Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-25 / 151. szám
8 ^fifyfap 1988. JÜNIUS 23., SZOMBAT Szóbeszéd helyett kábeltelevízió Második Gyűrűfű Elhalasztják a régi tanácsháza felújítását Nemcsak a lakótelepen Az 198S tavaszán elfogadott és 1986. szeptember l-jén hatályba lépett sajtótörvény lehetővé teszi, hogy az állami szervek, a gazdálkodó, ”agy társadalmi szervezetek és egyesületek helyi jellegű, önálló rádió- vagy televízió-műsort készítő stúdiót alapítsanak. Mint ahogy azt már hírül adtuk, Budaörs vezetői ismét fontolóra vették a helyi tömegkommunikációs rendszer létrehozását. Olyannyira, hogy 1988. április 26-án megállapodás született a városi tanács végrehajtó bizottsága, és a Teíekábe! Híradástechnikai és Vegyesipari Kisszövetkezet között városi kábeltelevízió létesítésére, üzemeltetésére és továbbfejlesztésére. • Mi teszi szükségessé ezt az elhatározást? — kérdeztük Fe- herváry Jánost, a városi tanács elnökét. — A főváros vonzáskörze- tében élünk. Naponta mintegy hatezer ember jár Budapestre dolgozni, de majdnem ugyan- ennyien jönnek hasonlóképpen városunkba. Véleményünk szerint erősítenünk kell a budaörsiek összetartozási érzését, az egészséges lokál patriotizmust. Az itt élők csupán a lakógyűlések, a tanácstagi beszámolók és sajnos szóbeszéd révén értesülnek a helyi ügyekről. A település dolgaiba jobban be kell avatnunk a lakosságot, ez elősegítheti az aktívabb közélet kibontakozá■ sát. Minimális célként tehát a teljesebb tájékoztatást tűztük ki magunk elé, de maximumként a gyors visszajelzést, a havonkénti véleménycserét, az önkontrollt említem. Mi ugyan meg vagyunk győződve arról, hogy jó úton járunk, de esetleg mégsem... • A tanács anyagilag is támogatja a vállalkozást'.' — A munkálatok első lépcsője a parabolaantenna és a vezetékrendszer kiépítése lesz. A Szabadság utca északi, dombos oldalán gyors ütemben épül a leendő gimnázium és közgazdasági szakközépiskola, itt adtunk helyet a központ létesítésére. Itt lesz a stúdióhelyiség, ami majd az iskolatelevízió központjaként is működik. Erre a tanács körülbelül egymillió forintot költ. A vállalkozó által tervezett légkábelek elhelyezését csak a peremterületeken hagytuk jóvá. Inkább vállaltuk, hogy a földkábel fektetéséhez szükséges pénzt a lakótelepen kifizetjük. A fővezetékek fektetésének a diját megelőlegeztük a vállalkozónak. • Mikortól és mit láthatnak a budaörsiek? — Ha minden a tervek szerint halad, akkor a lakótelepiek szeptember 1-jétől nézhetik, jó minőségben az MTV 1. és 2., a Sky channel, a Super channel angol, a TV—5 francia és a szovjet televízió műsorait, de lehet, hogy foghatnak majd jugoszláv adókat is. Egyébként venni lehet majd a magyar és a környező országok URH rádióműsorait is. 0 Tudják tartani a megálla- . pociás szerinti határidőket? — kérdeztük Kiss Pétertől, a Te- lekábel Híradástechnikai és Vegyesipari Kisszövetkezet elnökétől. — Bár egyelőre kábelbeszerzést gondjaink vannak, remélhetőleg időre elkészülünk. Még egy engedélyt meg kell kapnunk, azután rögtön kezdődhetnek a földmunkák. Érdekünk, hogy jó minőségben és pontosan dolgozzunk, hiszen mi leszünk az üzembentartók, és ezért a garanciánk folyamatos. A vállalkozás sikere egyébként nagymértékben függ a lakosság hozzáállásától, ez árainkon is érezhető: lakótelepi lakásoknál egyösszegű befizetés, százszázalékos részvétel esetén lakásonként 2393 forintot, két részletben történő fizetés és legalább hatvanszázalékos részvétel esetén 4990 forintot kérünk. A családi házas övezetekben, az érintett utcában levő lakások tulajdonosainak és bérlőinek kilencvenszázalékos jelentkezésekor 8500, viszont ötven százaléknál kevesebb igény alapján 16 000 forintnyi ösz- szegben, illetve egyéni felmérés és költségkalkuláció alapján szabtuk, vagy szabjuk meg a díjakat. Az áraink e határok között mozognak, és az áfa ősz- szegét is tartalmazzák. • Hogyan védekeznek az esetleges orvnézök ellen? — A parabolaantenna amerikai, az erősítőrendszer japán, de az összes többi tartozék a szövetkezetünk gyártmánya, tehát jól ismerjük. A lakótele pen csak a házak és épülettömbök jelentkezését fogadjuk, nincs lépcsőházi lebontás. A családi házakat egyéni, 24 tv és 24 URH rádióműsor vételére alkalmas vezetékkel kapcsoljuk rá az elosztókra. Ke> sőbb lehetőség nyílik a műsor bővítésre is. Ha pedig ezek re valaki rácsatlakoztatná a készülékét, az a közelben lakók televízióján azonnal látható zavart okozna. Gyorsan ki tudjuk szűrni az orvnézőket, felesleges kiskaput keresniük. Kántor Miklós Korpád Üjabb falu jutott Gyűrűfű sorsára: Korpád. Elhagyták utolsó állandó lakói is: Angyal János erdészeti dolgozó családjával a közeli Kisibafára költözött. Ezzel megpecsételődött a 600 éves zselici település sorsa. A valaha negyven házal számláló falucskából alig maradt valami. Egykori lakói zömmel a városiasodó Szent- lörincen élnek, mások Bükkös- dön és Ibafán. Az elhagyott korpádi házakat lebontották tulajdonosaik, és a használható épületanyagot elszállították új lakóhelyükre. Már csak néhány rozoga épület all, körülöttük a műveletlen kertek és az ápolatlan gyümölcsfák. Középkori eredetű település volt Korpád, alapítását a XIV. századra teszik a helytörténészek. A fehérvári püspökség, majd az esztergomi káptalan birtokolta a kis jobbágyfalut. Átvészelte a török hódoltságot. Sosem lett belőle népes község, de az állattartás révén jó módnak örvendhettek lakói. Fél évszázada éltek a legtöbben Korpádon: 217 ember. Még 1949-ben is 192 lakost számláltak meg, 1960-ban viszont már csak 124-et, s attól kezdve állandóan csökkent a létszám. A legutóbbi években azután felgyorsult és teljessé vált a falu pusztulása. Eltűnt a térképről is, ezentúl Ibaía lakatlan külterületeként tartják nyilván. Korpádnak testvérközsége volt az első kihalt magyar falu, az azóta szimbólummá vált Gyűrűíű. Egymás mellett feküdt a két település a szelíd zselici dombok között: Gyűrűfű a völgyben, Korpád a tetőn. Ibafához tartoztak közigazgatásilag, népességük meg közelítően azonqs volt, és sorsuk is hasonlóan alakult. Haldoklásuk a hatvanas évek elején kezdődött. Kedvezőtlenül hatott rájuk, hogy a bekötőútépítés nagy korszakában „megfeledkeztek'' a faluról. Félre kell tenni az érzéseket Bizonytalanság, kétség érződött ki a szavakból. Mi lesz a gimnázium fűtésével, megoldódnak-e a belvízelvezetés gondjai, lesz-e új rendelőintézet? S ha lesz, hol? Mi lesz a régi tanácsházával? Marad-e pénz a felújítására, vagy még tovább romlik a település egyik legjellegzetesebb épületének, a szecessziós palotának az állaga? Megmarad-e a megyei támogatás? S miért kellett két és tél évet várni a döntéssel? Nehéz lenne visszaidézni annak a ráckevei tanácsülésnek a pezsgő hangulatát, ahol nemrégiben a hetedik ötéves terv módosított intézkedési tervét vitatták meg. Mindenesetre az előbb felsorolt kérdésekből — s ez csak egy része az elhangzottaknak — kitűnik, hogy nem mentek simán a dolgok. Hogy is mehettek volna, mikor merőben más körülmények között kell megvalósítani az elképzeléseket, mint amikor ezeket tervezték. Akkor, a jóváhagyáskor a megyei tanács Ráckevének nyolcmillió forintot szavazott meg az általános iskolai tantermek bővítésére, de a megyei tanács a középiskolákat ért demográfiai hullám következtében úgy döntött, hogy a középiskolák tárgyi feltételeit javítja inkább, és nem az általános iskolai fejlesztéshez ad segítséget. Az egyéb kiesésekkel együtt 1990-ig összesen ötvenmillió forinttal kevesebb pénzzel gazdálkodhatnak, mint a program készítése idején! ötvenmillió forint óriási pénz, még egy akkora körzet költségvetésében is, mint Ráckeve, különösen azért, mert az árak jelentősen emelkedtek 1985 óta. Nem kell különösebben gazdasági szakértőnek lenni ahhoz, hogy kiszámolja az ember, az eredetileg tervezett pénz az infláció miatt akkor sem lett volna elég a célkitűzések megvalósításához, ha megmarad az az ominózus ötvenmillió. A bizonytalanság oka Ezért volt hát a bizonytalanság, ezért a sok kétségekkel teli kérdés, felszólalás. Mert vannak dolgok, amit akár fúj, akár esik, meg kell csinálni. — Ilyen például a ráckevei és a szigetbecsei oktatás körülményeinek a javítása — sorolja a feladatokat Raffay Béla tanácselnök. — Annak ellenére, hogy nem kaptuk meg a megyei tanácstól az ígért pénzt, meg kell csinálni. így a hiányzó összeget máshonnan kell elvonni. Ezt a lyukat betömjük, de marad máshol egy űr. Ez azonban csak egy á sok közül. Itt van az ivóvízellátás, ami szintén nem új keletű gond, s ebből sem engedhetünk. Tehát a szigetbecsei vízmű is el fog készülni. Mindenkinek kedves Ám ezen kívül égető kérdésként vetődik fel az orvosi rendelő, a gázhálózat, a ma- kádi iskola főzőkonyhája, a régi tanácsháza, az elektromos hálózat, az Ács Károly Művelődési Ház. Mi maradjon ki, és mi valósuljon meg? A lényegre Maczkó József, a pártbizottság titkára tapintott rá: * — Nem igaz, hogy az intézkedési tervben megfogalmazott feladatok közül mind a tizenhat egyformán fontos, s mindegyik az első helyre kívánkozik. Fogalmazzuk meg végre, hogy mi az az egy-kétHézagpétiók Most, hogy így visszaszámlá- lom a dolgokat — valószínűleg nem is jut eszembe minden —, rá leéli jönnöm, hogy a mono* rí családi intézet pótolhatatlan. Nem alapszolgáltatásaikra gondolok most — bár azok is megérnének jó pár mondatot hanem azokra az apróságokra, amelyek nekünk hiányoznak, ezt ök észreveszik, pótolják a hiányt, s máris jobb a közérzetünk. Kezdték -r ha jól emlékszem — a hirdetésekkel, egy helyre igyekezve csoportosítani a fákra ragasztott vagy szögeit cetliket. Jött azután a Monor* térkép: hányszor kóválygott ennek előtte rendőrségtől szerkesztőségig, Utcán kérdezősködve a tájékozatlan, hogy tessenek már megmondani, hol találom a Napsugár utcát? Lehetne így szép hosszan sorolni. Most a legújabb: kitettek egy órát a kirakatukba. Merthogy köztéri óránk eddig nem volt. Most már van. Lehet mondani, hogy hétre ma várlak a családi intézetné!. Vagy ha a buszpályaudvarra rohan az állampolgár és nincs órája, csak egy pillantást kel! vetnie a kirakatra: van még három perc a vasad! busz indulásáig. Meg tetszenek látni, még megérjük, hogy az intézet hézagpótló intézkedései között megvalósítja legrégibb, már többször eltemetett vágyunkat, és létrehoz egy nyilvános illemhelyei. A Márka márka maradjon Mi. vásárlók nagyon boldogok lennénk, ha az élelmiszerboltok polcain, a vendéglátóhelyek pultjain minden árucikkből olyan széles lenne a kínálat, mint a különféle üdítőitalokból. Ez utóbbi területen az elmúlt években soha nem tapasztalható konkurencia alakult ki. S ha nem is folytatnak olyan harcot a piacért és a vásárlóért, mint Nyugaton a nagy üdítőital-konszernek, a vevő kegyeiért meg kell dolgozni. Így az egyik legrégibb üdítőital-gyártó, a Márka sem élhet csupán a hírnevéből. A szentendrei üzem rendszeresen jelentkezik új izekkel, korszerűbb csomagolással, s a hazai piac mellett a nyugat-európai és a tengeren túli fogyasztókat is megcélozták. Eszenciákat exportálnak Kanadába, s jelentős olaszországi szállításról is aláírtak szerződést. Azért is fontos a külföld felé kacsingatni, mert a gazdasági helyzet nehezedése pontosan nyomon követhető a hazai üdítőfogy osztás csökkenésén. Igaz, hogy a tényleges szezon is csak ezekben a hetekben indul be. A korszerű töltősorok most már teljes gőzzel dolgoznak. Az üvegmosó berendezésen egy műszak alatt ötvenezer palack halad át, a palackozó maximális kapacitása hatvanezer üveg körül van, literesből. A kétdecis üvegeknek dupláját tölthetik itt naponta. Üjdonság a Szentendrén palackozott Csillaghegyi víz. A tartályokban ideszállított gyógyhatású mikroelemeket tartalmazó forrásvizet szénsavval dúsítják, s alig győzik ellátni az új termékkel a boltokat. A látványos munka természetesen a palackozóban folyik, ám sokan és sokat dolgoznak azért a kísérleti és ellenőrző laboratóriumban, hogy a Márka mindig márka maradjon. (Erdősi Ágnes felvételei) három fő feladat, amit az elkövetkezendő esztendőben mindenképpen végre kell hajtani Ráckevén, s a többit ennek rendeljük alá. Változatlanul az a véleményem, hogy. lehet egy forintból kettőt csinálni, de lehet ötven fillért is. Egyedül rajtunk múlik, hogy végül is mennyi lesz belőle! A prioritást élvező feladatokról nem volt vita, de annál több gondot okoz a második sorban szereplő rendelőintézet és a régi tanácsháza kérdésé. Az eredeti terv szerint az egykori István téri járási hivatalba költözött volna a rendelő, miután az épületet az új fűnk- - ciónak megfelelően átalakították, s a tanácsi hivatal pedig a régi szecessziós palotába került volna vissza. Természetesen itt is több millió forint kell a rekonstrukcióhoz, egyes becslések szerint körülbelül huszonötmillió forint alatt aligfia úszná meg ezt a város, de inkább többre kell számítani. Az István téri épület átalakítása 1985-ös árakon tizenkétmillióba kerülne. Ha ez a verzió valósul meg, ismét helyet kell keresni a régi tanács épületében most működő intézményeknek: az állategészségügyi állomásnak, a víztársulatnak, és egy itt élő lakónak. Ügy hisszük, nem kell tovább sorolni azokat a gondokat, amelyek a korábbitól eltérő alternatíva kidolgozására ösztönözték a tanács szakembereit, aminek értelmében új rendelőintézetet építenének az István tér mögötti foghíjtelken. Az új elgondolás mellett szól, hogy erre ad a megyei tanács húszmillió forint céltámogatást, amit, ha nem épít a város rendelőt, visszavonhat. Az új épület viszont a rendelő funkcióinak megfelően valósul meg, egy már meglevő, közművesített telken. Így új létesítménnyel gyarapodik Ráckeve, s nem kell helyet keresni a régi tanácson működő intézményeknek. Ugyanakkor ezzel a beruházással el kell halasztani a szecessziós tanácsépület rekonstrukcióját. A tanácsülést megelőző vb- ülésen 6:4 arányban szavaztak a tagok a régi tanács felújítása mellett. Vajon mit hoz a tanácsülés? Milyen döntés születik? A kérdés sokak fejében megfordult az értekezlet előtti pillanatokban, de a nézetek ilyen mérvű összecsapására senki sem számított. Utólag nem is lehet csodálkozni ezen, hiszen a szecesz- sziós, főutcai épület minden ráckeveinek kedves, ugyanakkor a jelenlegi gazdasági helyzetben félre kell tenni az érzéseket. Itt a kapott támogatás, a milliók beszélnek. Még ha a világban mindenütt mentik is az értékeket, itt erre most . nincs elegendő pénz. Kemény szavak ezek. nehéz leírni. s legalább ilyen nehéz volt dönteniük a testület tagjainak. Végül is 20:13 arányban az új épület megvalósítása mellett szavaztak a „városatyák”, azzal, hogy a régi tanácsháza állagmegóvására külön gondot fordítanak. Kétezerig mindenképpen — Ez a döntés, kívülállóként — bevallom — nyugtalansággal tölt el. Szerte az országban látom, hogy a doboz alakú beton irodaházak gomba módra szaporodnak, ugyanakkor a múlt kulturális örökségét képviselő gyönyörűséges épületek pusztulnak el szemünk láttára. Van-e egyáltalán remény arra, hogy belátható időn belül rendbe hozzák a régi tanácsházát? — kérdeztem Stáhly Istvánt, a Ráckevei Tanács vb- titkárát. — Ha most el is halasztot- tuk ezt a döntést, a jövőben reális esélye van a városnak arra, hogy felújítsuk az épületet. Az ezredfordulóig mindenképpen. Fiedler Anna Mária
