Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-15 / 168. szám

1988. JÜLIUS 15.; PÉNTEK

%?£íw$n.-n

3

Befejeződött a Központi Bizottság ülése

Sajtótájékoztató a KB üléséről

A jövőben is nyíltan

(Folytatás a 2. oldalról.) Bizottság megítélése egységes abban, hogy az új törvény a bizalomra és az önmérsékletre építve nagy jelentőségű, gazdasági erőforrásokat is felszabadító fordulat lehetőségét teremti meg állampolgár és állam kapcsolatában. A jogszabály létrehozása egyúttal a szocialista pluralizmus törvényi keretei megteremtésének fontos állomását jelenti. Végezetül egyetértett azzal az észrevétellel, hogy azokról a

LUKACS JÁNOS:

Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — Lukács János, a Központi Bizottság titkára tartotta meg előadói beszédét.

Hangsúlyozta: az országos pártértekezlet állásfoglalása — az alapvető káderpolitikái elvek megerősítése mellett — szükségessé teszi a kádermunka néhány kérdésének, közte a párt káderhatáskörének módosítását, korszerűbb módszereinek kialakítását. Az állásfoglalás kimondja, hogy „folytatódjon a káderhatáskörök decentralizálása, csökkenjen a felettes pártszervek haműhelymunkákról, amelyek napjainkban is folynak — például az alkotmány felülvizsgálata, a bíróságok szerepének áttekintése, újraértelmezése, valamint a népszavazás, a helyi szavazás kérdése — tájékoztatni kell a szakmai és a széles közvéleményt.

Ezután szavazás következett. A Központi Bizottság a gyülekezési és az egyesülési jog szabályozásának fő elveire kidolgozott javaslatot egyhangúlag elfogadta.

táskörébe tartozó párt-, gazdasági és társadalmi tisztségek száma". Mindezeket figyelembe véve áttekintettük a Központi Bizottság káderhatásköri listáját, annak tartalmát, a hatáskörgyakorlás főbb elveit és eljárásbeli szabályait, s ennek megfelelően tesszük meg a javaslatot.

A Központi Bizottság titkára a továbbiakban kifejtette: a hatáskör gyakorlása két formában történik. A testület dönt a saját választási, illetve kinevezési jogkörébe tartozó személyi ügyekben; előzetesen állást foglal a más szervek

választási vagy kinevezési jogkörébe tartozók esetében. A hatásköriség tartalma mindkét esetben csak a munkaköri változásra — választásra, kinevezésre, felmentésre — vonatkozik.

— A káderhatáskörök decentralizálásának és gyakorlásának fontos rendező elve továbbra is, hogy a káderek ügyében ott döntsenek, ahol a legjobban és érdemben tudják megítélni azok munkáját, magatartását — emelte ki az előadó. A kádermunka legfőbb feladata ezután is az, hogy a vezető posztokon feladatuk ellátására alkalmas, a néphatalmat erősíteni akaró és tudó, a párt vezető szerepének érvényesítésére képes vezetők dolgozzanak.

r Az írásos előterjesztést, a szóbeli kiegészítést és a kérdésekre adott választ a Központi Bizottság egyhangúlag elfogadta.

A Központi Bizottság a különfélék című napirend keretében tájékoztatást kapott Grósz Károly moszkvai tárgyalásairól Mihail Gorbacsov- val és más szovjet vezetőkkel. A Központi Bizottság jóváhagyta az agitációs és propaganda-, a gazdaságpolitikai, a káderpolitikai és az ifjúsági bizottság, a közgazdasági, a művelődéspolitikai, a pártépítési, a szövetkezetpolitikai és a tudománypolitikai munkaközösség összetételét.

Ä Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ülésének második, befejező napját követően Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára tartott szóvivői tájékoztatót.

A két nap tapasztalatai alapján elmondható, hogy a Központi Bizottság jól döntött, amikor korábbi elhatározásának megfelelően nyílt ülést tartott, az írott és elektronikus sajtó révén betekintést engedett munkájába — hangsúlyozta elöljáróban. Egyetértés alakult ki abban, hogy a jövőben is folytatódjék a nyílt tájékoztatás, s akár a vitáról is készülhessen élő felvétel. Major László kinevezésével kapcsolatban a Központi Bizottság titkára elmondta, hogy a KB- iroda új vezetője korábban újságíróként dolgozott, ezt követően a Központi Bizottság apparátusában tevékenykedett, majd nagykövetként képviselte hazánkat. Kifejezte meggyőződését, hogy személyében alkalmas embert találtak a pártszóvivői funkcióra is.

A szóvivő nagy jelentőségűnek nevezte a második napirendi pontként tárgyalt gyülekezési és egyesülési jog törvénybe foglalásáról szóló javaslatot. Kiemelte, hogy az elvi állásfoglalás vitájában lényegre törő és fontos észrevételek hangzottak el.

Ezek közé sorolta, hogy az állampolgári elégedetlenséget akár felvonulással is ki lehetne fejezni. A lényeg: az állampolgárok ne csak a szavazásnál, a választásoknál, hanem egyéb módon is véleményt nyilváníthassanak, s ennek legyenek meg a törvényes keretei. A káderhatáskör vitáról szólva a szóvivő elmondta, hogy a Központi Bizottság egyharmadára csökkentette azoknak a funkcióknak a számát, amelyek a jövőben is hatáskörébe tartoznak.

Az újságírók kérdéseire válaszolva Berecz János elmondta: a Központi Bizottság támogatta azt az elképzelést, hogy az egyesülési törvényjavaslat az egypártrendszer keretei között biztosítsa az egyesülési és gyülekezési jogot. Ügy vélte, hogy az egyesülési és a gyülekezési törvényjavaslatot nem lenne szerencsés társadalmi vitára bocsátani, mert nem helyes a lakosságot túlterhelni vitákkal. A választójogi törvény továbbfejlesztése, annak kiegészítése amúgy is szélesebb érdeklődésre tart számot,

s annak vitájára hamarosan sor kerül. A közelmúltban megalakult szervezetekkel kapcsolatban Berecz János leszögezte: amíg az Országgyűlés az egyesülési és gyülekezési törvényt nem alkotja meg, eddigi szokásaink szerint járunk el. A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének tevékenységével kapcsolatban rámutatott: nincs okunk arra, hogy ne tűrjük, sőt, esetleg ne támogassuk. Az ilyen kérdéseket azonban ma még konkrétan kell mérlegelni.

Berecz János végezetül elmondta, hogy a két gazdaság- fejlesztési koncepció tárgyalása során elhangzott felszólalásokat külön-külön is fel kell dolgozni, mert nemcsak javaslatok hangzottak el, hanem olyan felelősségteljes gondolatok is, amelyek főként a lakosság terheivel, a lakosságot érintő szociális problémákkal foglalkoztak. A SZOT főtitkára sem arra gondolt — amikor a tervezetek ellen szavazott —, hogy feltétlenül szükség van egy harmadik variációra. Ö azt mondta: nem kapott elég biztosítékot a szociális gondoskodás kérdéseit illetően. E véleményeket tehát tanulmányozni kell, mert csak a valóság teljes ismeretében vállalható a döntés. Ennek tudatában októberben ismét napirendjére tűzi e témát a Központi Bizottság — mondta végezetül Berecz János.

A káderek ügyében ott döntsenek, ahol meg tudják ítélni őket

KÖZLEMÉNY

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. július 13—14-én Grósz Károly elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és megyei jogú pártbizottságok első titkárai, valamint a budapesti pártbizottság titkárai.

A Központi Bizottság tájékoztatót hallgatott meg Grósz Károly július 4—5-ei moszkvai tárgyalásairól.

A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta:

— Németh Miklós előterjesztésében a népgazdaság év eleji fejlődésének tapasztalatairól készített jelentés és a jövő évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot;

— Fejti György előterjesztésében a gyülekezési és az egyesülési jog törvényi szabályozásának fő elveiről szóló javaslatot;

— Lukács János előterjesztésében a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság káderhatásköri listájának módosítására tett javaslatot.

I.

"I A Központi Bizottság jóváhagyólag tudo- -L* másul vette Grósz Károly tájékoztatóját július 4—5-ei moszkvai tárgyalásairól. Megállapította, hogy pártunk főtitkárának a Szovjetunióban tett munkalátogatása a magyar—szovjet kapcsolatok fontos eseménye volt. Az SZKP KB főtitkárával, Mihail Gor- bacsovval folytatott szívélyes, baráti légkörű megbeszélés megerősítette, hogy az MSZMP és az SZKP azonosan ítéli meg a nemzetközi helyzet alakulását, a szocializmus jövőjét. Mindkét párt a sajátos nemzeti feltételek között a szocialista társadalom megújításán, a demokrácia fejlesztésén, a korszerű, hatékony gazdálkodás kialakításán munkálkodik.

A kölcsönös bizalom és megértés szilárd alapul szolgál a magyar—szovjet kapcsolatok sokrétű fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez, a két ország érdekeinek összehangolásához. A moszkvai megbeszélések megmutatták: kölcsönös a törekvés arra, hogy az együttműködés fejlesztésével elősegítsük időszerű gazdasági és politikai feladataink megoldását.

A megbeszéléseken elvi egyetértés alakult ki az országaink közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésének fő irányairól. A magyar népgazdaság számára igen jelentős, hogy a Szovjetunió kész 1991—95. között a jelenlegi ötéves tervben rögzített mennyiségben energiahordozókat és alapvető nyersanyagokat szállítani; továbbá az, hogy kifejezte készségét korszerű gépipari termékek vásárlására. Egyetértés volt abban is, hogy a magyar—szovjet pénzügyi kapcsolatok kiegyensúlyozása érdekében új kezdeményezésekre van szükség.

O A Központi Bizottság támogatásáról biz- “* tosította az európai hagyományos haderők és fegyverzetek csökkentésére irányuló elképzeléseket, a Mihail Gorbacsov által Varsóban megfogalmazott szovjet javaslatokat. Támogatta az F—16-os amerikai bombázók — megfelelő ellentételezés fejében — földrészünkről történő kivonásának gondolatát is. Mindez egybevág azokkal a törekvéseinkkel, hogy Magyarország azon államok között legyen, amelyek területén elsőként kerül sor a haderők és a fegyverzetek csökkentésére. Nemzeti érdekeinkkel egybeesik az a szovjet indítvány is, hogy a két katonai rendszer alakítsa ki a véletlen konfliktusok megelőzését szolgáló mechanizmusokat. Külpolitikánk e javaslatok felvetésében kezdeményező szerepet játszott és a jövőben is tevékeny részt vállal azok kimunkálásából, megvalósításából.

II.

A Központi Bizottság az év eleji gazdálkodási tapasztalatok alapján megállapította: helyes volt a stabilizációs gazdaságpolitikai irányvonal kijelölése. A gazdasági folyamatok azonban továbbra is ellentmondásosak. Társadalmunk az év során, áldozatokat is vállalva, jelentős erőfeszítéseket tett az ország előtt álló feladatok megoldására. A gazdaság több lényeges pontján — így elsősorban a nem rubelelszámolású exportban és a külkereskedelmi egyenlegben — az eredmények kedvezőek. A költségvetés tervezettet meghaladó hiánya gondokat okoz. A feszültségek oldására a kormányzat az év elejétől több döntést hozott, de a folyamatok kívánt irányba tereléséhez további intézkedések szükségesek.

Az 1988. évi főbb gazdaságpolitikai célok teljesítése a stabilizációs és a kibontakozási program megvalósításának szempontjából kulcsfontosságú. Az idei fő gazdaságpolitikai célok elérése következetes gazdaságirányítást és határozott kormányzati magatartást igényel.

A Központi Bizottság megítélése szerint az 1988-ra kialakult gazdasági helyzet mindenekelőtt a korábbi évek gazdasági folyamataiban és gazdaságpolitikai gyakorlatában gyökerezik. Az 1987. júliusi kibontakozási programban egyértelműen megfogalmazódott a fordulat szükségessége, kirajzolódtak annak fő keretei, gazdaságpolitikai jellemzői, s az azóta szerzett tapasztalatok, valamint az országos pártértekezlet felismerései és elhatározásai megteremtették a fordulat politikai lehetőségeit.

Elodázhatatlanná vált a gazdaságpolitikában olyan feladatok meghatározása és következetes végrehajtása, amelyek egyidejűleg szolgálják a gazdasági stabilizációt, létrehozzák a gazdaságban és a társadalomban a megújulás feltételeit. A stabilizáció megvalósítása és a kibontakozás megalapozása nem egy-két évre szóló feladat, hanem hosszabb fejlődési szakaszt igényel.

A távlatokat is megalapozó fordulat eléréséhez egyaránt szükség van a társadalom

és á gazdaság nyitottabbá tételére, a szocialista piacgazdaság kiépítésére, a fejlődőképes vállalkozások gazdálkodási feltételeinek javítására, a műszaki haladást is segítő külföldi működő tőke részvételi lehetőségeinek bővítésére, a termelési erőforrásokhoz való hozzájutás kötöttségeinek oldására.

A Központi Bizottság támogatja, hogy a jövő; évi gazdaságpolitikai elgondolásokat a kormányzati szervek az előterjesztett két változatnak megfelelően dolgozzák ki, előtérbe állítva azt a változatot, amelynek fő jellemzője a gyorsabb szerkezeti változás és műszaki fejlődés, a határozottabb külpiaci nyitás, a piaci eszközök szélesebb körű ki- terjesztése és az ezekhez kapcsolódó elkerülhetetlen feszültségek vállalása. A kidolgozandó változatok — a szelektivitás fokozását szolgáló szigorú szabályozás mellett — körültekintő elemzést és felkészülést igényelnek a várható társadalmi hatások feltárása és az azok kezeléséhez szükséges eszközök megteremtése érdekében.

A munka eredményéről szóló jelentést a Központi Bizottság őszi ülése elé kell terjeszteni.

III.

Ä Központi Bizottság áttekintve a gyülekezés és az egyesülés szabályozásának fő elveit megállapította: a demokrácia kiszélesítése, valamint az alkotmányos rend védelme érdekében indokolt, hogy az Országgyűlés a gyülekezési és az egyesülési jogról törvényeket alkosson.

A testület ajánlja, hogy a törvény nyilvánítsa ki a gyülekezési és az egyesülési jog alkotmányos szabadságát, és határozza meg e jogok gyakorlásának törvényes kereteit. Mondja ki, hogy azok gyakorlása nem sértheti a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét, nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit, az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közegészséget és a közerkölcsöt, valamint mások jogait és szabadságát.

A törvény rögzítse, hogy a gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, gyűlések, felvonulások szervezhetők, azokon a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják. A gyülekezési jog gyakorlásában részt vevők különböző megnyilvánulásai nem sérthetik a törvény előírásait.

A törvény írjon elő bejelentési kötelezettséget a közterületen vagy középületben tartandó összejövetelekre, gyűlésekre, felvonulásokra; ugyanakkor jelölje meg azokat a rendezvényeket, amelyek nem tartoznak előzetes bejelentési kötelezettség alá. Fontos annak rögzítése, hogy a gyülekezés esetleges megtiltása ellen bírósághoz lehessen fordulni.

Az egyesülési jogot szabályozó törvény határozza meg a társadalmi szervezet, az egyesület fogalmát, szabályozza megalakulásuk,

'állami elismerésük, működésük kereteit, valamint megszűnésük rendjét. Mondja ki, hogy társadalmi szervezet, egyesület minden olyan tevékenységre alakítható, amelyet a törvény nem tilt.

A társadalmi szervezet vagy az egyesület kritériumait ki nem merítő társaságok létre- ' jöttét és működését a törvény ne kösse meg- alakulási szabályhoz és állami nyilvántartásba vételhez. Tegye azonban lehetővé, hogy ha valamely társaság tevékenysége egyesületre, társadalmi szervezetre utaló ismérveket mutat, az illetékes állami szervnek legyen joga a körülmények tisztázására és a szükséges intézkedések megtételére.

A Központi Bizottság felkérte a Minisztertanácsot, hogy a gyülekezési, valamint az egyesülési jogról szóló törvényjavaslatok tervezetét a Hazafias Népfront szervezésében bocsássa társadalmi vitára. E vita tapasztalatainak figyelembevételével átdolgozott törvényjavaslatokat lehetőleg még ebben az évben nyújtsa be az Országgyűlésnek.

IV.

A Központi Bizottság az országos pártértekezlet állásfoglalásának megfelelően döntött a központi pártszervek hatáskörébe tartozó párt-, állami, társadalmi és gazdaságii tisztségek köréről. Ezek számát 1241-ről 435- re csökkentette.

A Központi Bizottság abból indult ki, hogy a pártszervek hatáskörébe — így a központi testületek hatáskörébe is — csak a politikailag különösen fontos, többségében első számú vezetői tisztségek tartozzanak, érvényt szerezve annak az elvnek, hogy a funkciók betöltéséről lehetőleg ott és azok döntsenek, ahol és akik leginkább ismerik a kádereket, illetve, akik jogosultak erre.

A pártszervek döntenek a saját választási vagy kinevezési jogkörükbe tartozó személyi ügyekben, és előzetesen állást foglalnak azokban, amelyekben a választás, illetve a kinevezés más szervek feladata.

★

A Központi Bizottság döntött hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben:

— Óvári Miklóst, a Központi Bizottság irodájának vezetőjét — nyugállományba vonulása miatt — érdemei elismerése mellett felmentette beosztásából;

— Major Lászlót, a Magyar Népköztársaság montevideói nagykövetét kinevezte a Központi Bizottság irodájának vezetőjévé;

— Huszár Istvánt, a KB Párttörténeti Intézetének igazgatóját — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárává történt megválasztása miatt — felmentette beosztásából;

— Balogh Sándort, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanárát kinevezte a KB Párttörténeti Intézete igazgatójának.

a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának július 13-14-ei üléséről