Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-28 / 153. szám
pest megyei ftlÁC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANAq& LAPJA XXXlT. ÉVFOLYAM, 153. SZÄM Áru: I.AO forint 1988. JÚNIUS 28., KEDD Brit parlamenti küldöttség hazánkban A magyar Országgyűlés meghívására hétfőn brit parlamenti küldöttség érkezett hazánkba hivatalos látogatásra. A kormánypárti és ellenzéki képviselőkből álló delegációt Ralph Howell képviselő vezeti. Grosz Károly felszólalt a HNF országos elnöksége ülésén Értékőrzés és változtatások A Hazafias Népfront országos elnöksége — Kállai Gyula elnökletével — ülést tartott hétfőn a HNF Országos Tanácsának székházában. A tanácskozáson Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a testületet a párt Központi Bizottságának június 23-1 üléséről, ezen belül azokról a személyi javaslatokról, amelyekhez a Központi Bizottság kérte a HNF országos elnökségének egyetértését. — A Központi Bizottság a pártértekezletet követő első ülésén mindenekelőtt megvlA PERESZTROJKA ÚTJÁN A moszkvai Kreml területén levő Kong- i resszusi Palotában ma összeül az az ötezer küldött, aki az SZKP majd húszmilliós tagságát képviseli, s megkezdődik a 19. pártkonferencia. Negyvenhét esztendő óta először ül össze ilyen országos tanácskozás. Már egymagában az a tény, hogy pártkonferenciára ismét sor kerül, jelzi a megváltozott időket, a lenini normákhoz való visszatérést. A statisztikák néha sokat mondanak. Az októberi forradalomig nem kevesebb, mint hét pártértekezletet tartottak. A rendszeresség a húszas évek második felében szűnt meg, s nem véletlenül. Ahogyan a sztálini személyi kultusz évéiben elsorvadtak a valóságos viták, a szabad véleménycserék, úgy lett mind nagyobb a szünet, az egyes pártértekezletek megrendezése között, amíg végül volt idő, amikor a szervezeti szabályzatból törölték az erre a fórumra való puszta utalást is. A peresztrojka és glasz- noszty — az átalakítás és nyíltság — meghirdetett politikája, amely három esztendeje az SZKP gyakorlatában mind meghatározóbb lesz, immár bebizonyította nemcsak életképességét és életerejét, hanem mind többen ismerik fel, hogy a pangásnak, a tespedésnek, az elmaradásnak az átalakítás az egyetlen lehetséges alternatívája. Erre a konferenciára már másként készültek, mint nemegyszer a korábbi országos tanácskozásokra. A vitaszellem kibontakoztatása, széles körű demokratizmus volt a fő jellemzője annak az egyéves időszaknak, amely azóta telt el, hogy kitűzték a pártértekezlet dátumát. Számos fórum kínálkozott arra, hogy a nézeteket előzetesen ütköztessék a vitákban. Az első szakasza volt ez az előkészületeknek, amely a/ idei év elejéig tartott. s amelynek során az SZKP vezetői adtak számot arról, hogy milyen munkát végeztek eddig a peresztrojka sikere végett. Mérlegelték az ország eszmei-politikai helyzetét, s megállapították: az átalakítás szükséges folyamata ellentmondásoktól terhesen, nehézségek leküzdésével halad előre és szinte minden percben. minden órában az új gondolkodásmódnak heves küzdelmet kell folytatnm a régi) el. a visszahúzó erőkkel amelyek számúm kényelmes a korábbi állapot. A következő szakasz az előkészületekben a pártértekezlet téziseinek május 27-ei közzétételéig tartott. Újságok, folyóiratok hasábjain egyszerű emberek és vezető pártmunkások egyaránt megszólaltak és fejtették ki nézeteiket minden olyan kérdésben, amely szerintük összefügg a peresztrojka sikeressé tételével. S azután az előkészületek új, dinamikus szakaszát nyitották meg a tézisek. Csupán Moszkvában, a tézisek közzététele utáni első tíz nap alatt 210 ezer kommunista és pártonkívü. li részvételével 5500 gyűlést tartottak. Ezeken 11 ezer javaslatot, megjegyzést, kiegészítést tettek a dokumentumnak mind a tíz fejezetéhez. A központi lapokhoz levelek áradata érkezett, sokszor csak egyszerűen ezzel a címzéssel: „A pártkonferenciához.” Egyrészüket az újságok közölték, másokat az SZKP Központi Bizottságához továbbították. Mint kitűnt, a levélírók, illetve hozzászólók többsége helyeselte a pártélet és a társadalom demokratizálására tett javaslatokat, köztük például azt, hogy korlátozzák a választott párttisztségek betöltésének idejét. Sokan a pártkonferencia alapvető céljának tekintik, hogy kivonja a választott szerveket az apparátus befolyása alól. így fejéről talpára állítva a dolgokat: az apparátust alá kell rendelni nekik, s így helyreállítani az állami és párttestületek presztízsét és reális hatalmát. Az 5000 küldött kiválasztása körül nem véletlenül zajlottak le tehát sok helyütt szenvedélyes viták. Ha ugyanis ez a presztroj- ka pártkonferenciája, ahol fontos további változtatások alapjait kell lerakni, akkor olyan delegátusoknak kell ott lenniük, akik készek ezért munkálkodni — hangoztatta véleményét több párttag a gyűléseken. A peresztrojka és a visz- szahúzó erők között a delegátusok választásánál ezért nemegyszer heves küzdelmek zajlottak le — mint arról a szovjet sajtó beszámolt. A magyar kommunisták s velük együtt mindazok hazánkban, akik a haladás előmozdításán munkálkodnak, rendkívüli érdeklődéssel és együttérzéssel figyelik az átalakítás hatalmas épitőmunkájáról Moszkvából érkező beszámolókat. Tudatában vannak annak, hogy a peresztrojka pártértekezlete meg kívánja gyorsítani a párt, a gazdaság és a társadalom demokratizálását, általában a megújulás folyamatát a Szovjetunióban. S ehhez tiszta szívből kíván sikert, hiszen ha nem egy esetben mások is a módszerek, az eszközök, célunk közös, akár szovjet peresztrojkának vagy magyar megújulásnak nevezzék is azt. Arkus István V tatta feladattervét, tulajdonképpen azt a munkaprogramot, amely szerint 1989 végéig dolgoznia kell. Ennek a határidőnek alapvető oka, hogy meggyőződésünk szerint a XIV. kongresszust 1990-ben meg kell tartanunk, és addig el kell végeznünk egy olyan vizsgálatot, elemzést, amelynek alapján hosszabb időszakra rajzolhatok fel mindenekelőtt a párt, s a társadalmi szervek, tevékenységükön keresztül pedig az egész társadalom mozgásirányának főbb kontúrjai — mondotta bevezetőben Grósz Károly. — Meggyőződésem szerint az az időszak véglegesen lejárt, hogy egy irányító központból határozzák meg a társadalmi mozgás részkérdéseit is. Ellenkezőleg, egy olyan korszak következik, amikor értelmesen és egészségesen kell ötvözni — és ezt még meg kell tanulni — az önszerveződő, öntevékenyen dolgozó társadalmi közösségek mozgáslehetőségeinek kiszélesítését, bátorítását egyik oldalon; a másik oldalon pedig gondoskodni arról, hogy ez az önmozgás harmonizáljon egy központi törekvéssel, amely nemcsak a csoportérdekeket veszi figyelembe, hanem a társadalom egészének a céljait is követi — hangoztatta Grósz Károly. Szólt arról, hogy ebben az új szemléletmódban átrendeződik a párt irányító szerepe és munkastílusa, és átrendeződik a párt és a társadalmi szervek, a párt és az állami szervek közötti együttműködés gyakorlata is. Ennek első jelentős lépése, hogy számot vessünk az elmúlt három vagy négy évtized tanulságaival is. Egy ilyen nagy léptékű ritmusváltás, amely remélhetőleg nem társadalmi megrázkódtatásokkal fog végbemenni, hanem közösen irányított, céltudatos munka eredményeként, megköveteli, hogy közösen megharcolt utunk bázisán járjunk, amely két fontos elemre épül: az értékek megőrzésére és a változtatások szükségességének reális számbavételére. Ezért a Központi Bizottság útjy határozott, hogy munka bizottságot küld ki — Pozs- gay Imre vezetésével — ennek a korszaknak, a mögöt tünk lévő három-négy évtizednek az elemzésére, s ar ra, hogy megfogalmazza javaslatait egy új pártprogramhoz. — Ez a munka nemcsak pártpolitikai elemzést kíván, hanem a társadalom minden politikai, tudományos műhe Igének a közreműködését kéri, a gazdasági kérdések és folyamatok elemzésétől kezdve a szellemi folyamatok, a társadalmi mozgások elemzéséhez. Megítélésünk szerint a pártot alkalmassá kell tenni a megváltozott viszonyok és kö rülmények közötti működésre. Ezért küldtük ki a munkabizottságot a párt szervezeti Szabályzatának elemzésére, a szabályzat írott tételei és a gyakorlati tapasztalatok ösz- szevetésére, s ennek alapján egy olyan korszerűsítési elképzelés kidolgozására, amelyben a XIV. kongresszusnak kell állást foglalnia. — A következő központi bizottsági ülések valamelyikén javasoljuk majd, hogy a KB munkabizottságot küldjön ki a gazdaságpolitika hosszú távú koncepciójának kidolgozására, valamint az alkotmány- módosítással kapcsolatos döntések előkészítésére. így állna rendszerbe 1989 végéig, 1990 elejéig az a munkaprogram, amelynek kidolgozása és megvalósítása a kibontakozás irányába gyorsíthatja fel a társadalmi mozgásokat. A Központi Bizottság ülésén az is megfogalmazódott, hogy ennek meg kell teremteni a nemzetközi feltételeit is. Szélesíteni kell a Magyar Népköztársaság külpolitikai (Folytatás a 3. oldalon.) Döntés bérekről, jutalmakról Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. A testület tájékoztatót hallgatott meg Mauno Koivistó- nak, a Finn Köztársaság elnökének hazánkban tett hivatalos, baráti látogatásáról. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a látogatás és a Mauno Koivistóval, valamint a kíséretében hazánkban járt személyiségekkel folytatott tárgyalások hasznosak voltak, kifejezték a Magyar Népköz- társaság és a Finn Köztársaság közötti eredményes együttműködést és . a két rokonnép közötti hagyományosan jó viszonyt. E látogatás várhatóan újabb lendületet ad az együttműködésnek, a kétoldalú politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok továbbfejlesztésének. A jelenlegi nemzetközi helyzetben mindkét ország aktívan részt vesz a pozitív folyamatok felerősítésében és elmélyítésében, az európai béke és biztonság megszilárdításában és érdekeltek a helsinki folyamat előre- vitelében, a kelet—nyugateurópai kapcsolatok új típusú együttműködési formákkal való bővítésében. A testület megtárgyalta a Magyar, Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének személyi kérdésekben tett együttes javaslatait, azokat elfogadta és ennek megfelelően a hatáskörébe tartozó tisztségekkel kapcsolatban a megválasztásra az Országgyűléshez előterjesztést tesz. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet hozott egyes magas állami tisztséget betöltő vezetők bérének szabályozásáról. Az Elnöki Tanács elnöke, az Országgyűlés elnöke és a Minisztertanács elnöke havi munkabérét eddig egyedi elbírálással, jogi szabályozás nélkül . állapították meg. Az új törvényerejű rendelet a kérdést jogilag rendezi. Az Elnöki Tanács felhatalmazta a Minisztertanácsot arra, hogy a végrehajtás részletes szabályait megállapítsa. Az Elnöki Tanács módosította a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló, 1971-ben alkotott törvényerejű rendeletét. E szerint a huszonöt és az ezt követő minden tíz év szolgálati idő után járó jubileumi jutalom eddig egy hónapi alapilletményt kitevő összegét másfél hónapi alapilletménynek megfelelő mértékre emelték. A rendelkezést az 1988. évi kifizetésekre is alkalmazni kell. A testület a továbbiakban kinevezésekről határozott, bírákat mentett fél és választott meg, kegyelmi ügyekben döntött. ★ A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Lévai Tibort, a legfőbb ügyész helyettesét érdemei elismerése mellett; nyugállományba helyezése miatt tisztségéből felmentette és dr. Szabó Istvánt a legfőbb ügyész helyettesévé kinevezte. Dr. Szabó István a hivatali esküt dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke előtt letette. Az eskütételen jelen volt: dr. Varga Péter, az MSZMP Központi Bizottsága közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetője. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész. ★ A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Lévai Tibornak, a legfőbb ügyész helyettesének több évtizedes vezető ügyészi munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést dr. Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál dr. Varga Péter, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Az atka megtizedelte az állományt Átvállalják a kamatokat Rájár a rúd a méhészekre. Ebben az esztendőben a késői fagyok miatt az akác virágának egy része elpusztult, a méhállományt megtizedelte az atka, s a természeti csapások tetejébe az új felszerelések vásárlásához adott kamatkedvezmény ebben az esztendőben megszűnt. A körülmények tehát nem biztatóak. A méhészek — úgy Jassó Mihály a budapesti első titkár Választott a pártbizottság Hétfőn kibővített ülést tartott a budapesti pártbizottság. A tanácskozáson részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke. Jelen voltak a kerületi pártbizottságok első titkárai, a főváros állami, társadalmi és tömegszervezeteinek vezetői a pártbizottság osztályvezetői. A testületet Havasi Ferenc, a pártbizottság első titkára tájékoztatta az MSZMP Központi Bizottságának június 23-i üléséről. Ezt követően a pártbizottság zárt ülésen személyi kérdésekben döntött. Havasi Ferenc azzal a kéréssel fordult a budapesti pártbizottság végrehajtó bizottságához, hogy nyugállományba vonulása miatt felmentési kérelmét terjessze a pártbizottság testületé elé. A budapesti pártmozgalom élén végzett munkáját elismerve, kérésének eleget téve a testület Havasi Ferencet felmentette a pártbizottság első titkári funkciójából és pártbizottsági tagságából. Tatai Ilonát, a Taurus Gumiipari Vállalat: vezérigazgatóját érdemei elismerése mellett ugyancsak felmentette pártbizottsági és végrehajtó bizottsági tagsága alól, mivel az országos pártértekezleten a Központi Bizottság a Politikai Bizottság tagjává megválasztotta. Ezt követően a jelölőbizottság vezetője, Szkokán Ferenc, a XIV. kerületi pártbizottság első titkára — a pártbizottság tagjaival, a kerületi első titkárokkal, a pártbizottság osztályvezetőivel és a pártaktivistákkal folytatott előzetes konzultációk alapján — javaslatot tett az első titkári funkcióra. Eszerint a legtöbben Iványi Pált, a Fővárosi Tanács elnökét és Jassó Mihályt, a budapesti pártbizottság titkárát javasolták a tisztségre. A testület a kettős jelölést követő vita után titkos szavazást tartott. Az első fordulóban Iványi Pál 42, Jassó Mihály 40 szavazatot kapott. Tehát egyik jelölt sem érte el a szükséges többségi arányt. A második fordulóban mindkét jelölt 41—41 szavazatot kapott. Végül a harmadik fordulóban Jassó Mihályt 44 szavazattal a budapesti pártbizottság első titkárává választották. ★ Jassó Mihály 1936-ban született. A pártnak 1959 óta tagja. A tanítóképző elvégzése után általános iskolában tanított, később igazgatóhelyettessé nevezték ki, majd a XXI. Kerületi Tanács oktatási osztályán dolgozott. 1967-ben a XXI. kerületi pártbizottság munkatársa lett. 1971—1974 között elvégezte az SZKP pártfőiskoláját. 1974-től a budapesti pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának helyettes vezetőjeként dolgozott, 1975-től az MSZMP KB politikai munkatársa volt. 1979-ben megválasztották a XII. kerületi pártbizottság első titkárává. A budapesti pártbizottság 1983-ban választotta meg titkárává. Jassó Mihály 1985-től három éven át az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagjaként tevékenykedett. 1988 májusában a pártértekezleten a Központi Bizottság tagjává választották meg. ★ A választást követően Grósz Károly a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében köszönetét mondott Havasi Ferencnek a reformok érdekében, valamint a budapesti pártbizottság élén végzett munkájáért, a munkásmozgalomban kifejtett kiemelkedő tevékenységéért. tűnik — mégsem vesztették el a reményüket,. Optimizmusukra persze szükség is van, hiszen az áfész-ek exportforgalmának is mintegy 15 százalékát a méhészeti termékek adják. A megyében működő 49 szakcsoport több mint ezer tagot számlál, s egy évben általában hét-nyolcszáz tonna mézet pergetnek ki. Az elmúlt esztendőben az említett termékek értéke elérte a 38 millió forintot, s e tetemes meny- nyiség felvásárlásában a legkiválóbbak a ceglédi, a nagy- kátai, a ráckevei és a Buda környéki áfész-ek voltak. A természeti tényezők ellen a szakemberek nem sokat tudnak tenni, árn a termelés és felvásárlás koordinálásában, illetve bonyolításában a fogyasztási szövetkezetek járnak az élen. Bővítésre és az eszközök pótlására nyújtott hitelek kamatainak emelkedése remélhetően nem fogja jelentős mértékben csökkenteni a termelési kedvet, hiszen a takarékszövetkezetek az elmúlt évben is átvállalták az e célra fordított mezőgazdasági kölcsönök teljes kamatterheit, s 1988-ban is csak 4 százalékos kamatot hárítanak a termelőkre, a többit maguk állják. A jelentős elhullás és az „alapanyag” hiánya visszaesést jelent a méztermelésben, amely a szerződéskötésekben is érezhető. Idén mindössze 600 tonna mézre kötöttek szerződést a méhészek, s ez a mennyiség mintegy 25 százalékkal elmarad a korábbi évekhez viszonyítva. Ha azonban az időjárás kedvez a méhek további munkájának, akkor remélhetően ebben az. évben is jó közepes termést érnek el Pest megyében a kis fullánkosok. B. Gy.
