Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-02 / 157. szám
1988. JŰLIUS 2., SZOMBAT 5 Éjjel-nappal, három műszakban Hollósi Rozália a fúvóit eljárással készült műanyag flakonokat sorjázza 7Vem elég, ha jó minőségű a termék, ma már elengedhe- 1 ’ tetten a „tálalás”, a megfelelő csomagolás. A szép mintájú papírba, az átlátszó anyagokba burkolt áruk mellett a folyékony mosó- és vegyszerek általában műanyag flakonokban kerülnek az üzletek polcaira, jutnak el a vásárlókhoz. Sokan, sokfelé gyártják ezeket a csomagolóanyagokat. Ahogy mondják, még ma is „buli” az előállításuk. Kis műhelyekben, elhagyott gazdasági épületekben tucatszámra működnek az ilyen „gyárak”. Vannak azonban szép számmal korszerű gépekkel felszerelt új üzemek is. Ilyen a gyáli Szabadság Termelőszövetkezet csomagolóeszköz-gyártó részlege, amely tavaly kezdte meg a termelést. Gyálon már hagyománya van a melléktevékenységnek, hiszen a közös gazdaság ipari üzemeiben másfél ezren dolgoznak. Itt, az új részlegben azonban mindössze tizenöten vannak a folyamatos, három műszakban; maximálisan kihasználják a két korszerű fröccsöntő és a két fúvógép kapacitását. A termelékenység magas, árbevételük eléri az évi 25 millió forintot. Hozzájárul ehhez még, hogy a gyártás során keletkező hulladék sem vész kárba, az őrlőgépben pillanatok alatt újra feldolgozhatóvá alakul vissza. Fújják a dobozokat, a mosó- és finomvegyszerek rózsaszín flakonjait. A fröccsöntő gépek százával ontják a zárókupakokat. A dobozok címkéi is a szövetkezet nyomdájából kerülnek a termékekre. A közeljövőben újabb berendezésekkel, az úgynevezett tamponálókkal feliratozva — tehát még szebb köntösben — továbbítják a flakonokat. Hancsovszki János képriportja Takács József üzemvezető az újra feldolgozható őrölt anyagot vizsgálja (balra). Czirák Péter eteti a törőgépet (jobbra). Sűrűn „potyog” a fröccsöntőgépből a zárófedél. Kosa Péterné gyűjti és ellenőrzi a kész kupakokat. Az ellenőrzés fontos garancia Beszélgetés Kovács Árpáddal, az MSZMP KEB tagjával ll/Sai számunkban befejeződik az a sorozat, amelyben az országos pártértekezleten megválasztott központi testületek Pest megyei tagjaitól kérdeztük meg véleményüket a tanácskozásról, a döntésekről, az előttük álló feladatokról. A három KB-tag után, mai beszélgetőpartnerünk dr. Kovács Árpád, a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet elnöke, aki immár 1975 óta tag ja a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának, 1980-tól pedig a testület titkárságának is. © Az általában mindenki előtt ismert, hogy két kongresszus között a Központi Bizottság irányítja és szervezi a munkát. Arról már kevesebben tudnak — és főként csak a párt tagjai —, hogy a kongresszusok egy másik fontos testületet is megválasztanak, a Központi Ellenőrző Bizottságot. Talán a párttagok egy része zavarba is esne, ha megkérdeznék tőlük, miben is áll a KEB feladata, milyen szerepet tölt be a párt életében ... — Én nem vagyok ennyire pesszimista, hiszen testületünk feladatkörét a szervezeti szabályzat elég pontosan meghatározza. Munkánkkal segítenünk kell a párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységének erősítését, a párttagság nevelését, őrködnünk kell a párttagság politikai magatartása, párthűsége és erkölcsi tisztasága felett, s harcolni az ezeket sértő és romboló tevékenység, illetve magatartás minden fajtája ellen. Mindehhez kapcsolódik a fegyelmi munkában való részvételünk, az, hogy felülbíráljuk a különböző alsó pártszervek fegyelmi határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket, és szükség esetén mi magunk is közvetlenül felelősségre vonjuk azokat, akik megsértik a párttagok számára kötelező elveket és erkölcsi normákat. Konszolidált időszakokban persze nem túl látványos a munkánk. Ilyenkor alapvetően konkrét fegyelmi ügyekkel foglalkozunk, amelyek a legtöbb esetben fellebbezés folytán kerülnek hozzánk. Feladatunk ilyenkor megvizsgálni a korábbi eljárás szabályszerűségét, ellenőrizni a feltárt tényeket és megállapítani jogos-e a büntetés, illetve annak mértéke. Ilyenkor nemcsak büntetünk, hanem védelmezhetünk is. Azt hiszem, ebben az értelemben munkánk fontos eleme a párttagság demokratikus jogait védő garanciarendszernek. Persze még mi sem vagyunk az utolsó állomás; döntésünk ellen tovább lehet fellebbezni a következő kongresszushoz. Természetesen a konkrét ügyek vizsgálatán és elintézésén túl azt is fontosnak tartjuk, hogy elemezzük az összegezzük a fegyelmi munka általánosítható tapasztalatait és ennek alapján szükség szerint adjunk jelzéseket az illetékes szerveknek is, és ezen tapasztalatok hasznosításán keresztül mi magunk is részeseivé válunk a szélesebb értelemben vett politikaformálásnak. © A pártértekezletet megelőző viták során a kommunisták sokszor és sok helyen vetették föl a Központi Bizottság és operatív szervei felelősségének kérdését a kialakult nehéz társadalmi, gazdasági helyzetet illetően. A KEB szerepe, felelőssége nem került előtérbe. Bár a párt- értekezlet ezt a testületet is újraválasztotta, a személyi változások sem voltak olyan szembeötlőek. Ön hogyan látja, mit tehettek volna másként, vagy jobban? — Hát azért a cserélődés a mi testületünkben sem volt kevés, arányait tekintve nagyobb a mértéke a KB-ban történt változásnál. Jó néhányan, főként az idősebb elvtársak közül, kikerültek a testületből, fiatalabb új tagok váltották fel őket. Az, hogy a tisztségviselők személyében nem történt változás, arra is utal, hogy a küldöttek és rajtuk keresztül talán a párttagság sem a KEB-et tekinti a politika fő irányítójának. Ami abból is következik, hogy tudják, mozgásterünk korántsem olyan nagy, mint a Központi Bizottságé, és a párt irányvonalára ható döntések kidolgozásában is más, közvetettebb a szerepünk. Azt persze nem állítom, hogy mi magunk nem tágíthattunk volna lehetőségeinken és nem jelezhettük volna markánsabban a párt egységében megjelenő gondokat, a döntési mechanizmus hiányosságait vagy éppen a hatalom, a közélet torzulásait. De hát adott keretek között dolgoztunk, úgy gondolom, hogy munkánk elsősorban a konkrét ügyek lelkiismeretes kivizsgálásához köt minket, ezt vállaltuk. És azt hiszem, amit vállaltunk, azt lelkiismeretesen teljesítettük. Más kérdés, hogy miben és hogyan vállalhattunk volna többet... © A pártértekezleten elég nagy hangsúlyt kapott, hogy a párt, a kommunisták erkölcsi szilárdságát, tisztaságát, a vezetők példamutatását meg kell erősíteni. Több hozzászóló is beszélt arról, hogy következetesebben kell harcolnunk az embereket bosszantó gazdasági és közéleti visszásságok, a korrupció, a protekcionizmus, a klikkszellem vagy éppen a hatalommal való visszaélés, a bírálat elfojtása ellen. Magából abból a tényből, hogy ez a problémakör ilyen markánsan megjelent a tanácskozás vitájában, ön milyen következtetéseket von le a KEB tevékenysége, a pártfegyeíemi munka vonatkozásában? — Kétségtelen, hogy nagyon időszerű és fontos a következetesebb küzdelem, a különböző erkölcsi, közéleti visszásságok ellen. Sajnos, nem egy példát lehet találni Pest megyében is olyan vezetőkről, akik párttag létükre bizony megfeledkeztek magukról. Azt azonban látni kell, hogy a KEB-hez mindig konkrét, egyedi ügyek kerülnek és a dolgok jellegéből fakadóan többnyire akkor, amikor már a vétséget elkövették, feltárták, sőt előzetes fegyelmi döntések is születtek, amelyeket végül a hozzánk való föllebbezés követett Amit mi tehetünk, az a különböző magatartások következetes, elvi és szilárd megítélése. Hiszen ezzel megerősíthetjük azokat, akik föl kívánják venni a harcot a visszaélések ellen. Ha példaszerűen döntünk, akkor egyébként nemcsak az adott ügyet oldjuk meg teljesen, hanem mintát adunk az alsóbb szintű pártszervek fegyelmi bizottságainak munkájához és egyben bátorítást saját ügyeik hasonlóan konzekvens kezeléséhez. © Persze csak akkor, ha jobban megismerhetik az önök döntéseinek konkrét motívumait és tartalmát... — Igen, a nyilvánosság kérdése a fegyelmi munkában, a KEB tevékenységében is előtérbe kerül. Persze különböző pártkiadványokban eddig is rendszeresen tájékoztattuk a pártszervezeteket és nagyobb horderejű kérdésekben a szélesebb nyilvánosság elé is kiléptünk. A személyes véleményem azonban az, hogy mindez még nem elégséges. Sokkal nyíltabban kellene szólnunk a különböző fegyelmi döntésekről, a hangsúlyt mindenekelőtt az ügyekből levonható következtetésekre helyezve. Nem szabad szégyenlősnek lenni, hiszen azok az emberek sem szégyenlősek, akik visszaéléseikkel a becsületes kommunisták, vezetők tekintélyét is csorbítják, hitelét rontják. Másrészt viszont nagyon megfontoltan kell meghatározni a nyilvánosság kereteit és formáit, nehogy indokolatlanul megjelenjenek a megalapozatlan előzetes ítéletek, gyanúsítások az érintettek önbecsülését, személyiségét sértve. Egyébként elmondhatom, testületünk már konkrétan elemzi, hogyan lehetne bővíteni a KEB munkájának nyilvánosságát — persze nem korlátozódva konkrét fegyelmi ügyekre — a mai körülményeknek megfelelően és napirendre is fogjuk tűzni ezt a kérdést. © Milyen más ügyekben kívánják még továbbfejleszteni a Központi Ellenőrző Bizottság munkáját, ezzel is bekapcsolódva a pártélet megújításába? — Abból kell kiindulni, hogy az MSZMP- ben a mi feladatunk védeni a kialakuló irányvonalat és elősegíteni a politika megvalósítását. A pártértekezletet megelőző eszmecserékben egyébként több helyen, így a Pest megyei pártbizottság ülésén is fölvetődött, hogy Központi Ellenőrző Bizottságnak nagyobb szerepet kell kapnia az irányító pártszervek munkastílusának, demokratikus működési mechanizmusának kontrolljában is, egyfajta garanciaként a torzulások megakadályozására. A mai szervezeti szabályzat az ilyen felfogású ellenőrzési munkára nem ad lehetőséget, a KEB szerepkörét is jóval szűkebbre határolja körül. Pedig lehetséges, hogy a párt politikai és cselekvési egységének hatékony védelme és erős építése a mai körülmények között nagymértékben függ attól is, mennyire tudjuk garantálni a döntéshozatal, az irányítás demokratizmusát. És ha már a pártegység óvásánál tartunk, ez kifejezetten hozzátartozik a mi deklarált feladatkörünkhöz is. Az ilyen és hasonló elvi problémák miatt tartjuk ^fontosnak, hogy a kongresszusig terjedő időszakban a KEB is bekapcsolódjon a pártélet fejlesztését érintő elméleti kérdések vizsgálatába, a demokratikus centralizmus korszerű értelmezésének kialakításába. Részt vállalunk abból a munkából is, amelyik az új szervezeti szabályzat kidolgozására irányul, hiszen ez működésünk tartalmát számtalan vonatkozásban érinti. A KEB legutóbbi ülésén tárgyaltuk a pártértekezlet határozatának és az ott elhangzott felszólalásoknak a KEB munkáját is érintő megállapításainak feldolgozását. 0 Ön egy mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke és emellett aktívan részt vesz a megyei pártmunkában is. A Pest megyei pártbizottság ülésein rendszeresen találkozni önnel. Mit jelent ez a háttér a KEB-ben végzett munkája szempontjából? — Természetesen egy olyan közeget, amelynek problémái és eredményei, az itt élők és dolgozók kezdeményezései, javaslatai és bírálatai véleményem kialakulásának tényezői és forrásai. Azt azonban szeretném kijelenteni, hogy az elfogultságnak még az árnyékát is elkerülendő, megyei fegyelmi ügy vizsgálatában nem veszek részt. De hadd mondjam el, „civil” munkámra és életemre is visszahat a KEB-ben végzett munka. A megtárgyalt ügyek jó része jelent valamilyen figyelemfelhívást: ezt vagy azt, így vagy úgy semmiképpen sem szabad csinálni, ha holnap is pártbüntetés nélkül, és főként jó lelkiismerettel akarok a tükörbe nézni. A helyesen kezelt fegyelmi ügyeknek ez a nevelő hatása bizonyára másoknak sem lenne kárára, ezért is vagyok elkötelezett a visszásságokat feltáró fegyelmi vizsgálatok tapasztalatainak nyílt bemutatása mellett. © Köszönöm a beszélgetést. Bárd András \
