Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-07 / 135. szám

2 ^ßfifap 1988. JÜNIUS 7., KEDD Megkezdődtek a magyar—finn tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.} visto újraválasztása utáni el­ső hivatalüs útja Magyaror­szágra vezetett. Ezt követően tájékoztatta a vendégeket a magyar külpolitikai törekvé­sekről, kiemelve, hogy ha­zánk érdekelt a fégyverzetkor- látozás előmozdításában, a Kelet és a Nyugat közötti bizalom építésében, az együtt­működés erősítésében. Meg­állapította: Finnország és Ma­gyarország egyaránt kis or­szág, azonban nemzetközi ak­tivitásuk az elmúlt időszak­ban is figyelemre méltó volt. Mauno Koivisto afölötti örö­mének adott hangot, hogy az MSZMP országos pártértekez­lete után — amelyet Finnor­szágban nagy érdeklődés öve­zett — ő az első államfő, aki Magyarországra látogat. A kétoldalú kapcsolatokról egybehangzó volt a megálla­pítás: a viszony probléma- mentes, széles körű, s felöle­li a kulturális együttműkö­dést és a népi diplomáciát is. Finn részről hozzátették: a kontaktusok jelentőségét eme­lik az immár rendszeres ma­gas szintű találkozók. Ugyan­csak mindkét részről hangsú­lyozták a moszkvai csúcstalál­kozó fontosságát. A “tárgyaláson érintették a gazdasági együttműködés kér­déskörét is. A partnerek úgy ítélték meg, hogy fel kell tár­ni és az eddigieknél is jobban ki kell használni az újabb le­hetőségeket. Magyarország el­sősorban abban érdekelt, hogy az úgynevezett húzó, korszerű ágazatokban alakul­janak vegyesvállalatok, s jöj­jön létre vállalatok közötti kooperáció. Minit elhangzott: hazánk kész arra, hogy be­kapcsolódjon a finn állam­vasutak rekonstrukciójába. Megállapodásokat írtak alá A plenáris ülést követően a két ország életében fontos megállapodásokat írtak alá a Parlament kupolacsarnokában. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter és Ka- levi Sorsa egészségügyi ellá­tási egyezményt látott el kéz­jegyével. A dokumentum a másik fél országában ideigle­nesen tartózkodók ingyenes betegellátását rögzíti. Villányi Miklós és ugyan­csak a finn külügyminiszter beruházásvédelmi megállapo­dást írt alá. Az egyezmény működő tőke egymás országá­ba történő beruházásra báto­rít, állami garanciát nyújtva a magántőke-befektetésekre is. Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke ugyancsak a délutáni órákban, a Parla­mentben fogadta a finn köz- társasági elnök kíséretében lé­vő üzletembereket. A délutáni órákra külön- programot szerveztek a ven­déglátók a finn államfő fele­sége részére. Tellervo Koivis­to — Katona lmréné társa­ságában — a Magyar Divat- intézet bemutatóján ismerke­dett a magyar divat alaku­lásával a Gundel étteremben. Ezt követően a program a budai várban folytatódott: a Mátyás-templom műemlék épületét és a Halászbástyát tekintette meg az ezer tó or­szágából érkezett vendég. Találkozó’ Kádár Jánossal Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnö­ke, az Elnöki Tanács tagja délután a Központi Bizottság székházában találkozott Mau­no Koivistóval. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen áttekintették a nemzetközi élet időszerű kérdéseit. Rész­letesen szóltak a példamuta­tóan jó magyar—finn kapcso­latokról, Megállapították, hogy a hagyományos magyar—finn barátságon, a kölcsönös érde­keken és megértésen nyugvó kétoldalú viszony nemcsak a különböző társadalmi rendsze­rű országok közötti kapcsola­tok mintájául szolgálhat, ha nem pozitív szerepet játszik az európai együttműködés el­mélyítésének folyamatában is. A találkozón részt vett Ka­gálhat a turizmus terén ki­alakítandó új típusú együtt­működésre. Kulturális kapcsolataink hagyományosan széles körűek. Ezt jelzik az utóbbi években tett olyan lépések is, mint o hungarológiai, illetve finnoló- giai központok kialakítása, a pori városi könyvtárba, illetve a budapesti Gorkij könyvtár­ba telepített irodalmi gyűjte­mények, valamint a finnorszá­gi Kodály Intézet alapítása. A kapcsolatok újabb jelen­tős állomásaként említette a hamarosan nyolcadik alkalom­mal sorra kerülő magyar— finn barátsági hét rendezvé­nyeit és az ehhez kapcsolódó testvérvárosi konferenciát. Mint hangsúlyozta: örömmel támogatjuk állampolgáraink közvetlen részvételét az or­szágaink közötti kapcsolatok építésében, a „népi diplomá­cia” kiszélesítését. Grósz Károly végezetül Mauno Koivisto és felesége, a finn vendégek egészségére, Finnország és a testvéri finn nép boldogulására, országaink együttműködésére, népeink ba­rátságára és a békére emelte poharát. Mihaif Gorbacsov üzenete Sadli Bendzsedidnek Rendkívüli arab csúcs Algírban Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfőn üzenetet küldött Sadli Bendzsedid al­gériai elnöknek, a kedden Al­gírban kezdődő rendkívüli arab csúcsértekezlet házigaz­dájának. Az üzenetben a szovjet ve­zető hangsúlyozta: az arab országok konstruktív és reális alapokon nyugvó cselekvési egysége az egyik alapvető fel­tétele annak, hogy a közel- keleti térség közelebb kerüljön a valódi békéhez. A Szovjet­unió mindig síkraszállt az arabközi ellentétek felszámo­lásáért. Az arab—izraeti konfliktus mielőbbi megszüntetése ko­runk elengedhetetlen követel­ménye, a közel-keleti feszült­ség ellentétes a nemzetközi kapcsolatokban megkezdődött pozitív irányú változásokkal. A Szovjetunió állhatatosan küzd a nemzetközi törvények­kel, az ENSZ-alapokmánnyal és -határozatokkal összhangban álló, az összes érdekelt fél érdekegyensúlyán alapuló igazságos és átfogó közel-keleti rendezésért. Az araboknak vissza kell adni megszállt te­rületeiket, a palesztin népnek biztosítani kell az önrendelke­zést, a térség valamennyi ál­lamának és népének pedig a szabad fejlődést és a bizton­ságos létezést — mutat rá az SZKP KB főtitkárának levele. Az arab csúcsértekezlet na­gyon fontos feladata az is, hogy fordulatot érjen el Irak és Irán kibékítésében. Ma már ugyanis általánosan elismert tény, hogy konfliktusok nem oldhatók meg katonai eszkö­zökkel — hangsúlyozza vége­zetül Mihail Gorbacsov. Kormánybizottság vizsgálja az okot Arimaszi tragikus baleset A hétfői adatok szerint 73- ra emelkedett a szombaton Arzamasz városban történt vasúti katasztrófa halálos ál­dozatainak száma. A szeren­csétlenség helyszínén jelenleg mintegy 2000 építőmunkás bevonásával éjjel-nappal hely­reállítási munkálatokat vé­geznek. A város lakosai hétfőn te­mették el a tragikus baleset halottait. Mint arról beszámoltunk, szombat délelőtt az Arza­masz—1. vasúti állomáson az egyik beérkező tehervonat szállítmányát képező 120 ton­nányi ipari robbanóanyag va­lósággal levegőbe röpítette az állomást és környékét, 150 la­kóház romba dőlt, további 200 megrongálódott. A baleset kivizsgálására és a károk felszámolásának irá­nyítására alakult kormánybi­zottság folytatja a munkát. ★ Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke táviratban fe­jezte ki együttérzését és rész­vétét Nyikolaj Rizskovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének az arzamaszi állo­máson bekövetkezett vasúti szerencsétlenség kapcsán. Francia nemzetgyűlési választások Szaros küzdelem ígérkezik A francia nemzetgyűlési választások első fordulójában 118 - jelölt szerezte meg a mandátumot, míg 459 kerü­letben a jövő vasárnapi má­sodik forduló dönt. A máso­dik forduló szoros küzdelmet és szocialista párti parlamenti többséget ígér. A szavazatarányok szerint az első fordulóban országosan a Szocialista Párt és szövet­ségesei 37,5 százalékot, az FKP 11,3 százalékot, a RPR és UDF közös listája 40,4 szá­zalékot, a nemzeti front 9,6 százalékot, a szélsőbaloldaliak 0,3' százalékot, a környezetvé­dők pedig 0,3 százalékot értek el. Mivel a tartózkodás aránya szokatlanul magas volt, elér­te a 33 százalékot, a választás végkimenetele tulajdonképpen nyílt. A baloldalon a szocia­lista és a kommunista jelöltek túlnyomó része várhatólag visszalép az első fordulóban jobb eredményt elért helyi baloldali vetélytárs javára. A jobboldalon még nem dőlt el, mit tesz a Nemzeti Front ab­ban a mintegy 50 kerületben, ahol jelöltje állva maradt. Frank Carfucci tokiói sajtóértekezlete A Nyugat katonapolitikájáról Az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak folytatnia kell a párbeszédet, hogy csökkenjen a két ország kö­zötti feszültség — mondta hétfői tokiói sajtóértekezletén Frank Carlucci. Az amerikai hadügyminisz­ter a moszkvai csúcstalálko­zót értékelve közölte, hogy haladás történt a megbeszélé­seken, és a tárgyalások hasz­nosnak bizonyultak. A Penta­Grósz Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná- :sa, kormánya s az egész nagyar nép nevében köszön­etté a vendégeket, s jókíván- iágait fejezte ki Mauno Koi- nstónak újraválasztása alkal- nából. A továbbiakban emlékezte­it arra, hogy a finn államfő nostani látogatására lényege­ién kedvezőbb nemzetközi .égkörben került sor, mint dőzőleg, 1982-ben. Akkor, a /eszélyes, feszültségektől ter- íes nemzetközi helyzetben a magyar és a finn külpolitika erőfeszítései egyaránt arra rányultak, hogy ne szakad­jon meg a kelet—nyugati párbeszéd, a vitás kérdések :árgyalások útján nyerjenek megoldást. Országaink annak érdekében tevékenykedtek, logy az enyhülés időszakában i kitartó munkával, közös erőfeszítésekkel elért eredmé­nyeket megőrizzük. Nemzetközi kérdésekről szól­va kifejtette: a helyzet ma is bonyolult, ám az aggoda­lom helyett egyre inkább a bizakodás tölthet el bennün­ket. Mind többen ismerik Eel, hogy földünkön a külön­böző társadalmi rendszerű országok a kölcsönös függés nonyolult rendszerében él­nek. A globális problémák — mint amilyen a nukleáris háború veszélye, a természeti környezet pusztulása, az em­berek millióit még mindig sújtó éhínség és járványok — csak közös erőfeszítésekkel gyözhetők le. Az új külpo­litikai gondolkodás eredmé­nye a szovjet—amerikai vi­szony javulása, a közepes és a rövidebb hatótávolságú nukleáris rakéták felszámolá­sáról született megállapodás, az afganisztáni helyzet ren­dezését célzó megegyezés, a kelet—nyugati kapcsolatok folyamatos bővülése. Remé­nyét fejezte ki, hogy az el­múlt héten Moszkvában meg­tartott szovjet—amerikai csúcstalálkozó eredményei to­vábbi lendületet adnak a megkezdett folyamatnak. A kis országok nemzetközi szerepvállalásának fontosságát hangsúlyozva kiemelte: meg­növekedett mozgásterüket is fel kell használniuk arra, hogy a bizalmat tovább erő­sítve, a kapcsolatokat to­vább építve tegyék visszafor­díthatatlanná a nemzetközi élet pozitív irányzatait. Közös erőfeszítéssel kell új impulzusokat adnunk az európai biztonság és együtt­működés Helsinki nevével fémjelzett törekvéseinek is mondotta. — Valamennyi érintett ország közös érdeke, hogy a bécsi utótalálkozó mi­előbbi tartalmas záróok­mánnyal, olyan megállapodá­sokkal fejeződjön be, ame­lyek minden lehetséges terü­leten biztosítják e folyamat valamennyi nép javát szol­gáló továbbvitelét. A Magyar Szocialista Mun­káspárt közelmúltban megtar­tott országos értekezletéről szólva hangsúlyozta, hogy a tanácskozás megerősítette a magyar külpolitika eddigi irányvonalát. E szerint — or­szágunk adottságainak és a realitásoknak megfelelően — a nemzetközi biztonság meg­szilárdítását, a kölcsönös bi­zalom erősítését, a minden résztvevő fél számára előnyös együttműködés bővítését te­kintjük a legfontosabbnak. Nemzetközi kapcsolataink to­vábbépítése gazdasági-társa­dalmi céljaink elérésének is elengedhetetlen feltétele. Olyan kapcsolatrendszer ki­alakítására törekszünk, amely­ben fontos szerepet játszanak a politikai párbeszéd, a gaz­dasági együttműködés korsze­Ezt követően Mauno Koi­visto emelkedett szólásra. Be­vezetőben köszönetét fejezte ki a meghívásért, s ismételten gratulált Grósz Károlynak fő­titkárrá választásához. A to­vábbiakban méltatta a meg­beszélések meleg, baráti han­gulatát, majd így folytatta: Mi Finnországban a föld­rajzi távolságtól és a társa­dalmi rendszerek különböző­ségétől függetlenül közeli ro­konnak érezzük Magyarorszá­got. Különösen népeink és nyelveink közös eredetének tudata hoz közel minket egymáshoz. A legmagasabb szintű látogatások és a sze­mélyes kontaktusok fontosak voltak a kapcsolatok fejlődé­sében — jelentette ki, s em­lékeztetett arra, hogy ebben az évben lesz huszonöt éve annak, hogy finn államfő elő­ször látogatott Magyarország­ra. A két ország közötti vi­szonyról megállapította, hogy az nem korlátozódott pusztán hivatalos szintre. A finn és a magyar állampolgárok ezrei teremtettek kapcsolatot egy­mással baráti társaságok, va­lamint számos testvérváros és az egyházak közvetítésével. Az évek során igen széles- körűvé vált a kulturális együttműködés. A nemzetközi gazdaságban bekövetkezett változások, a gazdasági élet szerkezetváltá­sa mindkét országban új ki­hívásokat jelentenek az utób­bi időben a kereskedelem számára, azonban egyben új lehetőségeket is kínálnak — állapította meg Mauno Koi­visto. — Kihasználásuk vár­hatóan előmozdítja a nyolc­vanas években egy helyben topogó árucsere-forgalmat. Országainknak közösen kell törekedniük a hagyományos kereskedelem fejlesztésére, s keresni kell az új módszere­ket és együttműködési formá­kat — hangsúlyozta. — ör­vendetes, hogy az utóbbi időben a kereskedelmi cserék sokoldalúbbá válnak s szapo­rodnak az együttműködési formák is. Ilyen értelemben is jelentős a ma aláírt, az or­szágaink közötti beruházások védelmére vonatkozó egyez­mény. Finnország külpolitikáját a földrajz és a történelem ha­tározta meg. Országunk biz­tonsága szempontjából döntő jelentőségű, hogy kapcsola­taink szomszédainkkal rende­zettek legyenek, és hogy köz­vetlen környezetünket, az északi térséget elkerülje a nemzetközi feszültség — mon­dotta. Az európai biztonsági és együttműködési értekezletről szólva megállapította: Finnor­szág számára lehetőséget nyi­tott a földrész ügyeinek inté­zésében való részvételre, s Ceausescu a településrendezési programról Hargitából eltűnik száz falu Mint a román lapok hírül adták, Nicolae Ceausescu az utóbbi napokban két alkalom­mal is — a szocialista orszá­gok mezőgazdasági kérdések­kel foglalkozó központi bi­zottsági titkárai előtt és a dolgozók országos tanácsának kibővített ülésén — szólt a Romániában napirenden lévő területi és településrendezési program megvalósításáról. A Scinteia, a Romania Libera és a Scinteia Tineretului részle­teket közölt e felszólalásokból. Az RKP főtitkára szóvá tet­te, hogy a területrendezésben nem valósították meg az elő­irányzatot. Felszólította a hi­vatalos szerveket, hogy még az idén minden megyében dolgoz­zák ki az intézkedési progra­mokat. Megerősítette, hogy pár százzal csökkentik a jelenlegi községek és csaknem 50 szá­zalékkal a falvak számát. Le­mondunk a kis falvakról, ame­lyeknek nincs perspektívájuk a fejlődésre, lakosaik munka- és életkörülményeinek bizto­sítására — hangsúlyozta. Nicolae Ceausescu leszögez­te: a nemrég megalakított köz­ponti szervnek a legrövidebb időn belül ki kell dolgoznia a szükséges intézkedéseket. A falvak számának csökken­tésére vonatkozó program az ország valamennyi megyéjét, így a magyar nemzetiségűek lakta településeket is érinti. Hargita megyében például je­lenleg 236 falu található, ezek közül legalább százat lerom­bolnak, felszámolnak. A fal­vak száma ma Fehér megyé­ben 658, Maros megyében 487, Biharban 435, Kolozs me gyében 420, Szatmáron 226. Kovászna megyében pedig 122 — ezek közül több száz el­tűnik a térképről. gon vezetője ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a Szovjet­unió hadereje továbbra is nö­vekvő katonai fenyegetést je­lent. A miniszter kifejtette, hogy a moszkvai találkozón a két fél értékes eszmecserét foly­tatott, de hozzátette: a kap­csolatok javulásához csakis a Nyugat védelmi erejének fenntartása szolgáltathat meg­felelően erős alapot. Carlucci sürgette az Egye­sült Államok szövetségeseit: fokozzák erőfeszítéseiket an­nak megakadályozására, hogy a Szovjetunió fejlett műszaki eljárások birtokába jusson. A miniszter számításai szerint az Egyesült Államoknak ezen a téren tízévnyi technikai előnye van, és úgy véli, hogy ennek lemorzsolódása súlyos veszélybe sodorná hazáját. INDUL AZ ŰRHAJÓ Hétfőn eldőlt, melyik legény­ség indul kedden tíznapos űr­utazásra Bajkonúrból. A má­sodik szovjet—bolgár űrexpe­díció tagjai: a szovjet Anato- lij Szolovjov és Viktor Szavi- nih, valamint a bolgár kutató űrhajós, Alekszandr Alek- szandrov. A tartalék legény­ség: a szovjet Vlagyimir Lja- hov és Alekszandr Szerebrov, valamint a bolgár Kraszimir Sztojanov. Az űrhajóscsapat ma indul el a Szojuz—TM—5 típusú űr­hajóval. Üti céljuk a Mir űrál­lomás, ahol már varia őket a csaknem fél éve az űrállomá­son élő Vlagyimir Tyitov és Musza Manarov. levi Sorsa, Jaakko Kalela és i Kótai Géza, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a KB külügyi osztályának veze­tője, valamint Arto Mansala és Hargita Árpád. Este Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Miniszterta­nács elnöke és az Elnöki Tanács díszvacsorát adott Mauno Koivisto és felesége tiszteletére a Parlament vadásztermé­ben. A vacsorán pohárköszöntők hangzottak el. GRÓSZ KÁROLY: Nemzetközi szerepvállalás rű formái, a műszaki-tudo­mányos kapcsolatok, a kultu­rális értékek cseréje és a köz­vetlen emberi kontaktusok. A Minisztertanács elnöke meg­győződését fejezte ki, hogy országaink példamutató vi­szonya ebbe az irányba fejlő­dik. A mai napon aláírt, a be­ruházásokat kölcsönösen védő és ösztönző megállapodás újabb jelentős lépés abban a közös törekvésünkben, hogy minél kedvezőbbé tegyük a vállalatok közötti együttmű­ködés feltételeit — állapította meg. — Várakozás előzi meg a közös vállalkozásban léte­sülő budapesti gyógyszálló építését, amely például szol­megerősítette az ország hely­zetét, s új szerep betöltésé­nek lehetőségét kínálta az európai politikában. Finnországban nagy meg­elégedéssel nyugtázták a két vezető nagyhatalom és kato­nai szövetség között kibonta­kozó párbeszédet. Mauno Koivisto reményét fejezte ki, hogy a tárgyalásokon sikerül biztosítani a leszerelés és a bizalom területén elért ígére­tes kezdetek folytatását. Finnország és Magyarország annak a politikának a példái lehetnek, amelyet a kis orszá­gok ma az egymástól egyre jobban függő és egymásra hatást gyakoroló népek közös­ségében folytathatnak — mondotta Mauno Koivisto. A megbeszéléseket értékel­ve kifejtette: a két ország közötti politikai kapcsolatok jók és problémamentesek, azokat a testvérnépek közel­sége jellemzi, amely különö­sen a gazdasági és a sokol­dalú kulturális együttműkö­désben tükröződik. Gazdasági területen remélhetően új együttműködés kezdődik. Nemzetközi kérdésekben, különösen saját földrészünk, Európa biztonságát és a né­pek közötti együttműködés gyarapításának szükségessé­gét és lehetőségeit illetően, nézeteink messzemenően azo­nosak — mondotta Mauno Koivisto, s kijelentette, hogy Finnország a jövőben is kész továbbfejleszteni a gyümöl­csöző kapcsolatokat a rokon magyar néppel, majd Grósz Károly és Trautmann Rezső, valamint a jelenlévők egész­ségére, a két ország közötti barátság és jó viszony továb­bi fejlődésére emelte poharát. MAUNO KOIVISTO: Testvérnépek közelsége

Next

/
Thumbnails
Contents