Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-04 / 133. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA SS A MEGYEI TANACS LAPJA PEST MEGYEI VILÁG P ROLETARJAI, EGYES ÜLJETEK! MA: XXXII. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM Ára: 2,20 forint 1988. JÜNIUS 4., SZOMBAT Kitüntetési ünnepség a Parlamentben Jó iskolák és jó pedagógusok Tanárokat, tanítókat köszöntöttek és tüntettek ki pénte­ken, a pedagógusnap alkalmából a Parlamentben. Az ün­nepségen — amelyen jelen volt Grósz Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke, va­lamint Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára is — Köpeczi Béla művelődési miniszter üdvözölte a ki­tüntetetteket, s méltatta a pedagógusok munkájának jelen­tőségét. Beszédében emlékeztetett arra: minden társadalom gon­doskodni kíván a gyermekek, a fiatalok neveléséről, bennük keresi a folytonosságot. Nap­jainkban sokszor emlegetjük — mondotta —, hogy milyen ellentmondások feszülnek az iskola által meghirdetett esz­mék, értékek és a társadalmi valóság között. Nevelésünket, oktatásunkat sok bírálat éri, és sok bírálat igazságos is — folytatta. Mégis tiltakozni kell az álta­lánosítások ellen, hiszen van­nak jó iskolák és jó pedagó gusok. Azok, akik most kitün­tetést kapnak, a pedagógusok­nak ehhez a kategóriájához tartoznak. Az oktatásban — mondotta a miniszter — szünet nélkül kell törekedni arra, hogy mindazt az újat, amit a tu­domány hoz és amit a társa­dalom megkövetel, érvényesít­sük. Végül a miniszter meg­köszönve a kitüntetettek ed­digi munkáját, további ered­ményeket és jó egészséget kí­vánt minden magyar pedagó­Megdoítek a kalászosok Légi és földi permetezés Nem véletlen, hogy általá­ban az agrár szakembereknek az egyik szemük sír, a másik nevet. A növénytermesztők a megmondhatói, hogy amíg az egyik kultúrának adott eset­ben létfontosságú az eső, addig egy másik fajnak kifejezetten hátrányára vaiik a csapadék. Az utóbbi napokban is ez ját­szódott le, hiszen a tavaszi ve­tések fejlődését nagyban segí­tette a közelmúltban lehullott égi áldás, ugyanakkor a szé­nának ártott a csapadékos idő­járás. Ez jellemző a letkési Ipoly- völgye Termelőszövetkezetre Is. ahal Agárdi Lászlótól, a gépüzemeltető ágazat vezető­jétől megtudtuk, hogy az őszi kalászosok már-már túlfejlet- tek, s a nemrég hullott jég és az erős szél hatására megdőlt a gabona egy része. Sajnos a rovarkártevők is alaposan el­szaporodtak, így eddig mint­egy 800 hektáros terület per­metezését kellett megoldani helikopterek segítségével. A lucernabetakarítás nagy részé­vel végeztek, ám az átázott bá­lákkal még várni kellett, így a kazalrakást csak a napokban fejezik be a szövetkezetben. A nagymarosi erőmű építése miatt kisajátított mintegy 30 hektáros rétet is megkapta a gazdaság művelésre, így ennek a kaszálása is a közeljövőben kezdődik. A mintegy 60 hektáros ri- bizliültetvényben sorkapálást, illetve sorközművelést végez­nek, s a 14 hektár területen ül­tetett dinnye öntözésére is fel­készültek Letkésen. A kerepestarcsai Szilasmen- ti Termelőszövetkezet 1500 hektárnyi kalászosvetése ugyancsak jól fejlett, ám a rozsnak nagy része — mintegy 200 hektár — már meg is dőlt. Újvári Miklós mezőgazdasági főágazatvezető elmondta, hogy ezen a területen is nagy a rovarkártevők pusztítása, s így szinte naponta a táblákra kell küldeni a permetezőgépeket. A lucernabetakarítást itt is hátráltatja az eső, s ezért a hét végén is folyik a munka, hogy időben el tudják végez­ni a szakemberek ezt a műve­letet. A mintegy 300 hektáros kamilla betakarítása ugyan­csak a befejezés előtt áll, s a termés előreláthatóan nagyon jó lesz. B. Gy. gusnak, majd átadta az elis­meréseket. A pedagógusnap alkalmából a pedagógiai munkában ma­gas színvonalú elméleti felké­szültséggel kifejtett, kima­gasló tevékenysége elismeré­séül tizenkét pedagógus ka­pott Apáczai Csere János-dí- jat, közöttük Erdélyi Sándor, a váci Bartók Béla Állami Zeneiskola tanszékvezető ta­nára, akit lapunk 6. oldalán mutatunk be. A szocialista nevelés terü­letén végzett munkája elis­meréséül százhetvenen kapták meg a Kiváló Pedagógus ki­tüntető címet és jelvényt, kö­zöttük Dajka Ambrusné, a nagykőrösi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanítója, dr. Fábri Mihály, a gödöllői Tö­rök Ignác Gimnázium és Óvó­női Szakközépiskola vezető szaktanácsadója, Fekete Gyu­la, a ceglédi 203-as Számú Ipari Szakmunkásképző Inté­zet igazgatóhelyettese. Feszler Gézáné, a gödi l-es Számú Óvoda vezetője, Góg Mátyás­áé, a biatorbágyi 3-as Számú Általános Iskola igazgatója, Hámory Jenő, a váci Friss István Közgazdasági Szakkö­zépiskola tanára, Monori Mi­hály, a gödöllői Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója, Nagy Andrásné, az albertir- sai általános iskola tanára, Radasin Bogolyubné, a lórévi általános iskola tanítója, Rét­vári Gyula, a gombai általá­nos iskola igazgatója, Szabó Lajosné, a gödi Kilián György Általános Iskola tanára és Tóth Istvánná, a százhalom­battai 3-as Számú Általános Iskola igazgatóhelyettese. ★ Papp Béláné, a törökbá­linti iskola igazgatója, a bu­daörsi munkásőregység mun­kásőre a Haza Szolgálatáért érdemérem arany fokozatát kapta meg. A kitüntetést a Munkásőrség Országos Pa­rancsnokságán, a pedagógus­nap alkalmából rendezett ün­nepségen Borbély Sándor or­szágos parancsnok adta át. Radzsiv Gandhi hazánkba látogat Grósz Kárölynak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kárának, a Minisztertanács elnökének és Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos, ba­ráti látogatást tesz hazánkban Radzsiv Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke Tetrnóshéka ÜZ§G ><Milyen ma Magyárorszá- e gon az ideális fiatal? AkhllBeUSZ Megtudhatjuk, ha figyel­mesen tanulmányozzuk a napisajtót és nem tévesztjük szem elől a hangsúlyokat. Elsőbben is természetesen ar­ra kapunk választ, milyen a nem ideális. Panaszkodik, hogy egyetemista létére majdhogynem nyomorszinten él, ám hazafelé a vonaton walkmant hallgat és mogyorós csokoládét rágcsál.” (4. OLDAL) Elégedetlenség szülte Í^^Na^ reformok téma, semmi nem megváltoztathatatlan, valósuljon meg minden olyan in­dítvány, ami a tagság érdekeivel találkozik. Röviden, a tagság akarata érvényesüljön! Ez nem mindig volt így ... Célunk egy olyan közalkalmazotti szövetség lét­rehozása, amelyben az eltérő érdekeket képviselő tago­zatok és szakszervezetek működhetnek.” (5. OLDAL) Ifnrft/nfiv/inn „Nem először vetődött fel ez­wismanyoan úttal sem az az ötlet, hogy nem lesz many valamiféle kontingens beve­zetésével próbálják meg korlátozni a vízfogyasztást. Ügy például, hogy azok fizessék meg a víz árát, akik egy bizonyos meghatározott mennyiségen felül fogyasz­tanak. Való igaz, ma tulajdonképpen nyakló nélkül használja majd mindenki ezt az éltető elemet.” (8. OLDAL) Megyei megnyitó Gödöllőn Kincsek könyvtáblák között f A magyar szellemi élet ^ kiemelkedő eseménye, az ^ 59. ünnepi könyvhét orszá- ^ gos megnyitóját pénteken ^ rendezték meg Budapesten. ^ A rangos társadalmi, kul- í túrpolitikai eseménynek — ^amelynek megnyitóján részt 'f, vett Radies Katalin, az ^ MSZMP KB tudományos, £ közoktatási és kulturális ^ osztályának vezetője — ez- ^ úttal ismét a Vörösmarty í tér adott otthont. j A könyvhét megyei meg- ^ nyitóját Gödöllőn, a Juhász ^ Gyula Városi Könyvtárban í rendezték meg. Szűcs Istvánná, a V. kerü­leti pártbizottság első titkára bevezetője után — a budapesti ünnepségen — Köpeczi Béla művelődési miniszter mondott beszédet. Kiemelte, hogy a műveltség terjesztésében az új technika megjelenése ellenére továbbra is jelentős szerepet játszik a könyv. Rámutatott arra is, hogy részben a gazda­sági nehézségek miatt az el­múlt években sokan jósolták a könyvforgalom és ennek kö­vetkeztében a könyvkiadás visszaesését. A tapasztalatok azonban nem ezt igazolják. Az ünnepi könyvhét Pest megyei megnyitóján Papp Ist­ván tanácselnök üdvözölte a megjelenteket, akik között ott volt Balázs Gézáné, a Pest Megyei Tanács elnökhelyette­se, Romhányi András, a Ha­zafias Népfront Pest Megyei Bizottságának titkára és Pek­Versengés az újdonságokért liné Joó Katalin, a városi pártbizottság első titkára. Gödöllő nagy megbecsülés­nek tekinti azt, hogy otthont adhatott az eseménynek — mondta Papp István, majd ki­fejtette, hogy az agrárközpont jellegét erősítő településen fontos feladat a szakemberek agrárinformációval való bősé­ges ellátása is. A rendezvény erre is módot adott, mert be­mutatkozott az Országos Mű­szaki Információs Központ és Könyvtár, valamint az Agro- inform. Természetesen nem hiányoztak a könyvheti újdon­Vágják a kamillát a Szilas- menti Tsz-ben. RATOTIADA fndérmeséknek, le­gendáknak, anekdo­táknak, szólásoknak egyaránt leszármazottja, balkézről szerzett szülötte a falucsúfoló. Mint ama bi­zonyos ének is a rátóti le­gényekről, akik ... Éppen róluk, a rátótiakról nevezte el a néprajz szaknyelve rátótiádáknak a csúfolko- dó, a pórul járt szereplőt kinevettető éneket, ver­ses mondókát, prózai tör­ténetet. Némelykor ugyan ráterelődik a gyanú a vác- rátótiakra, róluk szól a nó­ta, a tájékozottabbak vi­szont tudják, szó sem le­het erről, nagyon is meg­jelölhető, kik a címzettek. Nem mások, mint a gyu- lafirátótiak, akik bizony nemcsak azért a bizonyos libáért kaptak, kapnak, ha­nem sok másért is, vélhe­tően vétlenül, mint általá­ban az ilyen esetekben. A rátótiádáknak ugyanis, s ezért említettük bevezető­ben, sokkal több köze van a legendákhoz és anekdo­tákhoz, a tündérmesékhez, mint a valósághoz, a meg­történthez, az igazhoz. Divatja kezd mostaná­ban lenni a rátótiádáknak. Csak éppen ezek az újmó­di mondókák legtöbbször híján vannak a szellemes­ségnek, a csipkelődésnek, a nevettetésnek, annál több bennük az, ami bánt, sért, gúnyol. Most már nevén nevez­ve a dolgot: az, hogy az eddig közös tanácsot alko­tó települések némelyike önálló kíván lenni, a saját útját akarja járni, kizáró­lag az ott élő állampolgá­rok ügye, dolga, döntési joga. Minden törvényes eszközzel védeni kell en­nek a jognak az érvénye­síthetőségét utat nyitva a demokráciának. A demok­rácia azonban felelősség is. Szóért, tettért egyaránt. S bajunk nem az önállósodá­si törekvésekkel van, ha­nem némely esetben és né­melyekkel szemben ezek­nek a törekvéseknek a ho­gyanjaival, formájával, tartalmával. Nem az ille­delmeskedés, az udvarias­kodás íratja le velünk: a lakosság döntő többsége az ilyen helyzetekben, esetek­ben józanul mérlegel, meg­őrzi higgadtságát. Akadnak azonban, akiket elragad a szenvedély, s látjuk, hall­juk, miként születnek új­módi, nem kívánt rátótiá- dák a csoportos összejöve­teleken éppúgy, mint a fa­lufórumokon. Ezeknek a rátótiádáknak az a közös jellemzője, hogy szinte minden elemükben igaz­ságtalanok, légből kapottak. Arról szólnak ezek a falu- csúfolók, hogy a másik (legtöbbször a székhely) te­lepülésen ilyenek meg olyanok, ezek meg azok, így tettek, úgy tettek, el­vették, beleültek a készbe, maguknak kapartak ... Meghamisítása lenne na­pi valóságunknak, ha úgy hinnénk, nincsenek lénye­ges feszültségek néhány közös tanácsú településen. El ne feledjük ugyanis: ezeknek a közigazgatási együtteseknek a jelentős része a megyében zavarta­lanul él, dolgozik, fejlődik az adott keretek között, s fel sem merül a váljunk, ne váljunk gondolata. Ahol felmerül, ahol utat keres, ott bizonyára oka van, hi­szen ahogyan azt mondani szokták a váló házasokra, bajukban benne van mind­kettőjük hibája ... Nincsen ez másként akkor sem, amikor egy-egy település­páros tagjai intenek búcsút egymásnak. Amint azonban az emberpárok, úgy a te­lepüléspárok esetében sem mindegy ennek a búcsúnak a hogyanja. S ezért késztet feszengésre bennünket gyakran a rátótiádáknak ez az új serege. Ez az új sereg azt szeretné elhitet­ni, hogy a másik faluban már-már szinte az ördög lakik, telve gonoszsággal, sanda szándékkal. S ha nem az ördög, akkor a két- balkezesség bajnokai ütöt­tek ott tanyát a szomszéd­ban, hiszen... S következ­nek ilyenkor a tények, csak éppen kiragadva az össze­függésből, azaz nem tud­hatni, amit hallani, az va­lóban érv-e, avagy a meg­tévesztés eszköze. A megszólalók, a véle­ményt nyilvánítók bizonyos csoportja úgy érvel a válás, az önállóság mellett, hogy nem érvel! Csupán hangu­latot kelt, tetszés szerint emel fel, dob félre szála­kat a valóság szövedéké­ből, s mert rátótiádákat mond, ténylegesen nem másokat tesz csúffá, hanem azt a célt. melyet szolgálni kíván. Ott, ahol ez téma a megyében, az önállósodás­ban sok a pozitív elem, de — s ezt sem szabad el­hallgatni — hozzácsapód­nak negatív, indulatok dik­tálta, igazságtalanságból táplálkozó, a másik telepü­lés lakosságát sértő elemek is. egyen mindenütt úgy, ahogyan az ott élők akarják, ez a dolgok józan menete. A hírlapíró régóta e mellett tette le a maga voksát (írásaiban is), de éppen ezért kapja fel a fejét mostanában egyre gyakrabban és mind riad- tabban az újmódi rátótiá­dákat hallgatva és értetle­nül kérdve, mivégre ezek a furcsa indulatok?! Miféle emelkedés az, mit mások lesüllyesztésével (leszólásá- val) kívánnának némelyek elérni? Ügy vélik, majd ők ügyesebben fogják meg a liba nyakát...?! Mészáros Ottó ságok, és gazdag kínálat volt helyi, illetve helytörténeti ki­adványokból. Tarján Tamás író megnyitó- beszédében hangsúlyozta, hogy a könyv oldhatja fizikai és szellemi fáradtságunkat. Jól­eső tapasztalat az, hogy ilyen­kor szinte versengünk egyes kötetek megszerzéséért. Ez ak­kor is így van, ha csak min­den negyedik ember olvas rendszeresen és nagyon sokan egyáltalán nincsenek kapcso­latban a könyvekkel. A városi könyvtár Gödöllő és vidéke címmel Könyvtári Hírmondót jelentetett meg az ünnepi alkalomra. Vasárnap is gazdag program várja az ér­deklődőket a könyvudvarban. B. G. Pro Natura díjak Környezetvédelem A környezetvédelem a fejlő­dés alapja — ezzel a jelmon­dattal tartották meg pénteken Kaposvárott a környezetvé­delmi világnap országos ren­dezvényét. A megyei tanács székházának nagytermében tartott ünnepségen Hoós Já­nos, az Országos Tervhivatal elnöke mondott beszédet. Elmondta, esélyt ad arra, hogy elkerüljük azokat a gondokat, amelyek más országokat már rendkívüli erőfeszítésekre kényszerítet­tek. Az ünnepség második részé­ben kitüntetéseket adtak át a környezetvédelemben kiemel­kedő munkát végző szakembe­reknek és társadalmi aktivis­táknak. A legmagasabb elis­merést — a Pro Natura díjat — Maróthy László környezet- védelmi és vízgazdálkodási miniszter nyújtotta át Láng István akadémikusnak, a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtitkárának, Salamon Ferenc­nek, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatójának, Rácz Gá­bornak, a Magyar Televízió Natura szerkesztősége vezető­jének, az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem KISZ termé­szetvédelmi klubjának, vala­mint a Komárom Megyei Kör­nyezet- és Természetvédelmi Koordinációs Társulás képvi­selőinek.

Next

/
Thumbnails
Contents