Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-02 / 157. szám
2 ^íiHfgp 1988. JŰLIUS 2., SZOMBAT Véget ért az SZKP XIX. országos értekezlete Legyen töretlen a megújulás! (Folytatás az 1. oldalról.) alternatívákat kellett volna kidolgozni a politikai rendezéshez. A nemzetiségek Szovjetunión belüli kapcsolatáról szólva, fontosnak nevezte egy országos internacionalista struktúra létrehozását. Szemjon Grosszu szerint új módon kell megközelíteni a hatalom érvényesítésének koncepcióját. A Moldáviai KP KB első titkára részletesen foglalkozott a párt-, tanácsi és gazdasági szervek funkcióinak pontos elhatárolásával. — Az ország sorsa nagy mértékben függ attól, milyen felkészültségűek, milyen képzettségűek a következő korosztályok — mondta Genna- gyij Jagonyin. Az állami közoktatási bizottság elnöke az oktatás rendszerének átalakításáról elmondta: minél nagyobb mértékben lehetővé akarják tenni, hogy mindenki azt tanulhassa, amihez képessége és kedve egyaránt megvan. Az iskola demokratizálása elvezet oda, hogy a tanárnak joga lesz saját belátása szerint dolgozni az osztályokban. Borisz Vologyin, a rosztovi területi pártbizottság első titkára javasolta az apparátusi munkavégzés időbeli korlátozását Egyetértett a beszámolónak azzal a javaslatával, hogy a kongresszusok közötti időszakban is újítsák meg a központi bizottság tagjainak egy részét. Küldött-társai kérésére a moszkvai városi pártbizottság tavaly novemberben leváltott első titkára válaszolt azokra a kérdésekre, amelyek nyugati tévétársaságoknak adott interjúira vonatkoztak. Közölte, hogy még jóval a nyugati felkérések előtt kifejtette véleményét az átalakítás politikájának személyi feltételéiről áz APN sajtóügynökségnek és az Ogonyok című hetilapnak, de ezek az interjúk nem jelentek meg. Jelcin az ugyanebben a témában a CBS amerikai tévétársaságnak adott, éles ellenvéleményeket is kiváltó interjújáról elmondta, hogy annak szövegét eltorzították, s ezért a CBS vezetői hivatalosan is bocsánatot kértek tőle. A pártértekezlet napirendjén szereplő kérdések kapcsán kifejtette, hogy szerinte kapkodás jellemezte a tanácskozás előkészítését, a központi bizottsági téziseket későn hozták nyilvánosságra. Ügy vélekedett, hogy a küldöttek megválasztása sok helyen a régi módon történt. Borisz Jelcin támogatta a beszámolóban előterjesztett javaslatokat, amelyek a múlt hibáinak megismétlődését kizáró mechanizmusok létrehozását szolgálják a pártban és a társadalomban. Több kül- dötthöz hasonlóan egyetértett az első. számú párt- és tanácsi vezetői tisztségek összevonásának gondolatával csakúgy, mint a választási rendszer demokratizálásával mind a pártban, mind állami vonalon. A közelmúlt hibáiért nem egyedül Brezsnyevet terheli felelősség — mondotta Jelcin, bírálva a Központi Bizottság apparátusát is. Felvetette a pangás éveiért felelősök személyes felelősségre vonásának kérdését is. A demokratizálás és a nyilvánosság a garanciája annak, hogy a múlt hibái ne ismétlődhessenek meg — mondta és konkrét lépéseket javasolt a pártélet nyitottabbá tételére, beleértve a KB tevékenységét is. Borisz Jelcin „politikai rehabilitálását” kérte az értekezlettől. Elvi fontosságúnak nevezte ezt, hivatkozva a beszámolónak a vélemények szocialista pluralizmusáról, a kritika szabadságáról, az ellenvélemény iránti türelemről szóló részeire. Felidézve a tavaly októberi KB-ülésen elhangzott felszólalását, egyetlen hibájának azt nevezte, hogy szavait rossz időben adta elő. Borisz Jelcin felszólalásával, politikai rehabilitációjának kérésével összefüggésben a péntek délutáni ülésen szót kért Jég or Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára. Ligacsov megállapította, hogy Jelcin felszólalásában vannak ésszerű elemek, de az egész beszéd azt bizonyítja, hogy Jelcin nem vonta le a szükséges következtetéseket hibáiból. A szovjet pártvezető Jelcinhez fordulva emlékeztetett annak több hibás cselekedetére PB-póttagsága és a moszkvai városi párt- bizottság első titkári posztjának betöltése idején, valamint az azt követő időszakban. Rámutatott: nincs semmilyen alap arra, hogy bármilyen formában megváltoztassák az 1987. októberi KB- ülés határozatának Jelcin álláspontját értékelő részét. Ligacsov Szibériában eltöltött éveiről szólva arról beszélt, hogy mit tett az ott élő emberek sürgető szükségleteinek kielégítése érdekében: a terület, ahol dolgozott, már tizedik esztendeje önellátó élelmiszerekből. Borisz Jelcinnek a politikai bizottság egyes tagjait ' bíráló megjegyzéseire válaszul emlékeztetett arra a nyugtalanító helyzetre, amely az 1985. márciusi KB-ülésen alakult ki, az új főtitkár személyének megválasztása kérdésében. — Akkor éppen a jelenlegi legfelsőbb vezető pártszerv olyan tagjainak köszönhetően sikerült helyes döntést hozni, mint Csebrikov, Szolomencev és Gromiko elvtársak — mutatott rá Ligacsov. Végezetül a legfelsőbb vezetésben meglévő nézeteltérésekről szóló híresztelésekét cáfolva közölte, hogy a vezetés egységes, nincsenek benne sem konzerevatívok, sm reformerek. A vita utolsó, esti szakaszában Mihail Gorbacsov elnökölt. Gumer Uszmanov, a tatár területi pártbizottság első titkára Borisz Jecinnek a küldöttválasztások demokratizmusára vonatkozó megjegyzése kapcsán kijelentette: e kérdésről a KB júniusi ülésén döntöttek. A munkában részt vett és szavazott Borisz Jelcin is. így elfogadhatatlan az az állítása, hogy októberben elmondott szavainak csak az időzítése volt hibás. Uszmanov végül hangoztatta, hogy nem támogatja Jelcin kérelmét politikai rehabilitálására. A gazdasági reform rendkívül fontos a nemzetiségek kapcsolatának korszerűsítésében — jelentette ki Vaino Väljas, az Észt KP KB első titkára. Elégedetten nyugtázta a regionális önelszámolás gondolatának támogatását. Az átalakítás révén erősödnek a szocializmus nemzetközi pozíciói. Ez nem taktikai siker, hanem minőségi előrelépés — mondta Julij Kvicinszkij, a Szovjetunió NSZK-beli nagykövete. A sikerek ellenére még nagyok a tartalékok a leszerelés, a helyi válságok, az európai, az ázsiai térség kérdéseiben. A nagykövet hangsúlyozta, hogy szerves kapcsolat van a külpolitika és az ország gazdasági fejlődése között. A szovjet export mindmáig meglevő egyoldalúsága függővé teszi a Szovjetuniót az energia- hordozók és nyersanyagok világpiaci konjunktúrájától — mondta, s hangsúlyozta, hogy a nemzetközi kapcsolatokból ki kell iktatni a gazdasági eszközökkel való visszaélést, zsarolást. A pénteki munkanapon, ezen belül is a délutáni ülésen hangzottak el a pártérte- kezlet „legélesebb” felszólalásai — állapították meg egyöntetűen a szovjet pártkonferencia küldöttei a zárszó' megelőző szünetben. A nap legtöbb megjegyzés' kiváltó felszólalása Boris; Jelciné volt. Egyesek úgy vélekedtek. hogy Jelcin túlságosan is ambiciózus vezető, aki nek nincs helye a szovjet ve zetésben. Mások szerint vi szont sok mindenben igazi van, szavára oda kell figyelni. Egyöntetű volt ugyanakko a megszólalók véleménye ab ban, hogy a tavaly november KB-ülésről, így Borisz Jelci.i felszólalásáról és a kialakul vitáról lényegesen alaposabb bővebb tájékoztatásra lett vol na szükség. A pénteki vitában központ helyet foglalt el a párttitkárol tanácselnökké jelölésére vo natkozó javaslat. Viktor Afanaszjev felszóla lása után az elnöklő Mihai Gorbacsov közölte, hogy a be számoló feletti vita véget éri s abban 66-an szólaltak fel. I küldöttek úgy döntöttek, hog: az írásban beadott felszólalá sokat beveszik a konferenci jegyzőkönyvébe. Ezután a szverdlovszki és ; moszkvai pártszervezet képvi selői lehetőséget kértek kiegé szítás megtételére, amit meg i kaptak. V. Volkov szverdlovszki kül dött arra hívta fel a küldöttei figyelmét, hogy Éorisz Jelei: nehéz és kemény ember, - szverdlovszki területi pártszel vezetben dolgozva sokat tett . párt tekintélye érdekében é ÖNELSZÁI/IOLÁS - EGYENLŐSDI Az országos pártkonferencia küldöttel a legkülönbözőbb foglalkozási ágakat képviselték. A 37 tagú Omszk megyei küldöttségben ott volt a Moszkalenszkij tenyészjuhnevelö vállalat igazgatója, Pjotr Mubaraksin. — Fontosnak tartom, hogy Mihail Gorbacsov előadói beszédében részletezte azokat a problémákat, amelyek fékezik az új gazdasági mechanizmus érvényesülését. Az embernek az a benyomása, hogy az önelszámolási bevezetik a vállalatoknál, de az irányítás magasabb szintjein, a minisztériumoknál ez megreked. Hadd említsek erre egy példát. A mi gazdaságunk eddig is, tehát az önelszámolás és az önfinanszírozás előtt Is nyereséges volt, de a nyereségnek több mint a felét elvonták, azzal nem rendelkeztünk. Igaz, hogy ennek az összegnek egy részét évente visszajuttatták a termelés fejlesztésére. Amikor áttértünk az új gazdálkodásra, arra számítottunk, hogy a nyereség nagy részét a magunk belátása szerint használhatjuk. De nem így történt. Most is elvonják a nyereségnek több mint a felét, de ebből semmit sem kapunk vissza, így hát az a furcsa helyzet áll elő, hogy rövid idő alatt veszteségesek leszünk. Ezen pedig gyorsan változtatni kell. A dolog lényege az egyenlősdi, amitől sehogy sem tudunk megszabadulni. A továbbra is érvényesülő szabályok segítségével a minisztérium az anyagiakat éppúgy, mint korábban, a jól gazdálkodók terhére a gyenge gazdaságokba pumpálja. Helytelen a rossz gazdálkodást mások számlájára fedezni. Nekünk is volna hova tenni ezt a pénzt, segíteni a fiatal házasokat, a nyugdíjasokat, megteremteni a megfelelő pihenési lehetőségeket. Engem is nagyon foglalkoztat a falvak szociális helyzete, amelyről ugyancsak sok szó esett a pártkonferencián. Mindenekelőtt a kis lélekszámú, korábban perspektívátlannak kikiáltott kistelepülések fejlesztéséről van szó. Ezt nem lehet az élelmiszer-gazdaság eszközei nélkül megoldani. Hadd említsem csak megint saját gazdaságunkat. A központ mellett van több részlegünk, ahol még sok minden, főleg az iskola hiányzik, ezért a gyerekeket onnan internátusbán helyeztük el, amit a gazdaság tart fenn. Ezeknek a kiadásoknak a haszna igencsak kétséges. Az otthonukból, családjuktól elszakított gverekek elszakadnak a földtől is. Ezért most azon gondolkozunk, hogy inkább naponta visszük őket a telepekről az iskolába, mert így a családi körben hozzászoknak a paraszti munkához. De ennél is jobb az a megoldás, hogy a telepeken építünk kisebb 8 osztályos iskolákat, s vállaljuk azok költsc^^it. Egyelőre azonban a gazdaságnak nincs joga ilyen döntéshez. A vállalati önállóságot még nagymértékben korlátozzák a tárcaérdekek. Remélem, hogy a pártértekezlet határozatai segítenek ezeket felszámolni. Ivan Tonkonog (APN) \ A magyar Országgyűlés ÁLLÁSFOGLALÁSA a romániai „területrendezési programról” Ez év március elején a Román Szocialista Köztársaságban hivatalosan bejelentették az ezredfordulóig szóló „nagyszabású” területrendezési program végrehajtásának megkezdését. A programban célként a romániai településszerkezet modernizálását, a város és falu közötti különbség felszámolását, a megművelhető mezőgazdasági földterület növelését jelölték meg. Az elhatározott tervek szerint a falvak száma a jelenlegi 13 ezerről 5 ezerre csökkenne. E program hazánk lakosságában mélységes aggodalmat és nyugtalanságot, a széles nemzetközi közvéleményben megütközést és tiltakozást váltott ki. Országok parlamentjei, különböző pártok, társadalmi szervezetek, egyházak és közéleti személyiségek emelték fel szavukat. Magyar részről diplomáciai lépésekre és széles körű állampolgári tiltakozásra is sor került. Az Országgyűlés osztja a közvélemény jogos aggodalmát. A romániai falvak felbecsülhetetlen történelmi és kulturális kincsek hordozói; Európa s az egész emberiség közös anyagi és szellemi örökségének elidegeníthetetlen részét alkotják. A „szocialista fejlődésre” hivatkozva felszámolásra ítélt települések értékeinek megsemmisítése nemcsak a magyar, a német és más nemzetiségűeknek, hanem a román népnek is pótolhatatlan veszteséget jelentene. A terv végrehajtása a romániai nemzetiségek számára anyagi és szellemi bölcsőjük elpusztítását, közösségeik szétszóródását, emberi tragédiákat, végső soron erőltetett, meggyorsított beolvasztásukat jelentené. A területrendezési terv végrehajtásának megkezdése újabb terheket róna a magyar—román viszonyra is. A településszerkezet ilyen jellegű átszervezésével, „modernizálásával” együtt járó kényszerű lakóhelyváltoztatás, az áttelepítések, összességében a nemzetiségeket korlátozó politika sérti az alapvető emberi, nemzeti, nemzetiségi jogokat, ellenkezik a humanizmus szellemével és a szocializmus eszméjével. Az emberi jogok védelme és az egyetemes kultúra értékeinek megőrzése az egész emberiség ügye. Ezen jogok tiszteletben tartására Románia is számos nemzetközi dokumentumban — így az Egyesült Nemzetek Szervezete „a polgári és politikai jogok nemzetközi egységokmányában”, valamint a helsinki záróokmányban — legmagasabb szintű erkölcsi, politikai és nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt. A Magyar Népköztársaság Országgyűlése kifejezi reményét, hogy a Román Szocialista Köztársaság kormánya felülvizsgálja ez irányú elképzeléseit, terveit, eltekint azok végrehajtásától. Ezzel jelentős akadályt hárítana el a magyar és a román nép közeledésének, barátsága elmélyítésének, a két ország internacionalista együttműködésének útjából is. Ez országaink közös érdeke és célja. A magyar Országgyűlés felhívja a román nagy nemzetgyűlést arra, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása szellemében tegyen meg minden erőfeszítést e súlyos problémák megnyugtató rendezésére. Magyarország változatlanul kész az érdemi együttműködésre. A kormány ülésérőt Szóvivői tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról.) A Minisztertanács ülését követő kormányszóvivői értekezleten Bányász Rezső a kormányüléshez kapcsolódó kérdésekre válaszolt, majd tájékoztatást adott a magyar— japán kapcsolatok értékeléséről. A szóvivő a Magyar Hírlap munkatársának kérdésére elmondotta, hogy a Minisztertanács miért módosította a tanácsi szervek munkarendjét és ügyfélfogadását. Az új szabályozás nem kívánja szűkíteni a tanácsok ügyfélfogadási idejét, inkább még nagyobb lehetőséget ad arra, hogy a helyi igények és sajátosságok figyelembevételével ne merev központi előírás, hanem a tanács testületé döntsön mindenütt. A kormány pénteki ülésén foglalkozott azzal a kérdéssel: szükséges-e javasolni az Országgyűlésnek az útlevélről, a külföldi utazásról szóló új törvényerejű rendelet módosítását. Ezt annak kapcsán mondta el, hogy a Népszabadság munkatársa felvetette: eddig meglehetősen szigorú feltételek között kaphatott útlevelet az, aki büntetve volt, s várható-e e tekintetben valamilyen enyhítés. A kormány úgy vélte, hogy jelenleg nem szükséges a törvényerejű rendelet módosítását kezdeményezni. A jövőben kormányrendelet szabályozza a szövetkezeti részjegyek, illetve célrészjegyek után járó osztalék mértékét — jelentette be Bányász Rezső. Ezt a döntést az indokolja, hogy az osztalékot, illetve részesedést az idén is változatlanul az adózatlan nyereség terhére fizetik ki. A háromévesnél fiatalabb gépkocsik elidegenítésére, valamint az ingatlankorlátozásokra vonatkozó adminisztratív korlátozó intézkedésekkel foglalkozva a szóvivő kijelentette: a gépkocsik eladásának a korlátozását annak idején a kényszer szülte. A fő ok: a piaci hiányhelyzet. Feloldása a mai helyzetben felerősítené az amúgy is széles körben létező spekulációt. Az ingatlan- szerzési korlátozásokat az elmúlt évben az Elnöki Tanács lényegesen módosította. A korlátozások szűkültek, lehetővé vált például kiskorú személy ingatlanszerzése is. Jelenleg napirenden van a szocialista tulajdonviszonyok átfogó elemzése és a fejlesztésére vonatkozó átfogó javaslatok kidolgozása. A szóvivő beszámolt arról, hogy a társadalombiztosítással összefüggő kérdésekről is tárgyalt a kormány. A családi pótlék július 1-jétől gyermekenként havi száz forinttal nő. Az emelt összegű családi pótlékot első alkalommal augusztusban folyósítják. Egy másik rendelkezés ugyancsak július 1-jétől a korábbinál szélesebb körben teszi lehetővé a mezőgazdasági szövetkezeti tagok számára, hogy a foglalkoztatási kötelezettség teljesítésén túl — ez 1000-1500 óra — a saját gazdaságban végzett munkát közös munkaként ismerjék el. Vagyis: munkanapokat írjanak jóvá a szövetkezet és a tag megállapodása alapján. Az így elismert munkanapok után a szövetkezet társadalombiztosítási járulékot, a tag pedig nyugdíjjárulékot fizet. A rokkantság megállapításával kapcsolatos orvos-szakmai tevékenység a jövőben a Szociális és Egészségügyi Minisztérium irányítása alatt álló Országos Orvosszakértői Intézettől a társadalombiztosítás szervezetéhez kerül. maga is megbecsülést vívott ki az egyszerű emberek körében. Jelcinnek mindenképpen meg kell adni a tiszteletet. Lehetséges, hogy nehéz meghoznunk a rehabilitálásáról szóló döntést, megváltoztatni az októberi plénum által adott értékelést. De Jelcin elvtárs felszólalásában gyakorlatilag csak azt mondta, ami itt előtte is elhangzott. Ezért azt akarom mondani — és gondolom, sokan a területi pártszervezet részéről is támogatnak ebben —, hogy Jelcin sokat tett nekünk, és tekintélye nálunk rendkívül nagy — mondotta a szverdlovszki küldött. N. Csikirjev, a moszkvai Or- dzsonokidze Gépgyár vezér- igazgatója kiegészítésében utalt arra, hogy Jelcint Moszkvában nagyon jól fogadták, támogatták, figyelemmel övez-) ték, és látták, hogy valóban a legjobbat akarja. Majd a következőket mondta: — Jelcin járt nálam az üzemben, hat órát töltött ott, és igazságtalan, hozzá nem értő megjegyzéseket tett — mondotta Csikirjev. — Meggyőződésem, hogy ma még korai volna Borisz Jelcin politikai rehabilitálásáról beszélni, minthogy eddig semmilyen következtetést sem vont 1-e — jelentette ki I. Lukin, Moszkva Proletár kerületének párttitkára a moszkvai pártszervezet nevében felszólalva. A fiatal párttitkár nem rejtette véka alá, hogy Borisz Jelcin még 1984-ben nagy benyomást tett rá. Mindez azonban, mint mondta, o múlté, az eltelt két évben módja volt megismerkedni a moszkvai pártszervezet munkastílusával, munkamódszereivel. Hangsúlyozta, hogy a peresztrojka túlhajtására tett kísérletek valójában e pártszervezet széteséséhez vezettek. Megítélése szerint ez nagyban Jelcin módszereinek következménye. A felszólaló végezetül kommunistához méltatlannak nevezte Jelcinnek az októberi plénumán elhangzott felszólalását és a külföldi újságíróknak adott nyilatkozatait. A vita lezárása, a kiegészítések elhangzása után hat határozatból álló „csomagot” fogadott el péntek este az SZKP 19. országos értekezlete. A szovjet'társadalom további demokratizálására irányuló komplex program dokumentumait hosszúra nyúlt, élénk, gyakran viharos vita előzte meg. A két fő politikai határozat szerkesztő bizottságának elnöke, Mihail Gorbacsov beszámolt a testület munkájáról, s ismertette azokat a módosításokat, amelyek a bizottság ülésén születtek. Űjabb küldöttek kértek szót, s kiegészítő módosításokat javasoltak. Mihail Gorbacsov a bizottság elnökeként védelmébe vette a megfogalmazásokat de a szónokok vitába szálltak vele, szavazást követelve az egyes javaslatokról. E szavazásoknál külön megszámlál- tatták a voksokat. — Nerr lehet másként demokráciá' tanulni. A demokráciába beletartozik a türelmesség és i türelem is — jegyezte me| Gorbacsov a szavazatszámlálás ténye miatt zúgolódóknak Roald Szaggyejev akadémikus javasolta, változtassál meg bizonyos mértékben a tanácselnökök megválasztásává kapcsolatos rész szövegét. Mihail Gorbacsov szavazásra bocsátotta a javaslatot, majd kihirdette az eredményt: a módosítás mellett valamivel töbl mint kétszázan szavaztak s mintegy ötezer küldöttből. A nyilvánosságról szóló határozat vitájában javasolták hogy a Pravda ne az SZKF KB, hanem az egész párt orgánuma legyen, vonják ki e lapot a KB ellenőrzése alól A javaslat mellett csak 5f küldött szavazott. Hasonlóan vitatták meg i többi határozattervezetet is módosításokat terjesztettel , elő, tisztázták az állásponto-