Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-02 / 157. szám
If88. JÜLIUS 2., SZOMBAT Lilian 3 BEFEJEZŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS NYÁRI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról.) tovább, hanem gazdaságossági kritériumokat határoztak meg, külön az energetikai és külön a lakossági szénre. Amelyik bánya igazodni tud ezekhez a követelményekhez, az életben marad, amelyik nem, azt be kell zárni. Berecz Frigyes szólt arról, hogy külön kell választani a bányászatban dolgozók munkájának megítélését és a bányászkodásnak, mint gazdálkodásnak a kérdését. A nagy szakértelmet igénylő, veszélyes, fárasztó fizikai munkát ugyanolyan nagy megbecsüléssel, tisztelettel kell kezelni, mint eddig. A részben elkészült recski beruházással kapcsolatban megjegyezte: a kérdéssel a legfelsőbb szintű vezetés foglalkozik. A Bükkábrány térségébe javasolt erőművel, illetve energetikai kombináttal kapcsolatban elmondta: e beruházás szerepel az energetikai program távlati terveiben, de csak a paksi atomerőmű végleges elkészülte után. Sok érv szól mellette. A miniszter két képviselőnek az innovációs törvény megalkotását szorgalmazó javaslatára is reagált. Egyetértett a téma fontosságával, de megfontolásra ajánlotta, hogy célszerű-e külön törvényekben szabályozni a gazdaság egészét érintő folyamatokat. A határozathozatal előtt Csongrádi Csaba (Heves m., 7. vk.) szót kért. Annak a véleményének adott hangot, hogy mivel csak 1994—95-ig maradhat egyensúlyban az ország villamosenergia-mérlege, szükség van a bükkábrányi erőmű mielőbbi megépítésére. Megismételte csütörtöki indítványát, és külön szavazást kért abban a kérdésben, hogy a bükkábrányi beruházás megépítésének gazdaságosságát az illetékes parlamenti bizottságok — az ipari, valamint a terv- és költségvetési — vizsgálják meg, és a jelentést terjesszék az Ország- gyűlés őszi ülésszaka elé. Berecz Frigyes egyetértett a javaslattal. A képviselői javaslatot a képviselők közfelkiáltással elfogadták. Ezután határozathozatal következett: az ipari miniszter beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát az Országgyűlés öt ellenszavazattal, négy tartózkodás mellett jóváhagyólag tudomásul vette. SZŰRÖS MÁTYÁS: A megértés közös jövőnk záloga A napirendnek megfelelően ezután Szűrös Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kapott szót, aki előterjesztette a testület javaslatát a Román Szocialista Köztársaságban elhatározott településrendezés ügyében. — Az elmúlt napokban nyugtalanító fordulatok, két szomszédos szövetséges ország viszonyában szokatlan események következtek be a magyar —román kapcsolatokban — mondotta elöljáróban. — Ebben a helyzetben az Ország- gyűlésre nagy felelősség hárul; bölcsen és körültekintően kell állást foglalnia. Az elmúlt napokban, hetekben a magyar párt és állam vezetése, hazánk közvéleménye mind gyakrabban kényszerült arra, hogy a román politika intézkedéseinek bennünket is érintő hatásaival foglalkozzék. A legutóbbi lépések, így például a nem román személy- és helységnevek használatának megtiltása, de kiváltképpen az úgynevezett településrendezési terv végrehajtásának megkezdése, széles körű tiltakozást váltott ki országunkban és külföldön egyaránt. Az emberi jogi kérdésekben az előrelépést akadályozó román magatartás a bécsi utótalálkozó eredményes befejezését is veszélyezteti. A magyar közvélemény folyamatosan hangot adott erősödő aggodalmának, ellenérzéseinek. Számos spontán kezdeményezésére is sor került, amelyek a határainkon kívül élő magyarok, a nemzet egésze iránti nagyfokú felelősség- érzetről tettek tanúbizonyságot. Bizonyították, hogy népünk pontosan érti a kérdésben rejlő politikai gyújtóanyag veszélyességét; önbecsülése, érdekei jogos védelméről azonban nem mondhat le. Mindezek során nem történt olyan esemény — a június 27-én mintegy 25—30 ezer fő részvételével lezajlott budapesti tüntető felvonuláson sem —, amely a Magyar Népköz- társaság jogrendjébe ütközött volna, vagy a román nemzeti szuverenitást sértené. Szűrös Mátyás nyomatékosan hangsúlyozta: a magyar lakosság tiltakozása nem a román nép ellen irányul. Éppen ellenkezőleg, a románságot is sújtó intézkedések miatt érzett aggodalmat és felháborodást fejezi ki. Minden felelősen gondolkodó magyar állampolgár tudatában van annak, hogy közös jövőnket csak egymásra utalt népeink megértése, barátsága és összefogása alapozhatja meg a mában. — Elvi politikánk változatlanul arra irányul, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközzel normalizáljuk viszonyunkat, és fejlesszük kapcsolatainkat. E törekvésünket jól tükrözik az 1977-es legfelsőbb szintű találkozón és az azóta előterjesztett javaslatok. Legutóbb 1987 júniusában adtunk át konkrét indítványokat a román félnek. KezdeményeAzonos szövetségi rendszerhez tartozó országok esetében különösen súlyosnak minősül az, hogy a román kormány — amely eddig is korlátozta ottani külképviseleteink jogszerű tevékenységét — felszólított bennünket kolozsvári főkonzulátusunk bezárására, vezetőjét és munkatársait pedig kiutasította Románia területéről. (A főkonzulátus személyzetének és ingóságainak haza- szállítása egyébként június 30- án 16 óráig megtörtént.) A jövőben változatlanul határozottságot kell tanúsítanunk érdekeink védelmében, és konstruktivitást a problémák megoldását szolgáló lépések együttes kimunkálásában. Ebben a szellemben továbbra is készek vagyunk külügyminisztereink és a két párt központi bizottsági titkárainak találkozójára, a tavasszal közösen elhatározott miniszterelnöki megbeszélések megfelelő előkészítésére. Mindez jól szolgálná a legfelsőbb szintű véleménycseréhez nélkülözhetetlen feltételek kialakítását. . Szűrös Mátyás végezetül utalt arra, hogy a külügyi bizottság áttekintette a kialakult helyzetet, és felelősségteljes mérlegelés után arra a következtetésre jutott: a magyar népszuverenitást megtestesítő Országgyűlés foglalkozzék e kérdéssel, és álláspontját dokumentumban is rögzítse. A külügyi bizottság elkészítette az állásfoglalás tervezetét, és azt az Országgyűlés elé terjeszti. Az ezt követő vitában felszólalt Boldizsár Iván író (országos lista), a Magyar Pen Club elnöke, Schöner Alfréd (országos lista), a Magyar Izraeliták Országos Rabbitanácsának elnöke és Barcs Sándor (országos lista), az MTI nyugalmazott vezérigazgatója. Majd szavazás következett: az előterjesztést, annak közzétételét a javasolt módosításokkal, s eljuttatását a Román Szocialista Köztársaság nagy nemzetgyűléséhez, az Ország- gyűlés egy tartózkodással elfogadta. (Az állásfoglalást a 2. oldalon közöljük.) Interpellációk, kérdések zéseink mindenkor összhangban voltak a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáival, az emberi jogok egyetemes nyilatkozatával, a helsinki záróokmánnyal, a magyar— román barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel és a két ország kormánya által aláírt más megállapodásokkal. Nem rajtunk múlik, hogy kapcsolatainkban nem sikerült előrelépnünk. Sőt, a helyzet sajnálatos módon tovább romlik. A román fél elutasította javaslatainkat, vagy nem is válaszolt azokra; hasonló kezdeményezéseket a maga részéről nem tett. Propagandája az országban és világszerte magyarellenes indulatokat próbál szítani, rendszeresen rágalmazza a magyar párt és állam politikáját és vezetőit, népünk jogos önbecsülését sértő állításokat terjeszt. Üzeneteik és nyilatkozataik elfogadhatatlan követeléseket, sőt fenyegetőzéseket tartalmaznak, hogy egyedüli tárgyalási alapnak kizárólag a román álláspontot fogadtassák el. Ezután az Országgyűlés ügyrendjének megfelelően interpellációk következtek. Mint emlékezetes, az elmúlt ülésszakon Pálfi Dénes (Zala m., 3. vk), a Növénytermesztési és Minősítő Intézet fajtakísérleti állomásának vezetője interpellált az Országos Álhivatal elnökéhez, kifogásolva az elektromos áram lakossági fogyasztói árában tapasztalható területi eltéréseket. Akkor a választ sem ő, sem a honatyák nem fogadták el. Ezért a terv- és költségvetési, valamint az ipari bizottság megvizsgálta a témát. A most előterjesztett jelentésből kiderül, hogy az észrevétel jogos, ezért az Országgyűlés felkérte a kormányt, hogy rendezze a villamos energia tarifarendszer-problémáit, s ennek keretében az új díjrendszer fokozatos bevezetésére 1989 és 1991 között kerüljön sor. A jelentésben foglaltakkal és a javaslattal a képviselő és az OÁH elnöke is egyetértett. Az Országgyűlés 40 ellenvéleménnyel és 7 tartózkodással elfogadta. Ezután a terv- és költség- vetési bizottság jelentését vitatta meg a parlament. Kovács András (Heves m., 10. vk.), a Selypi Cukorgyár főmérnöke a mezőgazdasági üzemek hitelellátása miatt Interpellált a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez. Miután az akkori választ a kévviselők többsége nem fogaC.a el, az illetékes bizottság vizsgálatot végzett. Ennek alapján javasolták, hogy a monetáris irányítás erősítésével szüntessék meg a termelés és felvásárlás zavarait. Kovács András nem tartotta elegendőnek ezt, így kérte, hogy az MNB adjon egyértelmű garanciát arra, hogy megteremti a szükséges pénzügyi forrásokat a felvásárláshoz. Bartha Ferenc, az MNB elnöke válaszában kijelentette, hogy mintegy 15 milliárd forintot elkülönítettek a mezőgazdasági felvásárlás finanszírozására. Váltókkal kívánják elérni, hogy a kereskedelmi bankok a számukra biztosított forrásokat a felvásárlásokra folyósítsák. A bizottság jelentését a honatyák 24 ellenszavazattal és 26 tartózkodással elfogadták. Ezután Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Gazdasági Kamara főosztály- vezetője az új gépkocsik előjegyzésével kapcsolatban a pénzügy- és a kereskedelmi miniszterhez interpellált, kifogásolva, hogy a hosszú időre lekötött előlegért alacsony kamatot fizetnek. Villányi Az alternatív szolgálatról A mint beszámoltunk ró- la, állampolgárok egy csoportja közérdekű bejelentéssel fordult az Ország- gyűléshez, amelyben a katonai szolgálat megtagadásának törvénybe foglalását és az alternatív szolgálat bevezetését javasolják. Indokaik szerint erre sok országban van lehetőség, s a jogi feltételek hazánkban is adottak, hiszen az alkotmány éppoly határozottan írja elő a lelkiismereti szabadságot, mint a hadkötelezettséget. A bejelentést a parlament illetékes bizottságához továbbítják. (Az alternatív szolgálattal egyébként az Országos Béketanács is egyetért.) De hogyan vélekedik erről a honvédelmi tárca? Az ülésszak bezárását követően erről kérdeztük Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi minisztert, Pest megye 7. sz. választókerületének országgyűlési képviselőjét. — Az alkotmány és a honvédelmi törvény úgy rendelkezik, hogy valamennyi egészséges magyar állampolgárnak kötelessége a haza védelme — emlékeztetett Kárpáti Ferenc. — A társadalmi igazságosság is azt követeli meg, hogy ne legyenek kivételek. Ezzel együtt rugalmasan kezeljük a kérdést, amit az is bizonyít, hogy körülbelül 10 esztendeje megegyeztünk a kis egyházakkal arról, hogy a jehovistáknak, a nazaré- nusoknak — akiknek vallása tiltja a fegyverhasználatot — nem fegyveresen kell szolgálatot teljesíteniük. Ezzel elkerülhetik a szabadságvesztést. Sajnos a je- hovisták nagy része nem él ezzel a lehetőséggel... Tágítottak vagyunk a ' mostani javaslatra is, azonban néhány eleme még tisztázásra vár — mondotta végezetül a honvédelmi miniszter. — Pontosan meg kell fogalmazni azt, hogy mi számít lelkiismereti oknak? Reméljük, hogy ebben az indítvány előterjesztői segítségünkre lesznek. Tudvalévőén nem könnyű a katonaélet, s nem szeretnénk, ha az új lehetőséget egyesek kibúvónak tekintenék. Elképzeléseink szerint a lelkiismereti okokra hivatkozók is egyenruhában, de nem fegyveresen teljesítenének szolgálatot. Itt tartunk most.,. K. L. A szünetben Antal Imre, Érd képviselője érdemi, helyi problémákról konzultál Marjai József miniszterelnök-helyettessel (Hancsovszki János felvételei) Miklós pénzügyminiszter egyetértett a képviselővel, de a megoldásokat meg kell vizsgálni. Kérte, hogy hadd élhessen jogával, s mind a képviselőnek, mind az Országgyűlésnek hadd válaszoljon írásban. A parlament ezt tudomásul vette. Dr. Horváth László (Bács- Kiskun m., 9. vk.) tiszaalpári körzeti állatorvos az állatorvoslásban használatos egyes gyógyszerek hiánya miatt fordult az ipari miniszterhez. Berecz Frigyes válaszában elmondta, hogy megindult a készletek feltöltése, s így jelentősen csökken a hiány. A választ a képviselő és az Országgyűlés is egyhangúlag elfogadta. A közművek létesítése esetén visszaigényelhető forgalmi adóval kapcsolatban interpellált dr. Balogh Károly (Győr- Sopron m., 11. vk.), rábapor- dányi körzeti orvos. Elmondta, hogy a törvénnyel ellentétben az állampolgárok nem igényelhetik vissza az áfá-t. A kormány nevében válaszoló Villányi Miklós felhívta a figyelmet arra, hogy a lakásközművesítés nem azonos a teljes közművesítéssel, s a parlament döntése alapján a közterületi, közcélú közművek kiépítésének forgalmi adója nem igényelhető vissza. Balogh Károly a választ nem fogadta el, csakúgy, mint az Országgyűlés, amely nagy többséggel szintén elutasította. Így a kérdés megvizsgálását az ad hoc bizottság hatáskörébe utalták. Tevékenységükről az őszi ülésszakon kell jelentést adniuk. Kérdést intézett a pénzügy- miniszterhez László Béla (Sza- bolcs-Szatmár m., 14. vk.), a fehérgyarmati városi pártbizottság első titkára, mondván, hogy Budapesten a lakossági szilárdtüzelőanyag-fu- varozást árkiegészítéssel támogatja a költségvetés. A hátrányos helyzetű térségek miért nem kapnak ilyen támogatást? Villányi Miklós válaszában elmondta, hogy a támogatásokat fokozatosan leépítik, a megmaradókat egységesítik. A gazdaságilag elmaradt térségeket pedig elsősorban helyi fejlesztési programokkal kell segíteni. Czoma László (Zala m., 5. vk.), a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója a Hévízi-tó megmentésével kapcsolatos intézkedésekről érdeklődött. Maróthy László miniszter válaszában elmondta, hogy több konkrét elképzelés született. Ezek megvalósíthatóságát folyamatosan vizsgálják. Hellner Károly korábbi interpellációja után most kérdezett: milyen eredményre jutott eddig az Országgyűlés ügyrendjének módosítását előkészítő bizottság? Korom Mihály, az ezzel foglalkozó bizottság vezetője válaszában elmondta, hogy igyekeznek gyorsítani a munkán, de ehhez idő kell, mert alaposan elő kell készíteni az ügyrend korszerűsítését. Indítványok, javaslatok Az Országgyűlés határozatot hozott a számos új törvény megalkotását kezdeményező, korábban nyilvánosságra hozott úgynevezett „demokrácia csomagtervvel” kapcsolatban is. Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának júniusi ülése elé terjesztett tervezetről akkor egy áthidaló megoldás született, amelyet a törvényhozó testület most — kis módosítással — egyhangúlag határozati erőre emelt. Ennek megfelelően az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a szeptemberi ülésszakon adjon tájékoztatást a parlamentnek a politikai intézményrendszer reformjával kapcsolatos tervekről, Az Országgyűlés ezután egy rendkívüli jelentőséggel bíró közjogi feladattal foglalkozott: alkotmány-előkészítő bizottságot választott. A munkacsoport tagjaira és tisztségviselőire vonatkozó — előzetesen kidolgozott — javaslatot a képviselők egy tartózkodással elfogadták. A munkacsoport elnöke Kállai Gyula (országos lista), titkára pedig Gajdócsi István (Bács-Kiskun m. 13. vk.l lett. Kisebb vita keletkezett a bizottság feladatának értelmezése körül: új alkotmány kimunkálása-e a cél, avagy a már meglevő alaptörvény módosítása: hiszen a személyi feltételeket ennek megfelelően kellene kialakítani. Az Országgyűlés elnöke a felvetésre válaszolva leszögezte: új alkotmány kidolgozásáról van szó; nem egyszerűen módosításról, hanem alapos átdolgozásról. A megyékre vonatkozó Indítvánnyal kapcsolatban Sta- dinger István azt javasolta, hogy ez ügyben a legközelebbi ülésszakon hozzanak határozatot, s a bizottságba minden megyéből vonjanak be képviselőt. Az Országgyűlés a javaslattal egyetértett. Az ülés befejezése előtt, soron kívül szót kért Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem II. számú Gyermekklinikájának tanársegéde. Szükségesnek tartotta, hogy a parlament áttekintést nyerjen az adó-, az ár-, bér- és költségvetési reform kidolgozásával és végrehajtásával kapcsolatos munkáról. Ezért javasolta, hogy a parlament erre a célra hozzon létre egy reformbizottságot, vagy szélesítse a már meglevő ad hoc bizottság jogkörét. Stadinger István azt válaszolta: felveszi a kapcsolatot az ad hoc bizottság vezetőivel, s megvitatják a testület jogkörének kiszélesítésével kapcsolatos indítványt. Nincs akadálya annak sem — mondta —, hogy a kérdésre a legközelebbi ülésszakon visszatérjenek.
