Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-13 / 166. szám

1988. JÜLIUS 13., SZERDA ^£Ma n 3 Az államigazgatási munka korszerűsítéséért Kinek az érdekeit képviseli? Három kérdés — három válasz Pályáztak ás várnak Óvatos becslések szerint hazánkban még évente legalább 50 millió te­tőcserépre lenne szükség. Jelenleg a téglaipar cserépgyáraiban és a Váév-Bramac Kft. vegycsvállalat üzemeiben készülnek a cserepek. Az építkezők a mázas színezett, a húzott és sajtolt, valamint a hódfarkú tetőfedő anyagokat keresik. Tartja előnyös pozícióit a többi színben előállított betoncserép is. J Melyek ma a meghatá- ^ rozói az államigazgatási ^ munka korszerűsítésének, ^ továbbfejlesztésének? Er- ^ re, a lakosság egészét érin- ó tő kérdésre adott választ az a munkaértekezlet, amcly- ^ re tegnap délelőtt Százha- ^ lombattán, a művelődési 2 központban került sor. Szigetszentmiklós, Ráckeve vonzáskörzetébe tartozó társ­községek, valamint Érd, Bu­daörs, Százhalombatta tanács­elnökei kaptak átfogó tájé­koztatást először az időszerű tanácsi feladatokról, majd pe­dig a városkörnyéki igazgatá­si rendszer működésének ta­pasztalatairól, s a továbbfej­lesztés lehetőségeiről. Az első napirend előadója Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke, míg a másodiké dr. Petrik János a végrehajtó bi­zottság titkára volt. A tanácsok irányításának reformjáról, s az önkormány­zat elemeinek erősítéséről na­gyon sok szó esik manapság. Ám időszerű annak hangsú­lyozása is, hogy a tanácsi ön­állóságot, öntevékenységet semmi sem pótolja az adott működési területen. Miközben ezek az elemek kerülnek elő­térbe, nem szabad megfeled­kezni arról sem, hogy a meg­levő értékekkel csínján bán­junk. Elég arra utalni, mit je­lent egy-egy település életé­ben a lakosság alkotókészsé­ge, öntevékenysége — az ál­lamigazgatási munka olyan hátországát jelenti, mely nél­kül aligha képzelhető el to­vábblépés. A VIII. ötéves terv a megújult tanácsi gazdálko­dás keretében indul, de érvé­nyesülését a VII. ötéves terv­ben meghirdetett alapelvek­nek megfelelően l&90-től nyo­mon követhetjük Pest megyé­ben. Ennek lényege: egységes tanácsi pénzügyi alap, nyílt, parlamenti döntésen alapuló. Jellemzője: nem osztják a pénzt „alulról-felülről”. Ugyanakkor nő a megyei ta­nács szerepe a gazdálkodás­ban, éppúgy, mint a tanácsok saját bevétele. , A kormányprogram végre­Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága kedden a Paksi Atomerőműben tartotta ülését. A képviselők tájékozódtak az atomerőmű működésének biztonsági feltételeiről, vala­mint az erőműben keletkező hulladékok tárolásáról, illetve az ezzel kapcsolatos vitás kér­désekről és lehetőségekről. A bizottság tagjainak Pó- nya József, a Paksi Atomerő­mű Vállalat vezérigazgatója adott tájékoztatást. Elmondta, hogy az atomerőmű építésé­nek első üteme, vagyis a négy reaktorblokk létesítése 97 mil­liárd forintba került, aminek 30 százaléka a biztonság meg­teremtését szolgálta. A beru­házási hiteleket folyamatosan törleszti a vállalat, de az atomerőmű még így is 92 fil­lérrel olcsóbban állít elő egy kilowattóra villamos energiát, mint a szén- vagy olajtüze­lésű erőművek. Az ésszerűség tehát mindenképpen az atom­erőmű bővítése mellett szól, továbbá az is, hogy a nemzet­közi mérések és publikációk szerint a Paksi Atomerőmű a világ tíz legjobb teljesítményű és legbiztonságosabb ilyen erőmüve közé tartozik. Pónya József elmondta, hogy a világon elsőként Pakson ve­zették be azt a biztonsági megoldást, hogy a szolgálat­ban lévő, a vezénylőtermek­ben a műszereket figyelő szak­emberek szükség esetén URH- készülékkel bármikor elér­hetik otthonukban pihenő kol­légáik valamelyikét konzultá­ció céljából. így enyhült az idegi terhelés ebben a nagy felelősséggel járó szolgálat­ban, s tovább növekedett az üzemirányítás biztonsága. Maróthy László, a PAV nukleáris igazgatója az erőmű­vi veszélyes hulladékok táró­hajtásaként a Pest Megyei Tanács határozatba foglalta a testületi munka színvonalá­nak emelését, s ehhez a na­pirendek megtervezését is. Sokrétűen mérlegelve: a tes­tület szakmai-politikai-jogi biztonságát saját apparátusa biztosítja-e? Az eddigi tapasz­talatok szerint a megyei ta­nácsnál ebben nem volt hiba. ezzel szemben a helyi taná­csok egyikénél, másikánál sokkal vegyesebb a kép. Szak­mai, jogi hiányosságok gyak­ran fellelhetők, tetten érhetők. Ha valami, hát ez veszélyez­teti a terület gazdájának te­kintélyét választói, a lakosság előtt. Az is kérdésként merül fel, mégpedig a demokrácia jegyében: minden esetben a lakosság akaratát képviseli-e a tanács? Vitatott helyzetben a legjobb, legkézenfekvőbb megoldás, az úgynevezett két­fordulós tárgyalás, amikor a tanácstagok választóikkal be­szélik meg, melyik megoldás a legjobb s csak ez után dön­tenek. Egy sor bizonytalanság, kiszűrésére, netán a település két táborra szakadásának el­kerülésére alkalmas megoldás. Még akkor is, ha időt, ener­giát igényel... . ,.1. A pénzszűke erősebben érez­teti ma már hatását, mint a tervidőszak elején. Az adók alakulása, a bevételek kiesé­se ma arra kell, szorítsa a ta­nácsokat, hogy a gazdálkodás­ban biztonságra törekedjenek, s az árak mozgása miatt ne odázzák el holnapra a ma még olcsóbban megoldható feladatokat. Az építkezésekhez kapcsoló­dó igazgatási-hatósági mun­kában döntő az is, Pest me­gyében ma 120 településnek van általános rendezési terve, két év múlva viszont mindnek lesz. Működnek azok a szak­mai bizottságik, melyek; a be­építési tervekről1 hivatottak véleményt mondani. Jellemző, hogy tavaly a tervek 21 szá­zaléka bizonyult alkalmatlan­nak, míg 55 százalékával szem­ben komoly kifogás merült fel. A bizottság munkájára tasaroi adott részletes infor­mációt a honvédelmi bizott­ság tagjainak. Ismertette an­nak a tárolónak a tervét, ame­lyet a Baranya megyei Öfalu határában akartak létesíteni, s az építési tervnek — a hír­közlő szervek révén közismert — átmeneti meghiúsulását. A tervezett hulladéktemető 600 évre szólóan sokszoros tárolá­si biztonságot nyújtana, ez­alatt pedig lebomlik, veszély­telenné válik a sugárzó anyag. Országos érdek, hogy ezt a tárolót valahol felépítsék, s jelenleg tárgylások folynak a kérdés mielőbbi megoldása céljából. Felvetődött az ülésen az a kérdés is, hogy az atomerő­műben előfordult-e már az egészségre káros sugárterhe­lés. A vezérigazgató közölte, hogy ilyen eset nem volt, és akit a megengedett sugárter­helésnek akár csak a fele is ér, az legalább egy évig nem tartózkodhat a belső zónában. További kérdésekre válaszol­va a PAV vezetői elmondták, hogy az erőmű 30 kilométe­res körzetében állandóan mé­rik a levegő, a növényzet, a víz és a talaj sugárszintjét, és ez immár évek óta csak átme­netileg, kis területeken halad­ja meg a természetes háttér- sugárzást. Ebben a munkában egyébként rendszeresen köz­reműködik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. Az ülésen részt vevő kép­viselők közül felszólalt Ba­logh András (Borsod megye), Tóth Antal (Bács-Kiskun me­gye), Viola Károly (Pest me­gye), Elek József (Borsod me­gye), Winkler László (Győr- Sopron megye). A tanácsko­zás után a bizottság tagjai megtekintették az atomerőmű­vet. i - ' , szükség van, de önmagában nem minden, ha nem párosul a szakigazgatási szervek hatá­rozott ellenőrzésével. Ez az el­lenőrzés gyenge, a lebontatás- ra nem szánják rá magukat, még akkor sem, ha a garázsra kért engedély nyomán két­szintes ház magasodik. A ha­tározottabb fellépés nem vá­rathat már magára! Legalább ilyen súllyal esett latba a számítástechnika fon­tossága az adatfeldolgozásban, s az ellátás kérdése. Az utób­bi javításához egy jó módszer is segítséget adhat, amikor különösebb befektetés nélkül, szervezéssel, magatartási for­mák változtatásával eredmény érhető el. De csak akkor, ha az érintettek nemcsak elmond­ják, hanem szelektálják is a kérdéseket, s a megoldásra tö­rekednek. Aligha kell bizonygatni, hogy a korszerűsítés szellemében nemcsak a megyeházán kell lépést váltani, hanem min­den településen. Az utóbb említett forma persze nem a legutolsó a le­hetőségek sorában. Sőt, a leg­előnyösebb. Igaz ugyan, hogy napjainkban már a szövetke­zeti összefogással épülő laká­sok esetében is több százezer forintos beugrókról beszélhe­tünk, szemben a néhány éve mindössze tízezreket számláló összegekkel. fi Ám ha az árat nézzük, még nem mindig ez a legelőnyö­sebb mód. Hogy a megtakarí­táson kívül miben áll a lakás- szövetkezet előnye, erről Nagy Lászlóval, a Pestvidéki Gép­gyár Lakásszövetkezetének el­nökével, a Fogyasztási Szövet­kezetek Pest Megyei Szövetsé­gének elnökhelyettesével be­szélgettünk. A vezető az első helyen em­lítette a demokráciát, amely a szövetkezeti mozgalomban itt teljesedik ki leginkább. Ezek­ben a közösségekben nem az alkalmazottak döntenek, ha­nem a tagok határozzák meg a fejlesztések menetét, az új beruházások sorsát, és a na­gyobb értékű felújítások jö­vőjét is. Egy ilyen jellegű szö­vetkezés nemcsak új lakások építésével foglalkozik, hanem a régiek fenntartásával is. Saját munkával is Aki tehát lakást szeretne szövetkezeti úton, annak tag­nak kell lenni. A jelenlegi helyzetben a legnagyobb hát­rányt e tekintetben az jelen­ti, hogy anyagi vonzata nincs a! belépésnek, így az építtetők „ki- és beugrálása” jócskán megnehezíti a szövetkezetiek dolgát. Emellett persze több prob­lémával is meg kell birkóznia egy lakásszövetkezetnek, hogy a néha sportszerűtlen harcban talpon tudjon maradni. Az építési anyagok emelkedő árai az ő pozícióikat is rontják. Ennek következtében saj­nos egyre csökken a fiata­lok aránya a szövetkezeti la­kást igénylők népes táborá­ban. A Pestvidéki Gépgyár la­kásszövetkezete Szigetszent- miklóson 18-20 ezer forintos négyzetméterenkénti áron tud jelen pillanatban építeni, il­letve kulcsrakész állapotban átadni. Ennél persze vannak olcsóbb megoldások is. Például a különféle szerelvényeket megvásárolhatja, illetve a bel­ső munkálatokat elvégezheti a tulajdonos is, így jóval keve­sebb pénz kell az induláskor. Távvezérléssel A Pest Megyei Vízügyi es Csa­tornázási Vállalat gyömrői üzemegységében korszerű technikai berendezésekkel táv­vezérlik a szivattyúkat, ellen­őrzik a vízminőséget. Hornyák Pál vízgépész a műszerek ál­lását kontrollálja. (Csécsei Zol­tán felvétele) Ezenkívül persze a szövetke­zet a közös költségeket meg­próbálja minél alacsonyabban tartani. A kedvezmények vagy más néven az ösztönzési rend­szer ezzel természetesen nem merült ki. A további lehető­ségekről Nagy László a követ­kezőket mondta: — A Minisztertanács már jóváhagyta a lakásszövetkeze­tekre is vonatkozó törvényt, amely szerint lehetőség lesz célrészjegyek kibocsátására, s ezzel a közös vagyon növek­szik, ugyanakkor a szövetke­zetnek lehetőséget biztosít ar­ra, hogy az így befolyt össze­geket befektesse, nyereséget produkáljon vele. Lehetőség van arra is — a mi szövetke­zetünk ezt a gyakorlatban is alkalmazza —, hogy a közös költségek terhére játszótere­ket, klubokat építsünk, s ez­zel még vonzóbbá tegyük ezt a formát. Százhalombattán oly módon népszerűsítik a moz­galmat, hogy a szövetkezet a karbantartásokat névleges ősz- szegekért végzi, s a belső pénz­átcsoportosítással megoldott árcsökkentéssel ugyancsak nö­velik ázsiójukat. Végül meg kell említeni a SZÖVOSZ javaslatát, amely­nek megvalósításával lehető­vé válna, hogy a jelenleg ta­nácsi tulajdonú, gyakran rossz állapotú házakat, lakásokat a szövetkezetek megvásárolnák, s egy fel nem osztható szö­vetkezeti tulajdont képezné­nek belőle. Ezekre az állam­nak semmi gondja nem len­ne, ugyanakor a felújításuk­kal segíteni lehetne a kritikus lakáshelyzeten. Például a kilakoltatás A jó megoldások mellett ter­mészetesen rá vannak kény­szerítve népszerűtlen lépések­re is, mint amilyen például a kilakoltatás. Igaz ugyan, hogy erre ritkán kerül sor, hiszen a PG lakásszövetkezetében a 440 tagból jelen pillanatban mind­össze ketten vannak, akik már a közös költségek több mint 5 ezer forintos hátralékánál tartanak, s így a jogszabály szerint a lakást át kell adniuk. Ennél az intézkedésnél azon­ban gondot okoz hogy csak la­káscserével oldható meg, hi­szen az utcára senkit sem te­hetnek ki... A szakember megítélése szerint az említett egy-két esetben nem annyira a kisebb jövedelműekkel van a gond, mint inkább a min­denben üzletet — bizonyos fo­Néhány hónapja röppent fel a hír arról, hogy az Épület­kerámiái Vállalat őrbottyáni I-es gyárában sikeres kísérle­teket folytattak jó minőségű cserepek előállítására. Igaz, egy új gyár építésének a le­hetősége, ahogy mondani szo­kás, még a jövő zenéje, de mindenesetre dicséretes a vál­lalat vállalkozási kedve. Né­hány napja pedig már arról értesültünk, hogy fontolgat­ják az iparágon belül a te­tőcserép gyártását a régi, a solymári l-es gyárban. A hír azért is meglepő, mert haj­dan ezt az üzemet elsősorban cserépgyártásra alapították, de később különböző indokokkal átálltak a téglatermelésre. A témával kapcsolatban ke­restük Kornhoffer Lászlót, a Budai Téglaipari Vállalat igaz­gatóját. — Vajon mi igaz a hírből? — Létezik az iparágon be­kig sötét üzletet — látókkal. Az elmondottakkal együtt Nagy László megítélése sze­rint a lakásszövetkezetek ked­vezőbb helyzetben vannak, mint az építőipari vállalatok, de a lakáskérdést teljes egé­szében nem tudják megolda­ni. Nem tart lépést Az új technológiák bevezet tése, illetve a költségcsökken­tési lehetőségeket illetően előnyben vannak, de sajnos a takarékpénztárak pénzügyi fi­nanszírozási tevékenysége nem tart lépést a felgyorsult folya­matokkal. B. Gy. A baromfihús fehérjetartal­mának gyors meghatározásá­ra fejlesztettek ki módszert a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem kutatói. A korábbi­nál 8—10-szer rövidebb idő — akár fél óra alatt — elvé­gezhető a minősítés. A min­tából kémiai eljárással úgy­nevezett törzsoldatot készíte­nek, és ebből mutatják ki a fehérjét felépítő aromás ami- nosavak mennyiségét. Az eljárás nemcsak győr­iül egy olyan pályázat, amely­nek célja, hogy ott, ahol meg­vannak a szükséges adottsá­gok, valósítsák meg az úgy­nevezett alternatív gyártást. Vagyis olyan technológia meg­honosítását, amely képes egy helyen az igényeknek megfe­lelően, a tégla és a cserép gyártására is. — Solymáron egyszer már próbálkoztak cserépgyártás­sal. — Valóban, de az sajnos nem sikerült. Mivel mind na­gyobb szükség van a tetőcse­repekre, így mi is megpályáz­tuk a termelés újraindítását a régi solymári gyárunkban. Le­zajlottak a szükséges labora­tóriumi vizsgálatok, amelyek egyértelműen igazolják, hogy a téglagyár agyagbányája ké­pes hosszú távon biztosítani a cserépgyártáshoz szükséges agyagot. Felvettük a kapcso­latot a világhírű ' NSZK-beli Keller céggel. Ez a vállalat már letette névjegyét, ami­kor felkérték az Észak-dunán­túli Tégla- és Cserépipari Vállalat csornai cserépgyára berendezéseinek a szállításá­ra. — Vajon van esélyük a cserépgyártásra? — Eddig velünk együtt hár­man pályáztak. Ősszel lesz az értékelés. Akkor dől el, vajon őrbottyánban, Békés­csabán vagy Solymáron kap zöld utat a cserépgyári beru­házás. Addig is — mi mást tehetünk — reménykedünk. Valamikor a főváros terü­letén vagy a közvetlen kör­nyékén mintegy féltucatnyi cserépgyár működött. Az öreg, tatarozás alatt álló régi lakó- középületek tetejét még az újlaki, solymári, kőbányai vagy éppenséggel a Bécsi úti gyárban előállított cserepek­kel fedték. Nagy szüksége len­ne a fővárosnak és környé­kének egy-két, a hiányt enyhí­tő cserépgyárra. Gy. L. sabb, hanem pontosabb Is a hagyományosnál. Nagy előnye ennek, hogy az alapanyagok vizsgálatán kívül az úgyneve­zett töltelékáruk és más hús- készítmények gyártásközi el­lenőrzésére és zsírtartalmuk kimutatására alkalmas. Így le­hetővé válik ilyen termékek­nél is a fehérje mennyiségé­nek folyamatos nyomon köve­tése. Javul a gyártás gazda­ságossága is, mivel az értékes fehérjéből csak a szükséges mennyiséget Használják fel. Fára mászni volna jó."De lehet úgy Í3, hogy falra mászni, az is jó. Szigetszenlmiklóson, a nyári építőtáborban hasznos el­foglaltságot adnak a kőművesmunkák azoknak a győri, békés­csabai diákoknak, akik a Lakásépítő Szövetkezet berkeiben dolgoznak. Falazás, földmunkák... Nem könnyű, de hasznos, erkölcsi és anyagi értelemben egyaránt. Mindkét félnek i_ • •-rik-' 1 (Csécsei Zoltán felvétele) Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága Látogatás a Paksi Atomerőműben Varga Edit Lakásszövetkezeti gondok Nem az alkalmazottak döntenek A hazánkban uralkodó lakáshelyzet, illetve a lakásárak már-már a józan észnek ellentmondó emelkedése mindenki előtt ismert. Az emberek egy része azonban csak hírből tud az áldatlan állapotokról, s főleg a fiatal pályakezdők és család­alapítók érzik saját bőrükön a kilátástalanságot. Számukra ma már elérhetetlen távolságba kerültek az OTP-lakások, a tanácsi kiutalásra pedig lassan már az évtizedes várakozás is megszokott. Akinek azonban nincs türelme ahhoz, hogy csa­ládjával egy dohos albérleti szobában tengesse életét, nem marad más megoldás, belép egy lakásszövetkezetbe. A zsírtartalom kimutatására Fehérjevizsgálati módszer Építő - építőtábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents