Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-28 / 153. szám

pest megyei ftlÁC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANAq& LAPJA XXXlT. ÉVFOLYAM, 153. SZÄM Áru: I.AO forint 1988. JÚNIUS 28., KEDD Brit parlamenti küldöttség hazánkban A magyar Országgyűlés meghívására hétfőn brit par­lamenti küldöttség érkezett ha­zánkba hivatalos látogatásra. A kormánypárti és ellenzéki képviselőkből álló delegációt Ralph Howell képviselő ve­zeti. Grosz Károly felszólalt a HNF országos elnöksége ülésén Értékőrzés és változtatások A Hazafias Népfront országos elnöksé­ge — Kállai Gyula elnökletével — ülést tartott hétfőn a HNF Országos Tanácsá­nak székházában. A tanácskozáson Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisz­tertanács elnöke tájékoztatta a testületet a párt Központi Bizottságának június 23-1 üléséről, ezen belül azokról a személyi javaslatokról, amelyekhez a Központi Bi­zottság kérte a HNF országos elnökségé­nek egyetértését. — A Központi Bizottság a pártértekezletet követő első ülésén mindenekelőtt megvl­A PERESZTROJKA ÚTJÁN A moszkvai Kreml te­rületén levő Kong- i resszusi Palotában ma összeül az az ötezer kül­dött, aki az SZKP majd húszmilliós tagságát képvi­seli, s megkezdődik a 19. pártkonferencia. Negyven­hét esztendő óta először ül össze ilyen országos tanács­kozás. Már egymagában az a tény, hogy pártkonferen­ciára ismét sor kerül, jel­zi a megváltozott időket, a lenini normákhoz való visszatérést. A statisztikák néha sokat mondanak. Az októberi forradalomig nem kevesebb, mint hét pártér­tekezletet tartottak. A rend­szeresség a húszas évek második felében szűnt meg, s nem véletlenül. Ahogyan a sztálini személyi kultusz évéiben elsorvadtak a va­lóságos viták, a szabad vé­leménycserék, úgy lett mind nagyobb a szünet, az egyes pártértekezletek meg­rendezése között, amíg vé­gül volt idő, amikor a szer­vezeti szabályzatból töröl­ték az erre a fórumra va­ló puszta utalást is. A peresztrojka és glasz- noszty — az átalakítás és nyíltság — meghirdetett politikája, amely három esztendeje az SZKP gya­korlatában mind meghatá­rozóbb lesz, immár bebizo­nyította nemcsak életké­pességét és életerejét, ha­nem mind többen ismerik fel, hogy a pangásnak, a tespedésnek, az elmaradás­nak az átalakítás az egyet­len lehetséges alternatívája. Erre a konferenciára már másként készültek, mint nemegyszer a korábbi or­szágos tanácskozásokra. A vitaszellem kibontakoztatá­sa, széles körű demokratiz­mus volt a fő jellemzője annak az egyéves időszak­nak, amely azóta telt el, hogy kitűzték a pártérte­kezlet dátumát. Számos fó­rum kínálkozott arra, hogy a nézeteket előzetesen üt­köztessék a vitákban. Az első szakasza volt ez az előkészületeknek, amely a/ idei év elejéig tartott. s amelynek során az SZKP vezetői adtak számot arról, hogy milyen munkát végez­tek eddig a peresztrojka si­kere végett. Mérlegelték az ország eszmei-politikai helyzetét, s megállapítot­ták: az átalakítás szüksé­ges folyamata ellentmon­dásoktól terhesen, nehézsé­gek leküzdésével halad elő­re és szinte minden perc­ben. minden órában az új gondolkodásmódnak heves küzdelmet kell folytatnm a régi) el. a visszahúzó erők­kel amelyek számúm ké­nyelmes a korábbi állapot. A következő szakasz az előkészületekben a pártér­tekezlet téziseinek május 27-ei közzétételéig tartott. Újságok, folyóiratok hasáb­jain egyszerű emberek és vezető pártmunkások egy­aránt megszólaltak és fej­tették ki nézeteiket min­den olyan kérdésben, amely szerintük összefügg a pe­resztrojka sikeressé tételé­vel. S azután az előkészüle­tek új, dinamikus szakaszát nyitották meg a tézisek. Csupán Moszkvában, a té­zisek közzététele utáni el­ső tíz nap alatt 210 ezer kommunista és pártonkívü. li részvételével 5500 gyű­lést tartottak. Ezeken 11 ezer javaslatot, megjegy­zést, kiegészítést tettek a dokumentumnak mind a tíz fejezetéhez. A közpon­ti lapokhoz levelek árada­ta érkezett, sokszor csak egyszerűen ezzel a címzés­sel: „A pártkonferenciá­hoz.” Egyrészüket az újsá­gok közölték, másokat az SZKP Központi Bizottsá­gához továbbították. Mint kitűnt, a levélírók, illetve hozzászólók többsége he­lyeselte a pártélet és a tár­sadalom demokratizálására tett javaslatokat, köztük például azt, hogy korlátoz­zák a választott párttiszt­ségek betöltésének idejét. Sokan a pártkonferencia alapvető céljának tekintik, hogy kivonja a választott szerveket az apparátus be­folyása alól. így fejéről tal­pára állítva a dolgokat: az apparátust alá kell rendelni nekik, s így helyreállítani az állami és párttestületek presztízsét és reális hatal­mát. Az 5000 küldött kiválasz­tása körül nem véletlenül zajlottak le tehát sok he­lyütt szenvedélyes viták. Ha ugyanis ez a presztroj- ka pártkonferenciája, ahol fontos további változtatá­sok alapjait kell lerakni, akkor olyan delegátusoknak kell ott lenniük, akik ké­szek ezért munkálkodni — hangoztatta véleményét több párttag a gyűléseken. A peresztrojka és a visz- szahúzó erők között a dele­gátusok választásánál ezért nemegyszer heves küzdel­mek zajlottak le — mint arról a szovjet sajtó beszá­molt. A magyar kommunisták s velük együtt mind­azok hazánkban, akik a haladás előmozdításán munkálkodnak, rendkívüli érdeklődéssel és együttér­zéssel figyelik az átalakítás hatalmas épitőmunkájáról Moszkvából érkező beszá­molókat. Tudatában van­nak annak, hogy a pe­resztrojka pártértekezlete meg kívánja gyorsítani a párt, a gazdaság és a tár­sadalom demokratizálását, általában a megújulás fo­lyamatát a Szovjetunióban. S ehhez tiszta szívből kí­ván sikert, hiszen ha nem egy esetben mások is a módszerek, az eszközök, célunk közös, akár szovjet peresztrojkának vagy ma­gyar megújulásnak nevez­zék is azt. Arkus István V tatta feladattervét, tulajdon­képpen azt a munkaprogra­mot, amely szerint 1989 végéig dolgoznia kell. Ennek a ha­táridőnek alapvető oka, hogy meggyőződésünk szerint a XIV. kongresszust 1990-ben meg kell tartanunk, és addig el kell végeznünk egy olyan vizsgálatot, elemzést, amely­nek alapján hosszabb időszak­ra rajzolhatok fel mindenek­előtt a párt, s a társadalmi szervek, tevékenységükön ke­resztül pedig az egész társa­dalom mozgásirányának főbb kontúrjai — mondotta beve­zetőben Grósz Károly. — Meg­győződésem szerint az az idő­szak véglegesen lejárt, hogy egy irányító központból hatá­rozzák meg a társadalmi moz­gás részkérdéseit is. Ellenke­zőleg, egy olyan korszak kö­vetkezik, amikor értelmesen és egészségesen kell ötvözni — és ezt még meg kell tanulni — az önszerveződő, öntevé­kenyen dolgozó társadalmi kö­zösségek mozgáslehetőségei­nek kiszélesítését, bátorítását egyik oldalon; a másik olda­lon pedig gondoskodni arról, hogy ez az önmozgás harmo­nizáljon egy központi törek­véssel, amely nemcsak a cso­portérdekeket veszi figyelem­be, hanem a társadalom egé­szének a céljait is követi — hangoztatta Grósz Károly. Szólt arról, hogy ebben az új szemléletmódban átrende­ződik a párt irányító szerepe és munkastílusa, és átrende­ződik a párt és a társadalmi szervek, a párt és az állami szervek közötti együttműkö­dés gyakorlata is. Ennek első jelentős lépése, hogy számot vessünk az elmúlt három vagy négy évtized tanulságaival is. Egy ilyen nagy léptékű rit­musváltás, amely remélhető­leg nem társadalmi megráz­kódtatásokkal fog végbemen­ni, hanem közösen irányított, céltudatos munka eredmé­nyeként, megköveteli, hogy közösen megharcolt utunk bá­zisán járjunk, amely két fon­tos elemre épül: az értékek megőrzésére és a változtatá­sok szükségességének reális számbavételére. Ezért a Központi Bizottság útjy határozott, hogy munka bizottságot küld ki — Pozs- gay Imre vezetésével — en­nek a korszaknak, a mögöt tünk lévő három-négy évti­zednek az elemzésére, s ar ra, hogy megfogalmazza ja­vaslatait egy új pártprogram­hoz. — Ez a munka nemcsak pártpolitikai elemzést kíván, hanem a társadalom minden politikai, tudományos műhe Igének a közreműködését ké­ri, a gazdasági kérdések és folyamatok elemzésétől kezd­ve a szellemi folyamatok, a társadalmi mozgások elemzé­séhez. Megítélésünk szerint a pártot alkalmassá kell tenni a megváltozott viszonyok és kö rülmények közötti működésre. Ezért küldtük ki a munkabi­zottságot a párt szervezeti Szabályzatának elemzésére, a szabályzat írott tételei és a gyakorlati tapasztalatok ösz- szevetésére, s ennek alapján egy olyan korszerűsítési el­képzelés kidolgozására, amely­ben a XIV. kongresszusnak kell állást foglalnia. — A következő központi bi­zottsági ülések valamelyikén javasoljuk majd, hogy a KB munkabizottságot küldjön ki a gazdaságpolitika hosszú tá­vú koncepciójának kidolgozá­sára, valamint az alkotmány- módosítással kapcsolatos dön­tések előkészítésére. így állna rendszerbe 1989 végéig, 1990 elejéig az a munkaprogram, amelynek kidolgozása és megvalósítása a kibontakozás irányába gyorsíthatja fel a társadalmi mozgásokat. A Központi Bizottság ülé­sén az is megfogalmazódott, hogy ennek meg kell terem­teni a nemzetközi feltételeit is. Szélesíteni kell a Magyar Népköztársaság külpolitikai (Folytatás a 3. oldalon.) Döntés bérekről, jutalmakról Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. A testület tájékoztatót hall­gatott meg Mauno Koivistó- nak, a Finn Köztársaság elnö­kének hazánkban tett hiva­talos, baráti látogatásáról. Az Elnöki Tanács megálla­pította, hogy a látogatás és a Mauno Koivistóval, valamint a kíséretében hazánkban járt személyiségekkel folytatott tárgyalások hasznosak voltak, kifejezték a Magyar Népköz- társaság és a Finn Köztársa­ság közötti eredményes együtt­működést és . a két rokonnép közötti hagyományosan jó viszonyt. E látogatás várha­tóan újabb lendületet ad az együttműködésnek, a kétolda­lú politikai, gazdasági és kul­turális kapcsolatok továbbfej­lesztésének. A jelenlegi nem­zetközi helyzetben mindkét ország aktívan részt vesz a pozitív folyamatok felerősíté­sében és elmélyítésében, az európai béke és biztonság megszilárdításában és érdekel­tek a helsinki folyamat előre- vitelében, a kelet—nyugat­európai kapcsolatok új típusú együttműködési formákkal va­ló bővítésében. A testület megtárgyalta a Magyar, Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének szemé­lyi kérdésekben tett együttes javaslatait, azokat elfogadta és ennek megfelelően a hatáskö­rébe tartozó tisztségekkel kap­csolatban a megválasztásra az Országgyűléshez előterjesztést tesz. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet hozott egyes magas állami tisztséget betöl­tő vezetők bérének szabályo­zásáról. Az Elnöki Tanács el­nöke, az Országgyűlés elnöke és a Minisztertanács elnöke havi munkabérét eddig egyedi elbírálással, jogi szabályozás nélkül . állapították meg. Az új törvényerejű rendelet a kérdést jogilag rendezi. Az Elnöki Tanács felhatalmazta a Minisztertanácsot arra, hogy a végrehajtás részletes szabá­lyait megállapítsa. Az Elnöki Tanács módosí­totta a fegyveres erők és fegy­veres testületek hivatásos ál­lományának szolgálati viszo­nyáról szóló, 1971-ben alkotott törvényerejű rendeletét. E sze­rint a huszonöt és az ezt kö­vető minden tíz év szolgálati idő után járó jubileumi juta­lom eddig egy hónapi alapil­letményt kitevő összegét más­fél hónapi alapilletménynek megfelelő mértékre emelték. A rendelkezést az 1988. évi kifizetésekre is alkalmazni kell. A testület a továbbiak­ban kinevezésekről határozott, bírákat mentett fél és válasz­tott meg, kegyelmi ügyekben döntött. ★ A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Lévai Tibort, a legfőbb ügyész helyettesét ér­demei elismerése mellett; nyugállományba helyezése miatt tisztségéből felmentette és dr. Szabó Istvánt a legfőbb ügyész helyettesévé kinevezte. Dr. Szabó István a hivatali esküt dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke előtt letette. Az eskütételen jelen volt: dr. Varga Péter, az MSZMP Központi Bizottsága közigaz­gatási és adminisztratív osz­tályának vezetője. Katona Im­re, az Elnöki Tanács titkára és dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész. ★ A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Lévai Tibornak, a legfőbb ügyész helyettesé­nek több évtizedes vezető ügyészi munkássága elismeré­seként, nyugállományba vonu­lása alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést dr. Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál dr. Varga Péter, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője, dr. Szíjártó Ká­roly legfőbb ügyész és Kato­na Imre, az Elnöki Tanács titkára. Az atka megtizedelte az állományt Átvállalják a kamatokat Rájár a rúd a méhészekre. Ebben az esztendőben a késői fagyok miatt az akác virágá­nak egy része elpusztult, a méhállományt megtizedelte az atka, s a természeti csapások tetejébe az új felszerelések vásárlásához adott kamatked­vezmény ebben az esztendő­ben megszűnt. A körülmények tehát nem biztatóak. A méhészek — úgy Jassó Mihály a budapesti első titkár Választott a pártbizottság Hétfőn kibővített ülést tar­tott a budapesti pártbizottság. A tanácskozáson részt vett Grósz Károly, az MSZMP fő­titkára, a Minisztertanács el­nöke. Jelen voltak a kerületi pártbizottságok első titkárai, a főváros állami, társadalmi és tömegszervezeteinek veze­tői a pártbizottság osztályve­zetői. A testületet Havasi Ferenc, a pártbizottság első titkára tájékoztatta az MSZMP Köz­ponti Bizottságának június 23-i üléséről. Ezt követően a pártbizottság zárt ülésen sze­mélyi kérdésekben döntött. Havasi Ferenc azzal a ké­réssel fordult a budapesti pártbizottság végrehajtó bi­zottságához, hogy nyugállo­mányba vonulása miatt fel­mentési kérelmét terjessze a pártbizottság testületé elé. A budapesti pártmozgalom élén végzett munkáját elismerve, kérésének eleget téve a testü­let Havasi Ferencet felmentet­te a pártbizottság első titkári funkciójából és pártbizottsági tagságából. Tatai Ilonát, a Taurus Gumiipari Vállalat: ve­zérigazgatóját érdemei elisme­rése mellett ugyancsak fel­mentette pártbizottsági és vég­rehajtó bizottsági tagsága alól, mivel az országos pártértekez­leten a Központi Bizottság a Politikai Bizottság tagjává megválasztotta. Ezt követően a jelölőbizott­ság vezetője, Szkokán Ferenc, a XIV. kerületi pártbizottság első titkára — a pártbizottság tagjaival, a kerületi első tit­károkkal, a pártbizottság osz­tályvezetőivel és a pártakti­vistákkal folytatott előzetes konzultációk alapján — javas­latot tett az első titkári funk­cióra. Eszerint a legtöbben Iványi Pált, a Fővárosi Tanács elnökét és Jassó Mihályt, a budapesti pártbizottság titká­rát javasolták a tisztségre. A testület a kettős jelölést követő vita után titkos sza­vazást tartott. Az első forduló­ban Iványi Pál 42, Jassó Mi­hály 40 szavazatot kapott. Te­hát egyik jelölt sem érte el a szükséges többségi arányt. A második fordulóban mindkét jelölt 41—41 szavazatot ka­pott. Végül a harmadik fordu­lóban Jassó Mihályt 44 sza­vazattal a budapesti pártbi­zottság első titkárává válasz­tották. ★ Jassó Mihály 1936-ban született. A pártnak 1959 óta tagja. A taní­tóképző elvégzése után általános iskolában tanított, később igazga­tóhelyettessé nevezték ki, majd a XXI. Kerületi Tanács oktatási osz­tályán dolgozott. 1967-ben a XXI. kerületi pártbizottság munkatársa lett. 1971—1974 között elvégezte az SZKP pártfőiskoláját. 1974-től a budapesti pártbizott­ság propaganda- és művelődési osztályának helyettes vezetőjeként dolgozott, 1975-től az MSZMP KB politikai munkatársa volt. 1979-ben megválasztották a XII. kerületi pártbizottság első titkárává. A bu­dapesti pártbizottság 1983-ban vá­lasztotta meg titkárává. Jassó Mihály 1985-től három éven át az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagjaként tevékeny­kedett. 1988 májusában a pártér­tekezleten a Központi Bizottság tagjává választották meg. ★ A választást követően Grósz Károly a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága nevében köszönetét mon­dott Havasi Ferencnek a re­formok érdekében, valamint a budapesti pártbizottság élén végzett munkájáért, a mun­kásmozgalomban kifejtett ki­emelkedő tevékenységéért. tűnik — mégsem vesztették el a reményüket,. Optimizmu­sukra persze szükség is van, hiszen az áfész-ek exportfor­galmának is mintegy 15 szá­zalékát a méhészeti termékek adják. A megyében működő 49 szakcsoport több mint ezer tagot számlál, s egy évben általában hét-nyolcszáz tonna mézet pergetnek ki. Az elmúlt esztendőben az említett ter­mékek értéke elérte a 38 mil­lió forintot, s e tetemes meny- nyiség felvásárlásában a leg­kiválóbbak a ceglédi, a nagy- kátai, a ráckevei és a Buda környéki áfész-ek voltak. A természeti tényezők ellen a szakemberek nem sokat tud­nak tenni, árn a termelés és felvásárlás koordinálásában, illetve bonyolításában a fo­gyasztási szövetkezetek járnak az élen. Bővítésre és az esz­közök pótlására nyújtott hite­lek kamatainak emelkedése remélhetően nem fogja jelen­tős mértékben csökkenteni a termelési kedvet, hiszen a ta­karékszövetkezetek az elmúlt évben is átvállalták az e cél­ra fordított mezőgazdasági kölcsönök teljes kamatterheit, s 1988-ban is csak 4 százalé­kos kamatot hárítanak a ter­melőkre, a többit maguk áll­ják. A jelentős elhullás és az „alapanyag” hiánya vissza­esést jelent a méztermelésben, amely a szerződéskötésekben is érezhető. Idén mindössze 600 tonna mézre kötöttek szer­ződést a méhészek, s ez a mennyiség mintegy 25 száza­lékkal elmarad a korábbi évekhez viszonyítva. Ha azon­ban az időjárás kedvez a mé­hek további munkájának, ak­kor remélhetően ebben az. év­ben is jó közepes termést ér­nek el Pest megyében a kis fullánkosok. B. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents