Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-09 / 163. szám

Kilója negyvenezer forint A Szilasmenti Tsz jellegzetes tevékenysége, a kamilla termesz­tése és feldolgozása. Az értékes gyógynövény iránt nagy a ke­reslet a tőkés országokban, ahol gyógyhatása miatt és a koz­metikai iparban használják. A napokban volt az idei második szüret. Képünkön: Zsimola Károly csoportvezető a lepárló üstből csapolja le a kilónként 40 ezer forintot érő hatóanyagot (Vimola Károly felvétele) Kereskedelmi őrjárat Ez a piac mindig drága J Benne vagyunk a szabad- f ságolás időszakában, aki ^ teheti, a jó időt kihasznál- '/ va pihenni megy. Mind több üzlet bejáratánál ^ tábla adja hírül, hogy az üzemeltető szabadságon ^ van. Az élelmes kereske- í dó élőszóval is közli vá- '/f sarlójával, hogy mikortól meddig tart zárva. Van '/ kereskedő, aki télen megy J pihenni, mert üzlete úgy ^ kívánja, hogy most nyitva tartson. A Szabadság tér 13. alatt találjuk a rövid idő alatt népszerűvé vált fagylaltozó-, kávézó- és teázóüzletet. Ko­rábban itt volt az F. butik, mely nem váltotta be a hoz­zá fűzött reményeket. Bara- konyi Károly né tulajdonos családi alapon létrehívta az újabb vállalkozást. Az átala­kítás és profilváltozás, után » csinos kis bolt a tinóm áru és az udvarias kiszolgálás ré­vén az óvodás kordáktól az idős emberekig kedvenc vá­sárlóhelyévé vált a fogyasz­tóknak. A Szabadság téren van az Utasellátó pavilonja a HÉV- állomás területén. Valaha nagyon keresett hely volt, ahol nemcsak a helybeliek, hanem az átutazók és a Gö­döllőre érkezők is szívesen vásároltak. A törzsgárdata- goknak számító dolgozók el­kerültek innen (nyugdíjba, más munkakörbe) és a válla­latnak hosszú ideje nem si­került megfelelő pótlásról gondoskodnia. A személyi változások oly helyzetet te­remtettek, hogy a pavilon többet volt zárva, mint nyit­va. Hétfőn örömmel láttam egy régi ismerősömet a megtisz­tított ablak mögül kiszolgál­ni. Azonnal üdvözöltem és bementem hozzá. Kolozs Vil­mos nyugdíjas kereskedő negyven évet dolgozott le a szakmában. — Tudod, aki megszokta az emberekkel való kapcsolatot, az nem tud otthon pihenni. Munkatársammal megpróbál­juk visszanyerni a pavilon egykori becsületét. Most még ismerkedünk, mit is keresnek a vásárlók. Ahogyan ismerem Kolozs Vilmost, megtalálja a siker útját. Igaz, nem a legjobbkor nyitotta meg a pavilont, mert ebben a hónapban újítják fel a HÉV-vágányokat, amikor rohanó utasok közlekednek a peronon, nem pedig sétálók. A Dózsa György út 2. alatt van az áíész gyümölcs-zöld­ség üzlete, amelynek szerző­déses vezetője Qyarmati Ka­roly. A rutinos vezető azon fáradozik, hogy boltja mindig jól legyen ellátva, ahová a vásárlók szívesen lépnek be. A minap rövid idő leforgása alatt új fémvázas portált ka­pott az üzlet, a régi korhadó fa helyett és napfényvédő ro­lót. A piacon drágaság. Gödöl­lőn lehet bármilyen idő, az mit sem változtat a termé­kek árain. A kereskedők Pestről hozzák az árut, a helybeli és vidéki árusok pe­dig igazodnak a kereskedők­höz. Tojás 2,20. Meggy 28. cse­resznye 20, 28, káposzta 12, kel 16. karfiol 20, paprika 22, 32, paradicsom 44, sárgarépa és fehér répa 12, főzőtök 10, ribizli 24, őszibarack 50. 76, sárgadinnye 70, karalábé 4 fo­rint. Csiba József LLOi A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM. 163. SZÁM 1988. JtJLIIIS 9„ SZOMB AT Zöldségtermesztés háztájiban A gépi művelés sokba kerül A karlali Petőfi Termelőszövetkezet határszemléjén hangzott el a mondat: megjött a gazdaság tagjainak zöldségtermelési kedve, s ezért ebben az esztendőben növekedett a paradicsom és gyökérzöldség vetésterüle­te. Meglepett a kijelentés, hiszen évek óta tudjuk — sokszor a pénztárcánkon érezzük —. hogy baj van a zöldségfronton, elsősorban az értékesítés területén, mert az eladási árak a csillagokat ostromolják, a felvásár­lási árak viszont még a termelési költségeket sem fe­dezik. Érdeklődésemre hamarosan ki is derült, hogy a szövet­kezet tagjai elsősorban a ház­táji gazdaságukban termelik a zöldségféléket, a nagyüzem még mindig nem képes arra, hogy olyan önköltségi áron termeljen, amelynek a segít­ségével lenyomhatnák a . fo­gyasztói árat. Kovács László termelőszö­vetkezeti elnök a következők­ben látja a gondokat: — A nagyüzemi zöldségtermelés komplex gépesítése —, ami­kor a vetéstől a betakarításig gépsorok egymásutánja dolgo­zik a földeken — nem olcsó megoldás, éppen az egyes gép­egységek magas beszerzési ára és az üzemeltetési költség miatt. Egy paradicsombetakarító kombájn beszerzési ára ma már ötmillió forint körül mo­zog. Óriási kiadás egy összeg­ben! S ezen túl még számol­ni kell azzal, is, hogy a gép ára hektái'onkéht mintegy 50 ezer forinttal növeli a beta­karítás költségeit. Szerződés a gyárral A részművelés segíthet a gépesítés gondjainak a csök­kentésében, aminek az a lé­nyege, hogy a talajműyelés és a vetéstechnológia nagyüzemi módon történik azután, ami­kor már sorol a növény, ak­kor a növényápolás és a be­takarítás feladatát a családok veszik át. A termék értéke­sítésére a szövetkezet szerző­dik a konzervgyárral, s gon­doskodik a felvásárlásról, a szállításról. Megnéztük a szövetkezet háztáji burgonyatábláját. A szakemberek nagyon elégedet­tek voltak. Elmondtam, hogy állítólag az idén bő termést várnak burgonyából, s ez ve­szélyezteti a termelők érde­keit. A krumpli ára minden bizonnyal alatta marad az el­múlt évinek. Többszörös áron — A háztáji gazdaságok és a kisgazdaságok érdeklődése majd mindig egyszerre fordul a felé a zöldségfajta felé, ami­ből az előző évben hiány volt a piacon, így aztán a rákö­vetkező esztendőben ezekből a zöldség- és gyümölcsfélékből túltermelés lesz, másokból vi­szont hiány — mondta az el­nök. — Ezt a statisztika sok évtizedre visszamenőleg bizo­nyítja. Rossz beidegződés? A piacismeret hiánya? Akárhogy is, már most megjósolható, hogy a burgonya ára alatta marad .a húsz forintnak. Ter­mészetes törekvése a vásárló­nak. mindazoknak, akik a pi­acról élnek, hogy lehetőleg ol­csón tudja megrakni a piacon a kosarát. — A termés mennyiségén kívül sok egyéb tényező is befolyásolja a zöldség-gyü­mölcs piacon kialakuló ára­kat. Ebben az ágazatban rit­kán érvényesül a kereslet-kí­nálat árcsökkentő hatása. Megismerkedhetnek egy sta­tisztikával, amely szerint a megtermelt paradicsomnak 5 százalékát, a paprikának 20 százalékát hozza forgalomba a szocialista keresKedelem. A piacokon könnyen érvényesül­het a lánckereskedelem árfel­hajtó szerepe, s ennek követ­kezménye, hogy egyes termé­kek fogyasztói ára két-há- romszorosa az eladásinak. Az üzleti áru mozgatás során kialakult magas fogyasztói ár nemcsak a vásárlókat, de a termelőket is dühíti, elkeserí­ti Nem értik, hogyan adhat­ják 2—2,50 forintért a tojást Aszódon, Gödöllőn, Túrán, amikor 120 milliós tojástöbb­letről hallanak a rádióban. Nem értik, hogyan emelked­hetett a bor ára, amikor több ezer hektó vár vevőre a ter­melők pincéiben? Sokan fo­galmaznak így: miért drága, ha sok van belőle? Még a nyár elején vagyunk, messze a lecsószezon, a vala­mikor szegény ember ünnepé­nek nevezett időszak, messze a paradicsom befőzésének, a savanyításoknak az ideje. Most kellene a homályos üz­leteknek véget vetni, és a zöldségkereskedelem néhány fölösleges láncszemét erős kézzel kiiktatni. FÉLELEM. Kétségbeesett' hang kéri a telefonban, ne ír­junk olyasmit az üzemről, amiért az igazgató neheztel­het. Két éjszaka nem aludt, mondja a hang tulajdonosa, mi lesz vele, ha megjelenne valami, ami az igazgatónak nem tetszik. Rimánkodva kér, akadályozzam meg az írás megjelenését. A kérlelő az üzem szakszer­vezeti titkára. Az igazgató te­hát nem a főnöke, hanem a partnere, mondhatnánk ellen­fele. Az igazgatóval szemben neki illene képviselni az.üzem dolgozóinak érdekeit, vélemé­nyét. Képviselheti-e? Hiszen fél az igazgatótól. Más lapra tartozik, hogy miért kell ret­tegni az igazgatótól. De bármi­lyen rettegni való ember, a szakszervezeti titkárnak nem volna szabad félnie. Milyen viszonyban lehet a szakszervezeti titkár a dolgo­zókkal? Támaszkodhat rájuk? Érzi-e. hogyha kellemetlen helyzetbe kerülne az igazgató­val szemben, akkor kiállnak mellette? Van-e okuk kiállni? Ha csak ez az egy félős szakszervezeti titkár viselné ezt a fontos tisztséget! Akad­nak társai szép számmal. Helyzetükből, magatartásukból ítélve inkább az igazgató köz­vetlen munkatársainak tűnnek föl. Mintha nem is a dolgozók, hanem a vezető titkárai vol­nának. Gyakran megválasztá­sukhoz is több köze van az Mindennapi apróságok igazgatónak, mint a dolgozók­nak. Azok pedig az üzem egyik vezetőjét látják benne, akihez néha el kell menniük valami­lyen kérelmükkel. Szakszervezeti lapokban ezekben a hónapokban sok minden olvasható a szükséges és lehetséges változtatásokról, hogy a mozgalom ismét meg­oldhassa eredendő feladatait. A félős szakszervezeti titkárok is jelzik a változások szüksé­gességét. S helyzetük tartha­tatlanságát. ÖSSZEGUBANCOLVA. A városvédők egyesületének gyű­lésére igyekszem. Előttem több ismerős tart a művelődési ház felé. Lesz közönség, hiszen ezek bizonyára oda mennek. Egyiküket utolérem. Szaporáb­ban, mondom neki, nem ka­punk helyet. Minek neki hely, kérdi, csak sétál, a parkban van hely bőven. Kérdezőskö- désemre elmondja, a városvé­delem érdekli, az egyesület­ben azonban nem akar részt venni. Hogyhogy? Az előzetes hírverésből azt vette ki. az új szervezetben a tanácsi embe­rek is ott lesznek. Ö nem akar ilyen összegubancolódott egyesületbe belépni. Ö a tisz­ta frontvonalakat szereti. A tanácsi vezetők irányítsák a tanácsot, az egyesület legyen társadalmi szervezet minden tekintetben. Az ülésen részt vett a tanács elnök, a helyettese, a műszaki osztály vezetője, annak egyik munkatársa, s ott volt a párt- bizottság első titkára is. Nyugdíjas ismerősöm semmi szentségtörőt nem mondott. Elgondolkoztató, hogy az a néhány tucat érdeklődő min­den városi szervezetben ott van. Minek kellenek akkor az elkülönült szervezetek, ha mindegyikben ugyanazok az emberek találhatók? BESZORÍTVA. Biztos jelek mutatnak arra, hogy rövide­sen elkészül a városi gimná­zium. Az épület elkészültével most, már a vak is láthatja, az iskola udvara nem valami tágas. A kritikus szelleműek ismét mondogatják, jobb he­lyet is találhattak volna. Vol­tak persze olyanok, akik már akkor ígv vélekedtek, amikor még csak a csupasz anyaföld körülkerített részéből sejthet­tük, hol és mekkora lesz az építmény. A végrehajtó bizott­ság egyik városszemléjén ka­ron ragadott az egyik iskola igazgatója. Lemaradtunk a többiektől. Két karjával mu­tatott az egyik irányba: látja, oda kellett volna tenni a gim­náziumot. Viszonylag távol a központ zajától, tágas udvar, amelyet később még bővíthet­ték volna. A minap egy másik ember fogta meg a karomat, írja meg, hogy milyen ronda a gimnázium épületének a szí­ne. A börtönöket szokták ilyenre festeni. Ugyan, vála­szoltam, a színt színdinamikai elvek szerint keverték ki. Mor­dult egyet: maga milyen tájé­kozott. Ne írjon hát semmit, így jó, ahogy van. A színezésen lehet változtat­ni. Az épületet' — a technika mai fejlettségi szintjén — alig­ha vihetik arrébb. ÁTADÁS. Az átadási ünnep­ségek furcsa divatja még min­dig tart. Hosszú évek óta hall­juk a magas helyről érkező intéseket, nem kell az ilyes­mi, Elkészült valami? Foglal­ják el, költözzenek be, lássa­nak hozzá a munkához. Egv- egy ceremónia nélküli birtok­bavételről szép cikkeket írnak az újságok, hozzátéve: remél­jük, a példa nem marad el­szigetelt jelenség. A ceremónia rendszerint akkor marad el. ha az építmény a szokásosnál sokkal később készül el a ter­vezettnél. S ha ráadásul félig készen adják át. Aminek a ha­tárideje csak egy-két évet ké­sik, ott vidáman megtartják az ünnepélyes avatási szertartást. A magas helyekről érkező ven­dégek jelenlétükkel teszik kér­désessé intelmeik komolysá­gát. Kör Pál Mikor érné meg' A beszélgetés délutánját több. áruval megrakott után fu.tós autóval találkoztan Bag és Hévízgyörk között Bankó János is éppen indul a Bosnyákra. Autója megrak va hagymával, zöldborsóval zöldbabbal, - gyümölccsel. — Megéri? — kérdeztem a fia' 1al férfit. — Egyszer arra- i: születhetne törvény, hogy h< az állami meg a maszek zöld ségesek gazdagodjanak mej abból, amiért mi dolgozunk Akkor érné meg igazán. A mondat továbbgondolko dásra ösztönözheti az érdekel teket és az érintetteket. Fercsik Mihály NB Hl-as csapat Támogatást kap idén a sportkör Mint hírt adtunk róla, kartali és a gödöllői sportkö labdarúgó-szakosztálya egye sült, s ezáltal a követkéz bajnoki idénytől a városna NB III-as csapata lesz, ugyan akkor a második együttes megyei bajnokságban szere pel, mérkőzéseit Kartalon ren dezik. Megírtuk azt is, hog; a magasabb osztályban, a na gyobb követelményeknek csa úgy tud megfelelni a csapa ha több pénzzel rendelkezi! A végrehajtó bizottság err az évre 500. jövőre 300 eze forintot javasolt juttatni GSC-nek. A tanács legutóbb ülésén tudomásul vette a dön tést, így hát nincs akadályé hogy a labdarúgó-szakosztál; megkapja az összeget. A nap programja Július 9-én és 10-én: Helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői művésztelep 1901 —1920. Természeti környeze­tünk. kiállítás, Erzsébet ki­rályné-emlékszoba. kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Gaiga mente népművé­szete, állandó kiállítás, meg­tekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállílóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Mozi Július 9-én és 10-én: Ágyúgolyófutam. Színes, magyarul beszélő amerikai ka­landfilm. 4 órakor. Gyilkosság a sötétben. Szí­nes dán krimi. 8 órakor. ■ Szombati jegyzetü Kiszo!gá!(tat)va Hétfőtől áll a lakosság szolgálatara a tanács újjá­szervezett. módosított ha­táskörű szerve, az ügyfél­szolgálati iroda Gödöllőm Ennek az irodának a lét­rehozásával. hangoztatják az apparátus vezetői, nagy lépést tettek a szakigazga­tás szolgáltatói jellegének kibontakozásához vezető úton. Ez a fogalom néhány eve kapott polgárjogot ta­nácsi berkekben. Az iroda­nevében mindig szerepelt a kifejezés, ezúttal azonban többről van szó. Mondhat­nánk, a kifejezés való ér­telmében gondolják a szol­gáltatói jelleget. Nagy vál­toztatást ígér e fogalom fölbukkanása a hivatali életben, ahol annak létre­jötte óta inkább kiszolgál­tatva éreztük magunkat, mint kiszolgálva. A hiva­tal az egyszerit állampolgár homlokredöi mögött szo­rongást, félelmet keltő hely, ahonnan igyekszik magát távol tartani, s ha mégis be kell mennie, hosz- szas lelki előkészületek után indul el, számítva mindenféle rossz, kellemet­len élményre. Kifürkészhetetlen, hogy mikor válik szolgáltató jel­legűvé a szakigazgatás, az ügyfélszolgálati iroda, mi­lyen hosszú az út, amely odavezet. Még kevésbé az, hogy milyen göröngyös az út. A hivatalnoknak, s még inkább az állampolgárnak. Az ügyintézőben, megle­het, már él az igény, hogy megfeleljen eme jellegnek, hiszen jó ideje modogatják neki, készítik föl rá. Tud­juk, persze, hogy az igény — minden fölkészítés da­cára — nem elégíthető ki könnyedén, mert a szerve­zet természeténél fogva, évszázados hagyományai, megkövesedett szokásrend- szere okán, sokkal inkább hajlamos az elrendelésre, kioktatásra, a magas lóról való beszédre. Jámbor állampolgár — ha egyáltalán eljutottak hozzá a szolgáltatói jelleg­ről szóló híradások — még semmit sem érez az uj sze­lek fúvásából. Neki hatá­rozatot kézbesít a posta, amelyben ily szavakkal ta­lálkozik: megállapítottam, kötelezem, jogerőre emel­kedett, felemelt összeget bizonyos számú tvr. ■ bizo­nyos számú bek. alapján előírtam. És még csalt nem is többes számban! Nem mi, a hivatal, hanem én, az ügyintéző. Mert megál­lapította. A paragrafusok, törvények, rendeletek, ta­nácsi határozatok, előírások fedezékéből lövöldözi nyi­lait jámbor állampolgárra. A végén kegyesen hozzáte­szi: fellebbezésnek helye van, amelyet a határozatot kibocsátó hatósághoz kell benyújtani, kétszáz forintos ■illetékbélyeggel ellátva. Ugyanannak a szakigaz­gatási szervnek az ügyin­tézője fogalmaz így —for­mapapíron természetesen —, amelynek vezetői a szolgáltatói jelleg erősítését hangoztatják. Jámbor állampolgár tür­tőzteti magát, noha a nyíl talált. Az igaztalanság nyi­la. Jámbor állampolgár azt mondja szobai magányá­ban. ügyintézőkém. te té­vedésben vagy. Sőt. több­ről van szó. A ti hibátok­ból jelentettem én be a be­jelentenivalót akkor, ami­kor megtettem. Mert ugyan­ennek a szakigazgatasi szervnek a másik osztálya évekig képtelen volt elren­dezni az ügyet. De amikor fél évtized után mégis meg­tette, nagyon gyorsan kezd­te gyártani a határozato­kat, s küldte k* jámbor ál­lampolgárnak. A násik osztály késlekedése, hatá­rozatlansága miatt a társ- oszály büntetőpénzt szá­mol föl. Csekélyke össze­get, igaz. éppen a felét a fellebbezési illetékbélyeg árának. Jámbor állampolgár ép­pen ezért nem fellebbez. Vajon helyesen teszl-e? Mivel nem reklamál, a hi­vatal azt hiszi, hogy dön­tése megfelelő volt .. K. P. ISSN 0133—1937 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents