Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-13 / 166. szám

2 %?£Mean 1988. JULIUS 13., SZERDA Ki kell dolgozni az európai biztonság új módszerét Krakkóba látogatott Mikai! Gorbacsov (Folytatás az 1. oldalról.) országi látogatásának első napján. A főtitkár kijelentette, hogy az 1975-ös helsinki értekezle­ten felvázolt, keretek számos területen szűknek bizonyultak, ki kellene dolgozni az euró­pai biztonság és együttműkö­dés új rendszerét. Hangsú­lyozta, hogy az eddigi ered­ményekre alapozva maga­sabbra kell emelni a mércét és meg kell próbálni elérni, hogy a XXI. század elejére mindkét, katonai tömböt fel­számolják. Az összeurópai, mindenki számára kényelmes közös há­zat a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés tar­tós alapjain kell felhúzni — mondotta. Fordulatra van szükség az Európa két része közötti gazdasági együttműkö­désben is. Tudatában va­gyunk annak, hogy ez előtt óriási akadályok tornyosul­nak: a gazdasági viszonyok eltérései és az előítéletek. Nem a nulláról kell azonban elin­dulni, hiszen az európai or­szágok gazdasági együttműkö­désének több évszázados ha­gyományai vannak. Most ar­ra van szükségünk, hogy ki­dolgozzuk az összeurópai együttműködés általános kon­cepcióját, kidolgozzunk egy­fajta munkatervet, hogy az­után hozzáláthassunk az új Európa épületének felhúzásá­hoz. Jelentősen előorelenditené ezt a munkát a kontinens ve­zető elméinek egyfajta kerek- asztal-értekezlete, ahol a leg­szélesebb politikai és világné­zeti skálán véleménycserére kerülne sor. Valósítsuk meg az elképzelések és a megkö­zelítések pluralizmusát emelte ki az SZKP KB fő­titkára. A párbeszédre alapozva — hangsúlyozta Gorbacsov — a humanitárius kérdésekben is megszülethetnek azok a meg­oldások. amelyek valamennyi fél számára elfogadhatók, nem zárva ki az alapvető emberi jogok új normatíváinak ki­dolgozását sem. Helytelennek és perspektívátlannak nevez­te a humanitárius kérdések olyan megközelítését, amely szerint a szocialista orszá­gok e téren teendő egyoldalú engedményeikkel fizetnének a katonai konfrontáció csökken­téséért. Wojciech Jaruzelski pohár- köszöntőjében nagy teret szentelt a szovjet—lengj'el kapcsolatok méltatásának, de szólt országa bonyolult tár­sadalmi, gazdasági helyzeté­ről is. A legfontosabb nemzet­közi kérdésekről szólva úgy vélekedett, hogy a nemzetközi helyzet tartós megjavítása, a leszerelési folyamatok visz- szafordíthatatlanná tétele, az általános biztonság megterem­tése hosszú folyamat végered­ménye lehet csak. Ezért to­vábbi erőfeszítésekre, további aktivitásra és a védelmi erők elégséges szinten való fenn­tartására van szükség. Ez lesz az egyik legfontosabb téma a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének hét­végi varsói ülésén, mondotta. Az SZKP KB főtitkára a keddet, lengyelországi látoga­tásának második napját Krak­kóban töltötte és onnan szer­dán Szczecinbe utazik to­vább. Csütörtökön ismét a lengyel fővárosban folytatja lengyelországi programi ál. leg csapatainak egyoldalú ki­vonására Kelet-Európából, Perfiljev a következőket vála­szolta: korábban volt már ar­ra példa, hogy a szovjet kor­mány egyoldalú leszerelési lé­pést tett (az atomfegyver­kísérletekre egyoldalúan meg­hirdetett moratórium). Jelen­leg azonban, amikor az euró­pai országok láthatólag közös akarattal törekszenek ered­ményre a kontinenst érintő leszerelési kérdésekben, és Bécsben a haderők létszámá­nak kölcsönös csökkentéséről folynak tárgyalások, a Szov­jetunió nem látna célszerűnek egyoldalú csapatkivonást. Genf Új forduló Genfben kedden megkezdő­dött a nukleáris és űrfegy­verzetről folyó szovjet—ame­rikai tárgyalások 10. forduló­ja. Napirendjén a hadászati támadófegyverzet 50 száza­lékos csökkentését előirányzó szerződés előkészítésének foly­tatása szerepel. Ez lesz az első forduló a moszkvai szovjet—amerikai csúcstalálkozó óta. A csúcson Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan bizonyos előrelépést ért el a hadászati támadó­fegyverek csökkentésének és korlátozásának kérdésében. A forduló befejezésének időpontja nincs kitűzve, és a két küldöttségvezető utalást tett arra, hogy nincs kilátás a vitás kérdések gyors meg­oldására. Nem kívánatos személy a washingtoni nagykövet Kiutasítás Nkaraguóbál Moszkvai sajtóértekezlet Ä szovjet—lengyel kapcsola­tok fejlődése szempontjából nagy jelentőségűként értékel­te Mihail Gorbacsov lengyel- országi látogatását kedden Moszkvában tartott sajtóérte­kezletén Vagyim Perfiljev, a külügyminisztérium szóvivő­jének helyettese. Pozitívnak minősítette Va­gyim Perfiljev Ahromejev marsallnak, a szovjet fegy­veres erők vezérkari főnöké­nek a hét elején befejeződött egyesült államokbeli látogatá­sát, hangsúlyozva, hogy ez volt az első ilyen jellegű lá­TAJEKOZTATAS ír. János Pál pápa kedden fogadta a Vatikánban Nyiko- laj Lunykovot, a Szo\rjetimió római nagykövetét, aki tájé­koztatta az egyházfőt az SZKP nemrég véget ért országos kon­ferenciájának eredményeiről. A huszonöt perces megbeszélést a vatikáni sajtóiroda vezetője „udvariassági látogatásnak” minősítette, amelyre azért ke­rült sor, mert Lunykov nagy­követ tájékoztatni kívánta a pápát. Ez a megbeszélés újabb alkalom volt a Szovjetunió és a szentszék közötti párbeszéd folytatására — hangzik a va­tikáni sajtóiroda állásfoglalása. ‘Csak röviden... MANILÁBAN nem jött lét­re megállapodás a Fülöp-szi- geteki támaszpontok haszná­latát szabályozó szerződés megújításáról Corazon Aqui­no elnök asszony és George Shultz amerikai külgyminisz- ter tárgyalásain, de a két fél úgy nyilatkozott, hogy közel kerültek egy kompromisszu- mus formulához. Az Egyesült Államok jelenleg évente 180 millió dollárt ad segélyként és használati díjként a Fülöp-szi- geteknek, mig Manila évi 1,2 milliárd dollárt követel a tá­maszpontokért. AGYONLŐTTÉK az indiai katonák a szikh szakadárok egyik legfontosabb fegyveres csoportjának vezetőjét. Szuh- dev Sznighet, a Halisztáni Kommandó Erő nevű szervezet vezetőjét és egy másik férfit Csandigarh városától 120 ki­lométerre, egy faluban fedez­ték fel. A katonák rögtön tü­zet nyitottak rájuk; a 36 éves Szingh meghalt, társa elme­nekült. togatás a szovjet—amerikai kapcsolatok történetében. Ah­romejev marsall és vendéglá­tója, William Crowe tenger­nagy tárgyalásai hozzájárul­tak a katonai kapcsolatok fej­lődéséhez — mondta a szóvi­vő. Arra a kérdésre, hogy a Szovjetunió nem készül-e eset­A nicaraguai kormány hét­főn nemkívánatos személynek minősítette Richard Meltont, az Egyesült Államok mana- guai nagykövetét és az ame­rikai nagykövetség további hét diplomatáját. A nicara­guai külügyminisztérium hét­fői jegyzéke szerint a nagy­követnek, aki megengedhetet­len módon beavatkozott az or­szág belpolitikájába, 72 órán belül el kell hagynia Nica­raguát. A managuai jegyzék szerint a kiutasított diplomaták vol­tak valójában a nicaraguai Nandaime településen vasár­nap lejátszódott villongások előidézői. A Managuától dél­keletre fekvő kisvárosban jobboldali ellenzéki tüntetést rendeztek, amelyen részt vet­tek amerikai törvényhozók és az amerikai nagykövetség egyes diplomatái is. A felvo­nulók egy csoportja összecsa­pott a rendőrökkel, mindkét oldalon többen megsebesültek, több tucat tüntetőt letartóz­tattak. Reagan amerikai elnök ked­den bejelentette, hogy kiuta­sították Nicaragua washingto­ni nagykövetét és a közép- amerikai ország további hét diplomatáját. Az intézkedés * li válaszlépés Richard Melton, az Egyesült Államok mana­guai nagykövete és hét ame­rikai diplomata Nicaraguából történő hétfői kiutasítására. Reagan közölte: a lépés nem jelenti azt. hogy a két ország megszakítja diplomá­ciai kapcsolatait, de hozzá­tette, hogy erre is sor kerül­het. Bajhonur Úton a Phobos—2 A bajkonuri űrrepülőtérről kedden este útnak indították a Phobos—2. űrszondát. Az automata űrállomás célja — öt nappal ezelőtt felbocsátott társához hasonlóan — a Mars egyik kisbolygója, a Phobos. A Phobos—2-nek tulajdon­képpen „biztosító” szerepet szántak, önmagában a Pho­bos—1. is el tudná végezni a kísérleteket, de a kedden el­indított űrszondától a tudósok azt remélik, hogy segítségével még pontosabb adatokat kap­hatnak a Phobosról. A két űrszonda 460 napos expedí­ciója egyébként a több évti­zedre tervezett Mars-kutatási program része. A fegyverzetcsökkentési javaslat visszhangja A NA T0-főtitkár véleménye Manfred Warner, a NATO új főtitkára elutasítóan rea­gált Mihail Gorbacsov Var­sóban tett fegyverzetcsökken­tési javaslatára — adja hírül a NATO brüsszeli központjá­nak közleménye. Manfred Wörner szerint a javaslat a légierő kölcsönös és szimmetrikus csökkentésére irányul, s nem felel meg a NATO alapvető követelésének, amely a szovjet szárazföldi erő és fegyverzet aszimmet­rikus csökkentését tartja szük­ségesnek. A főtitkár megismételte a NATO véleményét: a katonai erők egyenlőtlenségét Európá­ban a Szovjetunió szárazföl­di haderejének fölénye okoz­za, amely a NATO számításai szerint meghaladja a védelem­hez ténylegesen szükséges mértéket. Ezért — fűzte hoz­zá a főtitkár — a NATO tö­rekvése: elérni a szovjet had­erő, főleg a harckocsik és a tüzérség aszimmetrikus csök­kentését. Kifejtette továbbá, hogy a légierő csökkentésének ellen­őrzése nehéz, és megvan a lehetőség a repülőgépek gyors visszatelepítésére. A NATO-közlemény ehhez hozzáfűzi: a Szovjetuniónak csak néhány száz, míg az Egyesült Államoknak több ezer kilométerre kellene visz- szavonnia repülőgépeit, s konfliktus esetén nem egyen­lők az esélyek az eszközök újrabevetésére. Az NSZK kormánya jelez­te. hogy gondosan tanulmá­nyozni kívánja Gorbacsov fő­titkárnak egy európai lesze­relési konferencia összehívá­sát szorgalmazó, Varsóban előterjesztett legújabb javas­latát. Ez azt a célt szolgálná, hogy lökést adjanak a hagyo­mányos leszerelésről folyó kelet—nyugati tárgyalásoknak. KIRÁNDULÓK ÉS TERRORISTÁK Terroristatámadás érte a City of Poros görög“ kirándulóha­jót hétfőn késő délután az Éjina-sziget közelében, Athéntől délre. Három férfi géppisztolyból tüzet nyitott a fedélzeten napozó utasokra, kézigránátokat is dobtak közéjük, majd egy motorcsónakon elmenekültek. Kilenc turista életét vesztette, legalább hatvan an megsebesültek. Az utasok egy része a ten­gerbe ugrott, ezért kedden a reggeli órákban még nem le­hetett pontosan tudni, hogy hányán sérültek meg, és hányán tűntek el. A hajón Összesen 400 utas és 71 főnyi legénység tartózko­dott. Az utasok zöme francia, svéd, angol és amerikai. Több sebesült állapota súlyos. A sebesülteket pireuszi kórházakba, illetve az Athéntól északra lévő Kifiszia égési sérülésekre sza­kosodott kórházába szállították. A tettesek kilétéről egyelőre semmit sem tudni. Egyetlen terrorszervezet sem jelentette be, hogy tagjai követték volna el a támadást. A magyar Külügyminisztérium az alábbi közleményt hoz­ta nyilvánosságra^ a görög külügyminisztérium kedd déluvan közölte athéni nagykövetségünkkel, hogy a Szaronikósz-öböl- ben támadást ért görög hajón a sérültek között nincs ma­gyar állampolgár. Más hírek ennek ellentmondanak, amikor három magyar állampolgár jelenlétéről tesznek említést. Athé­ni nagykövetségünk munkatársai a helyszínen azon fáradoz­nak, hogy pontosítsák az egymásnak ellentmondó híreket — hangzik végül a közleményben. A görög kereskedelmi tengerészet minisztériumának kedd délutáni közleményé szerint kilenc ember halt meg a City of Poros nevű görög kirándulóhajót ért terroristatámadásban. Az AFP hírügynökség értesülése szerint a halottak száma 11., további 11 ember még mindig nem került elő. A 42 sebesüli közül 28-at kórházban ápolnak, egyikük állapota életveszé­lyes. A görög külügyminisztérium, a tájékoztatási hivatal vezetője és az AN A görög hírszolgálati iroda egyaránt azt közölte, hogy a sebesültek között magyar állampolgárok nincsenek. A hajó utaslistáján magyar nevek nem is szerepeltek, de ké­sőbb kiderült, hogy az utaslista pontatlan. A halálos áldozatok közül eddig csak hármat tudtak azo­nosítani: egy svéd és egy dán állampolgárt, valamint a hajó másodtisztjét. i Jegyzet CÓRDOVEZ ÚJABB INGÁZÁSA UTÁN buli kormány politikusai épp-, úgy, mint az Ahmad sah ve­zette „ellenzéki kabinet” sze­mélyisége, e függetleneknek engednék át az ország kor­mányzását. Az átmeneti ka­binet legfőbb feladata — Cór- dovez terve szerint — az vol­na, hogy hazatelepítse azt a mintegy hárommillió afgánt, aki a háború elől a szomszé­dos Pakisztánba és Iránba me­nekült. A Córdovez-terv sze­rint ez az időszak mintegy fél évig tartana, s ezalatt ülne össze az afgán törzsi vezetők gyűlése, az úgynevezett lója dzsirga, s megválasztaná az új, immár végleges kormányt Az ENSZ-főtitkárhelyettes repülőgépe még vissza sem érkezett New Yorkba, amikor a hét fegyveres csoportot egyesítő ellenzéki szövetség „kormányának feje”, Ahmad sah elutasította a Córdovez- tervet. Kijelentette, hogy a szovjet csapatok távozása után is folytatni akarják a háborút és nem hajlandók semmiféle fegyvernyugvás megkötésére a kabuli kormánnyal. A JELEK SZERINT tehát Afganisztánban még nagyon sok vér folyik addig, amíg ez a sokat szenvedett ország né­pe eljut a várva várt megbé­kélésig. Diego Córdoveznek — ha ugyanolyan eréllyel és el­szántsággal tart ki a konflik­tus békés rendezése mellett, mint eddigi tevékenységében — azt szükséges jelentenie a világszervezetnek, hogy véget kell vetni a fegyveres ellen­zék külső támogatásának, ah­hoz, hogy bármiféle belső rendezés megvalósulhasson. Hiszen addig, amíg az ápri­lisban aláírt genfi megálla­podást megsértik, nem te­remtődhetnek meg annak fel­tételei, hogy az afgán nép kül­földi beavatkozástól mentesen dönthessen további sorsáról. Árkus István afganisztáni határ felé. így akarják meggyorsítani a fegy­verzet eljuttatását a harcoló ellenzéki csoportokhoz. Ame­rikai rakéták érkeznek így a lázadókhoz, akik így fokozzák a lakott települések elleni cse­lekményeiket. A múlt héten Kabul, Lagmán, Nangrahar, Kandahár és Paktia ellen in­téztek rakétatámadásokat. Má­sutt robbanóanyaggal megra­kott gépkocsikat röpítettek le­vegőbe távirányítással. Csu­pán ezeknek a terrorcselekmé­nyeknek több száz áldozata volt. HAKK. PAKISZTÁNI el­nök eközben újra meg újra a kabuli kormány közeli buká­sát jósolgatja és a lázadók isz­lám köztársaságának megte­remtésére szólít fel. Biztatásá­ra alakult meg az ellenzék kabinetje pakisztáni területen. Különös magatartás egy olyan országtól, amely szerződésben vállalta a szomszédja ügyeibe való be nem avatkozást... Córdovez, a jelek szerint, ingázása során csak arról bi­zonyosodhatott meg, hogy a Szovjetunió augusztus 15-ig csapatainak felét kivonja Af­ganisztánból. A főtitkár-he­lyettes aggodalommal beszélt arról, hogy a fegyveres ellen­zék fellépése nyomán e dá­tumtól kezdve mily rettenetes vérfürdő következhet be az országban. Hacsak — mint mondotta — nem lesz tűzszü­net attól kezdve, s nem ala­kul meg egy olyan pártatlan átmeneti kormány, amelyben nem vehetne részt a ma har­coló felek egyetlen képviselő­ié sem. Azaz a ielenleei ka­vontak ki, s nincs oka abban kételkedni, hogy augusztus 15-ig a szovjet kontingens fe­le már elhagyja Afganisztánt. KEVÉSBÉ LEHETETT elé­gedett Diego Córdovez a pa­kisztáni teljesítéssel. Hiszen ezúttal ingázásainál tekinté­lyes időt kellett eltöltenie Pe- savar környékén, ahol láthat­ta, hogy az afgán fegyveres ellenzéki csoportok kiképző helyei, fegyverraktárai válto­zatlanul működnek. Az ENSZ magas rangú tiszt­ségviselője Kabulban tárgya­lásokat folytathatott a szov­jet kontingensek főparancs­nokával is. így első kézből ér­tesülhetett a szovjet állás­pontról, amely élesen bírálja Iszlámábádot amiatt, hogy folytatja a genfi egyezmény megsértésével, beavatkozásait Afganisztán belügyeibe. Kö­zölték Córdovezzel, hogy Af­ganisztán keleti és dél-keleti tartományaiban ma már nincs egyetlen szovjet katona sem. De hozzátették azt is, hogy ha az ellenzék külföldi támoga­tása folytatódik. Moszkva kénytelen lesz felülvizsgálni a kilenchónapos menetrendet, s esetleg lassítani csapatainak kivonását. Valóban lehetetlen állapot, hogy a megállapodás csak egyik félre legyen kötelező. Córdovez elé tényeket tártak arról, hogy nemcsak a koráb­bi kiképző központok működ­nek a határ másik oldalán, hanem újabbak kialakítását is megkezdték. Ami a fegyver- szállításokat illeti, olyan mér­téket öltöttek, hogy külön ; utat építenek a raktárakból az ellenőrző jellegű. Azokon a területeken, amelyek a kabu­li kormányzat birtokában van­nak, szabad mozgásuk van mindenütt. Ami a kormány- ellenes fegyvereseket illeti, ott már körülményesebb a dol­guk. Missziójuk ugyanis ke­resztezi az iszlámábádi kor­mány és a gerillák tevékeny­ségét. A megfigyelők még így is. hogy munkájukat megne­hezítették, észlelték és jelen­tették, hogy mind a Hakk- kormányzat, mind pedig az af­gán fegyveres ellenzék, meg­sérti a genfi megállapodáso­kat. Akadályozzák a menekül­tek visszatérését hazájukba, s a kiképző központok, fegyver­raktárak továbbra is léteznek a pakisztáni—afganisztáni ha­tár mentén. Nem meglepő tehát, hogy az a diplomata, aki a világ minden tájáról oly sok elis­merést kapott a genfi egyez­mények kimunkálásáért, újrs megjelent a térségben. Diegc Córdovez, — akit közben ha­zája, Ecuador külügyminiszte­révé is kineveztek — most 11 napon át ingázott Afganisztár és Pakisztán között. Ezútta' nemcsak a genfi egyezményei végrehajtását ellenőrizte, ha­nem közvetíteni próbált i belső békés rendezés előmoz­dítására is. Sajtóértekezletein amelyek rendkívüli érdeklő­dést keltettek, elismeréssel be szélt arról, hogy a Szovjetünk betű szerint teljesíti vállalá­sát, s a csapatkivonás a gen­fi megállapodásnak megfele­lő ütemben zajlik. A főtitkár- helyettes megállapította, hogy midi a 35 ezer szoviet. katona AZ ENSZ FŐTITKÁR-HE­LYETTESE hozzászokott ah­hoz, hogy mereven elzárkóz­zanak közvetítési kísérletei elől. Amikor hat esztendeje megkezdte fáradozásait, hogy békés kibontakozás felé terel­je Afganisztán véres konflik­tusát, csakhamar be kellett látnia, hogy örülni kell an­nak is, ha a felek, akikkel szerződést kíván majdan alá­íratni, egyáltalán közvetett tárgyalásokra hajlandóak. Ez úgy festett, hogy a delegációk külön termekben foglaltak he­lyet, s Diego Córdovez amo­lyan „diplomáciai futárszolgá­latot” teljesített közöttük: hozta-vitte állásfoglalásaikat. Addig azonban a dolgok egy­helyben topogtak, amíg meg nem találták, azt amire össz­pontosítani kell: az Afganisz­tán körüli helyzetet kell ren- I dezni, s az idegen beavatko- : zásokat megszüntetni. Fontos állomás volt Córdovez hatéves tevékenységében, amikor mind ' Pakisztán, mind Afganisztán ; elfogadta: a belső megbékélés- 5 hez nélkülözhetetlen a külső feltételek biztosítása. '■ Ez történt meg Diego Cór- ‘ dovez, annyi meg annyi Ka­bul és Iszlámábád közötti in- 1 gázása után, az áprilisi genfi egyezmények aláírásával. Ezek [ — mint emlékezetes — a ka- ] buli és az iszlámábádi kor- 5 mány közötti szerződések in- ' tézkednek a szovjet csapatok ’ meghatározott menetrend sze- ‘ rinti kivonásáról Afganisztán­ból, és arról, hogy Pakisztán i tovább nem ad támaszponto- c kát a kabuli kormányzat el- s len harcoló fegyvereseknek,- nem engedi, hogy területén i kiképző táborok legyenek és t nem nyújt segédkezet ahhoz, t hogy a lázadók fegyverhez- jussanak. A SZERZŐDÉS, amelyért a- Szovjetunió és az Egyesült Ál- s lamok szavatosságot vállalt,- ENSZ-megfigyelők jelenlétét is előírja. Ezek szerepköre

Next

/
Thumbnails
Contents