilágban esetleg bekövetkező változásokat tudják majd regisztrálni, hogy megtehessék a szükséges intézkedéseket.

A környezetvédelmi beruházásokhoz kapcsolódnak azok a szennyvíztisztítók, amelyek megakadályozzák a víz minőségének romlását. Ezekből jó

néhány építését már megkezdték — hazánkban 40, míg Csehszlovákiában 95 ilyen berendezést helyeznek üzembe.

Az aggódó kérdések sora persze ennél jóval hosszabb. Legismertebb közülük az a Lipták-féle 26 pontnak nevezett nyilatkozat, amelyre a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, illetve más tudományos intézmények szakemberei ugyancsak 26 pontban adtak választ. Azt azonban, hogy felépül-e a vízlépcső magyar szakasza, nem e két vélemény dönti majd el. Annyi bizóriyö'í'.'Rögy a beruházás mai állapotában már csak súlyos veszteségek árán állítható le. Hiszen, amint az a helyszínen is kiderült, a csehszlovák építkezés 60 százaléka elkészült, és a magyar oldalon is jelentős az előrehaladás. Nagymarosnál ugyanis augusztus második felében terelik át a Duna vizét az ideiglenes mederbe, s az év végéig a már száraz területen alakítják ki az építkezéshez szükséges munkagödröt. Ezzel egy időben tovább folytatódik a dunakiliti víztározó építése. Itt már a duzzasztó és a hajózsilip betonozását végzik, és építik a víztározó töltéseit, valamint a vízszmtszabályozókat is.

Pató Zsuzsa

Nyilatkozat*

Tisztelt Elnöki Tanács! '

Mi alulírottak a kővetkező kérelemmel fordulunk az Elnöki Tanácshoz :

— Mivel a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer (BNV) S4 millárd forintos (egybillió dolláros) alapberuházása egyéb égetően szükséges beruházásoktól vonná el a tőkét,

— Mivel a BNV-hez szükséges alapberuházást csak a nemzeti adósságállomány további növelésével lehetne biztosítani,

— Mivel a BNV alapberuházásában még nem is szerepel a környezet- és településvédelem további 30 millárd forintra (700 millió dollárra) becsült kiadásai (Városépítés 1987/1),

— Mivel a fenti beruházásokon kívül a BNV megépítése 7 milliárd schillinges (félbillió dolláros) osztrák kölcsönt is szükségessé tesz,

— Mivel az osztrák kölcsönt a termelt árammal törlesztené a magyar fél, negyedszázadon keresztül, úgy, hogy a téli alacsony vízállás idején a hiányt szénnel és olajjal termelt hőerő pótolná, s így a BNV 2015-ig terhet, nem könnyebbséget jelentene az energiaháztartás számára,

— Mivel a BNV 2015 után is csak 2 százalékát biztosítaná az akkori magyar energiaigénynek, mig az erőmű erre sem lenne képes, mivel negyedszázados használata után a gépeket ki kellene cserélni,

— Mivel a BNV-t „csúcsáram” termelésre tervezték, ami azt jelenti, hogy a csúcshullám előtt több órára elzárják a vízfolyást, s ez gyakorlatilag állóvízzé tenné a győr-nagymarosi Duna-szakaszt,

— Mivel Győr, Komárom, Almásfüzitő, Tatabánya, Dorog, Esztergom s további 17 település szennyvize ma tisztítás nélkül ömlik a Dunába, és azok biológiai és vegyi tisztítását csak 15 év múlva tervezik befejezni,

— Mivel csehszlovák oldalról a magyar szennyvízmennyiség tízszerese ömlik a Dunába, s ez a mérges szennyezés a gyakorlatilag állóvízzé vált folyó Iszapjába ülepedne le,

— Mivel az iszap eldugitja, s a szennyezés megmérgezi a parti szűrésű kutakat, amelyek a lakosság ivóvizének nagyrészét szolgáltatják,

— Mivel a Szigetközben a Duna elapasztása révén 30 kilométernyi parti szűrésű víztartalék veszne el,

— Mivel a dunakiliti tároló szennyezett állóvízzé válása révén megmérgeződhet a Szigetköz alatti, jelenleg folyamatosan pótlódó, egymilliárd köbméteres tisztaviztartalékunk, mely Európa legnagyobb ilyen tartaléka,

— Mivel a nagymarosi vízlépcső eredményezte medermélyülés csökkentené budapesti parti szűrésű kútjainak termelését,

— Mivel a Szigetköz déli részén bekövetkező 6 méteres talajvíz- csökkenés révén, mesterséges öntözőberendezések híján 15 000 hektár mezőgazdasági terület kiszáradása fenyeget,

— Mivel az amúgy is fahiányban szenvedő országban, 20 kilométeres sávban a gátépítések miatt kiirtják az ártéri erdőket, s 4000 hektár erdő pedig a talajvízesés miatt száradna ki, aminek szárazságálló fákkal való pótlásához 30 évre lenne szükség,

— Mivel Bősnél a vízszint 18 méterrel a talajszint fölé emelkedne, míg Gönyü és Nagymaros között az állandó vízszint a Jelenlegi árvízhatár felett lenne, s mivel a tárolt többszáz millió köbméter víz egy földrengés, árvíz, vagy erőszak okozta gátszakadás esetén magát a fővárost is veszélyeztetné,

— Mivel a csúcsrajáratás kezdetén Bős alatt a vizszint 5 métert emelkedne, ami egy Nagymaros felé haladó, s a hajózást és a gátakat veszélyeztető árhullámot eredményezne,

— Mivel a BNV révén Magyarország nem csak az országhatárát jelentő folyót veszítené el 30 kilométeren, de a hajóklkötési lehetőségeket is,

— Mivel a Jelenlegi Duna-szakasz zátonytalanltásával, a nagyhajók közlekedése a BNV árának kb. egyharmadáért lenne biztosítható,

— Mivel a tervezett zsilipek lassítják a hajózást, s a szárnyashajójáratok beszüntetését eredményezik,

— Mivel a dunakiliti és nagymarosi tárolók több millió tonnányi mérges iszap kotraléka rendszeres tárolási nehézségeket eredményez,

— Mivel a Duna mellett, 80 kilométeren szivattyúkkal kellene átemelni a magasított gátakon, nemcsak a szennyvizet, de a déli patakok vizét is,

— Mivel az ártéri erdők kiszáradása veszélyezteti a környék egyedülálló állatvilágát,

— Mivel a dunakiliti pangó vizű tároló, szennyezettsége miatt

üdülésre alkalmatlan és a Jelenleg 20 000 személyes pilismaróti üdülőtelep is használhatatlanná válik, hacsak új „szűrőgátas” tavat nem építenek,

— Mivel a minimális talajvízszint-emelkedés is veszélyeztetné Esztergom államalapításkori alvárosának feltáratlan történelmi leleteit, s más régészeti lelőhelyeket is, s végül,

— Mivel a BNV egy fürdésre alkalmatlan, tőszerűen álló szeny- nyezett ipari tájjá tenné a visegrádi Dunakanyart,

Mi alulírottak tisztelettel kérjük az Elnöki Tanácsot, hogy tegyen eleget az Európai Parlament határozatának, s indítson a BNV-t illetően nyilvános vitát, hogy így a döntés történelmi súlyú felelősségét megoszhassa a magyar társadalommal.

alapján viszont a szakemberek állítják, hogy a káros hatásokkal szemben a vízlépcső léte a magyar és csehszlovák félnek egyaránt számos előnyt jelent majd.

Ezek szerint a bős—nagymarosi vízlépcső nem szeny- nyezné környezetét, s élettarKépeinken a dunakiliti tározó munkálatai: az építők a duzzasztó és a hajózsilip vasbeton szerelését végzik, illetve betonoznak, de már megkezdték a technológiai szerelés előkészítését is.

Megjegyzések a Nyilatkozathoz**

Tisztelt aláíró!

Reméljük, nogy információink

kielégítik érdeklődését. Ameny- nyiben mégis többre kíváncsi, szívesed tájékoztatják a magyar követségeken vagy kérésére postai úton küldünk önnek kiadványokat

(1) A BNV alapberuházásából — az eddigi építési költségek, valamint a majdani áramtörlesztés árát leszámítva — a még hátralévő magyar részvállalás nem 54, hanem 20 milliárd forint. Eny- nyit fordíthatnánk "egyéb beruházásokra, de a nagyságrend kedvéért: a BNV az összes ha:;ai beruházásnak csupán egy százalékát igényli az építés éveiben.

(2) A beruházás nemzeti adósságállományunkat nem növeli, mert az osztrák fél nem pénzügyi hitelként, hanem későbbi áramszállítás előlegeként építi meg számunkra a nagymarosi vízlépcsőt.

(3) Az említett 30 milliárd független a BNV építésétől. Ilyen fejlesztésekre mindenütt szükség van az országban, így a BNV térségében is. Egyébként a BNV beruházásainak közel tizede településfejlesztési költség (út, vasút, környezetvédelem stb.).

(4) A vízlépcsőrendszer alapberuházása tartalmazza a nagymarosi vízlépcső osztrák építéséért majdan árammal törlesztendő 7 milliárd schillinget. Ez tehát se nem növeli a beruházási összeget, se nem kölcsön.

(5) Igaz, hogy az építésért árammal fogunk fizetni — hiszen ez a legelőnyösebb. A 20 év nem negyedszázad. Nem felel meg a valóságnak, hogy télen máshol termelt energiával kellene pótolni a hiányt, ugyanis a mi saját energiarészesedésünk másfélszer annyi, mint amennyit ki fogunk szállítani. Ráadásul a kiszállított energia ötödrésze nem törlesztés, hanem érte kemény valutával fizetnek.

(6) Igaz, hogy a vízlépcsőrendszer energetikai teljesítménye nem túl nagy. Viszonyításul: indításakor alig éri el az összes budapesti lakás villamosenergla-fogyasztását, teljesítménye a hatvan hazai erőmű között az ötödik, összesen a várható energia- igényünk 4-5 százalékát adja. Viszont a gépek cseréje 20 év után szükségtelen. A vízerőműveknél a gépi berendezéseket nemzetközi tapasztalatok szerint 50 évnél is tovább használják. (A legrégebbi magyar vízerőműben a gépeket csak 90 év után cserélték!)

(7) A bősi erőmű valóban ,,csúcsáramot” termel, amely 2-3- szor értékesebb a rendesnél. De a Győr és Nagymaros közötti szakasz nem lesz állóvíz, még a csúcshullám előtt is állandó a vízmozgás. Könnyen belátható, miért: a nagymarosi vízlépcső folyamatosan ereszti tovább a vizet.

(8) Győr, Komárom, Esztergom, Tatabánya és Oroszlány szennyvíztisztító művei mechanikai, illetve biológiai fokozattal már épülnek, bővülnek. Működésük a vízlépcsőrendszer átadásakor már nagyságrenddel csökkenti majd a folyó szennyezését. Ezek a városok adják ugyanis a magyar oldali szennyezés túlnyomó többségét, a többi település szerepe ehhez képest elhanyagolható.

(9) A csehszlovákok a szennyvíztisztítókat az általunk is szorgalmazott program szerint építik. 1995-ig több tucat készül el, így várhatóan a jelenleginek tizedré- szére csökken a Dunába érkező szennyezés. Ezért is valószínűtlen az, hogy szennyezés ülepedne le az egyébként is mozgó folyószakaszon.

(10) Az előbbieket tekintve a parti szűrésű kutak sem mennek tönkre. Az esetleg mégis lerakódó iszapot pedig kotrással el lehet távolítani.

(11) A szigetközi folyószakaszon nincsenek parti szűrésű kutak, s

a jövőben is egyszerűbb és olcsóbb az ivóvizet más módon biztosítani. Az itteni települések egészséges ivóvízzel való ellátása éppen a BNV-beruházásnak keretében történik meg.

(12) A dunakiliti tározó nem állóvíz, teljes készlete egy-két nap alatt kicserélődik. A Szigetköz alatti tisztavíz-tartalék nem egy, hanem hatmilliárd köbméter. Azért sem mérgeződhet meg, mert a kavicsréteg az ivóvízkutakhoz hasonló módon megtisztítja a pótlását állandóan biztosító folyóvizet.

(13) A nagymarosi vízlépcső sziklaalapra épül. Az alatta levő szakaszon, ahol a Budapest vízellátásában fontos parti szűrésű kutak vannak, a vízlépcsőrendszer miatt nem változik semmi a Duna folyásán, így a kutak termelése sem változik.

(14) A Szigetközben azért nem várható talajvízcsökkenés, mert a mező- és erdőgazdálkodáshoz szükséges víz pótlására, a jelenlegi szint fenntartására csatorna- rendszer épül. Egyébként bizonyított tény, hogy a térség fejlett mezőgazdaságának vízigényét döntő részben a lehulló csapadék fedezi. így lesz ez a jövőben is.

(15) Az új gátak túlnyomó részben a jelenlegi töltések helyén épülnek, itt fákat alig kell kivágni. Igaz viszont, hogy az ureg- Duna 20 km-es keskeny parti sávjában a jelenlegi nedvességkedvelő faültetvények helyére más fajokat telepítenek. A szigetközi erdők túlnyomó többsége viszont a vízpótló rendszer miatt nem kerül veszélybe.

(16) A fővárost árvíz még földrengés esetén sem veszélyezteti. A létesítményeket úgy méretezték, hogy az adott területen elképzelhetnél jóval nagyobb rengést is kiálljanak. Egy, mégis feltételezett gátszakadás esetén sincs

baj: az árhuliám a mederben ellapul, így Budapesten már legfeljebb az alsó rakpartok szintjéig emelné meg a Duna vizét. Magas víz esetén pedig nem kell duzzasztás.

(17) A csúcshullám az apálydagály jelenséghez hasonló lassú vízmozgás. Legnagyobb mértéke például Komáromnál nem éri el az egy centimétert percenként. Sem a hajózást, sem a gatakat nem veszélyezteti.

(18) Igaz az, hogy a Duna szigetközi főága 30 km hosszban csupán kisebb merülésű hajókkal lesz rendszeresen hajózható. Ám ezen a szakaszon jelenleg sincs kiépített kikötő, de nincs is szükség rá. Az országhatár pedig továbbra is az Öreg-Duna medrének középvonalán marad.

(19) A jelenlegi Duna-szakasz zátonytalanítása csak akkor biztosítaná a nagy hajók közlekedését, ha később folytonos, nagy és költséges kotrást végeznek. Ez ökológiai gondok sorozatát hozná létre. Nem hozna javulást az árvízvédelem terén, azt újabb költségekkel külön kellene megoldani, energiát sem nyerhetnénk. A látszólagos olcsóság tehát nagyon is drága dolog volna.

(20) Igaz, hogy a zsílipeléssel Idő megy el. Viszont a 15-20 perces átzsilipelési idő sokszorosát nyerik a hajók, mert megszűnnek a jelenlegi hajózási korlátozások, a kis víz miatti várakozások. Egyedül a szárnyashajók menetideje nő. de ezek járását sem teszik lehetetlenné a zsilipek.

(21) Ha a szennyvizeket megtisztítjuk, szennyezett iszap nem keletkezik (lásd még 8. és 9. válasz). A tározókban kikotort hordalékot pedig talajjavításra használhatja a mezőgazdaság.

(22) Egyedül Esztergomnál és 2 pataknál lesz szükség a szivattyús átemelésre. Az összes többi vízTényteíen

Vitatkozni sokféleképpen és számos eszközzel lehet. Jó ügy érdekében azonban csak egy módon szabad és érdemes: megalapozott érvekkel, tiszta szívvel és szándékkal, a másik fél álláspontjához való közeledésre készen. Másképp nem lehet szó egyébről, mint süketek párbeszédéről. Olyasmiről, ami manapság a bős—nagymarosi vízlépcső építése mellett kiállók és az azt ellenzők között folyik.

Tény, hogy a vita ilyeténképpen alakulásáért elsősorban azok a felelősek, akik hajdanán adminisztratív úton rendelték el a hallgatást, s teremtettek az ellenzők csoportjának olyan feltételeket, amelyek révén egyre hevesebb indulatokat vált ki a vízlépcső építése. Óriási mulasztást követtek el ezzel az akkori döntéshozók, de nem kisebb azoknak a hibája sem, akik ezt kihasználva próbálják meg manipulálni a közvéleményünket.

Elfogadhatatlan ugyanis, hogy sok ezer kilométer távolságból, a nyugati magyarság nevében fellépve próbáljon meg egy csoport — az úgynevezett Magyar Környezetvédelmi Alap — befolyásolni, majdhogynem zsarolni bennünket.

Pedig azt, hogy a Duna védelmében tett felhívásuk s az Elnöki Tanács elnökéhez intézett nyilatkozatuk 26 pontjának érvelése ténybeli pontatlanságok, saját maguk által is ellenőrizetlennek nevezett számítások tömkelegén keresztül szól a vízlépcső ellen, az Alap elnöke, Lipták Béla is elismeri. Idegenbe szakadt hazánkfia — bár jószándékát hangoztatja, és ennek megkérdőjelezésére nekünk sincs alapunk — mégis vállalja azt, hogy az általa „sztálinista giganto- mániás építkezésnek’’ nevezett beruházás ellen külföldi tüntetések szervezésével, a Magyarországra irányuló turizmus bojkottálásával vagy a nemzetközi pénzintézetek hitelnyújtásának befolyásolásával fenyegetőzzön.

Sajnos ezt kevesebb honfitársunk tudja és veszi olyan komolyan, mint a 26 pontos érvelést. Sőt, egyesek már köszönetét is mondanak Lipták Bélának, s kézlegyintéssel intézik el a figyelmeztetést: nemcsak

a vitához, de a későbbi döntéshez is megalapozott, tényeken alapuló érvek szükségesek.

folyás természetes módon jut a Dunába.

(23) A térség állatvilága nem egyedülálló, Magyarországon és külföldön is számtalan helyen megtalálhatók az Itt honos fajok. Egyébként az ártéri erdők többsége változtatás nélkül megmarad (lásd 14.), így a környék állatvilága nincs veszélyben.

(24) A dunakiliti tározó nem üdülési céllal épül, de Ilyen célra is hasznosítható. Vize nem lesz pangó (12. pont). Ha a 20 000 fős adat igaz lenne, a pilismaróti telepen egy üdülőtelekre 63 személy jutna, itt ugyanis 317 Ingatlan van. Ezek egyébként Is a folyó árterületén épültek, jórészt ott, ahol műszakilag nem lett volna szabad. Helyettük az új üdülőkörzetet feltöltött, már közművesített területen alakítják ki.

(25) Esztergomban, s a teljes Duna-szakasz mentén folyamatban vannak a régészeti feltárások. A Nemzeti Múzeum a korábbiaknál nagyságrendekkel több pénzt kap arra. hogy a hosszú Ideje folyó régészeti feltárásokat a vízlépcső üzembe helyezéséig befejezze,

(26) A nagymarosi vízlépcső tájba illő tervezésére pályázatot hirdettek. Az építmény hídhoz fog hasonlítani, hídként is működik majd. Az eddig árvízjárta Duna- parton tavak és parkok létesülnek. Az elektromos és egyéb vezetékeket föld alá süllyesztik. A vízerőműnél szennyezés egyáltalán nem keletkezhet.

* A Nyilatkozatot a Magyar Környezetvédelmi Alap a Duna védelmében megfogalmazott felhívása részeként juttatta el a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához. illetve hozta nyilvánosságra az Egyesült Államokban és számos országban.

** A megjegyzéseket a Környezetvédelmi és vízgazdálkodási Minisztériumban, illetve más tudományos intézetekben dolgozó szakemberek állították össze, válaszként az MKA Nyilatkozatára.

Külföldi szakértőket is bevonnak

• •