Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-29 / 154. szám

PEST MEGYEI VItfiG AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPÍA XXXII. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM Ára: 1,00 forint 1988. JÜNIUS 29., SZERDA Megnyílt az SZKP XIX. pártértekezlete A moszkvai Kreml kongresszusi pa­lotájában kedden délelőtt, moszkvai idő szerint pontosan tíz órakor megnyílt az SZKP XIX. pártértekezlete. A négyna­posra tervezett tanácskozás kezdetéről élő adásban számoltak be a szovjet te­levíziós és rádióállomások. A 4991 megjelent küldött egyhangú­lag megválasztotta — a küldöttségveze­tők tanácsának javaslatára — a ta­nácskozás 112 tagú elnökségét. Az SZKP XIX. pártértekezletének elnöksé­gében többek között Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, és a Politikai Bizottság tagjai foglaltak helyet. Ezt követően Mihail Gorbacsov mondott rövid megnyitót. Javaslatára a küldöt­tek egyhangúlag mandátumot szavaz­tak meg az Észt KP KB nemrégiben megválasztott új első titkárának, akit egyúttal meghívtak az értekezlet elnök­ségébe. Mihail Gorbacsov után Jegor Liga- csov irányításával az értekezlet egyhan­gúlag megválasztotta a 27 tagú titkár­ságot, a dokumentumszerkesztő, a man­dátumvizsgáló bizottságot. Ezt követően az értekezlet — a múlt év júniusi KB-ülésen kidolgozott és el­fogadott munkarend szerint — meg­kezdte tényleges munkáját. Jegor Ligacsov emlékeztetett arra, hogy a pártértekezlet mindkét fő témá­járól — a XXVII. kongresszus határo­zatai időarányos végrehajtásáról, a XII. ötéves terv megvalósításának helyzeté­ről és a peresztrojka folyamatáról; va­lamint a párt és társadalom demokra­tizálásának feladatairól — egységes be­számoló készüljön. A KB titkára ezt követően átadta a szót Mihail Gorbacsov főtitkárnak, s ő megkezdte előadói beszédét. Gorbacsov előadói beszéde Á párt kezdeményezésére és vezetésével kibontakozó forra­dalmi átalakítás elmélyítésé­nek és visszafordíthatatlanná tételének kérdésére kell a pártértekezletnek választ ad­nia — kezdte meg beszédét Mihail Gorbacsov. Mint hangsúlyozta, az el­múlt három év joggal tekint­hető a fordulat éveinek. A párt, a dolgozók erőfeszítései­nek eredményeként megállt az országnak a gazdasági, szociá­lis és szellemi válság felé va­ló sodródása. A társadalom jobban ismeri és érti múltját, jelenét és jövőjét. A konkrét társadalmi, gazdasági progra­mokban megtestesülő átalakí­tási politika milliók ügyévé vált. Felpezsdült a társadalom élete, az emberek érzik saját felelősségüket, megszabadul­nak az apátiától, az elidege- nedettség érzésétől. A demok­ratizálás gondolatok, érzel­mek, kezdeményezések árada­tának nyitott szabad utat. Az emberek hinni kezdtek az át­alakításban, s követelik, hogy megállás nélkül haladjunk előre. Mindez azonban nem jelen­ti, hogy mindenhol és teljes lendülettel zajlanak a kedve­ző irányú változások. E for­radalmi átalakítás még nem vált visszafordíthatatlanná. A megoldandó bonyolult kérdések közül az SZKP Köz­ponti Bizottsága kulcsfontos­ságúnak tekinti a politikai rendszer reformját. Az érte­kezlet politikai célja tehát a lenini hagyományok szellemé­ben, a felhalmozott tapaszta­latokra támaszkodva, minden területre kiterjedően kritiku­san átgondolni az 1935. áprili­si kb-ülés és a párt XXVII. kongresszusa óta eltelt idő­szakot, gazdagítani az átala­kítás stratégiáját, konkretizál­ni taktikáját, meghatározni azokat az utakat, formákat és munkamódszereket, amelyek biztosítják az átalakítás szün­telen előrehaladását és vissza­fordíthatatlanságát. Az eredményeket önkritiku­san értékelve Gorbacsov elő­ször a gazdaság kérdéseivel foglalkozott. A népgazdaság irányítást rendszerének radi­kális reformja az állami vál­lalatokról szóló törvénnyel, a közelmúltban elfogadott szö­vetkezeti törvénnyel megkez­dődött — mondta. A csoportos munkavállalás és a bérleti rendszer alapján elindult a munkahelyi, termelésen belü­li viszonyok átalakítása is. Az egyre inkább lendületbe jövő gazdaságban tavaly sike­rült először elérni, hogy a nemzeti jövedelem teljes nö­vekménye a munkatermelé­kenység emelkedéséből szár­mazott. Nőni kezdett a dol­gozók reáljövedelme: a jelen­legi ötéves terv két éve alatt egy főre számítva 4,6 száza­lékkal emelkedett. Az átalakítás tényleges eredményei mellett — hangsú­lyozta a főtitkári beszámoló — tisztán kell látni, hogy gaz­dasági téren lassú a változás, különösen a nép életszínvona­lát illetően. Ennek oka, hogy lebecsültük az elmúlt évekre jellemző deformálódás és pan­gás mélységét, súlyosságát. Többek között az ország pénz­ügyi helyzetén látszik, milyen komoly a helyzet. A költség- vetési hiány a piacra is hat, inflációs folyamatokat indít el. Gorbacsov utalt rá, hogy még mindig túlzott a nemzeti jövedelem egy egységnyi fűtő­anyag-, villamosenergia-, fém­felhasználása, ami e bázisok növelésének költségigényeit fokozza. A kibontakozott munka nincs összhangban a kitűzött célok méreteivel, mindenek­előtt olyan élenjáró területe­ken, mint a mikroelektronika, a komputertechnika, az új anyagfajták előállítása. Lassú a népgazdaság szerkezeti át-1 alakítása, a radikális gazdasá­gi reform alapvető folyama­tával párhuzamosan meg kell oldani a nép jólétének növelé­sével összefüggő problémákat is. A reform részeként felül­vizsgálták a külgazdasági po­litikát is. A vállalatok, cégek nagyobb lehetőséget kaptak, hogy kilépjenek a külső pia­cokra. Elsőbbséget élveznek a szocialista országokhoz fűző­dő kapcsolatok. A KGST-n belül a tudományos-műszaki (Folytatás a 2. oldalon) KiKiigyi szóvivők: HeSsinki szellemében Mindenekelőtt a leszerelés­sel kapcsolatos kérdések ke­rültek előtérbe a Külügy­minisztérium két szóvivőjének kedden megtartott nemzetközi sajtókonferenciáján. Bejelentették: a jövőben a külföldi televíziósok forgatási engedély nélkül dolgozhatnak Magyarországon. Ezzel meg­szűnik az a korábbi gyakor­lat, amely a külföldi tévé­stábok munkáját a Külügymi­nisztérium előzetes engedélyé­hez kötötte. Minderre a hel­sinki záróokmány szellemé­ben kerül sor — hangsúlyoz­ta —, s hazánk reméli, hogy e lépéssel is hozzájárul a ked­vező folyamatok továbbfej­lesztéséhez. Emlékeztetett arra, hogy a hétfő esti megmozdulás hiva­talosán nem támogatott, békés tüntetés volt, amelyet a ma­gyar törvények szabta keretek között, rendzavarás nélkül tar­tottak meg. Az illetékes ma­gyar szervek az 1961. évi — a diplomáciai kapcsolatokról szóló — bécsi szerződés elő­írásainak eleget téve szava­tolták a román külképviselet biztonságát, az ott dolgozók szabad mozgását. Ülést tartott a Politikai Bizottság Jelentések megvitatása Az MSZMP Politikai Bizott­sága június 28-ai ülésén meg­vitatta a népgazdaság fejlődé­sének év eleji tapasztalatai­ról készített jelentést és az 1989. évi népgazdasági terv fő irányaira vonatkozó javasla­tot. Beható vita után úgy dön­tött: javasolja, hogy a jelen­tést a Központi Bizottság kö­vetkező ülésén tűzze napirend­re. A testület foglalkozott a bős—nagymarosi vízlépcső­rendszer építésével összefüg­gő, kérdésekkel. A jelentést tudomásul vette, és felkérte a kormányt, hogy a beruházás­ról, az építkezés helyzetéről tegyen átfogó jelentést az Or­szággyűlésnek. A Politikai Bizottság tájé­koztatást hallgatott meg arról, hogy az egyetemi és főiskolai párt-, és KISZ-szervek meg­vizsgálják a felsőoktatási in­tézményekben a helyi diák- szervezetek megalakításának és működésének lehetőségét. A Politikai Bizottság egye­bek közt foglalkozott szerve­zeti, ügyrendi kérdésekkel és úgy döntött, hogy a Központi Bizottság soron következő ülé­sét 1938. július 13-ra össze­hívja. Mára összehívták az Országgyűlés ülésszakát Szerda délelőttre összehívott tanácskozásán az Ország- gyűlés várhatóan napirendjére tűzi az Elnöki Tanács előter­jesztését a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének személyi kérdésekben tett együttes javaslatáról a hatásköré­be tartozó tisztségekkel kapcsolatban, a Magyar Népköztár­saság 1987. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentés megvitatását, illetőleg a zárszámadás törvényerőre emelését, továbbá az ipari miniszter beszámolóját az ipar szerkezet- átalakítási programjáról. (Az eseményhez kapcsolódó cik­künk a 3. oldalon.) Foton nemcsak beszélnek róla Kevesebb benzin fogyott Takarékoskodjunk az idő­vel, a pénzzel, az energiával! Manapság egyre gyakrabban halljuk a fejlettebb országok­ban többnyire megvalósított A legjobb termésre számítanak Biztató a búzatábla A Jó gazda körültekintő alaposságával készültek fel az aratásra Érden, a Benta Völgye Termelőszövetkezetben. A három E—516-os NDK-ban gyártott kombájnon elvégezték az utolsó műszaki vizs­gálatokat, s így azok pilótái remélhetően nyugodt nappaloknak és éjszakáknak néznek elébe — már ami a zavartalan—üzemeltetést íileti. Hegedűs András, a tsz el­nöke bizakodó; az 500 hektá­ros búzatáblán kiváló, 6,5 ton­nás termés ígérkezik. Ez egy­ben az utóbbi esztendők re­kordját is jelentené. Az elmúlt hetekben mind gyakrabban röppentek fel olyan hírek, hogy akadozik a kombájnok alkatrész-után­pótlása. Nos, az érdieknél ilyenről szó sincs! Az ügye le­tet tartó szerelők számára van elegendő tartalékanyag. Egyébként a június 28-án sorra kerülő szokásos aratás előtti gépszemlén is meggyő­ződhetnek az érdeklődők és érintettek arról, hogy az ara­tási előkészületek egy forga­tókönyv alaposságával rend­ben megtörténtek. És stílsze­rűen szólva, a szövetkezetben bíznak abban, ha a főpróba. sikerül, akkor az „előadások­Pénteken tartja ülését a Pest Megyei Tanács Kérdőíves felmérésre és egyéni beszélgetésekre alapo­zódik az az összefoglaló, ame­lyet a testület elnöke, Balogh László terjeszt majd elő a megyei tanács péntekre, július elsejére összehívott ülésén. A végrehajtó bizottságnak a na­pirendre tett javaslata elfoga­dása esetén ugyanis a tárgy- sorozatnak az lesz az első pontja, milyen a testületi munka a demokrácia szem­üvegén át nézve. A kép, aho­gyan azt mondani szokták, összetett. Vannak jelentős ha­ladásról tanúskodó tények és tapasztalatok, s ugyanakkor olyanok is, amelyek figyel- meztetőek. Ez utóbbiak közé tartozik például az a tény, hogy bár az 1985-ös választá­sok óta a tanácsi testület ti­zennyolc ülést tartott, a tagok közül harmincegyen még egyetlen esetben sem kértek szót, nem nyilvánítottak véle­ményt. Sok lehetősége van a tanácstagi, csoportok : tevé­kenysége további erősítésének is, derült ki a felmérésből, az­az várhatóan — hiszen lénye­gében tükörbe néz a testület — érdeklődés kíséri majd a téma tárgyalását. A napirend elfogadása ese­tén a testület tájékozódik a mezőgazdasági nagyüzemek tevékenységéről, különös te­kintettel a Minisztertanács tavaly elfogadott kibontako­zási programjára. A testület számára, ha nem is elégedett­ségre, de örömre mindenkép­pen okot ad az a tény, hogy a megyében a mezőgazdasági üzemek a nyolcvanas évek eleje óta sok olyan feladatot megoldottak, amelyet egyéb­ként csak most foglalt össze a kibontakozási program, az­az sikerült a megye gazdasá­gainak előnyre szert tenniük. A helyzetfelismerés, a rugal­mas cselekvés hasznát a töb­bi között bizonyítja az is, hogy a megnehezedett feltételek és körülmények ellenére a megye mezőgazdasági üzemei meg­őrizték stabilitásukat. A testületi ülés várhatóan személyi Ügyekkel is foglalko­zik, A , megyei tanács ülése nyilvános. tói”, esetünkben az aratási napoktól csak jót lehet vár­ni. Agrár szakemberekkel be­szélgetve egyöntetű az a megállapítás, hogy országos szinten az utóbbi tíz eszten­dő legjobb gabonatermésére számítanak az idén. Ez egy­ben felveti azt a gondolatot Is, vajon sikerül-e megoldani a betakarított termés szárítá­sát és tárolását is. A témával kapcsolatban Hegedűs András megjegyezte, hogy tagjai an­nak a közös gabonaszárító társaságnak, amely Tárnokon tart fenn tárolót. így ezen a területen sem lehetnek gond­jaik. felszólításokat. Nálunk még mindig csak halljuk... A kivételek közé tartozik a fóti Vörösmarty Termelőszö­vetkezet. Általános, hogy min­den gazdálkodóegységnél ké­szítenek energiafei.iasználási tervet, ök azonban nem ma­radtak meg ennél, már jó né­hány éve a szokásosnál szi­gorúbban kezelik a takarékos­ságot. Az elmúlt esztendőben is ezt tükrözték az energia- költségeik. Igaz ugyan, hogy a korábbi éveknél néhány mil­lióval többet fordítottak ener­giahordozókra, ám ebben je­lentős szerepet játszottak az áremelkedések, illetve az új tevékenységek beindításával járó pluszfogyasztás. Villamos energiából, gáz- és tüzelőolaj­ból nagyobb értékben hasz­náltak fel, mint egy évvel ko­rábban, ugyanakkor a szilárd tüzelőanyagokból, benzinből és földgázból kevesebbre volt szükségük. S hogy mi várható ebben az esztendőben? Az indulás nem túl biztató: nőtt a vil­lamos energia ára, s ennek a pluszköltségnek csak egy kis hányadát sikerült megta­karítani az enyhe tél segéd­letével. A terv: a tavalyi szin­ten tartani a fogyasztást. Megszüntették a kolozsvári magyar főkonzulátus működését Súlyos román intézkedés loan Totu, a Román Szo­cialista Köztársaság külügy­minisztere június 28-án be­kérette Szűts Pál bukaresti magyar nagykövetet és közöl­te vele a román párt- és ál­lami vezetőség döntését ar­ról, hogy a Magyar Népköz- társaság kolozsvári főkonzulá­tusának működését azonnali hatállyal megszüntetettnek te­kinti, és követeli, hogy -a fő- konzulátus személyzete '48 órán belül hagyja el Romá­nia területét. A döntést a ro­mániai településrendezési ter­vek elleni magyar tiltakozó megmozdulásokkal indokolta. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztár­saság között hatályban lévő konzuli szerződés megszegé­séért a felelősség a Román Szocialista Köztársaság kor­mányát terheli. A Magyar Népköztársaság kormányát ez a súlyos román intézkedés sem téríti el ed­dig követett elvi politikájától, amely - a . magyar és a román nép barátságának elmélyítésé­re, az országaikban élő nem­zetiségek összekötő szerepének erősítésére, a magyar-^-román együttműködés sokoldalú fej­lesztésére irányul. Az oly sokat emlegetett és változatlanul érvényben lévő 1977. évi debreceni—nagyváradi legfelső szintű találkozón a két fél kézjegyével hitelesítette azt a jegyzőkönyvet, amely az 1973-ban Bukarestben aláírt konzuli szerződés alapján meghatározza, hogy a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság Kolozsvár, illetve Debrecen szék­hellyel fökonzulátust létesít. A megállapodást követően a magyar főkonzul 1980-ban, a román 19Sl-ben kezdte meg működését, újabb lehetőséget teremtve a magyar—román kapcsolatok sokoldalú, kiegyensúlyozott fejlesztésére. 1985 vé­gén Románia — gazdasági helyzetére hivatkozva — felszá­molta debreceni főkonzulátusát.

Next

/
Thumbnails
Contents