Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-15 / 168. szám
2 i 1988. JULIUS 15., PÉNTEK Lengyel-szovjet közös nyilatkozat Találkozó értelmiségiekkel Gyorsabb, radikálisabb lépésekkel Csütörtökön délután plenáris üléssel, majd közös nyilatkozat elfogadásával véget ért Mihail Gorbacsov négynapos lengyelországi látogatásának hivatalos része. A tárgyalásokról kiadott közös nyilatkozat értelmében a felek a szovjet—lengyel szövetség. a kölcsönös megértésen, az őszinte, baráti, sokoldalú együttműködésen alapuló kapcsolatok határozott erősítése mellett foglalnak állást. Kiemelkedő politikai jelentőségűnek tartják a szovjet átépítés és a lengyel megújulás politikai irányvonalának egybeesését, ami különösen kedvező feltételeket teremt a szovjet—lengyel együttműködés minden területen való továbbfejlesztéséhez. Az együttműködést baráti légkörben, egyenlő jogokkal és kölcsönös megértéssel bővítik. Minden politikai megoldás egyetlen kritériuma a társadalmi, politikai gyakorlat lehet csak, ami reálisan erősíti a szocializmus pozícióit. A közös állásfoglalás végezetül megállapítja, hogy bár a nemzetközi helyzet változatlanul bonyolult, jelenleg pozitív irányzatok érvényesülnek, és az új politikai gondolkodás eszméje fokozatosan a politikai gyakorlat részévé válik. A Szovjetunió és Lengyelország — mint a Varsói Szerződés tagállamai — különös jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy mihamarabb megkezdődjenek a tárgyalások az európai hagyományos fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről. A Szovjetunió támogatja a közép-európai hagyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentésére, a bizalomerősítésre vonatkozó, úgynevezett Jaruzelski-t érvét; nemkülönben Lengyelország azt a szovjet-indítványt, hogy hozzanak létre a háború és a meglepetésszerű katonai támadás veszélyét csökkentő európai központot. Lenini alapokon A tervezettnél másfél órával hosszabbra nyúlt, s a szovjet —lengyel kapcsolatok történetében eddig egyedülálló eseménnyel kezdődött Mihail Gorbacsov csütörtöki programja: az SZKP KB főtitkára a varsói királyi várban a lengyel értelmiség képviselőivel találkozott. Az SZKP KB főtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy az atomhalál veszélyétől fenyegetett, ökológiai, élelmezési, túlnépesedési problémákkal küszködő korunkban a politikai vezetőknek feltétlenül oda kell figyelniük a tudományokat és a művészeteket képviselők véleményére, mert e nélkül hibás döntéseket hoznak, a politikai hibákért pedig nagyon drágán kell fizetni. A látogatás első három napja alatt szerzett benyomásokat összegezve Mihail Gorbacsov leszögezte: — Lengyelország keresi, és számomra úgy tűnik: meg is találja a választ a hogyan tovább kérdésére. — A továbbiakban a Szovjetunióban folyó átalakítási politikáról szólt, amelynek legfőbb célja az ország egész életének megújításával a szocialista társadalom humánu- sabbá tétele. PÁRIZSI MEGHÍVÁS Mihail Gorbacsov idén ellátogat Franciaországba — közölte cstitörtökön Francois Mitterrand. A francia köztársasági elnök a francia nemzeti ünnep alkalmából elhangzott televíziós beszédében nem tért ki arra, hogy pontosan mikor kerülne sor Gorbacsov újabb franciaországi útjára. Mitterrand kijelentette: már négyszer találkoztam Gorbacsov úrral, minden bizonnyal idén ts újra találkozunk, s az a szándékunk, hogy rendszeressé tegyük a találkozókat. Beszédében a francia vezető méltatta és támogatta Gorbacsov legutóbbi javaslatát egy európai csúcstalálkozó megrendezésére. Hozzáfűzte, hogy pártolja Gorbacsov minden olyan kezdeményezését, amely a hagyományos fegyverzet terén lévő „egvenlőtlenség” felszámolását célozza. Gorbacsov ezután emlékeztetett rá, hogy az átalakítási politikához hasonló megújulásra már korábban is történtek kísérletek a Szovjetunióban. A Mihail Gorbacsov beszédét követő lengyel felszólalások egyik alapgondolata az volt, hogy a szocializmus, az egész világ fordulóponthoz érkezett, ahonnan csak bátor, egészen újszerű megoldásokkal folytatódhat az emberiség fejlődése. Az elhangzott rövid beszédek többségében megfogalmazódott az a nagy felelősség, amely az emberiség sorsának jövőbeni alakulásában a szocialista országokra, mindenekelőtt a Szovjetunióra hárul. Sajtótájékoztató Grósz Károly moszkvai látogatása idején Mihail Gorba- csovval folytatott tárgyalásain nem szerepelt a megvitatott témák között a magyar—román ellentétek kérdése, és várhatóan nem esik. szó róla, nem lesz témája a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé pénteken Varsóban megkezdődő ülésének sem — jelentette ki csütöi’tökön Varsóban megtartott sajtóértekezletén Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára. Amennyire tudom — mondta —, sem a magyar, sem a román fél nem érdekelt annak felvetésében, hogy más szocialista országok is bekapcsolódjanak a kettőjük közötti problémák megvitatásába. Ezzel mi is egyetértünk. Szerintünk a szocialista országok közötti vitás kérdéseket nekik maguknak kell megoldaniuk. Mi a magunk részéről minden erőnkkel elősegítjük, hogy ilyen szellemben oldódjanak meg a vitás kérdések, kétoldalú tárgyalások, viták, a pröblémák tisztázása és megszüntetése útján. elvtársi módon, külső be- avatkozás nélkül. Forgatom a gondolatot, a B változatnak nincs realitása, hiszen visszarendeződéshez vezethetne, mégpedig nagy valószínűséggel. Pártállásra való tekintet nélkül mindketten az A variánsra szavazunk! De hogyan vélekedik Gemesi- né Lőrincz Márta, a Pest Megyei Tanács Flór Ferenc Kórháza Il-es számú párta.apszer- vezetének vezetőségi tagja, a KB ülés első napján elhangzottakról? — Hogyan vélekedem? — dobja vissza a kérdést, miközben elmerülten forgatja ujjai között gyújtásra váró cigarettáját. — A és B. Nehéz első hallásra közülük választani. De az A-t tartom célravezetőnek, mert rövid idő alatt biztosíthatja kilábalásunkat nagyon nehéz körülményeink közül. Ám megszorításai a pályakezdő fiatalokat, a harmincéveseket sújtják. Ez a réteg, illetve korosztály ma is nehezen él. Persze a nyugdíjasok is, de nekik legalább mai van lakásuk, otthonuk ... Azt a bizonyos szociálpolitikai hálót pedig nagyon körültekintően terjeszteném ki, mégpedig rövid idő alatt. Nem hagyva rajta lyukakat, megnézve, meghatározva, kik kerülhetnek a védelme alá. S a munkáról szólva, forintokban állítanám vissza a nyolc óra becsületét. Attól sem idegenkedve, ha egy feladat megoldása nyolcezret ér ennek a társadalomnak, akkor nyolcezret adok, még akkor is, ha négy óra alatt pontosan, maradéktalanul képes volt valaki eleget tenni kötelezettségének. A (Folytatás az 1. oldalról.) beruházást illeti, a leállítás többe kerülne, mint a — környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő — gyors befejezés. Határozathozatal következett. A Központi Bizottság egy korábbi döntését visszavonva kimondta: 1989. január 1-jé- vel nem tartja bevezethetönek uz új nyugdíjrendszert. Ami a két gazdaságfejlesztési alternatívát illeti: az elnök javasolta, hogy a Központi Bizottság elsősorban az A változat kidolgozását támogassa, további munkalatokFEJTI GYÖRGY: Elöljáróban hangsúlyozta: a politikai intézményrendszer átalakításának egyik kulcskérdése az állam és az állampolgárok közötti viszonyok szabályozásának korszerűsítése az állampolgári aktivitás és kezdeményezés széles körű kibontakoztatása érdekében. — Előrehaladásunk fontos feltétele, hogy képesek legyünk kimozdítani a társadalmat, az embereket a ma még sajnos sok helyütt jelen lévő érdektelenségből és közönyből. Mind több honfitársunknak saját, személyes tapasztalatai alapján kell meggyőződnie arról, hogy van értelme és esélye a józan változtatási törekvéseknek, a konzervativizmus. az ésszerűtlen- ség elleni fellépésnek. Mindez szükségessé teszi az emberiállampolgári jogokról — ezen belül a gyülekezési és egyesülési jogról — a szocializmus keretei között korábban kialakult felfogásnak és gyakorlatnak a kritikai elemzését. tehetséget, a jó képességet a magunk hasznáért megfizethetjük! Nehéz a bűvös körből kilépni, elszakadni a pénztől. Hiszen már a második mondat után is ide kanyarodunk visz- sza Erős Gábornéval, a Szi- las Menti Mgtsz I-es pártalap- szervezetének titkárával,, a szövetkezet párt-végrehajtóbizottsága szervezőti tkárával. Mert mi lesz akkor, ha elmarad az állami támogatás az export mellől? — Az bizony komoly gondot okozna — jön a kérdésre a gyors válasz. — Illóolaj-lepárló üzemünk csak dotációval nyereséges. S amit exporttámogatásként kapunk, abból tudunk külföldről beszerezni olyan illatkompozíciókat, anyagokat, amelyekre a hazai kozmetikai cikkeket előállító iparnak szüksége van. Hiszen Magyarországon az illatkompozíciók, illatanyagok gyártásának nincs hagyománya... Éppen ezért mondom: megfontoltan, meggondoltan, nem kampányszerűen kell megszüntetni az állami támogatást. Megítélésem szerint a B variáns nem vezet sehová, míg az A elég nagy különbségeket teremthet a családok között. Teremthet, ha a szociálpolitikai megoldások szinte rögtön nem követik az A változat bevezetését Most valahogy optimista vagyok, bízom abban; végre sikerül előrébb lépnünk ha nagy nehézségek, társadalmi feszültségek árán is. A társadalmi-gazdasági feszültségek várható jelentkezésére irányítja rá a figyelmet ra ajánlva a B variánst is. A végzett munkáról a Központi Bizottság októberben kapjon tájékoztatást. Ezt a Központi Bizottság három ellenszavazattal és egy tartózkodással jóváhagyta. Végezetül a testület egyhangú döntéssel elfogadta az előterjesztést a szükséges kiegészítésekkel. az előadói beszédet és a vitában elhangzottakra adott választ. Ezt követően Fejti György, a Központi Bizottság titkára terjesztette elő a gyülekezési és az egyesülési jog szabályozásának fő elveire kidolgozott javaslatot. Fejti György ezután áttekintette, hogy milyen jogszabályok foglalkoznak a gyülekezési és az egyesülési joggal. Hangsúlyozta, hogy a mai állapot nem tartható fenn. Ahhoz fűződik érdekünk, hogy mind az állampolgárok, mind •a hatóságok számára tiszta, világos, egyértelmű, törvényes keretek között definiált viszonyokat teremtsünk. Vagyis hogy pontosan ismerjék jogaikat és kötelességeiket, valamint a jogok garanciáit, és a kötelességszegés, a jogsértés szankcióit. Az élet minden területén — így a gyülekezési és az egyesülési jog kérdésében is — meg kell haladnunk a „se nem szabad, se nem tilos’’ állapotokat. Az ilyen helyzetek ugyanis szükségszerűen bizalmatlanságot szülnek, és kiszámíthatatlanná tesznek folyamatokat, reakciókat. — A törvények megalkotását arra az elvre javasoljuk felépíteni, hogy a gyülekezés és az egyesülés az állampolgáár. Hegyi József, a Ganz Árammérőgyár Gödöllő vállalati párt-végrehajtóbizottságának tagja is. — Komoly próbatétel előtt állunk, s nem érzékelem pontosan, miként képes ezt majd elviselni a magyar társadalom. Ám remélem, nem maradunk meg a deklaráció talaján, döntésünket a tettek követik. A reál- folyamatokhoz igazodó szociálpolitika nem várathat magára. A családi pótlékot, az ösztöndíjakat, a kis nyugdíjakat rendezni kell, mert a középkorúak ezt a hármas tehertételt képtelenek tovább hordozni. — Nagyon fontos az is, hogy működő töke kerüljön az országba magával hozva a korszerű technikát. S ne mondjunk le a gépkocsigyártásról, hiszen az ipari kultúra egyik hordozóágazatáról van szó, s ugyanakkor negyven másik iparágnak adhatna munkát. Hozzátéve azt is: a sokat emlegetett, ám gyakorlatban sehol sem lévő termékszerkezetváltás kikényszerítésére is alkalmas lenne. Ki kell iktatni a gyakorlatból az állami elvonások ma meglévő rendszerét. Kicsit hazabeszélek a példával, de ez a kézenfekvő: rubelexportunk tiszta jövedelmének nyolcvan százalékát vonja el az állam, s ebből pótolja más vállalatok veszteségeit. Igazságtalannak tartom. Ha ez a pénz itt maradna, gépekre, bérre, jövedelemre több jutna. S mi van ma? Az ellenérdekeltség! — Nem öltözteti sztaniolpapírba a véleményét, de nincs is ma szükségünk szép szavakra, amikor az igazsággal, eddigi munkánk hiányosságaival, ballépéseinkroknak az alkotmányon alapuló alanyi joga, amelynek gyakorlását azonban — a nemzetközi deklarációkkal és eljárással összhangban — a törvény korlátozhatja, illetve feltételekhez kötheti. A Központi Bizottság titkára rámutatott: a törvényi szabályozástól mindenekelőtt az állampolgári illetékesség és szuverenitás megerősödését, a társadalom úgynevezett „alulról történő” megszerveződésé- nek, az érdek- és vélemény- különbségek szervezetszerű megjelenésének felgyorsulását és mindezek révén a közéleti aktivitás széles körű kibontakozását várhatjuk. Ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy a mai, bonyolultabb társadalmi-gazdasági viszonyok közepette a gyülekezési és egyesülési jog tágabb teret és lehetőséget biztosit az állampolgári elégedetlenség kifejezésre juttatásához. Világossá kell tenni: a politikának nem áll érdekében, hogy leplezze vagy visszautasítsa az elégedetlenséget. Éppen ellenkezőleg: arra kell törekednünk, hogy az elégedetlenség valós okait minél pontosabban megismerjük, és az állampolgárok közreműködésével, ha módunkban áll, megszüntessük. Vagyis az emberi elégedetlenséget okos, hiteles politikával a változtatások hajtóerejeként kell felhasználnunk. — Bizalommal kell tekintenünk minden olyan állampolgári kezdeményezésre, amelynek célja egybeesik a szocialista társadalom normáival. Félre kell tenni a jelenlegi szervezeti kereteken kívül létrejövő szerveződésekkel szembeni fenntartásokat, bizalmatlanságot. Nem szükséges mindenáron a meglévő szervezetekbe. mozgalmakba való integrálásukra törekedni. Tudomásul kell vennünk a sokféleséget, a megszokott formáktól és sémáktól való eltérést. kel kell szembenézni. S lépést váltani, a nem mindennapi próbatételt állni. Próbára tenni önmagunk tűrőképességét nem is lesz egyszerű. Ebből a gondolatkörből indul ki Novák László, a Budapest Bank Rt. gödöllői fiókjának igazgatója is, a pénzintézetek és kereskedelmi pártalapszervezet titkára. — A két változat? — kérdez vissza. — Hát a B-t minden eredmény nélkül tíz éve próbálgatjuk. Így aztán szerintem szóba sem jöhet! A keményebben, az A-n a sor. De arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy ma kisebb a tűrőképesség, mint tíz évvel ezelőtt volt. Ezt azonban nem lehet mérlegelni, s eme mérlegelés során engedményeket tenni. Ha most is egy helyben topogunk, a nyugati bankok egyik napról a másikra I3- húzhatják előttünk a „redőnyt” ! Létérdekünk, hogy azokat az állami támogatásokat egyszer és mindenkorra megvonjuk, amelyek a veszteségeket egalizálják. A huszonnegyedik órában vagyunk! Az állami támogatás megvonása nem egyformán érint mindenkit. A Mecseki Szénbányák például, ha ötven százalékkal emelheti a szén árát, már nem szorul támogatásra, talpra tud állni. A kispénzű embereknek, nagycsaládosoknak, nyugdíjasoknak pedig adjunk háromezer forintos utalványt ingyen. Az állam akkor sem jár rosszul. Amit addig a bányának adott dotációként, annak az összegnek a fele így is megmarad. A beruházások támogatásánál is csak oda juthat pénz, ami országos érdeket képvisel. Nem lehet várni. Az A változat — reméljük — a pénzpiac abnormális viszonyait is megszünteti. Bízom benne, hogy a Központi Bizottság is ezt részesíti előnyben. Nem a szembenálláshoz, hanem az együttműködéshez fűződik érdekünk. Vagyis abból kell kiindulnunk, hogy nem az öntevékeny állampolgári kez- deményezesek jelentenek veszélyt, hanem éppen azok hiánya, a közöny, a passzivitás, a tehetetlenseg érzetének eluralkodása. — A lakosság — elsősorban az értelmiség — számottevő része nemcsak elégedetlen, hanem a párt hivatalos álláspontjától többé-kevésbé eltérő nézeteket is megfogalmaz. Ez a jelenség nem tekinthető ellenzékiségnek, sokkal inkább — a szó klasszikus értelmében vett — alternatív gondolkodásként jellemezhető. E nézetek képviselői nem a szocializmus, hanem annak működési zavarai ellen lépnek fel, vagyis a szocializmus keretei között keresnek más megoldásokat. Nem alkotnak homogén csoportot. — Az előkészítés alatt álló törvények megteremtik a lehetőséget a viszonyok rendezésére az alternatív elgondolásokat képviselő csoportokkal is. Ehhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy ezek a csoportok — a törvény szellemének és betűjének megfelelő módon — definiálják magukat, és egyértelműen elhatárolódjanak a szocializmusellenes személyektől és csoportoktól. Ki kell alakítanunk az alternatív elgondolások konstruktív kezelésének politikai kultúráját is. Ez érdekében áll minden, valóban megújulást, kibontakozást kereső erőnek. De nem áll érdekében azoknak, akik — bármilyen alapállásból — konfrontációra, „erőpróbára” törekednek. Kétségtelen ugyanis, hogy bár igen szűk bázisra támaszkodva, de van az országban kifejezett szocializmus.- es rendszerellenesség is. Ezt a körülményt hiba volna akár lebecsülni, akár túlértékelni. Vannak olyan személyek és csoportok, akik és amelyek — bár szavakban mást hangoztatnak —r nézeteikkel és főleg cselekedeteikkel — kirekesztik magukat a párbeszédből. Világossá kell tennünk, hogy ezeknek a személyeknek és csoportoknak a törvény nem fog legális mozgásteret biztosítani. — Pártunk hosszú Idő óta a társadalmi feszültségek és problémák politikai eszközökkel történő megoldásának gyakorlatát követi. Ez így lesz a jövőben is. Nem keressük a konfrontációt, de nem is térünk ki előle. Abból indulunk ki, hogy a törvényeket mindenkinek be kell tartania. Ezen az alapon a rendszer destabi- lizálására irányuló aktív tevékenység ellen — más jogállamokhoz hasonlóan — minden törvényes eszközt igénybe véve fel fogunk lépni. Fejti György végezetül annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a gyülekezési és egyesülési jog törvényi szabályozása révén további jelentős lépést tesz előre a társadalom azon az úton, amely a szocializmus, a reform és a demokrácia összhangjának megteremtése felé vezet. A javaslat vitája Az előterjesztést követő vitában hárman mondták el véleményüket, a testület egyik tagja írásban nyújtotta be hozzászólását. A felszólalók egyöntetűen úgy foglaltak állást: egyetértenek az előterjesztés céljaival, politikai irányvonalával. A vitában több konkrét észrevételt is tettek, részben a törvénytervezet egyes cikkelyeihez, részben a Központi Bizottság kialakítandó állásfoglalásához. Szóba került a nyilvánosság: Kulcsár Kálmán javasolta, hogy a törvényalkotó munka részleteibe a közvéleménynek legyen módja jobban betekinteni, hiszen jelenleg gyakran úgy tűnik, mintha már a jó ideje napirenden lévő kérdésekben külső nyomásra látnának munkához a döntéshozók. Vitaösszefoglalójában Fejti György rögzítette: a Központi (Folytatás a 3. oldalon.) ★ így is történt. Erről a kora délelőtti beszélgetéseink során még nem tudtunk, de a rádió a Déli krónikában már hírül adta. Igaz, a B változat is kidolgozásra kerül a Központi Bizottság döntése alapján. — Hogyan tovább? Ennek részletes meghatározása a feladatok aprópénzre váltása vár ránk. Tehát a neheze még hátravan! Varga Edit Döntés előtti meditáció A huszonnegyedik órában Szerda reggel. A Volán-taxi falja a kilométereket, amikor a rádió a nyolcórás hírekbe kezd. A huszonegynéhány-éves pilóta — kérésemet megelőzve — teljes hangerőre állítja a készüléket. Az MSZMP Központi Bizottsága keddi üléséhez kapcsolódó kommentárok, nyilatkozatok rövid összefoglalójáig feszülten figyel. Majd egy megjegyzéssel fordul hozzám: „Nem kell sokat töprengeni azon, hogy A vagy B. Olyan ez, mint a rossz fog, essünk rajta minél előbb túl, üljünk be a székbe. Természetesen most nem a fogorvoséba, hanem az A variánséba. Ne húzzuk-halasszuk tovább a gyökeres változtatást akkor, amikor a gazdaságnak erre van szüksége. Három vagy négy szűk esztendő nem a világ vége, elviselhető .. .»* Tudomásul kell vennünk a sémáktól való eltérést