Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-15 / 168. szám

Befejezte tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága pest MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM Ára: 1,80 forint 1988. JÚLIUS 15., PÉNTEK Gyorsabb, radikálisabb lépésekkel |Varssba utaztak Fárt- és kormányküldöttség Július 13—14-én ülést tartott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A tes­tület megtárgyalta a népgazdaság fejlődésének év elejei tapasztalatairól szóló jelentést, s elfogadta az 1989. évi fejlődés fő irányaira tett javaslatot. Megvitatta a gyülekezési és egyesülési jog szabá­lyozásának fő elveit, elfogadta a Központi Bizott­ság és a Politikai Bizottság káderhatásköri lis­táját és döntött személyi kérdésekben. A KB ülé­séről tegnap közleményt adtak ki, amely lapunk 3. oldalán olvasható. Az MSZMP Központi Bizottsága július 11-én folytatta tanácskozását. Képünkön szavaz a Központi Bizottság . . ; , kanélkiiliség okozta feszültsé­gekkel vagy a kábítószer­fogyasztás veszélyeivel. Eze­ket nem lehet régi módon és formákban megoldani, hanem hozzáértő irányításra, társa­dalmi szolidaritásra, egyéni és családi felelősségvállalásra, több szakemberre, széles körű társadalmi nyilvánosságra és az ország anyagi lehetőségei­hez mérten több pénzre van szükség. Aláhúzta, hogy a Központi Bizottság vitájában többször is szóba került „szo­ciális védőháló” kifeszítése nem lehet csak az állami szo­ciálpolitika feladata, ez csak széles körű összefogással, tár­sadalmi szolidaritással hozha­tó létre. A hozzászólók rámutattak, hogy a gazdasági tervek megvalósításának legfőbb fel­tétele a lakosság bizalma az új programok iránt. Ez pedig — miként Boros László mon­dotta — a gyors és pontos tá­jékoztatás révén növelhető, mert a lakosság felnőtt, érett, igényli a beavatást, és ki­fogásolja, ha az elmarad. Ju- dik István a lakosság széles körű tájékoztatását a társadal­mi tűrőképesség növelése egyik feltételének nevezte. Több hozzászóló nem lévén — huszonhatan fejtették ki véleményüket a plénumon, hárman írásban adták be ész­revételeiket —, az elnöklő Berecz János a vitát bere­kesztette és szót adott a na­pirendi pont előterjesztőjének, ■ Németh Miklósnak. Folytatódott az eszmecsere a gazdaság fejlődéséről Délelőtt folytatódott a Köz­ponti Bizottság vitája az idei gazdasági helyzetről és a szükséges fordulatot célzó fej­lesztési változatokról. Judik István kiemelte, hogy ez a vi­ta tartalmában és szellemében megfelel az országos értekez­let állásfoglalásának: a párt a gazdasági stratégia fő irá­nyainak kialakításán dolgozik. Romány Pál azt hangsúlyozta, hogy a pártértekezlet által megválasztott új Központi Bi­zottság nagy fontosságú dön­tések előtt áll. Boros László javasolta az előterjesztés né­hány részletének további pon­tosítását, s ezen belül a mű­szaki fejlesztéssel foglalkozó rész kibővítését. A vitában többen szóltak a mai gazdasági helyzet néhány vonásáról. Orbán István ked­vezőnek tartotta, hogy bővül­tek a gazdaság működésének keretei, s kedvezőtlennek ítél­te, hogy terjed — szavai sze­rint — „a tengődő magyar vállalatok köre”. Boros László bírálta a szabályozók gyakori változtatását, a bürokratizmus megnyilvánulásait, a döntések és a tettek halogatását. A Központi Bizottság elé terjesztett változatok közül Boros László az A variációt támogatta, hozzátéve, hogy megfelelő garanciákat kell te­remteni a visszarendeződés megakadályozására, a társa­dalmi feszültségek humánus kezelésére, az új programok megvalósítására. Judik István úgy vélte, hogy a mai infor­mációk alapján még egyik változat mellett sem lehet egyértelműen kiállni. Romány Pál arra hívta fel a figyel­met, hogy a szükségesnek ítélt fordulat értelmezésénél tegyék világossá, mitől akar elfordulni és milyen irányba kíván fordulni a gazdaság, milyen célokat vállal tovább­ra is, és miben akar változ­tatni az eddigi gyakorlaton. Orbán István úgy vélte, hogy bármely változatot is csak az egyének és a vállalatok érde­keltségére építve lehet kidol­gozni és megvalósítani. Csehák Judit az 1984-ben elfogadott szociálpolitikai kon­cepció most folyó reformjáról szólt, amelynek célja, hogy a követelményeket hozzáigazít­sák a mai feladatokhoz és le­hetőségekhez, valamint az egyéb területeken zajló válto­zásokhoz. Hangsúlyozta, hogy az új elképzeléseket a lehető legrövidebb idő alatt kívánják összefüggő koncepcióvá fej­leszteni, szembenézve új, re­gionális problémákkal, de­mográfiai gondokkal, a mun­NÉMETH MIKLÓS: A kételyeket feltáró szó nem ébreszt bizalmatlanságot A Központi Bizottság titká­ra elöljáróban megköszönte a felelős, a további munkál orientáló vitát, amelyet egy­részt az előterjesztett változa­tok kritikus pontjainak, ve­szélyeinek megvilágítása, más­részt a változatok pontosabb kidolgozásának, jobb megala­pozásának határozott igénye jellemzett. A vita megfelelt az országos pártértekezlet szellemének, megerősítette, hogy a jövőben mindenkép­pen alternatív terveket, elkép­zeléseket kell készíteni. A helyzetünket elemző hoz­zászólások az 1988-as eszten­dőt két szempontból is igen nagy jelentőségűnek tartot­ták. Részint azért, mert ha igaz az, hogy a gazdaság erő­forrásai, tartalékai kimerül­tek, akkor egy nem teljesíteti 1988-as terv zuhanásszerű le­szakadáshoz vezetne, amely­nek megakadályozásához poli­tikai érdekünk is fűződik. Másrészt azért is fontos az 1988-as esztendő, mert az utóbbi három évben fejlődé­sünk nem vágott egybe ter­veinkkel, a szavakat most már tetteknek kell felváltaniuk. A kételyeket feltáró őszintébb szó, a nyíltság nem ébreszt bizalmatlanságot az emberek­ben. Csak egy beavatott, a feladatokat értő, azokkal azo­nosuló társadalom tud kitör­ni a mai helyzetből. És ez a helyzet — mondotta — na­gyon kritikus, új értékren­dünk valamennyi elemét még mi magunk sem tudjuk egé­szen pontosan meghatározni, Az azonban bizonyos, hogy 30—40 esztendő felhalmozódott nehézségein nem tudunk egy­szerűen átlépni, gondjainkát nagyon rövid idő alatt nem tudjuk megoldani. Ezt nem szabad elhallgatnunk, mint ahogy azt sem, hogy bármi­lyen irányba mozduljunk is, nemcsak nyertesek, de veszte­sek is lesznek. Csak előnyökkel járó meg­oldás nincs, ám az érdekeket nyílt vitában kell ütköztetni, lehetőséget adva a kitörésre egyénnek, vállalatnak egy­aránt. A Központi Bizottság titká­ra a továbbiakban részletesen szólt a szocialista tulajdonnal való hatékony gazdálkodás lehetséges formáiról, majd a bérreformmal kapcsolatos hoz­zászólásokra reagálva leszö­gezte: mai ismereteink, szá­mításaink szerint a következő két-három évben reálbérnöve­kedést nem tudunk felelősen ígérni. De van mód közérzet- javító intézkedésekre, s e té­ren a gazdálkodó szervek, a vállalatok is léphetnek, ha központilag feloldanak bizo­nyos bürokratikus megkötése­ket. Németh Miklós úgy vélte, hogy az , A változat kidolgo­zását négy elem figyelembevé­telével kell folytatni: El kell ismerni, hogy ma ennek a fi­nanszírozhatósága még „nincs kézben”, ki kell dolgoznunk a KGST-kapcsolatokra vonat­kozó stratégiánkat, további pontosításra vár a hosszabb- rövidebb ideig munka nélkül maradók lehetséges száma, s végül erősíteni kell a vagyon- érdekeltséget, együtt a vezetői érdekeltség intenzitásának nö­velésével. Az előadó javasolta: a Központi Bizottság most ne döntsön abban, hogy melyik változat legyen a további munka kizárólagos alapja, de erősítse meg, hogy a tervező szervek mindkét változat, il­letve ezek kombinációi alap­ján végezzék munkájukat. Németh Miklós végezetül néhány konkrét kérdésre is kitért. A nyugdíjhatározat módosításával kapcsolatban elmondta, hogy a nyugdíjre­form — az előkészítő munká­latokból ítélve — 1989. január 1-jével nem vezethető be, s kérte, a Központi Bizottság vegye ezt tudomásul. Közölte, hogy a honvédelmi kiadások reálértékét nem kívánják nö­velni. Ami a bős—nagymarosi (Folytatás a 2. oldalon) Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára, a Minisztertanács elnöke vezetésével csütörtökön párt­ós kormányküldöttség utazott Varsóba, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé­nek ülésén. A küldöttség tag­ja Szűrös Mátyás, a KB tit­kára, Várkonyi Péter külügy­miniszter és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi mi­niszter, a KB tagjai. A küldöttséggel utazott Szo­kat Imre, a KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője: Őszi István külügyminiszter­helyettes Varsóban csatlakozik a kísérethez. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Lukács János, a Politi­kai Bizottság tagja, a KB tit­kára, Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter, Kótai Géza, a KB külügyi osztályá­nak vezetője, a KB tagjai. A magyar küldöttséget a var­sói repülőtéren Wojciech Jaru­zelski, a LEMP KB első titká­ra, az államtanács elnöke, Zbigniew Messner kormányfő és Józef Czyrek, a KB titkára üdvözölte. Telefonon is szavazhatnak Kormányszóvivői tájékoztató A Minisztertanács üléséről a kormány szóvivője az aláb­bi tájékoztatást adta. A Minisztertanács elfogadta új ügyrendjét. A kormány rendeletet al­kotott az államminiszter fel­adatáról és hatásköréről. A Minisztertanács meghatározta a vezető tanácsi tisztségvise­lők munkaviszonyával össze­függő kérdéseket. A kormány a kereskedelmi miniszter felügyelete alatt ál­ló országos hatáskörű költ­ségvetési szervként létrehoz­ta az Országos Kereskedelmi és Piacfelügyelőséget, az Or­szágos Kereskedelmi Főfel­ügyelőség jogutódaként. A Minisztertanács jóvá­hagyta a tervgazdasági bi­zottság döntését a gyermekin-, tézmények térítésidíj-rendsze­rének korszerűsítéséről és a vállalati támogatások leépíté­sének programjáról. A Minisztertanács ülését követő sajtóértekezleten Bá­nyász Rezső kormányszóvivő a Magyar Hírlap tudósítójának kérdésére válaszolva utalt arra, hogy a kormány ezúttal nem a szokott időben, csütör­tök délelőtt tartotta meg ta­nácskozását, hanem már szer­dán, az éjszakai órákban ösz- szeült. Ezután a kormány ülésének egyes napirendi pontjaihoz kapcsolódó kérdések következ­tek. A Magyar Nemzet újság­Kétszáz állásfoglalás az adózásról Csökkenő a támogatás Az Országgyűlésnek, az adó­reform tapasztalatai nyomon követésére, az adóügyi tör­vények kezelésére alakult ad hoc bizottsága csütörtökön — Nyers Rezső elnökletével — ülést tartott. A testület meg­vitatta a vállalkozásiadó-tör- vény előkészítésének tapasz­talatait, a bevezetés feltéte­leit, a készülő társaságitörvény tervezetét, és tájékoztatót hallgatott meg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal munkájáról. Békési László pénzügymi­niszter-helyettes elmondotta, hogy a vállalkozásiadó-tör- vény bevezetése az adóreform második szakaszát jelenti, olyan adózási rendszer kiala­kítását, amelyben érvényesül a gazdálkodók verseny- és szektorsemlegességének elve. A bizottság ezután rátért a következő napirendi pont tár­gyalására. Békési László tájé­koztatta a testület tagjait, hogy az adóreform .miként érintette a kulturális ágaza­tot. Elmondotta, hogy a múlt esztendőben a költségvetés 9 milliárd forintot fordított az ágazat támogatására, keveseb­bet, mint a korábbi években. Jelenleg az a legnagyobb probléma, hogy a szűkülő erő­források már nem elégségesek az ágazat feladatainak ellá­tásához, ám a jövőben még ennyi pénzt sem tud biztosí­tani a költségvetés. Ugyanak­kor arra is felhívta a figyel­met, hogy a jelentős hiányok mellett több területen számot­tevő pazarlás is tapasztalha­tó. Befejezésül Puskás Sándor, a bizottság titkára ismertette a bizottság állásfoglalását, a személyi jövedelemadóval és az általános forgalmi adóval kapcsolatos jogszabályok ter­vezett módosításáról. Elmond­ta, hogy a kormánynak csak olyan módosításokat javasol­nak, amelyek a meghirdetett társadalompolitikai célokat se­gítik, érvényesítik az arányos közteherviselést, csökkentik a nagycsaládosok terheit, az egyéni munkateljesítmények növelésére ösztönöznek, és nö­velik a vállalkozók termelé­si kedvét. írója a Minisztertanács új ügyrendjéről érdeklődött; megkérdezte, hogy a nyári szabadság alatt miként alakul a helyettesítések rendje a kor­mányban; végezetül az újon­nan megalakult Országos Piacfelügyelőség tevékenysé­géről tudakozódott. Bányász Rezső hangsúlyoz­ta, hogy a Minisztertanács most elfogadott új ügyrendje alapjában azt a célt szolgálja, hogy a kormány az eddigi­nél jobban, gyorsabban rea­gálhasson a változó esemé­nyekre, az új jelenségekre. Üj- donság, hogy rendkívüli eset­ben a kormány dönthet arról, hogy tagjai írásban vagy akár telefonon közöljék véleményü­ket a szavazásra bocsátott té­mákról. A testületi döntéseket a Minisztertanács szavazással hozza meg, szavazategyenlő­ség esetén a kormányfő dönt. A helyettesítések rendjéről Bányász Rezső elmondta, hogy a Minisztertanács elnökét kö­zelgő tíznapos, egyesült álla­mokbeli és kanadai látogatá­sa alkalmával Medgyessy Pé­ter miniszterelnök-helyettes helyettesíti. A piacfelügyelőség létreho­zásának kérdése az új Keres­kedelmi Minisztérium meg­alakulásával kapcsolatban me­rült fel. A kereskedelmi és szolgáltatói ellenőrzéseket ed­dig számos szervezet, ható­ság végezte. Így munkájuk­ban gyakori volt a párhuza­mosság és a vizsgálatok során eltérő minőségi követelménye­ket támasztottak. A Kereske­delmi Minisztérium létrehozá­sával most lehetővé vált, hogy a már működő Országos Ke­reskedelmi Főfelügyelőségre, illetve a helyi tanácsoknál te­vékenykedő kereskedelmi fel­ügyelőségekre alapozva egy­séges szervezet jöjjön létre. Az így megalakult Országos Kereskedelmi és Piacfelügye­lőség országos hatáskörű költ­ségvetési szerv, vezetőjét a kereskedelmi miniszter neve­zi ki. Egy kérdés kapcsán Bá­nyász Rezső a disszidensek, a kivándorlók, illetve a ha­zánkban letelepülni szán­dékozók számának alakulásá­ról közölt adatokat. Elöljáró­ban annak a véleményének adott hangot, hogy az új út­levélrendelet nyomán las­sacskán kiszorul a köztudatból a „disszidens” fogalom. Ha egyszer mindenki kaphat út­levelet, amellyel gyakorlatilag szabadon utazhat, értelmetlen­né válik a tiltott határátlé­pés. Ami a kivándorlásokat illeti: az első félévben 652 ké­relem érkezett a hatóságokhoz külföldre történő letelepedés iránt. Száznegyvennégyen szo­cialista országokba, 508-an pe­dig egyéb államokba kívántak távozni.

Next

/
Thumbnails
Contents